Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1995-03-01 / 49. szám
4 AKTUÁLIS Ezer dollárral a zsebben külföldre Több, mint húsz törvényjavaslatot tárgyal meg a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A Köztársaságok Tanácsán több napirendbővítő javaslat is elhangzott, de a tisztelt ház egymás után leszavazta valamennyit. Gvozden Rosić indítványozta, vitassák meg, vajon helyesen járt-e el a szövetségi kormány, amikor bevezette a behozatali illetéket. A rendelet milyen következményekkel járhat? - vetette fel a kérdést a képviselő. Szerinte a közszükségleti cikkek drágulásához fog mindez vezetni, ami már részben be is következett. Elvetették Novak Kilibarda indítványát is, miszerint kérte, tűzzék napirendre a jugoszláv hadseregben uralkodó helyzetet, különös tekintettel arra, hogy sokan visszautasítják a katonai behívót. A SOK KEZDEMÉNYEZÉS KÖZÜL EGYET SEM FOGADTAK EL A dr. Radoman Božović elnökletével vezetett Polgárok Tanácsa az amúgy is meglehetősen hosszúra sikeredett (23 pontos) napirend egyeztetési és bővítési kísérletével töltötte az egész délelőttöt, sőt a délutáni munka java részét is. A radikálisok ezúttal jóval visszafogottabbak voltak, mint hétfőn, amikor lépten-nyomon sértegették, gyalázták, rágalmazták, szokásuktól eltérően nem kimondottan csak a szocialistákat, hanem a Szerb Radikális Párt kivált szárnyát, az úgynevezett Nikola Pašić-féle SZRP-nak elkeresztelt tömörülés tagjait. Ezúttal a radikálisok legmerészebb próbálkozásának bizonyult javasolták, tűzzék napirendre dr. Radoman Bojovic erkölcsi-bűnvádi felelősségének felülvizsgálását. A házelnök mindezt tűrte, végighallgatta az indoklásukat, mely szerint a lebukott és már elítélt miniszterekkel (Sava Vlatkovic és Velimir Mihajlovic) együtt ő is vétkes sorozatos visszaélések, csalások elkövetésében, és bőven jutott neki is a lefölözött haszonból. A törvénybe ütköző módon szerzett majd két és fél millió márkának a radikálisok szerint állítólag egyharmada vándorolt Radoman Borovic zsebébe. A „bevétel”-t állítólag testvériesen elosztották, három egyforma részre. A tisztelt ház nem tartotta fontosnak, hogy erről a kérdésről vitát nyisson a parlament. Ugyanígy vélekedtek a többi beterjesztésről is. Az egymás után elhangzó javaslatok során az volt a legérdekesebb, hogy a kor-SM képviselői azonnal feleletet a felvetett kérdésekre - - az eddigi gyakorlattól eltérően -, ily módon megindokolva, miért nem kerülhet napirendre az ajánlott kérdés. A kormány képviselői által javasolt elutasítással a többség rendre egyetértett. Legtöbbször a külügyminiszter járult a szószékhez, hogy megmagyarázza, miért nem kell tárgyalni ezekről az indítványokról. Vladislav Jovanovic a külpolitikai helyzet megvitatását azzal utasította vissza, hogy a délszláv valóság tekintetében mit sem változott az ország politikája. Jugoszlávia továbbra is a béke rendíthetetlen híve, és a tárgyalásokat támogatja. Bosznia esetében a nemzetközi összekötő csoport javaslatait helyesli, a Krajina tekintetében pedig a Vance-tervet. Nikola Šainović, a kormány alelnöke visszautasította a katonaság helyzetének képviselőházi tisztázását ,(amelyet az SZMM kezdeményezett), mert a parancsnokság az államelnök hatáskörébe tartozik, valamint mert a hadseregnek is alkalmazkodnia kell a gazdasági nehézségekhez. Feleslegesnek tartotta az emberi szabadság és a polgári jogok kapcsán dr. Vojislav Šešelj jóvoltából kezdeményezett parlamenti disputát is, mert ő úgy véli, ezen a téren semmiféle veszély nem leselkedik a jugoszláv polgárra. Szerinte teljes szabadságot és emberi jogot élveznek az ország lakói. A mezőgazdaságról szólva Šainovic annyit mondott, hogy nem a Szövetségi Képviselőházra, hanem a köztársaságba tartozik e kérdés taglalása. Jovan Zebic, a szövetségi kormány alelnöke a gazdasági helyzet elemzését feleslegesnek tartotta, ugyanígy vélekedett a kormány által bevezetett behozatali illetékről is. Valamennyi kormányintézkedést indokoltnak minősített, és azt bizonygatta, nem tértek el a gazdasági programtól, csak rövid távú intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy