Magyar Szó, 1993. április (50. évfolyam, 88-115. szám)

1993-04-01 / 88. szám

L­ilus .Mi látjá­tok feleim, mik vogymuk? Bezony, hülék vogymuk. Pedig eleve nem teremteve. Nem ám. De jött egy okos. Azóta vogymuk. S mitten méltóságteljesen vi­seljük a csergősipit! Üres gyomorra szavazunk, szamárpadban csücsülünk, nincs egy száraz hel rajtunk, úgy összepekdesett a világ. Hont foglalunk, ahelyett, hogy benépesítenek, idefele szög­­dösődünk. Na mibe? A kubizmusba. Mert itt mindenkinek nemso­kára lesz saját kukája, abban turkálhat. No meg páros koldusbotja idős házaspároknak. Jézus Máriám! Még mi te­szünk sanda obzervációkat a Li­­luskának. Hogy dúl-fúl, csepereg, ózik (nem győzzük türülni a nózit). Hogy kvázi ő a bolond. És akkor itten ja ez a sokaság - ez mi?! December okosa?? Bárcsak húsvéti nyuszi vol­nék! Nem is szólnék, csak tojnék, az egészre azonban filozofiku­san kell tekinteni: nincs olyan rossz, aminél még rosszabb ne lehetne. .É­­s­­.És mi ezt a rosszat már meg­szoktuk. Egy kicsit vakaródzunk (igaz, nem számítottunk ennyi tetűre). Kívánjak valami jót is? (Nem kigyelmeteknek, mert még leszólnának d­omuval vagy szemközt is áltatunk). A fölebbvalóknak. Nos... Kerüljenek följebb. Sőt még Antal is. Biz’szent! Csurkin részt vesz a szerbek parlamentjének ülésén Az orosz külügyminiszter-helyettes palei megbeszélése Vitalij Csurkin orosz külügymi­niszter-helyettes, a Bosznia- Hercego­vináról folytatott tárgyalások egyik közvetítője Gennagyij Siskinnek, Oroszország jugoszláviai nagyköveté­nek kíséretében tegnap Pólára érke­zett Megérkezésük után találkoztak Radovan Karadzictyal, a boszniai Szerb­­ Köztársaság elnökével, Momčilo Krajišnikkal, a parlament el­nökével és dr. Nikola Koljevictyel, a köztársaság alelnökével. Megbeszélé­sük témája a boszniai béketárgyalás folytatása volt. Csurkin kedden érkezett Belgrád­­ba, ahol tárgyalt Slobodan Milošević szerb elnökkel. Újságíróknak kijelen­tette: küldetésének célja az, hogy megfontolja, milyen lépéseket lehetne még tenni azért, hogy a boszniai szer­­bek teljes egészében elfogadják lord Owen és Cyrus Vance béketervét (Folytatása a 3. oldalon) Meghosszabbították a kéksisakosok megbízatását A Biztonsági Tanács döntése Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ked­den egyhangú döntést hozott az egy­kori Jugoszlávia területén állomáso­zó kéksisakosok mandátumának jú­nius 30-áig történő meghosszabbítá­sáról. Feladatkörüket nem módosí­totta a testület, de a kiküldésüket in­dítványozó első határozathoz képest megváltoztatta az állomásozási he­­lyük megnevezését. Kezdetben a bé­kefenntartó erőket Jugoszláviába küldték, ahol addig kellene marad­niuk, amíg sor nem kerül a válság politikai rendezésén­. A kedden elfo­­gadott BT-határozat úgy fogalmaz, hogy a kéksisakosok Horvátország te­rületén állomásoznak. A határozat kimondja: a BT ismét megerősíti vállalt kötelezettségét, hogy biztosítsa Horvátország és a töb­bi köztársaság területi integritását és szuverenitását. Határozat született ar­ról is, hogy egy hónapon belül, vagy amikor azt az ENSZ főtitkára követeli, napirendre kell tűzni a kéksisakosok megbízatási idejét, tekintettel az egy­kori Jugoszláviáról folytatott tárgyalá­sokra és a terepen „ ..”.kult helyzetre. (Tanjug) Drágább a tej A vajdasági tejgyárak mától emelik a tej és tejtermékek árát. Átlag 50 százalékkal lesznek drágábbak ezek a termékek, így a tasakos tej literje 15 000 di­nár, a tetra csomagolású tartósí­tott tej literje pedig 31 740 di­nár. Ugyanilyen arányban drá­gultak meg a tejtermékek is. Az Újvidéki Tejgyár állítása szerint az áremelésre elsősorban azért volt szükség, mert a nyers tej felvásárlási ára 1000-ről 1500 dinárra emlekedett zsíregysé­genként. (Tanjug) Cosic az iszlám fundamentalizmustól tart A JSZK elnökének találkozói Brüsszelben Dobrica Ćosić jugoszláv elnök teg­nap Brüsszelben az előző este európai parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetését jelentősnek, sokolda­lúnak és érdekesnek minősítette. Mégis meglepődött,"mondta, beszél­getőtársainak járatlanságán, amikor a balkáni eseményekről van szó. A fentieket Ćosić a Iveo Tinde­­m­ansszal, az Európa Parlament ke­reszténydemokrata képviselői cso­portjának vezetőjével tegnap délután folytatott hosszú és nyílt beszélgetés során fejtette ki. Tindemans szavai szerint a térség­ben rendkívül bonyolult a helyzet, ami valóban jobb ismereteket és átfo­gó áttekintést követel meg, mivel olyan térségről van szó, amely mindig is jelentős tét volt az érdekövezetekért folytatott nemzetközi