Magyar Szó, 1990. szeptember (47. évfolyam, 240-254. szám)
1990-09-15 / 254. szám
1990. szeptember 15., szombat BAnATI híradó Függetlenül attól, hogy a multi év azonos időszakához viszonyítva mintegy 15 százalékkal csökkent Zrenjanin község gazdaságának héthavi ipari termelése a külkereskedelmi kapcsolatok terén, az eredmények kielégítőek. A községi képviselő-testület gazdasági titkárságának több mint egy hónapos késéssel közzétett adatai szerint a gazdaság héthavi összkivitele mintegy 28, a tőkés piacra irányuló export pedig 33 százalékkal növekedett. A júniusi adatokkal összehasonlítva ugyan némi csökkenés észlelhető, az összkivitelt illetően továbbra is pozitív a mérleg. A község gazdasága ugyanis mintegy 1,7 millió dollár többletbevételre tett szert, ami más szóval azt jelenti, hogy a kivitel 104 százalékban fedezte a behozatalt. A konvertibilis piacról azonban továbbra is negatív a mérleg. A község vállalatai ugyanis 11 százalékkal több árut hoztak be, mint amennyit kiszállítottak. Az összimport csaknem 51 százalékkal növekedett, ennek keretében a konvertibilis piacról származó behozatal mintegy 55,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A község gazdasága héthavi árucsere-forgalmának értéke valamivel több mint 84 millió dollár, 23 százalékkal, illetve 22 millió dollárral több a tavalyinál. A héthavi összkivitel értéke megközelítőleg 43 millió dollár, és ezt a bevételt 26 társadalmi vállalat valósította meg. A konvertibilis piacon eladott áru értéke 34,3 millió dollár, azaz a község gazdasága összkivitelének 80 százaléka. Az ipari ágazatok közül hagyományosan a vegyiparnak volt legnagyobb exportja. Az összkivitel értéke 13,7 millió dollár, kétszerese az időarányos tavalyinak. A konvertibilis piacon megvalósított bevétel 213 százalékkal növekedett, és mintegy 7 millió dollár. Függetlenül attól, hogy a textilipar összkivitele 18, a konvertibilis piacra irányuló exportja pedig 11 százalékkal kisebb, júniushoz viszonyítva enyhe növekedés tapasztalható. Az exportból megvalósított összbevétel valamivel több mint 7 millió, a konvertibilis piacról pedig 6,3 millió dollár. A harmadik helyen az élelmiszeripar áll, mintegy 6 millió dolláros összbevétellel, ami azonban 7 százalékkal kisebb a tavalyinál. Csak az a kedvező, hogy a kivitel a konvertibilis piacra irányult. A társadalmi vállalatok közül, mint azt már megszoktuk, a Jugoresienija Gyógyszergyárnak volt a legnagyobb exportja. A kivitelből megvalósított jövedelem meghaladta a 11,7 millió dollárt, és 1 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt. A nyugati piacra irányuló export csaknem két és félszerese a tavalyinak, és mintegy 5,4 millió dollárt tesz. Érdekes megemlíteni, hogy a második helyen a csődeljárás bevezetése előtt álló elemért Makaucsukgyár áll, mintegy 3,5 millió dolláros összbevétellel. Az import értéke valamivel több mint 41 millió dollár. A legnagyobb behozatal — 14 millió dollár — a vegyiparnak volt. A második helyen az élelmiszeripar áll, 8,2 millió dolláros összbehozatallal. A munkaszervezetek közül a Jugoremedija a legnagyobb importőr. A behozott áru, főleg a termelésben nélkülözhetetlen alapanyagok értéke mintegy 13,5 millió dollár, 69 százalékkal több a tavalyinál. Sz. IS. ZRENJANIN KÖZSÉG Továbbra is pozitív a mérleg Újabb . Zrenjanin: A vegyipar az élen Kukoricabehozatalra szorulnak Jugoszlávia legnagyobb kukorica-feldolgozó üzeme, a zrenjanini IPOK, minden jel szerint az idén lábal ki eddigi nagy problémáiból. Az év elején kivált a Szervó Mihály Kombinátból és önállósult. Az 1954-ben létrejött üzem 15 