Magyar Szó, 1991. szeptember (48. évfolyam, 244-269. szám)

1991-09-05 / 244. szám

2 KÜLPOLITIKA A fegyvernyugvás felrúgása és a Jugoszláviával foglalkozó kü­szöbönálló hágai nemzetközi békekonferencia a központi té­mája a külföldi hírügy­nökségek és hírközlő szervek Jugoszláviával kapcsolatos írá­sainak. Mindaddig, amíg a kisebbség a többség erőszakától tart abban az országban, amelyben számos tör­ténelmi ok van a félelemre, őrült­ség lenne azt hinni, hogy a béke közel van — állapítja meg tegnapi kommentárjában a Washington Post. Az Európai Közösség béke­­konferenciájának alapvető felada­ta az kell hogy legyen, hogy mara­déktalanul rávilágítson: azoknak a kormányoknak, amelyek elisme­rést kérnek és csatlakozni szeret­nének az európai piachoz, feltétel nélkül be kell tartaniuk a kisebb­ségvédelmi szabályokat és tör­vényeket - teszi hozzá a washing­toni újság. A Radio France International a következőképpen fogalmaz: Ala­posan elszámította magát minden­ki, aki a vasárnapi tűzszüneti szer­ződés aláírása után fegyvernyug­vásra számított a balkáni ország­ban. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a szerbek minél több terüle­tet akarnak elfoglalni még a lehet­séges tűzszünet előtt, másfelől egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, ki ellenőriz és ki kinek pa­rancsol a terepen, ami a fegyveres alakulatokat illeti. Nagyon köny­­nyen meglehet, hogy Európa mindaddig nem fogja megérteni, mi történik Jugoszláviában, amíg saját emberei, a megfigyelők nem kezdenek áldozatul esni - véleke­dik a francia rádió. A Deutsche Welle megítélése szerint az Európai Közösség kiját­szotta az utolsó kártyáját is a békés rendezés érdekében, de menten hozzáteszi, nincs jogi alapja a tevé­kenyebb szerepvállalásnak Jugo­szláviában. Ezzel kapcsolatban De­­lors-nak a szavait idézi, aki azt mondta, tíz év lépéshátrányban van a közösség, hogy effajta kihí­vásokkal szembenézzen. Ez idő szerint az EK-nak nemcsak hogy nincs közös biztonsági politikája, hanem külpolitikája sem az, amely esetleg lehetővé tenné számára, hogy mint az ENSZ a világ egyes országaiba, úgy ő Jugoszláviába küldjön kéksisakos katonákat. A Deutsche Welle hangsúlyozza Genscher német külügyminiszter bejelentését, amely szerint, ha a hágai konferencián nem születik eredmény, Németország lépéseket tesz Horvátország és Szlovénia el­ismerése felé. A The Australian a fegyverszü­neti egyezmény hihetetlenül gyors összeomlásáról cikkezik, és arra a következtetésre jut, hogy a politi­kai vezetők immár nem tartják ke­zükben a hadsereget. A Sydney Morning Herald jugoszláviai tu­dósítója azt írja, látta, amikor a hadsereg rálőtt egy autóbuszpá­lyaudvarra, amelyről a horvátok nem voltak hajlandók levenni nemzet lobogójukat. A Reuter brit távirati iroda Há­gában keltezett tudósítása tartal­mazza Van den Broek holland külügyminiszter kijelentését, hogy „Európa aggódik a tűzszünet megszegése miatt”, és hogy nem hajlandó megfigyelőit tűzbe kül­deni. A megfigyelők első csoportja Zágrábba utazik, de mindaddig nem megy a veszélyes övezetekbe, amíg nem garantálják személyi biztonságukat, mondta a holland diplomácia vezetője. A Reuter egyébként az Európai Közösség mértékadó köreiből származó in­formációkra hivatkozva azt jelenti, nincs kizárva, hogy a békekonfe­rencia akár a jövő évig is elhúzó­dik. A spanyol El Independiente szerint Jugoszláviában most már semmi sem biztos. A Biztonsági Tanács korábban azért nem tűzte napirendre a jugoszláv problémát, mert még a puccs előtt a Szovjet­unió nem értett egyet nemzetközi erők Jugoszláviába küldésével. Le­het, hogy a puccs után most válto­zott a szovjet