Magyar Szó, 1990. december (47. évfolyam, 329-358. szám)

1990-12-15 / 343. szám

1990. december II., szombat BÁNÁTI HÍRADÓ Szövetkezet lesz Debelyacsán Az elsődleges feladat a régi szövetkezeti vagyon visszaszerzése . Hétfőn vitat­ják meg a megalakulásról szóló szerződést Debelyacsán már hosszabb ide­je beszédtéma egy szövetkezet megalakítása. Mivel ebben a bá­náti faluban nem alakult meg a Parasztszövetség, amely máshol megindította a szövetkezetek új­­ralakításának kérdését, ezt Debe­lyacsán a helyi mezőgazdasági vállalat társastermelési szervezete vetette fel, s vállalta magára. Rácz Jánostól, a társastermelési­ alap­­szervezet, vagy ahogy a faluban kooperáció igazgatójától kérdez­tük, mit döntöttek, lesz-e szövet­kezet Debelyacsán.­­ A Debelyacsa Mezőgazdasági Vállalat munkástanácsa úgy dön­tött, hogy erről maguknak a tár­sastermelőknek kell véleményt mondaniuk, ezért titkos szavazást írt ki, amelyet december 6-án le is bonyolítottak. A szavazáson részt vettek a társastermelési szer­vezet dolgozói — húszan vagyunk —, volt társastermelők, valamint azok az egyéni termelők­, akik legalább egyéves együttműködési szerződést kötöttek velünk, össze­sen 164 embernek kellett dönte­nie arról, lesz-e szövetkezet vagy sem Debelyacsán. 119-en szavaz­tak arra, hogy legyen. 8 ellenez­te és 3-an tartózkodtak. A többi­ek nem szavaztak. — Miért alakul meg a szövet­kezet, hiszen a társastermelési­­alapszervezet is elvégezheti mind­azt, amit egy szövetkezet nyújthat a termelőknek? — Éppen az ellenkezője az igaz, a kooperációk — ezt be kell is­mernünk — a feldolgozóipar szol­gálatában álltak, s kevésbé törőd­tek a társastermelők érdekeivel, akiknek egyébként nem volt be­leszólásuk a munkába. A szövet­kezet kizárólag a szövetkezeti ta­gok érdekeivel törődik. Mivel az egyéni termelőkkel való együtt­működés mélyponton van, s nem hiszem, hogy a jelenlegi formában errről a pontról el tudna mozdul­ni, beláttuk, hogy változtatni kell munkamódszereinken, szokásain­kon. Erre lehetőséget ad a szövet­kezetekről szóló törvény is.­­ Ahhoz, hogy egy szövetkezet beindulhasson és jól működhes­sen, pénzre van szükség. Tudomá­som szerint a társastermelési­ alap­­szervezet, ugyanúgy, mint általá­ban a mezőgazdaság, pénz dolgá­ban nem áll éppen a legjobban. Ezt a gondot hogyan hidalják át? — Az új szövetkezet elsődleges feladata lesz a régi szövetkezeti vagyon visszaszerzése. Az ötvenes évek elején megalakult és a 74- ben megszüntetett szövetkezet 20 év alatt bizonyos vagyonra, ponto­sabban, földre tett szert, ami 74- ben beolvadt a társadalmi válla­lat tulajdonába. Hangsúlyozom, hogy a 20 évi munkával szerzett tulajdonról van ebben az esetben szó, nem pedig azokról a földek­ről, amelyeket konfiszkáltak, vagy az agrárreformok korában társa­­dalmasítottak. Azt még pontosan nem tudjuk, mekkora ez a föld, de néhány száz hektár bizonyosan. Jelenleg tulajdonunkban nincs föld. Tehát a szövetkezetnek ez lenne az induló tőkéje, pontosab­ban a róla szerzett jövedelem. — Ki lehet a szövetkezet tagja? — Mindazok, akik befizetik az alapítói összeget. Ennek a nagy­ságát még nem határoztuk meg, de hallottuk, hogy máshol 500— 5000 dinár. 5000-nél nálunk sem lesz több. A szövetkezeti tagok irányítják a szövetkezet ügyvite­lét, minden évben részesülnek a nyereségből is, természetesen min­denki olyan arányban, amilyenben megszerzéséhez hozzájárult. A je­lenlegi társastermelési részleg 20 dolgozója a szövekezetben marad­na, mint munkás, s aki közülük nem fizeti be az alapítói összeget, az nem vehet részt a döntéshoza­talban sem. A szövetkezet megala­kulásáról szóló szerződés kidolgo­zása folyamatban van, s a kez­deményező bizottság hétfőn tár­gyalja ezt meg. Rácz János még annyit fűzött a beszélgetéshez, tudatában