Magyar Szó, 1988. augusztus (45. évfolyam, 210-240. szám)
1988-08-23 / 232. szám
2 KÜLPOLITIKAMagyar Sió IRAK—IRÁN Tiszteletben tartják a tűzszünetet — jelentette ki az ENSZ megfigyelőegységeinek parancsnoka Slavko Jovic tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek főparancsnoka vasárnap kijelentette, noha híre kelt, hogy egy iraki katonát meggyilkoltak, Irak és Irán tiszteletben tartja a tűzszüneti megállapodást. „A tűzszüneti megállapodás hatályban van”, válaszolta Jović tábornok a Reuter hírügynökség újságírójának kérdésére az ENSZ-megfigyelőerők bagdadi székhelyén. Hozzáfűzte még, hogy az iraki közleményen kívül, miszerint egy iráni mesterlövész lelőtt egy iraki katonát, semmilyen összetűzéssel kapcsolatos hír nem érkezett. „Mindkét oldalon nyomozást folytatunk, de nincsenek megerősített jelentéseink”, mondta ezzel kapcsolatban Jović tábornok. Az ENSZ békefenntartó erőinek katonatisztjei elmondták, hogy a megfigyelők ellátogattak az állítólagos helyszínre, de semmit sem találtak. Még az iraki katona holttestét sem látták. „Ez elszigetelt összetűzés”, jelentette ki az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselője, de meghagyta, hogy nevét ne közöljék. „A tűzszüneti megállapodás egy viszonylag hosszú frontszakaszra vonatkozik, és éppen ezért nagyon jelentős, hogy az első napon semmi sem történt. Mindkét fél tartózkodó magatartást tanúsított”. AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK ELŐTT Esélyesebb a republikánus? A Newsweek című folyóirat legújabb körkérdésének eredménye szerint jelen pillanatban a választópolgárok 51 százaléka George Bush republikánus elnökjelöltre adná szavazatát. Michel Dukakis demokrata elnökjelölt a választók 42 százalékának támogatását élvezi. Ez a legnagyobb különbség Bush javára, amelyet közvélemény-kuatáson valaha is kimutattak, és a Republikánus Párt múlt heti konvenciója eredményezte. Figyelmet keltett Bush záróbeszéde New Orleansban. A konvenció előtti körkérdésekkor Dukakis állandóan vezetett, néha 17 százalékkal is. A konvenció idején a hangulat általában kiegyensúlyozott volt, és egyik elnökjelölt sem élvezett különösebb előnyt. __ Bush választási hadjáratát terheli még Dan Quayle alelnökjelölt „múltja”. Felróják neki ugyanis, hogy annak idején kihúzta magát a vietnami háborúból gazdag és befolyásos családjának ismeretségeire támaszkodva. Bush kiállt alelnökjelöltje mellett. A demokrata ellenjelöltek már felhasználják beszédeikben Quayle életének ezt az epizódját, hogy gyengítsék a republikánus pozícióját. (Tanjug) Oettingenstrasse 67. Az angolkertben, München belvárosa. Aránylag csendes, szépen rendezett, jó levegőjű városrész. Itt van a Szabad Európa Rádió székháza, a szerkesztőségek. Magát az épületet az utcai részen magas, épített kerítés választja el a külvilágtól. Két széles kapu szolgálja a gyalogos- és a gépkocsiforgalmat. Az angolkert felől drótkerítés. A kapu mellett tábla: Radio Free Europe, Radio Liberty. A külső faltól keskeny, mintegy 20—30 méteres udvar választja el az emeletes, laposan és hosszan megfekvő, de egyszerűségében mégis impozáns épületet. A fal is, a ház is fehér, ami még jobban kiemeli környezetéből. Beindulok a kapun, az udvaron át az épület bejárata felé. Az udvarsáv közepén, a főbejárat irányában egy piciny portásfülkeszerűség. Szó szerint egyszemélyes. A benne ülő