Magyar Szó, 1995. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1995-02-08 / 31. szám

1995. február 8., szerda • •Ötletes programok A szabadkaiak is megpályázták a nemzetközi pénzsegélyt - Magas rangú vendégek a Vöröskeresztben A héten két magas rangú tisztség­viselő látogatott el a Vöröskereszt köz­ségi szervezetébe: hétfőn Jask­a Bary, a Nemzetközi Vöröskereszt logisztikai előadója tárgyalt a humanitárius szer­vezet szabadkai képviselőivel annak kapcsán, hogy Szabadka is jelentkezett arra a pályázatra, amelyet e fenti szer­vezet írt ki ún. miniprogramok meg­valósítására. A jelek szerint a szakem­bernek tetszettek a szabadkaiak elkép­zelései, akik három programra kértek támogatást. A egyik egy ifjúsági szol­gálat létrehozása. A humanitárius szervezet ugyanis - önkéntes fiatalok­ra támaszkodva - egy újabb segítség­­nyújtási tevékenységet kíván beindíta­ni, elsősorban az idős és beteg embe­rek támogatására. Fiatal vöröskeresz­tes aktivisták segítenének a rászoruló idős embereknek mindennapi gond­jaik megoldásában. A bevásárlás, taka­rítás stb. mellett meg is javíthatnának ezt-azt a házban. Ez utóbbihoz elsősor­ban a fémipari iskola diákjaira számí­tanak. A mindehhez szükséges szerszá­mok, munkaruhák stb. beszerzésével kellene némi anyagi támogatás. A má­sik program egy újszerű egészségügyi­felvilágosító tevékenységet ölel fel: egészen apró gyermekeknek bábelőa­dásokat szerveznének. A harmadik el­képzelés szerint ’’piacot” keresnek kül­földön a Gerontológiai Központ lakói által készített kézimunkák számára. Az eladásukból származó jövedelmet pe­dig a tartalmasabb szabadidős progra­mok megvalósítására fordítanák. Tegnap délben az Európai Közös­ség Emberbaráti Irodájának logiszti­kai előadója tárgyalt a szabadkaiakkal a további segélyek lebonyolításáról. S. K. Á. Szervezetten a sárvári megemlékezésre A Harcosszövetség bizottságának üléséről A Harcosszövetség szabadkai bi­zottsága is tevékenyen bekapcsolódik a második világháború idején létesített sárvári tábor felszabadulásának 50. év­fordulója megünneplése alkalmából szervezett rendezvénysorozatba. Már­cius 28-án lesz ötven éve, hogy felsza­badult a sárvári tábor, ahol Vajdaság­ból, főleg Bácskából és Szerémségből többen raboskodtak. A magyarországi városban alkalmi ünnepségen emlé­keznek meg az évfordulóról, amelyen a tábor egykori rabjai, hozzátartozóik is részt vesznek. Erről a tegnap hozott határozatot a községi Harcosszervezet illetékes bizottsága. Egyúttal felhívás­sal is fordulnak az érdekeltekhez, hogy a helyi szervezetekben jelentsék igé­nyüket a szervezett elutazás végett. A harcosok szervezete egyébként lépése­ket tesz annak érdekében, hogy az em­lékünnepségre utazók mentesüljenek a határilleték fizetése alól, mert - mint az a mai összejövetelen is nyomatéko­san elhangzott - semmiképpen se len­ne méltányos, ha külön anyagi terhet rónának azokra, akik családtagjaik, ve­lük együtt szenvedő társaik sírjára sze­retnék elhelyezni a kegyelet virágait. Az évforduló alkalmából „Sárvári golgota” címmel egy dokumentumki­advány megjelentetését is tervezik, amelynek szerzője Zvonimir Golubo­­vic történész. A kötet a tábor létrejöt­tét, a táborlakók viszontagságait be­mutató eredeti leírások, vallomások mellett tartalmazza annak a több mint kétezer áldozatnak a nevét, akik nem érhették meg az 50 évvel ezelőtti fel­­szabadulást. A szervezet tegnapi ülé­sén javasolták, hogy a fasizmus feletti győzelem fél évszázados évfordulója alkalmából szervezett