Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 209-223. szám)

1990-08-01 / 209. szám

1990. augusztus 1. szerda Polgárh­áról tartanak A feloszlatott kosovói tartományi képviselőház volt albán tagjai bonni sajtóértekezlete A kosovói tartományi képvi­­­­selőház egykori albán küldöttei a külföldtől várnak segítséget ahhoz, hogy megakadályozzák az­­ egyre inkább fenyegető polgár-­­­háború kirobbanását. „A fegy­veres összetűzés kirobbanásának lehetőségétől tartva keltünk út­ra, hogy Jugoszláviában és Európa-szerte segítséget keres­sünk a kosovói probléma tie- i motoratikus párbeszéd útján történő megoldásához”, jelentet­t­­e ki Muharrem Shabani, a tar­tományi képviselőház egykori küldötte. Bujar Gjurgj­ealával együtt saj­tótájékoztatót tartottak Bonnban, amelyen úgy fogalmaztak, hogy „a nép tűrőképességének is meg­van a határa”, mi több, „a szerb rendőrség provokációi és durva fellépései Kosovóban azt a célt szolgálják, hogy az embereket az utcára kényszerítsék és ezáltal újabb megtorlásokat készítsenek elő”. Az újságírók kérdésére, hogy vajon kit képvisel, Shabani a kö­vetkezőképpen válaszolt: „A ko­­sovói nép képviselőinek tartjuk magunkat, vagyis a Kosovóban élő népek nagy többségének szó­szólójának”. Shabani a tartományban élő la­kosság nagy többsége céljaként az egyenrangúság megteremtését ha­tározta meg. Ezt az egyenrangú­ságot az ország valamennyi fö­deratív egységével való egyenran­gúságként kell értelmezni, össz­hangban azzal a kiáltvánnyal, amelyet az időközben feloszlatott kosovói parlament küldöttének egy csoportja fogalmazott meg jú­­lius 2-án. A kérdésre, hogy amennyiben Jugoszlávia­­ konföderatív beren­dezésű állammá alakul át, a ko­sovói albánok támogatják-e ezt a rendszert, vagy esetleg a demok­ratikussá átalakult Albániával való egyesülésért szállnak síkra, Shabani a következőképpen rea­gált: „A nép július 2-án kifeje­zésre juttatott kívánsága, hogy sorsát Jugoszlávia határain belül o­lja meg”. Megkérdezték tőle to­vábbá azt is, hogy problematikus­nak ítéli-e meg a helyzetet, hi­szen­ bonni látogatását, valamint a kormány, a parlament és a po­litikai pártok képviselőivel való találkozóját, akárcsak a szóban forgó sajtótájékoztatót a Képi Mozgalom Kosovo Köztársaságért elnevezésű szervezet tette lehe­tővé. Tudni kell, hogy ezt a szer­vezetet a nyugatnémet belügymi­nisztérium tavalyi jelentésében szélsőséges és albánbarát jelzők­kel illette. Tagjai a sajtótájékoz­tatón németül olvasták fel Sha­bani közleményét és ők is osztot­ták szét a különböző dokumen­tumokat a jelenlévő újságíróknak. Shabani azt válaszolta, hogy semmit sem tud erről a csoport­ról, és hogy utazásukat a Helsinki Föderáció, az Amnesty Interna­tional és néhány másik humanitá­rius szervezet tette lehetővé. Az útiköltséget pedig a feloszlatott kosovói parlament egykori küldöt­tei teremtették elő. (Tanjug) (Reuter telefotó) George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadta Ivars God­­m­anis lett miniszterelnököt (balról), de a lettországi küldöttség nem kapott biztos ígéreteket am vonatkozóan, hogy a washingto­­ni kormány eleget tesz kéréseinek. A lett delegáció arra kérte az amerikai elnököt, hogy az USA nyújtson gazdasági támogatást Lettországnak, s reményét fejezi­ ki, hogy Washington elismeri esetleges függetlenségét SRÍ LANKA A tamilok folytatják a harcot a függetlenségért Megosztottság fenyegeti az országot — India nem avatkozik be A Srí Lanka-i Eelam független tamil államért mindaddig foly­­tatjuk a harcot, míg el nem ér­jük célunkat — jelentette ki Yogaratnam Yogi, a Tamil Eelam Felszabadító Tigriseinek (LTTE) politikai vezetője. E kijelentést idézve, a Times of India tegna­pi számában hangsúlyozta, hogy először történt meg a háború másfél hónapja tartó legújabb szakaszában, hogy egy magas rangú lázadó vezető nyilvánosan szól Srí Lanka felosztásáról. Azok az engedmények, amelye­ket a Srí Lanka-i kormány tett az elmúlt években a tamilok irányá­ban (beleértve az autonómia meg­adását és a tamil nyelv második hivatalos nyelvvé való lételét) szemlátomást nem elégítették ki az LTTE követeléseit. Srí Lanka északkeleti