Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-14 / 161. szám

1991. június 14., péntek Ki a OLVASÓI MEGJEGYZÉSEK van veszélyben Tisza-vidéken? Már megszokhattuk volna, na ezt egyattalan meg lehetne szokni, hogy a ccugraai lapok — az ujviaekj. Lmevnia len­oes apK*73Az.iaiasavai — kígyót-békát ккшаћхак a VMUiv­ra es az, azt támo­gató vajdasági magyarsagra. A rágal­mak es hazugsagok olyan ózonot zu­­d­itjak ránk, hogy az mar rmna-en normális jogánanuním. toone-zorusen is kimerítene a D­ecsaieti Soirtes, a ragal­­mazas es az uszítás bűntetteinek összes ismérvért. lam­on ősein a Tisza-vme*.­­magyarság hallamas szarka a szemük­ben, mióta az elso többpárti válasz­tásokon sikerült VMDK-s népképvise­­lőit eljuttatnia a szem parlamentbe. A képzelen konolmányok, hajmeresz­tő pontatlanságok és sanda féligazsá­gok csokran a méltán beüleszthető „virágszál” a Vecernje novosuvan a múlt né­­j­én M. Mitric todjából meg­jelent cikk is, amelyben a valóság ta­lajáról igolaként merészen ell­es,rugasz­kodó szerző ez alkalommal a Tisza - vidékén élő szerbek veszélyeztetettsége felett ontja bársonyi méretű kroko­dilkönnyeit. Írásában szerepel az egynemzetiségű válás veszélye, a szerbség részarányá­nak romlása, az adai nungarológiai intézet alapításának terve, a szerb anyanyelvű iskoláztatás elsorvasztana, a szerbek kiszorítása a vezető munka­helyekről, a magyarok szegedi továnb­­tanulása, a magyarországi szakembe­rek beszivárgása, a bánáti magyarok áttelepülése, a magyar településnevek terjedése, a szerb ingatlanok áruba­­bocsátásáról szóló csalárd hirdetések, és hogy a szerbeknek a kérdéses köz­ségekből nincs képviselőjük a szerb parlamentben . . . Nyilvánvaló, hogy az itt felsoroltak egy része tulajdonképpen közös prob­léma: egyes községek egynemzetiségű­­vé válása, az iskolai tagozatnyitáshoz szükséges tanulói létszám hiánya stb. nekünk is gond — ha ellenkező elő­jellel is. Csak éppen a Kosovo tarto­mány és a néhány észak-bácskai köz­ség egynemzetiségűvé válása felett si­­ránko­zóknak kisebb gondjuk is na­gyobb annál, hogy lassan az egész Bánát és a Szeremség, valamint a bácskai községek többsége is „etnikai­­lag tisztává” válik. Emellett a szerbek részarányának a csökkenése feletti vészharangkongatás is csupán vaklár­ma, hiszen a cikkben felsorolt köz­ségekben a lakosság létszáma általá­ban, de ezen belül a magyaroké is fogyatkozik, ami pedig a szerbek százalékarányának a cikkíró által oly­annyira tragikusnak tartott csökkené­sét illeti, azt bőven kompenzálja a magukat jugoszlávnak vallók számá­nak gyo­rs növekedése. Ami viszont a bánáti magyarok annyira nehezményezett áttelepülését illeti, azt magunk is sajnáljuk, mert ezzel egyes bánáti községek válnak előbb-utóbb ,,etnikailag tisztává”, csak történetesen a magyarság kárára. De hát ők tudják, miért nem érzik jól magukat szülőhelyükön, s valahová nekik is menniük kell, ha már a nyugati vendégmunkára távozás a nemzetiségek számára oly eszményi­nek tartott lehetősége megszűnt. Bár ennek ellensúlyozására elképzelhető, hogy egyszer majd az SZSZP kezde­ményezésére , Kosovóhoz hasonlóan nálunk is akció indul a bánáti ma­gyarok lakás- és munkahelybiztostás­­sal egybekötött visszatelepítésére . . Az anyanyelvű oktatás kérdése ne­künk is súlyos gond. A tagozatnyitás létszámától függővé tétele azonban gazdasági kényszerűség, és nem is a mi ötletünk. Ha ez hellyel-közzel nem csak a nemzetiségeket sújtja, az per­sze­ rendkívül sajnálatos, de bele kell törődnünk, hogy a nem anyanyelvén tanuló magyar, szlovák, román és ru­tén nyelvű gyermekek ezrei mellett néhány tucat szerb ajkú gyermek is kénytelen lesz a környezetében élő nemzetiségek egyikének a nyelvét megtanulni, és ezen végezni el az is­kolát, vagy vállalni az utazással járó nem kis­­fáradságot és költség­et. Ha­csak nem akad egy miniszteri ubor­kafára felkapaszkodó „legkedvesebb tanító”, aki lekoppintván a román mo­dellt, el nem rendeli, hogy egyetlen „államalkotó” nemzetből származó ta­nuló kedvéért a 29 „nem államalkotó” is az állam nyelvén folytassa tanul­mányait ... Hogy ezen a téren ki a veszélyezte­tett a Tisza-vidéken, arra­­ csupán né­hány adat (hiszen, Mikk­é úr a veszé­lyeztetettség tézisét egyetlen szám­adattal sem támasztja alá, vagy ha igen, akkor azok légből k­a­pottá­k): a vajdasági magyar diákság ЗОД^/о-а nem tanul tovább, vagy nem anyanyelvén tanul; ezen belül míg a Vajdaságban az idén a III. és a IV. fokozaton nyíló tagozatok aránya 1:3, addig a magyar tagozatokon közel 1:1, azaz az általános iskolát végzett magyar anyanyelvű tanulóknak mintegy a fele a kisebb képesítést, kisebb darab ke­nyeret nyújtó, ún. közvetlen termet, szakmát tanulhatja ki, amelyek ele­ve nem adnak lehetőséget a fels­őok­­tatási intézményekbe való beiratko­zásra. Ami konkrétan a Tisza-vidéket ille­ti, az itteni legnagyobb iskolaközpont, a zenind öt tagozaton (3 gimnáziumi és 1-1 közgazdasági és kereskedelmi szakiskolai) 130 helyet biztosít az idén a község öt általáno­s iskolájának 13. tagozatán végző, összesen 274 magyar anyanyelvű tanulónak, illetőleg négy (két gimnáziumi és 1-1 közgazdasági és keresedelmi szakiskolai­ tagozaton 120 helyet a község két általános is­kolájának egy-egy tagozatán az idén végze­tt a szerb tanuló számára. Nyil­vánvaló, hogy a magyar anyanyelvű diákok egy része is kénytelen lesz a szerb tagozatok be nem töltött helyei­re pályázni. S mi ez, ha nem az asz­­szimiláció legdurvább módon meg­nyilván­ul­ó formája? Az sem sokat segít a dolgon, hogy a szervezetileg Csókára áthelyezett ve­gyészeti-élelmiszeripari technikum 30— 39 létszámú, IV. fokozatú (magyar és szerb tarv.i­. elvű) vegyésztechnikus­ tagozatot, valamint 30-as létszámú III. fokozatú pékipari tagozatot nyit ki­zárólag magyar diákok, továbbá 15— 15 magyar és szerb diák számára biztosít helyet az élelmiszer-feldolgozó és a hentesipari szakma tanulására, hiszen tudjuk, hogy a törötekanizsai és a kikindai községekben egyetlen magyar gyermek sem tanulhat tovább anyanyelvűn, nag­o­zrenjaníni gimná­ziumban csupán 30 magyar tanuló számára van hely. Ezek után mit is tudnánk mondani Mitr­c úr malteiózus megjegyzésére a Szegeden tömegesen továbbtanuló