Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)
1992-10-01 / 270. szám
1992. október 1., csütörtök Mélyponton a szlovák-magyar kapcsolatok Szorongatott helyzetben a szlovákiai magyar kisebbség - Magyar országgyűlési küldöttség utazik Pozsonyba, hogy megvitassa a két ország viszonyát terhelő problémákat (Állandó tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. Az egyébként is feszült szlovákmagyar kapcsolatok az elmúlt napokban mélypontra jutottak. A két ország közötti feszültség egyik alapvető oka a már hosszú ideje húzódó bősi vízlépcső építésének problémája, amelyben Magyarország számára most már végképp világos, hogy nem kínálkozik kedvező megoldás. A magyar fél javaslatai, ellenvetései, érvei ellenére Szlovákia kitart eredeti szándéka mellett: a szlovákok el fogják terelni a Dunát, az úgynevezett C-variáns befejezését Magyarország nem tudja megakadályozni. Budapest abban reménykedett, hogy a csehszlovák kormánnyal közösen (Prágában a pozsonyitól eltérő nézetek is vannak a vízlépcsővel kapcsolatban) az ügyet a hágai nemzetközi bíróság elé viszi, de Prágából is elutasító válasz érkezett. A magyar fél ennek ellenére szorgalmazni fogja, hogy EK-részvétellel alakuljon meg egy közös bizottság, de ez már nemigen kecsegtet lényeges változással az ügyben. Az előállt kilátástalan helyzet még jobban fokozta a feszültséget, s Antall József miniszterelnök világosan ki is mondta Nürnbergben a Rajna-Majna-Duna-csatorna ünnepélyes megnyitóján: Magyarország a szlovák álláspontot olyan konfliktusforrásnak tekinti, amely minden bizonnyal súlyosbítja a feszültségektől amúgy is terhes térség gondjait. Antall kemény beszéde meglepetést keltett az ünnepségen, a jelenlevő szlovák miniszterelnök, a hírek szerint, alig tudta türtőztetni magát, hogy tüntetőleg el ne vonuljon, majd pedig a magyar kormányfő beszédét ízléstelennek minősítette. Éles vádváltás történt a biztonságpolitikai vonalon is. Füzessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli magyar miniszter egy előadásában kijelentette, hogy „a magyar nép kiábrándult a nagy barátokból, ittmaradtak a kis ellenségek, tőlük kell megvédeni az országot”, majd pedig kifejtette, hogy „a szlovákok nagy ütemben végzik kémhálózatuk kiépítését, s érdeklődésük középpontjában Magyarország áll”. Füzessy miniszter kijelentésére nagyon gyorsan ékrezett a válasz Pozsonyból. Cáfolták az állítást, kijelentvén, hogy a hírszerzés a csehszlovák szövetségi hatáskörbe tartozik, majd pedig a pozsonyi Pravda jött az ellenváddal: írása szerint a szlovák szervek szlovákiai magyar kémhálózatra vonatkozó értesülésekkel rendelkeznek, a hálózatot pedig, állításuk szerint, „egy pozsonyi magyar kormányzati intézmény egyik alkalmazottja vezeti”. A szlovák-magyar feszültségben áldatlan helyzetbe sodródott a mintegy 600 000 főnyi magyar kisebbség. „Szlovákiában az új alkotmány elfogadása óta a magyar kisebbségben mind erősebben jelen van egy latens félelem, félelem a szülőföld elvesztésétől, az etnikai tisztogatástól, a fokozódó zsidó- és magyarellenségtől” - jelentette ki ma egy budapesti sajtótájékoztatón az a szlovákiai magyar küldöttség, amely az MDF frakciójának meghívására Budapesten tartózkodik. S míg az Együttélés és a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom üldöttsége Budapesten tárgyalt, Pozsonyból újabb kijelentés adott okot az aggodalomra. Meciar kormányfő ugyanis tegnap kijelentette, hogy nem kíván tárgyalni a szlovákiai magyarság