Magyar Szó, 1994. április (51. évfolyam, 61-81. szám)

1994-04-03 / 61. szám

1994. április 3., vasárnap HÚSVÉT AMERIKÁBAN Lelkében él a nemzet (Folytatás az 1. oldalról) Noha mindkét eset a közösségi vallási türelem korlátait feszegeti, a különböző egyházak és tagjaik kö­zötti tolerancia ebben az országban széleskörűen elfogadott gyakorlat. Ezen az elmúlt nagyhéten - a zsidó húsvéttal egyidejűleg­­ az amerikai katolikus templomok egy részében úgy imádkoztak a „zsidó testvére­kért”, hogy az nem a másik felekezet „megtérítésére” irányult, hanem megértést és békét sugalmazott. A másik oldalon pedig az ortodox rab­bik arról beszélnek, hogy zsinagógá­ikban egyre több a keresztény csa­ládtag, akik átviszik zsidó rokonaik­ra a hit lelki gyönyörként való meg­élését. A vallásszociológusok szerint az USA polgárai ma több időt töltenek imádsággal és más egyházi tevé­kenységgel, mint kétszáz évvel ez­előtt. Másrészt viszont kimutatható, hogy a vallási követelményeket egy­re többen a saját életfelfogásukhoz alakítva teljesítik vagy sem. Elszapo­rodott azoknak a kisebb egyházak­nak a száma, amelyek a lelki mély­ségek élményét olcsó látványosság­gal váltott­ák fel, és az alapvető er­kölcsi normákon túl nem követel­nek semmilyen „áldozatot” tagjaik­tól. Másrészt, az elmúlt két évtized­ben éppen a hagyományosan „szi­gorú” egyházak - a népszerűen mormonnak nevezett Kései Szentek Jézus Krisztusnak Egyháza, továbbá az Isten Gyülekezete elnevezésű szekták — növelték leggyorsabban tagjaik létszámát. Függetlenül attól, hogy az ameri­kaiak vallásosabbak ma, mint koráb­ban bármikor, hitgyakorlásuk lé­nyege alapjaiban megváltozott. Az egyén ma kevésbé érzi magát elkö­telezettnek egyetlen egyház iránt, a vallási nézetek egyre eklektikusabbá válnak, a vallási türelem növekszik. Az emberek egyre jobban befelé for­dulva élik meg hitüket és saját belső spirituális utazásukkal foglalkoznak, saját személyes lelki szükségleteiket igyekeznek kielégíteni. A protestáns egyházak tanácsának egyik eminens képviselője ezt úgy fogalmazta meg, hogy „elérkezett a felekezetek utáni vallás­gyakorlás ideje”. Billy Graham, az egyes kelet-eu­rópai országokban is népszerű pré­dikátor ennél kissé borúlátóbban fo­galmaz: „Az amerikaiak hisznek Is­tenben — állapítja meg, de hozzáte­szi, közülük legtöbben mégsem fo­gadják el az igazi kereszténységet, judaizmust vagy iszlámot. Hisznek a Bibliában, de nem olvassák és nem engedelmeskednek kikötéseinek.” Egy Gallup közvélemény-kutatás még élesebb: „Az amerikaiak legna­gyobb része bibliailag írástudatlan­nak számít. Tény, hogy legtöbben nem is tudják, miben hisznek és mi­ért.” Akárhogyan gyúrja is át vallási meggyőződéseit és gyakorlatait, az amerikaiak döntő többsége mégis úgy tartja, hogy a vallásos remények és vallási értékek fontos szerepet ját­szanak a mai társadalomban. Meg­győződésükhöz tartozik az is, hogy ennek a közéletben még - vagy in­kább újabban - nem tapasztalható megfelelő hatása. Ezt az ellentmon­dást úgy magyarázzák a legtöbben, hogy a „legvallásosabb nemzet” által másik legfontosabbnak tartott érték a személyes szabadság megőrzése: a kettő gyakran ütközik egymással, de az amerikaiak legnagyobb része egyikről sem hajlandó lemondani. PURGER Tibor „Macedónia, az Görögország!” (Szkopjei tudósítónktól) Megtorpant és egy helyben to­pog az az átfogó diplomáciai tevé­kenység, amely Macedónia és egy­ben a térség stabilizálása körül bein­dult­­ megfigyelők körében az a vé­lemény alakult ki itt Szkopjéban, miután John Shalikashvili amerikai vezérkari főnök és Matthew