Magyar Szó, 1990. június (47. évfolyam, 163-177. szám)
1990-06-16 / 163. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó TÖRZSEK HÁBORÚJA LIBÉRIÁBAN Folytaik a bústárgyalásokat A külföldiek továbbra is távoznak az országból Tegnapra várták a libériai kormány és az NPFL (a Libériai Nemzeti Hazafias Front) lázadói közötti tárgyalások folytatását a Sierra Leone-i Freetownban a hat hónappal ezelőtt kezdődött véres törzsi háború befejezésének lehetőségeiről. Ezt a BBC tegnap reggeli afrikai adásában közölték. Emmanuel Bowher tájékoztatásügyi miniszter, a kormányküldöttség vezetője kijelentette, hogy bízik a béketárgyalások eredményességében, de nem magyarázta meg részletesebben, mire alapozza optimizmusát. Jól értesült körök szerint a harcban álló felek fontolóra vették a fegyveres alakulatok „fizikai távol tartásának" javaslatát. A javaslat értelmében az NPFL 10 000 lázadójának kellene északra vonulnia Nimba körzetéig, ahol a manó és gio törzsek tagjainak körében az NPFL vezetője lázadást szervezett Elefántcsontpartról behatolva 150 társával. E kedvező előrejelzések ellenére folytatják a Libériában tartózkodó külföldi állampolgárok evakuálását. Mintegy 20 ghanai, 20 brit és egy amerikai gyerekből álló csoport hagyta el Monroviát egy terepjárókból és személygépkocsikból álló konvojjal Sierra Leonéba tartva. Több mint 300 000 libériai menekült eddig Guineába, Elefántcsontpartra és Sierra Leonéba. A monroviai diplomáciai körök doyenje, Clement Mebedje elefántcsontparti nagykövet közölte, hogy a vérengzések áldozatai között külföldi állampoglárok is vannak. Értékelése szerint a monroviai kormány most már senki számára sem képes biztonságot szavatolni. (Tanjug) é (Reuter telefotó) Charles Taylor, a lázadók vezetője katonáival Jugoszláviába látogat a magyar külügyminiszter Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a jövő hét folyamán munka jellegű látogatást tesz hazánkban Budimir Loncar szövetségi külügyi titkár meghívására. ÁRFOLYAMLISTA Június 15. Sorszám: 111. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL ELADÁSI ausztrál dollár * , 9,1650 9,2202 OSZTRÁK SCHILLING 100 99,2311 99,8283 KANADAI DOLLÁR 1 10,1006 10,1614 FRANCIA FRANK 100 207,5080 208,7568 NSZK-MÁRKA 100 697,9000 702,1000 GÖRÖG DRACHMA 100— 7,1794 OLASZ LÍRA 100 0,9513 0,9571 JAPÁN JEN too 7,6483 7,6943 HOLLAND GULDEN 100 620,2927 624,0257 SVÉD KORONA 100 193,5179 194,6825 SVÁJCI FRANK 100 823,5293 828,4853 ANGOL FOI4T1 20,1926 20,3142 USA-DOLLÄR1 11,8258 11,8970 Jugoszlávia: az ellenfétek országa A Bécsben megjelenő Europäische Rundschau (Európai Szemle) idei 2. számában olvasható a fenti címmel egy hosszabb, a jelenlegi helyzetet a történelmi előzmények felől megközelítő, alapos tanulmány Jugoszláviáról Lujo Tonno Sorinj egykori osztrák külügyminiszter, az Európa Tanács volt főtitkára tollából, aki fiatal korában jogot, bölcsészetet, történelmet és szlavisztikát tanult a bécsi, illetve a zágrábi egyetemen. Korántsem lehet érdektelen számunkra, hogyan látja egy neves és tapasztalt külföldi politikus hazánk társadalmi-politikai helyzetét. Annál inkább, mivel a Nyugat egyes általánosan elfogadott álláspontjait képviseli. Ez ösztönzött bennünket arra, hogy Lujo Tonéié Sorinj írását néhány folytatásban közzétegyük lapunk hasábjain. (5) Mindemellett Jugoszlávia már 30 éve igyekszik számos gazdasági kedvezménnyel enyhíteni a tartományban az ellentéteket, s ezzel együtt a nemzeti alapon folyó viszálykodást. Pristinában