Magyar Szó, 1990. október (47. évfolyam, 285-300. szám)

1990-10-18 / 287. szám

. N­­ !­*._, Szaklapokban, de a napi sajtó­ban is egyre gyakrabban olvasha­tunk arról, hogy esetleg csökken­ni fog a behozatali autók­­ utáni adó és a vámilleték. A kérdés alapos ismerői szerint azonban mindez csak találgatás, mégis van benne valami. Már a belgrá­di autószalonon is ilyen (köny­­nyelmű) ígéreteket tettek a beho­zatali állami és magáncégek kép­viselői, üzletemberei. Azóta jó néhány kocsibehozatali témával kapcsolatos összejövetelen is el­hangzott ilyen, javaslatnak, de in­dítványnak sem nevezhető aján­lat. Ezúttal csak kettőt említünk, a két legreálisabbat, legjózanabbat, amelyeknek talán lenne is némi alapjuk, ha a piaci helyzetet ural­­ló hazai gyárak hajlandóak lenné­nek lemondani monopolhelyzetük­ről és vállalnák az egészséges pia­ci versengést. Az egyik ilyen javaslat ,ismé­teljük, nem hivatalos helyről, ha­nem a belgrádi autószalonon és a minap az őszi zágrábi árumintavá­sáron hangzott el) szerint a vám 25 százalék lenne, de tulajdonkép­pen most is ennyi. A vámnak ne­vezett összeg 41 százalékát jelen­leg ugyanis a más illetékek alkot­ják! A köztársasági és a szövet­ségi forgalmi adó 10—10 százalék lenne, a különszövetségi (katonai célokra szolgáló) pedig csak 3 százalék. Ezeket összeadva 48 szá­zalék illetéket kellene fizetni a behozatali kocsikra, azzal, hogy az adót többé nem az alapár és a vám összegének összeadásával számolnák ki, mint eddig. Az 1600—2000 ccm motorral felszerelt kocsik vámilletéke továbbra is 112 százalék maradna, a 2000 köb­centin felüliek utáni vám pedig még nagyobb lenne, jelenleg 130 százalék. Ezáltal lehetne kompen­zálni a középkategóriába tartozó kocsik vámcsökkentéséből szár­mazó veszteséget. Ez rendjén is lenne, a nagy luxuskocsikra le­gyen ugyanis nagy az adó és a vám, mert ez úgyis csak vékony (de pénzesebb) réteget érintene. A másik változat szerint csak a vámcsökkenés várható, 41 szá­zalékról 20—25 százalékra, az adó viszont változatlan maradna. Ez­által valóban életre kapna a ha­zai autópiac, de a hazai gyárak nagyon súlyos helyzetbe kerülné­nek. Mivel bajaik már régóta érezhetőek, a vám csökkentésével tulajdonképpen megadnák nekik a kegyelemdöfést azzal, hogy azután gyorsabban lehetne az autógyára­kat rákényszeríteni a modernebb munkaszervezésre, a gyorsabb szerkezeti lépésváltásra és nem utolsósorban a jobb, olcsóbb ko­csik gyártására. Autós hír ez is: a Zastava be­leegyezését adta, hogy a Yugo­ America az USA-ban, Detroitban (az autógyártás bölcső­b­en) új céget alapítson Yugo Cabrialet néven 305 000 dollár alaptőkével. A kabriolettek lehajtható tető­­szerkezetét fogja gyártani, amivel eddig is a legnagyobb bajok vol­tak e típus esetében. A­­ Yugo Deutschland és a Fiat is érdekelt az üzletben. Végül a legfrisebb, tegnapi hí­rek szerint baj van a japán ko­csik behozatalával. Ezt azért ér­demes megemlíteni, mert az idén a Toyota volt a legkeresettebb autó a hazai piacon. Sokat, 90— 100 napot kell rá várni, ezután úgy látszik, még többet. A leg­újabb Toyota-szállítmány eltűnt valahol a tengeren, vagy valami­lyen kikötőben! Az Agrooprema, az itteni