bácskai fiatalok­ról. Hát hol tanul­ná­­nak máshol gyermekeink, mint nem­zetünk anyaországában, ha már szü­lőföldjükön nincs erre lehetőség? Elég szomorú, hogy egy részük tanulmá­nyai befejeztével nem tér vissza, s ezért a magyarországi diplomások it­teni letelepedéseinek inkább örülnünk kellene, hiszen tudtommal Nyugaton sem gond az okleveles szakem­berek befogadása, inkább az „agyrablás”, azaz a diplomások külföldre csábítá­sa, „szipkázása”. Mitk­c úr azon is füstölög egy sort, hogy az észak-bácskai szerbeknek nincs képviselőjük a parlamentben. Ebben viszont ki mást lehet hibáztat­ni, min­t az SZSZP által javasolt és Szerbiai-szerte oly lelkesen elfogadót, választási törvényt, amely listák he­lyett jelölteket állított egymással­ szembe, eleve kizárva, hogy az egyes választókörzetekben kisebbségben ma­radt szavazók szavazatainak az össze­gezésével az ő akaratukat is figyelem­­be vegyék. Ezen a módon persze az sZSZr aligha szerezte volna meg a parlamenti többségét, de lam, most már ezein is a VívidK es a magya­­r­ok a hmasa­k, akik nem is sz«VuZ­­Uik az ezt fenetove­ tevő iuikomuuiyra. (luvnyomo toonseguk euens sem, m­ert meg sem jeiemen a псрчлш »• d^asuui in­ivntric úr vimuható alkuiaait né­hány vaskos tevoucssel is m^gius/.e­­rezi. Makacsul es a ien^ ek m.^gvu­­rtaiu mellezese­vel megismetli a­zt az egyszer mar közzétett minapi kacsul, hogy az elvetemuit magyarok kuoza­­ntj­ok szero minijeiket az igazaiul KcUOaszekekről. riszen lám, magyar­­kamnizsan is egyeten igazgató meg egy napi.uzmea. cd a iui/iativSožo­v ötaeg irodajárnak a vezetője szerű! Ha em­­leke.zeLU.ik nem cs.­.. a Mitrié ur ko­­rnaskoaa savai Belanak átkeresztelt Dana vajad iskola „uzgató ur nemrég cáfolta meg ezt a hazugságot, nevek­­ felsorolásával bizonyítva, hogy a ka­­­­nizsai községben a vezető munkane­­­yeket betöltőknek csaknem a fele szerb és montenegrói (ami csaknem 10 százaléknyi részarányukhoz képest igazán szép teljesítmény)! Ami Zentát illeti, múlt évi hivata­los adatok szerint az 32 vállalat ve­zető beosztású alkalmazottjának 33 .-a a nemzetek, 01­/6-a pedig a (magyar) nemzetiség soraiba tartozik. (Bátor­kodtunk kiigazítani Zenta község kö­zös Káderszolgálatának adatait, mint­hogy Miroslav Jakov­ijević építészmér­­­­nököt, Vojislav Golovic jogászt és Olivera Ivkovicot — nyilván tudtuk és beleegyezésük nélkül — a magya­rok közé sorolták be.) Ha a „vezető beosztású” dolgozókat a tulajdonképpeni igazgatókra (egy­személyi ügyvezető szerv) redukálják, a nem magyarok számára még ked­vezőbb az arány: 27 magyar és 25­­ nem magyar igazgató volt Z­mtán a­­ tavalyi év kezdetén. A helyzet azóta nem sokat változott, de feltehetően az sem a magyarok javára történt. Ez az adat a zentai község lakosságának 81 ft/s-os magyar többségéhez képest ékes bizonyítéka a szerbek itteni „ve­szélyeztetettségének”. Ezek után mit­­ mondjunk Mitric úr keserű ki­rakodá­sára : „Nem vagyok biztos, hogy a szerbek itt kiválságos helyzetben van­nak!” Mi viszont biztosak vagyunk benne, csupán azt nem értjük, hogy miért kell bárkinek és bárhol is ki­váltságos