Magyar Szó, 1992. január (49. évfolyam, 1-29. szám)

1992-01-13 / 11. szám

Gondolat­ficamok Ahogy közeleg január 17-e, az EB döntő tornájának a sorsolása, úgy fo­kozódik a láz, de az idegesség is a csonka JLSZ belgrádi székházában. Az olajat rendszeresen adagolja a tűzre Lennart Johansson, az UEFA svéd el­nöke, néhányszor ugyanis már felve­tette a kérdését: vajon létezik-e jugo­szláv válogatott, illetve a meglévő jo­gosan vehetne-e részt a júniusi rangos futballfesztiválon. A csonka JLSZ ad­minisztrációja váltig hangoztatja, hogy ekörül nem lehet semmilyen di­lemma, hiszen Ivica Osim legénysége megszerezte az első helyet selejtező cso­portjában, és a kiírás értelmében dön­tős. Hozzáfűzik a fővárosban azt is, hogy az UEFA szabályzata nem irá­nyoz elő megoldást olyan esetre, ami­kor egy válogatott ország, illetve egy része nélkül marad, így nincs alapja a jugoszláv csapat kizárásának sem. Ami a szabályzatot illeti, valóban ez a helyzet, de a kizárás okairól más­ként tülekednek Európában, valószí­nűleg az UEFA-ban is, úgyhogy nai­vak a csonka JLSZ-ben, ha azt hiszik, hogy csak Johansson elnök van „elle­nük”. Az az elképzelés, hogy Jugoszlá­via fenn­adjon akár két köztársaság államaként is, nagyon eluralkodott a JLSZ-ben is, rögeszmévé vált, és vak­ságot okozott, úgyhogy egyesek igen­csak eltávolodtálГ a sivár valóságtól Ez pedig a külföld szemében úgy fest, hogy tulajdonképpen kinek a váloga­tottja készül Svédországba, amikor ré­gen megérkezett az UEFA-ba a szlové­nek meg a bonátok kérelme, hogy ve­gyék fel őket a tagság soraiba. Euró­pában is nagyon jól tudják, hogy a múlt év második felében elutasította a szelektor meghívását Katanec, Vulic, Jozic, Ivkovic, Járni, Bobon és Prosi­­necki, ők szinte valamennyien oszlopos tagjai voltak a világbajnokságot is si­keresen megjárt összeállításnak. Jo­hansson úr szerint, ha január 15-én az Eb elismeri Szlovénia meg Horvát­­ország (netán Macedónia és Bosznia- Hercegovina) szuverenitását is, akkor a labdarúgó-szövetségük joggal elvár­ja a felvételt az UEFA-ba, tehát a hor­­vátok is elmondhatják, hogy ugyan­olyan joggal küldenének válogatottat az EB döntő tornájára, mint a csonka JLSZ. Ilyen gordiuszi csomó még nem merült fel az UEFA székházában, de ha most napirendre tűzik az elnök ja­vaslatára, akkor nem lesz semmilyen meglepetés, ha megszavazzák, hogy a jugoszláv válogatott helyett a csopor­tunkban második helyezett Dánia együttese szerepeljen a tornán. Arra nem ildomos hivatkozni - persze ezt sem értik Belgrádban -, hogy hasonló helyzetben van a Szovjetunió, azaz a Független Államok Közössége is, mivel ott megegyeztek, hogy továbbra is kö­zös válogatottakat küldenek a nagy versenyekre. Indolatficamokra utal annak a lehetőségnek a szinte eszelős kutatása is, hogy a csonka JLSZ valahogyan ki­eszközölje, hogy a D­ zvezda az elkövet­kező BEK-mérkőzéseit már saját sta­dionjában játssza. Kirívó Velibor Va­sovic egykori válogatottnak, a piros­fehérek volt edzőjének a fellépése, aki jogász, jelenleg ügyvéd létére arról tett tanúbizonyságot, hogy nem ismeri a „házirendet, az UEFA-ban és nincs ér­zéke a nyugati viselkedésformához, jól­lehet évekig külföldön profiskodott. Vasovic ugyanis élesen megbírálta a csonka JLSZ-t, mert nem döngeti eré­lyesebben a berni székház ajtaját, sze­rinte - jó balkáni módra — állandóan Gerhard Aigner főtitkár nyakán kel­lett volna