Magyar Szó, 1992. január (49. évfolyam, 1-29. szám)
1992-01-13 / 11. szám
Gondolatficamok Ahogy közeleg január 17-e, az EB döntő tornájának a sorsolása, úgy fokozódik a láz, de az idegesség is a csonka JLSZ belgrádi székházában. Az olajat rendszeresen adagolja a tűzre Lennart Johansson, az UEFA svéd elnöke, néhányszor ugyanis már felvetette a kérdését: vajon létezik-e jugoszláv válogatott, illetve a meglévő jogosan vehetne-e részt a júniusi rangos futballfesztiválon. A csonka JLSZ adminisztrációja váltig hangoztatja, hogy ekörül nem lehet semmilyen dilemma, hiszen Ivica Osim legénysége megszerezte az első helyet selejtező csoportjában, és a kiírás értelmében döntős. Hozzáfűzik a fővárosban azt is, hogy az UEFA szabályzata nem irányoz elő megoldást olyan esetre, amikor egy válogatott ország, illetve egy része nélkül marad, így nincs alapja a jugoszláv csapat kizárásának sem. Ami a szabályzatot illeti, valóban ez a helyzet, de a kizárás okairól másként tülekednek Európában, valószínűleg az UEFA-ban is, úgyhogy naivak a csonka JLSZ-ben, ha azt hiszik, hogy csak Johansson elnök van „ellenük”. Az az elképzelés, hogy Jugoszlávia fennadjon akár két köztársaság államaként is, nagyon eluralkodott a JLSZ-ben is, rögeszmévé vált, és vakságot okozott, úgyhogy egyesek igencsak eltávolodtálГ a sivár valóságtól Ez pedig a külföld szemében úgy fest, hogy tulajdonképpen kinek a válogatottja készül Svédországba, amikor régen megérkezett az UEFA-ba a szlovének meg a bonátok kérelme, hogy vegyék fel őket a tagság soraiba. Európában is nagyon jól tudják, hogy a múlt év második felében elutasította a szelektor meghívását Katanec, Vulic, Jozic, Ivkovic, Járni, Bobon és Prosinecki, ők szinte valamennyien oszlopos tagjai voltak a világbajnokságot is sikeresen megjárt összeállításnak. Johansson úr szerint, ha január 15-én az Eb elismeri Szlovénia meg Horvátország (netán Macedónia és Bosznia- Hercegovina) szuverenitását is, akkor a labdarúgó-szövetségük joggal elvárja a felvételt az UEFA-ba, tehát a horvátok is elmondhatják, hogy ugyanolyan joggal küldenének válogatottat az EB döntő tornájára, mint a csonka JLSZ. Ilyen gordiuszi csomó még nem merült fel az UEFA székházában, de ha most napirendre tűzik az elnök javaslatára, akkor nem lesz semmilyen meglepetés, ha megszavazzák, hogy a jugoszláv válogatott helyett a csoportunkban második helyezett Dánia együttese szerepeljen a tornán. Arra nem ildomos hivatkozni - persze ezt sem értik Belgrádban -, hogy hasonló helyzetben van a Szovjetunió, azaz a Független Államok Közössége is, mivel ott megegyeztek, hogy továbbra is közös válogatottakat küldenek a nagy versenyekre. Indolatficamokra utal annak a lehetőségnek a szinte eszelős kutatása is, hogy a csonka JLSZ valahogyan kieszközölje, hogy a D zvezda az elkövetkező BEK-mérkőzéseit már saját stadionjában játssza. Kirívó Velibor Vasovic egykori válogatottnak, a pirosfehérek volt edzőjének a fellépése, aki jogász, jelenleg ügyvéd létére arról tett tanúbizonyságot, hogy nem ismeri a „házirendet, az UEFA-ban és nincs érzéke a nyugati viselkedésformához, jóllehet évekig külföldön profiskodott. Vasovic ugyanis élesen megbírálta a csonka JLSZ-t, mert nem döngeti erélyesebben a berni székház ajtaját, szerinte - jó balkáni módra — állandóan Gerhard Aigner főtitkár nyakán kellett volna eddig is