Magyar Szó, 1991. július (48. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-01 / 178. szám
г 4 VALLÁSI ÉLET Magyar Sió hagyományos lelkigyakorlatok Tátfalun Beszélgetés Utasi Jenő plébánossal a ma kezdődő és augusztus végéig tartó lelkigyakorlatokról Tíz évvel ezelőtt 1981 januárjában szervezték meg Tótfalun első ízben a lelkigyakorlatokat a felnőttek, illetve házastársak számára. Azóta a plébánia mellett felépült a részvevők elszállásolását szolgáló létesítmény. A lelkigyakorlatok menetéről, programjáról utasi Jenő tótfalusi plébánostól, a rendezvények szervezőjétől érdeklődtünk. • Mikor kezdődnek az idei tótfalusi lelkigyakorlatok? — Az idén is., mint korábban július elsején, tehát ma kezdődnek. Az első csoportban ötödikeshatodikos kislányok lesznek, utánuk következnek az ugyanilyen korosztályú fiúk. Őket a hetedikes-nyolcadikos lányok, majd fiúk követik. Az első csoportot Lémért István topolyai plébános vezeti, öt-hat középiskolás segítségével. Ф Az idősebb korosztályok számára is szerveznek hasonló gyakorlatokat? — Természetesen, az idén is szervezünk vallási előadásokat a középiskolások és egyetemi hallgatók számára. Csoportjaik rendszerint hétvégén jönnek, de volt már rá példa, hogy egész héten, vagyis hétfőtől csütörtökig maradtak. A felnőttek esetében, különösen a házastársak esetében, hétvégeken szervezünk előadásokat. Mennyire tömegesek a lelkigyakorlatok? — Az alsóbb korosztály csoportjai rendszerint tömegesebbek, bár tény, hogy a csoportok létszáma igen váltakozó, néha csak 10-en vannak, de volt már 70 tagú csoport is. Az utóbbi években nagyon megnövekedett a 18 éven felüliek létszáma© Milyen a lelkigyakorlatok programja? — A program természetesen csoportonként váltakozik. A kicsik számára délelőtt 2 előadást tartunk, a délután pedig főleg alkotó tevékenységgel telik, faliújságot készítenek, verseket és rövid jeleneteket tanulnak be, elsősorban olyanokat, amelyek öszszefüggnek az előadások anyagaival. Ez azért van így, mert nyilvánvaló, hogy a kisebbek számára a legfontosabb az élmény. Munkáikat, a betanult verseket és jeleneteket a lelki gyakorlat befejező napján szokták bemutatni. © Milyen a középiskolások és egyetemi hallgatók programja? — A középiskolások és egyetemi hallgatók esetében a legfontosabb az előadások utáni vita, beszélgetés. Mivel ezen van a hangsúly, az ő csoportjaikat rendszerint több lelkész vezeti. Természetesen nekik is maradt idejük szabad tevékenységre, maguk írnak verseket, dalokat tanulnak be, gitároznak. A középiskolások és egyetemi hallgatók csoportjai rendszerint július végén és augusztus elején tartózkodnak Tótfalun, hogy ezután legyen idejük felkészülni az egyetemre, az íratkozásokra stb. Hogyan lehet eljutni a lelkigyakorlatokra? — Különféleképpen. Azok, akik már korábban is voltak, minden évben meghívót kapnak. A legfiatalabbak szervezetten jönnek, a középiskolások és felnőtek esetében rendszerint olyanok jelentkeznek, akiket lelkipásztornak ajánlanak, de jelentkezhet minden érdeklődő. Az összes részvevővel azután szeptemberben tartunk egy közös találkozót, amelyen részt szoktak venni a szülők is. E találkozóknak rendszerint több mint 200 résztvevője szokott lenni. · A részvevők a lelkigyakorlatok idején az internátusszerű épületben vannak elszállásolva. Menynyibe kerül a teljes elátás? — Az itt-tartózkodás teljes ellátással megítélésem szerint valóban szimbolikus, mindössze 200 dinár. P. I. ÚJMISÉSEK Szombaton Péter-Pál napján Pénzes János szabadkai megyéspüspök két fiatal papot szentelt föl. A két újmisés Vajda Károly és Háderer László. A szokásokhoz híven, első miséiket a fiatal papok szülőhelyükön mondják. Háderer László első miséjét tegnap este 6 órakor mondta a verbászi templomban. Újmise