Magyar Szó, 1994. december (51. évfolyam, 261-285. szám)

1994-12-01 / 261. szám

LI. évf., 261. (16990.) szám A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1994. december 2., péntek KÁRTYÁK Ara­­­dinár Tehetetlenség C­sődöt mondott minden eddigi törekvés a boszniai béke hely­reállítására. Az összekötő csoport szakértőinek, majd Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak a minapi szarajevói látogatása is felemás eredménnyel zárult. Az öntelt bosz­niai szerb vezér győzelemittas visel­kedése­­ „államfői” feltételeket sza­bott - világszerte nagy megbotránko­zást keltett, s eljárásának valószínű­leg diplomáciai következményei lesz­nek. Ha ugyan a senki által el nem ismert Karadzic-féle bábállam szá­mára jelent valamit az a bonyolult tevékenység, amit egyszerűen diplo­máciának nevezünk. Gáli szarajevói látogatása tehát nem vetítette előre a megoldást - az első belgrádi rea­gálások viszont úgy szólnak, hogy most már csakugyan karnyújtásnyi­ra van a béke és a szankciók felol­dása -, s az is nehezen hihető, hogy a NATO-külügyminiszterek tegnapi brüsszeli találkozója látványos for­dulatot hoz Bosznia kérdésében. Mint ahogy a BT eddigi, úgyszólván sorozatban gyártott közleményeiből is csak a sajnálkozást lehet kiolvasni a boszniai, konkrétan a Bihac körü­li harcok miatt. Valahogy úgy fest a dolog, hogy az elmúlt három évben, amióta dörögnek a fegyverek Bosz­niában, de még inkább az utóbbi he­tekben, a farok csóválja a kutyát, és nem fordítva. A lehetetlen állapotnak azon­­­­­ban megvan a nagyon is ért­­i- te­helő magyarázata. A kívülál­ló országok, elsősorban azok, ame­lyek tehetnének valamit a további rombolás és öldöklés megállításáért, nem hajlandóak beavatkozni a bosszúszomjtól vezérelt balkáni tör­zsek háborújába. Nem hajlandóak vérrel bemocskolni a kezüket. Diplo­máciai erőfeszítéseik viszont erőtle­nek, ellentmondásosak, olykor nevet­ségesek is. S mindez ismételten arra hívja föl a figyelmet, hogy az ENSZ, a Nyugat, d­e Oroszország is csak addig tesz ilyen vagy olyan, erélyes­nek tűnő lépéseket, amíg nem győző­dik meg a válság kezelhetőségéről. Mármint arról, hogy az összetűzések nem veszélyeztetik a szomszédos tér­ségeket. A lokalizálás-politika és a szerb fölény fönntartásának straté­giája eddig sikeresnek mondható. Legalábbis Európa globális érdekei­re nézve. Az viszont már egészen más kérdés, hen mi történt, mi történik most is a Balkánnak ebben a részé­ben. Aligha tévedünk, ha azt állít­juk, hogy a kor nagyképűségre ala­pozó politikája a legteljesebben Boszniá­ban jut kifejezésre. A polgári lakosság számára ugyanis sovány vigasz, hogy mindenki, a világszer­vezet, a Nyugat és Oroszország is, a tárgyalásos rendezésnek a híve, mi­közben bebizonyosodik, hogy a védett övezet is ostromolható, lebombázha­tó és meghódítható. Beigazolódott azonban az is, hogy a védett övezet­­ből lehet offenzívát indítani. S végső soron az is igazolást nyert, hogy az USA — a sokat emlegetett fordulat nem is olyan nagy, mint amekkorá­nak a maradék Jugoszláviában igye­keznek föltüntetni - nem hajlandó a kenyértörésre szövetségeseivel, de ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett szerfkérdés rendezé­séért Oroszország sem akar konflik­tusba keveredni a Nyugattal. ~Ш~ ТГ a azt vesszük figyelembe,­­—­ hogy a nemzetközi közösség JS­­L - bizonyos módosításokkal - továbbra is kitart a fölkínált béke­­terv mellett, akkor valamelyik had­ban áló félnek végül is engednie kell. S akkor teljesen értelmetlen volt a muzulmán offenzíva, mint ahogy esztelen Bihac és a többi nyugat­­boszniai város mostani ostroma is. Még akkor is, ha mindenki rábólint a szerb győzelemre. Igaz é s erről csak kevesen beszélnek­­, a világgá kürtött szerb siker lényege nem is a győzelem fényében van (nyugati megállapítás, hogy a szerb fegyveres fölény utolérhetetlen), hanem abban a fondorlatos ügyességben, hogy Ka­­radzic - más frontokon Belgrád is jó ideig - képes volt másokat összeve­szíteni, és harcoltatni saját céljaiért. HORVÁTH András _____________________„A FORDULAT NEM JELENT VÁLTOZÁST"______________________ A­z USA magyarázkodik Amerikának