lógni, mivel csak így lehet célhoz érni. Nos, így lehet a legkevésbé eredményre jutni, az erőszakoskodás averziót vált ki, amit már tapasztalhattak klubjaink, az UEFA- ban nem lehet alkudozni, lapos tatákat folytatni, mint mondjuk a szerbiai parlamentben. Hogy ismét szóra méltassák a D zvezda esetét, ahhoz elsősorban tartós békére lenne szükség idehaza, és olyan argumentált garanciára, a mindenkori vendégek biztonságára, amelynek e fórum atyái hitelt is adnának. Egyszerű a dolog, nember kár, hogy a kulturált megoldása is roppant bizonytalan. VARGA Tibor A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf., 11. (16027.) szám Újvidék, 1992. január 13., hétfő Vámsorompó és útlevél nélküli határokat Alija Izetbegovic tegnap ismertette a jugoszláv válság békés megoldására vonatkozó tervét - Mindegyik jugoszláv államnak saját pénzneme és katonasága lesz, legalábbis eleinte - Nemzetközi pénzsegély a hadsereg átszervezésére? (Munkatársunk telefonjelentése Szarajevó, január 12. Bosznia-Hercegovina fővárosában tegnap megtartották A hatalom és az ellenzék Jugoszláviában elnevezésű fórum hatodikerekasztal-értekezletét, amelynek napirendjén a fegyveres összetűzések beszüntetésének lehetősége és az új politikai párbeszéd kialakítása szerepelt. Az összejövetel iránt igen nagy volt az érdeklődés, sajnos, a sűrű köd miatt Belgrádból és Szkopjéból nem szállhatott fel a repülőgép, emiatt a két köztársaság kiemelkedő ellenzéki vezetői nem vehettek részt rajta, de a közlekedési blokádra hivatkozva a horvátok és a szlovénok is távolmaradtak a fordulópontként bejelentett párbeszédről. A legnagyobb érdeklődést mindenképpen Alija Izetbegovicnak, Bosznia-Hercegovina elnökének felszólalása váltotta ki, már csak azért is, mert a hét végén elterjedt a hír, hogy az elnök nyilvánosságra hozza a jugoszláv kérdés békés rendezésére vonatkozó tervét, azt az elgondolását, amelyet nemrégiben Cyrus Vance-szel is röviden ismertetett. A jugoszláv térség államai közösségének elnevezésével kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy annak lehetséges neve a Jugoszláv Közösségek Állama, Balkáni Közösség, vagy Dél-európai Közösség lenne. Ebbe a közösségbe az eddigi hat köztársaság, mint független államként társulna. Egyszóval független államok közössége alkotná az új képződményt. Az új államformában azok a törvények és más dokumentumok lennének érvényesek, amelyekről a hágai értekezleten egyetértés született (ezek az úgynevezett Carrington-féle papírok), valamint azok az okmányok is, amelyekről majd csak ezután állapodnak meg az érdekelt felek. (Folytatása a 3. oldalon) HORVÁTORSZÁGI HADSZÍNTÉR Nyugalom kisebb lövöldözésekkel Nyugat-Szlavóniában megszegték a tűzszünetet Katonai hírforrások szerint a horvátországi válságövezetekben tegnap nem szegték meg jelentősebben a tűzszüneti megállapodást. A Horvát Rádió sem jelentett a tűzszünet komolyabb megszegéséről, kivéve azt, hogy kisebb lövöldözés volt Dubrovnikban. Ez azért fontos, mert a Horvát Rádió a köztársasági elnök rendeletének értelmében cenzúra alatt van. A Kerdimon és Bániján tegnap szintén nyugalom volt, s ugyanez mondható el a Duna és a Száva közötti hadszínterekre is. Baranyában tegnap délelőtt szintén nem szegték meg a tűzszünetet, de valamivel 13 óra után Toerjanci közelében a cigánytelepet védő területi védelmi egységek