Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-20 / 198. szám
1984. július 20., péntek MAGYAR SZU BELPOLITIKA 5 Kárba veszett munkaórák A munkáról való kimaradás leggyakoribb oka a betegség Hazánkban a munkáról való kimaradás leggyakoribb oka a betegség, ezután a családtagok betegsége, majd harmadik helyen az üzemi balesetek miatti kimaradás áll. A hazai egészségügyi közösségek szövetségének legújabb adatai szerint tavaly több mint 101 millió munkaóra veszett kárba, naponta több mint 331 000 dolgozó nem jelent meg munkahelyén, éspedig több mint 85 százalékban betegség miatt, de például az üzemi balesetek a kimaradásnak csak 6,3 százalékát okozták. Ez utóbbi adat azonban nagyban változik, például Kosovóban tavaly a kimaradások több mint 30 százalékát az üzemi balesetek okozták, Bosznia-Hercegovinában ez 6,3, Crna Gorában 5,8, Horvátországban 5,5, Macedóniában 8,2, Szlovéniában 6,3, Szerbiában 7, Vajdaságban pedig 5,1 százalék volt. Ezek az adatok és történések is külön elemzésre várnak. Tavaly az 1979. évihez képest minden köztársaságban és Vajdaságban (tehát Kosovót kivéve), mintegy 3 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma, noha ebben az időszakban az aktív biztosítottak száma 11,9 százalékkal növekedett. Kosovóban például ez a növekedés 26,8 százalék volt. Tavaly a legtöbb kimaradást a szakmai megbetegedések okozták (több mint 35 napot), ezután az üzemi balesetek állnak több mint 22 nappal, majd a dolgozók betegsége, ami átlagban 15 napnál hosszabb, és negyedik helyen a családtagok ápolása miatti kimaradás, mintegy 8 nappal. (Tanjug) Gračanin jókívánsága Petar GRAČANIN vezérezredes, a MH vezérkari főnöke, július 20-a, a biológiai, vegyi és atomvédelem fegyvernemének napja alkalmából üdvözlő táviratot küldött a fegyvernem katonáinak és tisztjeinek, a hadseregben ilyen szolgálatot teljesítő polgári személyeknek. Táviratában elmondta, hogy tavaly e fegyvernem fejlesztésében figyelemre méltó eredményeket értünk el, de az általános honvédelem már struktúráiban is, és így a fegyvernem katonái nagyban hozzájárultak egész társadalmunk felkészítéséhez, hogy a legnehezebb körülmények közepette is sikeres legyen az általános honvédelmi háború. (Tanjug) NAGYJAVÍTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK MIATT Szünetel a forgalom az újvidéki betonhídon A Szabadság-hídra terelik a forgalmat A Dunán átívelő újvidéki közúti-vasúti betonhíd állapota és közlekedésbiztonsága erősen leromlott az utóbbi években. Ez nem is csoda, hiszen a hídon naponta mintegy 7000 gépjármű, zörstinél súlyos teherautó dübörög át. A híd károsodásának felmérésével az újvidéki városrendezési, közművesítési és közlekedési bizottság legutóbbi ülésén a belgrádi Mostogradnja Mostovi alapszervezetét bízta meg — hallottuk Jankó MICOVICTÓL, a bizottság illetékes vezetőjétől. A felmérés során megvizsgálják a híd műszaki állapotát, kipróbálják teherbíróképességét, s ezek ismeretében kijelölik az elvégzendő rekonstrukciós munkálatokat A felmérés 8 napig tart, s mától július 27-éig 8 és 14 óra között lezárják a betonhidat a forgalom elől. A közlekedési rend megszervezésével az Investprojekt munkaszervezetet bízták meg. Vladimir CREVARTÓL, az Investprojekt tervezőmérnökétől megtudtuk, hogy a következő 8 napban a teher- és tranzit forgalmat az Október 23-a sugárutat Kamenicával összekötő Szabadság-hídra terelik míg a személygépkocsik a Szabadság-hídon és a Tito marsall hídon is közlekedhetnek. Ennek érdekében 8 napra feloldották a tehergépjárműtilalmi forgalmat a Szabadság-hídon, a terelőutat pedig megfelelő jelzőtáblákkal látták el. Az új közlekedési rend értelméében