Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 316-328. szám)
1990-11-24 / 324. szám
1990. november 24., szombat BÁNÁTI HÍRADÓ Reményt keltő sze" A kikindai községben az év végéig befejeződik az átszervezés • A társadalmi szektorban tovább tart a vita Tavaly feloszlott a kikindai Bánát Agráripari Kombinát. Helyébe összetett vállalatot létesítettek, amelynek keretében a korábbi társultmunka-alapszervezetek nagy része társadalmi vállalat lett. Már az átszervezésről lebonyolított társadalmi vitában, amelyet 1989 második felében szerveztek meg, felvetődött a földműves-szövetkezetek megalakításának lehetősége. Az egyéni termelők túlnyomó többsége úgy véli, hogy a szövetkezetekben kedvezőbb gazdálkodási feltételekre van lehetőség, mint a társadalmi szektor kooperációs részlegeiben. A kikindai községben az első földművesszövetkezet az idei év elején Kisoroszon alakult meg. Ezután jött létre a kikindai, a töröktopolyai, a mokrini és a tiszahegyesi szövetkezet. A közelmúltban Szajámban is befejeződött az átszervezésselkapcsolatos akció. A szajáni szövetkezetbe a belépési nyilatkozatot huszonöt földműves írta alá, akik korábban társult termelők voltak. A Bánát összetett Társadalmi Vállalat szajáni részlegének dolgozói is a szövetkezetben sartják a jövőt, ami azt jelenti, hogy ők is beléptek. Kismarton Ottó, a szajáni részleg volt igazgatója egy korábbi beszélgetésünk alkalmával elmondta, a szövetkezetben elsősorban a tagság érdeke érvényesül. Olyan szervezeti formát alakítanak ki, amelyben lehetőség nyílik a növénytermesztés és az állattenyésztés fellendítésére, és ezzel egyidejűleg a termékek értékesítésére is. Az utóbbival kapcsolatban megemlítette, hogy a szövetkezet boltok megnyitását tervezi, amelyekben mezőgazdasági termékeket és a mezőgazdasági termeléshez szükséges alapanyagokat forgalmaznak stb. Az egyéni termelőik szerveződése a fentebb említett településeken az év végéig befejeződik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy változás nem történhet, a tagosítás ugyanis továbbra is időszerű. A szövetkezetek működésétől függ a tagság alakulása. Abban az esetben, ha sikereket érnek el, minden bizonnyal a földművesek érdeklődése is fokozódik. A társadalmi szektorban nem ilyen egyszerű a helyzet. Közvetlenül a Bánát összetett Társadalmi Vállalat megalakítása után kiderült, hogy elhamarkodták az átszervezést, az együk jóformán be sem fejeződött, újabbat helyeztek kilátásba. Már az idei év áprilisában néhány társadalmi vállalat integrációra törekedett. A szakemberek véleménye szerint ugyanis a vállalatok egyesülése után jobb feltételeket tudnak teremteni. A legújabb hírek szerint az integráció mégsem tartozik a legjobb megoldások közé. A társadalmi vállalatok, amelyek a Bánát keretében működnek, a teljes önállóságot helyezik előtérbe. Ez egyben azt jelenti, hogy a helyzet szinte napról napra változik. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy valójában az illetékesek sem tudják, mit akarnak, mi lenne a jobb. A mezőgazdaság, az állattenyésztés és a feldolgozóipar anyagi helyzete katasztrofális. Kétségtelen, ésszerű átszervezéssel enyhíthetnének a gondokon. Kétségtelen azonban az is, hogy a megoldás kulcsa nem az ágazat kezében van. Azok, akik az agráriparban dolgoznak és azok is, akik nem ott tevékenykednek, de jól ismerik az élelmiszer-termelés problémáit, már évtizedekkel ezelőtt felismerték az akadályokat. Szinte megállás nélkül hangoztatják a rendszerbeli változások szükségességét. A szálak kibogozása, úgy látszik, még sokáig elhúzódik. P. P. Továbbra is a vegyipar a zrenjanini község legeredményesebb ágazata Jóllehet a háromnegyedévi gazdálkodási eredmények összegezése még tart, a zrenjamini községi képviselő-testülete gazdasági titkárságának alapvető adataiból azonban arra lehet következtetni, hogy továbbra is a vegyipar a trenjamtini község egyik legeredményesebb