részében tovább folytatódnak a heves har­cok. A Lankapuvath elnevezésű Srí Lanka-i hírügynökség jelen­tése szerint, a biztonsági erők vasárnap megsemmisítették a Bat­­ticadla város közelében fekvő lá­zadó támaszpontot, ötven felkelőt megöltek. A múlt hét végén a­z LTTE ál­tal kiadott hivatalos közlemény szerint, június 11-e óta a harcok­ban mintegy 3000 tamil vesztette életét. Azt nem közölték pontosan, hányan voltak közülük a lázadó alakulatok tagjai. Inder Kumar Gujral külügymi­niszter Delhiben kijelentette, hogy India nem küld ismét csapatokat Srí Lankába. Június 11-e óta, ami­kor újból fellángoltak a harcok Srí Lanka északkeleti részén, In­diába több tízezer Srí Lanka-i menekült szökött át. (Tanjug) MmmSió KÜLPOLITIKA 3 Ma Sevardnadze—Baker találkozó (Folytatás az 1. oldalról) szúrt a következő megfogalmazás: léteznek „bizonyos új és érdekes javaslatok”. A megbeszélések központi témá­ját azonban a kétoldalú kapcsola­tok képezik majd. A szovjet fél külön ragaszkodik ahhoz, hogy tárgyaljanak a légierő és a hadi­­­ tengerészeti erők csökkentéséről.­­ Az amerikaiak eddig nem­­voltak hajlandók ilyen jellegű tárgyalá­sokra, ennek ellenére Moszkva abban reménykedik, hogyha más nem is történik, legalább az állás­pontok kerülnek közelebb egymás­ s­hoz. Ennek sajátos jelentősége le­­­­hetne, hiszen megkönnyítené az őszre esedékes párizsi megbeszélé­seket. (Tanjug) Cigányok szállták meg a hamburgi holland konzulátust Macedóniából érkeztek az NSZK-ba • Menedék­jogot szeretnének kapni Mintegy ötven Jugoszláviából érkezett cigány azzal próbált el­lenállni az NSZK-ból való kiuta­sításának, hogy hétfőn megszállta Hollandia hamburgi konzulátusát , annak reményében, hogy ott menedékjogot kap. A sajtó tegnapi közlése szerint a nyugatnémet rendőrség kivitte az épületből azokat a cigányokat akik nem tanúsítottak ellenállást A holland konzul kijelentette hogy nem nyújt be bírósági feljelentést, s hogy a menedékjog megadásá­ról egyedül a hágai kormány dönt­het. A cigányokat Rudko Kawczynski, a zöldek pártjának aktivistája ve­zette, aki a télen ,,kolduló menete­lést” szervezett (több ezer cigány vonult végig Nyugat-Ném­etorszá­­gon azzal a céllal, hogy ott-tartóz­­ko­dási engedélyt kapjon). Míg Észak-Rajna-Vesztfália tar­tomány bejelentette, hogy igyek­szik majd valamilyen megoldást találni, hogy a cigányok az ország­ban maradhassanak. Bréma —­ amelyben szintén szociáldemokra­ta a vezetőség — kiutasította őket Jugoszláviába. Egy 150 fős cigánycsoportról van szó, amelynek tagjai két év­vel ezelőtt érkeztek Macedóniából. A nyugatnémet hatóságok elutasí­tották a menedékjog megadását. Tudomásunk szerint mindeddig egyetlen jugoszláviai cigány sem kapott politikai menedékjogot Nyu­­gat-Németországban. (Tanjug) Libériában lankadatlan hevesség­gel folytatódik a polgárháború, no­ha a Samuel Doe libériai elnök­höz hű katonai alakulatok arra kényszerítették Charles Taylor lá­zadó csapatait, hogy visszavonulja­nak a főváros, Monrovia külváro­sából. A szemtanúk szerint azon­ban Samuel Doe elnök csapatai előzőleg valóságos vérfürdőt ren­deztek egy főváros környéki temp­lomban, körülbelül 600 menekül­tet (közöttük sok gyermeket) öl­tek meg. A lázadók csapatain­i­g­gy gyakran gyermekek is tagjai (Reuter telefotó) A köztársasági vezetőség távozását is követelnl Tovább tartanak a tiltakozó megmozdulások Grúziában Grúzia nyugati részében to­vábbra is szünetel a vasúti köz­lekedés. A szamtrediai állomáson az ellenzéki mozgalmaknak mintegy 50 tagja ül a vasúti sí­neken, sátorokat állítottak fel és teljesen meggátolták a közleke­dést. A tiltakozó megmozdulás szer­­vezői a Grúz Nemzeti Front, a Kerekasztal elnevezésű szervezet és más ellenzéki csoportosulások tagjai. A grúz hatóságoktól azt követelik, hogy sürgős eljárással hozzanak törvényt a többpárti választások megtartásáról. Azt kö­vetelik továbbá, hogy részt vehes­senek a választások előkészül­etei­ben, s hogy a törvénytervezet nyilvános vitára kerüljön. Nem tartották meg a Gumab­­ridzével, Grúzia elnökével, a köz­­társasági KP Központi Bizottsá­gán­kK- főtitkárával hétfőre beje­lentett