eddig is lógni, mivel csak így lehet célhoz érni. Nos, így lehet a leg­kevésbé eredményre jutni, az erősza­koskodás averziót vált ki, amit már tapasztalhattak klubjaink, az UEFA- ban nem lehet alkudozni, lapos tatákat folytatni, mint mondjuk a szerbiai parlamentben. Hogy ismét szóra mél­tassák a D­ zvezda esetét, ahhoz első­sorban tartós békére lenne szükség ide­haza, és olyan argumentált garanciá­ra, a mindenkori vendégek bizton­ságára, amelynek e fórum atyái hitelt is adnának. Egyszerű a dolog, nember kár, hogy a kulturált megoldása is roppant bizonytalan. VARGA Tibor A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf., 11. (16027.) szám Újvidék, 1992. január 13., hétfő Vámsorompó és útlevél nélküli határokat Alija Izetbegovic tegnap ismertette a jugoszláv válság békés megoldására vonatkozó tervét - Mindegyik jugoszláv államnak saját pénzneme és katonasága lesz, legalábbis eleinte - Nemzetközi pénzsegély a hadsereg átszervezésére? (Munkatársunk telefonjelentése­ Szarajevó, január 12. Bosznia-Hercegovina fővárosában teg­nap megtartották A hatalom és az ellenzék J­ugoszláviában elnevezésű fórum hatodik­erekasztal-értekezletét, amelynek napi­rendjén a fegyveres összetűzések beszünte­tésének lehetősége és az új politikai párbe­széd kialakítása szerepelt. Az összejövetel iránt igen nagy volt az érdeklődés, sajnos, a sűrű köd miatt Belgrádból és Szkopjéból nem szállhatott fel a repülőgép, emiatt a két köztársaság kiemelkedő ellenzéki veze­tői nem vehettek részt rajta, de a közleke­dési blokádra hivatkozva a horvátok és a szlovénok is távolmaradtak a fordulópont­ként bejelentett párbeszédről. A legnagyobb érdeklődést mindenkép­pen Alija Izetbegovicnak, Bosznia-Herce­govina elnökének felszólalása váltotta ki, már csak azért is, mert a hét végén elter­jedt a hír, hogy az elnök nyilvánosságra hozza a jugoszláv kérdés békés rendezésé­re vonatkozó tervét, azt az elgondolását, amelyet nemrégiben Cyrus Vance-szel is röviden ismertetett. A jugoszláv térség államai közösségé­nek elnevezésével kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy annak lehetséges neve a Jugoszláv Közösségek Állama, Balkáni Kö­zösség, vagy Dél-európai Közösség lenne. Ebbe a közösségbe az eddigi hat köztár­saság, mint független államként társulna. Egyszóval független államok közössége al­kotná az új képződményt. Az új államfor­mában azok a törvények és más dokumen­tumok lennének érvényesek, amelyekről a hágai értekezleten egyetértés született (ezek az úgynevezett Carrington-féle papí­rok), valamint azok az okmányok is, ame­lyekről majd csak ezután állapodnak meg az érdekelt felek. (Folytatása a 3. oldalon) HORVÁTORSZÁGI HADSZÍNTÉR Nyugalom kisebb lövöldözésekkel Nyugat-Szlavóniában megszegték a tűzszünetet Katonai hírforrások szerint a horvátországi válságövezetekben teg­nap nem szegték meg jelentősebben a tűzszüneti megállapodást. A Horvát Rádió sem jelentett a tűzszünet komolyabb megszegéséről, ki­véve azt, hogy kisebb lövöldözés volt Dubrovnikban. Ez azért fontos, mert a Horvát Rádió a köztársasági elnök rendeletének értelmében cenzúra alatt van. A Kerdimon és Bániján tegnap szintén nyugalom volt, s ugyanez mondható el a Duna és a Száva közötti hadszínterekre is. Baranyában teg­nap délelőtt szintén nem szegték meg a tűzszünetet, de valamivel 13 óra után Toerjanci közelében a cigánytelepet védő területi védelmi