Magyar Szó, 1993. április (50. évfolyam, 88-115. szám)
1993-04-01 / 88. szám
4 AKTUÁLIS HUMANITÁRIUS SEGÉLY Huzavona az üzemanyag behozatala körül Napirendre kerül a szövetségi kormány mai ülésén A szövetségi kormány mai ülésén napirendre tűzi a JSZK-nak az ENSZ szankcióügyi bizottságához intézett követeléséről szóló információt. Mint ismeretes, a JSZK kérte az illetékes bizottságot, hogy humanitárius célokra üzemanyagot és földgázt importálhasson. A legutóbbi kérést Radoje Kontic szövetségi kormányfő intézte a bizottsághoz az idén március 15-én, de New Yorkból egyelőre nem érkezett válasz. A szövetségi kormányfő levelét a bizottság február 17-én született határozata előzte meg, miszerint nem vitathatja meg az üzemanyag- behozatalra vonatkozó javaslatot, ha azt a bizottsághoz nem egy olyan nemzetközileg elismert humanitárius szervezet intézi, amely kész és képes eleget tenni a bizottságnak a behozatal ellenőrzésével és figyelemmel kísérésével kapcsolatos követelményeinek. Mint ismeretes, Jugoszlávia az első kérelem beterjesztése óta (tavaly szeptember óta) az üzemanyag behozatalára az említett bizottságnak egész három dokumentációt és bizonyítékot küldött el arra vonatkozóan, hogy az üzemanyag-behozatalra feltétlenül szükség van, és hogy kizárólag humanitárius célokra használnák fel. Ahogy telt a fűtési idény, és a jugoszláv követelésre nem adtak választ, az SZK utólag szigorúan szelektálta a behozatali szükségleteket, és az előzetes követelést, miszerint 755 100 tonna üzemanyagot kíván importálni, 346 503 tonnára módosította. A legutóbbi követelés, amelyet a jugoszláv kormányfő küldött el, kizárólag földgáz behozatalára korlátozódik. Jugoszlávia több ízben szavatolta az illetékes bizottságnak, hogy kormánya megtett minden szükséges intézkedést, amellyel megfelelő humanitáris szervezet részéről szavatolni tudja a behozatal ellenőrzését, de ezek közül egynek sem állt jogában ilyen üggyel foglalkozni. A jugoszláv kormány felkérte a bizottságot, javasoljon megfelelő szervezetet erre a feladatra, és hozzátette, hogy a jugoszláv kormány kész vállalni a szakemberek megbízatásának költségeit. Felkérte az UNPROFOR-t is, hogy vállalja a humanitárius behozatal célszerű ellenőrzésének szerepét, de azt a választ kapta, hogy az UNPROFOR nem illetékes ebben az ügyben. Tegnap befejeződött a fűtési idény, de az ENSZ szankcióügyi bizottságának engedélye, még ha késve érkezne, akkor is sokat jelentene. (Tanjug) SZERBIA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA Aggasztó a helyzet a jogrendszerben Dr. Balša Špadier, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke a tegnapi sajtóértekezleten kijelentette, hogy aggasztó a helyzet a jogrendszerben. A bíróság tavalyi munkájáról szóló jelentés kapcsán tartott sajtóértekezleten Špacher hangsúlyozta, a jó törvények nem szavatolják azt, hogy van jogállam, amely mindenekelőtt feltételezi azt, hogy a szociális és a politikai erők akarnak egy ilyen államot. „Súlyos idők ezek, amelyek megkövetelik a külön harcot az alkotmányosságért és a törvényességért, de ugyanakkor nem megfelelőek az alkotmányosságra és a törvényességre” - mondta Špacher. Alapvető probléma a régi és az új rendszer párhuzamossága, azzal, hogy az új „lassan és nem következetesen teremtődik meg”. Egy átmeneti időszakban, mint amilyen a jelenlegi köztársasági alkotmánnyal kapcsolatban jellemző, sok kérdés nincs teljesen