Magyar Szó, 1991. január (47. évfolyam, 359. szám - 48. évfolyam, 1-29. szám)
1991-01-05 / 3. szám
Várakozáson felüli veszteség A zrenjanini körzet egészségügye az év első hónapjában nagy megpróbáltatások előtt áll, úgyhogy figyelmeztető sztrájk is lehetséges A zrenjanini körzet egészségügyének válsága továbbra is tart, és az eddiginél még súlyosabb következményeket már ebben a hónapban valószínűleg megérzik a páciensek is. Az öt közép-bánáti község illetékesei nem fogadták el az indítványt, hogy a járulékot az eddigi 12 százalékról emeljék 15 százalékra. Ilyen helyzetben pedig szinte semmilyen esély nincs arra hogy fedezzék az egészségügy veszteségét. A veszteség a jelek szerint még nagyobb lesz a jelzett 180 millió dinárnál. A körzeti egészségügyi alap végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elfogadták az előttünk álló háromhavi finanszírozási tervet. Ennek értelmében az egészségügyi intézmények 140 millió dinárt kell hogy kapjanak. Ennek az összegnek csaknem a fele a zrenjanini kórházra jut. 28 millió dinárt kap majd a dr. Bojko Vrebalov egészségotthon, 11 millió dinárt a Tüdőkórház, a többit pedig a körzet többi intézményei kapják. Az öszszeg azonban nem biztosítja majd a körzet egészségügyének folyamatos munkáját. Egyes számítások szerint már februárban újra várható az egészségügyi alap zsírószámlájának zárlata. Ezért az alapból figyelmeztetnek arra is, hogy számítani kell az egészségügyi szolgáltatások nagyobb árának megfizettetésére. Mindez természetesen a jelenlegi gazdasági helyzetben komoly megrázkódtatásokkal járhat. Az egészségügyi központból azonban figyelmeztetnek arra a lehetőségre is, hogy az egészségügyi dolgozók már ebben a hónapban figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ugyanakkor már elkészült az első konkrét javaslat is. Eszerint a körzet területén a földművesbiztosítottak részére személyenként 1300 dináros járulékot irányoztak elő A megindoklás szerint erre azért van szükség, mert a földművesek egészségügyi biztosítása terén a legnagyobbak a veszteségeik. Megalakítottak egy bizottságot is amelynek az lesz a feladata, hogy elkészítse az egészségügyi szolgáltatások új díjszabását. K. I. Egyre súlyosabb az egészségügy helyzete: a dolgozók figyelmeztető sztrájkkal fenyegetőznek Cserebere vásár a zrenjanini Petőfiben A téli iskolai szünetre és a közelgő telelésre való előkészületek során, a zrenjaninii Petőfi Művelődési Egyesület ifjúsági szakosztálya egy különös rendezvényt készít cserebere vásárral egybekötött napot rendez e hó 12-én (jövő szombaton) az egyesület Petőfi utca 1. szám alatti székházában. A cserebere napon minden érdeklődő kiállíthatja hobbi anyagú vagy más tárgyalt esetleges csere vagy eladás érdekében. Számításba jöhetnek a sífelszerelések is. A cserenap délelőtt 9 és délután 16 óra között tart, amelyre a szervezők szívesen látnak minden érdeklődőt-vásárlót. (hi) Méltóságteljes búcsú az óévtől Mozart, Verdi, Schubert, Mokranjac és Rahmanimov egyházi szerzeményeit adták elő újévi koncertjükön, ezeken kívül — először a világon — egy kísérlettel is meglepték közönségüket, komputerizált szimfonikus zenekari kísérettel adtak elő egy zenei alkotást. Tulajdonképpen ezzel a hangversennyel járult a zrenjanini kórus sikerekben igen gazdag éve, melynek során 40 alkalommal léptek közönség elé hazánkban és Görögországban, valamint Magyarországon, a számos tévé- és rádiószerepléseken kívül. Ez a számadat arról tanúskodik, hogy a nagy hírnévnek örvendő kórus mindenhol szívesen látott. Az említettekből csak hármat szeretnénk kiragadni, amelyek méltán igazolják a megállapítást: a dubrovniki nyári játékokon immár harmadszor vett részt a kórus mint egyetlen amatőr együttes és három ismétlés után a közönség az énekkart tapsviharral kísérte ki, a negotini Mokranjac-napokon, ahol az együttes mint vendég szerepelt. fellépésükről Tatjana Smirnov