Magyar Szó, 1993. május (50. évfolyam, 116-144. szám)
1993-05-05 / 118. szám
1993. május 5., szerda Az angol királynő Budapesten (Különtudósnál a Magyar Szónak) Egy magyar, egy angol - így váltották egymást a magyar és a brit zászlók Budapest főbb útvonalain jelezve, hogy rangos vendég érkezik a magyar fővárosba: Őfelsége II. Erzsébet, Nagy-Britannia uralkodója, így a vendéglátók azokat a budapestieket is már messziről emlékeztették a szenzációs eseményre, akik netán saját kocsijukon szerették volna megközelíteni kedden a magyar parlament környékét. Ez ugyanis nem minden útvonalon volt lehetséges, mert a brit uralkodó érkezését szigorú biztonsági intézkedések előzték meg. A vendéglátó Göncz Árpádnak, Magyarország elnökének sajtóirodája ugyanis már napokkal ezelőtt szigorúan ellenőrizte még azt is, ki mindenki közelítheti meg a négynapos látogatásra Magyarországra érkező angol királynőt. A királyi vendég pontosan a program szerint érkezett. II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesült Királyságának uralkodója férjének, Fülöp edinburghi hercegnek a társaságában kedden délután két órakor különrepülőgépen landolt a Ferihegyi repülőtéren. Az uralkodót a repülőtéren Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter fogadta, s virágcsokrot nyújtott át a repülőgép lépcsőjéről lelépő királynőnek. Az angol királynő Göncz Árpád meghívására négynapos látogatásra érkezett Magyarországra. A királyi protokollhoz értők tudni vélik, hogy a királynő túlságosan gyorsan - két év után - tesz eleget a meghívásnak, amit a Windsor-ház szokásaiban jártasak külön figyelemre méltónak tartanak. Ugyancsak figyelmet érdemel az is, hogy a királynő szerdán beszédet mond a parlamentben, amire a királynő életrajzírói szerint nemigen volt példa. II. Erzsébetet 1953. június 2- án koronázták meg, tehát az egyik legrégebben hivatalában levő európai uralkodó. A magyar sajtó nem mulasztott el utána nézni életrajza azon mozzanatának, hogy Erzsébet nagyanyjának, Mária királynénak a nagyanyja Rhédey Claudia erdélyi grófnő (Württenberg hercegné) volt, ennélfogva II. Erzsébet egytizenhatod részben magyar és Magyarországon sajátjuknak tekintik. II. Erzsébet hivatalos fogadtatásának ünnepségét a Kossuth téren, az Országház előtt tartották meg. Négynapos programja igen látványosnak ígérkezik: ellátogat a Budavári Palotába, a Széchenyi Könyvtárba, beszédet mond a parlament plenáris ülésén, megtekinti a magyar koronázási ékszereket a Magyar Nemzeti Múzeumban, és Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét az Operaházban. Ellátogat Kecskemétre, illetve a bugaci pusztára és rövid hajókirándulást tesz a Dunán. A brit uralkodónak ez az első látogatása a Varsói Szerződés egyik volt tagállamában és az előzetes angol sajtóvélemények szerint „kinyilvánítása annak, hogy Magyarország megtette a kommunizmusból a többpártrendszer felé vezető út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is”. John Allen Birch brit nagykövet kijelentette: ez a látogatás egy régi demokrácia tiszteletadása egy új demokráciának. „A látogatás a kitűnő britmagyar kapcsolatok megkoronázása és jelzi a brit és közös piaci szándékot, hogy legalább társult tagként üdvözöljék Magyarországot a nyugat-európai klubban” - írta a londoni The Times. És kiemelte, hogy a királynőt sztároknak kijáró fogadtatásban részesítik a „történelmileg monarchista magyarok”. Talán azért, hogy ne rontsák az ünnepet: az előkelő vendég semmit sem fog látni a Magyarországot most a legjobban aggasztó jugoszláviai menekültproblémából. FRIEDRICH Anna PÁLICS Márta II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg (APtelefotó) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Hetvenezer kéksisakos készül Boszniába Júniusban kezdik meg a béketerv alkalmazását, ha a boszniai szerbek parlamentje is elfogadja a Vance-Owen-féle rendezési elképzelést Visszautasítás esetén az USA katonai beavatkozást tervez (Folytatás az 1. oldalról) Genfben az UNPROFOR képviselője megerősítette, hogy Bosznia- Hercegovinába mintegy 70 000 kéksisakost vezényelnek. Az ENSZ történetében ez lenne a legnagyobb békehadművelet. A kéksisakosok legalább két évig állomásoznának Bosznia- Hercegovinában, s