tisztázva, sok megoldás kompromisszum. Való igaz, hogy sok fontos köztársasági törvényt nem hoztunk meg, és hogy ismét kitolták a meglévő törvények egybehangolásának határidejét az alkotmánnyal. Mindez megnehezíti az alkotmánybíróság munkáját, mindenekelőtt a tulajdonjogi viszonyok, az emberi jogok és szabadság védelme tekintetében. Rendkívüli nehézségek merülnek fel a tulajdonjogi átalakulásban, „mert erős etatizációs hullám jött létre, anélkül, hogy lettek volna meghatározott elveink, és mindez a nem szabályozott privatizációval párhuzamosan. Špacher emlékeztetett arra, hogy a szerbiai alkotmányt nem hangolták egybe a szövetségivel, továbbá hogy nincsenek világosan elhatárolva a köztársaság és a föderáció illetékességei, és a szövetségi törvények sincsenek összehangolva az alkotmánnyal. Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben intenzív törvényalkotási tevékenységbe kell kezdenünk. Közölték, hogy a Szövetségi Képviselőház Köztársaságok Tanácsa képviselőinek megválasztásáról szóló törvény módosításainak alkotmányosságára vonatkozó döntést a bíróság elkövetkező ülésén, április 8-án hozzák meg. Az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatott arról, hogy tavaly több törvény és kormányrendelet alkotmányosságát vitatták meg, mint a korábbi években. Az összesen 409 új ügy közül 87 törvényre, 27 pedig a kormány jogszabályára vonatkozik. Spacher a képviselőházzal való kapcsolatokat kommentálva azt mondta, hogy „a képviselőház elnéző volt a bírósággal szemben”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a képviselőház nem tartotta be a határidőket, így a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután lejár a képviselőház válaszára meghatározott határidő, hozzáfog a döntés meghozatalához. A bíróság szerint a képviselőház gyakran hoz visszaható erejű rendeleteket, s erre a bíróság reagált is. Szó volt az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtásáról is, ezzel kapcsolatban módosítani kell a törvényeket, és a bíróságnak ehhez aktívabban kell viszonyulnia. Arra a kérdésre válaszolva, politikailag befolyásolják-e a bíróságot, Špacher azt válaszolta, általában úgy gondolják, hogy sokkal nagyobb a politikai befolyás, mint az a valóságban van. „Nem mondhatom, hogy nincs ilyen befolyás, de nem közvetlen. Soha senki sem mondta, milyen döntést hozzak” - mondta Spacher, majd Warrenre, az USA (Alkotmány) bíróságának egykori elnökére hivatkozott: „A politika és az alkotmánybíróság nemigen szeretik egymást". (Tanjug) JUGOSKANDIC A kormány nem tárgyal a betétesekkel Dragoslav Jovanovic, a szerbiai kormány alelnöke tegnap délelőtt elutasította, hogy fogadja a Jugoskandic betétesei egyesülete bizottságának négytagú küldöttségét - erről tájékoztatta a Tanjugot Bora Nastasovic, a bizottság tagja. A bizottság tagjai harmadszor fordultak írásban a köztársasági kormányhoz, amelytől segítséget és intervenciót kérnek a Jugoskandic betétesei problémáinak megoldása, valamint e cég vagyonának védelme érdekében. Jovanovicnak Nastasovic szerint a korábbi megállapodás értelmében tegnap kellett volna fogadnia a bizottság tagjait. Félórányi várakozás után közölték velük, hogy Jovanovic „nem kívánja őket fogadni, és nem kíván velük többet tárgyalni". Nastasovic hozzáfűzte, a bizottság tagjainak ma délelőtt találkozniuk kellene az ország tizennégy fiókegységei betéteseinek képviselőivel, hogy megállapodjanak, mit