megbeszéléseket. Az ellen­zéki vezetők ezért megkezdték an­­nak a fenyegetésnek a valóra vál­tását, hogy Grúziaszerte tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, s több városban is tüntetések vol­tak. A választási törvény megho­zatalának követelésén kívül a tö­meggyűléseken a köztársasági ve­zetőség lemondását sürgették. Az ellenzéki pártok és szerve­zetek vezetői bejelentették, hogy Grúziában mindaddig tartanak majd a tiltakozások amíg eleget nem tesznek a követeléseknek. A köztársaságban a helyzet igen összetett, mint ezt Grúzia vezető­sége is megállapította, figyelmez­tetve a lakosságot a helyzet ko­molyságára. Az öt napja szünetelő vasúti közlekedés óriási károkat okoz. Majdnem­­200 vasúti szerelvény nem érte el úticélját. A szovjet közlekedésügyi minisztérium köz­zétette, hogy egyelőre beszünteti vasúti járatait Grúziába. (Tanjug) (Reuter tetefotó) Ilyen módon zárták le az utat a vasúti szerelvények előtt a Kerek­asztal elnevezésű grúz ellenzéki szervezet tagjai Zviad Gamsahur­­dia vezetésével a szamtrediai vasútállomáson Távolmarad az amerikai tőke? Nézetkülönbségek a kelet-európai országok megsegí­tésére alapított újjáépítési és fejlesztési bankban A párizsi sajtó tegnap közölte, hogy az USA nem kíván tőkét befektetni a kelet-európai orszá­gok megsegítését szolgáló újjá­építési és fejlesztési bank (BBRD) alapításába, mert nézeteltérések­re került sor a bank alapítói között (közéjük tartozik melles­leg Jugoszlávia is). Az USA, Ja­pán és Nagy-Britannia állítólag élesen bírálta Jacques Atalie el­nök „centralizált”, személyes irá­nyításon alapuló vezetési stílu­sát. A három említett ország szerint Atalie „letérítette” a BERD-et út­járól. A bank alaptőkéje 10 mil­liárd dollár, s ennek 7,5 százalékát adja az USA, Japán és Nagy-Bri­­tannia. Ezért nagy veszteséget je­lentene a bank számára, ha az USA visszavonná a felajánlott tőkét. A jelekből ítélve a nézeteltérés­re a hetek houstoni csúcstalálko­zóján támadt véleménykülönbsé­gek miatt került sor. Ekkor ugyan­is Bush elnök (a japán és a brit miniszterelnök által támogatva) ahhoz a feltételhez kötötte a Szov­jetuniónak adandó pénzsegélyt, hogy a szovjet államban piacgaz­dálkodást vezessenek be, csök­kentsék a katonai kiadásokat, s adják vissza Japánnak a Kuril­­szigeteket. Ezt azonban nem fo­gadta el Mitterrand és Kohl, sür­gős támogatást kérve Gorbacsov számára. A kelet-európai országok (a Szovjetunióval együtt) mégis egy­­re inkább a nemzetközi tőkebefek­tetések célpontjaivá válnak. Sa­muel Shieh, a Kínai Bank tajvani kormányzója a Le Figaro című pá­rizsi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Tajvan is részt vívón venni a BF­RD m­űködésé­­­­ben. „Kormányunk azt akarja, hogy aktív részese legyen a Kelet- Európával folytatott gazdasági együttműködésnek” — jelentette ki közölve, hogy egy sor európai országban (többek között Jugoszlá­viában is) képviseleteket fog nyit­ni a tajvani Kínai Bank. „Deviza­­tartalékaink nagyságát tekintve elsők vagyunk jelenleg a világon” — hangsúlyozta a bank kormány­zója. Mint közölte, Tajvan deviza­­tartaléka 80 milliárd dollár, ami­ből 6 milliárd aranytartalék. Ezzel Tajvan túltett Japánon is, amely­nek Shieh állítása szerint 63 mil­liárd dolláros tartaléka van. (Tan­jug) Zűrzavaros állapot Trinidad és Tobagóban A pénteki államcsíűkísérlet óta Trinidad és Tobagóban továbbra is zűrzavaros a helyzet — jelen­tették külföldi hírügynökségek A Reuter hírszolgálati iroda arról számolt be, hogy kudarcba fulladt a muzulmán lázadók és a kormány közötti tárgyalás, amelyen már az is elhangzott, hogy szabadon kel­lene engedni a túszokat, közöttük Arthur Robinson miniszterelnököt is. A távoli országból olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint a muzulmán puccsisták és a bizton­­sági szolgálat emberei heves har­cot vívtak egymással a televízió és a parlament épülete körül ahol mintegy 30 túszt tartanak fogva a lázadók. Washington időközben bejelentette, hogy nem áll szándé­kában katonai alakulatokat vezé­nyelni Trinidad és Tobagóba ám Jamaica kifejezte készségét hogy ha felkérik, az ország segítségére siet.

Next