Magyar Szó, 1990. december (47. évfolyam, 329-358. szám)

1990-12-29 / 357. szám

4 Felszám­o­lj­a a metanolgyárat? Továbbra is bizonytalan a kikindai vegyipari létesít­mény sorsa • A termelésben egyelőre nincs fennakadás A kikindai metanol- és­ ecetsav­­gyárban december elején megindí­tották a csődeljárást. Ezután 252 munkást bocsátottak el. A gyárban 551-en maradtak a fizetési listán, de ők sem tudják, hogy meddig dolgozhatnak. A csődeljárás lebo­nyolításával megbízott vezetőség komoly erőfeszítéseket tesz a hely­zet rendezésének érdekében. Azt azonban még nem tudni, hogy si­kerül-e megmenteni a gyárat a felszámolástól. A községi képvisel­ő-testületben is „rendkívüli állapot” alakult ki. Egymást követik a megbeszélések. sén arról értesültünk, hogy az alapanyaggal való ellátás­ 1991. ja­nuár 5-éig biztosított. Folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy az 1991-es év első hat hó­napjára biztosítsák a szükséges mennyiségű földgázt. Ez azonban csak akkor sikerül, ha elő tudják teremteni az anyagi eszközöket is. Kikindán már a korábbi évek­ben is hangoztatták, hogy az újvi­déki Naftagas sodorta őket ebbe a kilátástalan helyzetbe, mert a Naftagas is a metanol- és ecetsav­­gyár alapítói közé tartozik, de nem tett, illetve nem tesz eleget ezzel Egyrészt sürgősen intézkedni kell­­ kapcsolatos anyagi kötelezettsége­­azoknak a dolgozóknak a további nek. Éppen ezért most a csőde sorsáról, akiknek felmondtak. Másrészt oda kell figyelni a ter­melés alakulására is, annál is in­kább, mivel a képviselő-testület a metanol- és ecetsavgyár alapítói közé tartozik. Járással megbízott vezetőség azt is latolgatja, hogy külföldön szer­zi be a földgázt, természetesen abban az esetben, ha a Naftasas­sal nem sikerül megállapodást kötni, és abban az esetben, ha a­­ jelen pillanatban az okozza a külföldi földgáz olcsóbb, mint a legnagyobb gondot, hogy nincs pénz azoknak a dolgozóknak az anyagi támogatására, akiket elbo­csátottak, a fentebb említett 252 személy közül csak 22-nek tudtak munkahelyet biztosítani az Avala Vendéglátóipari Vállalatban és a közlekedési vállalatban. A gyárban a termelésben egy­előre nincs fennakadás. Naponta 500 tonna metanolt és 200 tonna ecetsavat készítenek. Biztató, hogy értékesítési gondjaik nincsenek. A metanol és az ecetsav a hazai és a világpiacon is igen keresett termék. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha sikerülne megszervezni a folyamatos terme­lést, remény volna a talpraállásra is. A teljesítőképesség kihasználá­sa esetén ugyanis évente 200 000 tonna metanolt, 100 000 tonna ecet­savat, 120 millió kilowattóra vil­lanyáramot, 215 000 tonna csepp­folyós oxigént és 55 000 tonna szén-monoxidot termelhetnének. Ezt azonban csak akkor tudják teljesíteni, ha kapnak földgázt, a metanol és az ecetsav alapanyaga ugyanis a földgáz. A kikindai vegyipari létesít­ményben 1987-ben sikerült elindí­tani a termelést. Azóta a gyár ka­pacitását sohasem tudták teljes egészében kihasználni, éppen azért, mert akadozott, illetve aka­dozik a földgáz-ellátás. A hét ele, P. P. hazai. A helyzet tehát ezen a fontos területen továbbra is bi­zonytalan. A gyár alkatrész-ellátása zavar­talan, ami azt jelenti, hogy lesz földgáz, a termelésben nem lesz fennakadás. A zrenjanini körzeti gazdasági bíróságon 1991. január 30-án lesz az első tárgyalás, ame­lyen a hitelezők is részt vesznek. A tárgyalás után derül ki az is, hogy mire számíthatnak a kikin­dai vegyipari létesítmény dolgo­zói. A bíróságon ugyanis több olyan kérdésre is választ adnak majd, amelyek a metanol- és ecetsavgyár jövőjével kapcsolato­sak. Némi bizakodásra ad okot, még a csődeljárás megindítása előtt je­lentették, hogy a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács is segítséget nyújt a kikindai vállalat anyagi helyze­tének rendezésében. Arról van szó, hogy a kormány határozata alap­ján kivizsgálják az ország húsz