tegyenek a továbbiakban. A szerbiai kormányalelnök kabinetjében cáfolták Bora Nastasovic tegnapi állítását, vagyis azt, hogy Jovanovic alelnök állítólag nem kívánja őket fogadni és tárgyalni velük. A kabinetben arról tájékoztattak, hogy Jovanovic eddig kétszer tárgyalt a betétesek bizottságának képviselőivel, éspedig néhány órán át, és hogy tegnap délelőtt elfoglaltsága miatt nem volt lehetősége fogadni őket. A bizottság írásban fordult a kormányalelnökhöz, és a követeléseket meg fogják vitatni. Jovanovic semmiképpen sem mondta azt, hogy nem kívánja fogadni a betétesek képviselőit, és hogy nem akar tárgyalni velük. VASILJEVIĆ NEM RÉSZVÉNYESE A NIŠI GÉPGYÁRNAK Jezdimir Vasiljevic, a Jugoskandic tulajdonosa nem részvényese a niši gépgyárnak - jelentette ki tegnap Milovan Krivokapic, a holdingvállalat vezérigazgatója. Ezzel cáfolta Vasiljevic nemrégi kijelentését, hogy részvényese ennek a niši vállalatnak. „Az igaz, hogy Vasiljevic 1991 végén nyolcmillió dinárt adott a gépgyárnak a dolgozók minimális keresetének kifizetésére, és ehhez nem kért semmilyen garanciát. Krivokapié hangsúlyozta, hogy a Jugoskandic betétesei számíthatnak erre a pénzre. Krivokapic szerint Vasiljevicnek ezzel az volt a célja, hogy reklámozza a Jugoskandicot, és hogy valamiképpen közeledjen a szerbiai nagy gazdasági rendszerekhez, de a részvényeket nem vásárolták fel. Vasiljevic akkor megígérte, hogy a gépgyár részére szerződéseket biztosít a latin-amerikai országok megrendelésére több száz vagon gyártásáról, de azóta nem tartottak fenn vele semmilyen kapcsolatot. Krivokapic kiemelte továbbá, hogy a gépgyár hajlandó a törvény és a kormány határozata alapján visszaadni az eszközöket (Tanjug) Magyar Szó SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT El kell fogadni a felkínált változatot Čedomir Mirković sajtónyilatkozata A Szociáldemokrata Párt véleménye szerint a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketerv felkínált változatát alá kell írni, és azonnal be kell terjeszteni a követelést a térképek módosítására, nehogy a szerb fél kárára legyenek, mondta a tegnap megtartott sajtóértekezleten Čedomir Mirkovic, a párt elnöke. „Ezzel mindenkinek tudomására hoznák, hogy a szerbek békét akarnak, és a világközösség megnövekedett bizalma segítségével kell a szerbek számára minél kedvezőbb megoldást kapni.” Mirkovic szavai szerint a felkínált tartományok a jelenlegi formában nem képeznek tartós megoldást, egyes kérdéseket pedig - mint például a közúti folyosók kérdése - még csak ezután vetnek fel. A Vance-Owen-terv aláírásánál még lényegesebb betartani a tűzszünetet. Mirkovic rámutatott, hogy a Biztonsági Tanács legutóbbi határozata, amellyel hangsúlyozza, hogy Krajina problémáját Horvátország belügyének tartja, hátráltatja a tárgyalásokat. Mirkovic értékelése szerint a szerbiai demokratikus ellenzéknek meg kell változtatnia módszereit, és közös stratégiát kell kidolgoznia a politikai változások végrehajtására. Véleménye szerint ki kell dolgozni az ellenzék egységes tevékenységének új modelljét, amelyben a legfontosabb szerep a parlamenti pártoknak jut. Arra vonatkozóan, hogy a DEPOS képviselői visszatérnek a szövetségi parlamentbe, Mirkovic úgy nyilatkozott, pártja „hinni akar abban, hogy a DEPOS azon részének, amely úgy döntött, hogy visszatér a parlamentbe, nyomós okai vannak erre”. (Tanjug) NIS Részvényeket árul az Ei A niši Ei holdingvállalat