Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-20 / 198. szám

1984. július 20., péntek MAGYAR SZU BELPOLITIKA 5 Kárba veszett munkaórák A munkáról való kimaradás leggyakoribb oka a betegség Hazánkban a munkáról való ki­maradás leggyakoribb oka a be­tegség, ezután a családtagok be­tegsége, majd harmadik helyen az üzemi balesetek miatti kima­radás áll. A hazai egészségügyi közössé­gek szövetségének legújabb ada­tai szerint tavaly több mint 101 millió munkaóra veszett kárba, naponta több mint 331 000 dolgo­zó nem jelent meg munkahelyén, éspedig több mint 85 százalék­ban betegség miatt, de például az üzemi balesetek a kimaradásnak csak 6,3 százalékát okozták. Ez utóbbi adat azonban nagy­ban változik, például Kosovóban tavaly a kimaradások több mint 30 százalékát az üzemi balesetek okozták, Bosznia-Hercegovinában ez 6,3, Crna Gorában 5,8, Hor­vátországban 5,5, Macedóniában 8,2, Szlovéniában 6,3, Szerbiában 7, Vajdaságban pedig 5,1 százalék volt. Ezek az adatok és történé­sek is külön elemzésre várnak. Tavaly az 1979. évihez képest minden köztársaságban és Vajda­ságban (tehát Kosovót kivéve), mintegy 3 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma, noha ebben az időszakban az aktív biztosítottak száma 11,9 százalék­kal növekedett. Kosovóban példá­ul ez a növekedés 26,8 százalék volt. Tavaly a legtöbb kimaradást a szakmai megbetegedések okozták (több mint 35 napot), ezután az üzemi balesetek állnak több mint 22 nappal, majd a dolgozók be­tegsége, ami átlagban 15 napnál hosszabb, és negyedik helyen a családtagok ápolása miatti kima­radás, mintegy 8 nappal. (Tanjug) Gračanin jókívánsága Petar GRAČANIN vezérezredes, a M­H vezérkari főnöke, július 20-a, a biológiai, vegyi és atom­védelem fegyverneméne­k napja alkalmából üdvözlő táviratot kül­dött a fegyvernem katonáinak és tisztjeinek, a hadseregben ilyen szolgálatot teljesítő polgári szemé­lyeknek. Táviratában elmondta, hogy tavaly e fegyvernem fejlesz­tésében figyelemre méltó eredmé­nyeket értünk el, de az általános honvédelem már struktúráiban is, és így a fegyvernem katonái nagy­ban hozzájárultak egész társadal­munk felkészítéséhez, hogy a leg­nehezebb körülmények közepette is sikeres legyen az általános hon­védelmi háború. (Tanjug) NAGYJAVÍTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK MIATT Szünetel a forgalom az újvidéki betonh­ídon A Szabadság-hídra terelik a forgalmat A Dunán átívelő újvidéki köz­úti-vasúti betonhíd állapota és köz­lekedésbiztonsága erősen lerom­lott az utóbbi években. Ez nem is csoda, hiszen a hídon naponta mintegy 7000 gépjármű, zörstinél súlyos teherautó dübörög át. A híd károsodásának felmérésével az újvidéki városrendezési, közműve­­sítési és közlekedési bizottság leg­utóbbi ülésén a belgrádi Mosto­­gradnja Mostovi alapszervezetét bízta meg — hallottuk Jankó MICOVICTÓL, a bizottság illeté­kes vezetőjétől. A felmérés során megvizsgálják a híd műszaki ál­lapotát, kipróbálják teherbíróké­­pességét, s ezek ismeretében kije­lölik az elvégzendő rekonstrukciós munkálatokat A felmérés 8 napig tart, s mától július 27-éig 8 és 14 óra között le­zárják a betonhidat a forgalom elől. A közlekedési rend megszer­vezésével az Investprojekt mun­kaszervezetet bízták meg. Vladi­mir CREVARTÓL, az Investpro­jekt tervezőmérnökétől megtud­tuk, hogy a következő 8 napban a teher- és tranzit forgalmat az Ok­tóber 23-a sugárutat Kamenicával összekötő Szabadság-hídra terelik míg a személygépkocsik a Szabad­­ság-hídon és a Tito marsall hí­don is közlekedhetnek. Ennek ér­dekében 8 napra feloldották a te­hergépjárműtilalmi forgalmat a Szabadság-hídon, a terelőutat pe­dig megfelelő jelzőtáblákkal látták el. Az új közlekedési rend értelmé­é­ben