orosz zeneszerző a sajtóban, így nyilatkozott: „Harminc éve hallgatok kórusokat, de ennél szebbet még nem hallottam”, vagy: „Nagy orosz kórusokat is hallgatom Rahmanyinov vagy Glinka tolmácsolásában, de olyan finomsággal még nem, mint a Josif Marinkovic esetében”. A harmadik nagy siker az athéni nemzetközi fesztiválon jutott ki az együttesnek, amikor két csoportban fellépve két aranyérmet szerzett A közönség 220 szavazattal nyilvánította legjobbnak, a második helyezett kórus csak 56 szavazatot kapott, ami méltán igazolja az együttes óriási fölényét. A kórus jövőre ünnepli megalakításának 35. évfordulóját karmestere Slobodan Bursac pedig 22. éve tölti be ezt a felelősségteljes tisztséget. A karnagy az utolsó koncerten mint műsorvezető is kénytelen volt szerepelni, mivel a konferanszié nem érkezett meg, és ezt is olyan jól csinálta, hogy baráti körben meg is jegyezték: „Ha mint karmester egyszer lebuksz, mint műsorvezető folytathatod pályafutásodat.” __________ (h1) Egy rendkívül sikeres hangversennyel búcsúzott az év utolsó napjaiban az óévtől a zrenjaniniIosif Marinkovic világhírű vegyes kórus. Az év utolsó péntekjén ugyanis az Ifjúság, Otthon nagytermében a már sok sikert aratott Slobodan Bursac karmester irányításával egy nem mindennapi kezdeményezéssel újította fel eddigi repertoárját az énekkar. Magas szintű előadásmódjukkal Európa zenei életében egyúj irányzatot alkottak, amikor Händel, LEÁZIK AZ ISKOLA A vállalatokban működő szakszervezeti alapszervezetek követelésére, amelyet a községi szakszervezeti tanács is támogat, Kikinda község képviselő-testülete olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a társadalmi tevékenységek finanszírozására irányuló járulékot 8,80 százalékról 7,80 százalékra csökkentik. Ennek az intézkedésnek a gazdaság tehermentesítése a célja, ugyanakkor a társadalmi tevékenységek súlyos anyagi helyzetbe zuhantak, illetve zuhannak. A dolgozók személyi jövedelmét terhelő járulékokat a következő arányban csökkentették: a művelődési intézmények finanszírozására korábban 1,35 százalékot különítettek el, amit 0,58 százalékra csökkentettek. Az iskoláskor előtti és az általános iskolák finanszírozására 5,45 százalék helyett 5,35 százalékot fizetnek a községi alapba. A gyermekvédelem finanszírozására korábban 0,6 százalékot fizettek, amelyet 0,55 százalékra csökkentettek stb. A társadalmi tevékenységek, főleg az egészség-, az oktatás- és művelődésügyi intézmények évek óta pénzhiánnyal bajlódnak. A korszerűsítést és a kapacitásnövelést sikerült megoldani, ugyanis a lakosság helyi járulékot szavazott meg erre a célra. Új kórházat, egészségházakat, gyógyszertárakat, óvodákat, iskolákat és művelődési házakat építettek. Ezeknek az új létesítményeknek a karbantartására azonban egyre kevesebb pénz jut. Nemrégen arról értesültünk, hogy a Marko Zrenjanin, és az Október 1. Általános Iskola beázik. A tetőszerkezet javítására nincs pénz. A történelmi levéltárban és a múzeumban a szennyvízelvezető csatornát kellene megjavítani, azonban sem erre, sem pedig a városi könyvtár újjáépítésére nem tudnak anyagi eszközöket előteremteni. Valójában azoknak az anyagi javaknak a tönkremenéséről van szó, amelyeket a polgárok támogatásával építettek és amelyek nélkül a társadalmi tevékenységek nem működhetnek. Ez egyben azt jelenti, hogy a gazdaságnak is érdeke fűződik a fentebb említett intézményekhez, mert nélkülük az ipari és a mezőgazdasági termelés is megbénul. Kiszámították, hogy a legutóbbi tehermentesítéssel a gazdaságban havonta 5,3 millió dinárt takarítanak meg. Vitathatatlan, új viszonyokat kell kialakítani, olyanokat, amelyek a piacgazdaságot helyezik előtérbe. Takarékosságra tehát minden szinten szükség van, azonban mint minden mást, ezt sem szabadna túlzásba vinni. Magyarán: a gazdasági reformnak nem az a célja, hogy a társadalmi tevékenységeket a tönk szélére