megmozduláso­kon emlékezzenek meg mindazokról, akik a második világháború idején gyűjtőtáborokban vesztek el, illetve akik megjárták e táborok poklát. B.I. Magyar Szó SZABADKÁN MA FILM * este hat órakor a Városi Könyvtárban folytatódik a Hamvas­ Béla életművét bemutató sorozat, közreműködik dr. Sava Babic, Dra­gán Jovanovic Danilov, a műsorve­zető: Petar Vukov. ZVEZDA: A halott anya, spanyol dráma, rendező: Juanma Bajo Ul­­lica (Mini-Fest) (18: 20) MUNKÁS: Halálos ítélet, ame­rikai * Erotikus játékok, amerikai (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyer­mekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 53-559 * Is­kolai rendelő, tel.: 53-627 * Nő­­gyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár a Városháza épületé­ben, tel.: 52-499 * Házasság előtti és családi tanácsadó (Jugoszláv hadsereg útja 33.) tel. 36-000 (munkanapokon 8 és 14 óra között) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó ki­állítás, XV. századi szerbiai freskók FRANZER GALÉRIA: Emile Rostié kiállítása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁL­KOZÓ: Filmjelek az út mentén, plakátkiállítás A SZABADEGYETEM DÍSZ­TERMÉBEN: A Q csoport tárlata LEONARDO GALÉRIA: Zoran Tairovic kiállítása HADSEREGOTTHON: Boško Karanovic, Branimir Karanovic és Dragán Coha kiállítása ART CAFFÉ: Molnár László ki­állítása A SZABADKAI RÁDIÓ MŰSORÁBÓL 14.00-16.00: Művelődési maga­zin Benne: Hangképes beszámoló Heller Ágnes világhírű magyar filo­zófusnak A multikulturalizmus sok arca címmel Szabadkán hétfőn este megtartott előadásából. Pontosan, szépen - nyelvművelő rovat. A ko­molyzene szárnyán A multikulturalizmus mint a túlélés kritériuma A Szabadkán járt Heller Ágnes felelevenítette Zsúfolásig megtelt hétfőn este a Szabadegyetem díszterme: Heller Ág­nes világhírű filozófus, Lukács György egykori asszisztense jugoszláviai körút­ja első állomásaként városunkban tar­tott előadást, illetve válaszolt a hallga­tóság néhány kérdésére. Előtte az újságírókkal találkozott, és felelevenítette az egykori Jugoszláviá­hoz, pontosabban a kordulai filozófiai nyári egyetemhez fűződő emlékeit. - Kordulára először Dési Ábel ja­vaslatára mentem el. Nagyon nehezen engedtek ki annak idején, Magyaror­szág hátrányos helyzetben volt Jugo­szláviához képest, nem volt útleve­lünk, főleg az ellenzékieknek. Hosszú időbe tellett, míg végre sikerült kijut­nom, az első hetet el is mulasztottam. Ez 1965-ben volt, és igen nagy benyo­mást gyakorolt rám. Ne felejtsük el, hogy akkoriban Magyarországnak semmilyen kapcsolata nem volt az ún. nyugati filozófiával. Nem volt érintke­zés még a kicsit másként gondolkodó marxizmussal sem, míg itt, Korculán találkoztam mindenféle emberrel, a legkülönfélébb kulturális, filozófiai irányzatok képviselőivel, és nagyon nagy élménynek tartom ezt az első korculai tartózkodást. Persze kívülről jöttem, és minden szebbnek látszott, mint amilyen valójában volt. Például láttam középkorú és fiatal embereket, akik az én benyomásom szerint szeret­ték egymást, barátok voltak, együtt vic­celődtek, és kitűnően érezték magukat egymással, például Petrovic, Pejovic, Markovic, Grlié... Számomra ezek ak­kor mind szerették egymást Amikor együtt fürödtünk, és sült halat ettünk, és filozófiáról beszélgettünk Haber­­marssal, Ernst Blochhal, Leszek Kola­­kowskival, akkor azt hittem, hogy itt szerető, együtt gondolkozó emberek­kel van dolgom. És ez így is volt, leg­alábbis a külső szemlélő számára. Ké­sőbb rájöttem, hogy ez nem volt olyan