Magyar Szó, 1992. március (49. évfolyam, 59-89. szám)

1992-03-01 / 59. szám

Népbutítás­ ok­ időszak, amikor mifelénk is i­s nagy divat volt a referendum,­­ mert a hatalomtartó rezsim úgy ítélte meg, hogy minden elképze­lését legalizálhatja és törvényesítheti a népakaratra hivatkozva. Persze, a rezsim csak akkor vállalkozhatott a népakarat feltérképezésére, amikor biztosra mehetett, amikor olyan volt a közhangulat, hogy kudarctól vélet­lenül sem kellett tartania. Később, dolgaink rosszabbodásával, nagy hirtelen elévült és divatjamúlt intéz­ménynek minősítette át - ugyanez a rezsim - a népakaratot, elvégre azért vannak a választott vezetők és képviselők, hogy a nép helyett és a nép nevében nyilvánítsák ki a nép­nek az ő akaratát. Ilyen a politika. Minden valamirevaló politikus és rezsim úgy manipulál a néppel, aho­gyan tud, és ahogyan az a céljainak legjobban megfelel. ést két referendum is sors-­ döntő fordulatokat idézhet elő csonkára szabott ha­zánkban. Crna Gora népét azért szó­lították a választóurnák elé a „szép, okos és fiatal” montenegrói vezérek, hogy ne kelljen egyedül vállalniuk a felelősséget a parányi köztársaság jövőjének alakításáért. Nyilvánvaló, hogy Crna Gora népe elegendő igent fog majd mondani az annyira áhí­tott egyesülésre a nagy testvérrel, a szerb nép másik államával, a Szerb Köztársasággal. Az is nyilvánvaló, hogy sokan lesznek azok is, akik a nemet fogják bekarikázni, tehát nemzeti megbékélésről, általánosnak mondható népakaratról szó sem le­het­­ a referendum lebonyolítása után. Elégedetlen lesz mindenki. Azok is, akik egyesülhetnek, de azok is, akik egyesülésre kényszerülnek. Hogy miért kellett a megoszlás viha­rát felidézni éppen most a fekete he­gyek országában, azt a „szép, okos és fiatal” vezérek sem tudják meg­magyarázni. Bszniában és Hercegovinában jö k is szavazásra, a népakarat ki- JLB nyilvánítására kérték fel a né­pet, azzal a különbséggel, hogy eb­ben a köztársaságban nem szépek, nem okosak és nem is fiatalok a ve­zérek. De ez ne legyen a mi gondunk. Bosnyákország polgárai akarták, hogy olyan vezéreik legyenek, ami­lyen Izetbegovic, Karadžić és Lasic. Nagy a valószínűsége, hogy a Ka­­radjic vezette bosnyákországi szerb nép ellenkezése ellenére is megsza­vazzák a muzulmánok és a horvátok Bosznia és Hercegovina függetlensé­gét, meg természetesen szuverenitá­sát is, csak éppen azt nem lehet ki­deríteni, hogy azután mit kezdenek ezzel a függetlenséggel és szuvereni­tással.­égeredményben azoknak kell i­­ igazat adnunk, akik mindkét­­ referendumot fölöslegesnek és károsnak tartják. Fölöslegesnek, mert az uralkodó rezsimek hiába kapnak többséget akaratuk érvé­nyesítéséhez, a felgyülemlett gon­dok egyikére sem hozhat megoldást ez az igen. Ugyanakkor veszélyes mesterkedésről van szó, mert a ko­rábbi ellentéteket, indulatokat és gyűlölködéseket fokozza elviselhe­tetlenné. A nép azonban, Crna Go­rában és Bosnyákországban egya­ránt, hagyja magát csőbe húzni, hagyja magát butítani a semmit­mondó, üres jelszavakkal. Szemer­nyi kétségünk sincs afelől, hogy vé­gül mindkét köztársaságban ered­ményesnek minősítik majd a refe­rendumot, hogy a nép megszavazza a vezérek akaratát, de attól tar­tunk, hogy az igazi gondok csak ezt követően jelentkeznek majd. Ami­kor a kalandorpolitikával megfer­tőzött nép az ígéretek valóra váltá­sát