Magyar Szó, 1992. július (49. évfolyam, 178-208. szám)

1992-07-01 / 178. szám

4 AKTUÁLIS Segélyszállítmányok érkeztek Szarajevóba (Folytatás az 1. oldalról) Az első francia repülőgép, amely emberbaráti segélyt szállított, a spliti re-A csomagokat tegnap délelőtt még nem rakták ki földi hírűt még nem rakták ki a repülőből. A küb­­­ek továbbították­pülőtérről érkezett a szarajevói légiki-s hírügynöksége MacKenzie tábornoknak, az UNPRO­­FOR parancsnoksága vezetőjének a ki­jelentését, mely szerint a francia repülő­gépből addig nem fognak kipakolni, „amíg nem leszünk biztosak abban, hogy az emberbaráti szervezetek szava­tolják, hogy a segélyt egyformán osztják el a lakosság között­­. A Reuter szerint a Menekültügyi Fő­biztosság és más emberbaráti szerveze­tek képviselői közbenjárnak, hogy min­denki megbizonyosodjon arról, hogy nincs fegyver a szállítmány között. A másik, emberbaráti segélyt szállító re­pülőgép délután landolt Szarajevóban. Bosznia-Hercegovina fővárosában tegnap délelőtt nyugalom volt, csak időnként hallatszott szórványos lövöldö­zés gyalogsági fegyverből. Tizenegy óra tájban légiriadót jeleztek a szirénák, de Szarajevó fölött nem szálltak át repülő­gépek. SZARAJEVÓ - SEGÉLYHADMŰVELETET TERVEZ AZ UNCHR Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) 5700 tonna élelmiszer szállí­tását tervezi a szarajevói polgároknak, közölte tegnap Genfben Ron Redmond, a nemzetközi szervezet sajtófelelőse. To­vábbá az AP hírügynökség szerint kö­zölte, hogy az UNCHR azonnal elindít­ja a segélyakciót, mihelyt Bosznia-Her­cegovina fővárosának repülőtere biz­tonságos lesz. Az UNCHR Zágrábban raktározza a segélyszállítmányokat Szarajevó számá- VÁRJÁK A KANADAI ZÁSZLÓALJAT Tegnapra várták Szarajevóba az 1200 kanadai katonából álló zászlóalj érkezését, amely az UNPROFOR kere­tében őrzi a repülőteret. A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köz­társaság hadseregének egységei átadták a repülőteret az UNPROFOR ellenőr­igyö­zölte az UNPROFOR egyik ezredesé­nek kijelentését, miszerint elégedett a repülőtér állapotával. E hírügynökség közölte még, hogy a muzulmán erők hétfői támadásában károsodás érte a re­pülőtér ellenőrzőtornyának berendezé­seit, leállíthatná-e a Bosznia-Hercegoviná­ban dúló háborút. MacKenzie tábornok azzal válaszolt, hogy kételkedik benne. „Én már hosszabb ideje Szarajevóban vagyok, és mint katona, mondhatom, hogy nagyon nehéz lenne egy ilyen ak­ciót végrehajtani. Úgy hiszem, hogy ez lehetetlen. Ez nagyon összetett művelet lenne, amely magába foglalná a légi és a szárazföldi erők bevetését is” - nyilat­kozta MacKenzie. A spanyol lapok a tábornok véle­ményéhez hasonlóan tegnap meggyő­ződésüket fejezték ki, hogy a szaraje­vói repülőtér megnyitása gyökeresen változtathat a helyzeten, és a politikai megbeszélések válthatják fel a hábo­rút. (Tanjug) Az utolsó szerb harckocsi is elhagyta a légikikötőt Meg­kezdődött a kirakodás Tegnap délután a szarajevói re­pülőtérre megérkezett az élelmiszert és gyógyszert szállító második fran­cia repülőgép is, ugyanúgy, mint az első, Split érintésével. A leszállásnál nem volt semmilyen fennakadás. Megkezdődött a segélyszállítmány kirakodása, de még nem tudni, hogy hogyan fogják elszállítani a városig. A legvalószínűbb, hogy megvárják a Daruváron állomásozó kanadai zász­lóalj érkezését Délutánra még egy, emberbaráti segélyt szállító francia gépet vártak a szarajevói légikikötő­be, (Tanjug­­ra. Az USA, Nagy-Britannia és Norvé­gia C-130 típusú teherszállító repülőgé­peket ajánlott fel az áru szállítására, a leadásokat az Európai Közösség fedezi. Ez