dolgozóinak felkínálta a vállalat vagyonának kétharmadát, hogy kedvezményes áron vásárolják meg, és így legyenek a vállalat részvényesei, jelentette ki tegnap Đokica Jovanovic, az Ei vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a törvény értelmében nem teljesíthető a szakszervezetnek az a követelése, hogy a dolgozók között ingyen osszák szét az EI vagyonának egy részét. Jovanovic állítása szerint a felkínált lehetőséget a dolgozók kedvezően fogadták, így a 47 vállalatot tömörítő nagy vállalat tíz gyárában már eladták a részvényeket A dolgozók annyi részvényt vehetnek, amennyit akarnak, de kedvezmény nélkül, viszont olyan feltételekkel, amelyek érvényesek a kívülálló érdekeltek számára is. Az EI tulajdonjogi átalakításának koncepciója szerint a társadalmi vagyonnak több mint 40 százalékát a vállalat igazgatja. Jovanovic értékelése szerint a jövőbeni tulajdonosoknak hazai közvállalatoknak kell lenniük, ezek pedig elsősorban a postaforgalmi vállalat, a televízió, a kőolajipar és a villanygazdaság. Közölte, hogy az EI részvényeseihez tartozik a niši gyógyfürdő is, ezenkívül külföldi ügyfelekre is számítanak. (Tanjug) Hamisított dokumentumokkal Börtönben a lopott külföldi autók eladói A niši belügyi szervek letartóztattak négy személyt a lopott luxusgépkocsikkal foglalkozó nemzetközi csempészláncból, és átadta őket a bírósági szerveknek, közölte tegnap Vasil Todorov, a niši községi bíróság vizsgálóbírája. Törvénytelen kereskedelem alapos gyanújával letartóztatták Milan Spasićot, a niši AS vendéglő tulajdonosát, Miroljub Zonicot, a Skovina Komore magánvállalat tulajdonosát, Neboj£a Novic kragujevaci munkanélküli lakatost és Predrag Matovic batajnicai munkanélküli sofőrt, a csempészcsoport ötödik tagja, Miodrag Bakic belgrádi illetőségű polgár pedig szökésben van. A vizsgálat első eredményei szerint a csoport a jugoszláv-román határon levő Vitina átkelőhelyen hamis dokumentumokkal csempészte be Franciaországból az autókat, és Jugoszláviában adta el őket Még újsághirdetések útján is kerestek vásárlókat A vizsgálattal egyidejűleg a lopott gépkocsik új tulajdonosai után is nyomoznak, hogy elkobozzák tőlük a járműveket (Tanjug) 1993. április 1., csütörtök CRNA GORA ÉS A MENEKÜLTEK Súlyos teher Mintegy hetvenezer ember talált menedéket Crna Gorában, a horvátországi, de főleg a boszniai háború elől menekülve. A köztársaságnak súlyos gondot okoz ezeknek az embereknek az ellátása, hisz nélkülük is lenne elég gondja a munkanélküliek seregével, a kiskeresetű dolgozókkal, a nyugdíjasokkal. Az adatok szerint azonban a köztársaság és a humanitárius szervezetek megpróbálják megoldani ezt a gondot is, amennyire lehet A legnagyobb munkát a menekültügyi bizottság és a Vöröskereszt számára is a menekülteknek szánt segély begyűjtése és a rászorulókhoz való eljuttatása jelent. A begyűjtés sem problémamentes, mint korábban, ami nem is csoda, tekintettel a lakosság életszínvonalára. Élelmiszert azonban többé-kevésbé sikerült beszerezni és szét is osztani. Persze mindez nem megy problémamentesen, sőt egyes esetekben visszaélések is előfordulnak. Az emberek ugyanis többször is felhívták már a figyelmet arra, hogy a menekülteknek szánt áru egy része rendszerint feltűnik a boltokban, a piacokon. Az esetek természetesen felháborították a közvéleményt, ezért a Köztársasági Vöröskereszt utasította a pénzügyőrséget, hogy végezzen tüzetes vizsgálatot