Magyar Szó, 1984. szeptember (41. évfolyam, 256-270. szám)

1984-09-16 / 256. szám

KÜLPOLITIKA | MAGYAR SZÓ 1984. szeptember 16., vasárnap Bonni Spiepte An­dreotti fejtegetése Bonnban meglepetéssel értesül­tek Andreotti olasz külügyminisz­ter kijelentéséről, ő ugyanis a két Németország újraegyesülése ellen foglalt állást. A bonni olasz nagy­követet a külügyminisztériumba kérették, hogy adjon magyaráza­tot.­­ A bonni kormány ugyan hivata­­osan nem reagált, de egyértelmű i­s elégedetlenség érezhető köreiben.­­ Bonisoh hivatalos szóvivő egy in­terjúban félhivatalosan kijelentet­­­­te, Andeotti „nem mondhatott ilyesmit”. Giulio Andreotti, az olasz diplo­mácia vezetője a kommunisták egy római tribünjén a következőket mondta: Valamennyien egyetértünk annak szükségességében, hogy a két Németországnak jó kapcsola­­tot kell ápolnia egymással... Ebben a viszonylatban azonban nem szabad túlozni ... A pánger­­manizmust túl kell haladni. Két Németország van, és két Németor­szágnak kell maradnia. Bonnban nem hivatalosan ezt a ■kijelentést a szövetséges hátába döfött tőrnek értelmezik. Andreo­ti kijelentése nyilvánvalóan váratla­nul érte a nyugatnémeteket, an­nál inkább, mert olyan országban hangzott el, amely annak idején szövetségese volt a németeknek, s most is az. Andreotti továbbá ke­reszténydemokrata politikus Olyan megjegyzések is elhangzottak az NSZK-ban, hogy nyugati miniszter legalább 20 év óta nem foglalt ilyen egyértelműen állást a német kérdéssel kapcsolatban. I*, I (Tanjug) BUDAPEST Megemésztek Pálffy György születések 75. évfordulójára! Magyarországon megemlékeztek Pálffy György forradalmárról, a magyar néphadsereg megalapítói­nak egyik legkiemelkedőbb egyé­niségéről, aki 1949-ben a szemé­lyi kultusz áldozata lett. Vala­mennyi magyar lap hosszabb-rö­­videbb cikket közölt és kiemelte Pálffy emberi és forradalmán ér­tékeit. Az MSZMP KB és más po­litikai szervezeteik képviselői meg­koszorúzták Pálffy sírját. Pálffy György 1949 nyaráig a legfelőbb pártvezetőség tagja és a magyar hadsereg főinspektora volt. Ekkor hamis vádak alapján letar­tóztatták, s a Rajk-per második számú vádlottjaként halálra ítél­ték és kivégezték. (Tanjug) Folytatódnak a tárgyalások Ciprusról Cuellar ENSZ-főtittkár kérésére Szpirosz Kiprianu ciprusii elnök és Rauf Denktas ciprusi török ve­zető a jövő héten.Ő folytatja tárgya­lásait a ciprusi, válság megoldásá­ról. Az ENS­z főtitkára az eddigi megbeszélésekről kijelentette, hogy ,,konstruktívak és komolyak voltakor jóllehet a szigetországban úgy vélik, hogy semmiféle előre­haladás nem történt, és ezért hosszabbították meg őket további egy héttel. Jól értesült nikéziai források szerint Cueilarnak mind ez ide­ig nem sikerült közelebb hoznia a felek álláspontját. A nikozaai kor­mányhoz közel álló körök hang­súlyozzák, hogy Kiprianu elnök pozitív választ adott a világszer­vezet főtitkárának valamennyi in­dítványára, miközben Denktas újabb követelésekkel állt elő. Hír szerint ugyanis nem hajlandó fel­függeszteni a szigetország északi részében végzett akcióit, amelyek az ország végérvényes kettészakí­tásá­ra irányulnak. Cuellar kezdeményezése ellené­re Észak-Ciprusban „parlamenti és elnökválasztásokat akarnak tar­tani, továbbá ki akarják kiáltani az Észak-ciprusi Török Köztársa­ság alkotmányát. A főtitkár javas­latai közül Denktas csupán a ni­koziai nemzetközi repülőtérre vo­natkozót fogadta el. Ennek