ágazata. A kilenchavi adatok alapján a mintegy 1000 dolgozót foglalkoztató ipari ágazat össztermelése csaknem 11,5 százalékkal növekedett a múlt év hasonló szakához viszonyítva. Az ágazaton belül, a Jugoremedia gyógyszergyárban 26, a Luxol kozmetikai szereket gyártó társadalmi vállalatban pedig 6,5 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábbam. Egyedül a termékeik iránt csökkent az érdeklődés, valamint a kinnlevőség nehéz megfizettetése következtében a periezi Begelplastban 15 százalékkal csökkent a termelés. Jelentős megemlíteni, hogy az áru értékesítése 10,5 százalékkal növekedett, amit azonban sajnos, nem kísért a raktárkészletek csökkenése, ami csaknem 26 százalékkal nagyobb, mint a múlt év hasonló szakában. A Luxorban az elfekvő áru a tavalyinak a kétszerese. Jelentősek a külkereskedelmi kapcsolatok terén elért eredmények is. A kétirányú árucsereforgalom értéke valamivel több mint 37 millió dollár, ami azonban csaknem 1 millióval kevesebb, mint a múlt év hasonló szakában. Abban az esetben, ha a behozatal és a kivitel megoszlási arányát vesszük figyelembe, kitűnik, hogy amíg a múlt évben 51:49 volt az arány, a jelzett időszakban 55 százalék az export részesedése. Az ágazat összkivitele valamivel több 20,5 millió dollár, 4,5 százalékkal több a tavalyinál. Kedvezőtlen, hogy a konvertibilis piacon megvalósított közel 12,5 millió dollár bevétel 12,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az ágazaton belül értékben kifejezve a legnagyobb exportja a gyógyszergyárnak volt, valamivel több, mint 18,3 millió dollár, ami csak a múltévi szintnek felel meg, a konvertibilis piacra azonban 19 százalékkal szállított ki kevesebb árust. A bevétel értéke 12,4 millió dollár. Százalékban kifejezve a Luxor exportja érdemel említést, az össz kivitel 60, a konvertibilis piacra irányuló export pedig 86,5 százalékkal növekedett. A kiszállított áru értéke azonban mindössze 2,1 millió dollár. A közel 17 millió dolláros összbehozatal, amely főleg a konvertibilis piacról származik, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb importja, akárcsak az előző hónapokban, a Jugoremedija gyógyszergyárnak volt, valamivel több mint 15,6 millió dollár. A behozott áru, főleg a termelésnél nélkülözhetetlen alapanyag értéke 14 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időben. Az össz kivitel 128 százalékban fedezte a behozatalt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ágazat valamivel több, mint 3,8 millió dollár többletbevételre tett szert, a konvertibilis piacról azonban negatív a mérleg, az ágazat munkaszervezetei valamivel több mint 4 millió dollárral több árut importáltak, mint amennyit kiszállítottak. Sz. B. Beváltotta a hozzá fűzött reményeit A szövetkezetekről szóló törvény életbe lépése óta számtalan földműves-szövetkezet alakult. A zrenjanini községben az elsők között Muzslyán alakult meg. Valamivel több mint fél év távlatából hogyan értékeli az eddigi eredményeket, a szövetkezet beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, kérdeztük Palatínus János igazgatótól. — Ami a szövetkezet megalakulását illeti, bátran állítom, hogy nálunk nem történtek nagy változások. Mi már néhány évvel ezelőtt is úgy működtünk, mint szövetkezet, habár a kooperáció jelzőt viseltük. És ennek köszönhetően megvolt a kölcsönös bizalom, illetve a társadalmi tulajdonban levő réti parlagokat közös erővel, az akkori társastermelési tagokkal együtt megműveltük, és termőfölddé varázsoltuk. Nincsenek tehát nagy változások, jóllehet jogilag másképp lépünk föl, úgy mint szövetkezet, és ez előny. Ami az újdonság: akombinát részvénytársasággá szeretne átalakulni. Mi és a többi földműves-szövetkezet is úgy gondolkodunk, hogy nem lépünk be ebbe a részvénytársaságba, hanem helyette a szövetkezeteket erősítjük. A napokban megalakult a szövetkezetek trenjamini községi ügyviteli