a helyi szervezetekben. Ha bebizonyosodik a visszaélés, a Vöröskereszt példás büntetéseket helyez kilátásba. Fennáll azonban annak a lehetősége is (a piacok esetében), hogy maguk a menekültek bocsátják áruba a segélynek azt a részét, amelyre nincs feltétlenül szükségük, hogy így enyhítsenek szinte kilátástalan pénztelenségükön. Magának a segélynek az elosztása, pontosabban az elszállítása okozza a másik nagy gondot. A Vöröskereszt Köztársasági Szervezete kap ugyan üzemanyagot arra, hogy elszállítsa a segélyt a községekbe, a helyi szervezetek viszont nem tudják eljuttatni a messzebb eső falvakba. A probléma főleg télen szinte megoldhatatlan a hegyvidéken. Majkovacon végül is úgy oldották meg, hogy még októberben kiosztották a novemberi és a decemberi járadékot is, s december végén az újabb kéthavi adagot. Erre a menekülteknek sem volt megjegyzésük, sőt kifejezetten támogatták a módszert, hogy ne kelljen nekik minduntalan a városba járkálniuk és sorbaállniuk. Persze ezt nem tudják megtenni mindenütt, mert nem rendelkeznek akkora mennyiséggel, hogy mindenkit kielégítsenek több hónapra. A menekülteket (de néha a közvéleményt is) rendszerint felizgatják a hírek, miszerint nagy mennyiségű külföldi segély érkezik, főleg Olaszországból. Rengeteg erre vonatkozó kérdést tesznek fel, főleg ha a segélyből nem sokat látnak. A visszaéléseket természetesen nem lehet kizárni, de két további dolgot is figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a segélyt az adományozó kritériumai alapján kell elosztani, a másik, hogy az olasz segély egy része a tavaly őszi Crna Gora-i áradások károsultjainak a megsegítésére irányul. Ott-tartózkodásunkkor is befutott a bari kikötőbe egy ilyen olasz segélyszállítmány. A közvélemény reagálásaiból ítélve a Crna Gora-iak nagy megértést tanúsítanak az otthonaikat kényszerűségből elhagyó szerencsétlenek gondjai iránt, de nagyon sokan éppen e kérdés kapcsán vetik fel a szociális körülményekkel való foglalkozás átgondoltabb formájának szükségességét. Elsőként természetesen a nyugdíjasok panaszkodnak. Nem ok nélkül, hisz a 200 000 dináros (átlagos) nyugdíjból egyszerűen lehetetlen megélni. Sokan javasolják, hogy ők is kapjanak segélycsomagokat, ha már másképpen nem lehet. Persze a híresztelések néha ellenszenvet váltanak ki a menekültekkel szemben. Ilyen volt az óriási mennyiségű külföldi segélyről szóló hír, amely szerint a menekültek többet is kapnak, mint kellene, ezért jut belőle a bolhapiacra. Hasonló esetek előfordulnak a munkanélküliekkel is. Olyan hírek keltek ugyanis szárnyra, hogy a menekültek elsőbbséget élveznek a foglalkoztatásban. Természetesen van rá példa, hogy a menekültek is kaptak munkát, de az elsőbbséget aligha lehet adatokkal bizonyítani. Az ilyen híreket nyilvánvalóan az óriási méretű munkanélküliség táplálja. Persze vannak félreértések is. Sok olyan polgárt tekintenek menekültnek, aló tulajdonképpen nem az. Crna Gora ugyanis saját állampolárainak tekinti mindazokat, akik aöztársaságban születtek, de a megélhetés miatt elköltöztek, és azokat is, akik még a háború előtt költöztek a köztársaságba. Főleg korábban voltak, de még most is vannak olyan hírek, hogy a menekültek egy része üres lakásokat és víkendházakat tört fel, főleg a tengerparton. Đorđe Šćepanović, a menekültügyi bizottság elnöke azonban erélyesen cáfolta azt, hogy ez jellemző lett volna Crna Gorában. A menekültügyi hivatalnak