ez alatt az idő alatt a köztársaság vezetőségének ki kellene dolgoznia az új alkotmányt és választásokat kellene tartania. Feltételezhető, hogy a két év elteltével a három boszniai nemzeti közösség közötti feszültség alábbhagy, s ezután sor kerülhet a békefenntartó erők fokozatos kivonására. Azt egyelőre még nem tudni, hogy a békefenntartó alakulatok pénzellátását miként oldják meg. Június elején Genfben újabb tárgyalások kezdődnek az ideiglenes boszniai államelnökség, az ideiglenes kormány megalakításáról, továbbá az új alkotmány kidolgozásáról és a választások megtartásáról. Az elkövetkező időszakban a részleteket az ENSZ Biztonsági Tanácsában kell egyeztetni. NEW YORK: Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ötletesen és határozottan vegyen részt a boszniai béketerv megvalósításában, amint azt a parlament jóváhagyja. Gáli kijelölt egy csoportot, amelynek tagjai kidolgozzák a rendezési terv hátramaradt részeit. A Vance-Owen-féle béketerv kötelezi az érintett feleket a tűzszünet betartására, az ellenséges csapatok szétválasztására, a nehézfegyverzet ellenőrzésére, amiről valószínűleg több mint 50 000 külföldi katona fog gondoskodni. A tűzszünet 72 órával azután lép életbe, hogy a Biztonsági Tanács hivatalosan is támogatásáról biztosítja a tervet. Amíg a boszniai szerbek parlamentje nem fogadja el a béketervet, a BT semmilyen lépést nem tesz. A háborúban érintett felek jelentést tesznek csapataik nagyságáról és elhelyezéséről, az aknamezők helyzetéről és a nehézfegyverek számáról is. Az ENSZ békfenntartó erők azzal a céllal érkeznek Boszniába, hogy megfigyelés alatt tartsák az érintkezési vonalakat és a nehézfegyverzetet. A terv értelmében Szarajevó környékéről öt nap alatt el kell tüntetni a nehézfegyvereket. A többi fegyvert pedig 15 nap leforgása alatt Az összes nehézfegyvert az ENSZ ellenőrzése alá kell helyezni. A frontvonalakról vissza kell vonni a csapatokat, azután a saját tartományaikba vezényelik őket vissza. Meg kell kezdeni az infrastruktúra, a távvezetékek, a víz- és gázvezetékek, a telekommunikációs rendszerek és az úthálózat felújítását. Az ENSZ békefenntartó erői a határon fokozott ellenőrzést vezetnek be, és gondoskodnak a mozgásszabadságról egész Bosznia területén. EGYESÜLT NEMZETEK: Jurij Voroncov orosz diplomata, a BT soros elnöklője hétfőn kijelentette, hogy a testület véglegesnek tekinti Karadiic aláírását és azt tervezi, hogy megkezdi a béketerv érvényesítését. Voroncov szerint diplomaták egy csoportja sürgősen meg fogja vizsgálni, milyen lépéseket kell tenni a terv megvalósítása érdekében. Ezek a diplomaták nem fogják megvárni, hogy a boszniai szerbek parlamentje becikkelyezze a rendezési tervet. ,a Biztonsági Tanács tagállamai üdvözlik azt, hogy mindhárom fél aláírta a Vance-Owen-féle tervet", jelentette ki Voroncov. Lord Owen és Cyrus Vance, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társelnökei tájékoztatni fogják a Biztonsági Tanácsot a béketerv egyes részleteiről, s a testület ennek alapján sürgős határozatot hoz a konkrét intézkedésekről. WASHINGTON: A Pentagon készen áll egy esetleges katonai intervencióra Boszniában. Már különlegesen kiképzett katonákat is a helyszínre küldtek, akik a terepen határoznák meg azokat a lehetséges célpontokat, amelyeket az amerikaiak megtámadnának. A The Washington Post tegnap ismertetett egy előzetes tervet, amely a NATO-tól származik, és kilátásba helyez 60 000 katonának az egykori jugoszláv térségbe való vezénylését A NATO-csapatok kötelékében 20 000 amerikai egyenruhás is lenne, akik a béketerv megvalósításának biztosítása érdekében érkeznének Boszniába. Meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva a lap arról számolt be, hogy a terv első szakasza értelmében az amerikai tengerészgyalogság partra szállna több adriai kikötőben, majd ezt követően deszantalakulatok kelnének útra a szarajevói repülőtér elfoglalására. A NATO tervét még nem hagyták jóvá, de Bill Clinton amerikai elnök hétfőn megerősítette, engedélyezni fogja amerikai csapatok részvételét e boszniai békeakcióban. Ennek az a feltétele, hogy végre elfogadják a béketervet. Ha erre nem kerül sor, akkor a Pentagon várhatóan egy héten