képviselet pedig nem tudja az ügyet megmagyarázni a türelmetlenkedő, követelőző ve­vőknek, jobban mondva a tulaj­donosoknak, mert kifizetett ko­csikról van szó. A legfrisebb je­lentések szerint két japán hajó a minap befutott Antwerpenbe, ezer darab Toyotával és az Agroopre­ma most mindent megmozdít Európában, hogy vasúti vagono­kat szerezzen és legalább egy ré­szét megkapja ennek a szállít­mánynak. Aki Toyotára befizetett és kezdi türelmét veszíteni, jobb, ha nem is próbálkozik telefonálni a belgrádi Agropnremának, a vo­nalak naphosszat foglaltak. .. AUTÓPIACI HELYZETKÉP Kegyelemdöfés lenne a vám csökkentése? A legújabb hírek szerint elvesztek a nekünk szánt Toyoták LENDÜLETET AD AZ OPTIMIZMUS A kanizsai községben hamarosan bemutatkoznak a reformerők A tagtoborzás és a bemutatkozó gyűlések kezdete előtt máris több mint száz tagja van a kanizsai község területén a jugoszláv re­formerők szövetségének — derült ki a kezdeményezőbizottság kedd esti megbeszélésén, amelyen Sálai Róbert szervezőtitkár beszámolt a reformerők vajdasági bizottságá­nak alakuló kongresszusáról, és vázolta a Markovic-párt iránti ér­deklődést Kanizsa község terüle­tén. " Nagyon optimista volt a fel­szólalók hangvétele Újvidéken az alakuló kongresszuson, megnyug­tató, hogy má­ris egy ilyen tö­meg áll a reformszövetség mögött, és ez i­nde­letet ad nekünk is, hogy a község területén előre lép­jünk — mondta Sárai Róbert. A kongresszuson négy küldött képviselte Kanizsa községet, kö­zülük Vadivoj Belančić kért szót. Egyrészt arra hívta fel a figyel­met, hogy majd a választások so­rán, illetve a községi statútumok­ban valamilyen módon mégis he­lyet kell kapnia a lakosság össze­tételével arányos szerkezetnek, másrészt a szabad sajtóért szállt síkra. A kongresszus kanizsai részvevői elmondták, hogy a tar­tományi bizottságban Körmöci László fogja képviselni a községet. Mivel a Kanizsa községi képvi­selő-testület a hétfői ülésén kine­vezte a választási bizottságot, a ju­goszláv reformerők szövetségének községi kezdeményező bizottsága úgy értékelte, hogy meg kell kez­deni a Markovic-párt tagjainak, szimpatizánsainak a toborzását. Készül a községi szervezet alap­szabálya és munkaterve, hamaro­san megkezdődnek a bemutatkozó gyűlések a településeken, és a terv szerint a jövő hónap elején Csóka, Zenta és Ada közreműködésével körzeti találkozóra kerül sor Ka­nizsán. A keddi összejövetelek kerete­iben a jövő héten a község vállal­kozóival, kisiparosaival tartanak kerekasztal-beszélgetést a reform­­szövetség kezdeményezőbizottságá­nak tagjai. A beszélgetés célja a kormányprogram ismertetése, és annak a megvitatása, hogyan igyekszik segíteni a reformszövet­ség a kormányprogram valóra váltását. Ma Kanizsán népszerűek a reform­­eszmék KISEBB KÖZTERHEK Az újvidéki községi végrehajtó tanács javasolta a ha­táskörébe tartozó adók és járulékok csökkentését . A kérdésben ma dönt a képviselő-testület Újvidék gazdaságát szinte összeomlás veszélye fenyegeti. N­emcsak a nyomásgyakorlás és a­­sztrájkhangulat miatt súlyos a­ helyzet, a fizetésképtelenség telje­sen megbénította a gazdálkodást.