Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 209-223. szám)

1990-08-01 / 209. szám

­iesserané V­alószínűleg ritka az az em­ber, aki közömbösen veszi tudomásul, ha leeresztik előtte a vasúti átjáró, a hídfeljá­ró vagy a határátkelőhely sorom­póját. Ha siet, ha nem, ott mo­toszkál benne, hogy ezzel mozgásá­ban korlátozzák, tulajdonképpen valamiben bizonyos mértékig gá­tolják. Nos, mivel (egyelőre) még sorompók nélkül nyilván nem él­hetünk, továbbra is el kell tűr­nünk, elviselnünk az ilyen meg­próbáltatásokat. Az viszont már nem mindegy, hogy milyen megpróbáltatásokat élünk át, és főleg nem, hogy miért. Jelen esetben a határso­rompók előtt. Tudniillik most, az évi szabadságok idején, a hatal­mas hőségben sokezer hazai és külföldi utast érint a ,,határso­rompó-kérdés”. S éppen most em­legetjük — sajnos, nem éppen kedvező előjellel — szőkébb pát­riánk két legforgalmasabb közúti határátkelőhelyét: a horgosit és a kelebiait__ Hónapok óta tart már az a ha­talmas nyomás, amely az említett két átkelőhelyünkre nehezedik. Tavaly ősszel az oroszok invázió­jával kezdődött, majd a román bevásárló turistákkal folytatódott, most pedig a nyugati vendégek és a­­jugoszláv vendégmunkások ára­datával, továbbá a hazánkból a Magyar Köztársaságba irányuló ,,rendes” és bevásárlóturizmussal érte el csúcspontját. Nem sokat jelentett a 200 dol­láros kötelező beváltás bevezeté­se sem annak idején: néhány hét elmúltával a szakavatott lengyel és szovjet shopingolók megtalál­ták a módját annak, hogy miként térüljön meg (némi haszonnal) a beváltott devizájuk. Később a ma­gyar és a csehszlovák állampolgá­rok számára eltörölték a kötele­ző beváltást, s ez természetesen újabb utashullámot indított hatá­raink felé. Sok a panasz. Elsősorban a las­sú vámkezelésre panaszkodnak az emberek, s arra, hogy az új átke­lősávok (Kelebiánál) ellenére csak egy sorban engedik át az utaso­kat, holott időnként kilométeres kocsioszlopok várakoznak a tik­kasztó melegben... Ez így igaz. De a vámosok is elmondják a ma­gukét, ellenérvekkel hozakodnak elő: kevesen vannak, sok a (vám) szabálysértést elkövető utas, hul­lámokban érkeznek az átkelők a határra, s a felgyülemlett forgal­mat nem képesek gyorsan ellen­őrizni. Mi (lenne) a megoldás? A szak­értők, illetékesek egybehangzó véleménye szerint néhány újabb határátkelőhely megnyitása (ez egyébként már nemcsak terv, ha­nem a Magyar Köztársaság és ha­zánk kölcsönös megállapodásából eredő feladat is). Továbbá: új át­kelősávok kiépítése, a meglevők ésszerű(bb) kihasználása, az úgy­nevezett „visszaeső” csempészek, szabálysértést elkövetők kiszűré­se, szigorúbb megbüntetése. Valószínűleg mindez szintén így igaz. A szakértők mondják. Azt viszont a laikus is látja, érzéke­li, mi több, saját bőrén érzi, hogy ebben a ,,lerongyolódott” gazdasá­gi helyzetben rengetegen kénysze­rülnek arra, hogy a hangzatos be­­vásárlóturista címet viseljék... S míg így lesz, addig sorjáz­nak a gépkocsik a kelebiai és a horgosi (meg persze a többi) határátkelőhelyen — a so­rompók előtt. KIS IMRE Ferenc t közös történelmi és kulturális múrt feltárása Velencében megkezdődött az Adria—Duna regioná­lis kulturális fórum csúcstalálkozója Velencében tegnap megkezdődött az Adria—Duna regionális kultu­rális fórum kétnapos csúcstalálko­zója amelynek résztvevői elsőként a közös történelmi és társadalmi­kulturális gyökerek témakörét vi­tatták meg. Ma fognak tárgyaló­­asztalhoz ülni az öt ország: Olaszország, Ausztria, Magyaror­szág, Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Jugoszlávia kormányfői és külügyminiszterei. A kulturális fórum tegnapi vi­tájában az öt ország művelődési életének kiemelkedő személyiségei vettek részt. Beszédeikben és be­számolóikban ismételten megerősí­tették azokat az alapelveket, ame­lyeknek megvalósításáért az egész kezdeményezés síkraszáll. Valójá­ban Közép-Európa népeinek, vagy­is az Adria és a Duna térségében élő lakosság kulturális, tudomá­nyos társadalmi egybefonódásá­­nak és összetartozásának hangsú­lyozásáról van szó. Tegnap este az öt ország külügyminiszerei talál­koztak. (Tanjug) SZOVJETUNIÓ—USA Ma Sevardnadze-Baker találkozó Tárgyalások a kétoldalú kapcsolatokról és regioná­lis együttműködésekről Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter