Magyar Szó, 1986. július (43. évfolyam, 193-208. szám)
1986-07-16 / 193. szám
1986. július 16., szerda, KÜLPOLITIKA Mitterrand és Chirac első komoly erőpróbája A szocialista elnök nem hajlandó aláírni a jobboldali kormány denacionalizálási törvényét A francia jobboldalnak a március 16-i parlamenti választásokon aratott győzelme óta Mitterrand szocialista államfő és Chirac miniszterelnök először méri össze komolyabban erejét Mitterrand döntése után, hogy nem írja alá Chirac kormányának javaslatát hatvanöt olyan ipari társaság, bank-, és biztosítóintézet magánkézbe való átadásáról, amelyek eddig állami tulajdonban voltak. Senki sem hajlandó találgatásokba bocsátkozni, vajon Franciaországban súlyosabb politikai válság kezdődhet-e, egy azonban biztos, ez az első jelentősebb nézeteltérés, amely befolyásolja a szocialista államfő és jobboldali miniszterelnök közös kormányzását. Közvetlenül azutil, bájy Mitterrand hétfőn július 14-e, az állami ünnep alkalmából az ország népéhez intézett hagyományos beszédében bejelentette, hogy nem írja alá a denacionalizálási rendeletet, mert elfogadása lehetőséget teremtene, hogy a nemzeti kincs egy része idegenek kezébe kerüljön, hivatalos kormánykörök közölték, hogy Chirac kormánya napirendre tűzi az erről szóló javaslatot. A pénzügyi, közgazdasági államminiszter megkérdőjelezte az államfő érveit, s szerinte szó sincs arról, hogy a nemzeti kincset eladják magánszemélyeknek. Általánosan egyetértenek abban, hogy a Mitterrand és Chirac közötti pszichológiai háború kimenetele ismert. Miután kudarcba fulladt elképzelése, hogy gyorsított eljárással magánkézbe juttatja az államosított ipari társaságok és bankok egy részét, Chiracnak törvényjavaslatot kell a parlament elé terjesztenie, ahol többségi szavazattal kiharcolhatja a denacionalizálás végrehajtását. Elutasítva a kormányrendelet aláírását, Mitterrand ismételten bizonyította a francia közvéleménynek, hogy Chirac kormánya nem az ő kabinettje, s személyesen nem ért egyet az államosítás megszüntetésével. (Tanjug) STOCKHOLMI KONFERENCIA Meghosszabbítják a munkát A stockholmi értekezleten részt vevő svéd küldöttség vezetője közölte, ha elfogadják a javaslatot, akkor hazája, mint vendéglátó, részt vesz a megbeszélések két fordulója közötti nem hivatalos véleménycserén. A francia küldöttség vezetője hétfőn felkérte a küldötteket, ha lehetőségük van, maradjanak még néhány napig Stockholmban, hogy e forduló után folytassák a nem hivatalos tárgyalásokat. A leszerelési, biztonsági és bizalomerősítő értekezlet utolsó előtti fordulója július 13-án zárul, néhány küldöttség úgy értékelte, hogy kevés idő maradt a munka sikeres befejezésére, ezért az utóbbi napokban annak lehetőségét emlegetik, hogy meghoszszabbítják a munkát, ha ezt hivatalosan lehetővé teszik. Az értekezlet munkáját serkentették a nyugati országok a múlt hónap végén, amikor módosított javaslatukban kinyilvánították készségüket, hogy néhány döntő kérdéssel kapcsolatban elmozdítják a megbeszéléseket a holtpontról. A semleges és el nem kötelezett országok a korábbi forduló végén felkérték a részvevőket, hogy nyilvánítsák ki politikai készségüket a megoldás felkutatásában. Az értekezlet munkájának meghosszabbítása alkalmat nyújthat a készség kinyilvánítására. (Tanjug) Dél-Libanonban ismét háború dúl (Folytatás az 1. oldalról) helyzetét a kereszténylakta Kelet- Bejrútba, vagy ideiglenesen bezárta követségét. A megítélés szerint a biztonsági terv érvényesítése érzékeny szakaszba jutott, mert a hadsereg és a rendőrség különleges osztagainak a Szíriai megfigyelők segítségével ellenőrzésük alá kell vonniuk a déli külvárosokat, amelyek még mindig az Irán-párti fundamentalista milíciák birtokában vannak. A Kizbullah vezetősége nem vett részt a terv kidolgozásában, s nem lehet tudni, hogy engedélyezi-e a bevonulást területére. Tegnap Szíria támogatta Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja vitassa meg a közel-keleti válságot. Damaszkuszi kormánylap terjedelmes hírmagyarázatában élesen elítélte, hogy Washington elvetette a szovjet