Magyar Szó, 1986. július (43. évfolyam, 193-208. szám)

1986-07-16 / 193. szám

1986. július 16., szerda, KÜLPOLITIKA Mitterrand és Chirac első komoly erőpróbája A szocialista elnök nem hajla­ndó aláírni a jobboldali kormány denacionalizálási törvényét A francia jobboldalnak a már­cius 16-i parlamenti választásokon aratott győzelme óta Mitterrand szocialista államfő és Chirac mi­niszterelnök először méri össze komolyabban erejét Mitterrand döntése után, hogy nem írja alá Chirac kormányának javaslatát hatvanöt olyan ipari társaság, bank-, és biztosítóintézet magán­kézbe való átadásáról, amelyek eddig állami tulajdonban voltak. Senki sem hajlandó találgatá­sokba bocsátkozni, vajon Francia­­országban súlyosabb politikai vál­ság kezdődhet-e, egy azonban biztos, ez az első jelentősebb né­zeteltérés, amely befolyásolja a szocialista államfő és jobboldali miniszterelnök közös kormányzá­sát. Közvetlenül azutil, bájy Mit­terrand hétfőn július 14-e, az ál­lami ünnep alkalmából az ország népéhez intézett hagyományos beszédében bejelentette, hogy nem írja alá a denacionalizálási ren­deletet, mert elfogadása lehetősé­get teremtene, hogy a nemzeti kincs egy része idegenek kezébe kerüljön, hivatalos kormánykörök közölték, hogy Chirac kormánya napirendre tűzi az erről szóló ja­vaslatot. A pénzügyi, közgazdasági állam­miniszter megkérdőjelezte az ál­lamfő érveit, s szerinte szó sincs arról, hogy a nemzeti kincset el­adják magánszemélyeknek. Általánosan egyetértenek abban, hogy a Mitterrand és Chirac kö­zötti pszichológiai háború kime­netele ismert. Miután kudarcba fulladt elképzelése, hogy gyorsí­tott eljárással magánkézbe jut­tatja az államosított ipari társa­ságok és bankok egy részét, Chi­­racnak törvényjavaslatot kell a parlament elé terjesztenie, ahol többségi szavazattal kiharcolhat­ja a denacionalizálás végrehajtá­sát. Elutasítva a kormányrendelet aláírását, Mitterrand ismételten bizonyította a francia közvéle­ménynek, hogy Chirac kormánya nem az ő kabinettje, s személye­sen nem ért egyet az államosítás megszüntetésével. (Tanjug) STOCKHOLMI KONFERENCIA Meghosszabbítják a munkát A stockholmi értekezleten részt vevő svéd küldöttség vezetője kö­zölte, ha elfogadják a javaslatot, akkor hazája, mint vendéglátó, részt vesz a megbeszélések két fordulója közötti nem hivatalos véleménycserén. A francia kül­döttség vezetője hétfőn felkérte a küldötteket, ha lehetőségük van, maradjanak még néhány napig Stockholmban, hogy e forduló után folytassák a nem hivatalos tárgyalásokat. A leszerelési, biztonsági és bi­zalomerősítő értekezlet utolsó előtti fordulója július 13-án zá­rul, néhány küldöttség úgy érté­kelte, hogy kevés idő maradt a munka sikeres befejezésére, ezért az utóbbi napokban annak lehe­tőségét emlegetik, hogy meghosz­­szabbítják a munkát, ha ezt hi­vatalosan lehetővé teszik. Az értekezlet munkáját serken­tették a nyugati országok a múlt hónap végén, amikor módosított javaslatukban kinyilvánították készségüket, hogy néhány döntő­ kérdéssel kapcsolatban elmozdít­ják a megbeszéléseket a holtpont­ról. A semleges és el nem kötele­zett országok a korábbi forduló végén felkérték a részvevőket, hogy nyilvánítsák ki politikai készségüket a megoldás felkuta­tásában. Az értekezlet munkájá­nak meghosszabbítása alkalmat nyújthat a készség