helyzet­ben lennie!? Mitric úr cikkében akad még ré­­hény gyöngyszem, am­el­yet kár volm mellőz­ni, avagy a diámók elé szórni. Ezek egyike az az állítás, hogy az it­teni szerbeket a Mag­yar Szóban köz­zétett hazug ingatlanforgalmi hirde­tések által zaklatják. Hát ennek k­öny­­nyű volna elejét venni, minthogy a lap hirdető­osztályán minden hirdető nevét és pontos címét feljegyzik. Kár, hogy Mitric úr egyetlen „zaklatott” szerb ingatlantulajdonos nevét sem közölte! A másik furcsaság az a mai hungarológiai intézet terve. Szerin­tünk Vajdaságnak már vam egy ilyen intézete, s ez bőven elég, örülni fo­gunk, ha Adán „csupán” a Selye-Sza­­bó Stresszkutató Intézet nyílik meg, mert ennek szerbek-magyarok egy­­­­aránt hasznát fogjuk venni, hiszen stre­szhaté'-­ok minden irányból bőven érnek bennünket.­­ Lé­ff­ből felelőtlen állítás az is,­­ hogy Vojvoda Zimonic, Treanjevac és Mala Pijava Mitric úr helyesírásával Ilona Kert Városnak, Orom Hegyes­nek és Kispiacnak (az utóbbira vélet­lenül ráhibázott) írt neve a megszál­lás idejéből származik. Tudjuk, hogy az újságíró nem történész. De azért mégsem árt, ha néha utánanéz annak, amiről ír. A jelen esetben például Milica Markovic kitűző munkájának (Geograf­sko-istoristski imenik naselja Vojvodine. Novi Sad sz e.). Vagy csak olyan adatok jöhetnek számításba (még ha kiagyaltak is), amelyek be­üllpnek a­­szerbség veszélyeztetett vol­táról műtett sötét és rosszindulatú kép keretébe. SZLOBODA János Kistábor Kanizsán Holnap délután öt órakor tar­tanak megbeszélést a szülőkkel Kanizsán a hagyományos nyári kistáborral kapcsolatban a felde­rítőotthonban. Az alsós diákok a felderítők vízitelepén táborozhat­nak június 30-ától július 7-éig. A hétnapi ellátás 300 dinárba ke­rül. Túljelentkezés esetén máso­dik váltást is szerveznek 7-étől 15-éig. /*izmúéve A szocialisták a gazdasági helyzetről A Szerbiai Szocialista Párt Zenta községi szervezete 1991. jú­nius 4-én megtartott ülésén, me­lyen jelen voltak a végrehajtó tanács tagjai, valamint egyes munkaszervezetek képviselői, Zert­­ta gazdasága szerepelt napirenden. A községi végrehajtó tanács tá­jékoztatójából kitűnt, hogy a vá­ros gazdasága igen nehéz helyzet­ben van, különösen a Sentex, a a Derby és a Graditels, de vita tárgyát képezte a többi munka­­szervezet gazdálkodása is. Határozat született arról, hogy az SZSZP továbbra is figyelem­mel kíséri a gazdaság alakulását, különösen az említett vállalatok­ban, és javaslatokat tesz az elő­állt nehézségek áthidalására. A VMDK a zentai csata évfordulójának megünnepléséért A VMDK Zentai Csóka Körzeti Szer­vezetének legutóbbi, f. hó 7-én meg­tartott elnökségi ülésén Bálint Antal elnök úr számolt be marosvásárhelyi útjáról és a Romániai Magyar De­mokrata szövetség ott megrendezett II. kongresszusán történtekről. tarról egye­bként részletes tájékozásót olvas­­h­atunk a VMDK közlönyének, a Hir­­monuunak ugyancsak junius 7-én meg­jelent 19. számában. Az Emóse ceg legközelebbi ülésére, amelyet junius 14-én 19 órai kezdel­­t el a IV. helyi közösség m­­udáca mi­re u. 20. sz. avatta otthonában