lé­nyege, hogy a jelenleg ENSZ-el­­lenőrzés alatt levő légikikötőt megnyitnák, és mind a két nép­közösség egyaránt használhatná. Ami Famagusta városának vissza­adását illeti, Denktas­eat a válság általános rendezésétől teszi füg­gővé, és nem hajlandó eleget ten­ni a főtitkár indítványának, hogy további hat falut adjanak vissza görög tulajdonba. Diplomáciai forrásokból szár­mazó értesülések szerint a török­­ vezető úgy véli, a főtitkár kezdte-­­­ményezé­se csak akkor lehet sike-­­ res, ha a két ciprusi népközösség „partneri alapon” tárgyal. Ezt a sziget görög részében úgy értel­mezik, hogy Denktas el akarja ismertetni a két állam de facto lé­tezését a szigeten. Ezt viszont a ciprusi kormány tartja elfogad­hatatlannak. (Tanjug) Vietnam kiengedi az átnevelő tábor foglyait, ha az USA befogadja őket iyet be kell fogadnia és nemcsak azokat, akiket szeretne, mint aho­gyan azt Washington korábban akarta. A vietnami nagykövetség szóvivője nem közölt további ada­tot a tízezer ember várható sorsá­ról Tulajdon­képpen a volt dél-viet­nami rendszer munkatársairól és katonáiról van szó. A szóvivő hoz­záfűzte, hogy a vietnami vezetőség eddig már többször is jelezte haj­landóságát, hogy elengedi az ame­rikaiak volt munkatársait. Elmond­ta, hogy az átnevelő táborokban Vietnam-szerte mintegy tízezer em­bert őriznek, és „több éve tartó át­nevezésnek vetették őket allá”. Shultz amerikai külügyminiszter időközben bejelentette, hogy Wa­shington hajlandó befogadni a tíz­ezer vietnami politikai foglyot, akárcsak azokat, akik amerikai apától származnak. Becslések sze­rint Vietnam déli részében 10—15 ezer amerikai—vietnami származá­sú gyermek él, az elkövetkezendő három évben kivándorolhatnak az Egyesült Államokba. A vietnami szóvivő közölte még, a két ország képviselői fogják tisz­tázni az amerikai feltételeket, és megoldani a még tisztázatlan kér­déseket.­­ (Tanjug) Vietnam hajlandó szabadon en­gedni az átnevelő táborok összes foglyait, ha az Egyesült Államok befogadja őket. Vietnam bangkoki nagykövetsé­gének szóvivője bejelentette azon­ban, hogy az USA-nak minden fog- Iráni bizottság az amerikai négerek jogainak védemére Khamenei iráni elnök ki­jelentette, hogy Irán bizott­ságot alakított az amerikai négerek jogainak védelmére és hasonló célból nemzetközi testület létrehozását sürget­te. Khamenei szerint az ame­rikai négerek többsége nyo­morúságos körülmények kö­zött él, alig tudja fenntarta­ni puszta életét. Elmondta még, hogy a kö­zelmúltban, amikor Szíriá­ban, Líbiában és Algériában járt, ezeknek az országoknak a tudomására hozta, hogy Irán mindaddig folytatni fogja a háborút Irak elen, priofíz Bagdadban Szaddam Husszein lesz hatalmon. (Taejug) Jure Bilié Stockholmban OSTENDE Jure Bilié, a JKSZ KB Elnöksé­gének tagja tegnap Stockholmba érkezett, hogy a JKSZ képviselője­ként részt vegyen a svéd­ Szociál­demokrata Párt kongresszusán. Je­len lesz a kongresszuson dr. Alek­­szandar Grlicskov, a JDNSZSZ Or­szágos Választmánya Elnökségé­nek tagja is. (Tanjug) Aiiropić granüálí Humberto Lugo Gilwk A Mexikói Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Dušan Alimp­­ć, a JSZSZK Képviselőházá­nak elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Humberto Lugo Gil­­nek, a mexikói képviselőház nagy­bizottsága elnökének. _____________________ (Tanjug) MAROKKÓ Kevesen szavasak A Marokkóban hét év után elő­ször megtartott parlamenti válasz­tásokon