kéri majd számon, eléggé el nem ítélhető módon, a népbutító vezérektől. FEHÉR István A D­E­M­O­K­R­A­TIKUS KÖZVÉLE­M­É N­Y_ N­A­PÍJL­A­P­J­A Újvidék, 1992. március 1., vasárnap XLIX. évf., 59. (16075.) szám­ára 60 dinár Fordulópont vagy képmutatás? Eltérő vélemények a címben foglalt kérdésről - Konjicban kézigránát robbant - Több helyütt akadályokat gördítettek a referendum elé (­Munkatársunk telefonjelentése) Szarajevó, február 29. Történelmi fordulópont vagy közön­séges képmutatás? A kérdésben fölve­tett mindkét állításnak vannak támoga­tói és ellenzői is, attól függően, hogy melyik párt érvelését hallgatja az ember. A muzulmánok és a horvátok - annak ellenére, hogy az­ utóbbiak néhány kér­désben egyetértenek a szerbekkel - tör­ténelmi fontosságúnak tartják a ma este záruló referendumot. A szerbek viszont nem hajlandóak tudomást venni róla, számukra egyszerűen nem létezik. Né­hány ellenzéki párt úgy vélekedik, hogy a referendum közönséges képmutatás, amelyen könnyű átlátni. Egyszerűen azért, mert a népszavazás előkészületei­vel párhuzamosan a három hatalmon levő párt - nemzetközi segédlettel - a köztársaság földarabolásának minden opciójáról tárgyalt. Minek tehát a refe­rendum, ha Bosznia- Hercegovina al­kotmányos berendezéséről, területi szerveződéséről nem az urnák elé járuló polgárok, hanem a zöldasztalt körülülő pártvezérek döntenek. S valljuk be, nem is alaptalanok az efféle meglátások. (Folytatása az 5. oldalon) A muzulmánok és a horvátok történelmi fontosságúnak tartják a ma este záruló referendumot, a szerbek viszont nem hajlandóak tudomást venni róla Gyors intézkedés Egységes az oktatásügyi dolgozók fizetése Szerbiában­­ A decemberi gazdasági átlag 23,7 százalékkal növelhető januárban­­ Dr. Jovan Radió tartományi kormányfő sajtótájékoztatójáról Minden bizonnyal az újvidéki általá­nos iskolák holnapra és a belgrádi általá­nos iskolák 6-ára bejelentett sztrájkja is hozzájárult ahhoz, hogy a köztársasági kormány sürgősen intézkedjen, és bizo­nyos értelemben eleget tegyen az okta­tásügyi dolgozók kérelmének. Az egész Szerbiára vonatkozó döntéseket dr. Jo­van Rádió, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap sajtótájékoztatón közölte. A közintézményekben, így az általá­nos és a középiskolákban, valamint az egyetemeken a januári fizetéseket a de­cemberi gazdasági átlag alapján számol­ják el, azzal, hogy hozzáadják a megél­hetési költségek növekedését, ami janu­árban 23,7 százalék volt. (Folytatása az 5. oldalon) Döntés A nép dönt. Határokról, sorsáról, rendszerről. Attól függően, ki vezeti, s merre. A hatalom, az ellenzék meg a nép egyaránt éhes: az első - öncélúan - újabb területekre; a második az elsőre; a harmadik meg pusztán azért, mert már a betevő falatra sem telik. Az éhes ember pedig gyorsan elveszítheti türelmét, s akkor nem tud józanul... dönteni sem. N. A. Nyerhet egy szép autót! Ma kezdődik húsvéti tárgysorsjátékunk Idejekorán rendelje meg a Magyar Szót (Részletes tájékoztató és nyereményszelvényünk a 8. oldalon) Kezdődhet a szavazás a közös államról Ma reggeltől 890 helyen adhatja le szavazatát a 418 000 Crna Gora-i választópolgár­­ Péntek éjféltől kampánycsend (Munkatársunk telefonjelentése) Crna Gorában minden készen áll a mai népszavazásra, amelyen arról döntenek, támogatják-e a közös állam létrehozását