Magyar Szó, 1993. november (50. évfolyam, 298-325. szám)
1993-11-04 / 298-300. szám
2 KÜLPOLITIKA A brit sajtó a legnagyobb teret a norvégiai titkos tárgyalásoknak szenteli, amelyeket a zágrábi kormány és a krajinai szerbek delegációja folytatott, a politikai megfigyelők párhuzamot vonnak a mostani és az izraeli-palesztin megbeszélések között, amelyeket úgyszintén Norvégiában hoztak tető alá, és amelyek fordulópontot jelentettek a közel-keleti konfliktusban. A The Times tegnap reggeli számában beszámol Franjo Tuđman horvát elnök békekezdeményezéséről, arról, hogy a krajinai szerbeknek széles körű autonómiát kínált fel. Javasolta a genfi béketárgyalások folytatását Boszniáról bevonva abba Nagy-Britannia, az USA, Franciaország, Oroszország, Németország és Törökország képviselőit is. A The Times azt írja, hogy Tudman javaslata értelmében a krajinai szerbek megalakíthatják saját helyi rendőralakulataikat, a szerb ellenőrzés alatt levő területek különleges elbánásban részesülnének Zágráb részéről; a fejlesztés tekintetében kiemelt hely illetné meg őket; nemzetközileg ellenőriznék a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését; különleges bíróságot hívnának életre kizárólag a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését biztosítandó. A lap a továbbiakban azt írja, hogy a Krajinára vonatkozó genfi tűzszüneti tárgyalások eredményeként egy későbbi időpontban - talán a hét végén - Oslóban tárgyalóasztalhoz ülhetne a térség két erős embere, Milošević és Tuđman. Ugyanez a lap „Tudmant vádolják a genfi titkos tárgyalások összeomlásáért” címmel arról cikkezik, hogy a krajinai szerbek a horvát vezetőt hibáztatják azért, mert utasítást adott a horvát delegációnak, amelynek értelmében Krajina Horvátország integrális része kell hogy maradjon. A tárgyalások megszakadását pedig éppen ez okozta. A The Guardian tegnapi számában ugyanezt a témát feszegeti. Hasonlóképpen vélekedik, mint a Times, amikor azt írja: A tény, hogy Stoltenberg a Miloševićtyel folytatott megbeszélése után Tudmannal tárgyalt, arra enged következtetni, hogy az ex-Jugoszlávia két legnagyobb hatalommal bíró politikusa - ha a norvégiai tárgyalásokon sikerül valamiféle előrelépést elérni - találkozni fog egymással. Ami Boszniát illeti, a lap azon a véleményen van, hogy a szétszaggatott köztársaság három etnikai csoportjának vezérei abban a reményben, hogy javul majd pozíciójuk, igyekeznek időt nyerni maguknak. A lap megállapítja, lehet, hogy ez a saját szempontjukból jó, de a lakosság mindenképpen el fogja ítélni őket, mert a küszöbönálló tél okozta szenvedéseket neki és nem a vezetőknek kell elviselnie, hasonló sors vár - teszi hozzá a kommentátor - a szankciók sújtotta Szerbiára és a gazdaságilag nyomorékká vált Horvátország lakosaira is. Mindhárom boszniai fél belső politikai viszályok áldozata, a boszniai hadsereg három parancsnokának elmozdítása arra utal, hogy a szarajevói muzulmán kormány számára már régen a legnagyobb kihívás a bihari hittestvér és a köztársaság centrális és délnyugati térségében élő horvát katonai tényező. A The Independent arról cikkezik, hogy Tuđman meglehetősen békülékeny hangnemben elmondott beszédében hangsúlyozta: Horvátország támogatni fogja a Szerbia elleni nemzetközi gazdasági szankciók felfüggesztését, mihelyt dűlőre jut Krajina kérdésében a szerbekkel. A krajinai keményvonalas szerb vezérek azonban minden bizonnyal elvetik majd a Zágráb és Belgrád között