elképzelést, továbbá furcsának nevezte London álláspontját, hogy e találkozó megtartására még nem érkezett el az idő. Azt írta, hogy az USA, Nyugat- Európa és Izrael azért ellenzi olyan erélyesen a nemzetközi értekezlet összehívását, mert az véget vetne Izrael agresszív magatartásának. A szovjet javaslatot támogatja Jordánia, az Arab Emírségek Szövetsége és Egyiptom. Az Al Akhbar kairói újság szerint az értekezlet az egyedüli esély, hogy megteremtsék a békét a Közel-Keleten. Kadhafi fogadta Habasht Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője tegnap tárgyalt Habashsal, Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának vezetőjével. A líbiai Dzsana hírügynökség közölte, hogy hétfőn tárgyaltak, nem jelölte meg sem a színhelyet, sem azt, mit vitattak meg. E távirati iroda szerint Kabash szolidaritásáról biztosította Líbiát. A palesztin vezetővel hétfőn tárgyalt Dzsallud, Líbia egyik legmagasabb rangú képviselője. (Tanjug, QNA, Dzsana) Hol a legalsó határ? Egy hordó olaj ára Londonban nem éri el a kilenc dollárt A kőolaj ára a londoni tőzsdén tovább zuhan. Az Északitengerből nyert kőolaj hordónként 8,80 dollár, a Perzsa-öböl országaiból érkező olaj pedig még olcsóbb. Dubaiban 7,05 dollár. A tőzsdei szakemberek nem szívesen bocsátkoznak jóslatokba, hogy meddig zuhanhat a kőolaj ára. A legbátrabbak azon a véleményen vannak, hogy a legalsó határ az északitengeri kőolaj áránál az 5 dollár, de maradhat 7,5 is. A világpiaci felesleg még érezhetőbb az OPEC tagállamainak tehetetlensége miatt, mivel nem tudnak megállapodni a kitermelt mennyiségekben. A piacon naponta 2,3 millió barrellel többet kínálnak fel, mint amennyire vevő akad. Mindenütt felhalmozódtak a tartalékok, különösen a fejlett iparú országokban, ezért fokozódik a különbség. A British Petroleum és a Shell, Nagy-Britannia vezető vállalatai nem akarják csökkenteni a termelést, amíg az ár nem veszélyezteti az előállítás költségeit. Ezek viszont 2—4 dollár barrelenként azoknál a vállalatoknál, amelyeknek saját olajmezőik és jó kutaik vannak. A szegényebb forrásokkal rendelkező kis vállalatok már a kifizetődőség határán gazdálkodnak. (Tanjug) Meghosszabbítják a rendkívüli intézkedések érvényességét Enos Nkala zimbabwei belügyminiszter tegnap javasolta a parlamentnek, hogy hosszabbítsák meg a rendkívüli intézkedések érvényességét Zimbabwében. A rendkívüli intézkedések és a biztonsági erőknek adott különleges jogok az alkotmány szerint fél évig lehetnek érvényben, de Zimbabwéban szinte megszakítás nélkül 1981 óta alkalmazzák őket. Azért volt rájuk szükség, hogy letörjék a gerillák tevékenységét, mert ezek a szomszédos dél-afrikai rezsim támogatásával sok gondot okoztak az országnak. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Sinan Hasani fogadta Albérto Consolvit (Folytatás az 1. oldalról) térség országai problémáinak megoldására irányul. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az említett országcsoportok törekvései adják az egyetlen reális lehetőséget a világrész tartós, stabil és átfogó békéjéhez. A Contadora és a támogató csoport tevékenységét vezérlő elvek megegyeznek az ENSZ Alapokmányában és az el nem kötelezettek céljaiban szereplő elvekkel. Ezek a csoportok olyan megoldást javasolnak a latinamerikai helyzetre, amely tiszteletben tartja a többiország függetlenségét, szuverenitását és belügyeit, és minden népnek elismeri önrendelkezésre való jogát. A véleménycsere során hangsúlyozták az el nem kötelezettek támogatásának jelentőségét azon békefolyamatok számára, amelyeket a Contadora fejt ki és egyben összhangban állnak a világszervezet törekvéseivel is. Mindkét fél meggyőződését fejezte ki, hogy Hararéban megerősítik a mozgalom Contadorának nyújtott támogatását. Ennek keretében szolidaritásukat fejezték ki a nicaraguai nép szabadságharcával. Jugoszláv részről ismét támogatásukról biztosították a demokratizálódás folyamatait és a közép-amerikai országok hasonló törekvéseit. A megbeszélés további részében az el nem kötelezettek hararei csúcsértekezletének előkészületeiről volt