az ország siralmas devizatartalékait feltöltsék. Dragutin Brein szövetségi tájékoztatási miniszter (aki most az államosított Borba megbízott fő- és felelős szerkesztője) azt nyilatkozta, a sajtószabadság nálunk nincs veszélyben, ezért felesleges eszmecserét folytatni róla. A napirendi pontok egyeztetése délután fél 5-ig elhúzódott, ekkor fogtak hozzá a devizaügyletekről szóló törvény elemzéséhez. TÖBB DEVIZÁRA VAN SZÜKSÉGE AZ ORSZÁGNAK Jovan Zebić, a kormány alelnöke indokolta meg a kormány elképzelését a devizatörvény kapcsán. Eszerint a tíz évvel ezelőtt meghozott törvény restaurálásáról van szó, ugyanis 1985 óta számtalanszor módosították, változtatták a törvényt. A külföldön dolgozó jugoszlávok, amennyiben vissza szándékoznak térni hazánkba, kötelesek 30 napon belül a pénzüket behozni az országba. A törvényből az derül ki, ha ezt nem teszik meg, elveszik tőlük. Állítólag a bankoknak nagyobb lesz a felelősségük a náluk elhelyezett pénzzel kapcsolatosan, kezességet vállalnak a devizáért, és a vagyonukkal felelnek érte. Ez egyértelműen arra utal, hogy megpróbálják a polgárokat becsalogatni a bankokba. Az ellenzéki képviselők nem nagyon hisznek abban, hogy a törvény liberális. A vita során épp amiatt érte a legtöbb vád a devizatörvényt, hogy egyetlen célja az ország devizatartalékának a feltöltése. Még a banktitoktartást sem irányozza elő az okmány, a bíróság írásbeli kérvényére ugyanis kötelesek a bankok adatokat kiszolgáltatni. Egyes ellenzéki képviselők odáig mentek, hogy azt állították, ez nem is devizatörvény, hanem büntetőtörvény, mert csak tiltásokat, korlátozásokat irányoz elő. Amit a törvény első szakaszában engedélyez, azt a 4.-ben feltételessé teszi, a 3.-ban pedig megtiltja. Bizonyos ügyletekhez a Jugoszláv Nemzeti Bank jóváhagyása kell, de ezt az engedélyt is felülbírálhatja a szövetségi ormány. Mindebből az derül ki, hogy bizonyára a jövőben is úgy lesz, ahogy eddig volt, hogy valakiknek sikerül megszerezni azt a bizonyos engedélyt, másoknak viszont nem. Ahelyett, hogy a kivitelre, a külfölddel folytatott kereskedelemre serkentene a törvény, a szövegből az derül ki, hogy az üzletembereknek a jövőben a legtöbb idejük és energiájuk arra megy rá, hogy beszerezzék a szükséges jóváhagyásokat, engedélyeket, papírokat. VARJÚ Márta Eltemették Osztrogonacz Ivánt Tegnap délután családtagjai, barátai és egykori kollégái nagy részvéttel eltemették Osztrogonacz Ivánt, a Magyar Szó nyugalmazott újságíróját. A temetési szertartás keretében Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes, a sírnál pedig Bálint Sándor főszerkesztő mondott búcsúbeszédet. „Kedves kollégánk már az ég kékjébe mártja a tollát, és ezzel rója a sorokat arra a képzeletbeli papírra, amely már sohasem fogy el, s amelyre az idők végezetéig írhatjuk mindazt, amit életünkben elmulasztottunk. Osztrogonacz Iván élvezte a sorstól reá mért napokat. Túl nagy a fiatalság felelőtlensége bennünk, amely képtelenné tesz minket arra, hogy megálljunk és észrevegyük, az élet csupán egy villanás, még akkor is, ha 88 évig tart” - mondta egyebek között búcsúbeszédében Bálint Sándor főszerkesztő. Ezt megelőzően tegnap délben a Magyar Szó kollektívája gyászülést tartott az elhunyt nyugalmazott kolléga emlékére. Felvételünk a gyászülésen készült Magyar Szó 1995. március 1., szerda Hamarosan nyugdíjemelés ? (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly decemberben a szerb kormány rendeletet hozott a keresetek befagyasztásáról, amelynek értelmében a decemberi, januári, februári és márciusi nyugdíjat a novemberi szinten fizetik ki. A rendelet értelmében a decemberi és a januári nyugdíjat novemberi szinten fizették ki, s ez átlag 188,25 dinár volt. Habár ezt a rendeletet azért hozták, hogy megállítsák a keresetek növekedését, a hivatalos statisztikai adatok arra utalnak, hogy a keresetek 14,3 százalékkal növekedtek a novemberi szinthez viszonyítva. Januárban decemberhez viszonyítva 7,3 százalékkal csökkentek, novemberhez viszonyítva azonban 6 százalékkal növekedtek. Ez idő alatt a nyugdíjak a novemberi szinten