van­nak annak, hogy igen komoly és nehéz lépésre szánták el magu­kat, de meggyőződése, hogy a szö­vetkezet megalakításával a pa­rasztgazdaságon hosszú távon so­kat nyernek. Bízzunk benne. NÉMETH Zoltán Regényt írnak a bíróságon Rendhagyó ülést tartott a múlt héten Kikinda község képviselő­testülete. Az összejövetelre nem­csak a küldöttek érkeztek meg, hanem a Sloga Cipészüzem dolgo­zóinak eg,ő csoportja is. Vladimir Ilic elnök javaslatára a kikindai vegyes vállalat helyzetének ismer­tetésével és munkások panaszá­nak meghallgatásával kezdődött az ülés. Zdravko Gáb­é, a képviselő-tes­­tület végr­ehajtó tanácsának elnö­ke elmondta, hogy a problémák, a mintegy 350 dolgozót foglalkoz­tató üzemben nem most kezdőd­tek. Az egyedüli kivezető utat a külföldi partnerral való szorosabb együttműködésben látták. Az év elején egy olaszországi céggel ve­gyes vállalatot létesítettek. A mun­kások körében olyan nagy volt a lelkesedés az új viszony kialakítá­sában, hogy beleegyeztek volna az üzem eladásába is. Bruno Caliotti veronai üzletem­ber hajlandó lett volna megvásá­rolni az üzemet, a képviselő-testü­let végrehajtó tanácsa azonban csak a vegyes vállalat alapítását támogatta. A munkások lelkesedé­se indokolt volt, hiszen úgy tűnt, hogy aránylag rövid idő alatt si­kerül a ti­­praállás. Nem így tör­tént. A Stagéban továbbra is bo­nyolult a helyzet: a dolgozók zöme sztrájkol, a fizetés alacsony és rendszertelen. A vegyes vállalat olaszországi képviselője a törvényt sem tartja tiszteletben. A munká­sokat nem jelentette be a társa­dalombiztosítóba, a fizetést, ha egyáltalán van, a zsebből osztogat­ja stb. Kétségtelen, hogy ilyen rendezet­len viszonyok között jogos a mun­kások elégedetlensége. Éppen ezért meglepő Dusan Latinovicnak, a KSZ községi bizottsága volt el­nökének kijelentése, amelyben azt igyekezett bebizonyítani, hogy az előállt helyzetért a községi szak­­szervezeti tanács a felelős. Véle­ménye szerint ilyen szakszervezet­re és szakszervezeti elnökre nincs szükség, mert nem védi a munká­sok érdekeit. A volt pártvezér, aki egyébként a Köztársasági Képviselőház kül­dötte megfeledkezett egy igen fon­tos dologról. Nevezetesen arról, hogy amikor a vegyes vállalat ala­kításáról tárgyaltak a község ve­zetői a szakszervezet véleményét nem kérték ki jóllehet a szerző­déskötéskor az olaszországi fél ér­deklődött a szakszervezetről is. A kikindaiak erre azt válaszolták, hogy az nem fontos tényező. Mirko Kalo­ban, a községi szak­­szervezeti tanács elnöke válaszá­ban igyekezett rávilágítani a dol­gokra. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Dusan Latinovic sem a mun­kások, sem pedig a szakszervezeti elnök felszólalását nem hallgatta meg. Véleményének kifejtése után távozott. A községi szakszervezeti tanács elnöke tájékoztatta a kül­dötteket és a munkások csoportját arról, hogy folyamatosan foglal­koznak az üzem dolgozóinak hely­zetével.­­ A községi tanács jogi szol­gálata reggel hét órától a késő es­ti órákig dolgozik. Az utóbbi hó­napokban főleg a Sloga dolgozói­nak panaszait igyekszik orvosolni. Eddig mintegy 150 beadványt ír­tunk az illetékes bírósághoz. Ezek­ben a dolgozók személyi jövedel­mének a kifizetését szorgalmazzuk. Az eljárás azonban olyan hosz­­szadalmas és idegtépő, hogy jogo­san váltotta, illetve váltja ki az elégedetlenséget.