Magyar Szó, 1993. április (50. évfolyam, 88-115. szám)

1993-04-01 / 88. szám

4 AKTUÁLIS HUMANITÁRIUS SEGÉLY Huzavona az üzemanyag behozatala körül Napirendre kerül a szövetségi kormány mai ülésén A szövetségi kormány mai ülésén napirendre tűzi a JSZK-nak az ENSZ szankcióügyi bizottságához intézett kö­veteléséről szóló információt. Mint is­meretes, a JSZK kérte az illetékes bi­zottságot, hogy humanitárius célokra üzemanyagot és földgázt importálhas­son. A legutóbbi kérést Radoje Kontic szövetségi kormányfő intézte a bizott­sághoz az idén március 15-én, de New Yorkból egyelőre nem érkezett válasz. A szövetségi kormányfő levelét a bi­zottság február 17-én született határo­zata előzte meg, miszerint nem vitat­hatja meg az üzemanyag- behozatalra vonatkozó javaslatot, ha azt a bizottság­hoz nem egy olyan nemzetközileg elis­mert humanitárius szervezet intézi, amely kész és képes eleget tenni a bi­zottságnak a behozatal ellenőrzésével és figyelemmel kísérésével kapcsolatos követelményeinek. Mint ismeretes, Jugoszlávia az első kérelem beterjesztése óta (tavaly szeptember óta) az üzemanyag beho­zatalára az említett bizottságnak egész három dokumentációt és bizonyítékot küldött el arra vonatkozóan, hogy az üzemanyag-behozatalra feltétlenül szükség van, és hogy kizárólag huma­nitárius célokra használnák fel. Ahogy telt a fűtési idény, és a jugo­szláv követelésre nem adtak választ, a­z SZK utólag szigorúan szelektálta a be­­hozatali szükségleteket, és az előzetes követelést, miszerint 755 100 tonna üzemanyagot kíván importálni, 346 503 tonnára módosította. A legutóbbi köve­telés, amelyet a jugoszláv kormányfő küldött el, kizárólag földgáz behozatalá­ra korlátozódik. Jugoszlávia több ízben szavatolta az illetékes bizottságnak, hogy kor­mánya megtett minden szükséges in­tézkedést, amellyel megfelelő huma­­nitáris szervezet részéről szavatolni tudja a behozatal ellenőrzését, de ezek közül egynek sem állt jogában ilyen üggyel foglalkozni. A jugoszláv kormány felkérte a bizott­ságot, javasoljon megfelelő szervezetet er­re a feladatra, és hozzátette, hogy a jugo­szláv kormány kész vállalni a szakem­berek megbízatásának költségeit. Felkér­te az UNPROFOR-t is, hogy vállalja a humanitárius behozatal célszerű ellenőr­zésének szerepét, de azt a választ kapta, hogy az UNPROFOR nem illetékes eb­ben az ügyben. Tegnap befejeződött a fűtési idény, de az ENSZ szankcióügyi bizottságának engedélye, még ha késve érkezne, ak­kor is sokat jelentene. (Tanjug) SZERBIA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA Aggasztó a helyzet a jogrendszerben Dr. Balša Špadier, Szerbia Alkotmány­­bíróságának elnöke a tegnapi sajtóértekez­leten kijelentette, hogy aggasztó a helyzet a jogrendszerben. A bíróság tavalyi munkájáról szóló je­lentés kapcsán tartott sajtóértekezleten Špacher hangsúlyozta, a jó törvények nem szavatolják azt, hogy van jogállam, amely mindenekelőtt feltételezi azt, hogy a szo­ciális és a politikai erők akarnak egy ilyen államot. „Súlyos idők ezek, amelyek megkövete­lik a külön harcot az alkotmányosságért és a törvényességért, de ugyanakkor nem megfelelőek az alkotmányosságra és a tör­vényességre” - mondta Špacher. Alapvető probléma a régi és az új rendszer párhuzamossága, azzal, hogy az új „lassan és nem következetesen teremtő­dik meg”. Egy átmeneti időszakban, mint ami­lyen a jelenlegi köztársasági alkotmánnyal kapcsolatban jellemző, sok kérdés nincs teljesen tisztázva, sok