Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-01 / 270. szám

1992. október 1., csütörtök Mélyponton a szlovák-magyar kapcsolatok Szorongatott helyzetben a szlovákiai magyar kisebbség - Magyar országgyűlési küldöttség utazik Pozsonyba, hogy megvitassa a két ország viszonyát terhelő problémákat (Állandó tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. Az egyébként is feszült szlovák­magyar kapcsolatok az elmúlt napok­ban mélypontra jutottak. A két ország közötti feszültség egyik alapvető oka a már hosszú ideje húzódó bősi vízlép­cső építésének problémája, amelyben Magyarország számára most már vég­képp világos, hogy nem kínálkozik kedvező megoldás. A magyar fél ja­vaslatai, ellenvetései, érvei ellenére Szlovákia kitart eredeti szándéka mel­lett: a szlovákok el fogják terelni a Dunát, az úgynevezett C-variáns befe­jezését Magyarország nem tudja meg­akadályozni. Budapest abban reménykedett, hogy a csehszlovák kormánnyal közö­sen (Prágában a pozsonyitól eltérő né­zetek is vannak a vízlépcsővel kapcso­latban) az ügyet a hágai nemzetközi bíróság elé viszi, de Prágából is eluta­sító válasz érkezett. A magyar fél en­nek ellenére szorgalmazni fogja, hogy EK-részvétellel alakuljon meg egy kö­zös bizottság, de ez már nemigen ke­csegtet lényeges változással az ügy­ben. Az előállt kilátástalan helyzet még jobban fokozta a feszültséget, s Antall József miniszterelnök világosan ki is mondta Nürnbergben a Rajna-Maj­­na-Duna-csatorna ünnepélyes meg­nyitóján: Magyarország a szlovák ál­láspontot olyan konfliktusforrásnak tekinti, amely minden bizonnyal sú­lyosbítja a feszültségektől amúgy is terhes térség gondjait. Antall kemény beszéde meglepetést keltett az ünnep­ségen, a jelenlevő szlovák miniszterel­nök, a hírek szerint, alig tudta türtőz­tetni magát, hogy tüntetőleg el ne vo­nuljon, majd pedig a magyar kor­mányfő beszédét ízléstelennek minő­sítette. Éles vádváltás történt a biztonság­­politikai vonalon is. Füzessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nél­küli magyar miniszter egy előadásá­ban kijelentette, hogy „a magyar nép kiábrándult a nagy barátokból, ittma­radtak a kis ellenségek, tőlük kell megvédeni az országot”, majd pedig kifejtette, hogy „a szlovákok nagy ütemben végzik kémhálózatuk kiépí­tését, s érdeklődésük középpontjában Magyarország áll”. Füzessy miniszter kijelentésére na­gyon gyorsan ékrezett a válasz Po­zsonyból. Cáfolták az állítást, kijelent­vén, hogy a hírszerzés a csehszlovák szövetségi hatáskörbe tartozik, majd pedig a pozsonyi Pravda jött az ellen­váddal: írása szerint a szlovák szervek szlovákiai magyar kémhálózatra vo­natkozó értesülésekkel rendelkeznek, a hálózatot pedig, állításuk szerint, „egy pozsonyi magyar kormányzati intézmény egyik alkalmazottja vezeti”. A szlovák-magyar feszültségben ál­datlan helyzetbe sodródott a mintegy 600 000 főnyi magyar kisebbség. „Szlovákiában az új alkotmány elfoga­dása óta a magyar kisebbségben mind erősebben jelen van egy latens fél­elem, félelem a szülőföld elvesztésétől, az etnikai tisztogatástól, a fokozódó zsidó- és magyarellenségtől” - jelen­tette ki ma egy budapesti sajtótájékoz­tatón az a szlovákiai magyar küldött­ség, amely az MDF frakciójának meg­hívására Budapesten tartózkodik. S míg az Együttélés és a Szlovákiai Ma­g­yar Kereszténydemokrata Mozgalom üldöttsége Budapesten tárgyalt, Po­zsonyból újabb kijelentés adott okot az aggodalomra. Meciar kormányfő ugyanis tegnap kijelentette, hogy nem kíván tárgyalni a szlovákiai ma­gyarság