Magyar Szó, 1994. november (51. évfolyam, 237-260. szám)

1994-11-24 / 257. szám

1994. november 24., csütörtök Indokolt a légikikötő A szakemberek szerint 5-10 millió márkás beruházás lenne kiépítése Tegnap Szabadkán jártak a belgrá­di Közlekedési Kar szakemberei, ezt az intézményt kérte fel ugyanis az önkor­mányzat, hogy kidolgozzon egy tanul­mányt arról, hogyan tehető alkalmassá a bekovai sportrepülőtér személyszál­lításra is. A tegnapi látogatást munka­jellegesre tervezték, s célja az lett volna, hogy találkozzanak a szabadkai vállala­tok képviselőivel, és azoktól informá­ciókat szerezzenek üzleti útjaikról, il­letve arról, igénybe vennék-e a sze­mélyszállító repülőgépeket Sajnos, a meghívott 22 vállalat közül mindössze háromnak (Fidelinka, Chemos és Avis rent a car) képviselői jöttek el, ami föl­veti a kérdést, hogy a többieket egyál­talán nem érdekli-e hogy Szabadká­nak személyszállító repülőtere legyen, vagy másról van szó. Dr. Vojin Tolic, a négytagú szak­csoport vezetője elmondta, hogy a projektum megvalósítására minden­képpen csak „jobb időkben”, az em­bargó megszüntetése után kerülne sor, amikor megnövekedne az ideláto­gató turisták száma, de az üzleti kap­csolatok is föllendülnek. Ezért igye­­keznek összegyűjteni az adatokat, évente hány üzleti útra mennek Sza­badkáról, illetve hasonló céllal hányan érkeznek. Az adatok megszerzéséért kérdőíveket küldenek szét a vállala­tokba és a jelentősebb társadalmi in­tézményekbe. Tok­é professzor el­mondta azt is, hogy elsősorban a kifu­tópálya szélesítésére lenne szükség, va­lamint annak hosszúságát 800-1000 méterre kell növelni, a meglevő objek­tumot is ki kell bővíteni, és megoldani a közvilágítást is, hogy éjszaka is és rossz idő esetén is alkalmas legyen a reptér a forgalomra. Véleménye sze­rint indokolt a szabadkai légikikötő ki­építése, elsősorban a városban rejlő gazdasági potenciálok miatt. A turista­idényben mindenképpen kifizetődne, idényen kívül pedig a már említett üz­letemberekre és a jómódú külföldi va­dászokra lehetne számítani, akik köz­tudottan rendszeresen jártak erre a vi­dékre. Először tízszemélyes repülőgé­pek fogadására kellene alkalmassá tenni, majd 50 személyes gépforga­lomra is bővíteni lehetne, ha erre szükség mutatkozna. Az újságírók kér­désére válaszolva elmondta, hogy a be­ruházás „gorombán” 5-10 millió már­kába kerülne, amiben részt vállalna a szövetségi költségvetés is, és azok biz­tosítanák a szakkádereket is a navigá­ciós központ működtetéséhez.­ ­. A távfűtésben nincs változás A Hőtelepben azt ígérik, december 1-jéig még kihúzzák A szabadkai végrehajtó bizottság a múlt héten tiltakozással fordult a köz­­társasági kormányfőhöz az áramki­kapcsolások miatt. Ebben tiltakoztak amiatt is, hogy a szabadkai Hőtelep gázszükségletének mindössze egyhar­­madát (naponta 36 000 köbmétert) kapja, s egyáltalán nem szállították le neki sem az októberre, sem a novem­berre igényelt pakurát Ezért a fűtési idényt már másodfokú restrikcióval kezdték, s ha a gáz- vagy pakuraellá­tásban nem áll be javulás, a Hőtelep egy héten belül nem tudja fűteni a háztartásokat. Mivel a megjelölt határ­idő lejár, tegnap Kern Imrétől, a vég­rehajtó bizottság elnökétől megérdek­lődtük, hogy kaptak-e választ levelük­re. Megtudtuk, hogy válasz ugyan nem érkezett, de Szabadkára várják a szerbiai energiaügyi minisztérium ille­tékeseit - Kasza József polgármester ugyanis ilyen jellegű ígéretet kapott Mirko