tartunk meg, a zentai csata 301. év­fordul­ójá­nak a megünnneplését tűzzuk napirend­re. Bevezetőt Balassi Ildikó tanárnő, a Tor lentiffiú uc-wuiai’ munkatársa mond. ívelj­ük városunk története iránt ér­deklődő polgártársainkat, hogy mivel közérdekű kulturális, de gazdaságilag sem közömbös kérdésről van szó, je­lenlétükkel tiszteljék meg összejö­­­telünket! Egyben h­itn­djuk elnökségi tagjaink figyelmét is, hogy megjele­nésükkel járuljanak hozzá az ülés ha­tá­rozatképes­sé tételéhez. -a -s Rákócziról Rodostóban A VMDK tervbe vette, hogy a körzeti és a helyi szervezetek tár­sasutazásokat szerveznek azokba a helységekbe, amelyek a magyar nemzeti történelemben meghatá­rozó szerepet töltöttek illetve töl­tenek be. Ezek közé tartozik Ro­dostó is, ahol ti. Rákóczi fejede­lem, a magyar történelem kima­gasló alakja 1718-tól haláláig, 1735. április 8-áig száműzetésben élt. A múlt hét végén került sor az egyik ilyen társasutazásra, ame­lyen a VMDK adai, zentai, csó­kái, debelyacsai, becsei és sza­badkai képviselői is részt vettek. II. Rákóczi Ferenc rodostói házá­ban, amely jelenleg a magyar ál­lam tulajdonát képezi és amely­ben múzeumot rendeztek be. Cs. Simon István tartott rögtönzött történelemórát. Röviden ismertet­te a fejedelem életútját, örökér­vényű történelmi szerepét és száműzetésének viszontagságos éveit. Ezt követően a vajdasági cso­port két legfiatalabb tagja, az adai Hofman Eleonóra és a de­belyacsai Dékány Mátyás virág­csokrot helyezett II. Rákóczi Fe­renc mellszobrára, majd az em­lékkönyvbe a következő sorokat jegyezték be: „Sötét éjben fényes csillagunk, — Lángolunk és sírva fakadunk! (Petőfi Sándor Rákó­czi) II. Rákóczi Ferenc háza a Már­vány-tenger partján Növekvő szociális feszültség (Folytatás az­­ oldalról) Látni a parlament a kormány ed­digi tevékenységét és kezdemé­­nyezni kell a felelősség megállapí­tását. A jelenlegi képviselőházat fel kell oszlatni, és Szerbiában új, demokratikus választásokat kell kiírni. Dušan Ilin arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a köztársaság ne­hezebb helyzetben van most, mint a változás előtt volt. A parlament és a kormány is esztelen döntése­ket, törvényeket igyekszik ráerő­szakolni a lakosságra. Példaként említette az oktatásügyben kiala­kult zűrzavaros helyzetet, amely tovább mélyíti a válságot. Van olyan helység, ahol magyar nyel­ven 5 tagozatot kellene nyitni, de csak hármat engedélyeznek. Más­hol viszont elegendő volna egy szerb nyelvű tagozat, de hármat erőltetnek. — Kinek és miért van szüksé­ge ilyen és ehhez, holsan jó, kedé­lyeket korbácsoló politikára? — tette fel a kérdést Dusán Ilin. Farkas Katalin azt fejtegette, hogy a Reformerők Szövetségének a tömegek mellé kell állniuk. A szakszervezet feloszlásával a mun­kások irányító szerv nélkül ma­radnak. Ezt az űrt a Reformerők Szövetsége tölthetné ki. — Az előző vajdasági kormányt megbuktatták, a mostanit miért defyi lehet ugyanarra a Sorsra jut­tatni? Senkinek nincs szüksége olyan vajdasági kormányelnökre, mint Radoman Božović, aki a töb­bi között legelni küld bennünket. Varga Futovics