képviselőivel, valamint, hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk az önrendelkezésre. Duray Miklós­nak, az Együttélés Mozgalom elnöké­nek szavai szerint ezzel a kijelentésé­vel a szlovákiai kormányfő nagyon ve­szélyes útra lépett. „Nem lehet egy­szerre a népre hivatkozni és képvise­lőit szélsőségeseknek minősíteni” - mondta Duray. Mint ahogy egyes más országok­ban is, ahol magyar kisebbség él és harcol jogaiért, a honi illetékes politi­kusok váltig azt bizonygatták, hogy a kisebbségnek nincs oka az aggoda­lomra. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke azt nevezte aggasz­tónak egyik minapi kijelentésében, hogy „a magyar szervek dramatizálják a nemzetiségeket érintő kérdéseket”, majd kijelentette, hogy „teljes lenne az egyetértés, ha a Duna túloldaláról nem adnának politikai tippeket a nemzetiségeknek”. A mélypontra jutott magyar-szlo­vák kapcsolatok terén talán feloldó­dást jelent majd az, hogy a jövő héten parlamenti szinten párbeszéd kezdő­dik: a magyar országgyűlés külügyi bizottsága Horn Gyula vezetésével Po­zsonyba utazik, hogy a szlovák parla­ment megfelelő bizottságával megvi­tassa a két ország viszonyát terhelő problémákat. CSORBA Zoltán EBEÉ-küldöttség Újvidéken (Lazukić Kati felvétele) Tore Boegh diplomatával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet Belgrádban székelő állandó missziójának vezetésével tegnap délután megkezdte huzamosabb ideig tartó vajdasági tartózkodását az EBEÉ küldöttsé­ge, amelynek tagja még Jan as Sillen misszióhelyettes, aki évek hosszú során át Svédország belgrádi nagykövete volt. A Tartományi Végrehajtó Tanács újvidéki épületében a magas rangú diplo­matákat Koviljko Lovre, a testület elnöke, Milan Lučić tartományi tájékoztatási titkár és Deák Ferenc tartományi kisebbségügyi miniszter fogadták, és a sajtó képviselőinek jelenlétében egyórás tájékozódó beszélgetést folytattak velük. A vendégek hangsúlyozták, hogy a volt Jugoszlávia utódállamaiban több he­lyütt is robbanásszerűen bekövetkezett háborús pusztítás miatt a világ, s ők ma­guk is attól tartanak, hogy a háború könnyűszerrel áttevődhet a többnemzetisé­gű Vajdaságba. Érkezésük és itt-tartózkodásuk célja egy­felől a különféle etnikai csoportok egymás közti kapcsolatának egyengetése, másfelől a szövetségi szer­vek és az etnikai csoportok és népek közötti párbeszéd felvétele. Mindkét diplo­mata igen jól ismeri Vajdaságot, Sandžakot és Kosovót, beszélnek szerbhorvá­­tul. A tartományi vezetés ezzel a pesszimizmussal szemben optimista, s elmond­ta, hogy Vajdaságban a helyzet viszonylag jó, és a háborús konfliktusnak nem kellene ide áttevődnie. , Jan as Sillen egy hétig, Tore Boegh pedig addig marad a tartományban, amíg azt a helyzet megköveteli. (D.) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Knin nem hajlandó az együttműködésre A horvátok szegik meg a tűzszünetet­­ Az ENSZ-erőknek még nem sikerült elfogadható állapotokat teremteniük az ellenőrzésük alatt álló területeken - Kedvező értékelés Prevlaka demilitarizálásáról - (Folytatás az 1. oldalról) Kedvezőnek értékelte viszont a Prevlaka demilitarizálására vonatkozó megállapodást. Az ENSZ-főtitkár azt javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy hatalmazza fel a kéksisakosokat e megállapodás érvényesítésének ellenőrzésére. A főtitkár véleménye szerint a Biz­tonsági Tanácsnak egyértelműen ki kell mondania, hogy semmisnek fog­ják tekinteni az erőszakkal kikénysze­­rített egyéni nyilatkozatokat, amelyek a vagyonról vagy a tartózkodási