kinyilvánítá­sára. (Tanjug) Dél-Libanonban ismét háború dúl (Folytatás az 1. oldalról) helyzetét a kereszténylakta Kelet- Bej­rútba, vagy ideiglenesen bezár­ta követségét. A megítélés szerint a biztonsági terv érvényesítése érzékeny sza­kaszba jutott, mert a hadsereg és a rendőrség különleges osztagainak a Szíriai megfigyelők segítségével ellenőrzésük alá kell vonniuk a déli külvárosokat, amelyek még mindig az Irán-párti fundamenta­lista milíciák birtokában vannak. A Kizbullah vezetősége nem vett részt a terv kidolgozásában, s nem lehet tudni, hogy engedélyezi-e a bevonulást területére. Tegnap Szíria támogatta Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető ja­vaslatát, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja vitassa meg a közel-keleti válságot. Damaszkuszi kormánylap terjedelmes hírmagya­rázatában élesen elítélte, hogy Washington elvetette a szovjet el­képzelést, továbbá furcsának ne­vezte London álláspontját, hogy e találkozó megtartására még nem érkezett el az idő. Azt írta, hogy az USA, Nyugat- Európa és Izrael azért ellenzi olyan erélyesen a nemzetközi ér­tekezlet összehívását, mert az véget vetne Izrael agresszív maga­tartásának. A szovjet javaslatot támogatja Jordánia, az Arab Emírségek Szö­vetsége és Egyiptom. Az Al Akh­­bar kairói újság szerint az érte­kezlet az egyedüli esély, hogy megteremtsék a békét a Közel-Ke­leten. Kadhafi fogadta Habasht Kadhafi, a líbiai forradalom ve­zetője tegnap tárgyalt Habashsal, Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának vezetőjével. A líbiai Dzsana hírügynökség közölte, hogy hétfőn tárgyaltak, nem jelölte meg sem a színhelyet, sem azt, mit vitattak meg. E távirati iroda szerint Kabash szolidaritásáról biztosította Líbiát. A palesztin vezetővel hétfőn tár­gyalt Dzsallud, Líbia egyik leg­magasabb rangú képviselője. (Tan­jug, QNA, Dzsana) Hol a legalsó határ? Egy hordó olaj ára Londonban nem éri el a kilenc dollárt A kőolaj ára a londoni tőzs­dén tovább zuhan. Az Északi­­tengerből nyert kőolaj hordón­ként 8,80 dollár, a Perzsa-öböl országaiból érkező olaj pedig még olcsóbb. Dubaiban 7,05 dol­lár. A tőzsdei szakemberek nem szívesen bocsátkoznak jóslatok­ba, hogy meddig zuhanhat a kőolaj ára. A legbátrabbak azon a véleményen vannak, hogy a legalsó határ az északi­tengeri kőolaj áránál az 5 dol­lár, de maradhat 7,5 is. A vi­lágpiaci felesleg még érezhe­tőbb az OPEC tagállamainak te­hetetlensége miatt, mivel nem tudnak megállapodni a ki­termelt mennyiségekben. A pia­con naponta 2,3 millió barrel­lel többet kínálnak fel, mint amennyire vevő akad. Mindenütt felhalmozódtak a tartalékok, különösen a fejlett iparú or­szágokban, ezért fokozódik a különbség. A British Petroleum és a Shell, Nagy-Britannia vezető vállalatai nem akarják csökken­teni a termelést, amíg az ár nem veszélyezteti az előállítás költségeit. Ezek viszont 2—4 dollár barrelenként azoknál a vállalatoknál, amelyeknek saját olajmezőik és jó kutaik vannak. A szegényebb forrásokkal ren­delkező kis vállalatok már a kifizetődőség határán gazdál­kodnak. (Tanjug) Meghosszabbítják a rendkívüli intézkedések érvényességét Enos Nkala zimbabwei belügy­miniszter tegnap javasolta a par­lamentnek, hogy hosszabbítsák meg a rendkívüli intézkedések érvé­nyességét Zimbabwében. A rendkívüli intézkedések és a biztonsági erőknek adott különle­ges jogok az alkotmány szerint fél évig lehetnek érvényben, de Zim­­babwéban szinte megszakítás nél­kül 1981 óta alkalmazzák őket. Azért volt rájuk szükség, hogy le­törjék a gerillák tevékenységét, mert ezek a szomszédos dél-afri­kai rezsim támogatásával sok gon­dot okoztak az országnak. (Tan­jug) MAGYAR SZÓ Sinan Hasani fogadta Albérto Consolvit (Folytatás az 1. oldalról) térség országai problémáinak megoldására irányul. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az említett or­szágcsoportok törekvései adják az egyetlen reális lehetőséget a vi­lágrész tartós, stabil és átfogó békéjéhez. A Contadora és a tá­mogató csoport tevékenységét ve­zérlő elvek megegyeznek az ENSZ Alapokmányában és az el nem kötelezettek céljaiban szereplő el­vekkel. Ezek a csoportok olyan megoldást javasolnak a latin­amerikai helyzetre, amely tiszte­letben tartja a többi­­ország füg­getlenségét, szuverenitását és bel­­üg­yeit, és minden népnek elis­meri önrendelkezésre való jogát. A véleménycsere során hang­súlyozták az el nem kötelezettek támogatásának jelentőségét azon békefolyamatok számára, amelye­ket a Contadora fejt ki és egy­ben összhangban állnak a világ­­szervezet törekvéseivel is. Mind­két fél meggyőződését fejezte ki, hogy Hararéban megerősítik a mozgalom Contadorának nyújtott támogatását. Ennek keretében szolidaritásukat fejezték ki a ni­­caraguai nép szabadságharcával. Jugoszláv részről ismét támo­gatásukról biztosították a demok­ratizálódás folyamatait és a kö­zép-amerikai országok hasonló törekvéseit. A megbeszélés további részében az el nem kötelezettek hararei csúcsértekezletének előkészületei­ről volt szó. Lényegében korunk legidőszerűbb kérdései kerültek napirendre, illetve a csúcsértekez­let napirendjén szereplő témák. Ez a mozgalom stratégiai állás­­foglalása, ezért Jugoszlávia és Venezuela számára is fontos. Az el nem kötelezettek mozgal­ma a hararei csúcsértekezleten síkraszáll majd a fegyverkezési verseny felfüggesztéséért, a lesze­relésért, a nemzetközi bizalom erősítéséért, az enyhülésért és a nemzetközi gazdasági kérdések, különösen pedig az adósságok problémájának igazságosabb meg­oldásáért. Ezzel kapcsolatban ki­emelték az el nem kötelezettek­nek mint tömbön kívüli tényező­­nek a szerepét és rámutattak a mozgalom egységének és akció­képességének szükségére, hogy hozzájárulhasson e problémák megoldásához. Mindkét fél meggyőződését fe­jezte ki, hogy az el nem kötele­zett országok nyolcadik állam- és kormányfői értekezlete megszilár­dítja a mozgalom ilyen elveit. (Tanjug) Tunisz nem fogadja be Abu Dzsihadot Biztonsági okok miatt Tu­nézia nem ad állandó tartóz­kodási engedélyt Abu Dzi­­hadnak, a palesztin forra­dalmi erők parancsnokhe­lyettesének Arab újság jól értesült palesztin forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Tunézia szerint Abu Dzsihad ott-tartózkodása az izraeli támadás célpontja lehet. Az újság szerint még nem lehet tudni, hol főig tartózkodni Abu Dzsihad, Egyiptomban szeretne letelepedni. A palesztin katonai vezetőt nemrégiben kiutasították Jordániából, miután bezár­ták az Al Fatah huszonöt irodáját Ammanban. (QNA) ÉSZAK-ÍRORSZÁG Folytalódtak a súlyos zavargások Lakóházakat, gépkocsikat gy­újtott fel a fékevesztett tömeg Észak-Írországban nem szűnnek a protestánsok és a katolikusok