­ Mind több vállalat a csőd szélére jutott. Aggasztó azonban, hogy a gazdaságnak nincs konkrét elkép­zelése a jövőjét illetően, most leg­alább az életképes termelési egy­ségeket kellene megmenteni. Ah­hoz, hogy a vállalatok lélegzetvé­telhez jussanak, a községi végre­hajtó tanács javasolta tegnapi üié­­■sén a községi adók és járulékok csökkentését. Ideiglenes intézkedésként az év végéig a községi költségvetési já­rulékot az eddigi 2,5-ről 1,77 szá­zalékra, a társadalmi tevékenysé­gek finanszírozását szolgáló össz­­járulékot 8,55-ről 8,1, a honvédel­mi járulékot 0,95-ről 0,3, az inf­rastruktúra és a közművesítési já­rulékot 1.3-ról 1,3 százalékra kel­lene csökkenteni. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy az év végéig a rendelkezésre álló esz­közökből befejezik a megkezdett­ lakások építését és szavatolják a közművek folyamatos működését, egyéb beruházásról azonban szó sem lehet Az ülésen rámutattak arra, hogy az adók és járulékok javasolt csökkentésével eleget tesz­nek a községi képviselő-testület, egy korábbi követelésének, misze­rint a közterheket a múlt év első félévi szintjére kell csökkenteni. Ekkor a megterhelés 11,79 száza­lék volt, s ha a képviselő-testület küldöttei a mai ülésén elfogadják a végrehajtó tanács javaslatát, a község iránti kötelezettség az év végéig 11,47 százalék lesz. A tehermentesítés nem javít majd a helyzeten, sőt, még na­gyobb problémákkal kell számolni a társadalmi tevékenységekben. A rendelkezésre álló pénz eddig is csupán az egyszerű újratermelés­re volt elegendő, és sok esetben a törvényes kötelezettségnek sem le­hetett eleget tenni. Egy azonban bizonyos, hangsúlyozták a tegnapi ülésen, sztrájkokkal nem oldható meg az előállt helyzet. K. L. V. Magyar Sió Az SZSZP újvidéki szervezetében Dr. Zoran Stojanović az elnök Az SZSZP újvidéki községi bi­zottsága tegnap megtartotta ala­kuló ülését, amelyen több jelölt közül titkos szavazással megválasz­tották a községi bizottság elnökét és a végrehajtó bizottságot. Az elnök dr. Zoran Stojanovlć, az újvidéki Jogi Kar tanára lett, a végrehajtó bizottság tagjai pe­dig Petar Ambo, Svetomir Vele­­mir, Tomo Golubovic, dr. Kosta Duvnjak, dr. Miodrag Zlokolica, Verica Janković, Zdravko Jež, Mi­lan Lučić, Zoran Mićunović, Alek­­sandra Savin és Jovo Ubiparip. A SZSZP községi bizottsága megvitatta a párt feladatait a köz­ségben az elkövetkező többpárti parlamentáris választásokig, vala­mint feladatait programjuk hirde­tésével kapcsolatban. Az új végre­hajtó bizottság is megtartotta ala­kuló ülését, amelyen szintén több jelölt közül titkos szavazással Zoran Mićunovićot, a Karlócai Gimnázium történelemtanárát vá­lasztották meg titkárnak. A szer­vezet elnöke és titkára önkéntes alapon tölti be tisztségét. M. É. 1990. október 18., csütörtök m­munkások sztrájkolni akarnak? Megbeszélés az újvidéki községi végrehajtó tanácsban a fémipari vállalatok képviselőivel Arról, hogy a fémmunkások a jövő hétfőn tömegesen kivonul­nak-e az utcára, ők maguk fognak dönteni. Egy biztos: a szakszer­vezet, ha a dolgozók így ítélik meg, nem ellenzi, sőt jogosnak tartja abban az esetben, ha az illetékesek nem tesznek eleget a kö­veteléseknek, viszont a jelek szerint az igazgatók, sőt