például egy hatalmas egyetemet alapítottak, s a tartományba állandóan új meg új eszközöket folyósítanak. Tény azonban — s ezt annyiszor láttuk világszerte bebizonyosodni —, hogy a megszálló hatalom nem semlegesítheti a nemzeti törekvéseket gazdasági előnyök biztosításával. Ennek tetejében az utóbbi években Kosovo gazdasági helyzete nagyobb mértékben súlyosbodott, mint Jugoszlávia más részeié. Ezért úgy látszik, hogy a kosovói helyzetet még sokáig nem lehet majd megoldani, mindaddig, amíg Szerbia nem határoz úgy, hogy Kosovo tartománynak köztársasági státust biztosít Jugoszláviában, ezzel azt is lehetővé téve számára, hogy kiléphessen Szerbia (de nem Jugoszlávia) keretei közül. Azzal, hogy ebben az esetben külön jogokat kellene biztosítani a szerb és a Crna Gora-i lakosok számára (hasonló státus megadásával, mint amilyent például a dánok élveznek Schleswig—Holsteinban). A jugoszláv alkotmány értelmében a köztársaságok csak a többi köztársaság beleegyezésével léphetnek ki a föderációból. Szerbia azonban attól tart, hogy más köztársaságok jóváhagynák a tartomány elszakadását. Jelenleg indokolatlan a teljesen független kosovói tartománytól való félelem, mert gazdaságilag nem tudna fennmaradni. Ebből kifolyólag állíthatjuk, hogy egy esetleges, Jugoszlávián belül létrejött albán köztársaság semmiféleképpen sem követelné elszakadását, ellenkezőleg: Priština hosszú távon sokkal jelentősebb központot jelenthet az albánok számára, mint Tirana. Egy másik érv, amelyet Szerbia emleget, a Crna Gora-i és a szerb kisebbség állítólagos egyre nagyobb méretű elnyomása a tartományban. Tény ugyan, hogy egyre több szerb és Crna Gora-i hagyja el Kosovót, de az albán lakosság számbeli növekedése is (mint ismeretes, egész Európában az albánok születési arányszáma a legnagyobb) önmagéban azt jelenti, hogy rosszabbodnak az életkörülmények a kisebbség számára. Macedóniában 300 000 albán él. Horvátországban és Szlovéniában is egyre inkább növekszik a számuk. Ez az egyre súlyosabb helyzet vezetett ahhoz, hogy Szerbia 1989 tavaszán hatalmi úton csökkentette mindkét tartomány autonómiáját, csak jelentéktelen illetékességi hatáskört hagyva meg számukra, például a művelődés területén. Ezek a hatalmi intézkedések, amelyek rokon vonásokat mutatnak más országokban foganatosított intézkedésekkel, s amelyek felölelik a nemzet képviselőinek letartóztatását, a rendőrségi terrort, az alkotmánnyal biztosított emberi jogok tiprását stb., nemcsak Jugoszláviában növelték az új szerb dominancia veszélyével szembeni ellenállást, hanem Európában is nagy visszhangot keltettek, így például az Európai Parlament 1989. április 13-án ügyviteli szabályzatának 61. szakasza alapján egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyben a helsinki záróokmány aláírásával vállalt kötelezettségekkel ellentétben állónak nevezték Jugoszlávia viszonyulását a kosovói albán lakossághoz. A helyzet újból tragikus ellentmondásba fulladt: az utóbbi hónapokban foganatosított intézkedések olyan nagy elkeseredést váltottak ki az albán lakosság körében, hogy az egyetértés esélyei ma kisebbek, mint korábban, voltak: ma már az sem lenne elegendő, ha viszszaállítanák az 1989-ben megszüntetett autonómiát. Akármilyen is legyen a jövő, Jugoszláviában — különösen a kosovói viszály, tekintetében — úgy látszik, beigazolódik az a történelmi igazság, hogy a népek nem kerülhetik el sorsukat. Keserű ébredés ez egy szép álomból. Röviden le kell