Magyar Szó, 1988. július (45. évfolyam, 179-193. szám)

1988-07-01 / 179. szám

1988. július 1., péntek KAMBODZSAI HELYZET a ciak megkezdte kivonását A Hanoi Rádió jelenti, "ietry tegnap elindult a határ felé Kambodzsában a vietnami ,,önkéntesek” ötödik hadosztályának né­hány alakulata. A kivonulás megkezdése alkalmából rendezett Phnom Penh-i ünnepségen több mint 50 000-en vettek részt. A Hanoi Rádió riportműsorban számolt be a katonák kivonulá­sáról, akik szerinte Kambodzsában nemzetközi kötelezettségüket tel­jesítették. A rádió hangsúlyozta, hogy a Kambodzsában állomáso­zó alakulatok parancsnoka, a ma­gas rangú tisztekkel együtt he­likoptereken távozott, Panom Penhből. A továbbra is Kam­bodzsában maradó csapatok Reng Samrin parancsnokainak vezény­lése alatt folytatják a harcot. A rádió nem közölte, hány ka­tonát vontak ki, s a hozzávetőleg 50 000 katonából álló öt hadosz­tály kivonása az év végéig befe­jeződik-e, ahogyan Hanoi hivata­losért május végén bejelentette. Vietnam rendkívül nagy publi­citást szentelt ,,önkéntesei” haza­térésének, hangsúlyozva, hogy 1982 óta hetedszer csökkentette csapatainak számát Kambodzsá­ban. A katonai kontingens csökken­tésével Hanoi elő kívánja segíte­ni az 1978 decemberében, a több mint 200 000 vietnami katona in­váziója után­ kezdődött válság megoldását. Az egységek távozására abban az időszakban került sor, amikor folynak az előkészületek a dia­­kartai nem hivatalos találkozóra, amelyen a Szihanuk vezette koa­líció, a Phnom Penh-i rezsim képviselőin kívül részt, vesznek vietnamiak is. A kambodzsai há­ború kezdete óta első ízben tár­gyalnak a válság politikai megol­dásáról. Előirányozták, hogy a ta­lálkozón részt vesznek Thaiföld, Laosz és Indonézia képviselői is. Nem biztos azonban, hogy az egy hadosztály kivonása ellenére megtartják az előbbi találkozót, mert Hanoinak nem felelnek meg azok a javaslatok, amelyeket Szi­hanuk koalíciója terjesztett be. Ezenkívül Vietnam arra törekszik, hogy továbbra is Kambodzsában maradjon „önkénteseinek” leg­alább öt hadosztálya. 1979 januárjától, amikor Viet­nam lerohanta Kambodzsát, nap­jainkig 25 000 vietnami katona vesztette életét az ottani harcok­ban. Az adatot a vietnami erők he­lyettes főparancsnoka közölte, aki most 280 tiszttel együtt haza­tért. Az Agence France Presse távirati iroda tudósítóinak nyilat­kozva elmondta, hogy 1980 és 1961 között 15 000 volt az emberállo­­mánybeli veszteség. Az 1977-től 1979-ig terjedő idő­szakban a Pol Pot erőivel vívott csatározásokban Vietnam délke­leti tartományaiban 30 000 ember veszett oda vietnami részről. A vörös khmerekkel folytatott hábo­rú végleges mérlege vietnami részről 55 000 halott. A vörös khmerek ugyan jelen­tős erőt képviselnek Kambodzsá­ban, de erejük lankadóban van, és a kambodzsai lakosság már nem támogatja őket — mondta a magas rangú vietnami katonatiszt. Tavaly — fejezte be — „mindösz­­sze” 500 „önkéntes” vesztette éle­tét. (Reuter tetőfotó­ A hongkongi kormány új politikája értelmében nem fogadják be azokat a víctiumi menek­üleket, akik nem tudják bizonyítani, hogy politikai okok miatt távoztak bűzünkből. Ez a vietnami kisfiú a 8000. azon a listán, akiket visszatoloncolnak Vietnamba Az Egyesült Államok külföldi­­ adósságának ö­szege tavaly meg-­­­haladta a 400 milliárd dollárt,­ közölte tegnap az amerikai ke­­­­reskedelmi minisztérium. Ez egy-­­­úttal azt jelenti, hogy az USA­ a világ legeladósodottabb­ orszá­ga. Sokkal többet tartozik, mint­­ Brazília, amely 121 milliárd dol­láros tartozásával az első helyen áll a fejlődő országok között. Igaz, az Egyesült Államok sem­milyen tekintetben, különösen pe­dig az ország gazdasági erejének és teljesítőképességének