egy óriási vállalkozás lesz, az érté­kelések szerint naponta mintegy 190 tonna élelmiszert szállítanak, hogy egy hónap alatt elérjék az 5100 tonna mennyiséget. A teherszállító gépek 10- 15 tonna küldeményt szállíthatnak, úgyhogy naponta 12-19 repülőgépnek kel érkeznie. Az ENSZ illetékesei a he­lyi emberbaráti szervezetekkel együtt­működve osztják el az élelmiszert Szara­jevó lakosai között. Egyébként nemcsak repülőgépek szállítanak segélyt, úgy tervezték ugyanis, hogy a tegnapi nap folyamán Belgrádból 12 teherautóval 104 tonna élelmiszert indítanak útnak Szarajevóba, felfegyverzett kéksisakosok kíséretében. Az AP közli az UNCHR értékelését, mely szerint a volt Jugoszlávia területén 1,7 millió polgár hagyta el otthonát. Ezenfelül mintegy félmillió polgár más országokban keresett menedéket, kö­zölték Genfben. FRANCIA BERENDEZÉSEK A francia segélyszállító repülőgépe­ken a repülőtér zökkenőmentes műkö­déséhez szükséges műszaki berendezés is érkezett, közölték Párizsban. Hama­rosan mintegy 50 katonai szakértő érke­zik, akiknek feladatuk lesz a szarajevói repülőtér zavartalan működésének a biztosítása. Párizsban egyúttal úgy érté­kelik, hogy két-három héten belül a ka­nadai zászlóaljat felválthatja egy 1200 tagú francia, egyiptomi, orosz vagy uk­rajnai katonákból álló nemzetközi zász­lóalj. Franciaország kifejezte készségét, hogy ő adja az említett létszám kéthar­madát. Folynak az előkészületek Puma és Gazella típusú könnyű harci helikop­terek Szarajevóba való küldésére, ame­lyeket tankelhárító rakétákkal szerelnek fel. Franciaország, mint tegnap közöl­ték, a többi országtól is elvárja, hogy emberbaráti segélyt küldjön Bosznia- Hercegovinába. MACKENZIE: A LEGNEHEZEBB KÜLDETÉS Lewis MacKenzie tábornok az El Mundo spanyol lapnak adott interjújá­ban kijelentette, hogy­ az ENSZ történel­mében ez a legnehezebb küldetés. Mac­Kenzie elmondta, hogy beszélt az embe­rekkel, akik az ellentétes oldalon har­colnak. Mindenki a másik fél által vég­rehajtott szörnyűségekről beszél. Mind­két oldalon nem kevés olyan katona van, akik vagy bosszúvágyból, vagy attól való félelm­­ben harcolnak, hogy a má­sik fél legyilkolja a családját. Nagyon nehéz megbeszélést folytatni Szarajevó­ban, és még nehezebb megegyezésre bornolta, jelentette ki az UNPROFOR tá­lulni.­­( Az újságírónak arra a kérdésére, hogy a nemzetközi katonai intervenció A HORVÁT TERRORISTÁK PERÉNEK HATODIK NAPJA Két találat érte a rendőrt Az igazságügyi orvosszakértő megerősítette, hogy Damir Kokotović rendőrt két golyótalálat érte, a boncolás azonban elmaradt A zombori kerületi bíróság ötös taná­csa hatodik napja tárgyalja a nyolc horvát terroristának és öt bezdáni bűntársának a perét. Újabb tanúkat hallgattak ki, az utóbbi két napban összesen húszat Külön figyelmet keltett dr. Nikola Pojder orvosszakértőnek a beszámoló­ja. Dr. Požder a zombori kórházban megvizsgálta Damir Kokotovic (22) rendőr holttestét. A rendőr a zombori község­közi belügyminisztérium tagjainak és a horvát terroristáknak az összecsapásá­ban halt meg. A húsztagú terroristacso­portot Horvátországból dobták be azzal a feladattal, hogy rombolja le a bezdáni Duna-hidat. Az orvos szerint a rendőrt két golyótalálat érte, az egyik a bal láb­szárát, a másik pedig a mellkasát. Mivel a boncolást nem végezték el, nem lehet pontosan megállapítani, milyen fegy­verből ölték meg, csak annyit tudni, hogy a két golyó különböző kaliberű. Kedden többek között kihallgatták Laza Balogot, az apatini hűtőház portá­­­sát is, aki február 1-jén a hűtőház kör­nyékén húsz felfegyverzett katonát lá­tott, de az azonosításkor