­­ A beadvány után egy hónap­ra kerül sor az első tárgyalásra, amely öt percig tart, és abból áll, hogy közük: a következő tár­gyalás 30 nap múlva lesz. Az újabb hónap elteltével 32 gépelt oldalon indokolják meg a bíró­sági döntést arról, hogy a munka­adó köteles megtéríteni a mini­mális személyi jövedemet. Szinte hihetetlen, de így igaz 150 dolgo­zónak ahhoz, hogy megkapja né­hány hónap elteltével a minimális fizetést a bíróság 4800 sűrűn gé­pelt oldalt, regényt ír. Nos, ilyen dolgokkal bajlódik az a községi szakszervezeti tanács, amely mos­tanában rögtöbbet foglalkozik a munkások ügyes-bajos dolgaival, és amelyre egyesek véleménye sze­rint nincs szükség — mondta Mir­ko Balaban Nyilvánvaló tehát, hogy azok, akik a községi szakszervezeti taná­csot igyekeznek bűnbaknak feltün­tetni saját felelősségüket kívánják álcázni. P. P. A­ggasztó munkanélküliség A zrenjanini községben 11 687-en várnak munkára, Közép-Bánátban pedig több mint 17 000-ren .­ Nincs pénz a segélyre szabb ideje nincs hiányszakma az érdekközösség listáján, és szem­betűnő, hogy egyre javul a mun­kanélküliek szakmai képzettsége, mivel egyre több szakember vár munkára. A negatív irányvétel még 1988- ban kezdődött, amikor a foglal­koztatás stagnálni kezdett, majd megkezdődött a foglalkoztatottak számának csökkenése, így kilenc hónap alatt 269-cel csökkent a munkában levők száma. A bi­zonytalan gazdálkodási feltételek mellett csupán a kisiparban van lehetőség a foglalkoztatásra. A vállalatok az új munkásokat fő­leg meghatározott időre alkal­mazzák (a pályázatok csaknem 80 százaléka). Szembetűnő az is, hogy még az idénymunkások szá­ma is csökkent a turistaidényben. A köztársaságközi együttműködés alapján ugyanis tavalyelőtt lett­en, tavaly 65-en az idén pedig már csak 28-an dolgoztak. A munkanélküliek között továbbra is a legtöbb a szakképzetlen és a középfokú képzettséggel rendel­kező, de már hosszabb ideje nincs hiányszakma, így például munkára vár 314 lakatos, 51 jo­gász, 59 orvos stb. A munkanélküliség mellett gondbaejtő az is, hogy a foglal­koztatottak számának csökkenése miatt kevesebb pénz folyik be járulék címen. Zrenjaninban je­lenleg mintegy 11 000 munkás kap szavatolt személyi jövedel­met, s egy részük rendszerint még ezt is késve. Mint a­hogy Je­­lena Damjanovic, a községkö­zi foglalkoztatási érdekközösség tit­kára mondja a pénzsegélyre jo­gosult több mint ezer munkanel­ ЦцН részére képtelenek biztosí­tani a pénzt. Erre a célra leg­alább 18 millió dinárra van szük­ségük, de egyelőre nem tudni, hogy milyen mértékben kapnak segítséget a tartománytól, illet­ve a községtől. A helyzetet még­­inkább bonyolítja, hogy szep­tember óta néhány kollektívában csődeljárás indult (Műkaubank­­gyár, Minél) s emiatt m­ég na­­gyobb lett a segélyigénylők szá­ma. Mint elhangzott, a törökbe­csei, magyarcsernyei, szécsányi és a žntištei községekben a helyzet még rosszabb mivel az ideiglene­sen munka nélkül maradók ré­szére semmilyen pénzsegélyt sem tudnak biztosítani. K. J. Aggasztó méreteket öltött a munkanélküliség a zrenjanini községben és az egész Közép- Bánátban. A munkanélküliek szá­ma a zrenjanini községben szep­temberben 10 816 volt, jelenleg viszont már 11 687. Közép-Bánát­ban a munkanélküliek száma meghaladta a 17 000-et. M­­ár hosz- EGYRE SÚLYOSABB A HELYZET A zrenjanini község gazdaságának háromnegyed évi vesztesége több mint 250,5 millió dinár A Társadalmi Könyvviteli Szol­gálat háromnegyed évi adatai sze­rint a zrenjanini község gazdasá­gának vesztesége meghaladja a 250,5 millió dinárt. Negatív mér­leget 97 jogi személy mutatott ki, illetve minden második. A kedve­zőtlen mérleg 13 300 dolgozót érint közvetlenül, illetve a gazda­ságban foglalkoztatottaknak a 41 százalékát. Érdemes megemlíteni, hogy a veszteséggel gazdálkodó jogi személyek között 28 magán­­vállalkozó is van, 37 foglalkozta­tottal, a negatív mérlegük pedig mintegy 2 millió dinár. A félévi eredményekkel összeha­sonlítva a kilenchavi veszteség mintegy 13 százalékkal növeke­dett. De figyelembe kell venni azt is, hogy az eleméri műkaucsuk­­gyár vesztesége, mivel csődeljárás alatt áll, nincs kimutatva. A veszteség összege a község