felhőtlen viszony, hogy a konfliktusok belül már jelen voltak, melyek később nagyon élesen megnyilvánultak. Meg­szerettem néhány embert: Grlicet, Mi­­hajlo Đurićot, Petrovićot, Pejovićot. Tudom mindenki másként fejlődött később, de akkor megszerettem őket. Akkor is, Korculán kialakult egy bal­oldali filozófiai kultúra, ami korábban nem létezett (csak sztálinizmus-leniniz­­mus volt), és később sem, mert az irányzatok szétváltak. Ez a dialógus vi­szont akkor 5-7 évre kialakult Lucien Goldman például leszögezte, hogy tel­jesen fölösleges azt firtatni, hogy ki marxista és ki nem, az a fontos, hogy hogyan gondolkozik. A következő év­ben egy konfliktus miatt nem szervez­ték meg a korculai egyetemet, engem pedig behívtak a belgrádi követségre, hogy ne adjam a nevemet a Praxis szerkesztőségének, mert azok ellensé­gei a jugoszláv államnak. Én pedig azt mondtam, hogy senki nem fogja meg­határozni, hova írom a nevemet. ■ A legizgalmasabb évnek az 1968- as bizonyult...­­ Kétféle konfliktus alakult ki 68- ban. Akkorra esett az új baloldal meg­jelenése és a belgrádi egyetemista megmozdulások. Szóval, egy 68-as hangulat volt Kordulán, és nem csak a jugoszlávok körében. Először egy hap­­pening-jelleg alakult ki, ugyanakkor a fejünk felett lebegett a csehszlovákiai szovjet bevonulás lehetősége, ami meg is történt. És akkor tudtuk, hogy utol­jára vagyunk Kordulán, minden utol­jára történik. És a magyarok számára az, hogy aláírták a tiltakozást, mást je­lentett, mint a jugoszlávok számára, mert az az állam elítélte a lerohanást, a magyar pedig részt vett benne. Mi úgy írtuk alá, hogy ha hazamegyünk, le fognak tartóztatni. Számunkra tény­leg az volt az utolsó kordulai találkozás, mert el lettünk tiltva az utazásoktól. Nem tudom, tudják-e, hogy én később tagja voltam a Nemzetközi Praxis szer­kesztőségének, de reprezentatívan ki­vonultam belőle Markovic egyik beszé­de miatt, mely bűzlött a nacionaliz­mustól. Ezt az Újvilágban senki sem értette meg, mert az amerikaiak abszo­lút nem értették meg, hogy mi törté­nik itt, Közép-Kelet-Európában. Most már értik. A beszélgetésen elhangzott néhány kérdés, melyek a szocializmus össze­omlása kapcsán a marxista eszmék lét­­jogosultságát firtatták. Heller Ágnes kordulai emlékeit ezzel kapcsolatban tömören így nyilat­kozott: - Ez két teljesen külön kérdés. Marx Károly azt mondta, hogy a jövő­ben az elidegenedés meg fog szűnni. De az elidegenedés megszűnése egy olyan radikális utópia, amit nem sza­bad célnak tekinteni, csak eszmének, amelynek a segítségével a jelent kriti­zálhatod. Mert ha célnak tekinted, a cél hazug, ugyanis az emberi elidege­nedés sohasem fog megszűnni. Az úgynevezett valós szocializmus totális diktatúrából kinőtt totalizált társadal­mi rendszer volt, mely úgy moderni­zálódott, hogy a modernizálás dinami­káját nem hagyta kifejlődni. A nagyközönség számára tartott elő­adáson rendkívül időszerű és izgalmas témát taglalt a filozófusnő A multikul­turalizmus sok arca címmel. Nagyon sokat és sok helyen beszélünk manap­ság multikulturalizmusról, mégis mintha Bábel tornyáról lenne szó. Mintha mindenki valami mást értene azon, hogy multikulturalizmus. A világ minden helyén a saját problémáikat fogalmazzák meg az emberek, és kü­lönböző dolgokról beszélnek. Ezen a vidéken mint különböző etnikai cso­portok kultúrájáról esik szó róla. A kultúra mindig valami egésznek a fo­galma. Jelen esetben a mai világ, a mo­dern ember szemszögéből vizsgáljuk a kultúrát, tehát az utóbbi kétszáz év