Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 209-223. szám)
1990-08-01 / 209. szám
iesserané Valószínűleg ritka az az ember, aki közömbösen veszi tudomásul, ha leeresztik előtte a vasúti átjáró, a hídfeljáró vagy a határátkelőhely sorompóját. Ha siet, ha nem, ott motoszkál benne, hogy ezzel mozgásában korlátozzák, tulajdonképpen valamiben bizonyos mértékig gátolják. Nos, mivel (egyelőre) még sorompók nélkül nyilván nem élhetünk, továbbra is el kell tűrnünk, elviselnünk az ilyen megpróbáltatásokat. Az viszont már nem mindegy, hogy milyen megpróbáltatásokat élünk át, és főleg nem, hogy miért. Jelen esetben a határsorompók előtt. Tudniillik most, az évi szabadságok idején, a hatalmas hőségben sokezer hazai és külföldi utast érint a ,,határsorompó-kérdés”. S éppen most emlegetjük — sajnos, nem éppen kedvező előjellel — szőkébb pátriánk két legforgalmasabb közúti határátkelőhelyét: a horgosit és a kelebiait__ Hónapok óta tart már az a hatalmas nyomás, amely az említett két átkelőhelyünkre nehezedik. Tavaly ősszel az oroszok inváziójával kezdődött, majd a román bevásárló turistákkal folytatódott, most pedig a nyugati vendégek és ajugoszláv vendégmunkások áradatával, továbbá a hazánkból a Magyar Köztársaságba irányuló ,,rendes” és bevásárlóturizmussal érte el csúcspontját. Nem sokat jelentett a 200 dolláros kötelező beváltás bevezetése sem annak idején: néhány hét elmúltával a szakavatott lengyel és szovjet shopingolók megtalálták a módját annak, hogy miként térüljön meg (némi haszonnal) a beváltott devizájuk. Később a magyar és a csehszlovák állampolgárok számára eltörölték a kötelező beváltást, s ez természetesen újabb utashullámot indított határaink felé. Sok a panasz. Elsősorban a lassú vámkezelésre panaszkodnak az emberek, s arra, hogy az új átkelősávok (Kelebiánál) ellenére csak egy sorban engedik át az utasokat, holott időnként kilométeres kocsioszlopok várakoznak a tikkasztó melegben... Ez így igaz. De a vámosok is elmondják a magukét, ellenérvekkel hozakodnak elő: kevesen vannak, sok a (vám) szabálysértést elkövető utas, hullámokban érkeznek az átkelők a határra, s a felgyülemlett forgalmat nem képesek gyorsan ellenőrizni. Mi (lenne) a megoldás? A szakértők, illetékesek egybehangzó véleménye szerint néhány újabb határátkelőhely megnyitása (ez egyébként már nemcsak terv, hanem a Magyar Köztársaság és hazánk kölcsönös megállapodásából eredő feladat is). Továbbá: új átkelősávok kiépítése, a meglevők ésszerű(bb) kihasználása, az úgynevezett „visszaeső” csempészek, szabálysértést elkövetők kiszűrése, szigorúbb megbüntetése. Valószínűleg mindez szintén így igaz. A szakértők mondják. Azt viszont a laikus is látja, érzékeli, mi több, saját bőrén érzi, hogy ebben a ,,lerongyolódott” gazdasági helyzetben rengetegen kényszerülnek arra, hogy a hangzatos bevásárlóturista címet viseljék... S míg így lesz, addig sorjáznak a gépkocsik a kelebiai és a horgosi (meg persze a többi) határátkelőhelyen — a sorompók előtt. KIS IMRE Ferenc t közös történelmi és kulturális múrt feltárása Velencében megkezdődött az Adria—Duna regionális kulturális fórum csúcstalálkozója Velencében tegnap megkezdődött az Adria—Duna regionális kulturális fórum kétnapos csúcstalálkozója amelynek résztvevői elsőként a közös történelmi és társadalmikulturális gyökerek témakörét vitatták meg. Ma fognak tárgyalóasztalhoz ülni az öt ország: Olaszország, Ausztria, Magyarország, Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Jugoszlávia kormányfői és külügyminiszterei. A kulturális fórum tegnapi vitájában az öt ország művelődési életének kiemelkedő személyiségei vettek részt. Beszédeikben és beszámolóikban ismételten megerősítették azokat az alapelveket, amelyeknek megvalósításáért az egész kezdeményezés síkraszáll. Valójában Közép-Európa népeinek, vagyis az Adria és a Duna térségében élő lakosság kulturális, tudományos társadalmi egybefonódásának és összetartozásának hangsúlyozásáról van szó. Tegnap este az öt ország külügyminiszerei találkoztak. (Tanjug) SZOVJETUNIÓ—USA Ma Sevardnadze-Baker találkozó Tárgyalások a kétoldalú kapcsolatokról és regionális együttműködésekről Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tegnap