Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1995-03-01 / 49. szám

4 AKTUÁLIS Ezer dollárral a zsebben külföldre Több, mint húsz törvényjavaslatot tárgyal meg a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A Köztársaságok Tanácsán több napirendbővítő javaslat is elhang­zott, de a tisztelt ház egymás után leszavazta valamennyit. Gvozden Rosić indítványozta, vitassák meg, vajon helyesen járt-e el a szövetségi kormány, amikor bevezette a beho­zatali illetéket. A rendelet milyen következményekkel járhat? - vetet­te fel a kérdést a képviselő. Szerinte a közszükségleti cikkek drágulásá­hoz fog mindez vezetni, ami már részben be is következett. Elvetet­ték Novak Kilibarda indítványát is, miszerint kérte, tűzzék napirendre a jugoszláv hadseregben uralkodó helyzetet, különös tekintettel arra, hogy sokan visszautasítják a katonai behívót. A SOK KEZDEMÉNYEZÉS KÖZÜL EGYET SEM FOGADTAK EL A dr. Radoman Božović elnökle­tével vezetett Polgárok Tanácsa az amúgy is meglehetősen hosszúra si­keredett (23 pontos) napirend egyeztetési és bővítési kísérletével töltötte az egész délelőttöt, sőt a dél­utáni munka java részét is. A radi­kálisok ezúttal jóval visszafogottab­bak voltak, mint hétfőn, amikor lép­­ten-nyomon sértegették, gyalázták, rágalmazták, szokásuktól eltérően nem kimondottan csak a szocialistá­kat, hanem a Szerb Radikális Párt kivált szárnyát, az úgynevezett Ni­kola Pašić-féle SZRP-nak elkeresz­telt tömörülés tagjait. Ezúttal a radi­kálisok legmerészebb próbálkozásá­nak bizonyult javasolták, tűzzék na­pirendre dr. Radoman Bojovic er­kölcsi-bűnvádi felelősségének felül­vizsgálását. A házelnök mindezt tűr­te, végighallgatta az indoklásukat, mely szerint a lebukott és már elítélt miniszterekkel (Sava Vlatkovic és Velimir Mihajlovic) együtt ő is vét­kes sorozatos visszaélések, csalások elkövetésében, és bőven jutott neki is a lefölözött haszonból. A törvény­be ütköző módon szerzett majd két és fél millió márkának a radikálisok szerint állítólag egyharmada vándo­rolt Radoman Borovic zsebébe. A „bevétel”-t állítólag testvériesen el­osztották, három egyforma részre. A tisztelt ház nem tartotta fontosnak, hogy erről a kérdésről vitát nyisson a parlament. Ugyanígy vélekedtek a többi beterjesztésről is. Az egymás után elhangzó javaslatok során az volt a legérdekesebb, hogy a kor-S­M kép­viselői azonnal feleletet a felvetett kérdésekre - - az eddigi gyakorlattól eltérően -, ily módon megindokolva, miért nem kerülhet napirendre az ajánlott kér­dés. A kormány képviselői által java­solt elutasítással a többség rendre egyetértett. Legtöbbször a külügy­miniszter járult a szószékhez, hogy megmagyarázza, miért nem kell tárgyalni ezekről az indítványok­ról. Vladislav Jovanovic a külpoli­tikai helyzet megvitatását azzal utasította vissza, hogy a délszláv valóság tekintetében mit sem vál­tozott az ország politikája. Jugo­szlávia továbbra is a béke rendíthe­tetlen híve, és a tárgyalásokat tá­mogatja. Bosznia esetében a nem­zetközi összekötő csoport javasla­tait helyesli, a Krajina tekinteté­ben pedig a Vance-tervet. Nikola Šainović, a kormány alelnöke visszautasította a katonaság hely­zetének képviselőházi tisztázását ,(amelyet az SZMM kezdeménye­zett), mert a parancsnokság az ál­lamelnök