képviselőivel, valamint, hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk az önrendelkezésre. Duray Miklósnak, az Együttélés Mozgalom elnökének szavai szerint ezzel a kijelentésével a szlovákiai kormányfő nagyon veszélyes útra lépett. „Nem lehet egyszerre a népre hivatkozni és képviselőit szélsőségeseknek minősíteni” - mondta Duray. Mint ahogy egyes más országokban is, ahol magyar kisebbség él és harcol jogaiért, a honi illetékes politikusok váltig azt bizonygatták, hogy a kisebbségnek nincs oka az aggodalomra. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke azt nevezte aggasztónak egyik minapi kijelentésében, hogy „a magyar szervek dramatizálják a nemzetiségeket érintő kérdéseket”, majd kijelentette, hogy „teljes lenne az egyetértés, ha a Duna túloldaláról nem adnának politikai tippeket a nemzetiségeknek”. A mélypontra jutott magyar-szlovák kapcsolatok terén talán feloldódást jelent majd az, hogy a jövő héten parlamenti szinten párbeszéd kezdődik: a magyar országgyűlés külügyi bizottsága Horn Gyula vezetésével Pozsonyba utazik, hogy a szlovák parlament megfelelő bizottságával megvitassa a két ország viszonyát terhelő problémákat. CSORBA Zoltán EBEÉ-küldöttség Újvidéken (Lazukić Kati felvétele) Tore Boegh diplomatával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Belgrádban székelő állandó missziójának vezetésével tegnap délután megkezdte huzamosabb ideig tartó vajdasági tartózkodását az EBEÉ küldöttsége, amelynek tagja még Jan as Sillen misszióhelyettes, aki évek hosszú során át Svédország belgrádi nagykövete volt. A Tartományi Végrehajtó Tanács újvidéki épületében a magas rangú diplomatákat Koviljko Lovre, a testület elnöke, Milan Lučić tartományi tájékoztatási titkár és Deák Ferenc tartományi kisebbségügyi miniszter fogadták, és a sajtó képviselőinek jelenlétében egyórás tájékozódó beszélgetést folytattak velük. A vendégek hangsúlyozták, hogy a volt Jugoszlávia utódállamaiban több helyütt is robbanásszerűen bekövetkezett háborús pusztítás miatt a világ, s ők maguk is attól tartanak, hogy a háború könnyűszerrel áttevődhet a többnemzetiségű Vajdaságba. Érkezésük és itt-tartózkodásuk célja egyfelől a különféle etnikai csoportok egymás közti kapcsolatának egyengetése, másfelől a szövetségi szervek és az etnikai csoportok és népek közötti párbeszéd felvétele. Mindkét diplomata igen jól ismeri Vajdaságot, Sandžakot és Kosovót, beszélnek szerbhorvátul. A tartományi vezetés ezzel a pesszimizmussal szemben optimista, s elmondta, hogy Vajdaságban a helyzet viszonylag jó, és a háborús konfliktusnak nem kellene ide áttevődnie. , Jan as Sillen egy hétig, Tore Boegh pedig addig marad a tartományban, amíg azt a helyzet megköveteli. (D.) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Knin nem hajlandó az együttműködésre A horvátok szegik meg a tűzszünetet Az ENSZ-erőknek még nem sikerült elfogadható állapotokat teremteniük az ellenőrzésük alatt álló területeken - Kedvező értékelés Prevlaka demilitarizálásáról - (Folytatás az 1. oldalról) Kedvezőnek értékelte viszont a Prevlaka demilitarizálására vonatkozó megállapodást. Az ENSZ-főtitkár azt javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy hatalmazza fel a kéksisakosokat e megállapodás érvényesítésének ellenőrzésére. A főtitkár véleménye szerint a Biztonsági Tanácsnak egyértelműen ki kell mondania, hogy semmisnek fogják tekinteni az erőszakkal kikényszerített egyéni nyilatkozatokat, amelyek a vagyonról