egységek ál­lásait egy nagyobb csoport horvát álkatonai személy közelítette meg csak­nem 600 méterre. A hat­árokra ascxmal aknavetőkből és gyalogsági fegyve­rekből tüzet nyitottunk, jelentette ki a Tanjug újságírójának Borivoj Dofaro­­kec, a baranyai területi védelmi parancsnok A Horvát Rádió szerint Eszéken a kilencedik éjszaka is nyugalom­ban telt el, és a dubrovniki, valamint a hercegovinai hadszíntereken is mindkét fél tegnap tiszteletben tartotta a tűzszünetet. Ezek a hírek szintén katonai forrásokból erednek. Dubrovnik szűkebb területén a Horvát Rádió jelentése szerint tegnap délelőtt nyugalom volt, de va­sárnap hajnalban két óra tájban a hadsereg gyalogsági fegyverekből tü­zet nyitott a horvát katonaság állásaira. A rádió állítása szerint a ze­­muniki repülőtérről is lövöldözés hallatszott, de a jelentésből nem derül ki, hogy milyen irányba és kire lőttek. Katonai hírforrások sze­rint viszont a zemunilii repülőtéren már régen nem volt ilyen nyu­godt az éjszaka, mint a szombati. A nyugat-szlavóniai harctéren azonban a horvát erők szombaton éjszaka és vasárnap hajnalban nem tartották teljesen tiszteletben a 15. tűzszünetet, erről az Európai Közösség megfigyelőbizottsági is értesült A fentieket a banjalukai hadtest tájékoztatási szolgálata állítja, amely szerint szombaton 19 óra 45 perckor, 21 óra 45 perckor, vala­mint vasárnap hajnali 4 órakor szórványos lövöldözések voltak a Nova S és Nova Gradiska környékén. A hadseregben senki se­ш sérült­­, de a J­H egységei nem is válaszoltak a tűzre. “Tegnap délelőtt a nyugat-szlavóniai harctereken a tűzszünetet nem szegték meg. Heves összetűzésre került sor tegnap délután Baranyában, amikor a horvát fegyveresek rátámadtak a területi védelmi egy»­i..n _____x- *__Lx_-.i i — —­-v . . 5. A terü­leti védelmi egység tagjai közül ketten életüket vesztették, három­an­lig megsebesültek. A pélmonostori jelentés szerint visszaverték a fátok támadását (Tanjug) A hadseregtől várják a segítséget Feszült helyzet Algériában Sadli Benzsedid elnök lemondása után­­ Kérdésessé vált a választások folytatása Sadli Benzsedid algériai elnök szom­bat esti váratlan lemondása után vi­szonylagos nyugalommal telt el a vasár­nap, az élet nem zökkent ki a rendes ke­rékvágásból, a foglalkoztatottak megje­lentek munkahelyükön, folytatódott az oktatás, az üzletet kinyitották. A feszült helyzetre van azonban, hogy az útke­reszteződéseknél, a legfontosabb köz­épületek előtt katonák őrködtek és moz­gósították a biztonsági szolgálat tár­áit is. Ahmed Ghozali miniszterelnök kor­mánya nem mond le az új államfő meg­választásáig. Éjfél körül a miniszterelnök tévéüzenetében felkérte az ország min­den polgárát, hogy felelősségteljesen tel­jesítse munkafeladatait, legyen éber, nyilvánítsa ki hazafiasságát, szolidaritá­sát és legyen toleráns. A kormányfő szerint Sadli Benzsedid abban az időszakban mondott le, amikor az országban példa nélküli súlyos hely­zet alakult ki. A múlt hónap elején meg­hozott törvénnyel összhangban a kor­mányfő felszólította a hadsereget, hogy nyújtson segítséget a nyugalom megőr­zésében. Úgy fogalmazott, hogy a had­sereg az ország szuverenitása, nemzeti egysége megőrzésének megbízható és hűséges eszköze. Ghozali egy szóval sem tért ki arra, mi lesz a választások első fordulójának eredményével, amely lemondásra kész­tette az államfőt. Az algériai sajtó teg­nap