hatáskörébe tartozik, va­lamint mert a hadseregnek is al­kalmazkodnia kell a gazdasági ne­hézségekhez. Feleslegesnek tartot­ta az emberi szabadság és a polgári jogok kapcsán dr. Vojislav Šešelj jóvoltából kezdeményezett parla­menti disputát is, mert ő úgy véli, ezen a téren semmiféle veszély nem leselkedik a jugoszláv polgár­ra. Szerinte teljes szabadságot és emberi jogot élveznek az ország la­kói. A mezőgazdaságról szólva Ša­­inovic annyit mondott, hogy nem a Szövetségi Képviselőházra, ha­nem a köztársaságb­a tartozik e kérdés taglalása. Jovan Zebic, a szövetségi kormány alelnöke a gazdasági helyzet elemzését feles­legesnek tartotta, ugyanígy véleke­dett a kormány által bevezetett be­hozatali illetékről is. Valamennyi kormányintézkedést indokoltnak minősített, és azt bizonygatta, nem tértek el a gazdasági programtól, csak rövid távú intézkedéseket fo­ganatosítottak annak érdekében, hogy az ország siralmas devizatar­talékait feltöltsék. Dragutin Brein szövetségi tájékoztatási miniszter (aki most az államosított Borba megbízott fő- és felelős szerkesztő­je) azt nyilatkozta, a sajtószabad­ság nálunk nincs veszélyben, ezért felesleges eszmecserét folytatni ró­la. A napirendi pontok egyeztetése délután fél 5-ig elhúzódott, ekkor fogtak hozzá a devizaügyletekről szóló törvény elemzéséhez. TÖBB DEVIZÁRA VAN SZÜKSÉGE AZ ORSZÁGNAK Jovan Zebić, a kormány alelnöke indokolta meg a kormány elképzelé­sét a devizatörvény kapcsán. Esze­rint a tíz évvel ezelőtt meghozott tör­vény restaurálásáról van szó, ugyanis 1985 óta számtalanszor módosítot­ták, változtatták a törvényt. A külföl­dön dolgozó jugoszlávok, amennyi­ben vissza szándékoznak térni ha­zánkba, kötelesek 30 napon belül a pénzüket behozni az országba. A tör­vényből az derül ki, ha ezt nem te­szik meg, elveszik tőlük. Állítólag a bankoknak nagyobb lesz a felelős­ségük a náluk elhelyezett pénzzel kapcsolatosan, kezességet vállalnak a devizáért, és a vagyonukkal felelnek érte. Ez egyértelműen arra utal, hogy megpróbálják a polgárokat be­­csalogatni a bankokba. Az ellenzéki képviselők nem na­gyon hisznek abban, hogy a törvény liberális. A vita során épp amiatt érte a legtöbb vád a devizatörvényt, hogy egyetlen célja az ország devizatarta­­lék­ának a feltöltése. Még a bankti­toktartást sem irányozza elő az ok­mány, a bíróság írásbeli kérvényére ugyanis kötelesek a bankok adatokat kiszolgáltatni. Egyes ellenzéki képvi­selők odáig mentek, hogy azt állítot­ták, ez nem is devizatörvény, hanem büntetőtörvény, mert csak tiltásokat, korlátozásokat irányoz elő. Amit a törvény első szakaszában engedé­lyez, azt a 4.-ben feltételessé teszi, a 3.-ban pedig megtiltja. Bizonyos ügyletekhez a Jugoszláv Nemzeti Bank jóváhagyása kell, de ezt az en­gedélyt is felülbírálhatja a szövetségi ormány. Mindebből az derül ki, hogy bizonyára a jövőben is úgy lesz, ahogy eddig volt, hogy valakiknek si­kerül megszerezni azt a bizonyos en­gedélyt, másoknak viszont nem. Ahelyett, hogy a kivitelre, a külföld­del folytatott kereskedelemre ser­kentene a törvény, a szövegből az derül ki, hogy az üzletembereknek a jövőben a legtöbb idejük és energiá­juk arra megy rá, hogy beszerezzék a szükséges jóváhagyásokat, engedé­lyeket, papírokat. VARJÚ Márta Eltemették Osztrogonacz Ivánt