Magyar Szó, 1989. február (46. évfolyam, 29-56. szám)
1989-02-01 / 29. szám
1989. február 1., szerdaMadmaő KÜLPOLITIKA3 Berlin a nácizmus újjáéledésére figyelmeztet Aggodalom az NDK-ban a nyugatnémet republikánusok választási sikere miatt A Német Demokratikus Köztársaság tegnap aggodalmának adott hangot a nácizmus újjáéledése miatt Nyugat-Berlinben. A Neues Deutschland című hivatalos pártlap tegnapi számában figyelmeztet a helyzet komolyságára a választási eredményekkel kapcsolatban Nyugat-Berlinben, ahol a náci republikánusok 90 000 szavazatot kaptak a helyi képviselőházban, azaz a szavazatok 8 százalékát. Hangsúlyozzák, hogy Nyugat-Berlinben veszélyes konfliktusokkal terhes helyzet teremtődött, és hogy az újnácik ténykedése a hatósági szervekben és a képviselő-testületekben nem kizárólag Nyugat-Berlin belügye. Az NDK fővárosában kiemelik, hogy a I. világháború óta első ízben lép színre náci szervezet a kontinens szívében, és emiatt egész Európának aggódnia kell. Az újnácik ilyen arányú sikerét a lap a szociális és egyéb körülményekkel való elégedetlenséggel magyarázza Nyugat-Berlinben, valamint azzal, hgy az újnácik az elégedetleneknek korábbi szokásaikhoz híven fűt-fát ígérnek. A Neues Deutschland az okokat a hivatalos szervek és pártok közönyös magatartásában látja, amelyek a lap szerint maguk is bábáskodtak az újnácik felemelkedésénél. Erre utal szerinte az is, hogy a náci republikánusokat támogatja a rendőrség egy része, valamint a kereszténydemokraták (CDU) egy csoportja is; egyes volt kereszténydemokraták maguk is csatlakoztak a republikánusokhoz. Bonn nagyobb figyelmet fordít majd a külföldiekre A nyugatnémet kormány változtatni szándékozik az országban tartózkodó külföldiek iránti politikáján, mintegy válaszul a szélsőjobboldali republikánusok múlt heti váratlan sikerére a nyugatberlini helyhatósági választásokon. Helmut Kohl konzervatív kancellár hangsúlyozta — áll a sajtóban —, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) köteles gondot viselni a nacionalista beállítottságú választókról. Kohl kiemelte, hogy a nyugat-berlini választások egyik következményeként a kormány munkájában elsőbbséget kell kapnia a külföldiek, a menedékjogért folyamodók és a betelepülők kérdésének. Az elemzések szerint a republikánusokra a nyugat-berlini külvárosokban és a nagyszámú külföldi lakta városrészben szavaztak a legtöbben. Vezérelvük a türelmetlenség a külföldiek iránt. Az NSZK-ban legalább 4,1 millió külföldi él. (Az adatot a tavalyi népszámlálás szolgáltatta.) Hivatalos kormánykiadványok azonban 4,7 millió külföldit emlegetnek. , Tavaly a Német Szövetségi Köztársaságba 20 000 német betelepülő érkezett kelet-európai országokból, valamint több mint 100MIO úgynevezett menedékjogért folyamodó menekült, akik többnyire inkább gazdasági természetű indítékokból folyamodtak politikai menedékjogért, amely tartózkodási engedélyt biztosíthat számukra. A menedékjogért folyamodók között legtöbben voltak a lengyelek — mintegy 30 000-en. A második helyen állnak a jugoszlávok (több mint 20 000-en). Kohl kancellár kijelentését, hogy a kormány újraértékeli a menedékjogért folyamodók iránti politikáját, a sajtóban tegnap úgy értelmezték, hogy várhatóan meggyorsítják a menedékjogra való jogosultság megállapítását, valamint határozottabban utasítják ki azokat, akik nem kapják meg a menedékjogot. (Tanjug) Maradjon ebben óval mégis: forradalom volt. Népi felkelés. Nem pediglen „az a bizonyos annak idei esemény”, „az 1956- os magyarországi történések", vagy ki tudja még milyen nyakatekert megfogalmazás, aminek „azt a bizonyos 1956-os eseményeket” keresztelték (kereszteltük) azok, akik nem voltak hajlandók egyszerűen elkönyvelni az akkori moszkvai és ebből kifolyólag a hivatalos Budapest által is simán ellenforradalomnak minősített történéseket, viszont ujjat húzni sem akartak az ellenforradalom dicső, de módfelett érzékeny vérbefojtóival. Nem