Marjanovic kormányfőtől. Bogdan István, a Hőtelep igazga­tója tegnap kérdésünkre elmondta, hogy hála a szokatlanul enyhe novem­beri időjárásnak, ezt a hónapot még átvészelik, bár nem érkezett meg az igényelt pakura, és a jóváhagyott gáz­­mennyiség továbbra is csak a kért és szerződött mennyiség egyharmada. Hogy december 1-je után mi lesz, még nem tudni Várják a biológiatanárokat Szombaton délelőtt alakul meg szakaktívájuk Szombaton délelőtt 10 órára össze­jövetelre hívják a vajdasági biológiata­nárokat az Aga Mamut­ié utca 13. szám alá, a szabadkai pedagógusok máso­dik emeleten levő székházába (a Sár­gaház mögött). Az ülés céljáról kérdez­tük Szekeres Piroska újvidéki biológi­atanárt, az összejövetel egyik szervező­je- A Vajdasági Magyar Pedagógu­sok Szövetsége most szombaton alakít­ja meg Szabadkán a biológiatanárok szakaktíváját, amelynek fő célja a pe­dagógusok továbbképzése lesz. Az ala­kuló közgyűlésen megválasztjuk a ve­zetőséget, utána pedig kidolgozzuk, megbeszéljük az évi munkatervet, ter­mészetesen a jelenlevő tanárok javas­latai alapján - hallottuk Szekeres Pi­roskától. - Igaz, már november vége van, de még hosszú ez a tanév, a jövő nyárig többször találkozhatnak majd a biológiatanárok. Ilyen lehetőség adó­dik már a téli szünidőben, amikor anyaországi és hazai előadók bevoná­sával szervezünk egy szakmai tovább­képzést. A tavasszal pedig szóba jöhet egy kirándulás a Ludasi-tóra, ahol Hulló István, a Róka-tanya házigazdá­ja, biológia szakos tanár megismertet­né a pedagógusokkal a tónak és kör­nyékének növény-, valamint állatvilá­gát. Más tanulmányi kirándulások is számításba jöhetnek. Várjuk majd a számban összejövetelen jelen levő ta­nárok kezdeményezését, ajánlatait. Már ezen az alakuló ülésen el kell be­szélgetni a tantervről és a tanításban felmerülő problémákról is. Például az általános iskola hetedik osztályában a biológia tananyaga, az ökológia tanítá­sa nem kis gondot okoz a tanároknak. A tankönyv nem a legjobb, a tanárok képekkel, diákkal és más szemléltető­eszközökkel színesítik a biológiaórát hetedikben, mégsem találják fel min­dig magukat a tanításban. Itt jól jön majd a beszélgetés, tapasztalatcsere. Úgy hallottam, hogy a középiskolában biológiatanároknak a genetikát felöle­lő rész okoz gondot. Erről is el kell be­szélgetnünk majd. Természetesen a környezetismeret, a természetvédelem is szóba kerül, hiszen a biológiataná­rok egyik fő feladata az élővilág meg­ismertetése tanulóikkal, de ez mind nem elég, azt meg is kell szerettetni a diákjaikkal. Hiszen az az ember tisztel­heti, védheti, óvhatja csak a termé­szetet, aki jól ismeri és igazán szereti is. S hogy egy kicsit színesítsük is ezt a találkozót a kollégákkal, vendéget is hívtunk. Lukács Sándor újvidéki ama­tőr ornitológus, a madarak nagy sze­relmese tart előadást a bácsföldvári tó madárvilágáról és bemutatja az ott ké­szült diafilmjeit. Remélem, hogy vaj­dasági biológia szakos kollégák ott lesznek a szombati alakuló közgyűlé­sen és munkánk sikeres lesz. A híres Nobel-díjas tudós, Szentgyörgyi Albert egyik gondolatával fejezem be ezt az ismertetőt: A természet hatalmas, az ember parányi, ezért az ember élete attól függ, hogy milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyi­re érti meg és használja fel erőit me­k. Ante Rudinski rajzai A Képzőművészeti Találkozó galé­riájában tegnap megnyílt Ante Ru­­dinskinek, az ismert műépítésznek a város műemlékeiről készült