fiatalember meg sem várja, hogy elmondjam, mi járatban vagyok, int, hogy a recepción érdeklődjem. Kerceg a zár, nyihatom a bejárati ajtót. A recepció előtt gyors, rutinos, udvarias ellenőrzés. Nyissam ki a táskámat! Belenéz, de nem nyúl hozzá, nem túr bele. Aztán táska nélkül átlépek egy ajtókeret-szerűségen, s visszanyúlhatok a táskámért. Megtörtént a szerkesztőségek esetében és általában a mi viszonylatainkban túl szigorúnak tűnő ellenőrzés. S most vagyok csak a recepción. Közlöm az üvegfal mögött ülők egyikével, hogy ki vagyok, honnan jövök és hogy Ribánszky László igazgató urat keresem. Előveszi a telefonos névjegyzéket és pillanatok alatt kikeresi. A 280-as melléken hívhatom. Női hang jelentkezik: az igazgató úr jelenleg ülésen van, de ő, feltehetően a titkárnő, is tud jövetelemről és tüstént lejön értem. Ismét a formaságok: a titkárnő elkéri az útlevelemet, átadja a porta alkalmazottjának, aki bejegyzi látogatásomat, ellenőrzi személyazonosságomat. Egy üvegajtón át bejutunk a szűk, hosszú folyosók egyikére, majd az ajtók sora mellett haladunk a számomra egy kissé labirintusnak tűnő úton a Rádió* magyar osztálya igazgatójának irodája felé. Mindez nem sokkal több időbe tellett, míg a kedves olvasó a fenti bekezdéseket elolvasta. Nem sok idő maradt szemlélődésre, írás közben alaposan vissza kell gondolnom arra a néhány percre, amíg a kaputól az épület belsejébe jutottam. Azt a rövidke időt, míg az igazgató urat várom a titkárnő irodájában, kihasználom arra, hogy ismertessek néhány adatot a Szabad Európa Rádióról. Hetente ezerórás műsor A Szabad Európa Rádiót 1950- ben alapították, a Szabadság Rádiót pedig 1951-ben. Eredetileg mindkét cég az amerikai kormányzat pénzsegélyét kapta a CIA amerikai hírszerző szolgálat csatornáin keresztül. Magánadományokban is részesült. Két évtized múlva, 1971-ben teljesen megszakadt minden kapcsolat a CIA-val, s ideiglenesen az amerikai külügyminisztériumon keresztül jutott el az amerikai kongresszus által jóváhagyott pénzösszeg, egészen 1973-ig így volt, amikor is a kongresszus törvényt hozott a nemzetközi rádióközvetítési igazgató tanács (Board for International Broadcasting — BIB) megalakításáról. A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió 1976 októberében egyesült. Ez a két rádió több nyelven és jóval több órán át sugároz műsort a Szovjetunió és a kelet-európai országok számára mint bármelyik másik nyugati rádióállomás. A Szabad Európa Rádió öt kelet-európai ország hat nyelvén, valamint a három (a Szovjetunióhoz tartozó, balti ország nyelvén sugározza adását. Tehát: bolgárul csehül szlovákul magyarul lengyelül románul valamint észtül lettül és litvánul. Korábban a balti országok számára a Szabadság Rádió sugárzott műsort de közben rájöttek’', hogy — mivel az USA sohasem ismerte el a balti államoknak a Szovjetunióhoz való csatolását — ezeknek a szerkesztőségeknek a Szabad Európához kell tartozniuk. A Szabadság Rádió ugyanis kizárólag a Szovjetunió számára sugároz műsort az ott beszélt nyelveken. Összesen 12 nyelven A szláv nyelveken, oroszul ukránul fehér, oroszul: a kaukázusi nyelveken: örményül grúzul azeri, valamint tatár-baskir nyelven: turkesztáni nyelveken: kazah kirgiz tadzsik türkmén üzbén. A műsoridő természetesen különbözike Oroszul szünet nélkül, tehát huszonnégy órán át megy a műsor a bolgár csaknem kilencórás, a