táv­latában. A multikulturalizmus ma a modernitás problémája, mégpedig döntő problémája, mert lényegében a kultúrák együttélésének a lehetőségén áll vagy bukik a modern világ túlélési képessége. A modern világ még nem bizonyította be ezt a képességét, mert ma olyan kihívások érik, amilyenek so­ha azelőtt igényes és átfogó fejtegeté­sének végén azt a sarkallatos megálla­pítást tette, hogy a kommunikáción, tehát egymás megértésén és kultúrá­ink kölcsönös elismerésén múlik, együttműködő világközösséggé vagy pusztító ellenségekké válunk. K.M. SZABADKA 9 Hasznos ismeretek közérthetően A Népkör tudományos-ismeretterjesztő szakosztályának terveiről A Népkörben az utóbbi években nem működött a tudományos-isme­­retterjesztő szakosztály, most azon­ban ismét felelevenítették a tevé­kenységét. - Minden érdeklődőt várunk ezeken az előadásokon, amelyeket a Bunjevačko kolo nagytermében tartunk majd meg. Az idén a tervek szerint 10 témát dolgozunk fel. Most mi állítottuk össze ezeket a fel­dolgozásra váró kérdésköröket, de ha beindulnak az előadások, meg­kérdezzük a közönséget, milyen té­mákról szeretnének a továbbiakban hallani -mondta Palusek Károly, a szakosztály vezetője. A környezetvédelemről Kádár Rafael mérnök tart előadást, a makrobiotikus étrendről pedig Lek­­e Ilona élelmiszertechnológus. A korszerű hal- és bőrápolásról is szó lesz az estek során. A családi házak gazdaságos fűtése bizonyára soka­kat érdekel, dr. Nyers Rezső mér­nöktől hallhat a közönség e témáról hasznos dolgokat. A szülő- gyermek kapcsolatról a serdülőkorban Palu­sek Károly és dr. Szöllősy Vágó László tart ismertetőt. Mozgásszervi zavarok az öregkorban a címe dr. Kern Katalin tervezett előadásá­nak. Az alkoholizmus problémájá­ról dr. Szűcs István ideggyógyász, a hit-, vallás- és gondolkodásszabad­ságról pedig Ehmann Imre plébá­nos és dr. Szöllősy Vágó László be­szél. Erotika a népzenében címmel Szöllősy Vágó László előadását hall­gathatják meg az érdeklődők, s In­­teretnikai kölcsönhatások a Szabad­ka környéki házibálak anyagában címmel is ő tart ismertetőt. KÉSZÜL A PARÁZNA ÖRÖKSÉG A hónap végén a művelődési egyesület Ballangó együttese 36, erotikus szimbólumokat tartalmazó népdalt és tucatnyi csujogatót mu­tat be. Az összekötő szöveg szerzője dr. Szöllősy Vágó László lesz, aki előzetesként a következőket mond­ja a Parázna örökség című műsor kapcsán: - A szimbólumkutatás kiderítet­te, hogy az emberiség számtalan szimbólumot használ. Néprajzi ku­tatásaink arra is fényt derítettek, hogy népdalaink szövegei is egy szerteágazó és könnyen azonosítha­tó jelképrendszert tartalmaznak. Sajnos az utóbbi évtizedekben ez a jelképrendszer feledésbe merült. Ezzel párhuzamosan figyelhető meg, hogy a korábbi szövegek he­lyébe, amelyek a szerelmi élet egyes cselekményeit, vagy tárgyait szim­bólumok formájában tartalmazzák, gyakran lírai szövegkörnyezetben, újabban egyre szókimondóbbakká, trágárabbakká válnak. A műsorban az említett jelképrendszerből igyek­szünk néhány részletet bemutatni népdalok és magyarázó szöveg köz­vetítésével. A programban egyetlen vulgáris kifejezés sem hangzik el, a téma azonban arra késztet bennün­ket, hogy a műsor megtekintését gyerekeknek ne ajánljuk, mert ér­telmileg és érzelmileg is éretlenek az előadás üzenetének a befogadá­sára. EGYÉB ÚJDONSÁGOK Március folyamán lép közönség elé a Népkör együttese a Vajdasági csokor című műsorral. A 90 perces összeállításban népdalok, népmesék és néptánc-számok szerepelnek Bácska és Bánát