utolsósorban abból a megfontolásból, hogy szinte mindegy, hogy a szocialista táboron és Magyarországon kívül, sőt világszerte hogyan minősítik „azt”, az eseménnyel kapcsolatos lényeg nyilván minden ilyen-olyan szurkolástól függetlenül továbbra is kizárólag a hazai hivatalos (mert a nem hivatalos megfogalmazás már jó ideje megvan) minősítésben, illetve átminősítésben rejlik. S most ez az utóbbi is megtörtént. Nem más, mint Pozsgay Imre államminiszter a Magyar Rádiónak adott minapi nyilatkozatában kimondta a (már régóta) kimondandót: „Az 1956-os magyarországi események a megalázó hatalmi formák és az oligarchia elleni népi felkelés formái voltak”. Ez lenne a lényege „a legújabb (történelmi) kutatásoknak”. Meg ez lett volna az eredménye, tegyük hozzá, a legrégebbieknek is, ha a nemzetközi és (főleg) magyarországi politikai fejlemények korábban is olyképpen alakultak volna, mint napjainkban. De ez már felesleges okoskodás. Húsz-egy néhány év történelmi szempontból úgyszólván nem is egy egész szempillantás, s ezért kalapot le mindaz előtt, amit ez alatt a rövid idő alatt a társadalmi és politikai átlényegülés terén északi szomszédaink (is) elértek. S elégtételként azoknak (sajnos sokaknak csak posztumusz, s talán most majd arra is fény derül, hogy valójában bányáknak), akik a megalázó hatalmi formák és az oligarchia elleni népi felkelésben részt vettek, hogy az elkeseredésükből fakadó áldozatvállalásuk nem volt hiábavaló. Szóval: forradalom volt. S most már minden bizonnyal ebben is marad. ENGLER Lajos Grószt meglepte Pozsgay kijelentése Az MSZMP főtitkárának nyilatkozata az értékelésről, amely szerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés tört ki Magyarországon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára meglepődött Pozsgay Imre államminiszternek, a Politikai Bizottság tagjának kijelentésén, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés tört ki. Erre utal a főtitkárnak a Népszabadság és Magyar Hírlap számára adott interjúja, Svájcból hazatérőben a repülőgépben nyilatkozott. Grósz kijelentette, hogy Pozsgay nyilatkozatáról, amelyet egyébként a Kossuth rádiónak adott, az újságokból értesült, noha mindketten részt vettek a Politikai Bizottság ülésén a múlt kedden. „A Központi Bizottság munkacsoportja azt a feladatot kapta, hogy az MSZMP 14. kongresszusáig elemezze ki az utóbbi negyven év eseményeit. Eközben 1956-ot sem lehet kikerülni, de nem értem, mi ösztönözte Pozsgayt, hogy éppen erről az évről nyilatkozzon részletesen. Feltételezem, hogy ő és a bizottság többi tagja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek alapvetően más fényben tüntetik fel az említett eseményeket. Ilyen okmányokkal én még nem találkoztam, ami azonban elvben nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy új adatok alapján másképpen véleményezzük 1956-ot’’ — mondta Grecz Károly. Dönteni végül is a párt Központi Bizottsága fog. Nem csupán új kifejezések vagy a korábbi értékelés felülvizsgálása a feladat, hanem elsősorban a politikai következmények vállalása — hangsúlyozta Grósz. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ugyanerről a témáról szólva hangsúlyozta, hogy a történelmi események sohasem egysíkúak és nagy tévedés, ha csak egy fogalommal magyarázzák őket. „Ez vonatkozik 1956 októberére is, amelyről mint népfelkelésről és mint szocialistaellenes terrorista puccsról is beszélhetünk, mert a kezdet egészen más volt, mint a vége lett” — hangsúlyozta a kormányfő a gazdasági kamara tegnapelőtti ülésén. (Tanjug) Harc a Salang autóútért (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is távoznak a nyugati diplomaták Kabulból. Az USA nagykövetsége formálisan bezárt és bejelentették, hogy hamarosan még néhány nyugati ország nagykövetsége követi példájukat. A külföldi diplomaták azonban nem hivatalosan elismerik, hogy véleményük szerint Kabult az elkövetkező hetekben nem fenyegeti közvetlen veszély a