maradtak, így a nyugdíjasok decemberre 188,25 dinárt kaptak, 215,25 helyett, ami az átlagkereset 75 százaléka lett volna. Decemberben az átlagkereset 287 dinár volt. A nyugdíjasok januárban is ugyanezt az összeget kapták, noha 199,50 dinárt kellett volna kapniuk, így a decemberi átlagnyugdíj ahelyett, hogy 75 százalékát képezte volna az átlagkeresetnek, csak 65,6 százaléka volt, januárban pedig 70,8 százaléka. A nyugdíj-biztosítási alap igazgatóbizottsága ezért követeli a köztársasági kormánytól, hogy módosítsa a keresetek befagyasztására vonatkozó rendeletét, azaz ne alkalmazza a nyugdíjakra, hiszen a nyugdíjak csak követik a keresetek alakulását. Követeli ugyanakkor a kormánytól, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság határozatával összhangban helyezze hatályon kívül a nyugdíjak elszámolására és kifizetésére vonatkozó eddigi rendeleteket, és a rokkantsági és nyugdíjbiztosításról szóló törvény értelmében tegye lehetővé a nyugdíjak rendszeres kifizetését. Az igazgatóbizottság javasolja a köztársasági kormánynak, hogy a decemberi és a januári különbözetet, valamint a februári nyugdíj előlegét két egyforma részletben fizessék ki, akkor, amikorra a februári nyugdíj kifizetését irányozzák elő, vagy pedig, ha ez nem lehetséges, négy egyforma részletben, a februári és a márciusi nyugdíj kifizetésekor. (Tanjug) Csökkentsék a vámilletéket A kamara gyáripari bizottságának követelése A Jugoszláv Gazdasági Kamara gyáripari bizottsága tegnap erélyes követelést intézett a szövetségi szervekhez, hogy jelentősen csökkentsék a vámilletéket, elsősorban a nyersanyag, az alapanyag és a pótalkatrészek behozatalára, amelyek nem vásárolhatók meg az országban, de feltétlenül szükség van rájuk a termelésben. A bizottság a szövetségi kormánynak a behozatalra fizetendő külön illetékre vonatkozó határozatára reagált A gazdaság képviselőinek véleménye szerint ezeket az illetékeket amelyek tavaly összesen 11 százalékra rúgtak, feltétlenül a felére kell csökkenteni az idén, mert csak így valósítható meg a gyáripari termelés tervezett növekedése. A bizottság rámutatott hogy a szükséges nyersanyag és alapanyag jó részét kompenzációs ügyletek útján szerzik be. Éppen ezért felül kell vizsgálni az ilyen szerződések által a gazdaságra rákényszerített kötelezettségeket is, mert ezeknek a gazdaság egyszerűen képtelen eleget tenni. A bizottság még egyszer hangoztatta a gazdaság képviselőinek azt a követelését hogy bizonyos szállítmányok behozatalára kizárólag a kamara adja meg az engedélyt és ne a szövetségi szervek, mert ez utóbbiak számos nagy mulasztást követtek el, és nagy kárt okoznak az országnak és a gazdaságnak egyaránt. (Tanjug) MEZŐGAZDASÁG Reális árarányokat A Tartományi Végrehajtó Tanács a vetési előkészületekről, a vetőmag-és az üzemanyag-ellátásról Tegnap ülést tartott a Vajdasági Végrehajtó Tanács, Boško Perošević elnökletével. Napirenden szerepelt az őszi vetés megvalósításáról szóló információ, a tavaszi vetés terve, az alapvető haszonnövények ez évi várható hozamának a terve, a vetőmag-, műtrágya-, növényvédővegyszer- és az üzemanyag-szükségletek áttekintése, valamint a tavaszi vetési munkálatok sikeres lebonyolításához szükséges pénzügyi feltételek. A mezőgazdasági termelésben uralkodó általános állapotokból kiindulva elkészült a vajdasági vetésterv, amely alkotó részét képezi a köztársasági és a szövetségi szinten készített terveknek. A tavalyi évhez viszonyítva az idén módosult a terv, méghozzá az ipari növények javára. Az idén a tavalyihoz viszonyítva 31 százalékkal több cukorrépát vetnek, 13 százalékkal több napraforgót és 37 százalékkal több szóját. Az ősszel 399 602 hektáron vetettek búzát, 5 százalékkal kisebb területen, mint tavalyelőtt. A tervek szerint 6 százalékkal kevesebb kukoricát vetnek. A búza állapota egészében véve február közepén kielégítő volt. További fejlődése azonban elsősorban a fejtrágyázástól függ, amit legkésőbb március végéig el kell végezni. A tavaszi vetéshez elegendő mennyiségű jó minőségű vetőmagot szavatoltak. A vetőmag összértéke mintegy 74 millió dinár. Az árak a