létrejött egyezményt, amellyel elismernék Horvátország állami szuverenitását e területek felett, tekintet nélkül az ottani szerbek autonómiájának fokára. A The Daily Telegraph az aktuális szerbiai helyzetet elemzi. Arra irányuló igyekezetében, hogy politikai státust szerezzen magának, s hogy megtartsa képviselői mentelmi jogát Zeljko Ražnjatović Árkán a belgrádi Intercontinental Szállodában hivatalosan bemutatta pártját, a Szerb Egység Párját. A Telegraph szerint a belgrádi sajtó nem verte nagydobra az eseményt. Inkább annak folklórjellegét domborította ki, megírva, hogy a szerb háborús elit színe-java volt jelen: rövidre nyírt hajú, „komoly”, elegánsan felöltözött, vastag pénztárcájú és a szemlélőre mély benyomást tevő, felfegyverkezett szerb fiatalemberek gyülekezete volt ez. A párt hivatalos platformja: Szerbia egyesülése, azaz a szerb területek egy fedél alá hozása, legyen az boszniai, szerbiai, akár horvátországi terület, a szerbek közötti politikai nézeteltérések elsimítása, s végül Szent Száva és a család iránti végtelen tisztelet elmélyítése ezeknek mint a szerb társadalom és a szellemiség tartóoszlopainak további építése. A tegnapi sajtókonferencián Árkán hangsúlyozta, hogy a szerbségnek felül kell emelkednie a parlamenti torzsalkodás szintjén, ha eredményesen szembe akar nézni azzal a nemzetközi törekvéssel, hogy - amint mondta - megsemmisítik a szerbséget. A Szerbia elleni szankciókat egyenesen népirtásnak nevezte, hangoztatván, hogy a gazdasági krízisért - ideértve a csillagos egekbe kúszó inflációt is - a szankciók, illetve azok elrendelői a vétkesek. A kormány legfőbb célja a szankciók megszüntetése kell hogy legyen. Arkan azonban nem részletezte, hogy milyen módon. Ami Kosovót illeti, Arkan köntörfalazás nélkül azt mondta, hogy az albánok közül mindazok, akik nem ismerik el Kosovóban Belgrád fennhatóságát, csomagolhatnak és mehetnek Albániába. Végül a The Daily Telegraph megállapítja: noha Árkán állítása szerint pártja fürjetlen, általános nézet szerint olyan hatóeszközről van szó, amellyel Milošević szerb elnök újabb éket akar verni az amúgy is megosztott ellenzék testébe, hogy párja, a Szerbiai Szocialista Párt a decemberi rendkívüli választásokon parlamenti többséget szerezzen magának. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Teljes önkormányzat a Krajinának? Külföldi lapvélemények az oslói tárgyalásokról - Milyen megbízatást kapott Željko Ražnjatović? Magyar Szó Papandreu bírálja a szankciókat A görög elnök lapinterjúja A JSZK-ba látogat Papuliasz külügyminiszter Andreasz Papandreu görög kormányfő bírálta a Szerbia és Crna Gora elleni szankciókat, és hangsúlyozta, hogy az Európai Közösségnek kiegyensúlyozottabb álláspontot kellene kialakítania a jugoszláviai konfliktus kérdésében. A brüsszeli Le Soire című napilapban tegnap közölt interjú szerint Papandreu kijelentette, hogy a szankciókkal csak az egyik felet büntetik, no ha bizonyította készségét, hogy hozzájárul a problémák megoldásához. A Reuter kommentárjában megjegyzi, hogy Papandreu ennek ellenére nem követelte a szankciók feloldását, noha Görögország gyakorlatilag az egyetlen nyugati ország, amely baráti viszonyban maradt Szerbiával A belga lapnak adott interjúban Papandreu azt is hangsúlyozta, hogy Athén számára a balkáni válság rendezése lesz a legfontosabb feladatok egyike, amikor januárban átveszi a soros elnöki tisztségét az Európai Közösségben. Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter november 7-én kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezik - közölte a szövetségi külügyminisztérium. JSZK-beli látogatása során a görög külügyminiszter Vladislav Jovanovictyal találkozik, ezenkívül a föderáció és Szerbia legmagasabb rangú tisztségviselőivel, majd Podgoricában a Crna Gora-i köztársasági vezetőkkel fog tárgyalni. (Tanjug) November 3. Sorszám 216. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 4142,12 4154,58 4167,04 OSZTRÁK SCHILLING1 513,16 514,70 516,24 KANADAI DOLLÁR1 4694,55 4708,67 4722,80 FRANCIA FRANK1 1036,57 1039,69 1042,81 NÉMET MÁRKA1 3609,30 3620,16 3631,02 GÖRÖG DRACHMA125,33 25,40 OLASZ LÍRA 100 374,56 375,69 376,82 JAPÁN JEN1 56,96 57,13 57,30 HOLLAND GULDEN1 3214,94 3224,61 3234,29 SVÉD KORONA1 750,97 753,23 755,49 SVÁJCI FRANK1 4079,52 4091,79 4104,07 ANGOL FONT1 9081,69 9109,02 9136,35 USA-DOLLÁR1 6143,77 6162,25 6180,74 A VAJDASÁGAI BANK RS KIBOCSÁTOTTA A RÉSZVÉNYEK TIZEDIK SOROZATÁT A német márka feketefilaci árfolyama: SZABADKÁN 130 ezer, ÚJVIDÉKEN 120-150 ezer dinár. A forint 2320 dinár. Leszámolás a fundamentalistákkal Algírban Algír város keleti és délkeleti részeiben tegnap nagyszabású tisztogatást végzett a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség. A közös erőkkel folytatott hadművelet célja, hogy a fővárost megtisztítsák a fundamentalista gerilláktól - jelenti az AFP. A megszállt negyedekből tegnap gyakran lövöldözés hallatszott Algériában a biztonsági erők offenzívát indítottak a fundamentalisták ellen néhány nappal azután, hogy sikerült kiszabadítani a három francia polgárt, akiket október 24-én raboltak el Algír központjában. Az offenzíva során vasárnap óta hivatalosan 28 terroristát öltek meg, ebből 17-et a fővárosban, a többit vidéken. Reda Malek algériai kormányfő azt nyilatkozta a francia televíziónak, hogy kabinetje nem szándékozik tárgyalásokat folytatni a fundamentalista terroristákkal, sem eszmei vezéreikkel. 1993. november 4., csütörtök MÁR CSAK A VÁDLOTTAK KELLENEK Háborús bűnösök kerestetnek A Biztonsági Tanács mintegy tíz nappal ezelőtt Ramon Escovar-Salom venezuelai államügyész személyében kinevezte annak a nemzetközi igazságügyi intézménynek az ügyészét, amelynek feladata a jugoszláv térségben elkövetett háborús bűnök kivizsgálása és a bűnösök felelősségre vonása. Mivel a bírákat már korábban kinevezték, ezzel lényegében teljessé vált a nemzetközi igazságszolgáltatási gépezet, amely érthetően kezdettől fogva a legszélesebb körű érdeklődés középpontjában áll. Azok, akik okkal vagy ok nélkül úgy vélik, hogy lesújthat rájuk az igazságszolgáltatásnak ez az újabb mechanizmusa, kétségbe vonják létrehozásának jogi megalapozottságát, működésének célszerűségét, míg azok, akik valamiféle erkölcsi jóvátételt remélnek, erőteljesen szorgalmazzák működésének mielőbbi megkezdését. Ezért e bonyolult helyzetben az újonnan kinevezett ügyésznek bizonyára nagy előnyére válik, hogy korábban kormányának igazságügyi és külügyminisztereként más téren is nagy tapasztalatra tett szert. A kinevezéssel egyidejűleg tették közzé azt a hírt is, hogy megkezdődött a Vukovár melletti tömegsírok feltárása, ahol a korábbi állítások szerint annak idején a horvát áldozatok százait hantolták el Ahogy elhangzott, e munkálatok mintegy négy hetet vesznek igénybe, majd pedig a szakértői elemzések következnek. ENSZ-források bejelentették, hogy az UNPROFOR ellenőrzése alatt álló