megoldás kompro­misszum. Való igaz, hogy sok fontos köztársasági törvényt nem hoztunk meg, és hogy ismét kitolták a meglévő törvények egybehango­lásának határidejét az alkotmánnyal. Mindez megnehezíti az alkotmánybíróság munkáját, mindenekelőtt a tulajdonjogi viszonyok, az emberi jogok és szabadság védelme tekintetében. Rendkívüli nehézségek merülnek fel a tulajdonjogi átalakulásban, „mert erős etati­­zációs hullám jött létre, anélkül, hogy lettek volna meghatározott elveink, és mindez a nem szabályozott privatizációval párhuza­mosan. Špacher emlékeztetett arra, hogy a szerbiai alkotmányt nem hangolták egybe a szövetségivel, továbbá hogy nincsenek vi­lágosan elhatárolva a köztársaság és a fö­deráció illetékességei, és a szövetségi tör­vények sincsenek összehangolva az alkot­mánnyal. Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben intenzív törvényalkotási tevé­kenységbe kell kezdenünk. Közölték, hogy a Szövetségi Képviselőház Köztársaságok Tanácsa képviselőinek meg­választásáról szóló törvény módosításainak alkotmányosságára vonatkozó döntést a bíró­ság elkövetkező ülésén, április 8-án hozzák meg. Az Alkotmánybíróság elnöke tájékozta­tott arról, hogy tavaly több törvény és kor­mányrendelet alkotmányosságát vitatták meg, mint a korábbi években. Az összesen 409 új ügy közül 87 törvényre, 27 pedig a kormány jogszabályára vonatkozik. Spach­­er a képviselőházzal való kapcsolatokat kommentálva azt mondta, hogy „a képvi­selőház elnéző volt a bírósággal szemben”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a képvise­lőház nem tartotta be a határidőket, így a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután lejár a képviselőház válaszára meghatározott határidő, hozzáfog a döntés meghozatalához. A bíróság szerint a képviselőház gyak­ran hoz visszaható erejű rendeleteket, s erre a bíróság reagált is. Szó volt az Alkotmánybíróság döntései­nek végrehajtásáról is, ezzel kapcsolatban módosítani kell a törvényeket, és a bíró­ságnak ehhez aktívabban kell viszonyulnia. Arra a kérdésre válaszolva, politikailag befolyásolják-e a bíróságot, Špacher azt vá­laszolta, általában úgy gondolják, hogy sokkal nagyobb a politikai befolyás, mint az a valóságban van. „Nem mondhatom, hogy nincs ilyen be­folyás, de nem közvetlen. Soha senki sem mondta, milyen döntést hozzak” - mondta Spacher, majd Warrenre, az USA (Alkot­mány) bíróságának egykori elnökére hivat­kozott: „A politika és az alkotmánybíróság nemigen szeretik egymást". (Tanjug) JUGOSKANDIC A kormány nem tárgyal a betétesekkel Dragoslav Jovanovic, a szerbiai kor­mány alelnöke tegnap délelőtt elutasítot­ta, hogy fogadja a Jugoskandic betétesei egyesülete bizottságának négytagú kül­döttségét - erről tájékoztatta a Tanjugot Bora Nastasovic, a bizottság tagja. A bizottság tagjai harmadszor fordul­tak írásban a köztársasági kormányhoz, amelytől segítséget és intervenciót kérnek a Jugoskandic betétesei problémáinak megoldása, valamint e cég vagyonának vé­delme érdekében. Jovanovicnak Nastasovic szerint a ko­rábbi megállapodás értelmében tegnap kellett volna fogadnia a bizottság tagjait. Félórányi várakozás után közölték velük, hogy Jovanovic „nem kívánja őket fogad­ni, és nem kíván velük többet tárgyalni". Nastasovic hozzáfűzte, a bizottság tag­jainak ma délelőtt találkozniuk kellene az ország tizennégy fiókegységei betéteseinek képviselőivel, hogy megállapodjanak, mit tegyenek a továbbiakban. A szerbiai