000 tonna kukorica feldolgozásával indult, ma már viszon 85 000 tonna nyersanyagot dolgoz fel, csaknem 50 féle végtermékké. A jövőben 190 000 tonna terméket szeretne feldolgozni. Az évet azonban 400 000 dolláros veszteséggel zárták, és mintegy 6 millió dolláros volt a tartozásuk, tehát fizetőképtelenek voltak, így a kombinát belső bankjától 4 millió dolláros kölcsönt kaptak. Helyzetük kilátástalan volt. A fiatal, de tehetséges és tettrekész szakember-állomány azonban mindent megtett, hogy jobbra fordítsa helyzetét. Az elmúlt félév alatt fizetőképessé tette a vállalatot. Ezt elsősorban 2,8 millió dolláros kivitelüknek köszönhetik. 15 000 tonna nyersanyagot importáltak, amit exporttermékeikkel fizettek ki. Személyi jövedelmük átlaga is 5500 dinár volt, s a község ipari szervezetei között a második helyen állnak. Ha már a kukoricabehozd,árról szóltunk, nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy ez a probléma mind kifejezettebb ebben az időszakban is, amikor a hazai terméshozamokat megtizedeli a szárazság és az ára napról napra növekszik. Mivel a feldolgozás és a késztermékek árai legfeljebb 2,50 dinárt bírnak el, továbbra is behozatalra szorulnak, minek érdekében, a helyi takarmánygyárral együtt, már 20 000 tonnára engedélyt is kértek, tekintettel arra, hogy a világpiaci árak a szállítási költségekkel együtt nem tesznek ki többet 2,50 dinárnál. Ezzel biztosítanák a 80 000 tonnányi feldolgozást és azoknak a végtermékeknek az előállítását, amelyeket vásárlókörük igényelne, mint ipari újratermelési anyagot. Előirányozták újfajta szőlőcukor-termékek előállítását is. Ezek új csomagolási módszerrel és kivitelezésben kerülnek majd forgalomba a sportolók, diákok, kórházak részére. Amíg a CPC amerikai kukoricafeldolgozó tröszttel 1977-ben léptek műszaki együttműködésre, ami 1984-ben már közös beruházásokat is eredményezett, addig ma már egy háromszögű vegyes vállalat megalakításának gondolatával is foglalkoznak egy olaszországi vállalattal. Elsősorban annak a 350 milliárd líra országos gazdasági kölcsönnek részbeni felhasználását óhajtják igénybe venni, amelynek kihaszzálása eddig elenyésző volt. Ez nyújtana lehetőséget a gyár további bővítésére, korszerűsítésére, biztonságot a dolgozóknak és a jelenlegi munkaerő-feleslegnek új munkahelyeket. A Celestor Grupe Ferucci olasz vállalattal már meg is kezdték a tárgyalásokat és ha ezek beleilleszkedve az új törvényekbe, beleértve a CPC hozzájárulását is, eredménnyel járnak, akkor a zrenjanini IPOR kukoricafeldolgozó üzem és dolgozói minden tekintetben versenyképesen léphetnének be az Európai Közös Piacba. Hazai környezetben is új elgondolásokkal foglalkoznak. Közvetlen és hosszú távú viszonyokat akarnak kialakítani a kukoricatermelőkkel. Ez bizonyos részvénytársasági alapon igyekeznek megoldani, hogy a termelő is a gyárral tulajdonjogi viszonyba kerüljön, tehát érdekei is fűzzék hozzá. Minderre azonban csak az említett vegyesvállalat kialakulása után kerülhet sor. ___________________________ (hi) Siemens háztartási gépek és egyéb berendezések bemutatója Zrenjaninban Szeptember 17-e és 22-e között érdekes és hasznos bemutató színhelye lesz a zrenjanini Toma Jovanovic Népszínház előcsarnoka. Az újvidéki Agrovojvodina, valamint a zrenjanini Mecanogram magán kis- és nagykereskedelmi vállalat közös szervezésében itt tartják meg a világhírű Siemens cég termékeinek eladással egybekötött bemutatóját. A Siemens mintegy 40 különböző terméke, közöttük több mosógép, tűzhely, mélyhűtő, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, hajszárító és egyéb kellék