rendkívül kevesen szavaz­tak. Pabat­ból érkező nem hivata­los adatok szerint a választóknak mintegy 65—70 százaléka jelent meg a szavazáson. Ez az arány jó­val kisebb az 1977. évi aránynál, amikor is a választópolgárik 62 százaléka járult az urnák elé. Ez­zel szemben a Marokkó és Líbia uniójáról mostanion népszavazá­son két héttel ezelőtt — legalábbis hivatali adatok szerint — a vá­lasztópolgárok 97 százaléka szava­zott. (Tanjug) MAR DEL PLATA Az Észak-Dél párbeszéd sürgetése Véget ért a latin-amerikai adósok értekezlete Az argentínai Mar del Pla­tában véget ért a legsúlyosabb mértékben eladósodott 11 dél-amerikai ország képviselőinek két­napos konferenciája. Felhívással fordultak az érintettekhez, hogy lehetőleg a jövő év első harmadában tartsák meg az Észak—Dél csúcsértekezletet. Az úgynevezett cartagenai cso­port, amely a­ hasonló nevű kolum­biai várostól kapta a nevét, amely­ben először ültek össze júniusban Latín-Amerika adós országai, meg­erősítette, hogy fenntartja a kon­zultációk eddigi mechanizmusát. Ha nem adódik rendkívüli helyzet, ezek az országok a jövő év első harmadában Santo Dom­igóban is­mét tárgyalóasztalhoz ülnek. Az argentin, brazil, ko­lumbiai, ecuadori,­­ domini­kai, perui és venezuelai kül­ügyminiszterek Mar de­ Pla­tóban határozatban biztosí­totta támogatásáról a bolíviai demokratizálódási folyama­tot. Hivatalos bolíviai forrá­sokra hivatkozva az AEP je­len­ti, hogy a határozat egy­értelműen támogatja a bolí­viai demokráciát és Hernan Sules Zuazo elnök erőfeszí­téseit, hogy kidolgozza az ország új alkotmányát ö­rülnek szóba. A párbeszéd hozzá­járul a súlyos helyzetek elkerülé­séhez, amelyek az egész nemzet­közi közösségnek kárt okozhatnak A 11 legeladósodottabb latin­­amerikai ország aggodalmát fejez­te ki, hogy az iparilag fejlett or­szágok nem mérték fel milyen sá­­lyos problémáról van szó, amelyet Cartagenában már körvonalaztak és Mar del Platóban ismét meg­erősítettek. Ismét leszögezték, hogy a kama­tok az adósok legnagyobb gondja. Kidomborították, hogy a helyzet ebben a vonatkozásban rosszabbo­dott. Ez a helyzet akadályokat gör­dít a térség megfelelő politikai és gazdasági fejlődése elé — véli a cartagenai csoport — és a nem­zetközi közösségre, különösen a fejlett országokra apellál, ál­ltsák vissza a kamatokat mindenki által elfogadható, ésszerű szintre. (Tanjug) A Mar del Plata-i deklaráció ki­látásba helyezi, hogy Latin-Ameri­­ka konzultálni fog a küszöbönálló nemzetközi és regionális tanácsko­zásokkal. A deklaráció továbbá hangsú­lyozza, hogy a párbeszéd a megér­tés tényezője és kidomborítja, a közvetlen politikai párbeszéd sem­mivel sem helyettesíthető, kivált akkor, amikor az adósságok ke­ A Krimp cég Budapesten járt Berthold Britz, a nyugatnémet Krupp cég felügyelő bizottságának elnöke Budapesten járt, és a legki­emelkedőbb magyar vezetőkkel a nemzetközi gazdasági helyzetről, valamint a nyugatnémet—magyar gazdasági együttműködésről, en­nek keretében pedig Magyaror­szágnak a Krupp cég­gel folytatott együttműködéséről tárgyalt. Ma­gyarország és az NSZK között több mint 300 kooperációs szerződés van érvényben. Messzemenően a leg­több a többi nyugati és keleti or­szághoz viszonyítva. Beitzet fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. Zsides szíee­s­ a Kelés A háborgó tenger és a viharos erejű szál tegnap ismét megaka­dályozta, hogy a mentők kiemejék az Ostende közelében