Tegnap délután családtagjai, barátai és egykori kollégái nagy részvéttel eltemették Osztrogonacz Ivánt, a Magyar Szó nyugalmazott újságíróját. A temetési szertartás keretében Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes, a sírnál pedig Bálint Sándor főszerkesztő mondott búcsúbeszédet. „Kedves kollégánk már az ég kékjébe mártja a tollát, és ezzel rója a sorokat arra a képzeletbeli papírra, amely már sohasem fogy el, s amelyre az idők végezetéig írhatjuk mindazt, amit életünkben elmulasztottunk. Osztrogonacz Iván élvezte a sorstól reá mért napokat. Túl nagy a fiatalság felelőtlensége bennünk, amely képtelenné tesz minket arra, hogy megálljunk és észrevegyük, az élet csupán egy villanás, még akkor is, ha 88 évig tart” - mondta egyebek között búcsúbeszédében Bálint Sándor főszerkesztő. Ezt megelőzően tegnap délben a Magyar Szó kollektívája gyászülést tartott az elhunyt nyugalmazott kolléga emlékére. Felvételünk a gyászülésen készült Magyar Szó 1995. március 1., szerda Hamarosan nyugdíj­emelés ? (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly decemberben a szerb kor­mány rendeletet hozott a keresetek befagyasztásáról, amelynek értelmé­ben a decemberi, januári, februári és márciusi nyugdíjat a novemberi szin­ten fizetik ki. A rendelet értelmében a decemberi és a januári nyugdíjat no­vemberi szinten fizették ki, s ez átlag 188,25 dinár volt. Habár ezt a rendeletet azért hoz­ták, hogy megállítsák a keresetek nö­vekedését, a hivatalos statisztikai ada­tok arra utalnak, hogy a keresetek 14,3 százalékkal növekedtek a novem­beri szinthez viszonyítva. Januárban decemberhez viszonyítva 7,3 százalék­kal csökkentek, novemberhez viszo­nyítva azonban 6 százalékkal növeked­tek. Ez idő alatt a nyugdíjak a novem­beri szinten maradtak, így a nyugdíja­sok decemberre 188,25 dinárt kaptak, 215,25 helyett, ami az átlagkereset 75 százaléka lett volna. Decemberben az átlagkereset 287 dinár volt. A nyugdí­jasok januárban is ugyanezt az össze­get kapták, noha 199,50 dinárt kellett volna kapniuk, így a decemberi átlag­­nyugdíj ahelyett, hogy 75 százalékát képezte volna az átlagkeresetnek, csak 65,6 százaléka volt, januárban pedig 70,8 százaléka. A nyugdíj-biztosítási alap igazgató­bizottsága ezért követeli a köztársasági kormánytól, hogy módosítsa a kerese­tek befagyasztására vonatkozó rende­letét, azaz ne alkalmazza a nyugdíjak­ra, hiszen a nyugdíjak csak követik a keresetek alakulását. Követeli ugyan­akkor a kormánytól, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság határozatával össz­hangban helyezze hatályon kívül a nyugdíjak elszámolására és kifizetésé­re vonatkozó eddigi rendeleteket, és a rokkantsági és nyugdíj­biztosításról szóló törvény értelmében tegye lehe­tővé a nyugdíjak rendszeres kifizeté­sét. Az igazgatóbizottság javasolja a köztársasági kormánynak, hogy a de­cemberi és a januári különbözetet, va­lamint a februári nyugdíj előlegét két egyforma részletben fizessék ki, akkor, amikorra a februári nyugdíj kifizetését irányozzák elő, vagy pedig, ha ez nem lehetséges, négy egyforma részletben, a februári és a márciusi nyugdíj kifize­tésekor. (Tanjug) Csökkentsék a vámilletéket A kamara gyáripari bizottságának követelése A Jugoszláv Gazdasági Kamara gyáripari bizottsága