szögeznünk, hogy jelenleg Jugoszláviában nagyfokú nézeteltérések uralkodnak mint ideológiai, mind gazdasági vagy nemzeti téren. Szlovénia és Horvátország, s jórészt Bosznia és Hercegovina is többpártrendszerű, piacirányultságú társadalmi rendszert kíván meghonosítani, ami lehetővé teszi majd az országnak, hogy aláírja az alapvető emberi és szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt és belépjen az Európa Tanácsba, s később az Európai Közösségbe is. A jelekből átélve Szerbia és Crna Gora ezzel szembeszáll. A kosovói nagy ellentétekhez (amelyek végül majd eldöntik Jugoszlávia sorsát) hozzá kell tenni Macedónia attól való félelmét is, hogy a jugoszláv állam felosztásakor teljes mértékben Szerbia befolyása alá kerül. A kommunista párt központi hatalma és pozíciója már nem felel meg a tényeknek, de a liberális politikai erőknek egyelőre nincs akkora tekintélyük, hogy véghezvigyék a fordulatot. Lényegében senki sem akarja, hogy Jugoszlávia széthulljon, de ugyanakkor azt sem tudja, hogyan akadályozza meg a széthullást, amennyiben továbbra is az egymásnak ellentmondó erők terjednek. Mindenesetre az ország történelmének jelenlegi szakaszában még nem képes semmilyen formában sem együttműködni az európai integrációval, bármennyire is kívánatos lenne ez egész Európa érdekeinek szempontjából. (Vége) Amerikai álláspont a belgrádi ellenzéki tüntetésről Bush amerikai elnök még májusban üzenetet intézett Borisav Jovához Az Amerikai Egyesült Államok támogatja a demokrácia terjedését Jugoszlávia-szerte — jelentette ki Washingtonban Margaret Tulwiler, a State Department szóvivője, miután felkérték, kommentálja a szerbiai tüntetéseket. Tutchiler rendes sajtókonferenciáján közölte, hogy Bush elnök még májusban levelet intézett Borisa Jovichoz, a JSZSZK Elnökségének elnökéhez, melyben példaként említette a nem sokkal korábban megtartott szlovéniai és horvátországi választásokat, és reményét fejezte ki, hogy más köztársaságokban és autonóm tartományokban is, valamint szövetségi szinten is megejtik a választásokat még Jovic egyéves mandátuma idején. — Rendkívül aggasztanak bennünket a jelentések, melyekszerint a rendőrség — noha nem volt rá oka — megfelelő figyelmeztetések nélkül túlzott erőszakot alkalmazott a rádió és a tévé épülete előtt összegyűlt tüntetők feloszlatására — hangzott el a tegnapi sajtókonferencián. Az amerikai kormányzat szóvivője a kongreszusban ismételten hangoztatta eddigi álláspontját, hogy támogatja Jugoszlávia területi integritását és egységét. Lee Hamilton, az európai és közel-keleti kérdések kongresszusi albizottsága elnökének kérdésére Raymond Seitz, az európai és kanadai ügyekben illetékes államtitkár-helyettes azt válaszolta, hogy a helyzet rosszabbodása vagy a föderáció sikeretlensége hosszan tartó nehézségeket eredményezne a térségben. (Tanjug) Emlékművek ledöntése Litvániában Kaunas litvániai városban ledöntöttek két történelmi emlékművet, és megkísérelték eltávolítani Lenin szobrát is, ebben azonban nem jártak sikerrel. Egy mintegy nagyvenfőnyi csoport csütörtökön először Felix Dzerzinsky szobrát döntötte le, aki Lenin idején belügyminiszter volt, majd haláláig (1926) a párt politikai bizottságának tagja. Ezt követte Vincas Mickiaviczus emlékművének ledöntése, aki 1918-ban az első litvániai szovjet kormány elnöke volt. Mindez akkor történt, amikor a Kreml és Vilnius között létrai az eddigi nézetkülönbségeket áthidaló kedvező légkör a párbeszéd megkezdéséhez a balti