állásait egy nagyobb csoport horvát álkatonai személy közelítette meg csaknem 600 méterre. A határokra ascxmal aknavetőkből és gyalogsági fegyverekből tüzet nyitottunk, jelentette ki a Tanjug újságírójának Borivoj Dofarokec, a baranyai területi védelmi parancsnok A Horvát Rádió szerint Eszéken a kilencedik éjszaka is nyugalomban telt el, és a dubrovniki, valamint a hercegovinai hadszíntereken is mindkét fél tegnap tiszteletben tartotta a tűzszünetet. Ezek a hírek szintén katonai forrásokból erednek. Dubrovnik szűkebb területén a Horvát Rádió jelentése szerint tegnap délelőtt nyugalom volt, de vasárnap hajnalban két óra tájban a hadsereg gyalogsági fegyverekből tüzet nyitott a horvát katonaság állásaira. A rádió állítása szerint a zemuniki repülőtérről is lövöldözés hallatszott, de a jelentésből nem derül ki, hogy milyen irányba és kire lőttek. Katonai hírforrások szerint viszont a zemunilii repülőtéren már régen nem volt ilyen nyugodt az éjszaka, mint a szombati. A nyugat-szlavóniai harctéren azonban a horvát erők szombaton éjszaka és vasárnap hajnalban nem tartották teljesen tiszteletben a 15. tűzszünetet, erről az Európai Közösség megfigyelőbizottsági is értesült A fentieket a banjalukai hadtest tájékoztatási szolgálata állítja, amely szerint szombaton 19 óra 45 perckor, 21 óra 45 perckor, valamint vasárnap hajnali 4 órakor szórványos lövöldözések voltak a Nova S és Nova Gradiska környékén. A hadseregben senki seш sérült, de a JH egységei nem is válaszoltak a tűzre. “Tegnap délelőtt a nyugat-szlavóniai harctereken a tűzszünetet nem szegték meg. Heves összetűzésre került sor tegnap délután Baranyában, amikor a horvát fegyveresek rátámadtak a területi védelmi egy»i..n _____x- *__Lx_-.i i — —-v . . 5. A területi védelmi egység tagjai közül ketten életüket vesztették, háromanlig megsebesültek. A pélmonostori jelentés szerint visszaverték a fátok támadását (Tanjug) A hadseregtől várják a segítséget Feszült helyzet Algériában Sadli Benzsedid elnök lemondása után Kérdésessé vált a választások folytatása Sadli Benzsedid algériai elnök szombat esti váratlan lemondása után viszonylagos nyugalommal telt el a vasárnap, az élet nem zökkent ki a rendes kerékvágásból, a foglalkoztatottak megjelentek munkahelyükön, folytatódott az oktatás, az üzletet kinyitották. A feszült helyzetre van azonban, hogy az útkereszteződéseknél, a legfontosabb középületek előtt katonák őrködtek és mozgósították a biztonsági szolgálat táráit is. Ahmed Ghozali miniszterelnök kormánya nem mond le az új államfő megválasztásáig. Éjfél körül a miniszterelnök tévéüzenetében felkérte az ország minden polgárát, hogy felelősségteljesen teljesítse munkafeladatait, legyen éber, nyilvánítsa ki hazafiasságát, szolidaritását és legyen toleráns. A kormányfő szerint Sadli Benzsedid abban az időszakban mondott le, amikor az országban példa nélküli súlyos helyzet alakult ki. A múlt hónap elején meghozott törvénnyel összhangban a kormányfő felszólította a hadsereget, hogy nyújtson segítséget a nyugalom megőrzésében. Úgy fogalmazott, hogy a hadsereg az ország szuverenitása, nemzeti egysége megőrzésének megbízható és hűséges eszköze. Ghozali egy szóval sem tért ki arra, mi lesz a választások első fordulójának eredményével, amely lemondásra késztette az államfőt. Az algériai sajtó tegnap feltételezte, hogy