álláspont. A brit sajtó is pesszimista, a Ti­mes például arról ír, most már azt sem lehet megállapítani, hogy há­nyan halnak meg naponta, arról nem is beszélve, hogy az összege­zés szinte lehetetlen. A The Guardian szerint a jugo­szláv hadsereg tábornokai tovább­ra sem hajlandók egyetlenegy megfigyelőt sem beengedni a há­borús övezetekbe. Az olasz sajtó jugoszláviai jelen­tései arról szólnak, hogy fegyver­nyugvásra egyáltalán nem került sor. Ebben az összefüggésben idé­zik De Michelis külügyminiszter Hágában elhangzott szavait, hogy a jugoszláviai helyzettel kapcsolat­ban nincs helye az illúzióknak, mert nem kevesen kerékkötői a békefolyamat kibontakozásának. Kedden késő délután Szegeden afféle mini csúcsértekezletet tar­tottak, az ezt megelőzően Szabad­kán járt Antall József magyar kor­mányfő az esti órákban tárgyalt horvát és szlovén politikusokkal. A VMDK elnökségével a palicsi kas­télyban két órán át tárgyalt a ma­gyar kormányfő. A szegedi Dél- Magyarország azt írja, tájékoztatta a vajdasági magyarokat, hogy Markovic kormányfővel teljes mértékben egyetértettek abban, hogy személyi és lokális elven mű­ködő autonómia illeti meg a nem­zetiségieket. A vendéglátók meg­említették, hogy a jugoszláviai ma­gyar nemzetiségű fiatalokat kikép­­zetlenül vonultatják be és vezény­lik a harcok színhelyére. Antall Jó­zsef biztosította a Vajdaságban élő­ket, hogy a magyar kormány to­vábbra is kész támogatni az ottani magyarokat. A VMDK vezetői kö­szönetet mondtak azért, amit a ju­goszláviai válság kezeléséért tett a magyar kormány, biztosították a miniszterelnököt, hogy tevékeny­ségüket mindenben alárendelik annak, hogy Magyarország minél előbb tagja lehessen az Európai Közösségnek. A vajdasági magya­rok hangsúlyozták, nem akarnak belekeveredni a harcokba, a békés megoldás hívei. A tűzszünet nagy próbakő, ezért értesültek aggoda­lommal Eszék bombázásáról. A szlovén és a horvát köztársasági kormányok képviselői egyetér­tettek Magyarország Jugoszláviá­val kapcsolatos politikájával, a megközelítéssel, s köszönetet mondtak a magyar kormánynak eddigi tevékenységéért, különösen azért, amit a menekültekért tett. A Magyarországgal határos harmadik tagköztársasággal, Szer­biával a magyar kormány rend­szeres érdemi kapcsolatot kíván fenntartani. A miniszterelnöki csúcstalálkozóról szerdán tájékoz­tatta a belgrádi magyar nagykövet a szerb külügyminisztert. A Dél- Magyarország tudósítója úgy érte­sült, hogy e találkozón előkészítet­ték a szerb külügyminiszter közel­jövőben esedékes magyarországi útját. NEMZETKÖZI FIGYELŐ Talán Hágában sikerül valami Magyar Szó A TASZSZ multinacionális erők beavatkozását indítványozza A szovjet külügyminisztérium nézete azonban változatlan a jugoszláviai válsághelyzetről vádolta a Jugoszláv Néphadsereget, hogy durván beavatkozott Szlovéniá­ban, ami azután „a népi ellenállás hullámát váltotta ki, s a nemzetközi közösség is elítélte, ezután a hadse­reg visszavonulása következett”. Sljepin síkraszállt továbbá azért is, hogy „a nemzetközi közösség, min­denekelőtt pedig Európa, ismerje el a horvátok nagy többségének az önrendelkezésről kifejezett akara­tát”. Megjegyezte, hogy a Horvátor­szágban élő szerbek jogait ugyan­úgy szavatolni kell. A TASZSZ hírmagyarázata óriási meglepetést és figyelmet keltett s nemcsak azért, mert a kommentá­tor egyetértett azzal, hogy nemzet­közi erőket kell Jugoszláviába irá­nyítani, hanem azért is, ahogyan a jugoszláviai helyzetről ír. Ennek el­lenére a hivatalos moszkvai politika továbbra sem változtatta meg a Ju­goszláviával kapcsolatban korábban megfogalmazott álláspontját. A kül­ügyminisztériumban