a délutáni órákban Irkutszkba érkezett, s ma találkozni fog James Baker amerikai államtitkárral. Ez lesz a két magas rangú politikus 11. találkozója az idén. Ázsiában azonban most először ülnek tárgyalóasztalhoz, aminek nemcsak szimbolikus jelentősége van, hiszen Baker és Sevardnadze kétnapos megbeszélése során nagy figyelmet fordít a térség problémáira. Elsősorban a kambodzsai helyzet rendezésére, ugyanis Washington a közelmúltban módosította a délkelet-ázsiai állammal kapcsolatos álláspontját, amit Moszkvában nagy megelégedéssel vettek tudomásul. Kambodzsa ürügyén minden bizonnyal napirendre kerül Vietnam kérdése is. Moszkvában a külügyminiszteri találkozó előtt idézték Bakernek azt a kijelentését, hogy hajlandó közvetlen tárgyalásokat kezdeni Vietnammal. Szóba kerül továbbá Afganisztán ügye is, amelynek rendezésében a szovjet fél nagyon is érdekelt. Külföldi megfigyelőknek azonban szemet (Folytatása a 3. oldalon) Mentik a búzát A tartományi árutartalékok tíz napon belül 2,50 dináros áron felvásárolja a magánszektortól az összes piaci felesleget . A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről A Tartományi Végrehajtó Tanács óriási anyagi kockázatot vállalva, a földművesek érdekében tegnap úgy döntött, hogy a tartományi árutartalékok 10 napon belül a vajdasági parasztoktól felvásárolják az összes piaci búzafelesleget, kilónként 2,50 dináros áron. Ezzel a mentési akcióval a tartományi búzamagtárakba mintegy 600 000 tonna búza kerül, az árutartalékok ugyanis már felvásároltak 320 000 tonna kenyérgabonát, a többi piaci felesleg pedig 270 000—280 000 tonna. Ez a búzamennyiség két és félszer több, mint amennyire Vajdaságnak szüksége van. A dr. Radoman Božović elnökletével megtartott tegnapi ülésen két rövid tájékoztató előzte meg a döntést. Először dr. Jan Kišgeci, tartományi mezőgazdasági titkár ismertette az aratás eredményeit, majd az árutartalékok részéről hangzott el egy tájékoztató a felvásárlásról. A búza kiválóan termett az idén. Több mint 394 000 hektárról több mint 2 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be (Folytatása az 5. okalon) Sikeres adósságkiegyenlítés Sajtótájékoztató a Jugoszláv Társadalmi Könyvviteli Szolgálatban A mintegy 50 milliárd dinárból, amennyit a vállalatok és a bankok önkéntesen jelentettek be az adósságok kiegyenlítésére, az első menetben 3,2 milliárd dinárt egyenlítettek ki. Zarko Radeta magiszter, a Jugoszláv Társadalmi Könyvviteli Szolgálat vezérigazgatója ezt igen sikeresnek minősítette, mert meglehetősen nagy összegeket sikerült készpénz nélkül kiegyenlíteni. A második menet szeptember 8- án kezdődik, és a bankárok és a vállalatok még nagyobb közreműködésére számítanak. A fizetésképtelenség és a kölcsönös adósságok és követelések lánca ugyanis megnövekedett, és minden lépés, amihez nincs szükség készpénzre, eredménynek számít — hangsúlyozta Radeta. A köztársaságok és tartományok részaránya a kiegyenlítésben eltérő, Crna Goráé például 10,7, Szlovéniáé 17 százalék. Szerbia gazdasága az országos szintű kiegyenlítésben 14,6 százalékban vett részt. 1976 óta, amikor az adósságok kiegyenlítését törvény szabályozta, ez a kiegyenlítés önkéntes volt. Természetesen jóval több vállalat jelenthette volna be a kiegyenlítést, de a lehetőségekkel nem éltek, éppen ezért a TKSZ-ben derűlátással tekintenék szeptember 8-ára, a kiegyenlítés második menetére. (Tanjug) Nem mindenki csempész Az évi szabadságok ideje alatt az egyszerű polgár egy kicsit utazni is szeretne. A vámhatóságok azonban erre mintha nem készültek volna fel kellőképpen, így azután a határátkelés korántsem gyerekjáték. (írásaink a 6. oldalon) A MAGYAR SZÓ LEGNAGYOBB TÁRGYSORSJÁTÉK A SZÍNES TELEVÍZIÓ ÉS NYARALÁS A hetedik forduló negyedik szelvénye a 9. oldalon Változások a csektítÉÉs Egy csekk kétezer dinárig — 7. oldal Folytatódik a kánikula. Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon. .ÍNYENCEK FIGYELMÉBE! EGYEDÜLÁLLÓ ALKALOM ÍZLELJE MEG AZ ÚJVIDÉKI (DUNA UTCA 25.) DALMACCA ÉTTEREMBEN A KALMÁRHALBÓL, LANGUSZTÁBÓL ÉS TENGERI FOGASBÓL KÉSZÜLT ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEKET ÉS A POSTUPA ÉS A POLIP BORKLÖNLEGESSÉGEKET.