cseh és a szlovák több mint múszórás a magyar tizenkilenc a lengyel csaknem húsz a román tizenhárom az ukrán pedig tizenkét órás A többi nyelven készült műsor nagyobbrészt három-négy órás A két rádió egy átlagos héten mindegy 1060 órás műsort sugároz együttesen. Hányan hallgatják? Állításuk szerint a Szabad Európa Rádiónak és a Szabadság Rádiónak meglehetős hallgatóközönsége van: ppr átlagos héten — természetesen becslések szerint — a két rádió műsora 52 millió keleteurópai és szovjetunióbeli halancához jut el A Szabadság Rádió mindegyik osztályának adását zavarták Nemrégiben olvashattuk a hírt hogy a Szovjetunióban megszüntették az Amerika Hangja műsorának zavarását Ezeket a zavaróműszereket állítólag most ráállíЧtták a Szabadság Rádió hullámhosszaira. A Szabad Európa Rádió adását nagymértékben Csehszlovákiában Bulgáriában és Lengyelországban.Avariák Ez természetesen kihat a hallgatóságra. Romániában és Magyarországon — a két országban ahol nem zavarják a Szabad Európa Rádió adását — a hallgatóközönség arányszáma 61 ileive 64 százalékos. Csehszlovákiában és Bulgáriában — ahol mindig is nagyon zavarták az adást — ez az arány 34 illetve 39 százalék A zavarás ellenére a nagykorú lengyelek 56 százaléka hallgatja a Szabad Európa Rádiót Az 1983-ban és 1984-ben jegyzett csökkenés után a Szabad Európa Rádió hallgatósága nagyjából 52 százalékos szinten stabilizálódott Az Amerika Hangjának hallgatottsága a búsésnál 24 és a lengyelországi 46 százalék között alakul a BBC-nél 18 (Magyország Csehszlovákia) és 34 (Lengyelország), a Deutsche Welle és a Deutschlandfunk ellenében pedig ez az arányszám 9 és 21 százalék között alakul. Tehát az összes nemzetközi rádióadók közül a Szabad Európa Rádió hallgatóközönsége a legnagyobb Kelet-Európában. A többség rendszeresen hallgat nyugati rádióállomásokat ,s nevelek 86 a csehszlovákok 79 a magyarok 72 a romániaiak 82 és a bolgárok szintén 82 százalékban. Mennyire megbízhatók ezek az adatok? Mennyire lehetnek egyáltalán azok? Adatszerzés és közvéleménykutatás A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió az Amerika Hangjához és a BBC-hez, valamint más nemzetközi rádióállomásokhoz hasonlóan természetesen nem mérheti hagyományos módszerekkel a hallgatottságot a kelet-európai országokban és a Szovjetunióban. Egyszerűen nem fér hozzá a nagyközönséghez. Olyan közvéleménykutatást sem végezhet a hagyományos módszerrel, amelyet hasznosíthatna a műsorkészítésben. Ezekkel a problémákkal szembenézve a két rádió hallgatóközönség-kutató szakosztálya kifejlesztette a saját adatszerző, közvélemény-kutató technikáját és módszerét. Becsléseiket nemcsak a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió, hanem az Amerika Hangja, a BBC és más hasonló jellegű nyugati rádióállomások is elismerik, hogy a kutatás körülményeihez képest ezek a legjobb adatok. De korántsem tarthatnak igényt a pontosságra. A külföldre látogató lengyel, csehszlovák, magyar, román és bolgár állampolgárok körében, de feltételezhetően szórványosan az országban is, végzett közvélemény-kutatás csak nehezen vetíthető át az adott ország egész népességére, tehát csakis hozzávetőleges eredményeket mutathat. A nyugati kiutazások száma ugyanis egyes országok esetében egészen kicsi. S még ha ez a szám mások esetében arányítva nagy is, nem tükrözi, nem képviseli a társadalom minden