Nimetz, Clinton elnök száguldó nagyköveté­nek látogatásai a tervezettől eltérő­en alakultak. Ez idő alatt zajlott Sza­­lonikiben az a pánhellén mozgalom nevében összehívott és jól szerve­zett, mintegy 1 300 000 ember rész­vételével tomboló nagygyűlés, amely a görög kormányt arra ösztö­kélte és abban támogatta, hogy sem Európa, sem más politikusok nyo­másának ellenére egy hajszálnyit se engedjen a macedónkérdés megol­dásában. Ezek az események annyi­ra beárnyékolták Shalikashvili úr itt­­tartózkodását, hogy tervezett prog­ramját csak részben valósította meg. Matthew Nimetz régi jó, tapasz­talt diplomata ez alkalommal legfel­jebb tájékozódott a valós helyzetről és arról, hogy Görögország egyet mond és mást cselekszik. Klizo Gli­­gorov államelnökkel és Sztevo Crvenkovszki külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után csütörtö­kön csak ennyit mondott: — A hely­zet igen súlyos, no, hiszem, hogy a felekben még van őszinte akarat a tárgyalásos rendezésre, de a problé­ma nehéz. A nehézség azonban nemcsak ab­ban van, hogy Athén húzza a meg­oldás lehetőségét, az egyezkedés napjának rögzítését, hanem abban is, amiket Szalonikiben a szónokok kiabáltak és a transzparensekre ír­tak: „Európa tanúsítson nagyobb szolidaritást Görögországgal!”, „Ma­cedónia, az Görögország!, a szaloni­­ki polgármester azt mondta, hogy „aki nem akarja megérteni, hogy mi az igazi hellénizmus, majd megtud­ja. Minden erőfitogtatásra válaszo­lunk, ha kell, harcolunk is érte.” Pantelem­um pravoszláv mitropolita pedig azzal bővítette ki az előző gon­dolatot, hogy „Macedónia és Trákia a leggörögebb terület, és Kiro Gli­­gorovot szélsőséges magatartása mi­att sújtsa átok”. A macedónok azonnal ráéreztek ezekre a szélsőséges kirohanásokra. Volt, aki a század harmincas évei­nek Németországában felszínre tört nacionalista eszmékkel társította, mások pedig az 1989-ben Kosovó­­ban, a Gazimestanon elhangzott és beváltott fenyegetések folytatását látják benne. Szalonikiben ott voltak Görögor­szág minden részéből a pánhellén mozgalom hívei, éspedig szervezet­ten, irigyen szállították őket vona­ton, autóbuszon és repülőgépen. Ott voltak a világ minden táján élő görög diaszpórák képviselői is. Nem vonult ki az egyesült baloldal és a Kommunista Párt, az értelmiség pe­dig kontratüntetést szervezett. Itt Szkopjéban senki sem hagyta szó nélkül a Washington Postnak és a londoni The Guardiannak azt a hírszerzőkre vonatkozó jelentését, mely szerint Szerbiának és Görögor­szágnak egybehangolt beavatkozási terve van Macedóniába 30 kilométe­res mélységben, azért, hogy meg­őrizzék a macedónoktól területi ép­ségüket. A tízmilliós Görögországot ennyire veszélyezteti a fegyvertelen, kétmilliós Macedónia. Görögország a blokáddal arra játszik, hogy a nehézségek nyomán olyan krízis álljon elő, hogy a balká­ni keleti keresztény tengely benyo­mulásával Macedóniát felszippant­hassák. Kiro Gligorov a macedón akadémia évi közgyűlésén meg­mondta:­­Jugoszlávia reinkarnáció­ja ezen a területen nem jöhet számí­tásba, mert Macedónia Európába, és csakis oda tart!” Ám Radovan Ka­rad­zjé is megmondta, hogy „a szer­­beket csak ketten szeretik, a Jóisten meg a görögök”. És úgy látszik, ez az a tény, ame­lyet másképpen látnak a tengeren­túli politikusok és egészen máskép­pen a diplomaták. SZEGEDI Mária Természetjárás Lépjünk barátságba a ter­mészettel és környzetünkkel. Az újvidéki, hatos számú, Hu­nyadi János cserkészcsapat természetjárást szervez. Általá­nos és középiskolás diákok je­lentkezését várjalt a 364-954-es telefonon (Gallusz Andrea). Magyar