Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 329-343. szám)

1986-12-05 / 333. szám

ILLIK TUDNI A lakás • A jó modorú embert otthona is jellemzi. 9 Lakásból otthont teremteni jó íz­léssel és tisztasággal lehet. 9 A kellemes otthon célszerű beren­dezésével a benne élők szokásaihoz al­kalmazkodik. 9 Az otthon berendezésének mindig a kényelmet kell szolgálnia. 9 A lakásba igyekvő először a bejára­ti ajtót látja meg. Sokan mégis kevés gondot fordítanak ennek rendbentartásá­­ra, gondolván, hogy nem otthonuk, ha­nem csak a lépcsőház tartozéka.­­ Az előszobát berendezni gyakran a legnehezebb feladatok közé tartozik. Ha máshol megoldható a tárolás, ne zsú­foljuk tele az előteret gardróbszekrények­kel. A lakáson lépőre nyomasztóan hat a hosszú alagút- vagy folyosószerű, szűk­ké bútorozott előszoba képe.­­ Az előszoba optimális tartozékai: az előszobafal vagy fogas a kabátok részé­re, tükör, cipőtartó, esernyőtartó és egy kisebb lerakó asztal vagy szekrényke. Az ajtó előtt természetesen szükség van láb­törlőre. 9 Célszerű az előszoba padlózatát ol­csó, könnyen kezelhető szőnyeggel véde­ni.9 A mellékhelyiségek ne legyenek mellékes Helyiségek! 9 Bármilyen komfortfokozatú legyen is a lakás, lehetőséget kell adni — ha másként nem lehet, legalább egy elke­rített sarokban — az alapos, rendsze­res tisztálkodásra.­­ A fürdőszoba célszerű berendezése: kád vagy zuhanyozó fülke, mosdókagyló, tükör, polc vagy szekrény a piperesze­reknek, törülközőiknek. Itt helyezzük el a mosógépet, centrifugát, szennyestartót, fregolit vagy más ruhaszárítót is. 9 Ha külön WC-helyiség van a lakás­­bón, hasznos oda is szereltetni egy kis­méretű kézmosót, ha elfér. 9 A konyha berendezését és felszere­lését a rendelkezésre álló téren kívül a család étkezési szokásait, a háztartás nagysága is meghatározza. A tűzhely a mosogató mellett ma már a hűtőszek­rény is mindennapos berendezési tárgya a konyhának. 9 Legalább az egyszerűbb étkezésekhez (reggeli, vacsora) biztosítsunk helyet a családnak a konyhában. 9 Ha módunkban áll, a konyhában helyezzük el az abroszokat, törlőruhá­kat is, hogy mindig kéznél legyenek. 9 A szobák berendezéséhez már ne­hezebb egységes, minden családra és minden lakásra érvényes tanácsokat adni, de itt is a célszerűség és a kényelem uralkodjék a divat felett. 9 Ideális, bár nehezen megvalósítha­tó: minden családtagnak külön szoba Kis lakásoknál is törekedjünk legalább önálló zugok, sarkok kialakítására. 9 Ha módunkban áll, rendezzünk be hálószobát, így csak a nappali levegő­jét rontják a dohányosok, s nem kény­szerülünk füstben aludni. 9 A hálószobában az ágyakon kívül csak kevés bútornak van funkciója. Itt a helye az ágyneműtartónak, egy ún. fé­sülködőasztalnak, éjjeliszekrénynek, ol­­vasólámpá(k)nak. Fehérneműszekrény és 12 ------------------------------­— ha nincs másutt beépítve — ruhás­­szekrény lehet még a hálószoba tartozéka az ülőalkalmatosságokon kívül.­­ Ha a családtagok munkája megkí­vánja, és lehetőség is van a dolgozószo­ba­­kialakítására, vigyázzunk: ne merev irodát rendezzünk be! A dolgozószobába is tehetünk kényelmes fotelokat, virágokat díszeket. A legszebb dísz természetesen a családi könyvtár, amelyet szintén itt he­lyezhetünk el.­­ A gyerekszoba akkor ideális, ha tá­gas, világos, és csak a legszükségese bútorokkal rendezzük be. Legyen ele­gendő tér a gyerek mozgásához. Különö­sen kicsi gyerekeknél ügyeljünk a bú­torsarkok és élek legömbölyítésére. 