Magyar Szó, 1994. december (51. évfolyam, 261-285. szám)
1994-12-01 / 261. szám
LI. évf., 261. (16990.) szám A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1994. december 2., péntek KÁRTYÁK Aradinár Tehetetlenség Csődöt mondott minden eddigi törekvés a boszniai béke helyreállítására. Az összekötő csoport szakértőinek, majd Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak a minapi szarajevói látogatása is felemás eredménnyel zárult. Az öntelt boszniai szerb vezér győzelemittas viselkedése „államfői” feltételeket szabott - világszerte nagy megbotránkozást keltett, s eljárásának valószínűleg diplomáciai következményei lesznek. Ha ugyan a senki által el nem ismert Karadzic-féle bábállam számára jelent valamit az a bonyolult tevékenység, amit egyszerűen diplomáciának nevezünk. Gáli szarajevói látogatása tehát nem vetítette előre a megoldást - az első belgrádi reagálások viszont úgy szólnak, hogy most már csakugyan karnyújtásnyira van a béke és a szankciók feloldása -, s az is nehezen hihető, hogy a NATO-külügyminiszterek tegnapi brüsszeli találkozója látványos fordulatot hoz Bosznia kérdésében. Mint ahogy a BT eddigi, úgyszólván sorozatban gyártott közleményeiből is csak a sajnálkozást lehet kiolvasni a boszniai, konkrétan a Bihac körüli harcok miatt. Valahogy úgy fest a dolog, hogy az elmúlt három évben, amióta dörögnek a fegyverek Boszniában, de még inkább az utóbbi hetekben, a farok csóválja a kutyát, és nem fordítva. A lehetetlen állapotnak azonban megvan a nagyon is érti- tehelő magyarázata. A kívülálló országok, elsősorban azok, amelyek tehetnének valamit a további rombolás és öldöklés megállításáért, nem hajlandóak beavatkozni a bosszúszomjtól vezérelt balkáni törzsek háborújába. Nem hajlandóak vérrel bemocskolni a kezüket. Diplomáciai erőfeszítéseik viszont erőtlenek, ellentmondásosak, olykor nevetségesek is. S mindez ismételten arra hívja föl a figyelmet, hogy az ENSZ, a Nyugat, de Oroszország is csak addig tesz ilyen vagy olyan, erélyesnek tűnő lépéseket, amíg nem győződik meg a válság kezelhetőségéről. Mármint arról, hogy az összetűzések nem veszélyeztetik a szomszédos térségeket. A lokalizálás-politika és a szerb fölény fönntartásának stratégiája eddig sikeresnek mondható. Legalábbis Európa globális érdekeire nézve. Az viszont már egészen más kérdés, hen mi történt, mi történik most is a Balkánnak ebben a részében. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a kor nagyképűségre alapozó politikája a legteljesebben Boszniában jut kifejezésre. A polgári lakosság számára ugyanis sovány vigasz, hogy mindenki, a világszervezet, a Nyugat és Oroszország is, a tárgyalásos rendezésnek a híve, miközben bebizonyosodik, hogy a védett övezet is ostromolható, lebombázható és meghódítható. Beigazolódott azonban az is, hogy a védett övezetből lehet offenzívát indítani. S végső soron az is igazolást nyert, hogy az USA — a sokat emlegetett fordulat nem is olyan nagy, mint amekkorának a maradék Jugoszláviában igyekeznek föltüntetni - nem hajlandó a kenyértörésre szövetségeseivel, de ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett szerfkérdés rendezéséért Oroszország sem akar konfliktusba keveredni a Nyugattal. ~Ш~ ТГ a azt vesszük figyelembe,— hogy a nemzetközi közösség JSL - bizonyos módosításokkal - továbbra is kitart a fölkínált béketerv mellett, akkor valamelyik hadban áló félnek végül is engednie kell. S akkor teljesen értelmetlen volt a muzulmán offenzíva, mint ahogy esztelen Bihac és a többi nyugatboszniai város mostani ostroma is. Még akkor is, ha mindenki rábólint a szerb győzelemre. Igaz é s erről csak kevesen beszélnek, a világgá kürtött szerb siker lényege nem is a győzelem fényében van (nyugati megállapítás, hogy a szerb fegyveres fölény utolérhetetlen), hanem abban a fondorlatos ügyességben, hogy Karadzic - más frontokon Belgrád is jó ideig - képes volt másokat összeveszíteni, és harcoltatni saját céljaiért. HORVÁTH András _____________________„A FORDULAT NEM JELENT VÁLTOZÁST"______________________ Az USA magyarázkodik Amerikának vállalnia