tekinthető és vásárolható meg, tegyük hozzá lényegesen olcsóbban, mint a boltokban, sőt még kedvezményben is részesítik a vevőket. Az eladással egybekötött kiállítás a Toša Jovanović Népszínház előcsarnokában reggel 9 és este 19 óra között tekinthető meg. Befejezéséhez közeledik a napraforgó kombájnozása Beszámoltunk már arról, hogy Tordán megkezdték a napraforgó cséplését. A kezdeti terméseredmények lesújtóak voltak. Nagyon sok parcellán alig lett 400—000 kiló holdanként, majd kezdett javulni a hozam, és később már meglett a 900—1000 is holdanként. Most már legtöbb parcellán 1200— 1500 kiló is van egy holdon, de nem ritka az 1700—1900 kiló sem. DOBAI József KEVÉS AZ IGÉNYLŐ A zrenjanini községi képviselőtestület gazdasági titkárságának felmérései alapján nincs lényeges változás a foglalkoztatás terén a községben. Erről bővebben Nagy János, a titkárság szakelőadója szól. A zrenjanini községben az év első felében a foglalkoztatottak átlagos száma valamivel több, mint 53 000, és a múlt év hasonló időszakához viszonyítva stagnál, hiszen mindössze 0,5 százalékkal kisebb. E stagnálás a nagyobb beruházások és az új termelőprogramok hiányával magyarázható, ugyanakkor igen lassú ütemű a munkaszervezeteknek az új piacgazdálkodási feltételekhez való alkalmazkodása. Tehát tovább késik a foglalkoztatottak számának ésszerűsítése, valamint a munkaerőtöbblet reális kimutatása. Bizonyos változások azonban észlelhetők a foglalkoztatás alakulásában a társadalmi és a magánszektor között. A reformintézkedések hatására 28,5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma a magánszektorban, míg a község gazdaságában 1,5 százalékkal csökkent a számuk. A gazdaságon kívüli tevékenységekben nem történt jelentősebb változás. A munkanélküliek számát, illetően az első félévben jelentős növekedés észlelhető, átlagos számuk 9553, és az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 21 százalékos növekedést jelent. A titkárság az év elején arról is készített felmérést, hogy menynyi lesz a technológiai fölösleg a község vállalataiban. Megalakult a szolidaritási alap. Hány vállalat, munkaszervezet jelentkezett a pályára, illetve tart igényt az alap eszközeire? A szolidartási eszközök a jelenlegi gazdasági feltételek között létrejött munkaerő-fölösleg védelmére szolgálnak. Az eszközöket a Tartományi Képviselőház biztosította erre az évre a szövetségi és a tartományi költségvetésből, amely meghatározott mércék alapján lesz elosztva. Ide tartozik a munkaerő-fölöslegek átképzése, szakmai felkészítése, illetve továbbképzése, valamint a nyugdíjaztatáshoz szükséges munkaévek megvásárlása és igénylők végkielégítése. A zrenjanini községből mindössze 11 vállalat 329 munkása számára támasztott igényt az alap eszközeiből. Ebből a munkaerő-fölösleg átképzésére, valamint szakmai felkészítésére csak 2 vállalat igényelt eszközöket 109 munkás számára. Végkielégítésre 71 dolgozó tart igényt 7 munkaszervezetből. A munkaévek megvásárlására pedig szintén 7 vállalat érdekelt 149 dolgozója számára. Az említettekre megközelítőleg 26 milliárd dinárra volna szükség, ennek legalább 50 százalékát a vállalatnak kell biztosítania. Értékeléseink szerint a községből túl kevés vállalat igényel a szolidaritás eszközeiből, és nem fedi a valóságot, ami a munkaerőtöbbletet illeti. Felméréseink szerint nagyobb beruházások és termelőprogramok hiányában a munkaerő-fölösleg száma jóval nagyobb, mintegy 4000 a számuk. A vártnál kisebb érdeklődés a szolidaritási eszközök iránt azzal magyarázható, hogy a község vállalatai igen körülményesen igazodnak az új