kormányalelnök kabinetjé­ben cáfolták Bora Nastasovic tegnapi állí­tását, vagyis azt, hogy Jovanovic alelnök állítólag nem kívánja őket fogadni és tár­gyalni velük. A kabinetben arról tájékoztattak, hogy Jovanovic eddig kétszer tárgyalt a betéte­sek bizottságának képviselőivel, éspedig néhány órán át, és hogy tegnap délelőtt elfoglaltsága miatt nem volt lehetősége fo­gadni őket. A bizottság írásban fordult a kormányalelnökhöz, és a követeléseket meg fogják vitatni. Jovanovic semmikép­pen sem mondta azt, hogy nem kívánja fo­gadni a betétesek képviselőit, és hogy nem akar tárgyalni velük. VASILJEVIĆ NEM RÉSZVÉNYESE A NIŠI GÉPGYÁRNAK Jezdimir Vasiljevic, a Jugoskandic tu­lajdonosa nem részvényese a niši gépgyár­nak - jelentette ki tegnap Milovan Krivo­­kapic, a holdingvállalat vezérigazgatója. Ezzel cáfolta Vasiljevic nemrégi kijelenté­sét, hogy részvényese ennek a niši vállalat­nak. „Az igaz, hogy Vasiljevic 1991 végén nyolcmillió dinárt adott a gépgyárnak a dolgozók minimális keresetének kifizetésé­­re, és ehhez nem kért semmilyen garanci­át. Krivokapié hangsúlyozta, hogy a Jugos­kandic betétesei számíthatnak erre a pénz­re. Krivokapic szerint Vasiljevicnek ezzel az volt a célja, hogy reklámozza a Jugos­­kandicot, és hogy valamiképpen közeled­jen a szerbiai nagy gazdasági rendszerek­hez, de a részvényeket nem vásárolták fel. Vasiljevic akkor megígérte, hogy a gépgyár részére szerződéseket biztosít a la­tin-amerikai országok megrendelésére több száz vagon gyártásáról, de azóta nem tartottak fenn vele semmilyen kapcsolatot. Krivokapic kiemelte továbbá, hogy a gép­gyár hajlandó a törvény és a kormány ha­tározata alapján visszaadni az eszközöket (Tanjug) Magyar Szó SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT El kell fogadni a felkínált változatot Čedomir Mirković sajtónyilatkozata A Szociáldemokrata Párt véleménye szerint a Bosznia-Hercegovinára vonat­kozó béketerv felkínált változatát alá kell írni, és azonnal be kell terjeszteni a kö­vetelést a térképek módosítására, ne­hogy a szerb fél kárára legyenek, mond­ta a tegnap megtartott sajtóértekezleten Čedomir Mirkovic, a párt elnöke. „Ezzel mindenkinek tudomására hoznák, hogy a szerbek békét akarnak, és a világközös­ség megnövekedett bizalma segítségével kell a szerbek számára minél kedvezőbb megoldást kapni.” Mirkovic szavai szerint a felkínált tartományok a jelenlegi formában nem képeznek tartós megoldást, egyes kér­déseket pedig - mint például a közúti folyosók kérdése - még csak ezután vetnek fel. A Vance-Owen-terv aláírá­sánál még lényegesebb betartani a tűz­szünetet. Mirkovic rámutatott, hogy a Bizton­sági Tanács legutóbbi határozata, amellyel hangsúlyozza, hogy Krajina problémáját Horvátország belügyének tartja, hátráltatja a tárgyalásokat. Mirkovic értékelése szerint a szerbiai demokratikus ellenzéknek meg kell vál­toztatnia módszereit, és közös stratégiát kell kidolgoznia a politikai változások végrehajtására. Véleménye szerint ki kell dolgozni az ellenzék egységes tevé­kenységének új modelljét, amelyben a legfontosabb szerep a parlamenti pár­toknak jut. Arra vonatkozóan, hogy a DE­POS képviselői visszatérnek a szövetségi par­lamentbe, Mirkovic úgy nyilatkozott, pártja „hinni akar abban, hogy a DE­­POS azon részének, amely úgy döntött, hogy visszatér a parlamentbe, nyomós okai vannak erre”. (Tanjug) NIS Részvényeket árul az Ei A niši Ei holdingvállalat dolgozói­nak felkínálta a vállalat vagyonának