nem ismert fel egy katonát sem. A bezdáni Kovács Jó­zsef, a bezdáni farmvezető megerősí­tette: a terroristákkal való összecsapás idején észrevette a vádlott Jerko Ma­­cant, aki az erdő felé ment, nyilván az­zal a szándékkal, hogy terepszemlét tartson, és erről tájékoztassa a terroris­tákat. A védelem javaslatára kihallgat­ták Simon Horvatot is. Elmondta, hogy február 2-án 12 és 19.30 óra kö­zött a bezdáni kocsmában Jerko Ma­can vádlottal volt, ami nem vitás, mert Macan 15 és 17 óra között ment a ter­roristák irányába. A védelem indítványára Josip Bran­­, Radomir Meticet, Adonis He­cot, és Adam Kusenicet me­­nt a neuropszichiátere szerdán folytatják. Odžićot vizsgál­ A tárgyalást Anton RAIĆ Magyar Szó Belgrád, június 30., kedd - Az egyetemistatiltakozás 16. napját két akció előkészületei jellemzik. Az el­sőre, az egyetemisták tiltakozó felvonu­lására ma este kell hogy sor kerüljön. A fiatalok 18 órakor indulnak a rektorátus épülete elől, és a Köztársaság téren meg a Terazijén át a Szerbiai Képviselőház elé vonulnak, majd pedig visszafelé útba ejtik a Szerbiai Rádió és Televízió (ahogy ők nevezik, a Szégyen Rádiója és Televíziója) épületét. A terv szerint a parlament küszöbén levelet hagynak követeléseikkel, melyek mellett kitarta­nak, konokabbul, mint eddig. „Semmi áron sem vonulunk vissza - hallottuk tő­lük -, mások mindenünket kockára tet­tek, így már nincs mit elveszítenünk”. A másik esemény, amire izgatottan készülnek, és aminek a belgrádi függet­len tájékoztatási eszközök is jelentős fi­gyelmet szentelnek, a kerekasztal-be­­szélgetés, melyre az egyetemisták meg­hívták az összes releváns politikai és tár­sadalmi tényezőt. A levélből, amelyet az egyetemistatiltakozás szervezőbizottsága a politikai pártokhoz, az egyházközössé­gekhez és a tudományos intézmények­hez címzett, kitűnik, hogy társadalmi pillanatunk arra kötelez mindenkit, hogy megtalálja a módját a politikai dia­lógusnak, ily módon elkerülendő a vál­ság erőszakos úton való megoldását. Az elképzelés szerint a kerekasztalon a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerbia De­mokratikus Mozgalma (DEPOS), a Szerb Radikális Párt, a Demokrata Párt, Szerbia Polgári Szövetsége, a VMDK, a Kosovói Demokratikus Közösség és a Demokratikus Akciópárt, a szerb pravo­szláv egyház, a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémia, a Köztársasági Képviselőház és a Belgrádi Egyetem képviselői vennének részt. A beszélge­tésnek csütörtökön kellene kezdődnie, a szervezők pedig szerdáig várják a vá­laszt a meghívottaktól, hogy részt vesz­nek-e a kerekasztalon, és ha igen, mi­lyen esetleges feltételekhez kötik megje­lenésüket. A szervezőbizottság közleményt adott ki július 7-e, a felkelés napja alkalmából, melyet a szerbiai kormány az idén is nemzeti ünneppé és munkaszüneti nap­pá nyilvánított. Az egyetemisták bírálják a kormány álláspontját, mert ezt a dátu­mot a polgárháború kitörése napjának tartják, nem pedig a szerb nép felkelé­sének. Vasárnap óta, a Vid-napi népgyűlés kezdete óta jelentősen megcsappant a karok épületeiben tartózkodó egyetemi hallgatók száma. Sokan közülük „átköl­töztek” a Nikola Pašić térre, a Szövetségi Képviselőház elé. Most viszont elégedet­lenség tapasztalható azok között, akik az egyetemen maradtak, meg azok között is, akik oda visszatértek. Azt állítják, hogy a DEPOS „eltolta a dolgot” azzal, hogy összehívta a szobort anélkül, hogy előtte megtalálta volna céljai elérésére a megfelelő módot. A DEPOS volt az, aki nyomást gyakorolt az egyetemistákra, hogy szervezetten csatlakozzanak a Vid­­napi szoborhoz (olyannyira, hogy