szövetsége. Ennek a tevékenységének köszönhetjük, valamint a szövetkezetek összefogásának, hogy a napraforgóra és a cukorrépára megkapjuk a pénzt. Tehát az egységben az erő, és remélem, sikerül majd az, hogy az élelmiszeripart fellendítsük, más szóval, egyenrangú partnerként üljünk tárgyalóasztalhoz, nem úgy mint eddig. A félévi és a háromnegyedévi gazdasági eredményeink pozitívak. Nem beszélhetünk nagy nyereségről, de állítom, hogy az utóbbi évekkel összehasonlítva, ez az év a legeredményesebb, viszont óriásiak voltak a problémák is, és nagyon kevés pénz maradt a szövetkezet kasszájában. Napról napra a vállalatok becsukják kapuikat, és egyre kevesebb az olyan vállalat, amelyre az a feladat hárul, hogy eltartsa a gazdaságon kívülieket, és napról napra nagyobb a teher. Sz. B. A DEBELYACSAI GRAĐEVINAR DOLGOZÓI Az építőiparban lassan holt idény lesz, legalábbis azokkal a munkákkal állnak le, amelyeket a tél folyamán nem tudnak végezni, így van ez a debelyacsai G-rađevimar vállalatában is, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben a munkaszervezetben, amelyben a termelés lehetőségei igen változóak, a jelen pillanatban és a jövőben is, minden munkát vállalnak, amelyeknek a kivitelezésére lehetőség van. A 132 dolgozót foglalkoztató munkaszervezetben ugyanis a téglagyártáson kívül mindennemű kőműves-, szerelői- és javítási munkát vállalnak, a lakatosok talicskagyártással is foglalkoznak. Szükség esetén a munkabeosztások is változhatnak, a közös tervek megvalósítása céljából. Ily módon az idei év kilenchavi össztermelését 3,6 százalékkal teljesítették túl. Elsősorban a téglagyári részleg vette ki ebben a részét, 8 900 000 egység gyártásáfával 18,6 százalékkal teljesítette túl a tervet és nincs raktárkészletük. A lakatosok 5095 talicskát készítettek, és a tervezett 24 750 munkaóra helyett csak 20 264-et dolgoztak. A kőművesek 30 400 munkaórát terveztek erre az időszakra, azonban csak 22 000 órát valósíthattak meg. A gyár dolgozói 22 500 négyzetméter parkettát akartak lerakni ebben az időszakban, azonban csak 16 590 négyzetmétert sikerült. Az összjövedelmük 18 millió dinár, azonban a magas költségek és a társadalmi kötelezettségek miatt a tiszta hasznuk csak 82 000 dinár volt. Ez annyit jelent, hogy júniusig minden nettó dinár személyi jövedelem után 0,53 júliustól pedig 0,91 dinárt voltak kénytelenek elkülöníteni jövedelmükből. Így a kilenchavi személyi jövedelmi átlaguk 3174 dinár volt, ez augusztusban 3789-re, szeptemberben pedig 3818 dinárra növekedett. De ezzel is ágazatukban a jobbak közé tartoznak. Figyelemre méltó, hogy kinnlevőségük sem nagy. Ezt főleg annak köszönhetik, hogy termékértékesítésük nagyobb részét árucsereforgalommal valósítják meg, értve ez alatt az újratermelési anyagok beszerzését —, másrészt viszont szolgáltatásaik nagyobb része magánvállalkozás, tehát készpénzzel történik a megfizettetés. Októberben azonban egy újabb gond jelentkezett, az ügyviteli bankjuk megvonta tőlük az eddigi 2,5 millió dináros kölcsönüket, és így hiteleszközök nélkül maradtak, habár mint alapítónak 1,2 miillió dinár értékű részvényük van a pénzintézetben. Ezért történhetett meg — először —, hogy számlájukat zárniák, minek folytán a személyi jövedelmek kifizetése is először késett. Így egy kissé találóan meg is jegyezték, ha legalább 3 millió dináros forgótőkehitelük lenne, vígan fütyürészhetnének. Munkavállalalások ugyanis a jelen pillanatban is adódnak, azok megkötése időpontjában szavatolják az árakat. Az időjárási viszonyoktól csak a téglagyári munka válik függővé. (hi) A debelyacsai Građevinar nemrégiben még a Novidonihoz tartozott Zűrzavar a Sloszában A kikindai munkások beperelték az olaszországi tulajdonost helyzetben a cipészek A kikindai Sloga Cipészüzem valamikor a község legjobban gazdálkodó munkaszervezetei közé tartozott. A termelésben és az exportban egyaránt eredményes volt