Magyar Szó, 1984. szeptember (41. évfolyam, 241-255. szám)
1984-09-01 / 241. szám
Nyereményszelvények a 15. oldalon XLI. évf., 241. (13384.) szám 1984. szeptember 1., szombatra 15 dinár Megdrágult a benzin Hatályba lépett az automatikus ármódosítás Mától a gépkocsitulajdonosok egy liter szuperbenzinért az eddig 85,50 dinár helyett 92,40 dinárt kell hogy fizessenek. Az áremelésre a még a nyáron bejelentett automatikus ármódosítás alkalmazásával került sor, mely szerint a kőolajszármazékok árát 3 havonként módosítják, attól függően, hogy időközben hogyan alakult a dinár árfolyama. Az említett mechnizmus alapján a normálbenzin ára 87,50 dinárra emelkedett az eddigi 81,50 dinárról. A dízelolaj ára az eddigi 63,50 helyett 69,60 dinár, a fűtőolajé pedig az eddigi 46,50 helyett 52,60 dinár. Egy kiló mazut az eddigi 30,389 dinár helyett 35,426 dinárba kerül. Százalékokban kifejezve a származékok 6,8—16,6 százalékka drágultak meg, a legkisebb mértékben a normálbenzin, legnagyobban a mazut. Az előző, június 2-i árkiigazítások óta a dollár értéke 22 százalékkal nőtt, az akkori 136,33 dinárról a jelenlegi 165,96 dinárra, ennélfogva a származékok finomítói ára átlag 17,71 százalékkal emelkedett. Mivel ebben az időszakban az importált kőolaj dollárban kifejezett ára (mintegy 3,2 millió tonnát hoztunk be) csupán jelentéktelen mértékben változott, ami a behozatal regionális szerkezetétől függ, a dinár árfolyamának változása alapján és az idevágó döntés rendelkezéseinek alkalmazásával a kőolajszármazékok termelői árának átlagos emelkedése 17,74 százalék. Az áraránytalanságok fokozatos megszüntetéséről szóló határozatba foglalt árparitás alkalmazásával az egyes származékok finomítói ára eltérő arányban, 16,4— 19,9 százalékkal emelkedett. (Tanjug) A KÖZEL-KELET nemzeti egységkormány Izraelben ötven hónapig marad hatalmon — Az első 25 hónap alatt alatt Shamir lesz a kormányfő — Maratoni tárgyalások és a Munkapárt között A Shamir vezette Likud-tömb és a Peres vezette Munkapárt megállapodott, hogy nemzeti egységkormányt alakít. A megegyezésre Shamir és Peres csütörtök esti maratoni tárgyalásának eredményeként kerül sor, a részleteket tegnap és ma ismertetik. Az eddigiek során kiszivárgott részletek szerint Peres és Shamir megállapodott, hogy az új nemzeti egységfedmény 50 hónapig lesz hatalmon, hogy az első 25 hónapban Peres, a második 25 hónapiban pedig Shamir lesz a kabinet elnöke. Új tisztséget vezettek be, a kormány alelnökének tisztségét. E szerint tehát a kormány megbízatásának első 25 hónapjában a kabinet első alelnöke és a külügyminiszter Shamir lesz, a második megbízatási időszakban Peres helyébe egyszerűen Shamir lép. A nemzeti egységkormány hatalomgyakorlása idején a védemőminiszter mindvégig a laburista Yitzak Rabin, a pénzügyminiszter pedig valamely Likud-tömbdi miniszter lesz. A kormánynak 24 taftja lesz 12 a Elküld -tömbbel, 12 pedig a laburisták közül. Minden párt kinevezi a saját kormányfőhelyettesét. Az első reagálások lényegében úgy foglalhatók össze, hogy semmi sem változik, sokan úgy vélekednek, hogy a megállapodást személyi ambíciók miatt csak nehezen lehet majd életre hívni. A MAPAM Párt már bejelentette, hogy kilép a laburistákkal kötött szövetségből. Ariel Sharon Likuldzömbi politikus nem ért egyet a laburistákkal kötött megállapodással. A két legnagyobb izraeli pártnak még meg kell erősíteniie vezetőinek megállapodását, ezzel kapcsolatban mindkét táborban izgalmiakkal kell számolni. Gerillaharc Dél-Libanonban A Dél-Libanonban a megszálló izraeliek ellen harcoló libanoniak legfeljebb három emberből álló csoportokban folytatják a harcot, mindennemű központi irányítás nélkül — közölték libanoni ellen Peres, a második 25 hónap után megegyezés a Likud állók a Reuter helyszíni tudósítójával. A háromfőnyi csoport minden tagja csak egymást ismeri, ilyenformán az izraeliek egyszerre három embernél többet nem leplezhetnek le — közölte egy 25 év körüli muzulmán fiatalember, aki azt mondta magáról, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Csádról volt szó Francia sajtóvélemény Mitterrand titokzatos afrikai „magánútjáról” A csádi kérdés áll Francois Mitterrand minden tekintetben ti tokzatos rabatt látogatásának középpontjában, amelynek során II. Hasszán marokkói királlyal találkozott. Látogatása váratlan volt és valóban titokzatos, mert