legveszteségesebb vállalatának helyzetét: megállapítják, miért ju­tottak a tönk szélére. E húsz gyár között van a kikindai vegyipari létesítmény is. Ebbe a munkába külföldi szakembereket is bevon­nak, akiknek az lesz a feladatuk, hogy megállapítsák a veszteség okait és tervet készítsenek az aka­dályok elhárítására. A vajdasági ligába szeretnénk jutni — mondják Debelyacsán A debelyacsai Spartacus labda­rúgói a második helyen végeztek az őszi bajnokságban a bánáti li­gában. Sokáig a táblázat élén áll­tak, ám az utolsó fordulóban vere­séget szenvedtek, és így lemarad­tak egy ponttal a lazarevói Sloga mögött. — Hogyan értékelik a Spartacus berkeiben az őszi bajnokságon el­ért eredményt? — kérdeztük Vla­da Vakareskutól, a klub titkárá­tól. — Az erőviszonyokat figyelembe véve több pontot is szerezhettünk volna — mondta a titkár. — A csapat a 15 mérkőzésből kilencet megnyert, egy esetben döntetlent ért el, öt mérkőzést pedig elvesz­tett. Főleg idegenben vesztett a csapat, méghozzá nálánál jóval gyengébb csapatoktól. Olyan csa­patoktól, amelyek előfutballt ját­szanak. Sajnos, a játékvezetők gyakran megengedték a goromba játékot az ellenfélnek, és ez a Spartacusnak nem felelt meg. Ezenkívül az idény elején baj volt az összjátékkal is. Négy új játékos került a csapatba, és amíg össze nem szokott az együttes, addig jó néhány forduló elmúlt. Vélemé­nyem szerint a csapat edzője egy kicsit túl elnéző a játékosokkal szemben. Jóhiszeműségét és baráti viszonyulását egyes játékosok ki­használták, és rendszertelenül jártak edzésre. Ezt a jövőben nem szabadna megengedni.. — Mi a tervük a tavaszi idény­ben? — A Spartacus labdarúgóklub jövőre ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ezt az évfordulót úgy szeretnénk megünnepelni, hogy a csapat magasabb verseny­fokozatba jusson, vagyis hogy a vajdasági ligába kerüljön. Sze­rintem az első hely megszerzésére megvan a reális lehetőség, csak­ élni kell vele. Legnagyobb vetély­­társunknak, a Kovin, Radničkic és a Banatski Karlovac-i Proletert tartjuk. Ha azonban a Spartacus játékosai a tavaszi bajnokság fo­lyamán teljes kapacitással küzde­nek, akkor megszerezhetjük az el­ső helyet — mondta a titkár. TALPAI M. Péter BANÁn HÍRADÓ 1990. december 29., szombat A minőséget a vevők igazolják Medd­ig szegényedik ez gazdaság? A zrenjanini szakszervezeti tanácsban általános sztrájkkal fenyegetőznek Az elmúlt évben a zrenjanini vállalatoknak a megvalósított jö­vedelem 63,3 százaléka maradt. Ez év első felében már csak az 56,8 százaléka, a kilenchavi kimutatás szerint viszont a gazdaságnak már csak a jövedelem 56,1 százaléka maradt. Mindez azt bizonyítja, hogy a Köztársasági Képviselő­ház által is szorgalmazott 60:40 százalékos arányt nem hogy ne­héz lesz megvalósítani, hanem a gazdaság és a felépítmény közötti elosztási arány egyre kedvezőbb. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmé­nyek között nem beszélhetünk a gazdaság tehermentesítéséről, ha­nem helyzetének további rosszab­bodásáról. A zrenjanini szakszer­vezeti tanács szerdai ülésén el­hangzottakból kiderül, hogy a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ellenkező esetben általános sztrájkkal fognak tiltakozni a helyzet miatt. Mint ahogy Gulyás István el­nökségi tag is ismertette, a gaz­daság kilenchavi vesztesége meg­haladja a 250 millió dinárt, ami háromszor nagyobb a felhalmo­zásnál. A dolgozók reális szemé­lyi jövedelme pedig 28 százalék­kal csökkent, függetlenül attól, hogy az év második felében nom­­daságban 2,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, ugyanakkor a társadalmi fölépítményben 0,3 szá­zalékos. Mindez azt mutatja, füg­getlenül attól, hogy a fölépít­ményben sem beszélhetünk jólét­ről, a gazdasághoz viszonyítva a helyzetük mégis jobb. A szakszer­vezeti tanács tagjai azonban, at­tól függően, hogy melyik ágazat­ban dolgoznak, ezzel kapcsolat­ban eltérő véleményen voltak. Az