összetűzései. Tucatszámra gyújtot­ták fel a házakat és gépkocsikat, több százan megsebesültek, és még több személyt letartóztattak. A dublini kormány tiltakozik és fel­rója Londonnak hogy megenged­te az erőszak ilyen elharapózását. A protestánsokat a szélsőségesek polgárháborúra szólítják fel. Észak-Írország nem tud kilábal­ni a vallási megosztottságból. Teg­nap összegezték a hétfő esti erő­szakhullám következményeit, de tartományszerte folytatódtak a ki­lengések. A protestánsok és a ka­tolikusok összetűzéseit a megerő­sített katonai és rendőrjárőrök sem tudják megakadályozni, London, Dublin és Belfast felhívásai pedig hatástalanok maradtak. A rendőrség különleges egységei hatalmas fémkerítéseket emelnek a vegyes településeken, hogy elvá­lasszák egymástól a protestánso­kat és katolikusokat. A vallási gyűlölet fellángolásában több tu­catnyi házat gyújtottak fel, Bel­fastban pedig álarcos fiatalembe­rek tömege megütközött a rend­őrökkel. A gyújtópalackok nem gyilkolnak ugyan, de súlyos se­beket okoznak és hatalmas anya­gi kárt. Gilfordban tegnap reggel felgyújtották az „orangisták” klub­jának épületét, a protestáns „sza­badságharcosok” betiltott frakció­jának tagjai pedig pokolgépet he­lyeztek el egy gépkocsiban, majd egy katolikus étterem előtt rob­bantották fel. Lurganóban a ka­tolikusok kövekkel dobáltak meg egy vonatot, amelyben tüntetések­ről hazatérő protestánsok voltak. Az így is nyugtalan Ulsterban július 12-e óta különösen sok az erőszakoskodás, azon a napon ün­nepelték meg ugyanis provokatív felvonulásokkal a protestánsok az 1690-ben a katolikusok fölött ara­tott győzelmük­­ évfordulóját. Ezért a hagyományért 296 éve minden nyáron drágán fizet Észak-Íror­szág lakossága. Ezúttal több szá­zan sebesültek meg, közülük 160 rendőr, ugyanennyi személyt le­tartóztattak és hatalmas anyagi kár keletkezett. A legutóbbi ösz­­szetűzésekben a protestánsok né­pesebb tábora bebizonyította, hogy erősebb a katolikusoknál, ami eré­lyes reagálást váltott ki Dublin­­ban. Felróják Londonnak, hogy idáig engedte fajulni a helyzetet. London helyzete annál kellemet­lenebb, mert a protestáns szélső­ségesek, élükön Ian Paisley lel­késszel, brit zászlót lengetnek erő­szakos hadjárataikon. (Tanjug) Véget ért a nairobi csúcs A dél-afrikai fajüldöző rezsim megbélyegzésével tegnap befejező­dött az Afrika keleti és középső részén elterülő hét ország vezető­jének megbeszélése. Zaire, Tanzá­nia, Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya elnök és Szudán kormány­fője elítélte azokat a nyugati or­szágokat amelyek nem hajlandók szankciókat foganatosítani a ki­sebbségi pretoriai rezsim ellen. Afrika népe sohasem bocsát meg azoknak akik nem támogatták a rendszere elleni harcának kulcs­­fontosságú időszakában — áll a csúcstalálkozón elfogadott közle­ményben. A részvevők egyetértettek ab­ban, hogy bővítik a kereskedelmi, biztonsági, művelődési, egészség­­ügyi, szállítási és távközlési együttműködést. Elismeréssel adóztak az új szu­­dáni kormánynak az ország egy­ségének és békéjének helyreállí­tásában kifejtett erőfeszítéseiért. Sztrájk az AFP-ben A francia AFP hírügy­nökség tisztviselői tegnap reggel 48 órás sztrájkba léptek tiltakozásul a tervezett át­szervezés miatt amelynek értel­mében az ügynökség alkalmazot­tai közül 300-at elbocsátanak. A sztrájk