jogról való lemondásra vonatkoznak, mert ez hozzájárulna ahhoz, hogy részben rendeződjön a menekültek hazatéré­sének problémája. Javasolta továbbá a Biztonsági Ta­nácsnak, hogy követelje az úgynevezett rózsaszínű övezetekben levő minden szemben álló féltől, hogy az energiael­látást és vízforrásokat ne használják a kölcsönös leszámolás eszközeként. A főtitkár javaslatait terjedelmes je­lentés előzte meg, amely a tűzszüneti megállapodás megszegésének esetei­ről, a kéksisakosok által ellenőrzött és az azokkal határos vidékeken jelent­kező problémákról, terrorista cselek­ményekről, a menekültek hazatérésé­vel kapcsolatos ügyekről és hasonlók­ról szól. A HORVÁT HADSEREG BETÖRÉSEI A főtitkár jelentésében - amelyet a Tanjug csupán kivonatokban továbbí­tott - felsorolta a tűzszüneti megálla­podás megszegésének „csupán súlyo­sabb eseteit”, ezek között a horvát hadsereg betörését a Peruca duzzasz­tógát, a Miljevci fennsík és a Zemunik repülőtér területére június 21-én, ami nagy feszültséget keltett a déli szek­torban. Hasonlóan értékelte a horvá­tok augusztus 7-ei átkelését a Száván, amikor a kéksisakosok két tűz közé kerültek. A következő súlyosabb inci­dens, amelyet a Tanjug kiragadott, augusztus 13-án történt, amikor a horvát katonák megöltek négy és fog­lyul ejtettek 19 szerbet, akik felfegyver­kezve (más) kukoricáját mentek leszed­ni. A szerb határőrség három tagja éle­tét vesztette augusztus 21-én a keleti zónában, amikor a horvátok átlőttek. A jelentésben szó van egy Horvátország­ban toborzott és kiképzett egységről is, amely Bihac és Cazin érintésével jutott az északi szektorba és harcba bocsátko­zott a szerb erőkkel. Gáli közölte a BT-vel, hogy a kék­sisakosok kiszabadították az említett 19 foglyot, az utolsóként említett eset kapcsán pedig az ENSZ tisztségviselői interveniáltak Tudman horvát elnök­nél, aki megígérte, hogy többé nem küldenek horvát egységeket a kéksisa­kosok által „védett” övezetekbe vagy Bosznia-Hercegovinába. Gáli a jelentés e részét állítólag azzal a megállapítással fejezte be, hogy mind­ezek az esetek nagy aggodalmat kelte­nek az ottani szerb lakosság körében. NEM FEGYVERZIK LE A FÉLKATONAI ALAKULATOKAT Ez az aggodalom azonban nem in­dokolja azt, hogy a „védett övezetek­ben” a rendőrség elnevezés leple alatt újabb félkatonai erőket hoznak létre. A kéksisakosok követelését, hogy sür­gősen fegyverezzék le őket, eddig csak a nyugati szektorban teljesítették. Gáli beszámolt a BT-nek arról is, hogy a keleti szektorban levő belga zászlóalj megkísérelte lefegyverezni ezeket az irreguláris erőket, de az ügy tárgyalásokba torkollt, azon a vidéken pedig „növekszik az ellenszenv” a kéksisakosokkal szemben. Gáli értesü­lései szerint ezek az új keletű félkato­nai erők nemcsak a nem szerb lakos­ság körében szítanak rettegést, hanem a mérsékelt politikai elveket valló szerbek ellen is végrehajtanak terror­­cselekményeket. A knim hatóságok a horvát hadsereg betöréseinek veszé­lyével magyarázzák ezeknek az alaku­latoknak a létezését, Nambiar tábor­nok, a kéksisakosok parancsnoka azonban rámutat arra, hogy a horvát hadsereg ezzel szemben a „védett övezetekben” működő félkatonai ala­kulatok magatartásával indokolja meg az összetűzéseket. Butrosz Gáli beszámolt arról, hogy a knini hatóságokkal megállapodást értek el, amelynek értelmében ezeket a félkatonai alakulatokat szeptember 20-a és október 15-e között fokozato­san lefegyverzik. A megállapodást azonban nem kezdték­ érvényesíteni, mert Kninben a horvát hadsereg