sodorja. P. P. Zrenjanin Átmenő forgalom a városon kívül A zrenjanini képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadott határozattervezet értelmében a városon átutazni szándékozóknak nem kell majd aközpontonkeresztül közlekedniük. Ha ugyanis az egy hónapos véleményezés után véglegesítik a határozatot, akkor egy átmenő út épül a városon kívül. A tervezet szerint a kerülő 160 kilométeres lesz, és összeköti majd a belgrádi, verseci, szerbesernyeti, kikindai, újvidéki, valamint a Szentmihály felé vezető utakat. Az úgynevezett északi kerülő útteste, a városrendezők javaslata szerint 7,7 méteres lesz 1,5 tréteres útszelővel. Az úton négy út, kereszteződés lesz, a közlekedés nagyobb biztonsága érdekében pedig felüljáró épül a Belgrád—Kijikinda vasútvonalon és egy híd építését is tervbe vették a Begán, a Szőnyeggyár közelében. Az útépítés össznavingban van a korábbi városrendezési tervvel, valemint a vajdasági úthálózatba való beruházási elképzelésekkel, és jó kilátások varnak arra, hogy a finanszírozás egy részét a tartományi útépítési alap biztosítja. K. I. I BÁNAT! HÍRADÓ 1991. január 5., szombat ZRENJANIN Foglalkoztatási pótjárulék A zrenjanini foglalkoztatási érdekközösségben az óév utolsó napjaiban sikerült előteremteni a pénzt azoknak a munkanélkülieknek akik pénzsegélyre jogosultak. A jövőben sajnos, várhatólag tovább növekszik az igénylők száma. Ezért Zrenjaninban egy 0,30 százalékos pótjárulékot vezetnek be, amelynek az lesz a célja, hogy úgy-ahogy enyhítsen a munkanélküliek helyzetén. Az eleméri Műkaucsukgyárban nemrég 574 munkás, a Minelben pedig 336 dolgozó kapott felmondást, mivel a kollektíváikban megindult a csődeljárás. Ezek a dolgozók 12—36 hónapig terjedő pénzsegélyre jogosultak, függetlenül attól, hogy mennyi a szolgálati idejük. Ezáltal a pénzsegélyre jogosultak száma az eddigi négyszázról 1200-ra növekedett. Ennyi pénzt képtelen volt előteremteni az érdekközösség, nem szólva arról, hogy a helyzet napról napra rosszabbodik, és újabb csődeljárásokra, s ezzel együtt felmondásokra lehet számítani. Mivel a tartományi segítségre sem lehet ezen a téren számítani, a községi illetékesek a pótjáradék bevezetését látták a legjobb megoldásnak. A megindoklás szerint ezáltal nem terhelik meg méginkább a gazdaságot, mivel ugyanakkor 0,30 százalékkal csökkentek a honvédelmi kiadások. K. L A becskereki kereskedő ifjak egylete Bánátban a munkásság szervezett tevékenységének első nyomai közvetlenül a kiegyezés után jelentkeztek. Természetesen a munkásosztály fogalma Bánátban a múlt század 70-es éveiben még nem ölelhette fel az akkortájt kisszámú ipari munkásságot, de annál inkább az iparosságot, mezőgazdasági munkásokat, zselléreket stb. Teljesen helytálló dr. Csehák Kálmán megállapítása, miszerint a munkásmegmozdulásokat Bánátban elsősorban az iparossegédek és nem a gyári munkások irányították, mégpedig a szegényebb iparosokkal karöltve, mert azok szociális helyzetüknél fogva a legközelebb álltak a munkássághoz. Az első legális bánáti munkásegyesületek még az abszolutizmus idején alakultak, de létesítésüket az uralkodó réteg fokozottabb ellenőrzésének köszönhették. Itt említjük meg, hogy Becskereken már 1861-ben megalakult a kereskedő ifjak segélyegylete (az egylet statútumát 1861. december 26-án hagyták jóvá). Ez volt a Bega-parti városban a munkásszerveződés első csírája. Nem véletlen, hogy Becskereken éppen a kereskedők, méghozzá a kereskedő ifjak tömörültek először. Ugyanis már a múlt század derekától, a hivatalos jelentések szerint is „Becskerek főleg iparosok és kereskedők által lakatik”, tehát a lakosság összetételében is ezek a rétegek voltak a legszámottevőbbek, éppen ezért a leginkább életképesek is. A kereskedő ifjak egylete fennállása során többször is újraalakult. Az 1861-ben létrejött egylet egy évtizeddel később, 1871-ben újította fel a munkáját. Megbízható levéltári anyag híján