az észak (Szabadka, Temerin, Zrenjanin) felől érkező gépjármű­veket közvetlenül a lezárt híd előtt terelik a Szabadság-híd felé. A terelő út az ábránkon 1-es szám­mal jelzett csomóponttól a Belgrád rakparton, az AVNOJ sugárúton és az Október 23-a sugárúton ve­zet a Szabadság-hídra, s a sze­­rémségi oldalon találhatók az el­ágazások Beocsin, Ráma és Belg­rád felé. A nyugati (Palánka és Kiszács Piros) irányából érkező gépjármű­veket a Futaki és a Dušan Cár utcán keresztül irányítják az AVNOJ sugárút, az Október 23-a sugárút, illetve a Szabadság-híd felé. A Belgrád irányából érkező gép­járműveket Péterváradon a Pre­­radovic és Rački utcák kereszte­ződésénél (ábránkon 5-ös csomó­pont) terelik a Szabadság-híd irá­nyába. Miután átkeltek a hídon, az Október 23-a és az AVNOJ sugárút kereszteződésénél való, áb­ránkon 2-es számmal jelölt csomó­ponton fordulhatnak el Szabadka, illetve Zrenjanin irányába. Azok a gépjárművek, amelyek nem tisz­telték az előző terelő csomópon­tot, illetve Péterváradról indultak, közvetlenül a lezárt híd előtt is lekanyarodhatnak a 6-os, illetve 7-es számmal jelölt terelő csomó­pontoknál. A Rumáról érkező gép­járműveket a 4-es számmal, a Beocsin felől érkező gépjárműve­ket pedig a 3-as számmal jelölt csomópontnál irányítják a Sza­badság-hídra. S-n A következő 8 napban érvényes közlekedési rend makettje. Teljes támogatás a belügyi szerveknek Čulafić Kosovóban Dobroslav CULAFIC szövetségi belügyi titkár kétnapos kosovói lá­togatáson tartózkodik. Tegnap a Tartományi Belügyi Titkárság ve­zetőivel beszélgetett a tartomány belügyi szerveinek eredményeiről és további feladatairól. A beszél­getésben részt vett Svetislav L­A­­LOVIĆ köztársasági belügyi tit­kár is. Kosovo belügyi szervei a tarto­mány és a más területek dolgozói­n­ak és polgárainak teljes mérvű támogatását élvezik a bűnözésnek, valamint a közrend megbontásá­nak megakadályozásában A szövetségi belügyi titkárt teg­nap fogadta Nebi GASHI, Kosovo SZAT Elnökségének elnöke, és be­számolt neki a tartomány idősze­rű társadalmi-politikai, gazdasági történéseiről. A beszélgetésben részt vett Svetislav Lalovic is. (Tanjug) Kézre kerültek a fosztogatók Betöréses lopások Szabadkán, Zomborban, Adán, újvidéken... Elfogták azt az öttagú betörő­bandát, mely május óta garázdál­kodott Vajdaság területén. Slavko MARKOVIC (1960), Djordje JO­­VANOVIC (1960), Siniša UZELAC (1963) és Bora PAICIN (1960) já­­reki fiatalok május 21-ére virra­dó éjjel követték el az első be­törést, egy temerini üzletet fosz­tottak ki, majd ezt követte a be­töréses lopások egész sorozata. Mozgási területük Szabadka, Zom­­bor, Titoverbász, Ada, Bácspalán­­ka, Ruma, Újvidék stb. Az utób­bi két-három akcióhoz csatlakozott Branislav GAJIČ (1964) is, aki 1978 és 1980 között már követett el hasonló bűncselekményeket, és mint kiskorú bűnözőről tudnak ró­la a belügyi titkárságon. A töb­biek először folyamodtak a pénz­szerzés, meggazdagodás ilyen mód­jához. Körülbelül 53 súlyos betöréses lopásról tudnak az illetékesek. Benzinkútról, postáról, éttermek­ből, lakásokból vittek el pénzt vagy egyéb értékesíthető árut. A kár a felbecslés szerint 2 millió dinár. Mintegy 230 000 dinár kész­pénzük volt a tolvajoknak, és az összegyűjtött áru (hangfalak, mag­netofonok, tévék, temérdek ciga­retta, kávé és egyebek) 80 száza­lékát megtalálták a belügyi titkár­ság dolgozói. Az ily módon szerzett pénz egy részét élelemre, ruhára költötték, míg az eladásra szánt árut az Új­vidéken bérelt lakásukban tárol­ták. Innen egy részét Ausztriába vitték és ott értékesítették, más­részt pedig a beavatott orgazdák­nak adták. Ezek: Milan OSTOJIC (1959), Jasminko MAKSIC (1959), Zoran DRAGOSAVAC (1959), szin­tén