megvalósított jövedelmének a 14,5 százalékát alkotja, illetve három­szor nagyobb a felhalmozásnál. Az egy munkásra jutó rész 7755 di­nár, némileg talán csak az kedve­ző, hogy 1000 dinárral kevesebb a tartományi átlagnál. A legnagyobb vesztesége a GfK Banat társadalmi vállalatnak volt, csaknem 53 millió 900 ezer dinár. A második helyen a Naftagas- Montana áll, valamivel több, mint 42 millió dináros veszteséggel, majd a Miel-Fepo és az Autoba­­nat következnek 22, illetve 21,5 millió dináros veszteséggel. Az 5. helyen az IPOK kukoricafeldolgo­zó vállalat áll, 13,6 millió dináros negatív mérleggel. Az említett vál­lalatokban a foglalkoztatottak szá­ma 3848, illetve veszteséggel mű­ködő vállalatok dolgozóinak 61 százaléka. A magánvállalatok közül a leg­nagyobb veszteséget a Minas ke­reskedelmi vállalat mutatott ki, 1,1 millió dinárt, azaz a veszte­séggel gazdálkodó magánvállala­tok veszteségének 58,5 százalékát. Sz. B. A MAGYARCSERNYEI KÖZSÉGBEN Először a földműveseket fizetik ki Magyarcsernyén, akárcsak a többi bánáti községben is, elége­detlenek a földművesek a cukor­répa és a napraforgó kifizetésé­nek elodázása miatt. A Banacan­­ka cukorgyár a 130 millió dinár­ból eddig 47,6 millió dinárt fize­tett ki a termelőknek. A gyárban hangsúlyozzák, hogy a földműve­sek eddig a répa ellenértékének a 60 százalékát, a társadalmi szektor pedig a 31 százalékát kapta meg. Céljuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül kifizessék legalább az egyéni termelőket. A gyár egyéb­ként 0,58 dinárt számol el a répa kilójáért, valamint meghatározott százalékot a 15,5 százalékon fölüli cukortartalomért. A magyarcsernyei étolajgyárhoz a helybeli, a žitištei, a kikindai, a verseci, a szécsányi, a csókai és a törökkanizsai termelők tartoznak. Ebben a gyárban is azt tartják fő feladatnak, hogy a földművesek minél előbb megkapják pénzüket. Eddig a napraforgó ellenértékének mintegy 60 százalékát fizették ki, ám a társadalmi szektor folyó­számlájára utalt pénz elenyésző. A termelők eddig 4,17 dinárt kaptak a napraforgó kilójáért és az ígé­ret szerint a Szövetségi Áru­tarta­lékok Igazgatósága még egy di­nárt fizet térítés címén. S. . :л;'; ·• '4 • v‚ . r . AC . • eV*.:^ 4 ' . ., ‘ ’ * »*·'•' . . .• ’ Ш ’ É i ■ ■ .„ .... ws­­ . sw..' ^ 'fl-1 - A’ ' ‘ ' ( ' V, . f fi- ■ i Vy. ■ twt. ■ . .. , '| ... јЉ-Јј&т'-' ■ Vé- •••. ”». . •» Y­.v.T . -шШт ■■ ДЈЖ!' ■ rt b »vá* * ě■»?.' -V * i»% .'Ki-.V ISsPSlPlrt. ' »*•- éfc - -v. magyarcsernyei étolajgyár nagyjából kifizette a földműveseket, __ birtokok azonban még mindig várnak a pénzre IS Magyarcsernyén és Tóbán átszervezik a mezőgazdaságot A magyarcsernyei és a tóbai magántermelők szerdai referendu­mán támogatták a mezőtgazdaság átszervezését, amelynek célja, hogy a két kooperáció, az állami gazda­ság, valamint a magántermelők egyesítésével egy földműves szö­vetkezetet alakítsanak. A magán­­termelők véleményezésén 470 ter­melő vett részt és 66 százalékuk támogatta a felkínált új termelési formát. A jövő hét elején a két kooperáció és az állami gazdaság mintegy 140 dolgozója mond vé­leményt a javaslatról. Hogyha ez is eredményes lesz, akkor a jövő év január elsejétől formálisan megalakul az egyesített földmű­­­vesszövetkezet. Mint ahogy Szilágyi Lászlótól, a Molin mezőgazdasági vállalatigaz­­gatójától hallottuk, a kezdőtőké­hez való egyéni hozzájárulás ter­melőnként 2900 dinár lesz. Aki ezt az összeget a jövő év első hat hónapjában befizeti, azzal szerző­dést kötnek és a szövetkezet teljes jogú tagja lesz. Érdeklődök már vannak és remélik, hogy az átszervezés lebonyolítása, vagyis a­­ két kooperáció, az állami gazda­ság, valamint a magántermelők­­ közös földművesszövetkezete min-­­­denki részére eredményes és hasz­nos lesz. K. L

Next