szemszö­géből nem hasonlítható össze egyetlen oyan adós országgal sem, amely a fejlődők közé tar­tozik. Mégis, az USA-nak a vi­lággazdaságban és a világkeres­kedelemben betöltött szerepét te­kintve, globális szempontból ez egyált­alán nem jelentéktelen té­nyező, különösen akkor, ha tud­juk, hogy tartozása rohamosan növekszik. Az Egyesült Államok 1982-ben még a világ első számú hitele­zője volt. Két évvel később azon­ban már 4,4 milliárd dollárral tar­tozott, de 1986-ra ez az összeg je­lentősen megnövekedett (263 mil­liárd dollár), tavaly pedig túllépte a 400 milliárd dolláros határt. Ha ez tovább folytatódik, a szakemberek szerint az Egyesült Államok adóssága három éven be­lül eléri a 800 milliárd dollárt, ami pedig azt jelenti, hogy a je­lenlegi 8 százalékos átlagos kamat mellett Washingtonnak évente 60 milliárd dollárt kell elkülöní­­■tenie a tartozások visszafizetésé­re. A fejlődő országok adósságaitól eltérően, amely főként bankhite­lekből áll, az USA ilyen nagymé­retű tartozásának oka az ország­ban eszközölt külföldi befekteté­sekkel hozható összefüggésbe. Ar­ról a dollár­mennyiségről van szó, amelyet a külföldiek az ameri­kaiaknak eladott áruból és az USA-val folytatott­­ kereskedelem­ben elért bevételi többlettel va­lósítottak meg. Eközben azonban az Egyesült Államok kivitele csök­kent és az államkasszába egyre kevesebb pénz került. (Tanjug) orsza négyszázmiliárdd dolláros kül­keresked­elmi deficit Macyau Sic ÖBÖL-HÁBORÚ Iraki légitámadás Bagdadiban tegnap közölték, hogy зЈ. iraki harci gépek a kora reggeli órákban támadást hajtot­tak végre az iráni Sheykh Sho’eyb­­sziget gázfeldolgozó berendezései ellen és súlyos veszteségeket okoz­tak. A katonai szóvivő­­ szerint ezzel egyidejűleg támadást intéz­tek az Öböl déli részében elterülő Shakros kőolajmező ellen is. A katonai közleményre hivatkozva az INA hírügynökség jelentette, hogy a tegnapi támadásokban sú­lyos csapást mértek az iráni gaz­daságra. Időköziben Teheránban megerő­sítették a légitámadásra vonatko­zó hírt, jelentette az iráni IRNA hírügynökség. Ezek szerint az akcióban bizonyos számú személy életét vesztette vagy megsebesült, és anyagi kár is keletkezett. Az IRNA azt is megállapította, hogy az iráni légvédelem lelőtt két iraki harci gépet, az egyiket az Öböl felett, a másikat pedig az ország nyugati térségében. Bag­dadiban ezzel szemben azt közöl­ték, ho­gy az akcióban részt vevő vadászgépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra. Normalizálódik a helyzet Észak-Szomáliában Djibouti ,jól értesült körök sze­rint, a Szomáliai hadsereg ellenőr­zése alatt tartja az ország északi részét, ahol a Szomáliai Nemzeti Mozgalom (SNM) lázadói május vége felé sorozatos támadáso­kat hajtottak végre, és rövid időre el­foglalták Hargeysa és Boorama városokat. Jelenleg az SNM fegyveresei már csak Hargeysa bizonyos ke­rületeit birtokolják. Időkö­­ven a város mintegy 1500 lakosának si­került Etiópiába vagy D­­­ooutiba menekülnie. Hargeysát egyébként már három hete ostromolják a kormánycsapatok, s emiatt a mintegy ötezer lakos élelem és víz nélkül maradt. Djibouti nem zárta le a Szomá­lia felé eső határát, de a szomszé­dos ország északi részéből érkező menekültek mégsem juthattak Djiiboutiba, mert a Szomáliai had­sereg alakulatai valamennyi útvo­nalat lezártak. Az isza törzs több ezer tagjának sikerült Etiópiába­­menekülnie. E törzs tagjai közül verbuválódnak az SNM harcosai. (Tanjug) A román sajtó tegnap rövid hírt közölt a kolozsvári ma­gyar konzulátus bezárásáról. A román külügyminisztérium ér­tesítette a bukaresti, magyar nagykövetet, hogy július 1-­jei hatállyal a Magyar NK kolozs­vári főkonzulátusán megszűnik a munka és bezárják" — áll a hírben. A