piacgazdálkodási feltételekhez, az átszervezés pedig igen lassú ütemű és ezáltal a legtöbb vállalatban hiányzik egy reális kimutatás a szükséges munkaerőről, valamint a munkaerőtöbbletről. Erre az álláspontra jutott a községi végrehajtó tanács is a legutóbbi ülésen, miután megvitatta és rangsorolta az eszközökre igényt támasztó munkaszervezeteket. A földműves-szövetkezetben is kifizették a búza árkülönbözetét Az idei búzát két részben fizették ki a felvásárlók Tordán. Először csak előleget adtak az átadott mennyiségre, és a végelszámolás után fizették ki az árkülönbözetet. A brékói Bosanka tordai kirendeltségében előlegként 2 dinárt fizettek kilónként, és a végelszámolásnál még kifizették az 50 palát. A földműves-szövetkezetben előlegként 1,80 dinárt fizettek ki kilónként, és most megtérítették a különbözetét, éspedig azoknak, akik Csősztelekre szállították le a malomba búzájukat 2,42 dináros végleges árat kaptak, akik pedig helyben adták át a termést, 2,30 dinárt fizettek a búzáért. A földműves-szövetkezetekben megkezdték az átvett árpa kifizetését is, 1,75 dinárt fizetnek kilójáért. ZRENJANIN Fellendül a Metalprogres kivitele A zrenjanini Metalprogres fémipari vállalatban a napokban Bimo Mandic, jugoszláv származású üzletember, a venezuelai Bimomahimaria cég tulajdonosa, egy hatszázezer dollár értékű kiviteli szerződést írt alá a kollektívával. Ez a Metalprogres eddigi legnagyobb ilyen szerződése a venezuelai piacra. A szerződés értelmében a Metalprogres a jövő év közepéig mintegy hatvan fémipari gépet szállít ebbe adél-amerikai országba, főleg gépfelújító berendezést és fúrógépeket. Az üzletember, akinek egyébként több éve sikeres együttműködése van a zrenjanini vállalattal, az aláírás alkalmával kihangsúlyozta, hogy a Metalprogresban tovább kell dolgozni a termékek minőségének javítás, mert ezáltal lehetőség nyílik, hogy termékeik eljussanak más piacokra is, például Indonéziába. K. L 3 A munkaerőtöbblet, a munkanélküliek számának a növekedése nem azt jelenti, hogy ezek a dolgozók az utcára kerülnek, hogy anyagi támogatás nélkül maradnak. Az elbocsátásoknak feltételei vannak. Ezek közé tartozik, hogy annak a dolgozónak, aki munkaerőtöbblet, más vállalatban kell elhelyezkedési lehetőséget biztosítani. Lehetővé kell tenni számára az átképzést. Ha csak öt éve hiányzik az öregségi nyugdíjig, biztosítani kell azokat az anyagi feltételeket, amelyekkel jogot szerez a nyugdíjra. Magyarán: meg kell vásárolni a nyugdíjjogosultságot. Végül arra is lehetőséget kell teremteni, hogy az elbocsátandó dolgozó, ha a fentebb említett lehetőségek egyikét sem tudja kihasználni, megkapja 24 havi személyi jövedelmét végkielégítésként. Addig, amíg a dolgozónak nem tudják biztosítani e lehetőségek egyikét, anyagi támogatásba kell őket részesíteni, amely nem lehet alacsonyabb a szavatolt személyi jövedelemnél. Ez az anyagi támogatás — munkanélküli-segély — csak két évig folyósítható. Kikinda községben a fentebb említett célokra, az 1300 dolgozó anyagi támogatására mintegy 100 millió dinárra van szükség. Ennek az összegnek a felét azok a vállalatok és intézmények biztosítják, amelyekben munkaerőtöbblet jelentkezett. p. p. A dolgozók e nem kerülnek az utcára Az elbocsátásnak feltételei vannak — Kikindai helyzetkép Kikinda községben mintegy 2300 munkanélkülit tartanak nyilván. A folyamatban levő gazdasági reformintézkedések bevezetése után újabb 3000 munkanélkülire számítanak. Az augusztus közepéig a községi képviselő-testületbe befutott adatok szerint mártigy 1300 dolgozó került az elbocsátottak listájára mint munkaerőtöbblet.