vagy a tartózkodási jogról való lemondásra vonatkoznak, mert ez hozzájárulna ahhoz, hogy részben rendeződjön a menekültek hazatérésének problémája. Javasolta továbbá a Biztonsági Tanácsnak, hogy követelje az úgynevezett rózsaszínű övezetekben levő minden szemben álló féltől, hogy az energiaellátást és vízforrásokat ne használják a kölcsönös leszámolás eszközeként. A főtitkár javaslatait terjedelmes jelentés előzte meg, amely a tűzszüneti megállapodás megszegésének eseteiről, a kéksisakosok által ellenőrzött és az azokkal határos vidékeken jelentkező problémákról, terrorista cselekményekről, a menekültek hazatérésével kapcsolatos ügyekről és hasonlókról szól. A HORVÁT HADSEREG BETÖRÉSEI A főtitkár jelentésében - amelyet a Tanjug csupán kivonatokban továbbított - felsorolta a tűzszüneti megállapodás megszegésének „csupán súlyosabb eseteit”, ezek között a horvát hadsereg betörését a Peruca duzzasztógát, a Miljevci fennsík és a Zemunik repülőtér területére június 21-én, ami nagy feszültséget keltett a déli szektorban. Hasonlóan értékelte a horvátok augusztus 7-ei átkelését a Száván, amikor a kéksisakosok két tűz közé kerültek. A következő súlyosabb incidens, amelyet a Tanjug kiragadott, augusztus 13-án történt, amikor a horvát katonák megöltek négy és foglyul ejtettek 19 szerbet, akik felfegyverkezve (más) kukoricáját mentek leszedni. A szerb határőrség három tagja életét vesztette augusztus 21-én a keleti zónában, amikor a horvátok átlőttek. A jelentésben szó van egy Horvátországban toborzott és kiképzett egységről is, amely Bihac és Cazin érintésével jutott az északi szektorba és harcba bocsátkozott a szerb erőkkel. Gáli közölte a BT-vel, hogy a kéksisakosok kiszabadították az említett 19 foglyot, az utolsóként említett eset kapcsán pedig az ENSZ tisztségviselői interveniáltak Tudman horvát elnöknél, aki megígérte, hogy többé nem küldenek horvát egységeket a kéksisakosok által „védett” övezetekbe vagy Bosznia-Hercegovinába. Gáli a jelentés e részét állítólag azzal a megállapítással fejezte be, hogy mindezek az esetek nagy aggodalmat keltenek az ottani szerb lakosság körében. NEM FEGYVERZIK LE A FÉLKATONAI ALAKULATOKAT Ez az aggodalom azonban nem indokolja azt, hogy a „védett övezetekben” a rendőrség elnevezés leple alatt újabb félkatonai erőket hoznak létre. A kéksisakosok követelését, hogy sürgősen fegyverezzék le őket, eddig csak a nyugati szektorban teljesítették. Gáli beszámolt a BT-nek arról is, hogy a keleti szektorban levő belga zászlóalj megkísérelte lefegyverezni ezeket az irreguláris erőket, de az ügy tárgyalásokba torkollt, azon a vidéken pedig „növekszik az ellenszenv” a kéksisakosokkal szemben. Gáli értesülései szerint ezek az új keletű félkatonai erők nemcsak a nem szerb lakosság körében szítanak rettegést, hanem a mérsékelt politikai elveket valló szerbek ellen is végrehajtanak terrorcselekményeket. A knim hatóságok a horvát hadsereg betöréseinek veszélyével magyarázzák ezeknek az alakulatoknak a létezését, Nambiar tábornok, a kéksisakosok parancsnoka azonban rámutat arra, hogy a horvát hadsereg ezzel szemben a „védett övezetekben” működő félkatonai alakulatok magatartásával indokolja meg az összetűzéseket. Butrosz Gáli beszámolt arról, hogy a knini hatóságokkal megállapodást értek el, amelynek értelmében ezeket a félkatonai alakulatokat szeptember 20-a és október 15-e között fokozatosan lefegyverzik. A megállapodást azonban nem kezdték érvényesíteni, mert Kninben