képvi­selői ott ültek kitartóan a terem bejárata előtt, ahol bent az egyetemisták a nép­gyűlésre való esetleges kivonulásukról vitatkoztak). Elégedetlenség érezhető azzal kapcsolatban is, hogy a DEPOS a Vid-napi események középpontjába II. Sándor herceget helyezte. Emiatt egyre több egyetemista tér vissza a megszállt karok épületeibe, most már biztos meggyőződéssel, hogy már csak nekik van elegendő erejük és kitartá­suk a lényegbeli változások kieszkö­­zöléséhez. Egyre jobban kikristályoso­dik bennük valódi mivoltuk: „Mi nem hallgatunk műnépzenét, nekünk nem Szerbia jelenti a világot, mi a szerben kívül más nyelveket is beszélünk, és meg tudjuk érteni azokat is, akik más­ként gondolkodnak”. Egyúttal a DE­POS iránti viszonyuk is világosabbá vá­lik: „Ők rojalisták és egyben naciona­listák is, bár azt állítják, hogy külön­böznek a hatalmon lévőktől” - hallot­tuk a véleményüket. Így hát, a hivatalos álláspont ellené­re, úgy tűnik, túlsúlyba kerülnek azok, akik nem pártolják a DEPOS-t ,amely csak elpazarolta a tavaly március 9-e óta összegyűlt energiát”, bár még mindig sokan úgy tartják, hogy a DEPOS és a már három napja tartó vidovdani nép­gyűlés sikerrel járhat. Aleksandra GLIŠIĆ EGYETEMISTATILTAKOZÁS '92 Az egyetemisták újabb kezdeményezése Csalódás a DEPOS-ban? TILTAKOZNAK A KATONASZÜLŐK Nincs ok a szolgálati idő meghosszabbítására A hadszíntéren harcoló katonák szüleinek bizottsága arra a véle­ményre helyezkedett, hogy függetle­nül a közvetlen háborús veszélyhely­zet megszüntetésétől, nincs semmi ok arra, hogy továbbra is érvényben maradjon az a rendelet, amely az 1991-ben bevonult kiskatonáknak három hónappal meghosszabbítja a szolgálati idejüket A bizottság közölte, hogy tegnap erről levélben tájékoztatta Dobrica Ćosićot, a JSZK elnökét és Života Pa­nic vezérezredest a jugoszláv kato­naság vezérkarának főnökét A bizottság véleménye szerint in­dokolatlan az említett rendelet to­vábbi érvényben tartása az olyan fia­talemberek esetében, akik megjárták a hadszínteret ugyanakkor bejelen­tették, hogy lerövidítik a katonai szolgálati időt azok részére, akik a közvetlen háborús veszélyhelyzet megszüntetése után vonulnak be. Annak tudatában, hogy a rende­let Jugoszlávia elnökének ille­tékességébe tartozik, a bizottság kér­te Ćosićot hogy fogadja a szülők képviselőit akik ismertetik majd a szülők követeléseit. (Tanjug) Nincs elég erő és bátorság Slavko Perović, a Crna Gora-i Liberális Szövetség elnöke a politikai helyzetről Jugoszláviában és Crna Gorában - Örömmel töltenek el a belgrádi események, illetve a szerbiai ellenzék megmozdulása, de félek, hogy az, amit követelnek, nem elegendő. Nem szeret­nék megsérteni senkit, de az az érzé­sem, nincs igazi platformjuk. Milosevic lemondásának követelése ugyanis eny­hén szólva nem tekinthető platformnak. Szerbiának a memorandumi eszmékkel kell mindenekelőtt leszámolnia, ame­lyeknek, mint ismeretes, Dobrica Ćosić volt az egyik fő szerzője, Milošević csak megpróbálta végrehajtani. Ennek meg­tagadására megítélésem szerint a jelen pillanatban nincs sem elegendő erő, sem bátorság. Pedig ennek csak az első lépésnek kellene lennie a rendszerrel való szakításban - nyilatkozta tegnap la­punknak Slavko Perovic, a Crna Gora-i Liberális Szövetség elnöke. ■ Hogyan értékeli a pillanatnyi Crna Gora-i helyzetet? - Politikai szempontból a Liberális Szövetség sohasem állt jobban, mint most. Elsősorban minőségi szempontból nyertünk. Nagy számban csatlakoznak hozzánk az emberek, és ez azért minő­ségi változás, mert olyan emberek jön­nek, akik a szankciók láttán érzik, tud­ják, hogy