kétharmadát, hogy kedvezményes áron vásárolják meg, és így legyenek a vállalat részvényesei, jelentette ki teg­nap Đokica Jovanovic, az Ei vezérigaz­gató-helyettese. Hozzátette, hogy a törvény értelmében nem teljesíthető a szakszervezetnek az a követelése, hogy a dolgozók között ingyen osszák szét az EI vagyonának egy részét. Jovano­vic állítása szerint a felkínált lehetősé­get a dolgozók kedvezően fogadták, így a 47 vállalatot tömörítő nagy válla­lat tíz gyárában már eladták a részvé­nyeket A dolgozók annyi részvényt vehet­nek, amennyit akarnak, de kedvez­mény nélkül, viszont olyan feltételek­kel, amelyek érvényesek a kívülálló ér­dekeltek számára is. Az EI tulajdonjogi átalakításának koncepciója szerint a társadalmi vagyonnak több mint 40 százalékát a vállalat igazgatja. Jovanovic értékelése szerint a jövő­beni tulajdonosoknak hazai közvállala­toknak kell lenniük, ezek pedig első­sorban a postaforgalmi vállalat, a tele­vízió, a kőolajipar és a villanygazda­ság. Közölte, hogy az EI részvényesei­hez tartozik a niši gyógyfürdő is, ezen­kívül külföldi ügyfelekre is számíta­nak. (Tanjug) Hamisított dokumentumokkal Börtönben a lopott külföldi autók eladói A niši belügyi szervek letar­tóztattak négy személyt a lopott luxusgépkocsikkal foglalkozó nemzetközi csempészláncból, és átadta őket a bírósági szervek­nek, közölte tegnap Vasil Todo­­rov, a niši községi bíróság vizs­­gálóbírája. Törvénytelen kereskedelem alapos gyanújával letartóztatták Milan Spasićot, a niši AS ven­déglő tulajdonosát, Miroljub Zo­­nicot, a Sk­ovina Komore ma­gánvállalat tulajdonosát, Neboj­­£a Novic kragujevaci munkanél­küli lakatost és Predrag Matovic batajnicai munkanélküli sofőrt, a csempészcsoport ötödik tagja, Miodrag Bakic belgrádi illetősé­gű polgár pedig szökésben van. A vizsgálat első eredményei szerint a csoport a jugoszláv-ro­­mán határon levő Vitina átkelő­helyen hamis dokumentumok­kal csempészte be Franciaor­szágból az autókat, és Jugoszlá­viában adta el őket Még újság­­hirdetések útján is kerestek vá­sárlókat A vizsgálattal egyide­jűleg a lopott gépkocsik új tulaj­donosai után is nyomoznak, hogy elkobozzák tőlük a jármű­veket (Tanjug) 1993. április 1., csütörtök CRNA GORA ÉS A MENEKÜLTEK Súlyos teher Mintegy hetvenezer ember talált menedéket Crna Gorában, a horvát­országi, de főleg a boszniai háború elől menekülve. A köztársaságnak sú­lyos gondot okoz ezeknek az embe­reknek az ellátása, hisz nélkülük is lenne elég gondja a munkanélküliek seregével, a kiskeresetű dolgozókkal, a nyugdíjasokkal. Az adatok szerint azonban a köz­társaság és a humanitárius szerveze­tek megpróbálják megoldani ezt a gondot is, amennyire lehet A legnagyobb munkát a menekült­­ügyi bizottság és a Vöröskereszt szá­mára is a menekülteknek szánt segély begyűjtése és a rászorulókhoz való el­juttatása jelent. A begyűjtés sem problémamentes, mint korábban, ami nem is csoda, tekintettel a lakosság életszínvonalára. Élelmiszert azonban többé-kevésbé sikerült beszerezni és szét is osztani. Persze mindez nem megy problémamentesen, sőt egyes esetekben visszaélések is előfor­dulnak. Az emberek ugyanis többször is felhívták már a figyelmet arra, hogy a menekülteknek szánt áru egy része rendszerint feltűnik a boltok­ban, a piacokon. Az­ esetek termé­szetesen felháborították a közvéle­ményt, ezért a Köztársasági Vöröske­reszt utasította a pénzügyőrséget, hogy végezzen tüzetes vizsgálatot a helyi szervezetekben. Ha