hangsúlyoz­ták, hogy a szovjet álláspont, ame­lyet a közelmúltban Ante Marko­­victyal, az SZVT elnökével is ismer­tettek, „nem változott lényegesen”. A külügyminisztérium képviselője megjegyezte, hogy a TASZSZ hír­­magyarázatát az illetékes miniszté­rium konzultálása nélkül írták meg, és kizárólag a szerzők személyes vé­leményét tükrözi. (Tanjug) A szovjet TASZSZ hírügynökség kommentátora tegnap síkraszállt azért, hogy Jugoszláviába olyan multinacionális erőket vezényelje­nek, amilyenek annak idején Irak­ban is felléptek. Vlagyimir Sljepin egyetértett azon európai kormá­nyok véleményével, amelyek lehet­ségesnek tartják európai multinaci­onális erők bevetését a jugoszláviai összetűzések megfékezésére, vagy ahogyan a kommentátor fogalma­zott: „a balkáni barbárság” feltar­tóztatására. Kommentárjában azzal Szeptember 4. PÉNZNEM EGYSÉG Sorszám: 172. VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 17,6089 17,6619 17,7149 OSZTRÁK SCHILLING 100 184,1770 184,7312 185,2854 KANADAI DOLLÁR1 19,7085 19,7678 19,8271 FRANCIA FRANK 100 381,3982 382,5458 383,6934 NÉMET MÁRKA 100 1296,1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100­ 11,7588 11,7941 OLASZ LÍRA 100 1,7369 1,7421 1,7473 JAPÁN JEN 100 16,5599 16,6097 16,6595 HOLLAND GULDEN 100 1150,8125 1154,2753 1157,7381 SVÉD KORONA 100 357,0553 358,1297 359,2041 SVÁJCI FRANK 100 1477,2288 1481,6738 1486,1188 ANGOL FONT1 38,1093 38,2240 38,3387 USA-DOLLÁR1 22,4833 22,5510 22,6187 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít ___________________ 1991. szeptember 5., csütörtök Moldávia ellenőrzi a román határt Bukarest elismerte a szovjet tagköztársaság függetlenségét Moldávia szovjet tagköztársaság kedden közzétette, hogy átveszi az ellenőrzést a Romániával va­ló ország határa mentén és a pa­rancsnokságot a moldáviai terü­leten levő szovjet határ menti alakulatok felett. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Mircea Snegur moldáviai el­nök dekrétumot adott ki, amellyel kihirdette, hogy a köztársaságnak nincs közös határa a Szovjetunióval. A Moldáviai Köztársaság, mint is­meretes, nemrég hirdette ki függet­lenségét a központi szovjet hata­lomtól, akárcsak a szomszédos Uk­rajna, amellyel egyébként nincsen formális államközi határa. A dekrétum a moldáviai szovjet határ menti alakulatok minden va­gyonát és fegyverzetét a Moldáviai Köztársaság tulajdonába helyezi át. A dekrétum azonnal hatályba lép, és Moldávia - áll az okmány szöve­gében - megkezdi a tárgyalásokat a szovjet hatóságokkal a határkérdé­sekről. A román képviselőház kedden támogatta Moldávia szovjet köztár­saság függetlenségét, kihirdetését „a szükségszerű és törvényes resta­uráció kezdeté”-nek minősítette, felszólítva az Európa Parlamentet és a világ minden kormányát, is­­merje el a Moldávia szuverenitását. A román parlament két házának képviselői igazi hazafias hangulat­ban fogadták el a Kisinyovban szé­kelő moldáviai parlament augusz­tus 27-i határozatát, hangsúlyozva, hogy Moldávia függetlenségének kihirdetése „különös jelentőségű eseménynek számít a Prut folyó túl­só partján élő testvérek életében”. A román képviselőház tegnap teljes mértékű támogatásáról bizto­sította a Moldáviai Köztársaság par­lamentjét, kormányát és elnökét a román nemzeti identitás, nyelv és kultúra védelmében. A Moldávia függetlenségét elismerő nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kisinyovi par­lament határozata „a Ribbentrop- Molotov-paktum következményei­nek megszüntetése”, amellyel Ro­mánia 1939-ben a Szovjetunió javá­ra elvesztette moldáviai tartomá­nyának jó részét, valamint a Bulgá­riához került Dobrudzsa déli