csak a szuverén Crna Gora je­lentheti a megoldást. ■ Nemrég a hatalmon levő Szocia­listák Demokrata Pártja párbeszédet kezdeményezett az ellenzékkel. Az el­lenzék akkor pontokba foglalt követelé­sekkel állt elő. Van-e jele annak, hogy esetleg engedményeket tesz a hatalmi párt? - Véleményem szerint az SZDP nem is párt, csak a rendőrségben, a televízió­ban és a Pobjedában van teljhatalma. Ez a lényege. Crna Gorát megalázták az ál­lamfő és a kormányelnök megválasztása körül. Ćosić esete ezt ékesen bizonyítja, és egy ilyen közös államból nem lehet semmi. ■ Mi a véleménye arról, hogy a je­lek szerint Szerbia jelöltje lesz a kor­mányfő is? - A magyarázatot átengedjük Sveto­­zar Marovicnak, aki visszalépett az elnö­ki jelöltetéstől, hogy magyarázza meg a Crna Gora-iaknak, miért nem lehet a köztársaságból valaki kormányfő. Kez­dettől fogva világos volt, hogy az alkot­mány nem jelent semmit, és Costc elnök meg fogja szegni, ha úgy látja jónak. Ш Várható-e a hatalmi párt és az el­lenzék korábban megkezdett párbeszé­dének beígért folytatása? Ha jól tu­dom, a polgári kormány megalakítása körül rekedt meg a dialógus.­­ Tegnap lejárt a határidő arra vo­natkozóan, hogy választ­ adjanak a pál­kezdeményezésre, illetve az ellenzék 11 pontból álló követelésére. A Liberális Pázi kormány megalakítását szolgáló kezd ' " " non Szövetség egyébként elégedetlen volt a megbeszélések eddigi folyamatával is, mert mindenekelőtt a köztársaság füg­getlenségét követeli, mint a problémák megoldásának első lépését. Világos ugyanis, hogy enélkül aligha tudjuk el­hárítani a bennünket ért szankciókat. A további megbeszélésekben egyszerűen nem veszünk részt, mert a fentiekből ki­indulva ez ellentétben áll elképzelése­inkkel. Az az álláspontunk, hogy szó sem lehet a hatalom és természetesen a felelősség felosztásáról sem, amikor ők főztek ki mindent. Véleményünk sze­rint a következményekért vállalniuk kell a felelősséget, és ha valamilyen cso­da folytán sikerül nekik kievickélniük a jelenlegi helyzetből, mi csak gratulálha­tunk nekik. Őszintén szólva ezt kérem. PAPP Imre KNIN „Zöld fényre” vár az UNPROFOR „Várjuk, hogy New Yorkból, illetve az UNPROFOR erőinek parancsnoksá­gából „zöld fényt” kapjunk ahhoz, hogy átvegyük a felelősséget”, jelentette ki Arap Rob tábornok, a déli szektor béke­­erőinek parancsnoka, miután tárgyalt a likai és a dalmáciai krajinai erők övezeti törzsparancsnokaival. Rob megerősítette, hogy a kéksisa­kosokat elhelyezték a szemben álló fel­eket elválasztó vonalra, és mint mondta, derűlátó az Egyesült Nemzetek béke­missziójának kimenetelét illetően, mert maga is békét szeretne ebben a térségben. A krajinai fegyveres erők övezeti tör­zseinek parancsnokaival folytatott teg­napi tárgyalásait „konstruktívnak” mi­nősítette, mert valamennyien hajlandó­nak bizonyultak az együttműködésre, ami a béke előfeltétele. (Tanjug) 1992. július 1., szerda Orvosok felhívása A jugoszláv orvosok tegnap felhívás­sal fordultak a nemzetközi egészségügyi közösséghez, és a világ illetékes egész­ségügyi és emberbaráti szervezeteitől kérték, hogy sürgősen járjanak közbe az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, és kö­veteljék, hogy a Jugoszlávia-ellenes szankciók alól teljes mértékben és felté­tel nélkül „mentsenek fel mindent, ami Jugoszlávia lakosságának egész­ségvédelméhez szükséges”. Egyúttal követelték azoknak a felté­teleknek a megteremtését, amelyek le­hetővé teszik az emberbaráti segély Ju­goszláviába és Jugoszláviából Bosznia- Hercegovinába, valamint az ENSZ ellen­őrzése alatt álló területekre való küldé­sét. (Tanjug)

Next