a választásokat felfüggesztették, s a második forduló előtt megejtik az elnökválasztásokat A Le Maan független újság azt állította, hogy a parlamenti választások eredményét semmisnek nyilvánították, s a második fordulót meg sem tartják. Hamarosan magyarázatot ad Algéria alkotmányügyi tanácsa, amelynek elnöke, a 71 esztendős Abdelmalek Behabilesz ideiglenesen betölti az államfői tisztséget is. Az algíri rádió szerint az sem zárható ki, hogy a tanács közli a nemzetgyűlési választások első körének végleges eredményét Sadli Bendzseaid az elnöki tisztségről való leköszönését azzal a szándékával magyarázta, hogy személyes áldozatvállalásával szavatolni kívánja az ország stabilitását. Ennek ellenére eltérően értékelik lépését, s különféle találgatások hangzottak el igazi motívumáról. Állítólag eltért az államfő és a katonai vezetőség nézete az ország jövőjéről, miután iszlám fundamentalisták fölényesen győztek a nemzetgyűlési választásokon. Az államfő állítólag hajlandó volt megosztani a hatalmat a választási győztesekkel, s úgy tűnik, ez nem nyerte meg a katonai vezetőség tetszését (Folytatás a a 2. oldalon) A MAI Sport TARTALMÁBÓL Befejeződött a Magyar Szó Kupa Tegnap este Szabadkán befejeződött a 20. Magyar Szó Kupa kispályás labdarúgótorna. Hatvannégy csapat rajtolt, s a tegnapi zárónapra a legjobb négy maradt. Az elődöntőben a képünkön látható Libera Marconi súlyos vereséget szenvedett a Radulovic CO csapatától, és nem jutott be a döntőbe. Ez a szabadkai csapat egyébként a torna egyik legkomolyabb esélyese volt Erről a versenyről, valamint a hétvége hazai és külföldi sporteseményeiről részletesen tudósítunk a Sportvilágban. * * KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Kilencvenkilenc vigaszdíj A nyertesek listája a 14. oldalon Ara 30 dinár Osztozkodnak a fegyveres erőkön Kompromisszum Oroszország és Ukrajna között Oroszország és Ukrajna elvben megállapodott abban, hogy osztozkodnak a volt Szovjetunió fegyveres erőin, ennek keretében a fekete-tengeri flottán is, amely miatt az utóbbi napokban nagymértékben roszszabbodott a két ország kapcsolata. Szombaton késő este Kijevben jutottak közös nevezőre, egésznapos megbeszélés után, amelyekben részt vettek a hadsereg képviselői is. Egységes parancsnokság alatt marad a flotta hadászati jelentőségű része, vagyis az atomfegyverzettel felszerelt hajók. E héten már megkezdődik a szakértők megbeszélése, amely egyáltalán nem lesz egyszerű, számos olyan kérdés vár tisztázásra, amely újabb viszályt szíthat Mindkét fél kötelezettséget vállal, hogy a tárgyalások végéig tartózkodni fog az egyoldalú lépésektől, s a vitás kérdéseket kizárólag tárgyalóasztalnál oldja meg. E kompromisszummal meggátolták a két legbefolyásosabb új állam közötti kapcsolatok további rosszabbodását. Az elhidegülést Ukrajna szándéka hozta, hogy ellenőrzése alá vonja a fekete-tengeri flottát. A kijevi és a moszkvai vezetőség éles hangú üzeneteket váltott és Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy nem csak a fekete-tengeri flottát, hanem az egész fegyveres erőket parancsnoksága alá helyezi. A kijevi megállapodással Ukrajna megkapta a flottának azt a részét, amelynek nincs hadászati jelentősége. (Tanjug) (Más oroszországi Jelentéseink a 2. oldalon) Túlnyomóan felhős idő, helyenkénti esővel (Időjárás-jelentésünk az 5. oldalon)