Magyar Szó, 1990. január (47. évfolyam, 14-28. szám)

1990-01-16 / 14. szám

19Ф0. január 16., kedd Azsrik örmény falvakat lőnek (Folytatás az 1. oldalról) sem kiképzett egységek sem tud­nak rendeltetési helyükre jutni. Jereván örmény városban va­sárnap ■ nagygyűlést tartottak mintegy 300 000 ember részvételé­vel. Követelték, hogy küldjenek katonai erősítést Azerbajdzsánba, hogy megakadályozzák az örmény lakosság lemészárlását. Az örmény fővárosba érkezett Nyikolaj Sljunkov, a politikai bi­zottság tagja és Ivan Szilajev kormányfőhelyettes a harcok és a bakui tömegmészárlás miatt. Szi­­lajevnek a napokban Alekand­ar Mitrovictyal, az SZVT alelnökével kellett volna találkoznia, aki teg­nap érkezett Moszkvába a gazda­sági tudományos és műszaki együttműködési vegyesbizottság ülésszakára. Szilajev a bizottság szovjet társelnöke. Valószínűleg utólag csatlakozik majd a tárgya­lásokhoz. A jereváni tömeggyűlésen rend­kívüli intézkedéseket követeltek a bakui tömegmészárlás és az örmé­nyek elleni támadás miatt. A gyű­lésen felszólaló állami és pártve­zetők felszólították a népet, hogy ne keltsen pánikot, őrizze meg nyugalmát és a fegyelmet. Ilyen körülmények között ez nyilvánva­lóan lehetetlen. ZAVARGÁSOK AZERBAJDZSÁN-SZE­RTE Azerbajdzsán több területén és az Örményországgal határos vidé­ken zavargások vannak. Több ezer fegyveres van a térségben. Első­sorban ■ Karabah északi részében folynak a harcok, ahol a lakos­ság 80 százaléka örmény, noha azerbajdzsáni fennhatóság alatt élnek. Azerbajdzsánba érkezett tegnap Primakov politikai bizottsági tag és Doguzsijev kormányfőhelyettes. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa tavaly november 28-án felosz­latta a különleges szövetségi igaz­gatóságot és a területet átadta Azerbajdzsánnak, azzal, hogy ne vál­toztassanak a lakosság etnikai ösz­­szetételén, szavatolják a lakosság biztonságát, erről hozzanak előírá­sokat és munkájuk ellenőrzésére szövetségi felügyelőséget nevezett ki. Azerbajdzsán mindebből csak azt fogadta el, hogy átveszi a ha­talmat Karabahban. Örményország erre határozatot hozott Karabah elszakadásáról és a köztársasági fejlesztési tervbe hat nappal ezelőtt bevonta Kara­bah­ot is. Ezek után a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége sem­misnek nyilvánította mindkét köz­társaság határozatait. Határozott és egyben kockázatos lépés volt­ ez, mert a legújabb fejlemények azt bizonyítják, hogy ezzel sem Azerbajdzsán, sem Örményország nem lett boldogabb. RTZSKOV NEM ZÄR..TA KI A KATONAI INTERVENCIÓT Nyikolaj Rizskov, szovjet mi­­niszterelnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hatóságok ka­tonai intervencióval vagy kijárási tilalommal fogják útját állni az azerbajdzsáni zavargásoknak. A norvég rádiónak adott nyilatkoza­tában, amelyet külföldi hírügynök­ségek ismertettek, Rizskov úgy ér­tékelte a helyzetet, hogy az Azer­bajdzsán és Örményország közötti viszályt nehéz lesz rendezni, azon­ban a hatóságoknak nem szabad megengedniük a polgárháború fel­lángolását. Rizskov a norvég rádiónak adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy az alkotmány nem engedé­lyezi a rendkívüli állapot beveze­tését, ezért az érintett köztársasá­gokban csak a kijárási tilalom vagy a katonai intervenció kínál­kozik lehetséges megoldásként. A szovjet miniszterelnök nem fejtette ki bővebben e véleményét, amelyet Gro Harlem Brundtland Moszkvában tartózkodó egykori norvég miniszterelnökkel folyta­tott beszélgetése után ismertetett. (Tanjug) Segélyt Romániának is A nyugatnémet külügyminiszter bukaresti látogatásán ígérte Románia és az NSZK együtt­működése a Romániában megkez­dett változások menetétől függ majd. Ez a valóságban még nem jelenti azt, hogy a kétoldalú együttműködés csak­is ettől függ, de mindenképpen ezáltal terem­tődnek meg azok a feltételek, amelyek hozzájárulhatnak a tar­talmasabb és sokrétűbb együtt­működés kialakításához Egyebek között ezt nyilatkozta Hans-Diet­­rich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter, amikor kétnapos romániai látogatásra érkezett. Tegnap már találkozott Ion Ilies­cuval, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának énekével, Pet­re Roman miniszterelnökkel és Sergiu Celac külügyminiszterrel. Külföldi és hazai tudósítók kérdéseire válaszolva Genscher