ülésen az is elhangzott, hogy a gazdaságnak a társadalmi felépít­­mény alapjaiból vissza kell jut­tatnia azt, amit elvettek tőle, de azt senki sem tudta megmondani, van-e a felépítménynek fölösleges pénze. Megállapították azonban, hogy az elmúlt két hónapban a község mintegy 20 000 munkása nem kapta meg a telje® havi já­randóságát, és hogy a legkomo­lyabban kell figyelmeztetni az il­letékeseket a helyzet­ tarthatat­lanságára. Az általános sztrájk mellett javasolták azoknak a kül­dötteknek a visszahívását is, akik hozzájárultak a gazdaság ilyen mértékű megterheléséhez. K. L A súlyemelőkről csa­k a legjobbakat Kevés trenjanini sportegyesület zárta olyan sikerekkel az évet, mint a Banat atlétikai klub. A fe­gyelmezett munkamódszer, vala­mint a szakszerű edzések Baló Sándor edző vezetésével meghoz­ták az eredményeket, sőt az or­szágos szintű elismeréseket is. A muzslyai Küzdősportok Otthoná­ban, ahol a klubhelyiségek és az edzőtermek vannak, naphosszat edzenek a sportolók. Itt nevelne a bajnokokat. Ha összegezik a tehet­­séget, az akaraterőt, a munkát, az eredmények sem maradnak el. A múlt évi munkáról Báló Sándor edző számolt be. — Elégedettek vagyunk az ered­ményekkel. Néhány év kemény munkája meghozta a gyümölcsét, amelyet remélem, még jobb ered­mények követnek, őszintén szólva, az év elején, amikor még nagy anyagi problémákkal küzdöttünk, még álmodni sem mertem volna ilyen sikeres évzáróról. Kiemelke­dő teljesítményt nyújtott Lázár Péter az 56 kg-sok súlycsoportjá­ban, aki még ifjúsági versenyző, viszont Vajdaság és Szerbia baj­noka a felnőtteknél is. Országos ifjúsági bajnok, valamint részt vett a szarajevói ifjúsági világbaj­nokságon, és a legjobban helye­zett jugoszláv versenyző volt. Branislav Trifunov a 60 kilo­grammosok súlycsoportjában ifjú­sági országos bajnok. Boján Brankovic a 48 kilogrammosok , náci összegük emelkedett A gaz súlycsoportjában mint serdülő if­­jú, második volt az országos baj­nokságon a kategóriájában, vala­mint az ifjaknál is. Mindhárman a vajdasági válogatott tagjai A jövő évben csapatbajnokságon is részt veszünk, ahol az említett versenyzőkön kívül fellép még Khalaf Alah Ashraf (100 kg), má­sodik az országos felnőtt bajnok­ságon. Markov Nenad (75 kg), és Zsáki Illés (52 kg). Anyagi hely­zetünkön úgy javítottunk, hogy megindítottuk a marketing szak­osztályt, amely egyelőre azzal fog­lalkozik, hogy az edzőtermet ki­adtuk a testépítőknek. Aki ezzel a rekreatív sportággal akar foglal­kozni, egy vagy több hónapi tag­ságdíj befizetése után, hetente há­romszor, vagy többször is edzhet, dr. Körmend­ Bura orvos felügye­letével, szakszerű, előre kidolgo­zott terv szerint. Jelenleg 204 test­építőnk van, melynek 80 százalé­ka nő. Napról napra népszerűbb ez a sportág, hiszen állandóan új tagok jelentkeznek. Nagy ambíci­ókkal indulunk a következő év­be, amely egyáltalán nem alapta­lan, erről az idén elért eredmé­nyeink is tanúskodnak. L. Z. ZRENJANIN Elárverezik a biedi üdülőket Ma, Kranjska gorán, a Zrenja­­nin panzió helyiségeiben nyilvá­nos árverést tartanak, amelyen várhatólag új gazdát kap a zre­­njanini gyerekek egykor közked­velt két bledi üdülője. A számos megbeszélés, egyezkedés után a községi illetékesek arra a meg­állapításra jutottak hogy a je­lenlegi helyzetben ez a legcélsze­rűbb megoldás. A bledi üdülők kérdése már né­hány éve foglalkoztatják a zrenja­­nini község illetékeseit. A rakov­­ljicai községből egyre többször fi­gyelmeztették a tulajdonosokat, hogy jobban figyeljenek oda a társadalmi vagyon őrzésére, mi­vel az évek óta, üresen álló Perič­­nik és a Ciklámen nevet viselő, az állam védelme alatt levő épü­letek már hosszabb ideje roska­doznak. Számos megoldási lehető­séget is megvitattak a két köz­ség küldöttségei. A legnagyobb probléma az volt, hogy a zrenja­niniaknak nem volt pénzük épü­letük felújítására, másrészt pedig a szlovénok kikötötték, hogy a