legutóbb Verbászon 1976-ban volt. A szentmise érdekessége volt, hogy a verbászi egyházi kórus a Missa de angelisből énekelt latin nyelven neserészleteket. Vajda Károly első miséjét jövő vasárnap, július 7-én mondja a tótfalusi templomban. A tótfalusi plébánia történetében ez lesz az első újmise. Vasárnap Bérmálás volt Temerinben Vasárnap délelőtt, 10 órakor kezdődött Temerinben az ünnepi szentmise, amelyet Pénzes János szabadkai megyéspüspök celebrált. A szentmise keretében megtartották a bérmálást. Szungyi László temerini plébános szavai szerint az idei bérmálás volt az eddigi legtömegesebb, összesen 325 bérmálkozó volt, ami csaknem százzal több, mint a korábbi években. Ez elsősorban azért történt, mert az idén sok felnőtt jelentkezett bérmálkozásra. ISMERD MEG A BIBLIÁT (34.) Jákob és Ézsau zsáknak és Rebekának i ikrei születtek: Jákob és Ézsau. A két gyermek semmiben sem hasonlított egymásra. Ézsau nem tűrte, hogy fékezzék, fegyelmezzék. Kora ifjúságától fogva vadászott, ő volt apja kedvence. Jákob gondos, szorgalmas ember volt, inkább a jövővel törődött, mint a jelennel. Szívesen foglalkozott a nyájjal és földműveléssel. Türelmes kitartását, ügyességét és előrelátását édesanyja sokra becsülte. Rebeka Jákobot szerette jobban. Izsák és Rebeka azt szerették volna, ha az Ábrahámnak adott ígéretek két gyermekük életében teljesednek. Az ígéreteket Ézsau és Jákov is jól ismerték. Különös súlyt fektettek az elsőszülöttségi jogra, mivel kiváltsággal és felelősséggel is járt. Az elsőszülött gyermek a család papja, az apai örökségből kétszer annyit kapott, mint testvére, és az ő családjából származik a világ Megváltója Életét Isten szolgálatának kell szentelnie, engedelmeskednie kell Istennek úgy a magán-, mint a közéletben, és meg kellett fogadnia Isten tanácsait. Izsák mindezt tudtára adta gyermekeinek, és határozottan kijelentette, hogy Ézsaut illeti az elsőszülöttségi jog. Ézssau azonban nem szerette az áhítatot, nem hajlott a vallásos életre, sőt terhes volt számára. Isten törvényét, mely az Ábrahámmal kötött szövetség feltételét képezte, Ézsau igának tartotta. Leghőbb kívánsága, hogy szabadon űzhesse kedvteléseit. A hatalom, a gazdaság, a könnyelmű élet jelentette számára a boldogságot. A két gyermekről születésük előtt Isten kijelentette: „Két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobb szolgál a kisebbiknek” (I. Mózes 25, 23.). Rebeka emlékezett erre, és megértette, hogy Jákob lesz Isten ígéreteinek örököse. Ezt közölte fiával is, aki kimondhatatlanul vágyott az elsőszülöttségre és a vele járó kiváltságokra. Olyan kapcsolatot szeretett volna létesíteni Istennel, mint amilyen nagyapjáé, Ábrahámé volt. Ézsau egy napon fáradtan, üres kézzel jött haza a vadászatból, és ennivalót kért Jákobtól. Jákobot most is az elsőszülöttségi jog foglalkoztatta. Azt mondta, hogy akkor ad eledelt, ha cserébe neki adja elsőszülöttségi jogát Feláldozta a mennyei földiért. A pillanatnyi élvezetért odaadta cserébe az örökkévalót. ..Így veté meg Ézsau azelsőszülöttséget” (I- Mózes 25, §4.). Miután így rendelkezett, megkönnyebbült. Útja ezentúl akadálytalan: azt tehet, ami neki tetszik. A helytelenül értelmezett szabadságért ma is hányan cserélik fel elsőszülöttségüket, a tiszta, szeplőtlen, örökkévaló mennyei örökséget. Ézsau ezután két bálványimádó feleséget szerzett magának. Ezzel megszegte a szövetség egyik feltételét, amely tiltotta a választott nép és a pogányok közötti házasságot. Apja mindezek után is neki tartogatta az elsőszülöttnek járó áldásokat. Teltek-múltak az évek. Izsák megöregedett, látása gyengült, úgy érezte, halála közeleg. Úgy határozott, titokban megáldja Ézsaut, nehogy Rebeka és Jákob megakadályozzák ebben. De Rebeka megsejtette