Valéria, a Re­formerők Szövetsége zentai közsé­gi bizottságának elnöke zárószavá­ban a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. Véleménye szerint csak jól képzett, rátermett szakemberek bevonásával lehet áthidalni a ne­hézségeket. Ebben a törekvésben a Reformerők Szövetségének mesz­­személtó támogatást kell nyújta­nia: a politikai csatározásokat a szó szoros értelmében külön kell választani a gazdaságtól. P. P. Küszöbön az iratkozás a középiskolákba A jelentkezés feltételei Az általános iskolák végzős diákjai sorsdöntő pillanat előtt állnak, pályát kell választaniuk. Azok, akik még nem döntötték el, milyen szakmát szeretnének ta­nulni, az élet melyik területén kí­vánják megállni a helyüket, még elodázhatják a döntést azzal, hogy gimnáziumba iratkoznak, ha erre megvannak a feltételeik. A gimná­ziumba és a többi középiskolába az eredeti dokumentumokkal el­látott kérvényeket június 22-én, tehát a jövő szombaton kell átad­ni 7-től 13 óráig. Az iskolák más­nap délig kötelesek kifüggeszteni a névsort a minősítő vizsgákra. A tudásfelmérőre anyanyelvből jú­nius 24-én, hétfőn, 10 órai kezdet­tel kerül sor minden egyes szer­biai középiskolában. Június 25-én ugyanebben az időben veszi kez­detét a matematikai felvételi vizs­ga. A minősítő vizsgára a jelölt csak úgy mehet ki, ha magával viszi a hitelesített diákkönyvecské­jét, ami a személyazonosság meg­állapításához szükséges, nehogy valaki más nevében vizsgázzon. A minősítő vizsgák eredményeit június 27-én reggel hét óráig köz­zé kell tenni minden iskolában. Ekkor már kialakul a jelöltek sorrendje, és minden érdekelt meggyőződhet róla, hogy beju­tott-e a kívánt szakra, vagy az előmenetele és a minősítőn nyúj­tott tet­tesb­iénvél nem vol elég­séges, és másfelé kell próbálkoz­nia. Június 27-én és 23-án a diá­kok még átjelentkezhetnek másik középiskolába vagy másik szakra, ahol esetleg bekerülhetnek a vá­logatásba. Június 28-án­ 13 óráig fogadják a jelentkezőket, és ez­után az iskolák véglegesítik a ranglistákat, s ezeket 29-én kö­telesek közzétenni. Az üresen maradó helyekre a diákok június 3­­-án 7-től 13 óráig jelentkezhet­nek, ezt követően a ranglistákat július elsején teszik közzé. Ha a júniusi jelentkezés után is marad szabad hely az egyes sza­kokon, akkor azt augusztus 22-e és 27-e között töltik fel újabb jelentkezőkkel. A kérvényeket au­gusztus 22-én 7-től 13 óráig kell átadni. Az új jelentkezők augusz­tus 23-án anyanyelvből, 21-én pe­dig matematikából tesznek minősí­tő vizsgát. Augusztus 26-án teszik közzé az eredményeket. A jelent­kezési lehetőség 27-én 10 órakor lezárul és 28-án közzéteszik a végleges ranglistákat. A jelentkezéskor a diákoknak át kell adniuk az eredeti általános iskolai bizonyítványokat, az anya­könyvi kivonatot, az egészségügyi alkalmasságról szóló bizonylatot, ott, ahol ez külön felretés, és azokat az elismeréseket, oklevele­ket, amelyeket a különféle ver­senyeken szereztek a tanulók. Fel kell mutatni a hi­telt."A tett, fény­képpel ellátott diákkönyvecskét is a minősítő vizsgák kezdetekor. ger. A ЗЗхЗЗ-AS A SLÁGER Az új gépsoron előállított hét termékből már a na­pokban útnak indítja az első szállítmányokat a kani­­zsai csempegyár A kanizsai Keramika finomkerámia­­gyár taucsempe-term«:xése­ncR íj sz­ t-Z.cXrLi'. .u. L .