elmondta, hogy látogatásának cél­ja a következő: politikai támoga­tásról akarja biztosítani Románi­át, ezenkívül tárgyaln­i kíván a gazdasági segítségről és együtt­működésről, valamint tájékozódni szeretne az országban élő német nemzetiségűek helyzetéről. Erről a témáról ma kimerítő eszmecse­rét folytat majd a németek és az egyhá­z képviselőivel is „Lenyűgöz az új román vezető­ség őszintesége, ame­lyet a válto­zásokról beszél, különösen az em­beri jogok és a nemzetiségiek jo­gainak biztosítása terén”, hangsú­lyozta a nyugatnémet diplomácia vezetője. Megállapította hogy az NSZK és ő személyesen is közben fog járni Románia és az Európai Közösség közötti szlárd kapcso­lat megteremtéséért. Megerősítette továbbá hogy a napokban Dublinba­n rendkívüli értekezleten ülnek össze az Euró­pai Közösség tagállamainak kül­ügyminiszterei. Ez kiváló alkalom lesz arra, hogy a francia külügy­miniszterrel együtt közösen java­solják a jelenlévőknek, hogy a ta­valy Brüsszelben Magyarország­nak és Lengyelországnak megígért segítséget terjesszék ki Romániá­ra is. Az újságírók azon kérdésére hogy várható-e a Romániában élő német nemzetiségűek kitelepülé­sének leállítása, Genscher azt vá­­laszolta, hogy a bermi kormány nem akarja sem megtiltani, sem serkenteni ezt a folyamatot. (Tanjug) Hans-Dietrieh Gensehert Ion Iliescu fogadta (EPA teleíotó) Legalább száz halott Félő, hogy száznál is többen éle­tüket vesztették a bangladesi fő­város, Dacca közelében történt hajószerencsétlenségben. A rend­őrség közleményére hivatkozva az AP hírügynökség jelentette, hogy a Dalesvari és a Sitalkia folyók torkolatánál egy utasszállító hajó­nak ütközött egy teherhajó és az utasszállító hajó elsüllyedt. MaCMPOÓ KÜLPOLITIKA ! Koránnal térnek vissza Azerbajdzsánból továbbra is illegálisan Iránba távoz­nak a muzulmánok. Az Arasz határfolyót naponta több tucatnyian ússzák át — je­lenti Teheránból az IRNA. Azt állítják, hogy az azer­­bajdzsániak az Iránban élő rokonaikkal akarnak talál­kozni. A vámhatóságok toleránsan viselkednek az ilyen határát­lépők iránt. Eddig legalább 100 szovjet állampolgár úszott át a folyón, és ötven száza­lékuk valószínűleg már visz­­sza is tért a kötelező Ko­ránnal és imafüzérrel. A szovjet Azerbajdzsánban élő muzulmánok megmozdu­lásai újév előtt vették kez­detüket. Általában az iszlám szent könyvének olvasásával kezdődnek, amihez csatlako­zik a határ túloldalán levő iráni lakosság. .Az utóbbi na­pokban mindkét oldalról az iszlám egységet kezdték kö­vetelni. A Mennyei béke tere, a romániai forradalom után: — Látja valaki közületek, elvtársak rendesen, mit építettek kinn az egyetemisták? A többpártrendszer sem orvosol mindent — mondta Gorbacsov az SZKP-ből kivált Litván KP aktívájának Moszkvában tegnap nyilvános­ságra hozták Mihail Gorbacsov szovjet állami és pártvezető be­szédének teljes szövegét, amelyet szombaton a Litván KP aktíváié­val folytatott megbeszélésen mon­dott három napot litván­ia­ tartóz­kodásának végén. A szövegből látszik, hogy egy sornyi érdekes és rugalmas állás­pontot ismertetett a szovjet tár­sadalmat foglalkoztató kérdések­ről, beleértve a többpártrendszert, amely ellen elvben senki sem fog­lalt állást. „Nem látok tragédiát a többpártrendszerben, ha az a tár­sadalom reális érdeke, alapján fejlődik ki. Nem kell félni a többpártrendszertől, de nem kell mesterségesen sürgetni sem. Az sem orvosolhat mindent” — mond­ta Gorbacsov. Szerinte a demokrá­cia és a glasznoszty a legfonto­sabb. (Tanjug) Az Európai Közösséghez csatlakozik az NDK? A Német Demokratikus Köztár­saság a közeljövőben formálisan is csatlakozhatna a nyugat-európai integrációhoz. Az NSZK kormánya tegnap megerősítette, hogy véle­ménye szerint a szomszédos ke­leti ország esetében nem kellene alkalmazni azt a rendeletet, amely 1993-ig tiltja új tagok bevonását az integrációba. (Tanjug) Európa biztonságáról Blagoje Ađžić vezérezredes, a M­H vezérkari főnöke tegnap Bécsbe utazott, hogy részt vegyen az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet keretében a kato­nai doktrínákkal foglalkozó szemi­­­náriumon. A tanácskozáson 35 or­szág képviselői vesznek részt, és ■ egyebek között megvitatják az eu­rópai kontinens biztonságát is. ilTansug) Káoszt és polgárháborút gátolt meg a hadsereg A Remmin Ribao a Tienanmen