bebizonyo­sodik a visszaélés, a Vöröskereszt pél­dás büntetéseket helyez kilátásba. Fennáll azonban annak a lehetősége is (a piacok esetében), hogy maguk a menekültek bocsátják áruba a segély­nek azt a részét, amelyre nincs feltét­lenül szükségük, hogy így enyhítse­­nek szinte kilátástalan pénztelenségü­kön. Magának a segélynek az elosztása, pontosabban az elszállítása okozza a másik nagy gondot. A Vöröskereszt Köztársasági Szervezete kap ugyan üzemanyagot arra, hogy elszállítsa a segélyt a községekbe, a helyi szerve­zetek viszont nem tudják eljuttatni a messzebb eső falvakba. A probléma főleg télen szinte megoldhatatlan a hegyvidéken. Majkovacon végül is úgy oldották meg, hogy még október­ben kiosztották a novemberi és a de­cemberi járadékot is, s december vé­gén az újabb kéthavi adagot. Erre a menekülteknek sem volt megjegyzé­sük, sőt kifejezetten támogatták a módszert, hogy ne kelljen nekik minduntalan a városba járkálniuk és sorbaállniuk. Persze ezt nem tudják megtenni mindenütt, mert nem ren­delkeznek akkora mennyiséggel, hogy mindenkit kielégítsenek több hónapra. A menekülteket (de néha a közvé­leményt is) rendszerint felizgatják a hírek, miszerint nagy mennyiségű külföldi segély érkezik, főleg Olaszor­szágból. Rengeteg erre vonatkozó kérdést tesznek fel, főleg ha a segély­ből nem sokat látnak. A visszaéléseket természetesen nem lehet kizárni, de két további dolgot is figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a segélyt az adományozó kritériumai alapján kell elosztani, a másik, hogy az olasz se­gély egy része a tavaly őszi Crna Go­ra-i áradások károsultjainak a megse­gítésére irányul. Ott-tartózkodásunk­­kor is befutott a bari kikötőbe egy ilyen olasz segélyszállítmány. A közvélemény reagálásaiból ítélve a Crna Gora-iak nagy megértést ta­núsítanak az otthonaikat kényszerű­ségből elhagyó szerencsétlenek gond­jai iránt, de nagyon sokan éppen e kérdés kapcsán vetik fel a szociális körülményekkel való foglalkozás át­gondoltabb formájának szükségessé­gét. Elsőként természetesen a nyug­díjasok panaszkodnak. Nem ok nél­kül, hisz a 200 000 dináros (átlagos) nyugdíjból egyszerűen lehetetlen megélni. Sokan javasolják, hogy ők is kapjanak segélycsomagokat, ha már másképpen nem lehet. Persze a híresztelések néha ellen­szenvet váltanak ki a menekültekkel szemben. Ilyen volt az óriási mennyi­ségű külföldi segélyről szóló hír, amely szerint a menekültek többet is kapnak, mint kellene, ezért jut belőle a bolhapiacra. Hasonló esetek előfor­dulnak a munkanélküliekkel is. Olyan hírek keltek ugyanis szárnyra, hogy a menekültek elsőbbséget élvez­nek a foglalkoztatásban. Termé­szetesen van rá példa, hogy a mene­kültek is kaptak munkát, de az el­sőbbséget aligha lehet adatokkal bizo­nyítani. Az ilyen híreket nyilvánvaló­an az óriási méretű munkanélküliség táplálja. Persze vannak félreértések is. S­ok olyan polgárt tekintenek me­nekültnek, aló tulajdonképpen nem az. Crna Gora ugyanis saját állampol­­árainak tekinti mindazokat, akik a­öztársaságban születtek, de a megél­hetés miatt elköltöztek, és azokat is, akik még a háború előtt költöztek a köztársaságba. Főleg korábban voltak, de még most is vannak olyan hírek, hogy a menekültek egy része üres lakásokat és víkendházakat tört fel, főleg a ten­gerparton. Đorđe Šćepanović, a me­nekültügyi bizottság elnöke azonban erélyesen cáfolta azt, hogy ez jellemző lett volna Crna Gorában. A menekültügyi hivatalnak sokkal nagyobb