9 Gyerekszobába olcsó, nem „szöszös” szőnyeg való (pl. büksé). 9 Kisgyermekek szobájában ügyeljünk a konnektorokra is, takarjuk el azokat. 9 Az éléskamra felszerelését is annak nagysága befolyásolja. Ma gyakran — sajnos — ún. kamraszekrényt építenek modern lakásokhoz. Ezekben csak mini­mális készletet helyezhetünk el. A ha­gyományos, nagyobb éléskamrák lehető­séget adnak több élelmiszer tárolására.­­ Még a legnagyobb alapterületű la­kásokban is gondot okozhat a haszná­laton kívüli — de még nem kidobásra ítélt — tárgyak elhelyezése. A gardrób szekrény vagy más szekrény része al­kalmas lehet ezek tárolására. Itt is igye­kezzünk azonban rendet tartani.­­ A lakás tisztántartása, a takarítás gyakorisága nem csak szabad időnk függvénye. A leghelyesebb, ha beosztjuk energiánkat, s egyetlen napot sem ha­gyunk ki. Valamit mindig csináljunk é s akkor nem kell egyszerre elvégeznünk mindent.­­ Nagytakarítást évenként legalább két alkalommal végezzünk. Ekkor mossuk ki vagy tisztítjuk a függönyöket, sort kerítünk a szőnyegtisztításra (ehhez ügyes tisztítógép is kölcsönözhető, mellyel a bútorkárpitot is felfrissíthetjük). 9 A mennyezetet és a falakat porta­­lanítjuk, a lámpabúrákat lemossuk. Az ajtó- és ablakfákat megfelelő tisztítósze­res vízzel takarítjuk, és megtisztítjuk a kilincseket is. 9 A bútorokat áttöröljük — ha szük­séges, újrafényezzük. Megtisztítjuk az ab­laküvegeket is. Végül a padló kezelése következik — ma már, a többnyire lak­kozott parketták esetében elegendő a portalanítás után langyos vizes ruhával áttörölni.­­ A szekrények belsejének rendi beho­zatalát már a nagytakarítás előtti hetek­ben célszerű elvégezni.­­ A mellékhelyiségek takarítása szin­tén a falak portalanításával kezdődik. Ezt követi a csempész tisztítása, majd a bú­torok lemosása, a kád, mosdó, WC-kagyló fertőtlenítése. Itt a takarítást a kövezel felmosásával fejezzük be. (Folytatjuk) gombolásokat, különleges ráncolásokat, szokatlan sleppelést, rendhagyó zsebeket és zsebfedőket, csodacsattal felszerelt övét. A jelszó: csak semmi szürkeség, semmi unalom. Ennek jegyében mutatjuk be mi is a három szoknyamodellün­­ket DOBI Jolanda LEGENDA VAGY VALÓSÁG A jeti Egy világhírű, dél-tirold hegymászó, is­mét felizgatta az emberek fantáziáját, akit Tibetben véletlenszerűen hozott ösz­­sze a sors ezzel a különös emberszerű lénnyel. „Négyezer méter magasságban, közvetlen közelről két lábon álló, mint­egy 2 méter magas, barnásvörös szőrű élőlényt láttam, rám csodálkozott, azután négy lábon elmenekült..Reimhold Messner, a Himalája meghódításának egyik­­hőse, és az összes 8000 m-nél ma­gasabb hegycsúcsot megjárt ember vá­ratlan találkozása a jetivel számos félre­­­értésre adott okot az érdeklődőik köré­ben, ugyanakkor pedig néhány orvost is­mételten kihozott a béketűnésiből. Így hát azonnal meg is szólalt néhány tu­dós medikus. Mondanivalójuk lényege közismert, ám magyarázatuk első részét sokan nem fo­gadják el, a jetik léte mindmáig tudo­mányosan még nincs bizonyítva; az vi­szont tény, hogy a 8000 méteres csúcsok meghódítói rendkívüli pszichofizikai meg­terhelésnek vannak kitéve az oxigén­szegény környezetben. Így egyáltalán nem meglepő, ha ebben az állapotban érzéki csalódások csapdáiba esnek , halluci­­nálnak. Eddig minden rendben is lenne, csakhogy a szerencsés hegymászó