Izsák tervét. Biztos volt benne, hogy az ellenkozik Isten tervével. Ha ezt Izsák megteszi, megharagítja Istent, és kisebbik fiát megfosztja azoktól az áldásoktól, melyeket Isten neki szánt. Milyen szomorú, amikor nincs összhang a szülők között és egyik gyermeküket jobban szeretik a másiknál. Ez boldogtalanná teszi őket és a gyermekeiket is. A széthúzás és gyűlölet lesz úrrá a családon. A szülők elvakultságukban megfeledkeznek Isten akaratáról, és helyette saját elképzeléseiket valósítják meg. Izsák titokban megkérte Ézsaut, hogy ejtsen el egy vadat, készítsen belőle eledelt, hogy utána megáldja De Rebeka megtudta, hogy mire készülnek, ezért gyorsan elkészített egy bárányt és Jákobot küldte be apjához, mielőtt Ézsau megérkezne. Jákob többszörös hazugságba keveredett. Apját megtévesztette, így szerezte meg az elsőszülöttnek járó áldást Sikerült a csalás, de ezzel fájdalmat bánatot okoztak maguknak. Isten kijelentette, hogy az elsőszülöttségi jog Jákobé. Szavát idejekorán beváltotta volna, ha hittel és türelemmel várnak teljesítésére. De Rebeka és Jákob hite — sok más emberéhez hasonlóan — csődöt mondott. Rebeka keservesen megbánta, hogy rossz tanácsot adott fiának, mert ezzel megfosztotta magát szeretett fiától. Életében többé nem látta. Jákob bűntudatot érzett. Vétkezett Isten, apja, testvére és önmaga ellen. Egyetlen rossz lépése tönkretette egész életét. Fiainak gonosz tettei emlékeztették saját ballépésére. Ez a bibliai történet arra tanít minket, hogy soha ne akarjunk hazugság árán előnyhöz jutni. „Jobb a szegény a hazug férfinál'’ (Példabeszédek 19—22.). FARAGÓ József Főpásztori látogatás Jövő vasárnap Pénzes János szabadkai megyéspüspök Verbászra látogat. Püspökké szentelése óta ugyanis még nem tett látogatást ebben az egyházközösségben. Délelőtt 10 órakor főpásztori misét celebrál, majd elbeszélget az egyházközösségi képviselőkkel és a hívekkel. 1991. július 1., hétfő VALLÁSI EMLÉKEINK reformáció Szlavóniában (1.) A reformáció térhódításának egyik kimagasló alakja Sztárai Mihály volt a 16. század első felében, aki Sztára községben, a magyarországi Somogy megyében született. Ő is, mint az akkori reformátorok többsége, korábban a katolikus alsópapsághoz tartozott, illetve szerzetes volt, s csak később, 1530-ban lett az új vallásnak egyik leglelkesebb, legbuzgóbb szószólója és terjesztője. Amikor az új vallás eléggé megerősödött, Sztárai rendkívüli szenvedélyességgel nyílt vitákat kezdett a régi vallás vezetőivel— híveivel, nemcsak teológiai jelentőségű kérdésekről, hanem politikáról, gazdaságról és szociális kérdésekről is. Ilyen vitákat több helyen tartott, köztük Valpón és Vukováron. Sztárai mellett vitatkoztak az egyszerű polgárok, jobbágyok, parasztok és urak is. Az ilyen szócsatákat, valamint az új vallás hirdetése és térhódítása terén elért eredményeket így írta le Sztárai barátjának, Tuknai Miklósnak: ,,az új tanok, az új eszmék erők gyökeret vertek a Dráva és a Duna mindkét oldalán elterülő falvakban és városokban, ahol is 120 gyülekezetet alapított az új vallás számára.” Megemlékezett még az ellenlábasaival vívott nyílt szócsatáiról, kiemelvén, hogy azokat új tanaival és eszméivel mindig és minden vonalon visszavonulásra kényszerített. A reformáció idején a katolikus egyházfik 1551 pünkösd vasárnapján zsinatot tartottak az 1327-ben alapított és 1422-ben bővített nazarai kolostorban (Possessio monasterii S. Spiritus Nazra), amely Kórógytól mintegy 10 kilométerre délkeletre, a Turdafalváról — Tordinciól a borsodi — bradini erdő felé vezető út mentén, a Valkó (Vuka) folyó melletti egyik dombon feküdt, melynek helyét a környező falvak lakossága ma is Gradinának nevezi. A történeti okmányok szerint Stipan gospodar, vagyis Sztipán