a horvát hadsereg támadását várják. HAZUG PROPAGANDA Jelentésének egy másik részében Gáli leszögezi, hogy a lakosság félelmét arcátlan propaganda, híresztelések és dezinformácók szítják, és a nemzeti vezérek beszédei óriási feszültséget keltenek a más nemzetek fenyegetése miatt. A főtitkár külön kifejezte sajnálatát, amiért a horvát hatóságok tiltják az UNPROFOR rádió- és tévéműsorainak sugárzását. A baranyai állapotok Gáli beszámolója szerint súlyosabbak, mint voltak. Ez nemcsak a terrorcselekmények miatt van, hanem a katasztrofális gazdasági állapotok miatt is. Mindebben sokkal rosszabbul járnak a nem szerbek, noha - Gáli bevallása szerint - nem minden esetben egészen érthető, hogy a munkahelyét valaki gazdasági okokból veszíti el, vagy mert nem szerb, és a helyét egy menekült tölti be. A nyugati szektorban, amely horvát ellenőrzés alatt áll, valamivel jobb a helyzet, „kevesebb szerb házat gyújtanak fel”. De a lakosság zaklatása nem szűnik. A száműzetés eredeti formája működik: a horvátok letartóztatnak egy polgárt, majd hadifogolyként kicserélik. Egyébként mindkét oldalon folytatja tevékenységét a rendőrség, és a börtönökben kínozzák az embereket. A déli szektorban a helyzet egyre rosszabb, mert az összetűzések vonalának egyik oldalán növekszik a horvát civiek elleni bűncselekmények száma, a másik oldalon pedig a szerb civilek ellenieké. Az északi szektorban a jelentés szerint nincsenek ilyen kirívó kínzási és terrorista esetek, de kevés is a nem szerb lakosság. Az incidenseket itt inkább a horvát erők betörései vagy a harcok Bosznia-Hercegovinából való átterjedése okozza. RENDŐREGYENRUHÁT ÖLTENEK A SZÉLSŐSÉGESEK Az UNPROFOR polgári szolgálatának adatok állnak rendelkezésére arról, hogy kik és mit követtek el, de a helyi hatóságok egyszerűen semmibe veszik ezeket a bizonyítékokat. Az UNPROFOR rendőrségének jelentése szerint a „védett övezetekben” sokszor tapasztalták, hogy jól képzett, professzionális rendőröket leváltottak és helyükbe „szélsőségeseket tettek, akiknek fogalmuk sincs a rendőri munkáról”. Itt-ott akad kivétel, ami az UNPROFOR-ral való együttműködési szándékot illeti, de az nem elegendő. A helyi lakosság azonban, úgy látszik, felbátorodott, mert egyre gyakrabban fordulnak az emberek segítségért egyenesen az ENSZ rendőreihez. Az ENSZ-főtitkár kedvezőtlennek minősítette annak esélyét is, hogy a menekültek hamarosan visszatérhessenek otthonukba vagy ami belőle maradt. Az UNPROFOR bizonyos „próbafalvakban” fogja megkísérelni a visszatelepítést: kettőben a horvát oldalon és kettőben a szerben. A helyzetet kiélezi, hogy a horvát hatóságok bejelentették, a hadsereg támogatásával többezer menekültet megkísérelnek visszajuttatni oda, ahol éltek. Az ENSZ tisztségviselői tanácsainak ellenére a horvát hatóságok kitartanak elképzelésük mellett, az érintett vidéken élő szerbeknél pedig mozgósítás van. ENSZ: - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagországai nem hivatalos konzultációkat kezdtek arról az európai határozati javaslatról, amely a Bosznia-Hercegovina feletti katonai repülések betiltására vonatkozik, de a Tanjug értesülései szerint maguk a nyugati szövetségesek is eltérően vélekednek erről. A tilalom nem vonatkozna az ENSZ békemissziójára, a humanitárius segély szállítására és a polgári repülőgépekre. Később esetleg megfigyelőket telepítenének a volt Jugoszlávia minden repülőterére és felderítőgépekkel ellenőriznék a tilalom betartását. Franciaország