belül megkezdi az ellenséges célpontok bombázását Az NBC amerikai tévétársaság úgy tudja, hogy az esetleges légi akciók megkezdését az amerikai erők már hetek óta gyakorolják. A támadást azonban csak akkor indítják meg, ha a NATO- tervet elfogadják. Az NBC értesülései szerint az amerikaiak a szövetségesekkel együtt hajtanák végre a légitámadásokat. Steve Evans ezredes, a Pentagon szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta az amerikai tévétársaságok ilyen jellegű híreit. A Reuter hírszolgálati iroda Lee Hamiltonra, az amerikai kongresszus külpolitikai bizottságának elnökére hivatkozva arról számolt be, nem valószínű, hogy amerikai bombázók szerdán este megjelennek Bosznia egén. Hamilton emlékeztetett arra, hogy Warren Christopher amerikai államtitkár még mindig konzultációkat folytat a szövetségesekkel a boszniai helyzetről. Ezek a tárgyalások egy hétig tartanak. Hamilton nem támogatja a légitámadások megkezdését, amíg tartanak a konzultációk. Konzultációk egy esetleges boszniai intervencióról Warren Christopher megbeszélései Az amerikai államtitkár tegnap Moszkvába utazott Francois Mitterrand francia államfő és Francois Leotard véderőminiszter tegnap külön-külön tárgyalt a Párizsban tartózkodó Warren Christopher amerikai államtitkárral. Megbeszélésük központi témája a Bosznia-Hercegovinában uralkodó helyzet volt. Az amerikai politikust fogadta Edouard Balladur miniszterelnök is. A Christopher-Mitterrand tárgyaláson részt vett Alain Juppe külügyminiszter, a Leotard-ral folytatott eszmecserébe pedig bekapcsolódott Jacques Lanxade tengernagy, francia vezérkari főnök. Az amerikai államtitkár európai körútján ismerteti a szövetségesekkel a Pentagon esetleges Bosznia-ellenes katonai akciójáról vallott washingtoni elképzelést. Párizsban csatlakozott hozzá Reginald Bartholomew, a jugoszláv válságban békeközvetítői szerepet vállaló politikus, aki Athénből érkezett a francia fővárosba. Christopher és Bartholomew Párizsból tegnap Moszkvába utazott. Párizsi megbeszélése során nem talált különösebb megértésre Clinton elnök katonai akciója, és ezért valószínűleg a nyugati szövetségesek az intervenció helyett nagyszámú békefenntartó katonát küldenek Boszniába a Vance-Owen-féle rendezési terv érvényesítése céljából. A szövetségesek előnyben részesítik a béketörekvéseket, s nem támogatják különösebben a katonai beavatkozást. Christopher azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy a boszniai szerbek elfogadják a béketervet Christopher hétfőn nem tudta meggyőzni Major brit kormányfőt a katonai beavatkozás támogatásáról és arról sem, hogy London egyezzen bele a fegyverembargó feloldásába a muzulmánok javára. A brit miniszterelnök attól tart, amennyiben újabb fegyverszállítmányok érkeznek Boszniába, a háború tovább terjed. „Még semmit sem döntöttünk el”, jelentette ki Christopher az utóbbi napok tárgyalásairól. BRÜSSZEL: Christopher csütörtökön találkozni fog az Európai Közösség tagországainak három külügyminiszterével, az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről tárgyalnak. A megbeszélésekbe Niels Helveg Petersen dán, Willy Claes belga külügyminisztereken kívül részt vesz még Douglas Hogg brit külügyminisztériumi államtitkár és Hans van den Broek holland diplomáciai vezető is. Csütörtökön megbeszélést folytat Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. A nyugati katonai szövetség képviselője már bejelentette, a NATO előkészületeket tett a Vance-Owen-féle béketerv érvényesítéséért. A válság kezelésére eddig kidolgozott terveit pedig felülvizsgálja, a legújabb fejleményekkel összhangban. Ma várhatóan sor kerül a NATO katonai bizottságának ülésére is. MOSZKVA: Az orosz fővárosban nem árulták el előre, milyen álláspontot képviselnek az amerikai államtitkárral folytatandó párbeszéden. Anynyi bizonyos, Christopher látogatásának a célja megnyerni vendéglátóit a washingtoni tervnek, illetve a katonai beavatkozás támogatásának. Christopher tegnap este érkezett Moszkvába, Borisz Jelcin orosz elnökkel és Andrej Kozirjev külügyminiszterrel ma ül tárgyalóasztalhoz. Nyugati diplomáciai körök úgy tudják, hogy az amerikai politikus ragaszkodni fog a szerbek elleni kemény köz