feltételezte, hogy a választásokat felfüggesztették, s a második forduló előtt megejtik az elnökválasztásokat A Le Maan független újság azt állította, hogy a parlamenti választások eredmé­nyét semmisnek nyilvánították, s a má­sodik fordulót meg sem tartják. Hama­rosan magyarázatot ad Algéria alkot­mányügyi tanácsa, amelynek elnöke, a 71 esztendős Abdelmalek Behabilesz ideiglenesen betölti az államfői tisztsé­get is. Az algíri rádió szerint az sem zárható ki, hogy a tanács közli a nem­zetgyűlési választások első körének végleges eredményét Sadli Bendzseaid az elnöki tisztség­ről való leköszönését azzal a szándéká­val magyarázta, hogy személyes áldo­zatvállalásával szavatolni kívánja az or­szág stabilitását. Ennek ellenére eltérő­en értékelik lépését, s különféle talál­gatások hangzottak el igazi motívumá­ról. Állítólag eltért az államfő és a kato­nai vezetőség nézete az ország jövőjé­ről, miután iszlám fundamentalisták fölényesen győztek a nemzetgyűlési vá­lasztásokon. Az államfő állítólag hajlan­dó volt megosztani a hatalmat a válasz­tási győztesekkel, s úgy tűnik, ez nem nyerte meg a katonai vezetőség tetszé­sét (Folytatás a a 2. oldalon) A MAI S­port TARTALMÁBÓL Befejeződött a Magyar Szó Kupa Tegnap este Szabadkán befejeződött a 20. Magyar Szó Kupa kispályás labdarúgótor­na. Hatvannégy csapat raj­tolt, s a tegnapi zárónapra a legjobb négy maradt. Az elődöntőben a képünkön látható Libera Marconi súlyos ve­reséget szenvedett a Radulovic CO csapatától, és nem jutott be a döntőbe. Ez a szabadkai csapat egyébként a tor­na egyik legkomolyabb esélyese volt Erről a versenyről, valamint a hétvége hazai és külföldi sporteseményeiről részletesen tudósítunk a Sportvilágban. * * KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Kilencvenkilenc vigaszdíj A nyertesek listája a 14. oldalon Ara 30 dinár Osztozkodnak a fegyveres erőkön Kompromisszum Oroszország és Ukrajna között Oroszország és Ukrajna elvben megál­lapodott abban, hogy osztozkodnak a volt Szovjetunió fegyveres erőin, ennek kereté­ben a fekete-tengeri flottán is, amely miatt az utóbbi napokban nagymértékben rosz­­szabbodott a két ország kapcsolata. Szom­baton késő este Kijevben jutottak közös ne­vezőre, egésznapos megbeszélés után, amelyekben részt vettek a hadsereg képvi­selői is. Egységes parancsnokság alatt marad a flotta hadászati jelentőségű része, vagyis az atomfegyverzettel felszerelt hajók. E héten már megkezdődik a szakértők megbeszélése, amely egyáltalán nem lesz egyszerű, számos olyan kérdés vár tisztázás­ra, amely újabb viszályt szíthat Mindkét fél kötelezettséget vállal, hogy a tárgyalások vé­géig tartózkodni fog az egyoldalú lépésektől, s a vitás kérdéseket kizárólag tárgyalóasztal­nál oldja meg. E kompromisszummal meggátolták a két legbefolyásosabb új állam közötti kap­csolatok további rosszabbodását. Az elhide­­gülést Ukrajna szándéka hozta, hogy ellen­őrzése alá vonja a fekete-tengeri flottát. A kijevi és a moszkvai vezetőség éles hangú üzeneteket váltott és Oroszország azzal fe­nyegetőzött, hogy nem csak a fekete-tenge­ri flottát, hanem az egész fegyveres erőket parancsnoksága alá helyezi. A kijevi megállapodással Ukrajna meg­kapta a flottának azt a részét, amelynek nincs hadászati jelentősége. (Tanjug) (Más oroszországi Jelentéseink a 2. oldalon) Túlnyomóan felhős idő, helyenkénti esővel (Időjárás-jelentésünk az 5. oldalon)

Next