Magyar Szó, 1990. április (47. évfolyam, 104-118. szám)

1990-04-16 / 104. szám

VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA KIADÁS XLVII. évf., 104. (15402.) szám Újvidék, 1990. április 16., hétfő Ara­n­dinár A zöldek M­anapság nem győzünk cso­dálkozni rajta, hogy mi­lyen sokan: tekintélyes tu­dósok és politikusok, sőt városok és országok keltek versenyre, hogy megzabolázzák a természetet. Jel­szóvá vált a jóindulatú elképzelés, ami talán érthető is, hiszen a ter­mészet legyőzésének gondolata mindig is izgalomban tartotta az emberiséget. S ha eleinte nem is keltett ellenszenvet egy-egy el­képzelés valóra váltása — ország­gyűlések támogatták a terveket —, manapság annál több kételyt ébresz­t az emberben a természet rendjének megbomlása. S nem ok nélkül. Tagadhatat­lan ugyan a folyók szabályozá­sának, az­ egyre nagyobb mérete­ket öltő iparosításnak az előnye, de úgyszintén megmásíthatatlan tény, hogy a szédületes fejlődés­nek könnyen kimutatható hátrá­nyai is vannak­. M­­ghozzá nem­­ akármilyenek: az élet pusztulásá­val fenyegetne"­. Nap­ Ja,niiván so­kan felismerték a veszélyt áll­hatatosan küzdenek is ellene, egy­re gyakrabban fölemelik szavukat a földi élet megmaradásáért. Nyugaton­ a zöldek a parla­mentben mondják el lesújtó ér­veiket, nélkülük alighanem már el sem képzelhető az ellenzéki tá­bor. Nálunk, a kezdeti bizonyta­lan lépések után úgyszintén fel­lendülőben van a zöldek mozgal­ma. A nemrégi szlovéniai és a hét végén sorra kerülő horvátországi választásokon önálló pártként igyekeztektnek­ megnyerni a pol­gárok bizalmát. Ha arra gondo­lunk, hogy a környezetvédőket még néhány hónappal ezelőtt is a Szocialista Szövetség egyfajta bó­logató szakosztályaként képzelték el sok helyütt, akkor mást nem­igen mondhatunk, mint hogy mégiscsak sikerült hullámot verni a hosszú időn át mozdulatlanság­ra ítélt békalencsés vízen. A fenti két hazai példát nem­ lehet elhallgatni, hiszen­­ „szimpatikus zöldek” nélkü immár nálunk is elképzelhetetlen a választási hadjárat. Minthogy arról is szólni kell, hogy ebben a szenvedélyektől és gyűlölködések­től sem mentes hazában már az is eredménynek számít, ha tár­gyalóasztalhoz ülnek a más köz­­társaságbeliek, ezúton is kinyilvá­nítva az együttműködés készségét A zöldeket — legalábbis a hétvé­gi belgrádi összejövetelükből ítél­ve — nem terheli a nemzeti,­ val­lási, vagy köztársaságbeli Hova­tartozás kizárólagossága. Céljuk közös, ennél fogva a kapcsolato­­kat is szorosra­ kell fűzni. Az or­szág minden részéből összesereg­­lett ökológiai egyesület és pán képviselőinek sajtóértekezletén a hovatartozásra való tekintet nél­kül kiteregették a szennyest. Ülé­sén bírálták Ante Markovic kor­­mányelnököt, mondván, hogy az atomerőművek építésének szószó­lója, de ugyanilyen eréllyel mutat­nak rá a „szerb radioaktív Wa­tergate” körüli homályra, a vele kapcsolatos ködös közleményekre A szlovéniai zöldek a krskó atomerőmű bezárását, a horvátor­szágiak az Adriai-tenger, a bős nyakok Zenica légtere tovább szennyeződésének megakadályozá­sát, a szerbiaiak a már említet radioaktív sugárzás okának a ki­vizsgálását követelték. Ők mindebben tökéletesen egyetértettek. Tisztában vannak vele, hogy a mérgezett levegőjű városok, a megsemmisült erdők a szennyezett folyók és tengerek