rétegét. Ez különösen vonatkozik a szovjet polgárokra, mert a Nyugaton jóval kevesebb jár belőlük, mint a többi kelet-európai nemzet tagjaiból. A szovjet polgárok általában szervezetten látogatnak a Nyugatra, s egy kissé ellenőrzés alatt is állnak, s talán nyugtalanítja is őket, ha idegennel akad dolguk, különösen, ha közvetlenül felkérik őket egy kérdőív kitöltésére. Ezenkívül a szovjet turisták még kevésbé képviselhetik a népesség egészét. Mindemellett képviselik azokat a csoportokat, amelyekhez — ez esetben a Szabadság Rádió — leginkább szólni szeretne. Többnyire városiakról, képzett polgárokról van szó. Röviddel működésének megkezdése után a Szabadság Rádió hozzáfogott az adatgyűjtéshez. Az első nagyobb véleménykutatási erőfeszítés az 1958. évi brüsszeli világkiállításon volt. Több mint 300 szovjet polgárral léptek kapcsolatba, közülük 65-en a Szabadság Rádió hallgatói voltak. A szovjet hallgatók közötti véleménykutatás a hatvanas években ad hoc alapon folytatódott. Bár meglehetős mennyiségű fényhalmaz gyűlt öszsze, lehetetlen volt bármilyen statisztikai elemzést végezni a megállapítottakról és visszavetíteni azt a szovjet lakosságra. 1990 óta nagyobb számú szovjet polgár látogatott a Nyugatra, s a kutatóosztály megkezdte rendszerezni adatgyűjtő módszereit. Az interjúk készítését független felmérő kutatóintézetekre bízták, s egy szabványos kérdőívet dolgoztak ki. Mivel azonban a szovjet turisták egy része nem szívesen vetette magát alá egy klasszikus nyílt interjúnak, az osztály nem találta praktikusnak a kérdőív közvetlen alkalmazását. Inkább a tömegtájékoztatási eszközökről folytatott általános jellegű vita részeként készítettek interjút a válaszadóval. Az interjút készítő közvetlenül a vita befejezése után kitöltötte a kérdőívet. Az előítélet lehetőségének minimálisra csökkentése érdekében az interjú nem a Szabadság Rádióra összpontosította a figyelmet, hanem a Szovjetunió felé irányuló nyugati rádióközvetítés szélesebb tárgyával foglalkozott. A legutóbbi években a szovjet polgárok gyakrabban utaznak, és a szovjet válaszadók nyíltabbak, ezért az adatok valamivel pontosabbak is lehettek. Mint már az előbbiekből kitűnt, a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió a hallgatottság arányának kutatása és a hallgatói „visszajelzés” felmérése mellett olyan véleménykutatást is végez, amelynek segítségével a politikai hangulattal és a világnézettel kapcsolatos kérdésekre is igyekeztek választ kapni. SEBESTYÉN Imre (Folytatása holnapi számunkban) LÁTOGATÁS A SZABAD EURÓPA RÁDIÓNÁL (2.) Húsz nyelven beszél ÁRFOLYAMLISTA Ország valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár 1 2372,39 2379,51 AUSZTRIA schilling 100 21622,62 21687,58 KANADA dollár 1 2359,00 2366,08 FRANCIAORSZÁG frank 100 44836,61 44971,33 NSZK márka 100 151764,47 152220,45 OLASZORSZÁG líra 100 205,42 205,73 SVÉDORSZÁG korona100 44479,29 44612,93 SVÁJC frank 100 180680,66 181223,52 NAGY-BRITANNIA font 1 4901,85 4910,57 USA dollár 1 2906,65 2915,39 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok? VAJDASÁGI TÁRSULT BANK 1988. augusztus 2.3 . kedd LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Külpolitikai hírekben gazdag volt a tegnapi nap. Az utóbbi 20 év legnagyobb tüntetéseiről érkeztek jelentések Prágából. A vasárnap esti tiltakozást a Varsói Szerződés öt tagországának