nehéz lenne egyértelműen megállapítani, hogy mit változtatott tevékenységének jellegén, és hogy átszervezését és munkáját mennyire befolyásolta az 1. Internacionálé, illetve a Párizsi Kommün eszméinek terjedése. Az alakulóban levő egyletről a Wochenblatt adott elsőnek hírt 1871. február 4-én, mégpedig az egylet javára szervezett kaszinói táncestéllyel kapcsolatosan. Az estélyt követően (amelyen az egylet céljaira 41 forint folyt be) kijelölték a statútumot kidolgozó bizottságot. A társulat csakhamar el is kezdte működését. Egy évvel később, 1872 márciusában a helyi lap azt írja, hogy „az egylet már 14 hónapja tevékenykedik s az idő alatt eléggé megerősödött, elsősorban az előrelátó vezetőségnek köszönhetően amely biztos léptekkel halad a kitűzött cél felé”. Noha fennállásának első évében még nem voltak látványos eredményei, mégis 60 rendes és 38 pártoló tagja volt. A lap bírálóan jegyezte meg, hogy a munkaadóknak (kereskedőknek) még a fele sincs az egylet pártoló tagjainak sorában. Ugyancsak a sajtóból tudjuk, hogy az egyletnek 600 forint vagyona volt. 1873 novemberében a társulat keretében már „önképző és társas egylet” megalakítását kezdeményezték. Erről az ötletről a Wochenblatt is elismerően nyilatkozott, noha lehetetlennek tartotta a város „heterogén elemeinek egy szociális-etikai közösségbe való tömörülését”, és megkérdőjelezte annak sikerét. Mindennek ellenére 1873. november 30-án, a kereskedő ifjak egyletének közgyűlésén egyhangú döntés született az önképző és társas egylet megalakításáról, a meglevő egylet keretein belül. Azonnal meg is alakították a kereskedősegédekből álló öttagú bizottságot, amely feladatul kapta a tagok toborzását. A kereskedő ifjak egyletét az idő tájt Kohn M. Izsák, az Eisenstädter cég főkönyvelője vezette, és az említett bizottságba tartozott még Paul Gruber (a Stagelschmidt cégből), Heinrich Kraus (a Hermann Weiss cégből), Hermann Edenburg (az Eisenstädter cégből), valamint Partilla Géza (az Eckstein cégből). 1871 és 1873 között több jelentős esemény történt a nemzetközi munkásmozgalomban, és következésképpen annak serkentő hatása volt a becskereki munkásságra, olyannyira, hogy csakhamar sor került az első sztrájkok megszervezésére is. A Párizsi Kommün leverése után a becskereki Torontál is cikkezett a „Communardokról”, és arról, hogyan ünnepeltek Londonban. 1872 decemberében a Torontál, noha hivatalos megyei közlöny volt, mégis közölte az Arany Trombita című hetilap előfizetési felhívását Megjegyezte többek között, hogy „e lap baloldali szellemben ír ugyan, de már előfizetési felhívásában is látszik a nyugodt és mérsékelt láng”. Ugyancsak akkortájt közölte a Torontál a hírt a mosorini lázadásról, illetve annak befejezéséről. Bánát területén az első sztrájkra is éppen az iparosság központjában, Becskereken került sor még 1873 májusában. A szabómunkások három napig sztrájkoltak jobb munkafeltételeket követelve. Az eseményt egy érdekes epizód előzte meg, egy sikertelen sztrájkkísérlet, amelyről a Torontál is beszámolt: „A strikkolási mánia városunkban is felhatolt már. Ugyanis a napokban járt itt egy porosz strikkelő-futoncz, ki előbb a kézműveseket törekedett fellázítani, élénk színekkel festette előttük a munkások nyomorát s felszólította őket, hogy 1 írt. 90 kr. alul ne dolgozzanak. (...) Néhány sikertelen kísérlet után jónak látta a német elhordani az irhát”. Egy hétre rá, s május 15-én már azt olvashatjuk a lapban, hogy „városunkban a strikolás a szabólegényeknél kezd mutatkozni. Csakhogy a mesterek keveset gondolnak vele jó volna az izgatók közül egynéhányat hűvösre kísérni. Követelni ugyan szabad, hanem a követelés legyen a munkások mérve méltányos és igazságos”. Ezekben az években tudatosodott az uralkodó osztályban a munkásszervezkedés veszélye, pontosabban annak ereje, amely csak az 1890-es években kezd számottevőbben kibontakozni. NÉMETH Ferenc