tagköztársaság egyoldalú függetlenségi nyilatkozatából adódó problémák megoldására. (Tanjug) Még hét letartóztatás A Vöröshad Frakció terrorista szervezet egyre több tagjának a nyomára bukkannak az NDK-ban A nyugatnémet kormánynak, mint tegnap hivatalosan megerősítették, már régebb óta értesülései voltak arról, hogy az NSZK-ban terrorizmussal gyanúsított személyek az NDK-ban tartózkodnak. — Feltételezéseinknek azonban olyan csekély alapja volt, hogy annyi információval nem tudtunk lépéseket tenni — jelentette ki Hans Klein tájékoztatásügyi miniszter tegnapi rendes sajtókonferenciáján. Klein kifejtette, hogy a nyugatnémet kormány, ha megpróbált volna a keletnémet hatóságokhoz fordulni az ügyben, mindenképpen akadályba ütközött volna, tekintettel az akkori NDK-rezsim gyakorlatára. Csütörtök éjjel és tegnap az NDK-ban hét, gyilkosságokban, emberrablásokban és fegyveres rablásokban való részvétellel gyanúsított személyt tartóztattak le. (Ezeket a bűntetteket az utóbbi két évtizedben a Vöröshad Frakció és a Június 2-a Mozgalom elnevezésű anarchista szervezetek hajtották végre az NSZK-ban.) Előzőleg már letartóztattak két nőt, akik után 15 éve nyomoztak a nyugatnémet hatóságok. Kelet- Berlinben közölték, mindketten azt állítják, hogy a nyolcvanas évek elején hamis életrajzzal, új névre kiállított igazolványokkal látta el őket az NDK állambiztonsági szolgálata, és segítségükre volt abban is, hogy elhelyezkedjenek és lakást találjanak. A Nyugat-Németországban terrorizmussal gyanúsítottak körözési listáján található még a Vöröshad Frakció és a Június 2-a Mozgalom mintegy 25 tagja. A legutóbbi nagyszabású terrorista támadást tavaly hajtották végre Majna-Frankfurt közelében, meggyilkolták a Deutsche Bank, a vezető nyugatnémet bank igazgatóját, Alfred Herrhausent. (Tanjug) Dél-koreai kiküldött Joviénál Dr. Borisav Jovic, a JSZSZ" Elnökségének elnöke tegnap fogadta Kim Un Jongot, a dél-koreai elnök küldöttjét. A szívélyes és baráti megbeszélés során Jov tájékoztatta Jongot a jugoszláviai gazdasági ás politikai helyzet alakulásáról, különös tekintettel a gazdasági reformok megvalósítására. Az Elnökség elnökének értékelése szerint a Jugoszlávia gazdasági rendszerében beállt jelentős változások széles körű lehetőségeket biztosítanak a gazdasági együttműködésre és az árucsere-forgalomra a jugoszláv és a dél-koreai fél között. Jong meggyőződését fejezte ki, hogy a dél-koreai üzleti körökben fokozódik az érdeklődés a Jugoszláviával való többoldalú együttműködés iránt. Kim Un Jong átadta államelnökünknek a Dél-koreai Köztársaság elnökének személyes üzenetét is. (Tanjug) Kolumbiai kokainháború Gyermeket talált el a bomba Egy gyermek életét vesztette és három felnőtt megsebesült a kokainmaffia Medellin közelében elkövetett bombatámadásában. A Kolumbiából érkező hírügynökségi jelentések szerint ez ismeretlen támadó, valószínűleg a maffia tagja, bombát dobott az úgynevezett elit rendőrosztag járőrére, amelyet a kábítószer-termelők és -csempészek elleni harcra képeztek ki. A találat azonban nem a rendőröket, hanem a véletlen járókelőket érte, köztük egy gyermeket. A támadó elmenekült. Az idén már több mint 90 rendőr vesztette életét Medellin körzetében a kolumbiai kokainmaffia székhelyén. 1990. június 16 , szombat (Reuter telefotó) A spanyolországi Valladolidban lelőtték Manuel Lopez spanyol ezredest (a kéjjen). Feltehetően baloldali gerillák a tettesek, akik egyik bebörtönzött társuk halálát bosszulták meg