csehszlovákiai katonai intervenciójának 20. évfordulóján tartották. A tüntetőkkel szemben először interveniáltak a különleges biztonsági alakulatok. Tegnap délelőtti információk szerint a csehszlovák fővárosban helyreállt a rend, nyugalom uralkodott. Lengyelországban változatlanul feszült a helyzet. A szczecini körzeti államügyész beidézte azokat a polgárokat, akikről feltételezik, hogy megszervezték a sztrájkot. A dél-ázsiai katasztrofális földrengésnek az újabb jelentések szerint ezer áldozata van. Attól tartanak, hogy ez még korántsem végleges adat. Rangoonban ismét ezrek tüntetnek az utcákon. Alkotmánymódosítást követelnek. Pakisztánban folytatódik a vizsgálat Ziaul Hak elnök tragikus halálának ügyében. Nyolcvan személyt vettek őrizetbe, úgyszólván mindenkit, akinek valamilyen köze volt a repülőgép indításához. KERESKEDELEM A SZOVJETUNIÓVAL Növekszik a magyar szuffitsz A magyar vállalatoknak nagyoblt szabadságot kell aem üzleti szerzőiemeiv megkötésére a KGST más tagországaival való partnerektel, hogy elarítsák az együttműkonesve, felmerülő nehézségeket, amelyeket a KGST-n belül közös piac hiánya okoz, jelentette ki László Csaba közgazdász, az Ötlet című magyar hetilapnak adott interjújában. A Szovjetunióval folytatott kereskedelemben a magyar fél javára tapasztalható szufficit növekedése aggodalmat okoz, jelentette ki a gazdaság- és piackutató intézet szakembere. Ez a „többlet” az utóbbi néhány év alatt több mint 400 millió rubelre (680 millió dollár a hivatalos árfolyam szerint) emelkedett a kőolaj árának esése miatt. Nemrégen megtartott összejövetelén a magyar pártvezetőség úgy értékelte, hogy ez a szufficit az 1988-tól 1990-ig terjedő időszakban valószínűleg jelentősen, még 2,5—3 milliárd rubellel (4,25—5,1 milliárd dollár) növekszik majd, írja az ötlet. Másrészt Magyarországnak fokoznia kell a szufficitet a konvertibilis kereskedelemben, hogy képes legyen törleszteni a bruttó 17 milliárd dollár külső adósság kamatait és egyéb költségeit. Emiatt az ország nem képes elviselni az ekkora mérleghiányt a szovjetunióval való árucserében, mondta László Csaba. A súlyos gazdasági nehézségek nyomása alatt Magyarország nem várhat a KGST-n belüli közös piac megteremtésére, amely előmozdítaná a tagországok közötti gazdasági együttműködésben felhalmozódott problémák megoldását. A KGST idei júliusi prágai találkozóján a tagországok Románia kivételével aláírták a Közös Piac létrehozását előirányzó megegyezést, amely azonban nem tűzi ki a létrehozás végső időpontját, másrészt pedig nem született meg a bejelentett megegyezés a közös konvertibilis valuta bevezetéséről. Mivel Magyarországnak nincs ideje várakozni, kénytelen lépéseket tenni azokon a területeken, ahol tőle függnek a változások, emelte ki az említett szakértő. Az államnak csökkentenie vagy teljesen meg kell szüntetnie az adminisztratív döntéshozatalt a külföldi cégekkel való üzleti szerződések megkötéséről, s ez teljesen összhangban állna az ország vezetőségének a gazdaságpiaci mechanizmusai bevezetéséről hozott elhatározásaival. (AP) Líbiai katona szöktek Egyiptomba Két líbiai katona Egyiptomba szökött — jelentik a külföldi hírügynökségek a kairói Al Ahram cikkére hivatkozva. A két katonaszökevény megadta magát az egyiptomi katonai hatóságoknak. Az értesülések szerint Benghazi térségéből érkeztek a szomszédos országba.