csak akkor jelentették be, amikor Mitterrand már Rabatban volt. A franciaelnök egyébként pihenőjét töltötte az Azúr-parton és onnan utazott Rabatba, s tegnapelőtt délután több órát tárgyalt a marokkói királlyal, este pedig már Lisszabonban vacsorázott Soares portugál kormányfővel. Az Elyséepalota szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „magánútról” vollt szó. A francia napilapok azonban tegnap már úgy vélekedtek, Mitterrand azért utazott Rabatba, hogy felkérje II. Hasszán királyt, közvetítsen a Csáddal kapcsolatos francia—líbiai viszályban. Hivatalosan erről semmit sem közöltek, ezért Mitterrand újra talány marad. A csádi kérdés mostanában sokat foglalkoztatta Párizst, élénk diplomáciai tevékenységet észleltek a francia főváros, Rabat és Tripoli között. A három kormány képviselői állandóan úton voltak. II. Hasszán közvetítő szerepének lehetősége azért merült fel, mert Líbia és Marokkó egyesülni kíván, II. Hasszán ma Tripoliban lesz, Kadhafi líbiai vezérrel tárgyal. Feltehetően a francia—líbiai viszály megoldásának lehetőségét mindkét fél csapatainak egyidejűleg történő kivonásában keresik. (Folytatása a 3. oldalon) Részleges devizamegoldás A Tartományi Tájékoztatási Bizottság közleménye A tartomány gazdaságának a külgazdasági kapcsolatok lebonyolítása terén az 1983-ban, valamint az idén július végéig terjedő időszakban elért viszonylag kedvező kiviteli eredmények ellenére nagy nehézségei vannak a külföld iránti fizetőképesség fenntartása terén. Az év elején, elsősorban a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külön jóváhagyott kivitele eredményeként, amelynek egy részét az idén realizálták, bizonyos ideiglenes javulás észlelhető a devizafizetőképességben, ami lehetővé tette azt, hogy a külföldi kölcsönökből eredő kötelezettségeken kívül rendszeresebben tegyenek eleget a folyó újratermelés szükségleteire történő legfontosabb behozatal kifizetésének is. A lehetséges devizabevétel és devizakiadások év elején történt összegezése azonban arról tanús (Folytatása az 5. oldalon) ф Deviza van, gumiabroncs nincs Mai számunkból. ф Megy-e Honecker az NSZK-ba? Tovább tart a bizonytalanság a keletnémet állami és pártvezető tervbe vett látogatásával kapcsolatban (2. oldal) (7. oldal) ф A dslelörti órákban hűvös lesz, de napközben melegebbre fordul az idő Időjárásjelentésünk a 9. oldalon Martja Veselinov Csütörtökön este Belgrádban, rövid és súlyos betegség után elhunyt Stanka VESELINOV Leka kiemelkedő forradalmár, sokéves társadalmi-politikai dolgozó. Stanka Muncan Veselinov 1920. február 5-én született a bánáti Kruscicában. Gimnáziumi tanulóként csatlakozott a haladó munkásmozgalomhoz. 1938 januárjában kommunista propaganda miatt letartóztatták, és két hónap múlva a kerületi bíróság elé állították. Ezután kizárták az ország minden középiskolájából. 1939-ben lett a Kommunista Párt tagja. Ugyanabban az évben megválasztották a JKISZ dél-bánáti körzeti bizottságának tagjává, 1940-ben pedig a JKISZ szerémségi körzeti bizottságának tagjává, illetve szervezési titkárává. Egyik szervezője volt a szerémségi felkelésnek. A JKISZ körzeti bizottságának tagjaival együtt szervezte és irányította a politikai foglyok kiszabadításának akcióját a Sremska Mitrovica-i börtönből 1941 augusztusában. A népfelszabadító háború idején Szerémségben különböző felelős párt- és politikai tisztségeket töltött be. 1941 őszén a JKISZ körzeti bizottságának szervezési titkára volt, és a JKP körzeti bizottságának tagja. 1943 májusától a JKP körzeti bizottsága irodájának tagja, 1944 tavaszától a JKP kelet-szerémségi körzeti bizottságának titkára. 1944 nyarán kooptálták a JKP vajdasági tartományi bizottságába, és itt agitprop-vezető volt. A felszabadulás után Újvidéken és Belgrádban különböző felelős politikai tisztségeket töltött be a társadalmi-politikai szervezetekben és a tartomány, Belgrád és a Szerb SZK képviselői testületeiben. A JSZSZK Képviselőházának és a Köztársasági Képviselőháznak a tagja volt, továbbá a KP (KSZ) belgrádi városi bizottsága irodájának és elnöke a Szerb SZK oktatásügyi tanácsának. Egy ideig a NIN igazgatói tisztségét töltötte be. Számos más társadalmi és politikai feladaton is dolgozott. A háború alatt és a felszabadulás után különösen jelentős volt a partizánsajtó és publicisztika kiadására és fejlesztésére irányuló munkája, a