a vegyszerektől telítődött életért mindenkire egyformán veszélyes T­úl nagy a kockázat, ezért a m­ár említett jelszót is vég­képp módosítani kell min­denütt, hiszen a környezet szeny­nyeződésének további fokozásárá önmagunk pusztulását sürgetjük megállíthatatlanul. A zöldek álta hangoztatott érv nem szólam tisztázzuk már egyszer, hogy mi hagyunk örökségül a jövő nemze­dék­ének. Tiszta környezetet vág a nyomorúságos­ életteret. HORVÁTH Andrá Kegyeletteljes ünneplés Belgrádban hosszú idő után először emlékeztek meg nyilvánosan a húsvétról — Keleti és nyugati keresz­tények egyszerre ünnepeltek az országban BELGRÁD — A jugoszláv fő­városban a hívők első­­ízben ünne­pelhették meg nyilvánosan a ha­gyományos egyházi ünnepet, a húsvétot, ezer és ezer hívő rész­vételével a pravoszláv, római ka­tolikus és protestáns templomok­ban egyaránt. A belgrádi központi ünnepség a még teljesen be nem fejezett Szent Száva-templomban volt, ahol a pravoszláv egyházfő, German pátriárka betegsége miatt a húsvé­ti istentiszteletet Jovan úr, a zág­rábi—ljubljanai metropolita szol­gáltatta. A Belgrádi Televízió egy­órás helyszíni közvetítést sugárzott az istentiszteletről, majd az újvidé­ki katolikus templomból is köz­vetítette a misét. ZÁGRÁB — Az idén — tömege­sebben, mint valaha — megünne­pelték Horvátország-szerte is a tavaszi keresztény ünnepet. A ka­tolikus, pravoszláv és protestáns templomokban szolgáltatott isten­tiszteleten sok százezer hívő vett részt. A zágrábi székesegyházban Franjo Kuharic érsek szolgáltatott misét. A Zágrábi Televízió is nagy teret szentelt a húsvéti ünnepek­nek, átvette a belgrádi stúdiótól a Szent Száva-templomból sugárzott közvetítést, majd a Vatikánból a húsvéti misét és II. János Fái pápa húsvéti szózatát. Ezután — első ízben — közvetítette a zágrábi székesegyházban szolgáltatott is­tentiszteletet is. A Népi Megegyezés Koalíciója, amelyet kilenc párt alkot tegnap Zágráb legszebb részében, a maxi­­miri parkban ünnepséget tartott húsvét alkalmából, s a keresztény ünnepet kihasználta arra is, hogy bemutassa képviselőit. (Folytatása az 5. oldalon) További ár­­csism­és várható — 5. oldal Cigány nyelvű Biblia Mintegy 8000 oldalas lesz ez a hézagpótló kiadvány — 9. oldal A mai SportVilág tartalmából (ÖTÖS András felvitele) A hét végén (tegnap és tegnapelőtt), igen forgalmas volt az új­vidéki Vojvodina Sport- és üzletközpont nagycsarnoka, hisz az országos karatebajnokságot bonyolították itt le. Két nap alatt szá­mos érdekes, izgalmas küzdelmet láttunk. A verseny kitűnő elő­készületi alkalom volt a váloga­tottak számára, hisz május 10-e és 14-e között Bécsben felgördül az Európa-bajnokság függönye. Erről és a többi sporteseményről bővebben a Sportvilágban Ф Szakosztály a Bega partján A vajdasági tenisz 100 éve Ф Munkatársunk jelentése az asztalitenisz EB-ről Ф A Proleter újabb győzelme Ünnepel a világ Három vallás képviselői ünnepelték a húsvétot Jeruzsálemben (A Tanjug tudósítójától) Jeruzsálem, április 15. A tegnapi húsvét sok tekintet­ben nem mindennapi volt, mivel három vallás: a keresztény, a zsidó és az iszlám ünnepe most találkozott egyazon napon és egy­azon városban, Jeruzsálemben. Mindamellett egybeesett az orto­dox és a római katolikus húsvét is. Jeruzsálemben már régóta nem volt olyan ünnepélyes