rajzaiból összeállított kiállítása. Mint Olga Bram, a Képzőművészeti Találkozó igazgatója kiemelte, a kiváló szakem­ber megörökítette a városnak azokat a részleteit, díszes ablakait és kapuit, tor­nyait, amelyek a városközpont sajátos légkörét, hangulatát jelentik. Bemutatták a Szabadkai miniatű­rök című jövő évi naptárt is, amely An­te Rudinski rajzait tartalmazza. m. k. á. Magyar Szó Bródy János vajdasági körúton idejében szólunk olvasóink­nak, hisz bizonyára óriási lesz az érdeklődés a fiatalok és a „vala­mennyivel” idősebbek körében is: Bródy János jövő pénteken (de­cember 2-án) délután 5 órakor a szabadkai Városháza dísztermé­ben lép fel. A belépőjegy 7 dinár. A művész vajdasági körútja so­rán november 30-án 18 órakor Tornyoson, 20.30 órakor Csanta­­véren lép fel. Másnap, december­­ 1-jén este 6 órakor Oromhegye­­sen, majd fél kilenckor Zentán ad hangversenyt. December 2-án a délutáni szabadkai fellépés után 20.30 órakor Doroszlón vendég­szerepel. A szervező az oromhegyesi Zitzer ügynökség, m. k. A BUNJEVACKO KOLO őszi ünnepi tárlata Holnap este 6 órakor a Városháza előcsarnokában megnyitják a Bunje­­vacko kolo Művelődési Egyesület kép­zőművészeti szakosztályának őszi ün­nepi tárlatát. A kiállított képek megvá­sárolhatók. A bevétel egy részét a Bu­­njevacko kolo a Népkör épületének felújítására ajánlja. SZABADKAI FÓRUM Szórványban élni A mai SZABADkai FÓRUM témája Szórványban élni, a vendég pedig Varga Sándor nyugalmazott tanár Hertelendyfalváról, akivel Németh Já­nos újságíró beszélget arról, mit jelent kisebbségiként Dél-Bánátban élni, ho­gyan őrzik identitásukat a bánáti szór­ványmagyarok, hogyan ápolják ha­gyományaikat A VMSZ tribünjét a Szabadegyetem dísztermében tartják délután 6 órai kezdettel. .. SZABADKÁN MA * A Szerbiai Hivatásos Bábszínhá­zak 27. Találkozóján a Gyermekszín­házban délelőtt tíz órakor a mini báb­színház Milivoje Mladenovic Bal­­e­­lik című művét adja elő, délután egy­kor az újvidéki Ifjúsági Színpad a Princ­­edenko című darabot játsza, délután ötkor pedig a belgrádi Dulko Radovic színház Jovica Tjima Uk­­rocena princeza című mesejátékát. * Este 7 órakor a Városi Könyvtár­ban Villányi László magyarországi költő a vendég, nemrégiben megjelent Az alma íze című verseskötete kap­csán. Bevezetőt Tolnai Ottót mond, a költővel Lovas Ildikó és Bicskei Zoltán beszélgetnek FILM ZVEZDA: Az éjszaka színe, ameri­kai akciófilm (18.30, 20.30) MUNKÁS: Az alpinista, amerikai akciófilm (18.20) * Édes kicsike, ame­rikai pornófilm (16. 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyó­gyászati rendelő: Boro Bakovic utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 52-499 * Házasság­előtti és családi tanácsadó (Jugoszláv Hadsereg útja 33.) tel.: 36­ 000 (mun­kanapokon 8 és 14 óra között) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás; Husvéth Lajos-emlékkiállítás KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ: Milan Grahovac képeinek kiállí­tása; A Gyermekszínház fennállásának 60 éves jubieuma VÁROSI KÖNYV­TÁR GALÉRIÁJA: Gyurkovics Hu­nor akvarelljeinek kiállítása FRANZER GALÉRIA: Sava Halu­­gin rajzainak és szobrainak kiállítása ART CAFFÉ: Rudjik Fazekas Te­réz önálló kiállítása LEONARDO GA­LÉRIA: Dejan Mirkovic kiállítása A SZABADKAI RÁDIÓ MŰSORÁBÓL 14.05-16.00: Hétköznapok Benne: Aqua —­a Vízművek percei. Beszélge­tés Loboda Tiborral, a községi végre­hajtó bizottság tagjával fűtésről, tö­megközlekedésről. Két