tegnap a délutáni órákban Irkut­szkba érkezett, s ma találkozni fog James Baker ame­rikai államtitkárral. Ez lesz a két magas rangú politikus 11. találko­zója az idén. Ázsiában azonban most először ülnek tárgyalóasztal­hoz, aminek nemcsak szimbolikus jelentősége van, hiszen Baker és Sevardnadze kétnapos megbeszé­lése során nagy figyelmet fordít a térség­­ problémáira. Elsősorban a kambodzsai helyzet rendezésére, ugyanis Washington a közelmúlt­ban módosította a délkelet-ázsiai állammal kapcsolatos álláspontját, amit Moszkvában nagy megelége­déssel vettek tudomásul. Kambodzsa ürügyén minden bi­zonnyal napirendre kerül Vietnam kérdése is. Moszkvában a külügy­miniszteri találkozó előtt idézték Bakernek azt a kijelentését, hogy hajlandó közvetlen tárgyalásokat kezdeni Vietnammal. Szóba kerül továbbá Afganisztán ügye is, amelynek rendezésében a szovjet fél nagyon is érdekelt. Külföldi megfigyelőknek azonban szemet (Folytatása a 3. oldalon) Mentik a búzát A tartományi árutartalékok tíz napon belül 2,50 dináros áron felvásárolja a magánszektortól az összes piaci felesleget . A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről A Tartományi Végrehajtó Ta­nács óriási anyagi kockázatot vál­lalva, a földművesek érdekében tegnap úgy döntött, hogy a tarto­mányi árutartalékok 10 napon be­lül a vajdasági parasztoktól fel­vásárolják az összes piaci búza­­felesleget, kilónként 2,50 dináros áron. Ezzel a mentési akcióval a tartományi búzamagtárakba mint­egy 600 000 tonna búza kerül, az árutartalékok ugyanis már felvá­sároltak 320 000 tonna kenyérga­bonát, a többi piaci felesleg pe­dig 270 000—280 000 tonna. Ez a búzamennyiség két és félszer több, mint amennyire Vajdaságnak szüksége van. A dr. Radoman Božović elnök­letével megtartott tegnapi ülésen két rövid tájékoztató előzte meg a döntést. Először dr. Jan Kišgeci, tartományi mezőgazdasági titkár ismertette az aratás eredményeit, majd az árutartalékok részéről hangzott el egy tájékoztató a fel­vásárlásról. A búza kiválóan ter­mett az idén. Több mint 394 000 hektárról több mint 2 millió ton­na kenyérgabonát takarítottak be (Folytatása az 5. o­k­­alon) Sikeres adósságkiegyenlítés Sajtótájékoztató a Jugoszláv Társadalmi Könyvviteli Szolgálatban A mintegy 50 milliárd dinárból, amennyit a vállalatok és a bankok önkéntesen jelentettek be az adós­ságok kiegyenlítésére, az első me­netben 3,2 milliárd dinárt egyenlí­tettek ki. Zarko Radeta magiszter, a Jugoszláv Társadalmi Könyvvi­teli Szolgálat vezérigazgatója ezt igen sikeresnek minősítette, mert meglehetősen nagy összegeket si­került készpénz nélkül kiegyenlí­teni. A második menet szeptember 8- án kezdődik, és a bankárok és a vállalatok még nagyobb közremű­ködésére számítanak. A fizetéskép­telenség és a kölcsönös adósságok és követelések lánca ugyanis meg­növekedett, és minden lépés, ami­hez nincs szükség készpénzre, eredménynek számít — hangsú­lyozta Radeta. A köztársaságok és tartományok részaránya a kiegyenlítésben elté­rő, Crna Goráé például 10,7, Szlo­véniáé 17 százalék. Szerbia gazda­sága az országos szintű kiegyenlí­tésben 14,6 százalékban vett részt. 1976 óta, amikor az adósságok kiegyenlítését törvény szabályozta, ez a kiegyenlítés önkéntes volt. Természetesen jóval több vállalat jelenthette volna be a kiegyenlí­tést, de a lehetőségekkel nem él­tek, éppen ezért a TKSZ-ben de­rűlátással tekintenék szeptember 8-ára, a kiegyenlítés második me­netére. (Tanjug) Nem mindenki csempész Az évi szabadságok ideje alatt az egyszerű polgár egy kicsit utazni is szeretne. A vámhatóságok azon­ban erre mintha nem készültek volna fel kellőképpen, így azután a határátkelés korántsem gyerek­játék. (írásaink a 6. oldalon) A MAGYAR SZÓ LEGNAGYOBB TÁRGYSORS­JÁTÉK A SZÍNES TELEVÍZIÓ ÉS NYARALÁS A hetedik forduló negyedik szelvénye a 9. oldalon Változások a csek­títÉÉs Egy csekk kétezer dinárig — 7. oldal Folytatódik a kánikula. Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon. ­.ÍNYENCEK FIGYELMÉBE! EGYEDÜLÁLLÓ ALKALOM ÍZLELJE MEG AZ ÚJVIDÉKI (DUNA UTCA 25.) DALMACCA ÉTTEREMBEN A KALMÁRHALBÓL, LANGUSZTÁBÓL ÉS TENGERI FOGASBÓL KÉSZÜLT ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEKET ÉS A POSTUP­A ÉS A POLIP BORK­­LÖNLEGESSÉGEKET.

Next