fel­újításkor csakis egy A kategóri­ás szálloda jöhet számításba, nem gyermeküdülő. Végül is a fenti megoldást választották azzal, hogy majd az eladásukból szár­mazó pénzből esetleg közelebb és olcsóbban új gyereküdülőt vásá­rolnak. Siralmas állapotban van a töb­bi zrenjanini nyaraló is. A kofori a Crna Gora-i földrengés óta gya­korlatilag a sorsára van bízva, a vrsarinak a tetőzete két évvel ez­előtt dőlt el. Mindenesetre legjobb volna, ha a zrenjaniniak sorra eladnák a hasznavehetetlen épü­leteket, hogy esetleg mentsék a menthetőt. Hogy most nem ak­kor legalább maradjon valami tekintélyükből A legkisebbeknek már úgyse jut semmi. K­L A ZRENJANINI BŐRGYÁR a legjobbak közé tartozik Hihetetlennek tűnik, amikor a mai gazdasági helyzetben egy bőr­ipari vállalat azt mondja el ma­gáról, hogy az ország legjobbjai közé tartozik. Pedig, ha betekin­tünk a zrenjanini TOZA bőrgyár adataiba, akkor ezt állapíthatjuk meg. De talán nem is csoda, túszon az 1865-ben létesült kisüzem gyárrá fejlődött, és a sok évi ta­pasztalatának eredményeként ün­nepelheti 125. születésnapját. Az annak idején létesült Ekstein Já­nos-féle üzem tízegynéhány mun­kással dolgozott, kézzel, készítet­ték ki a bőrt. Az üzemet 1926-ban bővítették először, amikor rész­vénytársasággá alakult. A gyár 1946-ban lett állami tulajdon, ak­kor vette fel a Toza Markovic ne­vet. Azt követően 1953-ban került a mostani helyére, ahol 53­00 m2- es területet foglal el. Egy időszak­ban lábbelit is készített, de ezt 7— 8 év múlva megszüntették, és most csak bőrkészítéssel foglalkoznak. A korszerűen felszerelt és technológiailag fejlett gyárban, ki­váló munkakörülmények vannak, 230 dolgozónak ad kenyeret. Ez mennyiségileg azt jelenti, hogy amíg 1945-ben pl. 39 000 m2 felső­bőrt készítettek, addig az idei ter­melésük már 600 000 m2, ami 3500 tonna nyersbőrnek felel meg. A fentiekről Stanko Ilié, igazgató számolt be. Az idén több mint 6 millió már­ka értékű termékük jutott el Auszt­ria, Olaszország és Németország piacaira. Ez azt is jelenti, hogy kiváló minőségüknek köszönhetően a versengő országok piacain vesz­nek részt, számukra viszont ez a kivitel biztosítja létüket. A bőr­ipar most van a legnagyobb vál­ságban. Erre bizonyíték, hogy az iparágban az idei termelés 30 szá­zalékkal kisebb, mint a tavalyi volt, és hogy a lábbeli behozatal elérte a hazai gyárak kapacitása­it. A zrenjanini gyár számára biz­­tató, hogy korszerű termelési fo­lyamataiknak köszönhetően áraik megfelelnek a világpiaci áraknak, hogy minőségükkel is versenyké­pesek, és hogy hosszú távú együtt­működésük révén a nyersanyag biztosítása sem kérdéses. Legnagyobb problémájuk a ha­zai cipőkészítő ipar helyzetéből adódik. A devizaárfolyam helyze­te miatt a cipőipar kivitele le­állt, mindenki fizetőképtelenné vált, habár 103 millió pár kivitel­re folynak a tárgyalások, de a szállítás még nem kezdődött meg az országban. Így a gyár követelé­sei elérik a 45 millió dinárt. (hi) Filmhíradó ZRENJANIN BALKAN 30-áig: Ninja teknősök, amerikai (16. 13. 20) 31-én: Nincs előadás. 1-jétől 6-áig: Megmásíthatatlan visszahívás, amerikai (10 16. 18. 20). 1-jé­től 6-áig: Pamela-átjáró, ame­rikai (22). VOJVODINA 30-áig: A Franken­stein kórház (16.30. 18.30). Január elsejétől a Vojvodinában többé nem lesz előadás. BÁNAT) HÍRADÓ A Mastyai Szó és a DNSZS2 erenJanim tó kin dal törökbecsei. magyarcsernyei titlgtej téozség­­közi. vaj­amim a tebelgacsa, helyi közönség melléklete Szerkeszt , sz erkesztőbl20tt»­tóé Elnök POS József A tanác? ca án­ai 8e lovai Mi* Qáiv Dunai Tibor szűcs András 1Zrenjamm Fetbab Aranka Ba­­rann András íXh­ondai Pb« JO­­zsef TVlaóvarcsemv®) Peter Fer* dináne iŽrtište) Zellei József íTörökbecse) Hám György (De­­belyacsa) Gyarmao József fÜr­­*idék) és Horváth András. Felelős szerkesztő HORVÁTI? András. Szerkesztőségi 23 OOO Zrenjanin. Гг« KeDublike 101« Telefon f 52-03 S. Telex I 15655 M. Sz. ZF­TO

Next