tá­madását várják. HAZUG PROPAGANDA Jelentésének egy másik részében Gáli leszögezi, hogy a lakosság félel­mét arcátlan propaganda, híresztelé­sek és dezinformácók szítják, és a nemzeti vezérek beszédei óriási fe­szültséget keltenek a más nemzetek fenyegetése miatt. A főtitkár külön ki­fejezte sajnálatát, amiért a horvát ha­tóságok tiltják az UNPROFOR rádió- és tévéműsorainak sugárzását. A baranyai állapotok Gáli beszámo­lója szerint súlyosabbak, mint voltak. Ez nemcsak a terrorcselekmények mi­att van, hanem a katasztrofális gazdasá­gi állapotok miatt is. Mindebben sokkal rosszabbul járnak a nem szerbek, noha - Gáli bevallása szerint - nem minden esetben egészen érthető, hogy a mun­kahelyét valaki gazdasági okokból ve­szíti el, vagy mert nem szerb, és a he­lyét egy­ menekült tölti be. A nyugati szektorban, amely hor­vát ellenőrzés alatt áll, valamivel jobb a helyzet, „kevesebb szerb házat gyúj­tanak fel”. De a lakosság zaklatása nem szűnik. A száműzetés eredeti for­mája működik: a horvátok letartóztat­nak egy polgárt, majd hadifogolyként kicserélik. Egyébként mindkét olda­lon folytatja tevékenységét a rendőr­ség, és a börtönökben kínozzák az embereket. A déli szektorban a helyzet egyre rosszabb, mert az összetűzések vona­lának egyik oldalán növekszik a hor­vát civiek elleni bűncselekmények száma, a másik oldalon pedig a szerb civilek ellenieké. Az északi szektorban a jelentés sze­rint nincsenek ilyen kirívó kínzási és terrorista esetek, de kevés is a nem szerb lakosság. Az incidenseket itt in­kább a horvát erők betörései vagy a harcok Bosznia-Hercegovinából való átterjedése okozza. RENDŐREGYENRUHÁT ÖLTENEK A SZÉLSŐSÉGESEK Az UNPROFOR polgári szolgála­tának adatok állnak rendelkezésére arról, hogy kik és mit követtek el, de a helyi hatóságok egyszerűen semmi­be veszik ezeket a bizonyítékokat. Az UNPROFOR rendőrségének jelenté­se szerint a „védett övezetekben” sok­szor tapasztalták, hogy jól képzett, professzionális rendőröket leváltottak és helyükbe „szélsőségeseket tettek, akiknek fogalmuk sincs a rendőri munkáról”. Itt-ott akad kivétel, ami az UNPROFOR-ral való együttműkö­dési szándékot illeti, de az nem ele­gendő. A helyi lakosság azonban, úgy látszik, felbátorodott, mert egyre gyakrabban fordulnak az emberek segítségért egyenesen az ENSZ ren­dőreihez. Az ENSZ-főtitkár kedvezőtlennek minősítette annak esélyét is, hogy a menekültek hamarosan visszatérhesse­nek otthonukba vagy ami belőle ma­radt. Az UNPROFOR bizonyos „pró­bafalvakban” fogja megkísérelni a visszatelepítést: kettőben a horvát olda­lon és kettőben a szerben. A helyzetet kiélezi, hogy a horvát hatóságok beje­lentették, a hadsereg támogatásával többezer menekültet megkísérelnek visszajuttatni oda, ahol éltek. Az ENSZ tisztségviselői tanácsainak ellenére a horvát hatóságok kitartanak elképzelé­sük mellett, az érintett vidéken élő szerbeknél pedig mozgósítás van. ENSZ: - Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagországai nem hivatalos konzultációkat kezdtek arról az euró­pai határozati javaslatról, amely a Bosznia-Hercegovina feletti katonai repülések betiltására vonatkozik, de a Tanjug értesülései szerint maguk a nyugati szövetségesek is eltérően véle­kednek erről. A tilalom nem vonatkozna az ENSZ békemissziójára, a humanitári­us segély szállítására és a polgári re­pülőgépekre. Később esetleg megfigyelőket tele­pítenének a volt Jugoszlávia minden repülőterére és felderítőgépekkel el­lenőriznék a tilalom betartását. Franciaország ma átveszi a BT