jelenés tartalmazza azt a megállapítást is, hogy Romá­nia debreceni főkonzulátusa 1995-ben szüntette meg a mun­kát. Semmilyen egyéb részle­tet nem közöltek. (Tanjug) Követelik a külügy- és a hadügy­miniszter lemondását Dél-Afrikát súlyosan érintik az Angola déli részén elszenvedett veszteségek A d­él-afrikai Konzervatív Párt követelte, hogy a Dél-A­ngo­­lában elszenvedett legutóbbi súlyos veszteségek miatt Pick Bolha, a külügyminisztérium és Magnus Maian, a hadügyminisztérium vezetője mondjon le. A mozambiki AIM hírügynök­ség johannesburgi forrásokra hi­vatkozva jelentette a fentieket. Az előbbi két személyiség a dél­afrikai küldöttséget vezeti az An­golával, Kubával és az USA-val folytatott béketárgyalásokon. A Dél-Afrikában kormányzó Nemzeti Párt jobbszárnyát alkotó Konzervatív Párt szerint az ango­lai-kubai hadművelet megalázó vereséget mért Dél-Afrikára. Luanda katonai képviselője kö­zölte, hogy 26 dél-afrikai katona elesett a még mindig teljesen nem tisztázódott körülmények kö­zött kirobbant harcokban. Kubai cáfolat Tegnap a havannai kormány cá­folta Pretoria állítását, hogy újabb összecsapásokat provokált ki Dél- Angolában, hogy aláaknázza a va­sárnap Kairóban megkezdett bé­ketárgyalásokat. A havannai köz­lemény szerint a dél-afrikai csa­patok indították meg a táma­dást a kubai—angolai hadállások ellen Cunene tartományban, s megtorlásként, a kubai légierő hét­főn bombázta a dél-afrikai kato­nai létesítményeket az angolai— namíbiai határ mentén. A havannai kormány alaptalan­nak nyilvánította azokat a jelen­téseket is, hogy a kubai—angolai fél 200 katonát vesztett. Megfo­galmazása szerint a kétnapos har­cokban elesett a szövetséges erők, közöttük a SWAPO tíz tagja, Dél- Afrika pedig több tíz katonát vesztett. A közlemény hangsú­lyozta, hogy a harcok kizárólag Angola területén folytak. Mindennek ellenére Kuba és Angola kinyilvánította készségét, hogy folytatja a tárgyalásokat a dél-afrikai viszály megoldása ér­dekében. (Tanjug) A budapesti Népszabadság főszerkesztője Letincnel France Letinc, a JKSZ KB El­nökségének tagja tegnap fogadta Borbély Gábort, a Népszabadság című pártlap főszerkesztőjét, az MSZMP KB tagját, aki a Közmi­­nisz és a Népszabadság együttmű­ködésének keretében tartózkodik hazánkban. Bekapcsolódott a be­szélgetésbe Vitomir Sudarski, a Komunist igazgatója és Gyö­rke Sándor, Magyarország belgrádi nagykövete. (Tanjug) MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK „Tárgyalásos megoldást” Grósz Károlynál, az MSZMP KB főtitkárának kijelentése — A hivatalos budapesti álláspontot a nézetkülönbségek­ről a parlament jelenlegi ülésszakán teszi­­közzé Magyarország és Románia viszályát kizárólag tárgyalásos úton kell rendezni — jelentette ki tegnap a magyar Országgyűlés ülé­sének szünetében külföldi újságíróknak Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Külföldi sajtóképviselők kérdé­seire válaszolva, hogy a Magyar­­ország és Románia közötti nézet­különbségeket napirendre tűzi-e az SZKP országos értekezlete, Grósz Károly hozzátette, hogy az ügy kizárólag a két szomszédos országra tartozik. A két szomszédos és szövetséges ország viszonyában azután kelet­kezett feszültség, hogy Románia bezáratta a kolozsvári magyar fő­konzulátust és a bukaresti magyar kulturális és tájékoztatási közpon­tot, ezt az IBUSZ magyar utazási iroda közlése is megerősíti, amely szerint a román fél „technikai okokból” lemondott három ma­gyarországi társasutazást. A rész­vevők a Fekete-tenger partján és Erdélyben üdültek volna. Budapest a parlament ma zá­ruló ülésszakán foglal hivatalosan is állást a Romániával támadt vi­szállyal kapcsolatban. Bejelentet­ték, hogy a