ma átveszi a BT elnöklőjének tisztségét, a repülési tilalomról szóló határozat pedig valószínűleg a jövő héten kerül napirendre. Butrosz Gáli jelentése JUGOSZLÁV-HORVÁT CSÚCSTALÁLKOZÓ GENFBEN Véleménycsere a vitás kérdésekről Dobrica Ćosić és Franjo Tuđman a két ország kapcsolatait megterhelő problémákról tárgyalt ságíróknak elmondta, hogy a Ćosić- Tuđman megbeszélés „sok mindenre kiterjedt és hasznos volt”. Elmondta azt is, hogy a tárgyalások részvevői kérték, egyelőre semmilyen konkrétumot ne közöljenek arról, hogy miről cseréltek véleményt a délelőtti megbeszélésen. Eckhard azonban kijelentette, hogy Costé és Tuđman „tudatában van e pillanat történelmi jelentőségének”, s ezért itt az ideje, hogy komolyan hozzáfogjanak az egymás közötti viták rendezéséhez. Mindehhez hozzáfűzte még, hogy a horvát és a jugoszláv elnök megbeszélése szerdán este ér véget. Radovan Karadžić, a boszniai szerbek vezetője is találkozott Genfben a Jugoszlávia-értekezlet társelnöklőivel. Eckhard azonban nem volt hajlandó részleteket közölni erről a véleménycseréről. Megjegyezte azonban, hogy a pezsgő diplomáciai élet Genfben arra enged következtetni, hogy a konferencia munkája jól halad. Bátorítónak nevezte azt a tényt, hogy a felek készek a párbeszédre. Hurd brit külügyminiszter Genfben tegnap kijelentette, hogy a jövő hét végén sor kerülhet a humanitárius segélyt szállító járatok felújítására Szarajevóba. Genfi diplomáciai körök úgy tudják, hogy Vance és Owen nyomást gyakorol több ország kormányára, hogy újítsák fel a Boszniának szánt segélyek szállítását. A járatokat szeptember 3-án függesztették fel, amikor Bosznia felett lelőttek egy olasz szállítógépet. (Folytatás az 1. oldalról) A Jugoszlávia-értekezlet társelnöklőinek képviselője, Fred Eckhard új Szigorúbban ellenőrzik a szankciók betartását Nemzetközi megfigyelők érkeznek a határátkelőhelyekre Az amerikai nagykövet a jugoszláv-magyar határra látogatott (Állandó tudósítónktól) Budapesté szeptember 30. Az Egyesült Államoknak nincs annyi fegyverese Európában, amenynyi esélyt adna a kis-jugoszláviai konfliktus katonai megoldására — közölte a magyarországi újságíróknak Charles Thomas, az USA budapesti nagykövete, miután látogatást tett a magyar-jugoszláv határ három átkelőhelyén. A nagykövet szerint ezért nincs más megoldás, mint a BT által elrendelt gazdasági szankciók szigorú betartása. Látogatásának célja az volt, hogy személyesen győződjön meg, hogyan ellenőrzik a magyar hatóságok a szankciók betartását. A magyar vámszervek illetékesei kifejtették a nagykövetnek, hogy szeretnék, ha a nemzetközi közösség gyakorlati támogatást nyújtana az ellenőrzésben. A nemzetközi megfigyelők valószínűleg két héten belül elfoglalják helyüket, s még szigorúbban ellenőrzik majd, hogy az az áru, amelyet egyest határokon tranzitáruként vámkezelnek valóban elhagyja-e Jugoszláviát. Hivatalosan olyan hírek itt Magyarországon nincsenek, hogy milyen mértékben játsszák ki a szankciókat oly módon, hogy az áru görög, macedón vagy boszniai tranzitlevéllel érkezik, jut át a határon, de Jugoszláviában marad, viszont tudnivaló, hogy ilyesmi történt és történik. A szigorított ellenőrzés, amelyben a nemzetközi megfigyelők között az USA megbízottjai is ott lesznek, meg kívánja akadályozni ezt a gyakorlatot. A megfigyelők tevékenységüket kiterjesztik Bulgáriára és Romániára is, hiszen bizonyos értesülések szerint a szankciókat részben román cégek közvetítésével szegték meg. Cs. Z.