téri véres eseményekről A Renmin Ribao kínai pártlap tegnapi számában úgy értékelte, hogy tavaly nyáron az egyetemis­ták mozgalmának és a népi láza­dásnak a vérbe fojtása lényegében a szocializmus megmentése érdeké­ben történt, és ily módon sikerült megakadályozni a polgárháború kirobbanását. A terjedelmes cikk­ben a lap ismételten rámutatott, hogy­­a pekingi vezetés és a Kínai KP helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy elfojtják a láza­dást. Ha erre nem került volna sor, akkor általános zűrzavar keletke­zett volna az országban. Ezt a ká­oszt a lap azokkal az állapotokkal hozta összefüggésbe, amilyenek a kulturális forradalom ideje alatt uralkodtak. Most történt meg először, hogy a Renmin Ribao felvetette a kérdést, „vajon mi történt volna, ha amazok győznek”, mármint az értelmiségiek és az úgynevezett agyak, vagyis azok, akik elindították és megszer­vezték a lázadást. Ha a „demokrá­ciának ezek a harcosai" győztek volna, állapítja meg a kínai párt­­lap, és ha abba a helyzetbe kerül­tek volna, hogy bevezessék a ma­gántulajdont, akkor maradéktala­nul szembe találták volna magukat egy hatalmas gzdasági és politikai problémával, s emiatt semmikép­pen sem tudták volna helyrehozni az okozott kárt, amelyet a káosz és az esetleges polgárháború idézett volna elő. (Tanjug) Lončar Berlinben Oscar Fischer, az NDK és Bu­­dimir Lončar, Jugoszlávia diplo­máciai vezetője tegnap délután Berlinben megállapodott abban, hogy a két ország közötti bilaterá­lis kapcsolatokat továbbra is fej­leszteni kell. Leszögezték, hogy az NDK és Jugoszlávia belső fejlő­dése nem csökkenti és nem korlá­tozza­­ a kétoldalú együttműködés jelentőségét. Fischer és Lončar véleményt cserélt az időszerű nemzetközi ese­ményekről is, elsősorban az euró­pai folyamatokról, a nemetközi vi­szonyról és az egyes kelet-európai országokban zajló változásokról. (Tanjug) Nem vezet az élcsapat A bolgár képviselőház tegnap döntést hozott a párt vezető sze­repének megszüntetéséről. A par­lament ülésén úgy határoztak, hogy törlik az alkotmány első szakaszának azt a két bekezdését, amely a Bolgár Kommunista Pártnak eddig vezető szerepet biztosított a társadalomban. Várható, hogy a parlament megszavazza a török nemzetiségű bolgár polgároknak török nevük és anyanyelvük használatát is. (Tanjug) Az emberiség fennmaradásáért Nemzetközi környezetvédelmi értekezlet Moszkvában Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnap koordinált akcióra szólítot­ta fel a Föld minden oszzágát a ember környezetének védelme cél­jából. A környezetvédelem és az em­beriség fejlődése problémáinak szentelt globális fórum elnevezés­sel Moszkvában kezdődött nemzet­közi találkozó megnyitóján Cuel­lar elmondta, hogy a világ több­­nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elodázza a környe­zetvédelem problémáinak megoldá­sát. Véleménye szerint, a kolle­k­tív biztonság tekintetében nem el­gendőek a nemzetközi politika el­­vei, ha­nem konkrét akciókra va­­szükség a politika, a hadászat é a szociális politika terén. Pérez de Cuellar olyan techno­lógia fejlesztését szorgalmazt, amel­y ártalmatlan lesz okolnak szempontból, és kijelentette, hog­­y sok országban ennek megfelelő 10 öveges változásokat kell foganato­ítani. Az értekezletet „szellemi és par­lamenti vezetők” kezdeményezték Akik New Yorkban az emberiség fennmaradása céljából fórumot alakítottak. Védnökeik közé tarto­zik a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, az ország minden vallási szervezete és a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia is. Az értekezle­ten több mint 80 ország ezer ál­lami és vallási méltósága vesz részt. Jugoszláviát Dragan Dra­­gojlovic, a szerb vallásügyi bizott­­ság elnöke, Sava šumadijai püspök és Hamdija Jusufspahic belgrádi mufti képviseli. Az értekezlet végén, január 19- én valószínűleg beszédet mond majd Mihail Gorbacsov is. A találkozó tegnapi megnyitása előtt kétnapos vitát folytattak ugyanerről a kérdésről kiválasz­tott szovjet újságírók. Arra a megállapításra jutottak, hogy a k­örnyezetvédelmi problémák egyenrangúak a gazdasági és le­szerelési problémákkal. F­­­hangzott még, hogy egy ország nem javít­hat az egész bolygó életkörülmé­nyein, csak minden nép és kor­­mány közös törekvéseivel érhető el a cél. (Tanjug)

Next