szó. Lényegében korunk legidőszerűbb kérdései kerültek napirendre, illetve a csúcsértekezlet napirendjén szereplő témák. Ez a mozgalom stratégiai állásfoglalása, ezért Jugoszlávia és Venezuela számára is fontos. Az el nem kötelezettek mozgalma a hararei csúcsértekezleten síkraszáll majd a fegyverkezési verseny felfüggesztéséért, a leszerelésért, a nemzetközi bizalom erősítéséért, az enyhülésért és a nemzetközi gazdasági kérdések, különösen pedig az adósságok problémájának igazságosabb megoldásáért. Ezzel kapcsolatban kiemelték az el nem kötelezetteknek mint tömbön kívüli tényezőnek a szerepét és rámutattak a mozgalom egységének és akcióképességének szükségére, hogy hozzájárulhasson e problémák megoldásához. Mindkét fél meggyőződését fejezte ki, hogy az el nem kötelezett országok nyolcadik állam- és kormányfői értekezlete megszilárdítja a mozgalom ilyen elveit. (Tanjug) Tunisz nem fogadja be Abu Dzsihadot Biztonsági okok miatt Tunézia nem ad állandó tartózkodási engedélyt Abu Dzihadnak, a palesztin forradalmi erők parancsnokhelyettesének Arab újság jól értesült palesztin forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Tunézia szerint Abu Dzsihad ott-tartózkodása az izraeli támadás célpontja lehet. Az újság szerint még nem lehet tudni, hol főig tartózkodni Abu Dzsihad, Egyiptomban szeretne letelepedni. A palesztin katonai vezetőt nemrégiben kiutasították Jordániából, miután bezárták az Al Fatah huszonöt irodáját Ammanban. (QNA) ÉSZAK-ÍRORSZÁG Folytalódtak a súlyos zavargások Lakóházakat, gépkocsikat gyújtott fel a fékevesztett tömeg Észak-Írországban nem szűnnek a protestánsok és a katolikusok összetűzései. Tucatszámra gyújtották fel a házakat és gépkocsikat, több százan megsebesültek, és még több személyt letartóztattak. A dublini kormány tiltakozik és felrója Londonnak hogy megengedte az erőszak ilyen elharapózását. A protestánsokat a szélsőségesek polgárháborúra szólítják fel. Észak-Írország nem tud kilábalni a vallási megosztottságból. Tegnap összegezték a hétfő esti erőszakhullám következményeit, de tartományszerte folytatódtak a kilengések. A protestánsok és a katolikusok összetűzéseit a megerősített katonai és rendőrjárőrök sem tudják megakadályozni, London, Dublin és Belfast felhívásai pedig hatástalanok maradtak. A rendőrség különleges egységei hatalmas fémkerítéseket emelnek a vegyes településeken, hogy elválasszák egymástól a protestánsokat és katolikusokat. A vallási gyűlölet fellángolásában több tucatnyi házat gyújtottak fel, Belfastban pedig álarcos fiatalemberek tömege megütközött a rendőrökkel. A gyújtópalackok nem gyilkolnak ugyan, de súlyos sebeket okoznak és hatalmas anyagi kárt. Gilfordban tegnap reggel felgyújtották az „orangisták” klubjának épületét, a protestáns „szabadságharcosok” betiltott frakciójának tagjai pedig pokolgépet helyeztek el egy gépkocsiban, majd egy katolikus étterem előtt robbantották fel. Lurganóban a katolikusok kövekkel dobáltak meg egy vonatot, amelyben tüntetésekről hazatérő protestánsok voltak. Az így is nyugtalan Ulsterban július 12-e óta különösen sok az erőszakoskodás, azon a napon ünnepelték meg ugyanis provokatív felvonulásokkal a protestánsok az 1690-ben a katolikusok fölött aratott győzelmük évfordulóját. Ezért a hagyományért 296 éve minden nyáron drágán fizet Észak-Írország lakossága. Ezúttal több százan sebesültek meg, közülük 160 rendőr, ugyanennyi személyt letartóztattak és hatalmas anyagi kár keletkezett. A legutóbbi öszszetűzésekben a protestánsok népesebb tábora bebizonyította, hogy erősebb a katolikusoknál, ami erélyes reagálást váltott ki Dublinban. Felróják Londonnak, hogy idáig engedte fajulni a helyzetet. London helyzete annál kellemetlenebb, mert a protestáns szélsőségesek, élükön Ian Paisley lelkésszel, brit zászlót lengetnek erőszakos hadjárataikon. (Tanjug) Véget ért a nairobi csúcs A dél-afrikai fajüldöző rezsim megbélyegzésével tegnap befejeződött az Afrika keleti és középső részén elterülő hét ország vezetőjének megbeszélése. Zaire, Tanzánia, Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya elnök és Szudán kormányfője elítélte azokat a nyugati országokat amelyek nem hajlandók szankciókat foganatosítani a kisebbségi pretoriai rezsim ellen. Afrika népe sohasem bocsát meg azoknak akik nem támogatták a rendszere elleni harcának kulcsfontosságú időszakában — áll a csúcstalálkozón elfogadott közleményben. A részvevők egyetértettek abban, hogy bővítik a kereskedelmi, biztonsági, művelődési, egészségügyi, szállítási és távközlési együttműködést. Elismeréssel adóztak az új szudáni kormánynak az ország egységének és békéjének helyreállításában kifejtett erőfeszítéseiért. Sztrájk az AFP-ben A francia AFP hírügynökség tisztviselői tegnap reggel 48 órás sztrájkba léptek tiltakozásul a tervezett átszervezés miatt amelynek értelmében az ügynökség alkalmazottai közül 300-at elbocsátanak. A sztrájk miatt megbénult az AFP nemzetközi szerkesztőségének munkája. Az igazgatóság takarékossági tervet készített amelynek értelmében a 2000 alkalmazott közül 300-at elbocsátanak és 6,5-ről 7 órára hosszabbítják a munkaidőt, valamint beszüntetnek bizonyos kedvezményeket. A külföldi hírügynökségek értesülései szerint ezzel három éven keresztül, évente 42 millió frankot fognak megtakarítani. A hírügynökségnek tavaly 63,7 millió frank vesztesége volt. Az átszervezési terv értelmében Párizsból széttelepítenék az idegen nyelvű szerkesztőséget. Az AFP tisztviselői a múlt héten is sztrájkoltak. (Tanjug) Százezer dollár váltságdíjat követelnek A Fülöp-szigeteken muzulmán gerillák még mindig fogva tartanakegy amerikai miszszionáriust és tíz nővért Az amerikai misszionárius és tíz apáca elrablói 100 000 dollár váltságdíjat követelnek szabadon bocsátásuk fejében, ezenkívül autonómiát a Fülöp-szigetek déli részén élő muzulmánok számára. Juan Ponce Emile véderőminiszter Corazon Aquino asszonyhoz intézett levelében közölte, hogy az emberrablók üzenetét Aragasi Pasandalan, illetve „Roméi parancsnok” írta alá. Az emberrablók azután jelentkeztek levéllel, amikor a hadsereg keresni kezdte a Pénteken eltűnt apácákat. Mindez Maravi városban történt, 800 kilométerre délkeletre Manilától. A Fülöp-szigetek hivatalos hírügynöksége közölte hogy az emberrablók valószínűleg a Moro felszabadítási front tagjai, akik Mindanao déli tartomány politikai és adminisztratív autonómiájáért harcolnak. (Tanjug) „Képesek vagyunk megállítani az ellenséget” Gyakorlatozik a líbiai légelhárítás A líbiai légelhárító egységek manővereinek negyedik napján ellenséges helikoptereket és kommandókat ábrázoló célpontok lövését gyakorolták a líbiai terület belsejében. A líbiai Dzsana hírügynökség jelentése szerint a rakétaegységek gyakorlatai ,,a határvonalat átlépő úszó célpontokra” irányultak a Sidra-öbölben. Ez a vonal jelöli Líbia felségvizeinek határát. A hírügynökség szerint az úszó célpontok lövésgyakorlata bebizonyította, hogy a légelhárító egységek jól fel vannak készülve és precízen eltalálják célpontjaikat a tenderen. .,A gyakorlatok bebizonyították, hogy meg tudjuk állítani az ellenséget a halálvonalon, és hogy stratégiai lövedékeink megsemmisíthetik az ellenséges hajókat, ha ezen a vonalon át akarnak haladni” — hangsúlyozza a Dzsana. (Tanjug) Tripoli nem vehetett Airbust Nagy-Britannia második legnagyobb légiforgalmi társasága, a British Caledonian és a polgári légiforgalmi igazgatóság megakadályozta, hogy eladjanak Líbiának két utasgépet (Airbus A310) azzal a megindoklással, hogy tiszteletben kell tartani az amerikai embargót, amely több ország mellett Líbiára is vonatkozik. A British Caledonian megváltoztatta menetrendjét, ezért a közepes távon közlekedő gépei közül felszabadult két Airbus, amelynek amerikai motorja van. A vevő egy hongkongi vállalat volt, majd közvetítőként jelentkezett egy londoni cég. A gépeket Dubaiból Ammanba szállították, ahol líbiaiak jelentek meg, hogy átvegyék őket érvényes okmányokkal, valamint a tulajdonjogot bizonyító írásokkal. A gépek értéke pótalkatrészekkel együtt 50 millió font. A British Caledonian elrendelte az ammani brit konzulnak, hogy akadályozza meg a gépek átadását. (Tanjug)