meglepetés. SZABADKA 9 Zárt ajtókat döngetnek A kormány nem hallja a fölművesek gondjait­­ Sajtótájékoztató a VFFSZ szabadkai klubjában Ma jár le a határidő, ameddig a köztársasági kormánynak vissza kel­lene vonnia a földművesek adójára vonatkozó rendeletét, ellen­kező esetben a Vajdasági Földművesek Független Szakszervezete beváltja fenyegetését és megszervezi Belg­­rádban tiltakozását. A kormány megértésére azonban nem sok jel mutatkozik. A végrehajtók már jár­ják Vajdaság egyes községeit, szám­­baveszik az adómegtagadók ingósá­gát, hogy ha az ettől számított tíz napon belül nem fizetik ki az adót, behajtják azt. Szabadkán novem­ber 16-án postázták az adóvégre­hajtásról szóló végzéseket, mintegy ötven földműves-háztartás már megkapta a figyelmeztetést - hallot­tuk a VFFSZ tegnap délelőtti sajtó­­tájékozatatóján. Ivica Covic, a szer­vezet szabadkai klubjának elnöke arról szólt, hogy a kormány kizsák­mányoló agrárpolitikájával koldus­botra jutatott földművesek képtele­nek kifizetni az adót. Még így sem, hogy a szárazságra való te­kintettel Szabadkán - a nyugdíj- és betegbiztosításra vonatkozó té­telek kivételével - 30 százalékkal csökkentették az adót. Nagyon so­kan, elsősorban a kiöregedett földműves-háztartásokból, még így is csak annak az árán tudnák kifizetni a rájuk mért adót, ha áruba bocsátanák ingóságukat. Úgy látszik, erre az az állam rá is akarja kényszeríteni őket. A mezőgazdasági termelés - mindkét szektorban - veszteséget hoz, éppen ezért a VFFSZ követelé­sei mellé fölsorakoztak az állami birtokok dolgozói is, sőt azok a ma­gántermelők is, akik eddig nem csatlakoztak a szervezethez. Erről tanúskodott a minap Bajmokon megtartott tiltakozó gyűlés is, ame­lyen a résztvevők elítélték a kor­mány politikáját és támogatásukról biztosították a szabadkai klub veze­tőit céljaik megvalósításában. A VFFSZ továbbra is hangoztatja -vélte Ivica Rudinski, hogy az adót ki kell fizetni, de ekkora terheket képtelenek viselni. Az említett gyű­lésen többen is hangoztatták, hogy minek adta vissza az állam a földe­ket, ha most kétszeresen kizsákmá­nyolja a parasztot. Ivica Covic elmondta, hogy a szervezet minden köztársasági és szövetségi illetékes fórumhoz elju­tatta tiltakozó levelét - még a köz­­társasági elnökhöz is -, de mind­össze Radoje Kontic válaszolt: a teg­nap reggel érkezett telefaxon érte­sítette a szervezetet, hogy a szövet­ségi kormány illetéktetlen ez ügy­ben, a köztársasági kormányhoz kell fordulniuk. A sajtótájékozatót a jelenlevő Ivi­ca Covic alelnök, a Salai szövetkezet tagjaként arról számolt be, hogy a vetésnél az áraránytalanságok, az üzemaanyag feketepiaci áron való beszerzése, stb. miatt hektáronként máris 604 dináros vesztességgel kell már a kezdetnél számolniuk. Ez a nyilvánvaló veszteség érdektelenné tette a termelésben azokat, akik ed­dig bérbe vették a földeket. Jelen­leg mintegy ezer hektár megműve­­letlen földterületről van tudomá­suk. Semmivel sem jobb a helyzet az állattenyésztésben. Elmaradnak az agrotechnikai szempontól fontos munkálatokkal, a termelőknek nincs pénzük műtrágyázni (a 980 hektár területre mindössze 4 tonna műtrágyát szórtak). Kérdés, hogy meddig tűri ezt a helyzetet a pa­rasztság? Eddig is csak annak kö­szönhetően dolgoztak, mert a pa­rasztember vérében van, hogy min­denáron megművelje a földjét. Ez­zel a politikával mégis előbb-utóbb arra kényszeríti a termelőket, hogy parlagon hagyják a földjüket. En­nek pedig beláthatatlan következ­ményei lesznek. Évekre lesz szük­ség, hogy az elhanyagolt, elgazoso­dot szántók ismét termőfölddé váljanak. S.K.