vajdasági ifjúsági mozgalom és népfelszabadító harc történelmének megvilágításához nyújtott hozzájárulása. S tanka Veselinov Seka az 1941-es Partizán Emlékérem és számos háborús és békeidőbeli kitüntetés tulajdonosa. A MH tartalékos őrnagya. Temetése ma, szeptember 1- jén, délután 5 órakor lesz az újvidéki Városi temetőben. Egy igazságosabb világért Ma van az el nemkötelezettség mozgalmának napja Az el nem kötelezett országokban ma világszerte a mozgalom megalakulásának napját ünnepüik. Megemlékeznek 1961. szeptember 1-éről, amikor 25 afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai ország vezetői Belgrádban egybegyűltek az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első értekezletén. Az értekezletet olyan időszakban tartották meg, amikor a nagyhatalmi konfrontáció, a fegyverkezési verseny és a hidegháborús légkör mindjobban kiéleződött, sőt már a fegyveres összeütközés lehetőségeiről is beszéltek. Ezek a problémák adtak okot a tömbön kívüli országok legmagasabb rangú képviselőinek összejövetelére is. Előtérbe kerültek az általános leszerelés, a berlini válság, a gyarmati uralom, a világgazdaság és a fejletlen országok segélyezésének kérdései. Az egybegyűlt állam- és kormányfők — mint ahogy a JSZSZK Képviselőházában elhelyezett emléktáblán is olvasható — „kifejezve a békébe, az igazságba és a fejlődésbe vetett hitüket, megalapozták az el nem kötelezett politikát és mozgalmat, és ezáltal аг emberiségnek reményt nyújtottak egy jobb és biztonságosabb világ megteremtésére a jövő generációi számára.” Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy „a világ sorsa nem lehet csupán a nagyhatalmak kezében”, a belgrádi értekezlet részvevői felhívást intéztek a világ népeihez az emberiség felé tornyosuló veszély elhárítására. Egyben kinyilvánították nézetüket arról, milyennek kell lenniük a népek és az államok közötti viszonyoknak, s hogyan lehet és kell hozzálátni a vitás kérdések megoldásához, rámutatva a világbéke, valamennyi nép szabadsága, egyenjogúsága és békés együttműködése felé vezető útra. Ily módon kifejezték nemcsak népeink, hanem az emberiség óriási többségének hangulatát is. Tito, Nehru és Nasszer 1956. július 18-án és 19-én megtartott brioni találkozója volt a tömbön kívüli országok első konkrét lépése egy általános mozgalom létrehozása felé olyan elvek alapján, amelyek elfogadhatók a világ legtöbb országa számára. A találkozóról kiadott közös közleményben hangsúlyozták, hogy a nemzetközi viszonyokban a bandungi értekezleten (1955) meghirdetett aktív és békés koegzisztencia elveit kell érvényesíteni. Az első értekezlet összehívását széles körű diplomáciai tevékenység előzte meg, különösen Tito 1958 végén és 1959 elején tett ázsiai és afrikai körútja során, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1960. évi őszi közgyűlésén. Csak ezután került sor hivatalosan is az értekezlet összehívására. A belgrádi csúcstalálkozó az el nem kötelezett politika és mozgalom megalapításának első hivatalos állomása, történelmi , gyökerei azonban visszavezethetők a világ népeinek évszázados törekvéseire, hogy szabadságban és függetlenségben éljenek. A szocialista önigazgatási Jugoszlávia el nem kötelezett politikai irányvonalára úgy tekintünk, mint az új Jugoszlávia megalakításáért, függetlenségéért és a nemzetközi viszonyokban való egyenrangúságáért, a második világháború alatt és a közvetlenül utána vívott harc szerves részére. Ez a harc egyben azt is jelentette, hogy Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei határozottan elutasították az érdekövezetek politikáját, hogy a nagyhatalmi politika játékszerévé, vagy alku tárgyává váljanak. Az elmúlt 23 év alatt az elnemkötelezettség nagy és dinamikus mozgalommá vált, amely felöleli az emberiség kétharmadát. Ma már a nemzetközi élet és együttműködés pótolhatatlan tényezője. Abból a felfogásból indul ki, hogy a világot a közös sors szálai fűzik össze, síkraszáll a békéért, s minden nép azon jogáért, hogy maga döntsön sorsáról és más népekkel közreműködjön a nemzetközi kérdések építő jellegű megoldásában. A mozgalom erősödésének és tömegesedésének fontos állomásai a kairói, lusakai, algíri, colombói, havannai és delhi csúcsértekezlet. Eszméinek és elveinek kitért értéséről tanúskodik, hogy a VII. delhi csúcsértekezleten 100 teljes jogú (Folytatása a 3. oldalon)