Szerbiá­val. A referendumra nem sok kül­sőség utal, alig látható plakát, és zászlókkal sem díszítették fel a vá­rost, legfeljebb a szavazóhelyeket. Radujko Duricanin, a köztár­sasági választási bizottság elnöke még pénteken azt nyilatkozta, hogy minden készen áll a szava­zás lebonyolítására: a községi vá­lasztási bizottságok elvégezték a szavazópolgárok listájának szük­séges módosítását, és megkapták a szükséges számú szavazócédulát is, továbbá kiadták az utasításokat arra vonatkozóan, hogyan szavaz­hatnak a diákok és egyetemi hall­gatók. Crna Gora 650 000 főnyi la­kosságából 418 000 polgárnak van szavazati joga, 890 helyen adhatják le szavazatukat. (Folytatása az 5. oldalon) Sorsdöntő napok Kedden az ENSZ székházában gyülekezik a békeerők vezérkara - Pénteken indulnak Szarajevóba - Váratlan események, például a tűzszünet komoly megsértése, elnapolhatják az akciót Az elkövetkező hét sorsdöntő lesz az UNPROFOR békemisszió- gépezetének beindítására - hangsúlyozzák ENSZ-beli diplomáciai források. A tervek szerint kedden az­ ENSZ székházában gyüleke­zik a békeerők vezérkara, élén Satish Nambiar indiai tábornokkal, akit Gáli főtitkár nevezett ki a jugoszláviai béke­hadművelet főparancsnokává. A gyüle­kezőn megjelenik a misszió polgári kü­lönítményének főnöke, Cedric Thorn­­berry írországi diplomata, és a rend­­fenntartó erők parancsnoka, akiről­­ egyelőre csak annyit tudni, hogy norvé­­giai lesz, és az 530 polgári ruhás ENSZ- rendőr parancsnoki tisztségét fogja ellát­ni. A hét folyamán csatlakozik hozzájuk az UNPROFOR kötelékébe tartozó 12 zászlóalj parancsnoka, és együtt indul­nak Jugoszláviába, valószínűleg március 6-án, pénteken, hogy Szarajevóban lét­rehozzák a főparancsnokságot, majd utána a helyszínen, azaz Szlavónia és Krajina területén megvizsgálják az ENSZ-csapatok elhelyezésének lehetősé­geit. Ezt követően az ENSZ-haderő a le­hető legrövidebb időn belül megérkezik Jugoszláviába. Ezt a tervet csupán előre nem látott események zavarhatják meg, például a jelenlegi tűzszünet komolyabb megsér­tése, állítják diplomáciai források. Emlé­keztetnek arra is, hogy még nincs befe­jezve az UNPROFOR finanszírozási ter­ve, ezt a megfelelő szolgálat a jövő hétfő­re ígérte. Várható, hogy a korábban megállapított 634 millió dollárt már új számadatok helyettesítik, miután a BT meghagy­ta, hogy vizsgálják felül a taka­rékosság lehetőségeit. Ilyen értelemben nagy figyelmet keltett az a belgrádi le­vél, amelyben a JNH felkínálja a békee­rőknek saját meglevő objektumait min­den térítés nélkül, csupán a szükséges adaptáció megfizettetésével. Egyébként a kéksisakosok elszállásolása mintegy 130 millió dollárba kerülne, ha előre­gyártott elemekből készült kaszárnyákat építenének számukra. (Tanjug) Olvassák mai számunkban: • Egyenlősdi a kol­dustarisznyában - a szerb kormány taktikázásáról nyi­latkozik Szecsei Mi­hály népképviselő • Ki hogyan készül március 9-ére - az ellenzék képviselői nyilatkoznak • A békeerők útiterve • Vajon a Vajdasági Bank hasznot húz(hat)-e a kéksi­sakosokból? • Idegesítő feledé­­kenység - avagy meddig tart a há­borús veszély álla­pota? • Árkán Szabadkán (állítólag egyide­jűleg Božovićtyal) • Magyar, horvát és német sírok­ meg­­gyalázása Újvidé­ken ■ Napközben napos, meleg idő, gyenge széllel Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon

Next