egyes válla­latok sincsenek a sztrájk mellett. Ezt a következtetést lehet levon­­­ni az újvidéki fémipari vállalatok főleg igazgatókból álló képviselői­nek dr. Dorde Basiétyal, az újvi­déki végrehajtó tanács elnökével folytatott megbeszélésből. Szinte valamennyien a súlyos gazdasági helyzetet vázolták. A Pobedának problémái vannak az áru értéke­sítésével, a bankok nem hajlan­dók neki pénzt folyósítani. A Pe­tar Drapšin képviselője szerint a problémákat szövetségi szinten kel­lene megoldani, mert nem egészen világos, hogy községi és tartomá­nyi szinten, akár sztrájkkal is, mit lehetne elérni. A Jugodentnek nincs problémája az áru eladásá­val, de van a megfizettessek ugyanis gyakrn négy hónapot kénytelenek várná arra, hogy kifi­zessék nekik a leszállított árut. Hasonló a helyzet a Március 27-e öntödében,, ahol a termelés csök­kenése mellett az a legnagyobb probléma, hogy üzletfeleik három­­négyszer többel tartoznak nekik, mint ők az üzletfeleknek. A Lim­­produkt a nehézségek ellenére ter­melni fog, és egyelőre nem is gon­dolnak a sztrájkra. A Noriegában fél évig húzódott a vezetőség meg­választása, de miután ez rendező­dött, most a­z áru értékesítésében, pontosabban exportjában vannak bizonyos problémák, ugyanis kény­telenek külföldre szállítani termé­keiket, mert teljesítőképességük meghaladja a hazai piac szükség­leteit. A Milan Vidakban nem eléggé világos, hogy tulajdonkép­pen ki ellen akarnak sztrájkolni, mert a problémák nem annyira egyszerűek, hogy az utcára vonu­lással meg lehetne oldani. A Jago­­slatban egyelőre nem okoz gondot a termelés finanszírozása, csak a város iránti kötelezettségre nem jut pénz, és emiatt tett feljelentést ellenük a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat. Néhányan nehezményez­ték, hogy a horvátországi és szlo­véniai vállalatok vagy nem akar­nak tőlük vásárolni, vagy nem törlesztik adósságukat az újvidéki üzemek iránt. Dr. Dorde Basic, miután meg­hallgatta a vállalatok képviselőit, röviden csak annyit mondott, hogy a végrehajtó tanács és az újvidéki képviselő-testület, ha a lehetőségek megengedik, csökkenteni fogja a járulékokat, hogy valamelyest te­hermentesítsék a vállalatokat Slo­bodan Manoic, a községi szakszer­vezeti tanács elnöke egyértelműen kifejtette, hogy nem szorgalmazza a sztrájkot és az esetleges rend­bontást a városban, hanem más megoldást kell találni a problémák rendezésére. Drago Dokic, a közsé­gi szakszervezeti tanács elnökségi tagja viszont egyedül a sztrájkban látja a megoldást és az illetéke­sek leváltására vonatkozó követe­lést is kilátásba helyezte ha nem tesznek eleget a követ­­éseknek. Nem engedhető meg például, hogy az egyik vállalatban a takarítónő többet keressen, mint a másikban a magas szakképzettségű munkás. Kifejtette, hogy a munkások több vállalatban a sztrájk mellett fog­­laltak állást. Majd hozzátette, hogy ha Markovic reformkoncepciója nem fogadható el, akkor ezt meg kell magyarázni a munkásoknak. T. K. J. NE LEGYEN A BORZALMAK VÁROSA Kanizsán békés felvonulást rendeztek tegnap a környezetvédők Közlekedés terroristái, stop! ökológiai nevelés­­-kultúra. Tiszta levegőt és nyugalmat kérünk! Ilyen