tavalyi szinten maradtak, sőt esetenként alacsonyabbak, mint tavaly. Ezenkívül mintegy 191 000 tonna műtrágyát és 5300 tonna növényvédő vegyszert kell előteremteni. Az aratásig a munkálatokra összesen mintegy 83 millió liter üzemanyagra lesz szükség. A Vajdasági Végrehajtó Tanács javolta a szerb kormánynak, hogy az üzemanyag leszállításának ütemét a vetéskor egyeztesse a termelők és meghatározott területek igényeivel, azaz, hogy kísérje figyelemmel a vetés agroökológiai határidejét, valamint, hogy vizsgálja felül újabb üzemanyag-mennyiség folyósításának lehetőségét az ipari növények, különösen a cukorrépa vetéséhez. A vetéssel kapcsolatos pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében a tartományi kormány javasolta a Jugoszláv Nemzeti Banknak, hogy ütemezze át az ügyviteli bankok pénzforgalmát, és részesítse elsőbbségben a tavaszi vetés hitelezését. Emellett a vajdasági kormány leszögezte, hogy feltétlenül szavatolni kell a reális árarányokat a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelés költségei, valamint a mezőgazdaságban használatos nyersanyag ára között, valamint, hogy elő kell irányozni a mezőgazdasági termények idei védőárát. A kormány elfogadta az információt a vajdasági öntözőrendszer építése és felújítása tavalyi programjának megvalósításáról. Habár nehézségekbe ütközött a beruházáshoz szükséges pénz előteremtése, tavaly nagy volt az érdeklődés a program iránt. Az illetékes konzorcium pályázatára 147 kérelem érkezett be, az öntözőrendszer mintegy 35 000 hektáron történő kiépítésére és felújítására vonatkozó program hitelezésére. Az ügyviteli bankok előteremtették a hitel egy részét, a többit pedig ez év február végéig szavatolják. A szerb kormány ezenkívül újabb pénzösszeget teremtett elő az öntözőrendszer fejlesztésére. Jelentős változások a kereseti rendszerben Befejezte munkáját a keresetekkel, adóval és nyugdíjjal foglalkozó tanulmányi csoport Négy hónapos munka után a keresetekkel, adóval és nyugdíjakkal foglalkozó tanulmányi csoport egyeztette álláspontjait a kereseti rendszerrel kapcsolatban, és ezek az álláspontok jelentős változást hoznak majd a kereseti rendszerben, és közelebb hozzák a fejlett piacgazdasággal rendelkező államokban érvényes mércékhez, jelentette ki dr. Branko Lubarda, a tanulmányi csoport titkára. Szavai szerint hamarosan elfogadják a végleges álláspontokat és a javaslatokat is, amelyeket elsősorban a kormányoknak, valamint a szociális ügyfeleknek - munkaadóknak és szakszervezeteknek - tesznek az adó- és a rokkantsági biztosítási rendszer átszervezésére vonatkozóan. A kereseti rendszer átalakításának legfontosabb elve, hogy a kereseteknek a bruttó összegét állapítsák meg, és hogy a keresetek az ügyvitelben költséget képezzenek. A kereseti rendszer alapját két dolog képezné - a szavatolt kereset intézménye, valamint az ágazati kollektív szerződések rendszere, amelyekben megállapítják a munka árát és egyéb, a kereset összegének meghatározása szempontjából fontos elemeket. Ez alól kivételt képeznek az állami szervekben foglalkoztatott dolgozók, akik számára fizetési osztályokat hoznak létre, de előzőleg kötelezően kikérik a szakszervezet véleményét. A tanulmányi csoport javaslata, hogy a szavatolt kereset fokozatosan érje el az átlagos jugoszláv kereset 50 százalékát, és a társadalmi termelés, valamint az átlagkereset növekedésével és a szankciók felfüggesztésével tovább növekedjen. Természetesen a jelenlegi feltételek között a szavatolt kereset nem fedezheti a dolgozók létszükségleteit, sőt egy újabb szerepet kapott - lehetővé teszi a munkahely megőrzését és megakadályozza azt, hogy a vállalat csődbe jusson. A másik tényező, amelyen az új kereseti rendszer alapul, az ágazati kollektív szerződések. Ez a kategória eddig nem létezett a gazdaságban, és célja megállapítani a legegyszerűbb munka legalacsonyabb bérét a tipikus munkahelyekre az ágazatban. Ezekkel a kollektív szerződésekkel irányozzák elő a kereset egy részének a teljesítmény alapján történő meghatározását is, ami változó tényező, és a kereset ösztönző részét képezi. (Tanjug)