az észak (Szabadka, Temerin, Zrenjanin) felől érkező gépjárműveket közvetlenül a lezárt híd előtt terelik a Szabadság-híd felé. A terelő út az ábránkon 1-es számmal jelzett csomóponttól a Belgrád rakparton, az AVNOJ sugárúton és az Október 23-a sugárúton vezet a Szabadság-hídra, s a szerémségi oldalon találhatók az elágazások Beocsin, Ráma és Belgrád felé. A nyugati (Palánka és Kiszács Piros) irányából érkező gépjárműveket a Futaki és a Dušan Cár utcán keresztül irányítják az AVNOJ sugárút, az Október 23-a sugárút, illetve a Szabadság-híd felé. A Belgrád irányából érkező gépjárműveket Péterváradon a Preradovic és Rački utcák kereszteződésénél (ábránkon 5-ös csomópont) terelik a Szabadság-híd irányába. Miután átkeltek a hídon, az Október 23-a és az AVNOJ sugárút kereszteződésénél való, ábránkon 2-es számmal jelölt csomóponton fordulhatnak el Szabadka, illetve Zrenjanin irányába. Azok a gépjárművek, amelyek nem tisztelték az előző terelő csomópontot, illetve Péterváradról indultak, közvetlenül a lezárt híd előtt is lekanyarodhatnak a 6-os, illetve 7-es számmal jelölt terelő csomópontoknál. A Rumáról érkező gépjárműveket a 4-es számmal, a Beocsin felől érkező gépjárműveket pedig a 3-as számmal jelölt csomópontnál irányítják a Szabadság-hídra. S-n A következő 8 napban érvényes közlekedési rend makettje. Teljes támogatás a belügyi szerveknek Čulafić Kosovóban Dobroslav CULAFIC szövetségi belügyi titkár kétnapos kosovói látogatáson tartózkodik. Tegnap a Tartományi Belügyi Titkárság vezetőivel beszélgetett a tartomány belügyi szerveinek eredményeiről és további feladatairól. A beszélgetésben részt vett Svetislav LALOVIĆ köztársasági belügyi titkár is. Kosovo belügyi szervei a tartomány és a más területek dolgozóinak és polgárainak teljes mérvű támogatását élvezik a bűnözésnek, valamint a közrend megbontásának megakadályozásában A szövetségi belügyi titkárt tegnap fogadta Nebi GASHI, Kosovo SZAT Elnökségének elnöke, és beszámolt neki a tartomány időszerű társadalmi-politikai, gazdasági történéseiről. A beszélgetésben részt vett Svetislav Lalovic is. (Tanjug) Kézre kerültek a fosztogatók Betöréses lopások Szabadkán, Zomborban, Adán, újvidéken... Elfogták azt az öttagú betörőbandát, mely május óta garázdálkodott Vajdaság területén. Slavko MARKOVIC (1960), Djordje JOVANOVIC (1960), Siniša UZELAC (1963) és Bora PAICIN (1960) járeki fiatalok május 21-ére virradó éjjel követték el az első betörést, egy temerini üzletet fosztottak ki, majd ezt követte a betöréses lopások egész sorozata. Mozgási területük Szabadka, Zombor, Titoverbász, Ada, Bácspalánka, Ruma, Újvidék stb. Az utóbbi két-három akcióhoz csatlakozott Branislav GAJIČ (1964) is, aki 1978 és 1980 között már követett el hasonló bűncselekményeket, és mint kiskorú bűnözőről tudnak róla a belügyi titkárságon. A többiek először folyamodtak a pénzszerzés, meggazdagodás ilyen módjához. Körülbelül 53 súlyos betöréses lopásról tudnak az illetékesek. Benzinkútról, postáról, éttermekből, lakásokból vittek el pénzt vagy egyéb értékesíthető árut. A kár a felbecslés szerint 2 millió dinár. Mintegy 230 000 dinár készpénzük volt a tolvajoknak, és az összegyűjtött áru (hangfalak, magnetofonok, tévék, temérdek cigaretta, kávé és egyebek) 80 százalékát megtalálták a belügyi titkárság dolgozói. Az ily módon szerzett pénz egy részét élelemre, ruhára költötték, míg az eladásra szánt árut az Újvidéken bérelt lakásukban tárolták. Innen egy részét Ausztriába vitték és ott értékesítették, másrészt pedig a beavatott orgazdáknak adták. Ezek: Milan OSTOJIC (1959), Jasminko MAKSIC (1959), Zoran DRAGOSAVAC (1959), szintén járeki