terü­let egy részét. (Tanjug) „Kommunista pasák” a rács mögött Hivatalosan nem indokolták meg Enver Hoxha egykori munkatársainak letartóztatását Tiranában közölték, hogy a múlt szombaton a hatóságok letartóztat­ták Manush Myftiut, a kormány el­nökének egykori helyettesét, az Al­bán Munkapárt KB Politikai Bizott­ságának volt tagját és Kino Buxhe­­lit, az egykori protokollfőnököt. A Zeri i Popullit pártlapra hivatkozva az albán ATA hírügynökség úgy fo­galmazott, hogy hivatalosan még nem közölték a letartóztatás okát. „Köztudomású, hogy Myftiut az Al­bán Munkapárt 10. kongresszusán a képviselők követelésére zárták ki a pártból”, állapította meg cikkében a Zeri i Popullit. A Rilindja Demokratike lap ugyancsak beszámolt Myrtiu őrizet­be vételéről és hozzáfűzte, hogy En­ver Hoxha egyik közeli munkatársa volt. A lap megállapítása szerint „a Hoxha-diktatúra hóhérának” letar­tóztatásával „megkezdődött a kom­munista pasák megbüntetése” Albá­niában. „Ha meg akarjuk mutatni a vi­lágnak, hogy nálunk is működik a jogállam, és készek vagyunk megte­remteni a demokratikus rendszert, akkor a felelősöket bíróság elé kell állítani”, szögezi le a Rilindja De­mokratike lap. Baker Moszkvába látogat James Baker amerikai államtit­kár azt tervezi, hogy a jövő héten Moszkvába utazik, s a helyszínen tá­jékozódik a Szovjetunióban történt gyors változások eredményeiről. Várható, hogy Baker a szovjet fővá­rosban részt vesz az emberi jogok­ról tartandó konferencián, amelyre szeptember 10-e és október 4-e kö­zött kerül sor. Szinte bizonyosra ve­hető, hogy tárgyalni fog az ország új külügyminiszterével, Borisz Pan­­kinnal. Hivatalos amerikai körök azt a lehetőséget is megemlítették, hogy Baker ellátogat a balti államokba is. (AP) Major Hongkongban John Major brit kormányfő kí­nai látogatásának befejeztével teg­nap Hongkongba érkezett. A Reu­ter hírügynökség jelentése szerint a kormányfő azért­­­­látogatott Hongkongba, hogy kinyilvánítsa, London továbbra is nagy érdeklő­dést tanúsít a terület iránt, és ugyanezt teszi 1997 után is, ami­kor a gyarmat Kína fennhatósága alá kerül. A kormányfőnek el kell oszlatnia továbbá azokat a kételye­ket is, miszerint Nagy-Britannia és Kína a hongkongi nép kárára akar valamiféle megállapodást kötni. Pekingben kedden a két fél megállapodást írt alá repülőtér építéséről Hongkongban. A doku­mentumot Li Peng kínai és John Major brit kormányfő látta el kéz­jegyével. Bulgáriában leállítják a kozloduji atomerőművet Bulgáriában kedden megkezdő­dött a közelmúltban oly sok problé­mát okozó kozloduji atomerőmű le­állítása. Elsőként kikapcsolták a két legrosszabb állapotban levő atomre­aktor egyikét. A nemzeti energiabi­zottság egyik mérnöke elmondta, hogy a reaktor kapacitása 440 megawatt, s munkáját tegnap telje­sen meg is szüntették. A másik ugyanilyen típusú reaktort pedig tíz napon belül kapcsolják ki. A Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség véleménye szerint ez a reaktor is rendkívül veszélyes és már nem biztonságos. A Duna mellett található kozlo­duji atomerőműben összesen hat reaktor működött, ezek biztosí­tották a közelmúltban Bulgária vil­lanyáram-szükségletének 40 száza­lékát. (AFP) Az EK segélye a jugoszláviai menekülteknek Az Európai Közösség kedden úgy döntött, hogy egymillió ECU (1,18 millió dollár) értékű humani­tárius segélyt hagy jóvá a jugoszláv menekülteknek - közölte tegnap Hágában a tizenkettek miniszteri találkozója után megtartott sajtóér­tekezleten Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter hozzáfűzte, hogy a segély szétosztásának meg­szervezésével az Európai Bizottsá­got bízták meg. (AFP)

Next