Szó Magyarországra utazó autósok figyelmébe A Magyar Köztársaság belg­rádi nagykövetsége tájékoztat­ja a JKSZ polgárait, akik a hús­véti ünnepek alatt (április 1-je és 5-e között) Magyarországra utaznak, hogy a közlekedési rendőrség az említett napokon az ország egész területén szigo­rúan ellenőrzi a közlekedést, azzal a céllal, hogy kizárja a forgalomból az ittas gépkocsi­­vezetőket, a gyorshajtókat és azokat, akik durván megszegik a közlekedési előírásokat, te­kintet nélkül a gépkocsivezető állampolgárságára és a gépjár­mű rendszámára. TOPOLYA / Ének- és zenekarok, tánccsoportok szemléje Öt énekkar, három zenekar és nyolc népi tánccsoport részvételé­vel rendezték meg tegnap Topo­lyán az általános iskolák és műve­lődési egyesületek községi szemlé­jét. Az ének- és zenekarok közül Németh Erika, a topolyai zeneis­kola igazgatója választotta ki a legjobbakat, ami, mint mondta, nagyon nehéz volt. Az előző évi­ekhez képest az idei szemle részt­vevői valamennyien kiváló minő­sítést kaptak. A jövő szombati kör­zeti szemlére az énekkarok közül a topolyai Nikola Tesla és Csáki Lajos Általános Iskola énekkarát javasolta, míg a zenekarok közül a moravicai Id. Kovács Gyula is­kola fúvósnégyesét és fúvószene­karát. Ez utóbbiak vezetője Gracza Antal, míg a két énekka­ré Mórák László és Dragoslavic Lucija. A nyolc tánccsoport szereplését a becsei Nemedi Aleksandar, a helyi művelődési központ megbí­zott igazgatója minősítette, és kö­zülük négyet javasolt a körzeti szemlén való fellépésre. A topo­lyaiakat három tánccsoport képvi­seli, a Kodály Zoltán M­űvelődési Egyesület Nyitnikék csoportja rá­baközi táncokkal, Brezovszki Esz­ter koreográfiájában, valamint a Vuk Karadzic Művelődési Egye­sület hercegovinai és likai táncok­kal Rác Amália koreográfiájában. A moravicaiakat az Ady Endre Művelődési Egyesület Cimbora tánccsoportja képviseli, a koreog­ráfus Nemes Károly. A szemle egyik továbbjutója, a Kodály Zoltán Művelődési Egye­sület hétfőn ismét bemutatkozik a közönségnek, este fél 8-tól a szín­házban, húsvéti ünnepi műsor keretében. N. K. Indul a BPI A korábbi ígéretekhez híven tegnap, április 3-án indult az új magyar műholdas tévémű­sor, a BPI. Közelebbit a műsor­időről még nem tudunk, teg­nap a stúdióból egész délután magyarországi videoclipeket sugároztak. Az adás a Eutelsat műholdról, a PolSat csatorná­ján érkezik, azaz all 638 MHz képfrekvencián (horizontális polarizáció), audiofrekvencia: 6,60 MHz. Német nyelvű húsvéti istentisztelet Újvidéken Ma délelőtt 10 órakor a Donau Német Klub az újvidéki szlovák evangélikus egyházzal német nyelvű feltámadás napi ünnepi istentiszte­letet szervez a volt német evangéli­kus templomban (a Jovan Subotic és a Masaryk utca sarkán). Az istentisz­teletet dr. Karl Christoph Epting karlsruhei evangélikus tiszteletes tartja és a szentbeszédet is ő mond­ja. Szeretettel meghívnak mindenkit az istentisztelet után tartandó baráti beszélgetésre is. Az ünnepség szín­vonalát zenei műsorral növelik. AKTUÁLIS 3 HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Újabb védnökök jelentkeztek A sorsolás április 15-én lesz, a szerkesztőségben, a nyertesek listáját április 17-i, vasárnapi számunkban közöljük Ma közöljük rövid, egyfordu­lós, hét szelvényből álló húsvéti tárgysorsjátékunk utolsó, hetedik szelvényét. Ám ezzel még nem fe­jeződött be a szelvények közlése. Olvasóinknak meg kell várniuk a cím­szelvényt, amely csütörtökön jelenik meg. Azt kell majd a borí­tékra ragasztani. Ha tehát meg is van mind a hét szelvény, nem küldhetik még be, várják meg a A héten