hangulat, mint ezekben a napokban, a hús­véti ünnepeket megelőzően, pé­­szach és ramadán idején is. Csupán három vagy négy nap alatt, több mint százezer külföldi turista, azaz zarándok érkezett Jeruzsálembe. Az Óvárosban ugyanakkor nagy­számú katonaság és rendőrség tet­te teljessé e furcsa sokszínűséget. A római katolikus kápolnában Sabah jeruzsálemi egyházfő tar­tott misét. Felhívta a világ min­den keresztényét, hogy segítse­nek megtalálni a békét a paleszti­nok és az izraeliek között. Sabah az első palesztin, akit a Szentszék ilyen magas egyházi méltóságra emelt. A nagyszámú zarándok is a bé­két emlegette. A szent város fa­lai között tegnap ezt a szót lehe­tett a legtöbbet hallani. A város nem mindennapian festett. Mintha mind a három vallás összekevere­dett volna, többé már nem tudni, ki a keresztény, ki a muzulmán és ki a zsidó. Az emberek mintha el­veszítették volna hitüket a politi­kusokban, és békéért az Istenhez folyamodnak. Stevan ČORDAŠ TRAGIKUS HÚSVÉT FRANCIAORSZÁGBAN A francia országutakon a húsvéti ünnepek alatt, ismét sokan vesz­tették életüket. Vasárnap reggelig ugyanis 62-en haltak meg közle­kedési balesetben, több mint 1650- en pedig súlyosabb vagy könnyebb sérüléseket szenvedtek. Összesen 1237 összeütközés történt, me­lyeknek oka főleg a gyorshajtás vagy ittasság volt. A tragikus mérleg annál ször­nyűbb, mivel az emberek már na­pok óta mennek hazafelé és isme­retes, hogy csupán Párizst kétmil­­lióan hagyták el. Úgy számítják, hogy az eltelt két napban a fran­cia országutakon, mintegy négy­­millió francia és hozzávetőleg egy­millió külföldi gépkocsi haladt át. (Folytatása a 3. oldalon) Végkifejlet előtt Litvánia nem tágít a függetlenségtől • Mától szovjet ellenintézkedések várhatók Tegnap telt le az a kétnapos határidő, melyet Gorbacsov szov­jet elnök és Rizskov miniszter­el­­nök adtak a litván parlamentnek és kormánynak, hogy függesszék fel elszakadási határozatukat és minden erre vonatkozó döntést, a litván vezetőség azonban erre nem mutatott hajlandóságot. Ezért már mától szankciók várhatók, tűni olyan termékek leszállításának felfüggesztését jelenti a Szovjet­unió más részeiből, melyeket kül­földön konvertibilis valutáért ér­tékesíthetnének. A litván vezetőség nem siet összehívni a parlamentet, hogy választ adjon Gorbacsovnak és Rizskovnak, mert most húsvéti ünnepek vannak, és a parlament ülésszaka csak kedden kezdődik, tehát négy nappal a­­Kreml kö­vetelései, és két nappal az emlí­tett határidő lejárta után. Landsbergis, a litván parlament elnöke szombat esti sajtóértekez­letén sejteni engedte, hogy a vá­lasz nemleges lesz. Ez azt jelenti, hogy a dráma, mely már tegnap vagy ma kezdődhet, folytatódni (Folytatása a 3. oldalon) Mérsékelten felhős idő, délután zápor és zivatar lehetséges Időjárás-jelentésünk a 10.­­ oldalon TAVASZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Skoda Favorit volt a főnyeremény Éjféli látogatás a nyertesnél — Vígaszdíjakat is kisorsoltunk — Részletesen a 6. oldalon Kevesebb a lista A szabadkai határátkelőhelyeken az SZVT döntése után megfeleződött a beutazók száma — 5. oldal Vége a csempész­turizmusnak A kötelező beváltás nyomán a jugoszláv— román határon megszűnik a torlódás — 3. oldal Az újvidéki LIPA vendéglőben VADÁSZÉTELEK NAPJAI

Next