témáról Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke, a párt Köz­ponti Bizottságának titkára beszél. A magyar sajtó egyébként to­vábbította a külföldi távirati iro­dák jelentéseit a Román KP plé­numáról, amelyen Ceausescu ke­ményen támadta a hétfő­ esti bu­dapesti felvonulást, amelynek rész­vevői az úgynevezett területfej­lesztési program ellen emelték fel szavukat. Idézték a román elnök szavait, hogy „Magyarországon is­mét soviniszta, nacionalista, re­­vansiszta, román- és szocialistael­lenes hangok hallatszanak”, de azokat a szavait is, hogy Románia hajlandó hozzájárulni a két or­szág között támadt viszály ésszerű rendezéséhez. BUKAREST. — A román kor­mány szerdán utasította a buka­resti magyar nagykövetet, hogy 48 órán belül ürítse ki az ottani ma­gyar kulturális központ épületét. A központot tíz évvel ezelőtt léte­sítették, berendezték és felszerel­ték, de működési engedélyt soha­sem kapott. Ceausescu és Kádár 1977-ben tartott találkozóján az a határozat született, hogy a felek egymás or­szágainak fővárosaiban kulturális központot nyitnak. A magyar fél csakhamar épületet kapott Buka­rest belvárosában erre a célra, be­rendezte és felszerelte, és egy 10 000 kötetből álló könyvtárat is kialakított. A bukaresti magyar nagykövetségtől származó értesü­lés szerint azonban a román ható­ság sohasem adtak engedélyt mű­ködésének megkezdésére. Bukaresti hír szerint az ottani magyar nagykövetség előtt de­monstrációt terveztek, de eddig még ismeretlen okokból nem tar­tották meg. (Tanjug) Musawi marad az iráni kormányfő Az iráni parlament tegnap is­mét Musawit választotta meg kormányfővé, a politikusnak ez a negyedik megbízatása e tisztség­ben. A szavazást megelőzően, amely­nek során a lehetséges 217 szava­zatból 204-et kapott, Musawi je­lentést terjesztett be a kormány­nak az elmúlt időszakban vég­zett munkájáról. Vasárnap alakít­ja meg az új kabinetet. (ÍRNA) Nem zárható be a PFSZ képviselete New York-i bíróság e­öntése New York-i bíróság úgy ítélke­zett, hogy az Egyesült Államok nem rendelheti el a PFSZ ENSZ- missziójának bezárását. A bíróság szerint ugyanis az USA-nak köte­lessége tiszteletben tartani a vi­lágszervezettel 1947-ben az ENSZ székhelyéről kötött megállpodást. Az igazságügy-minisztérium márciusban a New York-i szövet­ségi bíróságtól kérte, hogy ren­delje el a PFSZ 1974 óta New Yorkban székelő ENSZ megfigye­lői missziójának kiutasítását. A minisztérium a terrorizmus ellen tavaly meghozott amerikai tör­vényre hivatkozott, amely a PFSZ-t­ terrorszerveze­tnek nyilvá­nította. A bíróság szerint e törvény nem helyezheti hatályon kívül az USA és a világszervezet közötti megál­lapodást. (Tanjug) Újabb „egyházszakadás" Miután Marce­ Lefebvre francia bíboros nem volt hajlandó enge­delmeskedni a pápa felszólításá­nak, és lemondani arról a szándé­káról, hogy a svájci Econe-bak­ négy új püspököt szenteljen fel, ezzel a lépésével automatikusan kiközösítették a római katolikus egyházból, s ez a tradicionalista­­­k­ént számontartott bíboros több százezer követőjét is érinti. A négy új püspököt tegnap szentel­ték fel. Már 1976-ban megtiltották neki a misézést és azt is, hogy papo­kat szenteljen fel. „A Vatikánban az antikrisztus székel, Szent Péter trónusát pedig az igaz hit ellenzői bitorolják” — jelentette ki szer­dán Lefebvre, majd hozzátette, hogy csak az „ő halála” képes megakadályozni a szakadást. Lefebvre ellenzi a más vallási felekezetekkel folytatott párbeszé­det is, amely a második vatikáni zsinat után vette kezdetét. II. Já­nos Pál pápának pedig felrótta, hogy 1986-ban látogatást tett a római zsinagógában, s ezzel lé­pést tett a judaizmus és a keresz­ténység csaknem 200 éve tartó viszálykodásának elsimítására. (Tanjug)

Next