hatá­rozottan tudja, milyen magasságban (4000 méter körüli) tartózkodott, és a szokat­lan látvány egyáltalán nem Utóival borí­tott tájon (a közhiedelemmel ellentétben) tűnit fel neki. Világos nappal, ihamain az erdőből, bukkant elő, tőle kb. 8—10 mé­terre. „Aki nekem ha­iluciná­cióról ma­gyaráz, annak fogalma sincs, miről be­szél. A Mount Everest csúcsain sokkal jobban megismertem őket, min­t bárki” — jelentette ki Messner. Olyan váratla­nul történt az egész, hogy a meglepetés­től még a fényképezőgépet sem tudta elő­kotorni hátizsákjából. Lábnyomokat ve­hetett ezután már csa­k lencsevégre, jól­lehet 40 kilométernyi gyaloglás után (immár éjjel, a holdvilág fényénél) egy újabb titokzatos lényt vett észre — me­gint csak az erdőszélen. Egyébként már a 70-es évek elején el­hangzottak olyan Vélemények No. W. Cro­nin zoológus és tapasztalt emlősállat-ku­tatókból és orvosokból szerveződött ex­pedíciója fogalmazta meg őket), hogy a jeti olyan majom, amely hátsó lábain jár, kíváncsi éjszakai állat, erdős vidé­ken él (nem a hóban, így hát a havasi ember elnevezés nem a legszerencsé­sebb), nagyon erős fizikumú és valószí­nűleg létezik, amit többek között a láb­nyomok is bizonyítanak, hiszen a helyi állatfajok egyikétől sem származhatnak. Szikkim, Bhután, Észak-India, Nepál és Tibet legalább 8—10 millió lakosa telje­sen nyilvánvaló ténynek tartja, hogy a helyi élővilágba egy 180—200 centiméter magas, erős állkapcsú, farkatlan, hosszú karú, fejcetés-barnás szőrű emberszabású majom is beletartozik. Éppoly természetes számukra a jeti létezése, mint nekünk a jegesmedvéé. Egyesek tudni vélik, hogy a pancsan láma állatkertijében (még az ötvenes évek elején) élt eg a példány, amelyet sajnos elragadott az árvíz. Európai emberek már a háború után találkoztak vele. Később, 1951-ben E. Shipton kiváló alpinista második Mount Everest-e­rpedícióján jeti lábnyomokat fedezett fel. Semmi­­kétsége nem volt utána afelől, hogy e hatalmas térségben, emberhez hasonló állatok élnek. Egy másik kollégája, a Himalája kitűnő is­merője maga is csupán képzelgésnek, babonás hiedelemnek tartotta a jeti lé­tezését, mindaddig, amíg egy személyes találkozás meg nem győzte sziklaszilárd­nak hitt véleményének az ellenkezőjéről. Hiába jelentette ki 1961-ben, 10 hónapi sikertelen kutatás után Sir Edmund Hil­lary (elsőként jutott fel a Himalája leg­magasabb csúcsára), hogy a jeti nem lé­tezik, a hírek a lábnyomairól, szokatlan alakjáról­­és ifültyhöz hasonló különleges hangjáról csak nem akartak megszűnni, mi több, számos expedíció tagja találta magát szemtől szemben „valamivel, ami félig gorilla, félig medve volt”. A titokzatos élőlényt nemcsak a Hima­lája vidékén, a nepáli völgyekben lát­ták újra meg újra, hanem időről időre jelentések érkeztek róla a kínai Hupej tartományiból, Jakutföldről, val­amimit a Pamir, az Altaj, sőt a Tien-san távol eső falvaiiból is. Noha a nagy távolságok miatt a te­rületek lakossága között semmiféle kom­munikációs kapcsolat nem alakult ki, mégis a jeti-leírásokban feltűnő hason­latosság figyelhető meg. Mindegyikük olyan vöröses szőrű, majom formájú lénynek írta le őket, amelyek felegye­nesedve járnak, de a meredekebb hegy­oldalakon olykor hosszú karjaikat is igénybe veszik. Jó néhány évvel ezelőtt Ch. Stoner angol zoológus­­kísérletképpen orangután­képeket mutogatott nepáli hegyilakóknak. Meglepődve tapasztalta: a fotókon az emberek egyhangúlag a jetit vélték fel­fedezni. Legenda hát vagy valóság? Ez is, az is. Vagy inkább valóságos legenda, amelyet elsőként a 3000 évvel ezelőtti kínai ok­iratok említenek? Babona, túlfűtött fan­tázia azért mégsem lehet, mert jó néhány bámulatos és meggyőző fénykép, lábnyom­lenyomat nem utolsósorban pedig élő tanúk bizonyítják létezésük tényét. Nehéz elképzelni, hogy mindegyiküknek látomá­sai lettek volna ... sír Rugós kesztyű Az ábrán látható rugós kesztyű arra szolgál, hogy vele a kéz izomzatát edd­ze is, s meggyorsítják sérüléseinek gyó­gyulását. Ezzel a kesztyűvel, amelyet különben egy bécsi technikus fejlesztett ki, például a görcsös merevségben szen­vedő emberek ismét megtanulhatják be­görbíteni az ujjaikat. A hegymászók szintén erősíthetik vele a kézizmaikat. A rugók cserélhetők, az erősségük változ­tatható. FOTÓZÁS Fotográfia ez is, az is... Hogyan hat a fénykép, milyen a né­ző viszonya a fényképhez és a fénykép mögötti valósághoz, milyen viszonyban van a fénykép és valóság, milyen esztéti­kai és filozófiai problémákat vet fel­­az a több százmilliárd felvétel, amely a Nipce által tartósított fényképtől máig napvilá­got l­át. Ilyen és hasonló kérdéseket vet fel a fotográfia. Ezek megválaszolása még beláthatatlan ideig várat magára, bár a fényképezés feltalálása óta neves esz­­széisták, pszichológusok, fotóművészek, kritikusok törik rajta a fejüket,­­bízván, hogy egyszer majd összeáll a fotográfiá­ról alkotott teljes kép, a fényképezéssel kapcsolatos gondolatok mozaikszerű il­lesztésével. Most ezekből közlünk néhá­nyat: " A fénykép az egyetlen olyan nyelv, amelyet a világ minden részén megérte­nek, amely hidat ver nemzetek és kul­túrák között, és összekapcsolja az embe­riség családját. Lévén független a po­litikai befolyástól — ott, ahol az emberek szabadok — híven tükrözi az életet és az eseményeket, lehetővé teszi, hogy osztoz­zunk mások reményeiben és kétségeiben, s rávilágít a politikai társadalmi viszo­nyokra. Szemtanúi leszünk az emberiség emberiességének és embertelenségének. (Helmut Gernsheim) 9 Az életet reprodukáló legmodernebb találmányok — a fényképezőgép i­s — valójában megtagadják az életet. Lenyel­jük a rosszat, és fuldoklunk a jótól. (Wallace Stevens) 9 A fényképezés könnyed módja an­nak, hogy azzal a másik valósággal talál­kozzunk. (Jerry Uelsmann) 9 A fényképezőgép a munkaeszközöm. Alltala adok értelmet­­mindanna­k, ami körülvesz. (Andre Kertész) 9 Az ember és a­­természet alkotásai sehol sem láthatók olyan­­nagyszerűsé­gükben, mint Anse­l Adams fotóin: ezek a képek nagyobb erővel ragadják meg a nézőt, minit azok a természeti tárgyak, melyekről készülte­k. (Adams egyik fotó­kötetének reklámszövege) # A fénykép eszköz, melynek révén kapcsolatba kerülhetünk olyan dolgokkal, amelyekről mindenki tud, de amelyekben nem vesz részt. Fényképeim olyasmit szándékoznak bemutatni, ami nem látha­tó. (Emmet Gowmn)­­ Mi a fotográfia? Fényképek sokasá­ga, milliói, sőt milliárdjai. Mi marad meg ebből a­­képtömegből akárcsak egy esztendő múlva? Tíz-húsz, száz? Ki tud­ja. Azok, amelyek kiállják az idő pró­báját, múzeumok, archívumok mappáiba zárva várták felfedezőiket, akik­­kiássák az idő homokjából és közkinccsé, a fotó­művészet részévé teszik őket. A többi lappang, elvész, elenyészik. (Szilágyi Gá­bor) Zöid­ Gábor ____________________________________ _

Next