transzparensek alatt vo­nult fel tegnap Kanizsán a kör­nyezetvédők meglehetősen szerény létszámú menete, mindössze egy csengettyű hangja mellett. A fő­utcán meg-megálltak a járókelők a furcsa látványra, némelyikük mosolygott is azon, hogy a felvo­nulók között egy iskolásfiú gáz­maszkot viselt, de közülük alig csatlakozott valaki a menethez. Az esemény sajátos karikatúrája volt, hogy a menet útját biztosí­tó rendőrök a szűk utcán szembe­jövő tehergépkocsikat leterelték az úttestről, s azok mi mást tehet­tek, mint hogy fölhajtottak az út­­széli pázsitra (mint ahogy egyéb­ként is tenni szokták, s ami mi­att többek között a környezetvé­dők háborognak). A városháza előtt Sarnyai Ottó polgármester fogadta a fölvonu­lókat, akiknek a nevében először Szögi Rózsa biológiatanár szólt. Félő — mondta —, hogy Kanizsa, a csönd városa hamarosan „a bor­zalom városává” válik. A fák ki­pusztulnak, a zöld övezetek tönk­remennek, a szennyvíz járványgó­cokat teremt, lépten-nyomon sze­métbe botlunk. A járműforgalom növeli a zajártalmat, az általa keltett rezgés az épületeket ve­szélyezteti, a kipufogógázok min­dent tönkretesznek. A Tisza — mint tapasztalhattuk az idén — a kihalás küszöbére jutott. A tanárnő elmondta, hogy az is­kolásokkal megszámolták, egy óra alatt hány jármű halad el a központban, az iskola előtt, ahol egyébként a diákoknak rendszere­sen át kell járniuk a túloldalra, a másik épületrészbe. Ezek szerint óránként 100—180 személygépko­csi és 40—50 nagyjármű halad át ezen a kritikus ponton. De egyéb ilyen veszélyes helyek is vannak a városban. Kalmár Zoltán és Radivoj Pet­rie a követeléseket ismertették. Környezetvédelmi akciót hirdettek a lakosság körében. Megelőző in­tézkedéseket követeltek, ezenkívül konkrét közlekedésbiztonsági te­endőkre hívják föl a figyelmet, többek között a megfelelő korláto­zó jelek felállítására, teherforga­lom kiterelésére, parkolóhelyek lé­tesítésére. A Korfu utca lakói ál­tal benyújtott hasonló értelmű pe­tíció figyelmen kívül hagyását provokációnak nevezték és felelős­ségre vonást követeltek A mosta­ni követelések kudarca esetére „önvédelmi akciót” helyeztek kilátásba, vagyis hogy torlaszokat állítanak a városban. A felvonuló polgárok közül Mányi Lajos is közlekedésbiztonsági kérdéseket tett szóvá. Sarnyai Ottó városelnök üdvö­zölte a megmozdulást, különösen azt helyeselve, hogy fiatalok is részt vettek benne. Felhívta őket, hogy terjesszék a környezetvéde­lem gondolatát társaik körében. Beszámolt a szennyvíztisztító be­rendezés tervének elkészültéről, a forgalom elterelési erőfeszítések­ről, többek között arról, hogy ta­valy átadták az északi terelőut­at, a következő ötéves tervben a déli terelőút is helyet kapott. Mint mondta, a belügyi szervek olyan készülék beszerzését tervezik, amely mérni fogja a motorok zajszintjét. Ami a Tiszát és az ár­téri erdőket illeti, Kanizsa az utóbbi időben kezdeményezéseket tett a megmentésükre, illetve meg­óvásukra. Ezután a polgármester fogadta hivatalában a felvonuló négyta­gú küldöttségét, és konkrétan el­beszélgettek a legsürgősebb te­endőkről, illetve a környezetvé­dőkkel tervezett szorosabb együtt­működésről. __ (tg)

Next