hagyománykincsé­ből. A művelődési egyesület színjátszó szakosztálya márciusban mutatja be Dékány András­ Baróti Géza: Dankó Pista című zenés összeálítását. Mint megtudtuk, a Népkör töb­bi szakcsoportja is élénk tevékeny­séget fejt ki, készülnek a tavasz fo­lyamán megrendezésre kerülő kü­lönböző versenyekre. m. k. Az együttműködés folytatása A budapesti Kolibri Színház és a szabadkai Gyermekszínház között Hétfőn Kern Imre, a községi vég­rehajtó bizottság elnöke és Siflis Zol­tán, a bizottság illetékes tagja megbe­szélést folytattak Novák Jánossal, a bu­dapesti Kolibri Színház igazgatójával és Szabó Attilával, az intézmény gaz­dasági igazgatójával. A találkozón részt vett Slobodan Markovic, a szabadkai Gyermekszínház igazgatója és Kocsis Imre szakmunkatárs is, tekintettel ar­ra, hogy a fő téma a két gyermekszín­ház immár közel egy éve tartó sikeres együttműködése volt. Mint ismeretes, a nemcsak gyerekeknek és fiataloknak, hanem a felnőtteknek készülő előadá­sairól is ismert Kolibri Színház ered­ményesen szerepelt tavaly a szabadkai és a kragujevaci gyermekszínházi talál­kozókon, a szabadkai Gyermekszínház pedig ugyancsak sikeresen mutatko­zott be Budapesten a Kolibri szervezte találkozón. A hétfői megbeszélésen a további együttműködést is körvonalaz­ták. Ennek keretében megpróbálják megszervezni a Kolibri színház ven­dégszereplését Szabadkán és környé­kén, amihez az önkormányzat magá­ra vállalta, hogy anyagi támogatást kér a Magyar Művelődésügyi Minisz­tériumtól. A Kolibri Színház viszon­zásképpen segít a Gyermekszínház magyarországi bemutatkozását meg­rendezni, s a két intézmény rendezőt is vált. Mint ismeretes, Novák János lesz az idei Oton Tomanié Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál szelektora. A tavaly június végén megtartott ren­dezvény időpontjának módosításáról következő ülésén dönt a szabadkai képviselő-testület: a községi végrehaj­tó bizottság úgy véli, hogy a fesztivált május végén kell megtartani, amikor még az iskolákban és az óvodákban nem kezdődött meg a nyári szünidő, s a gyerekek előadáslátogatása köny­­nyebben megszervezhető.­ ­. Többszáz bírság sem segített Csaknem négyezer helyszínelést végeztek a múlt év folyamán a községi kommunális felügyelők, ezek során 352 helyszíni bírságot róttak ki és összesem 146 közigazgatási eljárást in­dítottak a szabálysértők ellen. A fenti adatokat a községi végrehajtó bizott­ság legutóbbi ülésén tették közzé, amelyen a testület elfogadta a felügye­lőség tavalyi tevékenységéről készült jelentést. Leszögezték, hogy a szűkös anyagiak ellenére eredményes mun­kát végeztek. Az elismerés azért is jo­gos, mivel mindössze hat embernek kell ellátnia ezt az állandó felügyeletet igénylő munkát. A legtöbb gondot és bajt tavaly is a közterületeket és zöldövezeteket bitor­ló viszonteladók és csencselők okozták. A probléma megoldása a jelek szerint még várat magára. Sajnos nem koro­názta siker a nagybani piac létrehozá­sának ötletét. Mint azt már több ízben hírül adtuk, a Bogovic utcai zöldségpi­ac szolgált volna erre a célra. A Dél- Szerbiából teherautókkal érkező vi­szonteladókat azonban eddig nem si­került oda irányítani, elsősorban azért, mert többen már házat is vásároltak, vagy bérelnek a tejpiac környékén. Az októberi forradalom tere viszont már így is túlzsúfolt, különösen idényben, minden talpalatnyi helyet elfoglalnak a viszonyteladók. A piac nemcsak csú­nya képet nyújt, hanem igencsak meg­­keseríti az ottlakók és arra közlekedők életét. S.K.Á.

Next