elsüllyedt Mont L­ouis francia teherhajó ra­dioaktív anyagot tartalmazó kon­ténereit. A belga környezetvédelmi mi­nisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradóra sikerült ki­emelni további három teli és egy üres konténert, még mielőtt a rossz idő megakadályozta volna a további munkálatokat. Eddig összesen 13 teli és 16 üres konténert emeltek ki, a hajó gyomrában még 17 teli konténer maradt A szóvivő közölte, hogy a hajó tatja közelében újabb léket fedez­tek fel, amelyen keresztül üzem­anyag ömlik a tengerbe. A két­­három kilométer hosszúságú olaj­­folt a belga partok felé tartó (Tanjug) a francia urániumot. Ilyen konténerekben szállították volna a Szovjetunióba dúsításra . Argentína nem ké­pes törleszteni adósságát Argentína nem törlesztette a szombaton esedékessé vált 750 mil­lió dollár külföldi adósságát. Az Alfonem­ kormány a napok­ban értesítette hitelezőit, hogy nem képes eleget tenni adósi kötelezett­ségeinek. Feltehető, hogy a szep­tember végén esedékes 900 millió dollárt sem fogja idejében vissza­adni. Grinspan gazdasági miniszter be­jelentette, hogy hazájának az év végéig mintegy 20 milliárd dollárt kellene viszontfinanszíroznia az összesen 45 mil­liárd dollárnyi adó­ságból, és további 2,3 milliárd dollárt kellene előteremtenie, hogy eleget tegyen bizonyos közvetlen fizetési kötelezettségeinek. A Buenos Aires-i kormány inter­venciós húsimportot rendelt el, valószínűleg 8000 tonnányi hús be­vitelét Uruguayból, hogy megaka­dályozza a hazai piacon a mono­polhelyzetet é­s a hús nyirásszerű I drágulását. I A múlt héten a legnagyobb ar­gentin hústermelők 36 százalékkal I drágították árujukat, az elmúlt egy­­ hónapban pedig összesen körülbe­­l­­ül 30 százalékkal, ami érthetően I nagy hatással volt a létfenntartási I költségekre és az inflációra, amely I Argentínában immár hiperinfláció-­­ nak számít. Az argentin kormány kísérletet­­ tett az elmúlt években csökkent I állatadomány növelésére. Emiatt I már hónapok óta törvényrendele­­­­tekkel szabályozzák a húsfogyasz­­­­tást, kedden és pénteken az étter­mekben nem szolgálnak fel húst.­­ (Tanjug) Karame Izraelt védolia a támadásért Rashid Karame libanoni kor­mányfő Izraelt tette felelőssé a Bejrútot pénteken ért ágyúzásért. Amint mondta, az új izraeli kor­mány ,,nyugtalanító üzenetéről van szó”. A Tel Aviv-i katonai pa­rancsnokság azt állítja, hogy egyetlen izraeli hajó sem vett részt az ágyúzásban. Az ágyúzás előzménye, hogy Szí­ria újabb erőfeszítéseket tett a szemben álló libanoni milicisták viszályának rendezésére. A Libanonban állomásozó szír csapatok parancsnoka és a libanoni hadsereg parancsnoka pénteken nyolcórás eszmecserét folytató* ‘ (ЛР) Eltűnt két olasz Mazaru­kban A római külügyminisztérium közlésére hivatkozva az AFP je­lenti, hogy Mozambikban szerdán eltűnt két olasz technikus. Nem közölték azonban, hogy a Nemzeti Ellenállási Mozgalom (a maputói kormány ellen harcoló fegyveres ellenzékiek) rabolták-e el őket, mint ahogyan azt a portugál hír­­ügynökség jelentette félhivatalos maputói forrásokra hivatkozva. Leonardo del Vescovo és Albise de Toni olasz állampolgárok egy olasz cég alkalmazottaiként a Ma­­putótól 150 kilométernyire épülő Corumana duzzasztógátnál dolgoz­tak. A római minisztérium szóvivője közölte: eltűntek és egyelőre csak annyit tudunk mondani. Hozzzá­­*űz*e még, hogy értesítették a ''-■mzetközi Vöröskereszt bizott­ságát.

Next