járeki polgárok és Slavica SIPKA (1958), az újvidéki Mező­gazdasági Kar Növénytermesztési Intézetének dolgozója. A jól szervezett banda mindig kesztyűben dolgozott, egyetlen nyomot sem hagyott maga után Saját vagy „kölcsönvett” kocsikkal jutottak el Vajdaság különböző helységeibe. Valahol mégis téved­hettek, mert július 16-ára virradó éjjel Gospodjincin (Zablja mellett) nyomukra jutottak. Két és fél hónapig „gyűjtögetett” a banda, az volt a szándékuk, hogy diszkót nyitnak. Kellett a pénz és ezt vélték a gyors meggaz­dagodás útjának. Ha nem buknak le, valószínű még tovább jutnak a veszélyes lejtőn, ugyanis az el­kobzott áru mellett páncélszekré­nyek kinyitására szolgáló szerszá­mokat is találtak náluk. Goran Ilic vizsgálóbíró vezetésével meg­kezdődik az ügy kivizsgálása. K-k Slavko Markovié, Siniša Uzelac, Djordje Jovanovié, Branislav Gajić, Boro Paičin és az elkobzott áru egy része (NÉMETH Mátyás felvételek) Út, vízvezeték, lakások épülnek Branko Pešić a kopaoniki falvakban Branko PESIC, a Szerb SZK Elnökségének alelnöke és Ratko VOJINOVIC, a Köztársasági Vég­rehajtó Tanács illetékes bizottsá­gának elnöke tegnap reggel elbe­szélgetett Brus község társadalmi­­politikai szervezeteinek képviselői­­vel és a kopaoniki földrengés súj­totta területek szanálását végző munkaszervezetek képviselőivel. Milenko NERANDZIC, a brusi község képviselő-testületének el­nöke beszámolt a vendégeknek az eddigi munkálatokról, a Brzece— Kopaonik és a Brzece—Djerekare —Blaževo (összesen 29 kilométer hosszúságú) útvonal építéséről, va­lamint elmondta, hogy miként ha­lad a Sljivovo és Brus közti 9 ki­lométeres út építése. Az év végéig be kell fejezni ezeket az utakat. A vízvezeték-hálózat építése is jól halad, a blaževoi helyi közösség 13 falvában kiszáradtak a forrá­sok a földrengés után, itt most 1100 lakost kell ellátni vízzel, az új vízvezetékrendszer a kétezre­dik évig biztosít ivóvizet. A vil­lanyhálózat felújítása terén eddig még semmit sem tettek a Kopao­­nikon. Ezenkívül 350 házat kell felépíteni, 31 magántulajdonban levőt és szanálni kell 16 lakóépü­letet is. (Tanjug) Ismét növekszik a gyáripari termelés A Horvát Szábor tanácsainak ülése Horvátországban az első félév­ben a gyáripari termelés kétévi csökkenés után 5,1 százalékkal nö­vekedett a múlt év időarányos sza­kaszához képest. A kivitel növeke­dése azonban nem éri el a terve­zett szintet, az említett időszakban mindössze 4 százalékkal volt na­gyobb. A Horvát Szábor tanácsainak küldöttei a tegnapi ülésen napi­rendre tűzték a gazdaság félévi történéseit, figyelmeztettek arra, hogy minden erőt aktivizálni kell különösképpen a konvertibilis ki­vitel növelése érdekében. Ha a ki­vitel nem növekszik a tervezett arányban — legalább 20 százalék­kal — nem lehet megoldani az egyéb problémákat sem és nem le­het megtartani a termelés mostani ütemét sem. (Tanjug) Kiváló terméshozam (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökségi ülés elnöklője, HORVÁTH József a vitát össze­gezve hangsúlyozta, hogy határo­zottan útját kell állni az árdrágí­tásnak, az árdrágítókat pedig fele­lősségre kell vonni. A VDNSZSZ Elnöksége a továb­biakban az idei elemi csapások okozta károkról tárgyalt. Elhang­zott, hogy a tartomány egyharmad részén mintegy 10 milliárd diná­ros kár keletkezett a termésben. Különösen nagy a kár (2,5 milli­árd dinár) a kanizsai és törökka­nizsai községekben. Valamennyi résztvevő támogatta azt a javaslatot, hogy a károsul­taknak nemcsak a kárt kell meg­téríteni, hanem biztosítani kell számukra a szükséges pénzt a kö­vetkező vetésre is. Az elnökség felszólította az il­letékeseket, hogy a jégvédelmi rendszert minél előbb, lehetőleg még az idén építsék ki. N. Z.

Next