vállalnia kell nemzetközi kötelezettségeit és vezető szerepét - állítják azok, akik mossák kezeiket a boszniai agresszióval szembeni meghátrálás miatt (Washingtoni tudósítónktól­ Clinton elnök határozatot hozott, hogy az Egyesült Államok szárazföldi erői részt vesznek a békefenntartó erők­nek Bosznia- Hercegovinából való eva­kuálásában, ha a világszervezet ilyen se­gítséget kér. A Fehér Ház szerdáin nyil­vánosságra hozott álláspontja egyelőre csak elvi jelegű, mivel sem Washington­ban, sem New Yorkban hivatalosan nem irányozták elő az UNPROFOR kivoná­sát. A Pentagon szakértői már korábban megkezdték az előbbi hadműveleti terv­kidolgozását, közöttük azt a változatot is, amelynek keretében több ezer amerikai katonát vetnének be a nemzetközi erők távozásának vagy mentésének esetleges több hónapos hadműveletében. A megfigyelők véleménye szerint a Clinton-kormányzat azért döntött úgy, hogy éppen most ismerteti nézetét, mi­vel már napok óta megpróbálja cáfolni, hogy hátat fordított balkáni politikája ko­rábbi elveinek, vagyis bizonyítani kívánja az európaiaknak, felkészült arra, hogy szavatolja a nemzetközi csapatok bizton­ságát, még ha küldetésük utolsó szaka­szában is. Anthony Lake, az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója a Pristone-i Egye­temen elhangzott beszédében előtérbe helyezte, hogy az USA véleménye szerint az egyik hadviselő fél sem arathat teljes győzelmet a háborúban. Az előbbi érté­kelés alapján - amely szöges ellentétben áll William Perry honvédelmi titkár ko­rábban többször megismételt állításával - Jake azt szögezte le, a mostani patthely­zetből az egyedüli kiút a tárgyalások, amelynek eredményeképpen vala­mennyi szerb konföderációra léphet. Ezt a megoldást az Egyesült Államok nem tá­mogatja, ám kész magáévá tenni, ha a hadviselő felek beleegyeznek. (Folytatása a 2. oldalon) Christopher és Hurd a hétvégén Belgrádban? Belgrádban sokat várnak az összekötő csoport mai brüsszeli ülésétől - ott dől el a háború vagy béke kérdése, hangoztatják „diplomáciai körök­ben”. Milosevicék közvetlenül a munka helyeztével értesülnek is az eredményekről. Christopher amerikai és Hurd brit külügyminisztert ugyanis a hétvégén a szerb fővárosba várják. (Korábban Juppé francia diplomata neve is szóba került.) Az amerikai diplomácia vezetőjének megjelenése a délszláv központokban erőteljes amerikai diplomáciai of­fenzíva kezdetét is jelentheti. (Ezzel kapcsolatos további információink a 2. oldalon) Szerb harcosok leádásban Bi­hacnál Cérnaszálon A vajdasági magyar közvéleménynek ismételten ta­pasztalnia kellett, hogy az adókat kíméletlenül behajtják rajta, az államkasszából viszont nagyon gyéren csordo­gál vissza a pénz azoknak a művelődési, oktatásügyi és más jellegű intézményeknek a működtetésére, amelyek létfontosságúak a kisebbségi és nem kisebbségi népek fennmaradása szempontjából. Az elmúlt napokban ismét problematikussá vált a vaj­dasági magyar nyelvű sajtó megjelenése. Először a Sza­bad Hét Nap és az Új Hét Nap egy-egy száma, majd a Magyar Szó csütörtöki száma nem jelent meg, s ez a mai, pénteki újság sem olyan, amilyent megszoktunk: vékonyabb a lap, és a benne levő Tarka Világ című mel­léklet sem szokásos formájában kerül az olvasó kezébe. Nem volt elegendő idő a színes borítójú kisújság nyomdai megmunkálására. Reméljük azonban, hogy holnaptól már rendes Magyar Szót, s a jövő csütörtökön színes borí­tójú Tarka Világot adhatunk hűséges olvasóink kezébe. Olvasóinkat minden bizonnyal az is érdekli, mi is tör­tént tulajdonképpen. Mi az oka, hogy nincs papír sem a hat napok, sem a napilap kiadására? Mivel magyarázh­tó, hogy például a Politika december elsejei száma 52­­ dalon jelent meg, és a szerb nyelvű sajtó legtöbbjév kapcsolatban fel sem merült a papírhiány kérdése? Olvasóink még élénken emlékeznek arra az idősza­ra, amikor (1993. október 1-je és 1994. április 12-e k­­ött) az alacsony állami támogatás miatt a Magyar Sz . hetente csupán kétszer (csütörtökön és vasárnap) jelen­hetett meg. Ebben az időszakban szünetelt a 7 Nap megjelenése is. Mindannyian tudjuk, hogy az idén ápri­lisban ismét napilap lett a Magyar Szóból, a megjelenést kísérő gondok azonban korántsem szűntek meg. Az ed­dig felhalmozódott veszteség 160 000 dinár körül mo­zog, annak ellenére, hogy a többi napilaphoz képest, amelyek 30, illetve 40 parába kerülnek, a Magyar Szó csütörtöki és vasárnapi számait 1 dinárért árusítjuk. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági magyarok ebben sem egyenrangúak szerb polgártársaikkal, több pénzt kell ki­adniuk azért a napilapért, amelyet alapítóként az állam tart a kezében. A Magyar Szó nincs azonos helyzetben a szerb sajtóval, mert az egyetlen szerbiai papírgyártól az újságpapír kilóját egy dinárért szerzi be, a Politikának viszont csak 80 párát kell ugyanezért a nyersanyagért fi­zetnie. Nem is tennénk említést erről az aprónak tűnő mozzanatról, ha a Magyar Szó alapítója, a Tartományi Képviselőház fedezné a kisebbségi újság kiadásával járó veszteségeket, de egyelőre nem ezt teszi. Valójában cér­naszálon lóg a Magyar Szó, nem is egymagában, hanem minden vajdasági magyar és szerbiai ellenzéki újsággal (Borba, Vreme, NIN, Nezavisni, Svet stb.) együtt. Mi lesz a sorsunk? A Magyar Szó az idén ünnepli megjelenésének fél évszázados jubileumát. Ez idő alatt csaknem 17 000 lap­száma jelent meg. Reálisan gondolkodva nem valószínű, hogy a szerb államnak érdekében állna a vajdasági ma­gyarság politikai magatartását a Magyar Szó felszámolá­sával negatívan befolyásolni. A kérdés csupán az, vajon a reális gondolkodás mikor terjed ki a Vajdaságban levő magyar intézmények iránti viszonyra is. BÁLINT Sándor A baj oka: az ár! Az áramtermelés a műszaki maximum felső határán Sajtótájékoztató az Elektrovojvodinában Most már egyértelmű: az eddigi ki­kapcsolások semmit sem értek, vagy leg­alábbis nem segítettek. Az áramfogyasz­tás továbbra is növekszik, az energiahely­­zet romlik, így a Szerbiai Villanygazda­ság Igazgatóbizottsága november 24-én kénytelen volt határozatot hozni az áramszolgáltatási rendszer védelméről, azaz a túlzott áramfogyasztás okozta ká­rosodások megelőzéséről. E határozat célja az, hogy a termelés egybehangolód­jon a fogyasztással és a köztársaság de­cemberi áramtermelési és fogyasztási mérlegével. Az intézkedéssel minden egyes fogyasztónak meghatározzák a ha­vi engedélyezett árammennyiséget, és ezt mindenkinek be kell tartania. Min­den fogyasztó esetében ellenőrzik az el­használt mennyiséget, és aki nem tartja magát a határozathoz, azt kikapcsolják. A tegnapi sajtóértekezleten az illeté­kesek erre az intézkedésre mondták, hogy „a fogyasztók aktív hozzáállásáról, szerepéről” van szó és ha mindenki tartja magát a számára meghatározott fogyasz­táscsökkentéshez, akkor általános áram­korlátozás nem lesz. A villanygazdaság ezt a határozatot december 1-jétől alkal­mazza, ez az első fokú áramkorlátozás keretébe tartozik, négy fokozatot irá­nyoztak elő, de a többiről tegnap nem volt szó, mert valószínűleg ez az első fok is elegendő lesz. Néhány szó az előzményekről is No­vemberben a fogyasztás az­ egész ország­ban állandóan a termelési lehetőségek felett állt. A szerbiai villanygazdaság min­den lehető számítás szerint 102 millió ki­lowattnál többet nem tud naponta előál­lítani decemberben. A vajdasági fő elosz­tó, az Elektrovojvodina ebből a mennyi­ségből naponta 25 434 000 kilowattot kap és ezt a mennyiséget tíz elosztói kör­zetre kell felosztania. (Folytatása a 3. oldalon) Ma élőújság és húzás Feket­icsen Nyereményszelvény az 5. oldalon Helyhatósági választásokat Csókán □ A VMDK Zenta-Csóka körzeti szervezete megtartotta első elnökségi és tanácsülését - 5. oldal Brutális gyilkosság Tornyoson □ Álarcos rablók agyonverték Betyák Ferenc szállítmányozót - 5. oldal Az Illyés Alapítvány Kuratóriumának nyilatkozata □­­3. oldal NOSA TRADING CENTES Szeged 6725, Cserepes sor 11 (a piac mellett) Tel/Fax: 99-36-62/324-006 ♦ olasz női, férfi cipő ♦ női, férfi felső ruházat ♦ kozmetikai termékek (Joop Chevignimi, Rocher, stb.) + táskák, bőröndök (Delsey) ♦ sportcipő (Nike, Adidas Reebok stb.) Kissé vagy mérsékelten felhős­ülő, hosszabb napsütéses időszakokkal. Északnyugati szél időjárás-jelentésünk a 10. oldalon

Next