miatt megbénult az AFP nemzetközi szerkesztőségének munkája. Az igazgatóság takarékossági tervet készített amelynek értel­mében a 2000 alkalmazott közül 300-at elbocsátanak és 6,5-ről 7 órára hosszabbítják a munkaidőt, valamint beszüntetnek bizonyos kedvezményeket. A külföldi hír­­ügynökségek értesülései szerint ezzel három éven keresztül, éven­te 42 millió frankot fognak meg­takarítani. A hírügynökségnek tavaly 63,7 millió frank vesztesége volt. Az átszervezési terv értelmé­ben Párizsból széttelepítenék az idegen nyelvű szerkesztőséget. Az AFP tisztviselői a múlt hé­ten is sztrájkoltak. (Tanjug) Százezer dollár váltságdíjat követelnek A Fülöp-szigeteken muzulmán gerillák még mindig fogva tartanak­­egy amerikai misz­­szionáriust és tíz nővért Az amerikai misszionárius és tíz apáca elrablói 100 000 dollár váltságdíjat követelnek szabadon bocsátásuk fejében, ezenkívül au­tonómiát a Fülöp-szigetek déli részén élő­ muzulmánok számára. Juan Ponce Em­ile véderőmi­niszter Corazon Aquino asszony­hoz intézett levelében közölte, hogy az emberrablók üzenetét Aragasi Pasandalan, illetve „Ro­méi parancsnok” írta alá. Az em­berrablók azután jelentkeztek le­véllel, amikor a hadsereg keresni kezdte a Pénteken eltűnt apácákat. Mindez Maravi városban történt, 800 kilométerre délkeletre Manilá­tól. A Fülöp-szigetek hivatalos hír­ügynöksége közölte hogy az em­berrablók valószínűleg a Moro felszabadítási front tagjai, akik Mindanao déli tartomány politikai és adminisztratív autonómiájáért harcolnak. (Tanjug) „Képesek vagyunk megállítani az ellenséget” Gyakorlatozik a líbiai légelhárítás A líbiai légelhárító egységek manővereinek negyedik napján ellenséges helikoptereket és kom­mandókat ábrázoló célpontok lö­vését gyakorolták a líbiai terület belsejében. A líbiai Dzsana hírügynökség jelentése szerint a rakétaegységek gyakorlatai ,,a határvon­alat át­lépő úszó célpontokra” irányultak a Sidra-öbölben. Ez a vonal je­löli Líbia felségvizeinek határát. A hírügynökség szerint az úszó célpontok lövésgyakorlata bebizo­nyította, hogy a légelhárító egysé­gek jól fel vannak készülve és precízen eltalálják célpontjaikat a tenderen. .,A gyakorlatok bebizonyították, hogy meg tudjuk állítani az el­lenséget a halálvonalon, és hogy stratégiai lövedékeink megsemmi­síthetik az ellenséges hajókat, ha ezen a vonalon át akarnak halad­ni” — hangsúlyozza a Dzsana. (Tanjug) Tripoli nem vehetett Airbust Nagy-Britannia második legna­gyobb légiforgalmi társasága, a British­ Caledonian­ és a polgári légiforgalmi igazgatóság megaka­dályozta, hogy eladjanak Líbiának két utasgépet (Airbus A­­310) az­zal a megindoklással, hogy tiszte­letben kell tartani az amerikai embargót, amely több ország mel­lett Líbiára is vonatkozik. A British­ Caledonian megváltoz­tatta menetrendjét, ezért a köze­pes távon közlekedő gépei közül felszabadult két Airbus, amelynek amerikai motorja van. A vevő egy hongkongi vállalat volt, majd közvetítőként jelentkezett egy lon­doni cég. A gépeket Dubaiból Ammanba szállították, ahol líbi­aiak jelentek meg, hogy átvegyék őket érvényes okmányokkal, vala­mint a tulajdonjogot bizonyító írá­sokkal. A gépek értéke pótalkat­részekkel együtt 50 millió font. A British­ Caledonian elrendelte az ammani brit konzulnak, hogy aka­dályozza meg a gépek átadását. (Tanjug)

Next