gondot jelent a tervbe vett mintegy 400 montázsház építése. A pénzt erre többnyire már sikerült el­őteremteni, és több község is beje­lentette igényét, hisz az épületek utána a község tulajdonát fogják ké­­­tezni, és rendelkezhetnek velük be­­átásuk szerint. A helyi hatóságok azonban rendkívül körülményesek a lokáció kijelölésekor. Nikitében 100 ilyen kis házat szeretnének építeni, s bár a munkálatokat már régen el kellett volna kezdeni, a képviselő­­testület nem tudott dönteni arról, hol építsék fel őket. A polgárok ugyanis erélyesen tiltakoztak az el­len, hogy a házak az iskola és a te­mető közötti térségben épüljenek. Az időnkénti, főleg a híresztelések után tapasztalható ingerült reagálá­sokból még nem lehet menekültelle­nes hangulatról beszélni. Való igaz azonban, hogy ilyen életszínvonal mellett a nagyszámú menekültről va­ló gondoskodást az emberek többsége súlyos tehernek tartja. PAPP Imre Akadozik a termelés A Köztársasági Gazdasági Kamara elemzése a közlekedési eszközök és traktorok gyártásáról Az első negyedévben csökkent a közlekedési eszközök és traktorok elő­állítása, áll a Szerbiai Gazdasági Ka­mara elemzésében. Ennek több oka van, kezdve a pénzügyi támogatástól a gazdasági blokádból eredő problé­mákig, amelyeket a termelők kisebb­­nagyobb sikerrel útközben oldanak meg. Így például a kragujevaci Zastavá­­nak a tervek szerint az idén mintegy 30 000 személygépkocsit és 1100 ka­miont kellett volna előállítania, a belgrádi IMT-nek mintegy 22 000 traktort, a rakovicai motorgyárnak pedig mintegy 3500 traktort A zimo­­nyi Ikarus mintegy 600 autóbusz elő­állítását tervezte, az újvidéki Autoka­­roserija 300 autóbuszét. A priboji FAP a tervek szerint mintegy 2800 kami­ont és 200 csatlakozó járművet állított volna elő. Ezzel szemben az IMT a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint mintegy 400 traktort állított elő janu­árban és 600-at februárban. A többi termelő is hasonló helyzetben van, így az idei tervet várhatóan módosíta­ni kell. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a termelők henyélnek. Éppen ellenkezőleg: arra törekszenek, hogy maguk állítsák elő azokat az alkatré­szeket, amelyeket eddig más köztársa­ságban vagy külföldön vásároltak. A Zastava például 800 különféle alkat­rész előállítását kezdte meg. Más vállalatok is hasonlóképpen cselekszenek, több hazai vállalat és kooperáns segítségével. Pillanatnyilag azonban a legfontosabb szavatolni a pénzügyi támogatást a termelés ser­kentésére. Megfelelő intézkedés volt például a tavalyi év végén az, amellyel az elsődleges pénzkibocsátásból ked­vező kölcsönöket folyósítottak, áll a gazdasági kamara elemzésében. (Tan­jug) HORVÁTORSZÁG Áramkorlátozás Dalmácia után, amely naponta 15 órát van villanyáram nélkül, egész Hor­vátország területére áramkorlátozást rendeltek el. A villanyáramhiányt Horvátország a hőerőművek fokozott működtetésével, valamint svájci és magyarországi behoza­tallal igyekszik pótolni, de a felhalmozó­dott adósságok miatt valószínűleg Svájc hamarosan felfüggeszti a villanyáram le­szállítását Ugyanakkor a legnagyobb hor­vátországi hőerőműben, a tájékaiban, meghibásodás történt, túlterhelés miatt Attól tartanak, hogy Szlovénia is valóra váltja fenyegetéseit, és nem hajlandó több villanyáramot leszállítani a krskói atom­erőműből, míg Horvátország nem tör­leszti adósságait Ez nagyméretű áram­­korlátozást vonna maga után, ami Zág­rábra is kiterjedne. (Tanjug)

Next