Á. Kimarad(t)unk a területrendezésből? Kihagytak bennünket vagy csak elméláztunk Miközben autonómiakoncepciókon veszekszenek képviselőink (hogy a piti ügyekkel való nevetséges politizálgatásról és pártharcokról ne is beszél­jünk), elhúzott mellettünk a szerbiai „gyorsvasút”, elkészült a köztársaság területrendezési tervének javaslata. Ebből ugyancsak kimaradtunk, egy- s részt mert nem vontak bele bennünket, másrészt mert elméláztunk és nem követeltük meg, hogy vegyék figyelembe hasznavihető elképzeléseinket Pedig pillanatnyilag nincs ennél fontosabb, sőt létfontosságúbb tennivalónk a kisebbségi jogaink érvényesítéséért folyó küzdelem mellett. Anyagi alap nélkül ugyanis elképzelhetetlen nemcsak az annyira áhított autonómiánk, hanem egyáltalán az emberhez méltó életünk is. Ennek az alapnak a meg­teremtése kemény munkát és a természeti-földrajzi-gazdasági adottságok maximális kihasználását igényli. Ehhez nyújt segítséget a területrend­ezési terv is, amely köztársasági viszonylatban összevonja, összeegyezteti, elősegíti és fejleszti a régiók adottságainak kihasználását­­. Szabadkának, környékének és szélesebb régiójának rendkívüli gazdasá­gi-földrajzi adottságai vannak, amelyek jó alapul szolgálhatn­án­ak az itt élő lakosság, az egész régió gazdasági fejlettségi szintjének jelentős emeléséhez, ha lenne egy előretekintő fejlesztési tervünk, amely beilleszkedne egy ugyancsak előretekintő és diszkrimináció nélküli köztársasági területrende­zési és azon túlmenően gazdasági fejlesztési tervbe. Az utóbbi időben a VMSZ szervezete kezdett behatóbban foglalkozni a regionális tervezés, a megmaradásunk előfeltételét képező gazdasági és egyéb tevékenység ter­vének kérdésével, de félő, hogy amíg idáig jutottunk, lemaradtunk a terü­letrendezési terv készítéséről, nem gyakoroltunk rá kellő befolyást és ez megbosszulja magát Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy mint eddig sokszor, amióta határvidék vagyunk, különféle geostratégiai szempontok figyelem­­bevételével és nacionalista szűklátókörűség, valamint primitivizmus miatt országos vagy köztársasági szintről megakadályozzák ennek a régiónak a rohamosabb fejlődését Ennek ellenére parlamenti képviselőink és önkor­mányzati vezetőink kötelessége nyomást gyakorolni a területrendezési és más hasonló tervek készítőire egyrészt, hogy vonjanak be bennünket a ter­vezésbe, másrészt hogy felhívják a figyelmet egyes olyan változásokra,, amelyek megkövetelik, hogy e régió nagyobb szerepet kapjon és gyorsab­ban fejlődjön az egész ország javára. Új momentum ugyanis, hogy a Kis- Jugoszlávia keretében e régiónak kellene átvennie azt a szerepet, amelyet Szlovénia töltött be a Jugoszláviában: Európa kapujává kell válnia az ösz­­szezsugorodott országban, éspedig nem a mi lokálpatrióta vágyaink, hanem a tényleges földrajzi-gazdasági helyzete miatt. Azzá is fog válni, a fentről gördített akadályok és a lenti tehetetlenség ellenére is a magánkezdemé­nyezés kibontakozásának lehetőségeitől függően, de ez koránt sem jár olyan eredménnyel, mint amilyet lehetővé tesz egy átfogó terv kidolgozása. Ezért ajánlatos lenne menteni a menthetőt, ha ugyan van még elég rendelkezésre álló idő arra, hogy egy nyilvános vita folyamán beterjesszük azt, amit nem készítettünk el ideje korán. V.I.

Next