politika alkalmazásához. Orosz politikusok nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy Moszkva nem fog erélyesen szembeszállni az amerikaiak követeléseivel. Nincs kizárva, hogy Oroszország megpróbálja mérsékelni az amerikaiak kemény magatartását, s valószínű, hogy tanácsolni fogja a katonai erő mellőzését. „Lehetséges a szankciók enyhítése” Erdős Andrénak, Magyarország ENSZ-nagykövetének nyilatkozata Budapest álláspontjának köszönhetően nem zárták le hermetikusan Jugoszlávia határait Erdős André, Magyarország ENSZ-nagykövete kijelentette,, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítéséről vagy megszüntetéséről akkor lehet szó, ha a boszniai szerbek véglegesen elfogadják a Vance-Owenbéketervet, s ha - megfogalmazása szerint - kézzelfogható bizonyítékot nyújtanak, hogy végre is hajtják. A Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában Erdős nagykövet emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak a szankciók elrendeléséről szóló határozata azt is tartalmazta, milyen feltételekkel helyezhetők hatályon kívül. A javaslatról szólva, amelyet a BT hattagú missziójának a közelmúltban Boszniában tett látogatása után terjesztettek be. Erdős André, e küldöttség tagja úgy ítélte meg, hogy Radovan Karadné aláírása más megvilágításba helyezi az úgynevezett védett övezetekre vonatkozó indítványt, amelyeket arra alapoztak, hogy a szemben álló felek nem fogadják el a békeszerződést. Ha megkezdik a béketerv alkalmazását, nyilvánvalóan felül kell vizsgálni e javaslatot, szem előtt tartva, hogy többé nem vonatkozik Bosznia meghatározott területére, hanem gyakorlatilag az egész köztársaságra, fejtegette Erdős. A Tanjug másik budapesti jelentése szerint a magyar külügyminisztérium képviselője üdvözölte azt, hogy Radovan Karadjic aláírta a béketervet, s reményének adott hangot, hogy az okmányt elfogadja a boszniai szerbek parlamentje. Tegnapi sajtóértekezletén a minisztérium képviselője hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések enyhítése vagy megszüntetése a Biztonsági Tanács határozatától függ. Hozzáfűzte, hogy Magyarország az eddigiekhez hasonlóan e döntésekkel összhangban fejti ki tevékenységét. Magyarország hivatalosan ezzel első ízben reagált a vasárnapi, athéni csúcstalálkozó kimenetelére. Úgyszólván azonosan értékelte a görög fővárosban megtartott találkozót a Népszabadság tegnapi számában a jugoszláv válság egy szakértője, aki nem kívánta felfedni a nevét. Magyarország eddigi álláspontjáról szólva a szakértő azt állította, hogy Budapest ellenállásának köszönhetően nem fogadták el Jugoszlávia határainak hermetikus lezárását, ahogyan azt az újabb szankciók elsődlegesen előirányozták. A Népszabadság meg nem nevezett riportalanya szerint Magyarország álláspontját saját érdekei szabták meg a magyar-jugoszláv kapcsolatokat és a vajdasági magyar nemzeti kisebbség helyzetét tartva szem előtt. BOMBÁK VAGY BÉKE? Deszant és partraszállás Egy lehetséges forgatókönyv az amerikai erők békefenntartó akciójáról (Folytatás az 1. oldalról) Clinton elnök ezt a tervet még nem hagyta jóvá, de máris folynak a konzultációk a térség országaival. Janez Jarnát, a szlovén véderőminisztert is Washingtonba várják. Az amerikai fővárosban továbbra is a katonai akció tervezése van napirenden. A boszniai szerbeknek most már többet kell felmutatniuk a jóindulatnál ahhoz, hogy az USA csökkentse a beavatkozással való fenyegetést A kongresszusi vezetők közül, mint már jelentettük, azóta hangosabbak az amerikai részvétel ellenzői, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Clinton elnök ebben az irányban fog lépni. Lee Hamilton, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke különösen aktív e tekintetben, noha a frakcióvezetők mindkét házban támogatják az elnök tervét Csökkent az amerikai közvéleményben azoknak a száma, akik ellenzik az amerikai részvételt, noha még mindig enyhe többséget (52 százalékot) képeznek. A megfigyelők a hétvégén kialakult helyzettel kapcsolatban arra a paradoxra mutatnak rá, hogy az amerikai csapatok nagyobb veszélynek lennének kitéve békefenntartó erőkként mint a légitámadások útján fellépő megtorló és kényszerítő csapás kimérőjeiként PURGER Tibor