az üzem. Két évvel ezelőtt kezdődtek a problémák, amelyek abból adódtak, hogy akadályok merültek fel a kivitelben. A Sloga főleg a Szovjetunióba exportált. A szerződés felbontása után nehézség merült fel a késztermékek értékesítésében, egyrészt azért, mert korábban kevesebb figyelmet fordítottak a hazai piacra, másrészt pedig azért, mertbajok voltak a minőséggel is. A termelés korszerűsítésére nem volt pénzük. Ennek tulajdonítható, hogy ez év elején egy olaszországi céggel vegyes vállalatot létesítettek. Arra számítottak, hogy jobbra fordul a helyzetük, ígéretből nem is volt hiány. Az olaszországi fél jelentős beruházást helyezett kilátásba, a többi között gyárrészleg építését, amelyet korszerű gépekkel szerel fel. Az anyagi eszközök 90 százalékát az olaszországi tulajdonosnak kellene biztosítani 10 százalékát pedig a kikind alaknak stb. Az üzem újraszervezése és korszerűsítése nem halad zökkenőmentesen. Ez egyben azt jelenti, hogy a termelésben sem tudnak kedvező eredményt elérni, így a fizetések is alacsonyak és rendszertelenek. Ez természetesen kiváltotta az elégedetlenséget. A szeptemberi személyi jövedelmet a termelők október 25-én kapták meg: átlag 2300 dinárt, ezenkívül 800 dinárt az egytálételre. Az adminisztrációban dolgozók a szeptemberi fizetést november elsején vehették át. A fentebb említett problémák miatt, elsősorban azért, mert a szeptemberi fizetést nem tudták idejében biztosítani az üzem vezetői, a munkások egy része sztrájkot szervezett. Október 16- án az üzem olaszországi vezetője olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a sztrájkoló munkások nem mehetnek be a vállalat területére. Később két alkalommal — október 18-án és 25- én — táviratban felszólította a dolgozókat, hogy térjenek vissza a termelésbe. Tekintettel arra, hogy a sztrájkolók nem tettek eleget ennek a felhívásnak, pályázatot írt ki 200 dolgozó felvételére. Olyan személyeket vett fel, akiik korábban nem dolgoztak a Slogában. Kiksinda község képviselő-testülete a vállalatot korábban felmentette bizonyos adók és járulékok fizetésének kötelezettsége alól, kivételt képez a betegbiztosítás és a nyugdíjalapba fizetendő járulék. Az olaszországi tulajdonos azonban, a súlyos anyagi helyzetre hivatkozva még azt az adót és járulékot sem fizeti, amelyet a törvény értelmében köteles lenne. Azt, hogy milyen bonyolult a kisüzem helyzete, amelynek a vegyes vállalat megalakítása előtt mintegy 330 dolgozója veit bizonyítja az is, hogy 33 munkás, akiknek közvetlenül a vegyes vállalat létesítése után mondtak fel, beperelte az olaszországi tulajdonost. A bírósági döntés alapján a felmondás jogtalan volt, így a vegyesvállalatnak meg kell térítenie a dolgozók személyi jövedelmét és a kamatot is. Jellemző az is, hogy a községi képviselő-testületben sem alakult ki egyértelmű állásfoglalás, főleg azért, mert a városnak nincs pénze a Szogába szükséges beruházás támogatására. Pedig a sztrájkoló dolgozók a többi között a vegyes vállalat alapításáról szóló szerződés felbontását is követelik. Abban reménykednek, hogy önálló vállalatként könnyebben boldogulnak. Esetükben azonban a boldoguláshoz pénzre van szükség, amit aligha tudnak előteremteni. A vegyes vállalat és az ott dolgozó munkások helyzete tehát továbbra is bizonytalan. P. P. Kilátástalan A szokásosnál több búzát vetettek Tordán Hogy minek lehet tulajdonítani aázt, hogy az idén a szokásosnál több búzát vetettek a tordaiak, azt nagyon nehéz megmagyarázni. Annyi bizonyos, hogy a termelők tartanak az elkövetkező esztendőkben is a nagy szárazságtól, és úgy vélik, hogy a kánikula idejére a búza beérik, és a kenyérnek való meglesz, ha kukorica nem is terem, hát lesz majd búza és árpa annak a kevés jószágnak, amelyet a saját szükségletükre tartanak a termelők. Tordán 1000—1200 holdat szoktak bevetni búzával, az idén a vetésterület meghaladja az 1500 holdat. ___ D. J.