tegnap erélyes követe­lést intézett a szövetségi szervekhez, hogy jelentősen csökkentsék a vámilleté­ket, elsősorban a nyersanyag, az alapanyag és a pótalkatrészek behozatalára, amelyek nem vásárolhatók meg az országban, de feltétlenül szükség van rájuk a termelésben. A bizottság a szövetségi kormánynak a behozatalra fizetendő külön illetékre vonatkozó határozatára reagált A gazdaság képviselőinek véleménye szerint ezeket az illetékeket amelyek tavaly összesen 11 százalékra rúgtak, feltétlenül a felére kell csökkenteni az idén, mert csak így valósítható meg a gyáripari termelés tervezett növekedése. A bizottság rámutatott hogy a szükséges nyersanyag és alapanyag jó részét kompenzációs ügyletek útján szerzik be. Éppen ezért felül kell vizsgálni az ilyen szerződések által a gazdaságra rákényszerített kötelezettségeket is, mert ezeknek a gazdaság egyszerűen képtelen eleget tenni. A bizottság még egyszer hangoztatta a gazdaság képviselőinek azt a követelését hogy bizonyos szállít­mányok behozatalára kizárólag a kamara adja meg az engedélyt és ne a szö­vetségi szervek, mert ez utóbbiak számos nagy mulasztást követtek el, és nagy kárt okoznak az országnak és a gazdaságnak egyaránt. (Tanjug) MEZŐGAZDASÁG Reális árarányokat A Tartományi Végrehajtó Tanács a vetési előkészületekről, a vetőmag-és az üzemanyag-ellátásról Tegnap ülést tartott a Vajdasági Vég­rehajtó Tanács, Boško Perošević elnökle­tével. Napirenden szerepelt az őszi vetés megvalósításáról szóló információ, a ta­vaszi vetés terve, az alapvető haszonnö­vények ez évi várható hozamának a ter­ve, a vetőmag-, műtrágya-, növényvédő­vegyszer- és az üzemanyag-szükségletek áttekintése, valamint a tavaszi vetési munkálatok sikeres lebonyolításához szükséges pénzügyi feltételek. A mezőgaz­dasági termelésben ural­kodó általános állapotokból kiindulva el­készült a vajdasági vetésterv, amely alko­tó részét képezi a köztársasági és a szö­vetségi szinten készített terveknek. A ta­valyi évhez viszonyítva az idén módosult a terv, méghozzá az ipari növények javá­ra. Az idén a tavalyihoz viszonyítva 31 százalékkal több cukorrépát vetnek, 13 százalékkal több napraforgót és 37 száza­lékkal több szóját. Az ősszel 399 602 hek­táron vetettek búzát, 5 százalékkal kisebb területen, mint tavalyelőtt. A tervek sze­rint 6 százalékkal kevesebb kukoricát vetnek. A búza állapota egészében véve feb­ruár közepén kielégítő volt. További fej­lődése azonban elsősorban a fej­trágyá­zástól függ, amit legkésőbb március vé­géig el kell végezni. A tavaszi vetéshez elegendő mennyi­ségű jó minőségű vetőmagot szavatoltak. A vetőmag összértéke mintegy 74 millió dinár. Az árak a tavalyi szinten marad­tak, sőt esetenként alacsonyabbak, mint tavaly. Ezenkívül mintegy 191 000 tonna műtrágyát és 5300 tonna növényvédő vegyszert kell előteremteni. Az aratásig a munkálatokra összesen mintegy 83 mil­lió liter üzemanyagra lesz szükség. A Vajdasági Végrehajtó Tanács javol­­ta a szerb kormánynak, hogy az üzem­anyag leszállításának ütemét a vetéskor egyeztesse a termelők és meghatározott területek igényeivel, azaz, hogy kísérje fi­gyelemmel a vetés agroökológiai határi­dejét, valamint, hogy vizsgálja felül újabb üzemanyag-mennyiség folyósításának le­hetőségét az ipari növények, különösen