felkelők támadásaitól. Általános a meggyőződés, hogy a modzsaheddinek ismét megkísérlik elfoglalni a pakisztáni határon fekvő Jalalabadot. Mivel az utóbbi néhány hétben ebben a városban is hiányt szenvedtek élelmiszerben, a felkelők vezetősége tegnap közölte, hogy Jalalabad lakosainak élelmiszersegélyt küldtek. Azt állítják, hogy 70 liszttel megrakott teherautójukat sikerült becsempészniük a városba, és hogy a lisztet állítólag már szét is osztották a lakosságnak. Független forrásokból eddig nem erősítették meg a modzsaheddinek adatait. (Tanjug) Sztrájkba léptek a ciprusi diplomaták Tegnap reggel meghatározatlan időre sztrájkba léptek a ciprusi diplomaták. Ennek közvetlen oka, hogy Ciprus athéni nagykövetévé Frikszosz Kolotaszt nevezték ki, aki a diplomaták véleménye szerint „nem hivatásos diplomata”. Az új nagykövetnek ma kell hivatalba lépnie. A ciprusi diplomáciát megbénító sztrájknak azonban más oka is van. A nicosiai külügyminisztérium alkalmazottai nagyobb költségvetést követelnek a szolgálat korszerűsítésére és átszervezésére. Új nagykövetségek létesítését követelik továbbá néhány latin-amerikai országban és Kínában. A kormány megígérte, hogy teljesíti e minisztérium követeléseit, de egyelőre még nem történt semmi. (Tanjug) Horst Elmke megérkezett Belgrádba Horst Ehmke, az NSZK Szociáldemokrata Pártjának elnökségi tagja tegnap a JKSZ KB Elnökségének meghívására Belgrádba érkezett. A surčini repülőtéren dr. Aleksandar Sekulovic, a JKSZ nemzetközi együttműködési osztályának vezetője, valamint Hansjörg Eiff, a Német Szövetségi Köztársaság belgrádi nagykövete fogadta. (Tanjug) Az ipari hulladék szállításának korlátozása Nemzetközi konferencia Luxemburgban Mintegy negyven ország szakértői üléseznek Luxemburgban, hogy megszövegezzék az ipari hulladék nemzetközi szállításának korlátozásáról és ellenőrzéséről, illetve a hulladék megsemmisítéséről szóló leendő megállapodást. Az ülést az ENSZ környezetvédelmi programja és az Európai Közösség szervezte. A múlt héten Szenegálban megtartott miniszteri ülésszakon az európai és afrikai országok nem tudtak egyetérteni abban, hogyan oldják meg ezt az egyre súlyosabb nemzetközi problémát. A megállapodás azért maradt, el, mert az európai országok a káros hulladék szállításának csupán korlátozását javasolták, míg Afrika a saját területén teljesen be akarják tiltani. A Luxemburgban napirenden szereplő témát jogi és technológiai szakemberek vitatják meg. A leendő nemzetközi egyezménynek szigorúan korlátoznia kellene a káros hulladékok szállítását, és arra kötelezni a kiszállítókat, hogy engedélyezzenek teljes betekintést ügyeikbe egy nemzetközi ellenőrző szerv számára. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet képviselői tegnapelőtt este Luxemburgban támogatták a 35 afrikai és latinamerikai ország követelését, hogy tiltsák be a káros anyagokkal való kereskedelem nagy részét. (Tanjug) SVÉDORSZÁG Honnan jönnek a titokzatos tengeralattjárók? • Bengt Schubak altengernagy, a svéd haditengerészet parancsnoka nemrégiben kijelentette, hogy a svéd felségvizeket megsértő titokzatos tengeralattjárók a Szovjetunióból érkeznek. Kijelentését a felettesei nem erősítették meg. Torsten Anberg tábornok, véderőminiszter kijelentette, hogy nincsenek bizonyítékok Schubak állítására, illetve, hogy egy meghatározott országot lehet gyanúsítani a svéd felségvizek megsértésével. Schubak tegnapelőtt nyilatkozott a honvédelem kérdéseiről szóló értekezleten és hangsúlyozta, hogy az évek óta megjelenő tengeralattjárók nem a Nyugatról érkeznek. Hozzátette még, hogy az NDK-ből sem, mert „ennek az országnak nincsenek tengeralattjárói”. Lengyelország szintén nem vehető számításba, mivel „a most folyamatban levő nagy nyitás” körülményei között ilyesmit nem lehetne titokban tartani. „A partjainkig hajózó tengeralattjárók a Szovjetunióból jönnek, mert csak ebben az országban lehetnek titkos támaszpontok, amelyekről a tengeralattjárók Svédországot elérhetik” — hangsúlyozta Schubak. Anberg véderőminiszterhez hasonlóan Bengt Gustavsson tábornok, a svéd fegyveres erők legbelsőbb parancsnoka és más tisztek sem értenek egyet az atengernagy véleményével. (Tanjug) —o— Az éter hullámairól Az Egyesült Államok szerint a szovjet erők a felégetett föld politikáját folytatják, amint kivonulnak Afganisztánból. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a szovjet repülőgépek szovjet és afgán támaszpontokról intenzíven bombáznak, tüzérséget és rakétákat is bevetnek. Az amerikai szóvivő szerint már egy ideje folytatják ezt a politikát, és ez Afganisztánnak sok részét érinti. Ezzel ellentétben — fűzte hozzá — az afgán felkelők nagyfokú mérsékletről tettek tanúbizonyságot a szovjet csapatok kivonulása idején, amely a tervek szerint alig több mint két hét múlva befejeződik. Az amerikai nyilatkozattal egyidejűleg jelentések érkeztek arról, hogy továbbra is harcok folynak azon a főútvonalon, amely Kabul és a Szovjetunió között húzódik. A TASZSZ hírügynökség szerint az afgán felkelők tevékenysége akadályozza az afgán főváros áruellátását, pedig nagy az élelmiszerhiány. —O— A Magyar Honvédelmi Minisztériumra hivatkozva több nyugati forrás jelentette, hogy Magyarország részleteket közölt katonai potenciáljai tervezett csökkentéséről és a szovjet részleges csapatkivonásról. Magyarország 1990 végéig 9300 emberrel csökkenti hadseregének létszámát, ami körülbelül 9 százalékot tesz ki. Ezzel egyidejűleg megsemmisítenek 430 ágyút, taktikai rakéták indítására alkalmas hat bázist, továbbá 9 vadászrepülőgépet. Feloszlatnak egy harckocsizó brigádot és egy további harci alakulatot. Az év közepéig megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása, összhangban Gorbacsov december eleji New York-i bejelentésével. A Magyarország területén állomásozó 65 000 szovjet katonának mintegy egynegyede fog távozni. Májusban elhagyja Magyarország területét a déli hadsereg egy páncélos hadosztálya, és egy különlegesen kiképzett páncélosezred, az év második felében pedig egy deszant zászlóalj és egy vadászezred. 1990-ig távozik egy vegyi védelmi zászlóalj és egy tisztiiskola is. A Szovjetunió 10 803 katonai személyt rendel haza, közülük 2480 tiszt vagy altiszt. Az első kivonulási menetben hazatér 1808 szovjet család is. Ilyenformán körülbelül 908 lakás szabadul fel, ami a Magyar Néphadsereg tulajdonát képezi. A kivonulás 11 magyarországi helységet érint szerte az országban. —O— A Szovjetunió hamarosan először teszi közzé saját bűnügyi statisztikáját, amelynek részleteit mind ez ideig titokban tartotta. A szovjet belügyminisztérium sajtóosztályának helyettese a Trud című szakszervezeti lapnak nyilatkozott, és elmondta, hogy immár semmi értelme sincs eltitkolni a valós helyzetet. Az adatokhoz először azok az újságírók juthatnak hozzá, akiket az érdekel. Amint közölte, a bűncselekmények száma a Szovjetunióban számottevően alacsonyabb, mint az ipari országok többségében. Továbbá: a januárban elkövetett 111 gyilkosság közül 93-at máris feltártak. Az emberölés leggyakoribb indítéka az ittasság és a féltékenység volt. A Varsói Szerződés tagországaiban a minap nyilvánosságra hoztak eddig hétpecsétes titokként kezelt katonai adatokat arról, menynyit költenek fegyverre, hány katonájuk van stb. Nyugati lapjelentések szerint ezeknek az adatoknak az ismertetése akkor is történelmi jelentőségű, ha éppenséggel, ami feltételezhető is, nem minden adat pontos. A szocialista országok lakossága azonban most először értesülhet saját forrásaiból is arról, hogy a katonai szövetség általában és a tagországok egyenként is állig fel vannak fegyverezve, és így már előttük is világos, micsoda hatalmas potenciálokat fordíthattak volna úgymond okosabb dolgokra. Hozzáteszik azonban a helyzetelemzők, hogy egyébként a kontinens nyugati térségeiben sem akadályoz meg senki senkit abban, hogy hasonlóképpen gondolkodjon.