el­nöklőjének tisztségét, a repülési tila­lomról szóló határozat pedig valószí­nűleg a jövő héten kerül napirendre. Butrosz Gáli jelentése JUGOSZLÁV-HORVÁT CSÚCSTALÁLKOZÓ GENFBEN Véleménycsere a vitás­­ kérdésekről Dobrica Ćosić és Franjo Tuđman a két ország kapcsolatait megterhelő problémákról tárgyalt­ ságíróknak elmondta, hogy a Ćosić- Tuđman megbeszélés „sok mindenre kiterjedt és hasznos volt”. Elmondta azt is, hogy a tárgyalások részvevői kérték, egyelőre semmilyen konkrétu­mot ne közöljenek arról, hogy miről cseréltek véleményt a délelőtti megbe­szélésen. Eckhard azonban kijelentette, hogy Costé és Tuđman „tudatában van e pillanat történelmi jelentőségé­nek”, s ezért itt az ideje, hogy komo­lyan hozzáfogjanak az egymás közötti viták rendezéséhez. Mindehhez hoz­záfűzte még, hogy a horvát és a jugo­szláv elnök megbeszélése szerdán este ér véget. Radovan Karadžić, a boszniai szerbek vezetője is találkozott Genf­­ben a J­ugoszlávia-értekezlet társel­nöklőivel. Eckhard azonban nem volt hajlandó részleteket közölni er­ről a véleménycseréről. Megjegyezte azonban, hogy a pezsgő diplomáciai élet Genfben arra enged következ­tetni, hogy a konferencia munkája jól halad. Bátorítónak nevezte azt a tényt, hogy a felek készek a párbe­szédre. Hurd brit külügyminiszter Genf­ben tegnap kijelentette, hogy a jövő hét végén sor kerülhet a humanitári­us segélyt szállító járatok felújítására Szarajevóba. Genfi diplomáciai körök úgy tudják, hogy Vance és Owen nyo­mást gyakorol több ország kormányá­ra, hogy újítsák fel a Boszniának szánt segélyek szállítását. A járatokat szep­tember 3-án függesztették fel, amikor Bosznia felett lelőttek egy olasz szállí­tógépet. (Folytatás az 1. oldalról) A Jugoszlávia-értekezlet társelnök­lőinek képviselője, Fred Eckhard új­ Szigorúbban ellenőrzik­­ a szankciók betartását Nemzetközi megfigyelők érkeznek a határátkelőhelyekre­­ Az amerikai nagykövet a jugoszláv-magyar határra látogatott (Állandó tudósítónktól) Budapesté szeptember 30. Az Egyesült Államoknak nincs annyi fegyverese Európában, ameny­­nyi esélyt adna a kis-jugoszláviai konf­liktus katonai megoldására — közölte a magyarországi újságíróknak Charles Thomas, az USA budapesti nagyköve­te, miután látogatást tett a magyar-ju­­goszláv határ három átkelőhelyén. A nagykövet szerint ezért nincs más­­ megoldás, mint a BT által elrendelt gazdasági szankciók szigorú betartása.­­ Látogatásának célja az volt, hogy sze­mélyesen győződjön meg, hogyan­­ ellenőrzik a magyar hatóságok a szankciók betartását. A magyar vám­szervek illetékesei kifejtették a nagy­követnek, hogy szeretnék, ha a nem­zetközi közösség gyakorlati támoga­tást nyújtana az ellenőrzésben. A nemzetközi megfigyelők valószí­nűleg két héten belül elfoglalják he­lyüket, s még szigorúbban ellenőrzik majd, hogy az az áru, amelyet egyest határokon tranzitáruként vámkezel­nek valóban elhagyja-e Jugoszláviát. Hivatalosan olyan hírek itt Magyaror­szágon nincsenek, hogy milyen mér­tékben játsszák ki a szankciókat oly módon, hogy az áru görög, macedón vagy boszniai tranzitlevéllel érkezik, jut át a határon, de Jugoszláviában marad, viszont tudnivaló, hogy ilyes­mi történt és történik. A szigorított ellenőrzés, amelyben a nemzetközi megfigyelők között az USA megbízott­jai is ott lesznek, meg kívánja akadá­lyozni ezt a gyakorlatot. A megfigye­lők tevékenységüket kiterjesztik Bul­gáriára és Romániára is, hiszen bizo­nyos értesülések szerint a szankciókat részben román cégek közvetítésével szegték meg. Cs. Z.

Next