újabb egyének és ma­gáncégek léptek húsvét tárgy­sorsjátékunk védnökei sorába. A Saobracajac szabadkai autóiskola két személynek 10-10 órát ingyen ad, azaz az oktatás díjának csak a felét fizetik. A többi ajándékozó is szabad­kai. A Roll STAR rendőnyös 2 négyzetméter velencei rendőnyt ad, ez körülbelül két ablakra va­ HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK 7. szelvény Név:................................................................. Cím:................................................................... KÉRDÉS: Milyen témákat, milyen rovatokat hiányol a Magyar Szó­ból? (Kérjük, mondja­ el véleményét az újságról!) címszelvényt. Több olvasónk je­lentette, hogy egyik vagy másik napon nem kapott Magyar Szót. Ezért csütörtökön két pótszel­vényt is közlünk, s ezekkel bár­melyik két hiányzó szelvény he­lyettesíthető lesz. Ezek szerint csütörtöktől, ápri­lis 7-étől küldhetik majd a szelvé­nyeket. A beküldési határidő áp­rilis 15-e, péntek. Azon a napon megvárjuk a postát, majd a szer­kesztőségben megejtjük a sorso­lást. Jó. A CÍM GAS egy központi fű­téshez való szobai hőszabályo­zóval járul hozzá a nyeremé­nyekhez. Az Uni Auto magán­­vállalat egy Renault 4-es gép­kocsihoz való levegőszűrőt adott. Az Ilona virágüzlet két 20 dináros vásárlási utalványt kínált föl, végül pedig egy sza­badkai olvasónk egy kis, kézi varrógépet. A mai szelvényünk alatt is van egy kérdés, amelyre választ vá­runk. SZABADKAI FEKETEKRÓNIKA A tettes még szabadlábon Noha a rendőrség már tudja, hogy a hétfőn este Szabadkán a Tes­la utcában elkövetett hármas gyil­kossággal az egy éve ideiglenesen Szabadkán tartózkodó Drágán Be­­linda (31) szarajevói lakos terhelhe­tő, a tettest tegnap délutánig még nem sikerült kézre kerítenie. Mint azt a csütörtöki számunkban közzé­tettük - feltételezhetően devizaüzé­rek egymás közötti véres leszámolá­sában -, brutális gyilkosság áldozata lett Branko Peric, Pajo Tumbas és Ljubo Kicanovic, mindhárman sza­badkai lakosok. A kegyetlen leszámolással a valu­taüzérkedéssel és csempészéssel nagyban foglalkozó Drágán Belan­­dát gyanúsítják, aki maga is megsé­rült. Véres nyomokat hagyva maga után megszökött a tetthelyről. A rendőrség azóta is nagy erőkkel folytatja a nyomozást - több rendőr is őrzi a házat. Belandáról szemta­núk leírása alapján robotképet is ké­szítettek, feltételezik ugyanis, hogy a városban rejtőzködik, súlyos sérülé­se miatt ugyanis aligha hagyhatta el Szabadkát. S. K. Á. A Drágán Belandáról készült ro­botkép Kapcsolatteremtés (Folytatás az 1. oldalról) Vidanka Mikic szerint korábban azért érkezett kevesebb segély erre a vidékre, mert a Nemzetközi Vö­röskereszt azokat rendeltetésszerű­en a menekülteknek küldte. Ezen a helyzeten azonban az utóbbi időben változtattak. A Magyar Vöröskereszt képvise­lői elmondták, hogy ez a humanitá­rius szervezet a nemzetközi nor­mákkal összhangban tevékenyke­dik, ami azt jelenti, hogy faji, nem­zetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül juttatják el a segélyszál­lítmányokat. Van azonban lehető­ség arra is, hogy egy bizonyos vidék, helység külön támogatásban része­süljön, ezt a városok közötti együtt­működés keretében kell megvalósí­tani. Dr. Hódi Sándor szerint az ősho­nos lakosság sok esetben nehezebb helyzetben van, mint a menekültek, s éppen azért kell őket segíteni, hogy ne váljanak földönfutókká. A minden szempontból hasznos eszmecsere végén a további sokrétű együttműködésben állapodtak meg a Magyar Vöröskereszt és a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat képviselői. P. P.

Next