alkudozások­ban. A múlt szellemei feltámadtak - mondta állítólag a tekintélyes európai politikus. „Vidékünkön találkoznak a vallá­sok és civilizációk, a népek összekeve­redtek, ez mindig neuralgikus és ér­zékeny vidék volt” - hangsúlyozta Dobrica Ćosić a Tindemansszal folyta­tott beszélgetésben, és külön rámuta­tott az iszlám fundamentalizmus ve­szélyére. A Nyugat nem veszi észre ezt a veszélyt, beleértve Törökország új térhódítását is - mondta a jugoszláv államfő. (Folytatása a 3. oldalon) Rendőrautóval a kaszárnyába Hogyan­­ „mozgósították” Bunyik Zoltán tartományi képviselőt -7. oldal Nincs vízumkényszer A Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének sajtóközleménye Magyarország jelenleg­i vízumkényszer bevezetésé­­ nem tervezi levezetését Jugoszlá­via állampolgáraival szemben. A belgrádi Politikában március 30-án ezzel összefüggésben megje­lent hír - melynek forrása a nagykö­vetség számára ismeretlen — a helyi közvélemény és a Magyarországra utazni szándékozó jugoszláv állam­polgárok - nemzetiségre és úticélra való tekintet nélkül - szándékos, de mindenesetre felelőtlen félrevezeté­sére szolgált. A Magyar Köztársaság nagykövet­sége ismételten megerősíti, hogy Ma­gyarország - ahogy ezt államunk ve­zetői már több esetben a közelmúlt­ban kifejtették - kiegyensúlyozott po­litikát folytat Jugoszláviával, nem ér­deke Szerbia elszigetelődése, és­­ kü­lön­­ nem támogatja azokat a törekvé­seket, amelyek Belgrád további fizikai és diplomáciai elszigetelődéséhez ve­zethetnek. Ezért a nagykövetség a jugoszláv közvéleményre nagy befolyással bíró hírközlő szervektől joggal elvárja, hogy hiteles tájékoztatással segítse a két ország közötti­­ magyar részről többször hangsúlyozott -, mindkét or­szág érdekeit szolgáló jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére irányuló erő­feszítéseket. A Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetsége ezúton hivatalosan ki­nyilatkoztatja, hogy Jugoszlávia állam­polgáraival szemben a vízumkényszer bevezetéséről szóló híresztelés min­den alapot nélkülöz. Rendeletből még nem lesz műtrágya A korrici­vintézkedés nem kedvez sem a gyáraknak sem a fogyasztóknak A szerb kormánynak a műtrágya for­galmazásáról szóló rendeletéből nem lesz haszna senkinek, legkevésbé az államnak, de a mezőgazdaságnak és a gyáraknak sem, jelentette ki Radmilo Živanović, a hazai műtrágyagyárakat tömörítő Agro­­hemija vállalat igazgatója. Az állam azzal, hogy ellenőrzése alá vette a műtrágya for­galmazását és nem reális árat szabott meg, a fogyasztóknak olcsó árut ígért. Ez ön­magában nem is lenne rossz, ha nem len­nének a gyárak és problémáik. A problé­ma abban rejlik, hogy az állam, megszab­va az árarányt, olyan összeget határozott meg, amely az áru reális értékének csu­pán a 60 százalékát fedezi. A műtrágya­­gyáraknak nem fizetődik ki, hogy a mű­trágyát 1,6 vagy 1,7 kilogramm búzáért cserélje. A műtrágya ennél sokkal többe kerül. Jelenleg a KAN tonnája 150, az NPK tonnája pedig 200 dollár. A gyárak nagy része különböző ügyes­kedések útján tud csak minimális meny­­nyiségű nyersanyagot beszerezni. Ez na­gyon sokba kerül, de az állam az ilyen költséget nem veszi figyelembe. Ezenkívül sok gyárnak régebbi kötelezettsége is van a vásárlók iránt, így a márciusi termelés nagy részét ezeknek adja. A pancsovai gyáron kívül minden részleg áll. A šabaci Zorka mindössze 3000 tonna műtrágyát állított elő, mert nem tudott beszerezni nitrogént A pancsovai Nitrogénművek csak fél kapacitással működik. Attól tartanak, hogy a termelés még ennél is kisebb lesz, s a ter­melőknek csupán jelképes mennyiségeket szállíthatnak le, éppen most amikor a leg­nagyobb szükség van a műtrágyára. Ahelyett, hogy az állam arra töreke­dett volna, hogy a műtrágyagyáraknak segítsen a nyersanyag beszerzésében, a parasztoknak pedig pótlékot adjon a műtrágya vásárlására, úgy döntött, hogy maga alakítja ki az árakat és végzi a for­galmazást. A termelő és a vásárló közé állva az állam olyasmibe vágta a fejszéjét, ami nem tartozik rá, és nem azt teszi, amit elvárnak tőle: hogy feltételeket te­remtsen legalább valamilyen termelés­hez - mondta Živanović. (Tanjug) E­LJEN Á­PRILIS E­LSEJE, A D­OLGOZÓK ÜNNEPE KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA I. évf., 88. (16463 .) szám Újvidék, 1993. április 1., csütörtök Ára 6000 dinár Túlnyomóan napos idő Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon fiúS HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Samsung színes televízió A hetedik forduló ötödik szelvénye a 8. oldalon

Next