hatalmi ember, aki már Sztárai új tanainak volt lelkes szószólója, társainak és társnőinek segítségével a zsinaton résztvevő ferenceseket nyílt vitáival és szólásaival annyira megijesztette, hogy azok közül félelmükben többen a kolostorban lévő teknők alá bújtak. A teknőkön azután három-három asszony ült mindaddig, míg a teknők alá bújt szerzetesek el nem fogadták az új vallási tanokat. Ebből a komikus esetből szólás is születetett Tordinciban. Ez a „hatalmi ember” társai segítségével a közeli Vukovárról is az említett kolostorba hajtotta a szerzeteseket, s onnan addig ki nem engedte őket, míg el nem fogadták az új vallási eszméket. A megtért szerzetesek közül később többen lelkes szószólói és terjesztői lettek a reformációnak. Közülük való Tordinac Mihajlo is, az első református pap Tordincin (pastor ecclesie patrie Tordavalvensis), akit később érdemei elismeréséül „senior”-nak, esperesnek is megválasztottak. Időközben az új vallás a horvát reformátorok révén Boszniában is tért hódított. Történelmi megemlékezéseiben Jireček arról írt, hogy a reformáció idejében a „délszláv protestánsok azt remélték, hogy az új vallás az akkori egész európai Törökországban diadalmaskodni fog, abban bízván, hogy a török basák többsége délszláv származású volt” Rágerthay János, a királyi kancellária titkára is úgy vélte, hogy az új vallás nemcsak nálunk, hanem Trákiában és magában Konstantinápolyban is diadalmaskodni fog. Hogy ez nem így történt, abba valószínűleg külső tényezők és az általános európai politikai helyzet is belefeszített. Sztárai Mihály 1554 körül halt meg, de közeli és távolabbi barátai halála után mindent megtettek, hogy az új vallást megtartsák és tovább erősítsék. Ezért a szlavóniai ifjakat tanulmányaik folytatására, a református nagybirtokosok hathatós pénzbeli támogatásával, a kolozsvári és a debreceni teológiákra küldték. Ilyen célokra többször érkezett nagyobb összegű pénzsegély az új vallási tanokat hirdető Poroszországból, ahol Markošlj Juraj, a délszláv protestánsok ismert egyénisége és segélyezője élt. BENCZE Sándor (Folytatása a jövő hétfőn) ünnepélyes vett a bérmálás Titelen Kétnapos látogatást tett a múlt héten a titeli községben Pénzes János szabadkai püspök. Ellátogatott a titeli Mária mennybemenetelének szentelt templomba, majd pedig a löki Rózsafüzér Királynéja- templomba. Kíséretében volt Andrija Anušić, a püspökség titkára, valamint Sztrikovits János újvidéki dékán. A püspök és kísérete elbeszélgetett az egyházközösségi képviselőkkel, majd találkoztak az elsőáldozó és bérmálkozó gyerekekkel. A vendégek megtekintették a temetőket is. Látogatásának második napján , délelőtt ünnepi szentmise keretében a püspökökön tartott bérmálást. A löki katolikus templomban két fiú és egy kislány vette fel a bérmálás szentségét. A szentmise után a helybeliek megvendégelték a főpásztort és kíséretét. Délután a bácskai kórházmegye főpásztora a titeli teplomban is szentmisét szolgáltatott Andrija I Anusiétyal, Sztrikovits Jánossal és Frimjo Lukc helybeli plébánossal, amelynek keretében elvégezték a bérmálást. A szentmise előtt Szekeres Katica virágcsokorral üdvözölte a püspököt. A katolikus nagykorúság szentségét Titelen 10 fiú és 3 kislány vette fel. A templom az utolsó helyig megtelt a hívőkkel, a bérmálkozók szüleivel és keresztszüleivel, de nagy számban voltak jelen pravoszláv és más vallású hívők is. Pénzes püspök a szentmise után lefényképezkedett a bérmálkozókkal. A titeli egyházközösség híveihez tartozik még az is, hogy egy héttel korábban Franjo Lulic plébános elsőáldozást tartott a titeli és löki templomokban. Lökön öt elsőágozó volt, Titelen pedig tizenhat. Zika MARKOVIC Pénzes püspök áldoztatja a bérmálkozókat a titeli templomban