Nyugat-Szalovniában és a Krajinában is feltárnak tömegsírokat, amelyekben azonban feltehetően szerb áldozatok tetemei találhatók. A vizsgálatot vezető ENSZ-bizottság elnöke ezzel kapcsolatosan közölte, hogy az egykori Jugoszlávia háború dúlta vidékein eddig 98 tömegsírt tartanak nyilván. A háborús bűnök listája és elkövetőiké is igen hosszúra nyúlhat, mert a november 17-ére összehívott nemzetközi bíróság 11 bírájának és ügyészének az etnikai tisztogatás, valamint erőszakgyűjtenie, illetve mérlegelnie, hogy megfelelő ítéletet hozhasson. EGYIK FÉL SEM ÁRTATLAN Ezt a megállapítást most már minden oldalon kénytelenek elfogadni, ami egyfajta beismerést, de önigazolást is igyekszik sugallni. Az elkövetett cselekmények természetéből és a belőlük következő felelősségből kifolyólag egészen természetes, hogy a háborúzó és „nem háborúzó” felek mindegyike ameddig csak lehetett, tagadta és elutasította a háborús bűnök cselekményének vádját. Végül a hivatalos vezetés szinte valamennyi oldalon, bár más minősítéssel - mint például Dobroslav Paraga esetében a horvátok - igyekezett vagy igyekszik megszabadulni a teherré váló kompromittálódott személyektől és szervezetektől. Tehát a belső hatalmi érdek és szükséglet is oda hatott, hogy előbb vagy utóbb ki-ki igyekezzen megtalálni és megbélyegezni saját valódi vagy lehetséges háborús bűnöseit. Emögött nyilván olyan számítás is rejlik, hogy jó pontok szerezhetők a nemzetközi tényezők előtt, ami különösen hasznosnak bizonyulhat, ha az a belső politikai ellenféllel való eredményes leszámolással is párosul. E téren igen tanulságosnak ígérkezik például Szerbiában a szocialisták és a radikálisok esete, nem utolsósorban Milan Martic krajinai belügyminiszter és mások név szerinti ujjmutogatása a Drinán túlra. Az utóbbi hónapokban különösen a horvátok jeleskednek kegyetlenkedéseikkel és tömegmészárlásaikkal előbb Krajinában, majd Boszniában, de a hírügynökségi jelentések szerint a muzulmánok sem maradnak le mögöttük. A Biztonsági Tanács a korábban szerb részről annyiszor elmarasztalt Tadeus Mazowieczki újabb jelentései alapján szinte váltakozva teszi közzé hol a horvátokat, hol pedig a muzulmánokat elítélő állásfoglalását Úgy tűnik, az UNPROFOR parancsnoksága is kezd kifogyni a béketűrésből, és korábbi gyakorlatától eltérően mind többször szolgál olyan információval, amely a horvátok vagy a muzulmánok ludasságát helyezi előtérbe a boszniai kegyetlenkedésekben. Ebben minden bizonnyal jelentősen közrejátszik az a körülmény, hogy mindkét fél mind kevésbé kíméli az útjába kerülő kéksisakosokat és a humanitárius konvojok személyzetét Ezért kellett a minap nagy kényszerűséggel Zágrábnak is, általánosságban ugyan, de elítélően nyilatkoznia a Stupni Dóban történt tömegmészárlásról, ahol a horvát fegyveresek muzulmán polgárokat öltek halomra. TISZTÁRA MOSHATÓ POLITIKA? A muzulmánok eddig nem tapasztalt méretű egymás közti leszámolása Szarajevóban végül kikerekítette a balkáni háborús képet A muzulmán belső leszámolások legalább három lényeges körülményből következnek. Először is időben egybeesnek Haris Silajdžić miniszterelnöki kinevezésével. Ismeretes, hogy az eddigi külügyminiszter a muzulmán keményvonal szószólója, aki feltehetően eddigi megbízatási körének természetéből adódóan nem fonódott össze szorosabban belső anyagi vonatkozású érdekeltségekkel, így üzenhetett hadat a háborús nyerészkedőknek, a bűnözés egyenruhás hatalmasainak, akik a „szent ügyért” folyó harc leple alatt mérhetetlen személyes vagyont harácsoltak össze, s váltak milícijáikkal élet és halál megfellebbezhetetlen uraivá. A kemény muzulmán szemléletből fakadó felfogás és magatartás tehát nem tűrhette tovább e „civilizációs vívmányokat”, nem szólva az általános anarchia okozta háborús veszteségekről, amelyek már a teljes összeomlás határáig sodorták a háborús muzulmán társadalmat. Lényegében egyrészt ebből következett a nyugat-boszniai autonóm tartomány kiszakadása és a hasonló kifejlettel fenyegető mozgolódás más muzulmán enklávékban is. Másrészt ez a leszámolás kapóra jött azért is, mert meg lehetett szabadulni számos olyan, talán a bűnözéssel kevésbé összefonódott katonai vezetőtől, akik - a felsőbb irányítás szemszögéből - számos megbocsáthatatlan hibát és mulasztást követtek el. A legkirívóbb eset talán az, amikor az ENSZ-szakértők megállapítása nyomán végképp bebizonyosodott, hogy a 216. muzulmán dandár augusztusban több ízben is harci gázzal töltött 120 milliméteres gránátokkal lőtte Zvornik környékét A bizonyítást megkönnyítette, hogy számos becsapódott lövedék nem robbant fel, így nemcsak a környezeti károkból lehetett következtetni, hanem rendelkezésre álltak a bűnjelek is. Végül a nevezett dandár parancsnoka beismerését azzal a magyarázattal toldotta meg, hogy ily módon akarta bizonyítani a bosnyák sereg ütőképességét A helyi méretű, most már balfogásnak számító vállalkozáson túl azonban a nyugati sajtó az elmúlt időben olyan dolgokat szellőztetett, amelyek nemzetközi szinten, főleg Európában jelentősen árthatnak a boszniai muzulmán ügynek. A nyáron szlovén hírszerzői forrásokra hivatkozva olyan állítások láttak napvilágot, miszerint Ejup Ganic bosnyák alelnök kijelentette, ha a muzulmánok követelései nem teljesülnek, a háború másfél évtizedig is elhúzódhat, s különösen Európát számos terrorcselekmény sújthatja. A szlovén hírszerzők állították továbbá azt is, hogy Sefer Halilovic akkori bosnyák katonai parancsnok, valamint Fikret Muslimovic katonai hírszerző főnök vezetésével a tuzlai Soda So egykori gyárüzem keretében különlegesen kiképzett külföldi és boszniai muzulmán összetételű csoportok tüsténkednek e programok kidolgozásán és megvalósításán. Az elképzelések úgy szóltak, hogy alkalmazni kell a mindenre kiterjedő adatgyűjtés és hírszerzés valamennyi módját, az iszlámról nyilatkozó közéleti személyek állandó megfigyelését Európa-szerte, s minden eszközzel útját kell állni a kereszténység muzulmánok elleni összeesküvésének. A célpontul szolgáló országok sorrendje állítólag a következő: Olaszország, Horvátország, Németország és így tovább. A tervbe vett cselekmények tartalmazzák a távvezetékek és a hidak lerombolását, de a vízvezeték megmérgezését és különféle járványok előidézését is. Felesleges tovább részletezni a dolgokat, viszont ez is elegendő ahhoz, hogy talán jobban szemügyre vehető legyen egyes szarajevói események háttere a múltban és a jelenben. Miután számos terhelő adat napvilágra került, s a belső körülmények is beértek, a már korábban leváltott Sefer Halilovic számos más személlyel együtt lesöpörhető a színről. És ez is nyereség, mert a boszniai háború negatív figuráiként vádlotti minőségben pozitív pontokat hozhatnak a napi bosnyák politikának kül- és belpolitikai téren egyaránt Ezzel a muzulmán fél is meglelte saját háborús bűnöseit tehát gondtalanul folytatódhat tovább a háborús játék. ERDÉLYI Károly