polgárok és Slavica SIPKA (1958), az újvidéki Mezőgazdasági Kar Növénytermesztési Intézetének dolgozója. A jól szervezett banda mindig kesztyűben dolgozott, egyetlen nyomot sem hagyott maga után Saját vagy „kölcsönvett” kocsikkal jutottak el Vajdaság különböző helységeibe. Valahol mégis tévedhettek, mert július 16-ára virradó éjjel Gospodjincin (Zablja mellett) nyomukra jutottak. Két és fél hónapig „gyűjtögetett” a banda, az volt a szándékuk, hogy diszkót nyitnak. Kellett a pénz és ezt vélték a gyors meggazdagodás útjának. Ha nem buknak le, valószínű még tovább jutnak a veszélyes lejtőn, ugyanis az elkobzott áru mellett páncélszekrények kinyitására szolgáló szerszámokat is találtak náluk. Goran Ilic vizsgálóbíró vezetésével megkezdődik az ügy kivizsgálása. K-k Slavko Markovié, Siniša Uzelac, Djordje Jovanovié, Branislav Gajić, Boro Paičin és az elkobzott áru egy része (NÉMETH Mátyás felvételek) Út, vízvezeték, lakások épülnek Branko Pešić a kopaoniki falvakban Branko PESIC, a Szerb SZK Elnökségének alelnöke és Ratko VOJINOVIC, a Köztársasági Végrehajtó Tanács illetékes bizottságának elnöke tegnap reggel elbeszélgetett Brus község társadalmipolitikai szervezeteinek képviselőivel és a kopaoniki földrengés sújtotta területek szanálását végző munkaszervezetek képviselőivel. Milenko NERANDZIC, a brusi község képviselő-testületének elnöke beszámolt a vendégeknek az eddigi munkálatokról, a Brzece— Kopaonik és a Brzece—Djerekare —Blaževo (összesen 29 kilométer hosszúságú) útvonal építéséről, valamint elmondta, hogy miként halad a Sljivovo és Brus közti 9 kilométeres út építése. Az év végéig be kell fejezni ezeket az utakat. A vízvezeték-hálózat építése is jól halad, a blaževoi helyi közösség 13 falvában kiszáradtak a források a földrengés után, itt most 1100 lakost kell ellátni vízzel, az új vízvezetékrendszer a kétezredik évig biztosít ivóvizet. A villanyhálózat felújítása terén eddig még semmit sem tettek a Kopaonikon. Ezenkívül 350 házat kell felépíteni, 31 magántulajdonban levőt és szanálni kell 16 lakóépületet is. (Tanjug) Ismét növekszik a gyáripari termelés A Horvát Szábor tanácsainak ülése Horvátországban az első félévben a gyáripari termelés kétévi csökkenés után 5,1 százalékkal növekedett a múlt év időarányos szakaszához képest. A kivitel növekedése azonban nem éri el a tervezett szintet, az említett időszakban mindössze 4 százalékkal volt nagyobb. A Horvát Szábor tanácsainak küldöttei a tegnapi ülésen napirendre tűzték a gazdaság félévi történéseit, figyelmeztettek arra, hogy minden erőt aktivizálni kell különösképpen a konvertibilis kivitel növelése érdekében. Ha a kivitel nem növekszik a tervezett arányban — legalább 20 százalékkal — nem lehet megoldani az egyéb problémákat sem és nem lehet megtartani a termelés mostani ütemét sem. (Tanjug) Kiváló terméshozam (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökségi ülés elnöklője, HORVÁTH József a vitát összegezve hangsúlyozta, hogy határozottan útját kell állni az árdrágításnak, az árdrágítókat pedig felelősségre kell vonni. A VDNSZSZ Elnöksége a továbbiakban az idei elemi csapások okozta károkról tárgyalt. Elhangzott, hogy a tartomány egyharmad részén mintegy 10 milliárd dináros kár keletkezett a termésben. Különösen nagy a kár (2,5 milliárd dinár) a kanizsai és törökkanizsai községekben. Valamennyi résztvevő támogatta azt a javaslatot, hogy a károsultaknak nemcsak a kárt kell megtéríteni, hanem biztosítani kell számukra a szükséges pénzt a következő vetésre is. Az elnökség felszólította az illetékeseket, hogy a jégvédelmi rendszert minél előbb, lehetőleg még az idén építsék ki. N. Z.