kell nemzetközi kötelezettségeit és vezető szerepét - állítják azok, akik mossák kezeiket a boszniai agresszióval szembeni meghátrálás miatt (Washingtoni tudósítónktól Clinton elnök határozatot hozott, hogy az Egyesült Államok szárazföldi erői részt vesznek a békefenntartó erőknek Bosznia- Hercegovinából való evakuálásában, ha a világszervezet ilyen segítséget kér. A Fehér Ház szerdáin nyilvánosságra hozott álláspontja egyelőre csak elvi jelegű, mivel sem Washingtonban, sem New Yorkban hivatalosan nem irányozták elő az UNPROFOR kivonását. A Pentagon szakértői már korábban megkezdték az előbbi hadműveleti tervkidolgozását, közöttük azt a változatot is, amelynek keretében több ezer amerikai katonát vetnének be a nemzetközi erők távozásának vagy mentésének esetleges több hónapos hadműveletében. A megfigyelők véleménye szerint a Clinton-kormányzat azért döntött úgy, hogy éppen most ismerteti nézetét, mivel már napok óta megpróbálja cáfolni, hogy hátat fordított balkáni politikája korábbi elveinek, vagyis bizonyítani kívánja az európaiaknak, felkészült arra, hogy szavatolja a nemzetközi csapatok biztonságát, még ha küldetésük utolsó szakaszában is. Anthony Lake, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Pristone-i Egyetemen elhangzott beszédében előtérbe helyezte, hogy az USA véleménye szerint az egyik hadviselő fél sem arathat teljes győzelmet a háborúban. Az előbbi értékelés alapján - amely szöges ellentétben áll William Perry honvédelmi titkár korábban többször megismételt állításával - Jake azt szögezte le, a mostani patthelyzetből az egyedüli kiút a tárgyalások, amelynek eredményeképpen valamennyi szerb konföderációra léphet. Ezt a megoldást az Egyesült Államok nem támogatja, ám kész magáévá tenni, ha a hadviselő felek beleegyeznek. (Folytatása a 2. oldalon) Christopher és Hurd a hétvégén Belgrádban? Belgrádban sokat várnak az összekötő csoport mai brüsszeli ülésétől - ott dől el a háború vagy béke kérdése, hangoztatják „diplomáciai körökben”. Milosevicék közvetlenül a munka helyeztével értesülnek is az eredményekről. Christopher amerikai és Hurd brit külügyminisztert ugyanis a hétvégén a szerb fővárosba várják. (Korábban Juppé francia diplomata neve is szóba került.) Az amerikai diplomácia vezetőjének megjelenése a délszláv központokban erőteljes amerikai diplomáciai offenzíva kezdetét is jelentheti. (Ezzel kapcsolatos további információink a 2. oldalon) Szerb harcosok leádásban Bihacnál Cérnaszálon A vajdasági magyar közvéleménynek ismételten tapasztalnia kellett, hogy az adókat kíméletlenül behajtják rajta, az államkasszából viszont nagyon gyéren csordogál vissza a pénz azoknak a művelődési, oktatásügyi és más jellegű intézményeknek a működtetésére, amelyek létfontosságúak a kisebbségi és nem kisebbségi népek fennmaradása szempontjából. Az elmúlt napokban ismét problematikussá vált a vajdasági magyar nyelvű sajtó megjelenése. Először a Szabad Hét Nap és az Új Hét Nap egy-egy száma, majd a Magyar Szó csütörtöki száma nem jelent meg, s ez a mai, pénteki újság sem olyan, amilyent megszoktunk: vékonyabb a lap, és a benne levő Tarka Világ című melléklet sem szokásos formájában kerül az olvasó kezébe. Nem volt elegendő idő a színes borítójú kisújság nyomdai megmunkálására. Reméljük azonban, hogy holnaptól már rendes Magyar Szót, s a jövő csütörtökön színes borítójú Tarka Világot adhatunk hűséges olvasóink kezébe. Olvasóinkat minden bizonnyal az is érdekli, mi is történt tulajdonképpen. Mi az oka, hogy nincs papír sem a hat napok, sem a napilap kiadására? Mivel magyarázhtó, hogy például a Politika december elsejei száma 52 dalon jelent meg, és a szerb nyelvű sajtó legtöbbjév kapcsolatban fel sem merült a papírhiány kérdése? Olvasóink még élénken emlékeznek arra az időszara, amikor (1993. október 1-je és 1994. április 12-e kött) az alacsony állami támogatás miatt a Magyar Sz . hetente csupán kétszer (csütörtökön és vasárnap) jelenhetett meg. Ebben az időszakban szünetelt a 7 Nap megjelenése is. Mindannyian tudjuk, hogy az idén áprilisban ismét napilap lett a Magyar Szóból, a megjelenést kísérő gondok azonban korántsem szűntek meg. Az eddig felhalmozódott veszteség 160 000 dinár körül mozog, annak ellenére, hogy a többi napilaphoz képest, amelyek 30, illetve 40 parába kerülnek, a Magyar Szó csütörtöki és vasárnapi számait 1 dinárért árusítjuk. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági magyarok ebben sem egyenrangúak szerb polgártársaikkal, több pénzt kell kiadniuk azért a napilapért, amelyet alapítóként az állam tart a kezében. A Magyar Szó nincs azonos helyzetben a szerb sajtóval, mert az egyetlen szerbiai papírgyártól az újságpapír kilóját egy dinárért szerzi be, a Politikának viszont csak 80 párát kell ugyanezért a nyersanyagért fizetnie. Nem is tennénk említést erről az aprónak tűnő mozzanatról, ha a Magyar Szó alapítója, a Tartományi Képviselőház fedezné a kisebbségi újság kiadásával járó veszteségeket, de egyelőre nem ezt teszi. Valójában cérnaszálon lóg a Magyar Szó, nem is egymagában, hanem minden vajdasági magyar és szerbiai ellenzéki újsággal (Borba, Vreme, NIN, Nezavisni, Svet stb.) együtt. Mi lesz a sorsunk? A Magyar Szó az idén ünnepli megjelenésének fél évszázados jubileumát. Ez idő alatt csaknem 17 000 lapszáma jelent meg. Reálisan gondolkodva nem valószínű, hogy a szerb államnak érdekében állna a vajdasági magyarság politikai magatartását a Magyar Szó felszámolásával negatívan befolyásolni. A kérdés csupán az, vajon a reális gondolkodás mikor terjed ki a Vajdaságban levő magyar intézmények iránti viszonyra is. BÁLINT Sándor A baj oka: az ár! Az áramtermelés a műszaki maximum felső határán Sajtótájékoztató az Elektrovojvodinában Most már egyértelmű: az eddigi kikapcsolások semmit sem értek, vagy legalábbis nem segítettek. Az áramfogyasztás továbbra is növekszik, az energiahelyzet romlik, így a Szerbiai Villanygazdaság Igazgatóbizottsága november 24-én kénytelen volt határozatot hozni az áramszolgáltatási rendszer védelméről, azaz a túlzott áramfogyasztás okozta károsodások megelőzéséről. E határozat célja az, hogy a termelés egybehangolódjon a fogyasztással és a köztársaság decemberi áramtermelési és fogyasztási mérlegével. Az intézkedéssel minden egyes fogyasztónak meghatározzák a havi engedélyezett árammennyiséget, és ezt mindenkinek be kell tartania. Minden fogyasztó esetében ellenőrzik az elhasznált mennyiséget, és aki nem tartja magát a határozathoz, azt kikapcsolják. A tegnapi sajtóértekezleten az illetékesek erre az intézkedésre mondták, hogy „a fogyasztók aktív hozzáállásáról, szerepéről” van szó és ha mindenki tartja magát a számára meghatározott fogyasztáscsökkentéshez, akkor általános áramkorlátozás nem lesz. A villanygazdaság ezt a határozatot december 1-jétől alkalmazza, ez az első fokú áramkorlátozás keretébe tartozik, négy fokozatot irányoztak elő, de a többiről tegnap nem volt szó, mert valószínűleg ez az első fok is elegendő lesz. Néhány szó az előzményekről is Novemberben a fogyasztás az egész országban állandóan a termelési lehetőségek felett állt. A szerbiai villanygazdaság minden lehető számítás szerint 102 millió kilowattnál többet nem tud naponta előállítani decemberben. A vajdasági fő elosztó, az Elektrovojvodina ebből a mennyiségből naponta 25 434 000 kilowattot kap és ezt a mennyiséget tíz elosztói körzetre kell felosztania. (Folytatása a 3. oldalon) Ma élőújság és húzás Feketicsen Nyereményszelvény az 5. oldalon Helyhatósági választásokat Csókán □ A VMDK Zenta-Csóka körzeti szervezete megtartotta első elnökségi és tanácsülését - 5. oldal Brutális gyilkosság Tornyoson □ Álarcos rablók agyonverték Betyák Ferenc szállítmányozót - 5. oldal Az Illyés Alapítvány Kuratóriumának nyilatkozata □3. oldal NOSA TRADING CENTES Szeged 6725, Cserepes sor 11 (a piac mellett) Tel/Fax: 99-36-62/324-006 ♦ olasz női, férfi cipő ♦ női, férfi felső ruházat ♦ kozmetikai termékek (Joop Chevignimi, Rocher, stb.) + táskák, bőröndök (Delsey) ♦ sportcipő (Nike, Adidas Reebok stb.) Kissé vagy mérsékelten felhősülő, hosszabb napsütéses időszakokkal. Északnyugati szél időjárás-jelentésünk a 10. oldalon