sokkal nagyobb gondot jelent a tervbe vett mintegy 400 montázsház építése. A pénzt erre többnyire már sikerült előteremteni, és több község is bejelentette igényét, hisz az épületek utána a község tulajdonát fogják kétezni, és rendelkezhetnek velük beátásuk szerint. A helyi hatóságok azonban rendkívül körülményesek a lokáció kijelölésekor. Nikitében 100 ilyen kis házat szeretnének építeni, s bár a munkálatokat már régen el kellett volna kezdeni, a képviselőtestület nem tudott dönteni arról, hol építsék fel őket. A polgárok ugyanis erélyesen tiltakoztak az ellen, hogy a házak az iskola és a temető közötti térségben épüljenek. Az időnkénti, főleg a híresztelések után tapasztalható ingerült reagálásokból még nem lehet menekültellenes hangulatról beszélni. Való igaz azonban, hogy ilyen életszínvonal mellett a nagyszámú menekültről való gondoskodást az emberek többsége súlyos tehernek tartja. PAPP Imre Akadozik a termelés A Köztársasági Gazdasági Kamara elemzése a közlekedési eszközök és traktorok gyártásáról Az első negyedévben csökkent a közlekedési eszközök és traktorok előállítása, áll a Szerbiai Gazdasági Kamara elemzésében. Ennek több oka van, kezdve a pénzügyi támogatástól a gazdasági blokádból eredő problémákig, amelyeket a termelők kisebbnagyobb sikerrel útközben oldanak meg. Így például a kragujevaci Zastavának a tervek szerint az idén mintegy 30 000 személygépkocsit és 1100 kamiont kellett volna előállítania, a belgrádi IMT-nek mintegy 22 000 traktort, a rakovicai motorgyárnak pedig mintegy 3500 traktort A zimonyi Ikarus mintegy 600 autóbusz előállítását tervezte, az újvidéki Autokaroserija 300 autóbuszét. A priboji FAP a tervek szerint mintegy 2800 kamiont és 200 csatlakozó járművet állított volna elő. Ezzel szemben az IMT a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint mintegy 400 traktort állított elő januárban és 600-at februárban. A többi termelő is hasonló helyzetben van, így az idei tervet várhatóan módosítani kell. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a termelők henyélnek. Éppen ellenkezőleg: arra törekszenek, hogy maguk állítsák elő azokat az alkatrészeket, amelyeket eddig más köztársaságban vagy külföldön vásároltak. A Zastava például 800 különféle alkatrész előállítását kezdte meg. Más vállalatok is hasonlóképpen cselekszenek, több hazai vállalat és kooperáns segítségével. Pillanatnyilag azonban a legfontosabb szavatolni a pénzügyi támogatást a termelés serkentésére. Megfelelő intézkedés volt például a tavalyi év végén az, amellyel az elsődleges pénzkibocsátásból kedvező kölcsönöket folyósítottak, áll a gazdasági kamara elemzésében. (Tanjug) HORVÁTORSZÁG Áramkorlátozás Dalmácia után, amely naponta 15 órát van villanyáram nélkül, egész Horvátország területére áramkorlátozást rendeltek el. A villanyáramhiányt Horvátország a hőerőművek fokozott működtetésével, valamint svájci és magyarországi behozatallal igyekszik pótolni, de a felhalmozódott adósságok miatt valószínűleg Svájc hamarosan felfüggeszti a villanyáram leszállítását Ugyanakkor a legnagyobb horvátországi hőerőműben, a tájékaiban, meghibásodás történt, túlterhelés miatt Attól tartanak, hogy Szlovénia is valóra váltja fenyegetéseit, és nem hajlandó több villanyáramot leszállítani a krskói atomerőműből, míg Horvátország nem törleszti adósságait Ez nagyméretű áramkorlátozást vonna maga után, ami Zágrábra is kiterjedne. (Tanjug)