^.­--4 .. ..jU (cl­ivlelas­szikus löxid-és lapokról van szó). A Közeun uxtOaiu oemuuit uj uiiTucicsük a IjXZu-cXö uS a шЧ zs 4i)-üö „k­u­mupOi U- za” csempe gyártása, amelynek mi­nimum a felet már várja a külföld. A b­­eruházás indoka — mint szarm­a Ernő iga­zga­tó tájékoztat bennünket — éppen az volt, hogy előre ismerte* a leendő vevőt. — Ha ezzel is úgy befutunk a nyu­gati piacon, mint a 19x15-ö­sek, akkor ebben is 75 százalékos exportrészese­dés várható. Március elejétől működik az új vo­nal, ottjártunkkor éppen az olasz mesterek végezték az átállítást a gé­peken. Harmat Éva műszaki igazgató tájékoztatott róla, hogy a munkás­­egyetemen a gyár költségére olasz nyelvtanfolyamot végeztek azok, akik­nek az üzleti tárgyalásokon vagy a mesterekkel való kontaktus során szükségük van a nyelv ismeretére. Eredetileg már az év elején meg kel­lett volna kezdeni a próbaüzemet, a komputerizált gépsor január 3-án már l­e volt szerelve. (Az infrastruktúrát úgyszólván teljesen megspórolták, mi­vel a régi gépcsarnokban szorítottak helyet a gépeknek.) Addigra a kikép­zés is lezajlott. Egyike volt ez azok­nak a rendhagyó beruházásoknak, amelyek időben elkészültek. Hogy a próbaüzem mégsem kezdődhetett meg azonnal, annak oka az volt, hogy a nyersanyag nem érkezett meg idejé­ben. Elakadt a vámon, s a bizonyta­lan helyzet miatt két hónapot kés­tek a kezdéssel. .­­ A teljesen automatizált gépsor alig igényel emberi mumikaerőt, a gyártási folyamat gyorsabb és energiatakaré­kos. Már kipróbálták a fagyálló „mo­­nokoturá”-nak nevezett nagyméretű padlólapok gyártását. Most ezek a 33 X 33-as csempék jelentik a slágert a piacon. Ez a fajta, amit itt gyár­tani fognak, a legmagasabb kopásál­­lósági csoportba tartozik, az előállítá­sa viszont az energiafelhasználást az eddiginek egyharmadára csökkenti. Az ún. „monoporóra” belső burko­lólap, egyaránt használatos fal- és padlócsempeként. Egyszexi égetéssel készül, s ennek folytán ugyanolyan energiatakarékos, min­t az előbbi faj­ta. Szélesek a formaváltoz­tatás­i le­hetőségei. Ha az előkészület megvan, egyik napról­­ a másikra formát vált­hatnak. Előkészületen a présszerszám cseréjét és a csomagolóanyag biztosí­tását kell érteni. Az éves termelés 900 000 négyzetmé­ter lesz. Eddig hétféle terméket fej­lesztettek ki, most van folyamatban még etnek a kifejlesztése, augusztus 31-ére fogják befejezni. Ettől függet­lenül az első hét termékből már eb­ben a hónapban szállítanak külföld­re. Németország és Hollandia már a biztos vevők között van, várható, hogy Ausztriában is lesz vásárlójuk. A gyárban lezajlott az első rész­vényvásárlási forduló, összesen 9960 részvényt bocsátottak ki, egyenként 10 000 dináros értékben, ebből a határ­idő lejártáig mintegy 1600 kelt el. A m­­­ukásta­m­ács feloszlatta önmagát, ezentúl a részvénytársaság szervei döntenek a rájunk tartozó kérdésekben. (tg) 3'.

Next