a cukorrépa vetéséhez. A vetéssel kapcsolatos pénzügyi ne­hézségek áthidalása érdekében a tarto­mányi kormány javasolta a Jugoszláv Nemzeti Banknak, hogy ütemezze át az ügyviteli bankok pénzforgalmát, és ré­szesítse elsőbbségben a tavaszi vetés hite­lezését. Emellett a vajdasági kormány le­szögezte, hogy feltétlenül szavatolni kell a reális árarányokat a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelés költségei, vala­mint a mezőgazdaságban használatos nyersanyag ára között, valamint, hogy elő kell irányozni a mezőgazdasági ter­mények idei védőárát. A kormány elfogadta az információt a vajdasági öntözőrendszer építése és fel­újítása tavalyi programjának megvalósí­tásáról. Habár nehézségekbe ütközött a beruházáshoz szükséges pénz előterem­tése, tavaly nagy volt az érdeklődés a program iránt. Az illetékes konzorcium pályázatára 147 kérelem érkezett be, az öntözőrendszer mintegy 35 000 hektá­ron történő kiépítésére és felújítására vo­natkozó program hitelezésére. Az ügyvi­teli bankok előteremtették a hitel egy ré­szét, a többit pedig ez év február végéig szavatolják. A szerb kormány ezenkívül újabb pénzösszeget teremtett elő az ön­tözőrendszer fejlesztésére. Jelentős változások a kereseti rendszerben Befejezte munkáját a keresetekkel, adóval és nyugdíjjal foglalkozó tanulmányi csoport Négy hónapos munka után a kerese­tekkel, adóval és nyugdíjakkal foglalkozó tanulmányi csoport egyeztette álláspont­jait a kereseti rendszerrel kapcsolatban, és ezek az álláspontok jelentős változást hoznak majd a kereseti rendszerben, és közelebb hozzák a fejlett piacgazdasággal rendelkező államokban érvényes mér­cékhez, jelentette ki dr. Branko Lubar­­da, a tanulmányi csoport titkára. Szavai szerint hamarosan elfogadják a végleges álláspontokat és a javaslatokat is, amelye­ket elsősorban a kormányoknak, vala­mint a szociális ügyfeleknek - munkaa­dóknak és szakszervezeteknek - tesznek az adó- és a rokkantsági biztosítási rend­szer átszervezésére vonatkozóan. A kereseti rendszer átalakításának legfontosabb elve, hogy a kereseteknek a bruttó összegét állapítsák meg, és hogy a keresetek az ügyvitelben költséget ké­pezzenek. A kereseti rendszer alapját két dolog képezné - a szavatolt kereset intéz­ménye, valamint az ágazati kollektív szerződések rendszere, amelyekben megállapítják a munka árát és egyéb, a kereset összegének meghatározása szem­pontjából fontos elemeket. Ez alól kivé­telt képeznek az állami szervekben fog­lalkoztatott dolgozók, akik számára fize­tési osztályokat hoznak létre, de előzőleg kötelezően kikérik a szakszervezet véle­ményét. A tanulmányi csoport javaslata, hogy a szavatolt kereset fokozatosan érje el az átlagos jugoszláv kereset 50 százalékát, és a társadalmi termelés, valamint az átlag­­kereset növekedésével és a szankciók fel­függesztésével tovább növekedjen. Ter­mészetesen a jelenlegi feltételek között a szavatolt kereset nem fedezheti a dolgo­zók létszükségleteit, sőt egy újabb szere­pet kapott - lehetővé teszi a munkahely megőrzését és megakadályozza azt, hogy a vállalat csődbe jusson. A másik tényező, amelyen az új kere­seti rendszer alapul, az ágazati kollektív szerződések. Ez a kategória eddig nem létezett a gazdaságban, és célja megálla­pítani a legegyszerűbb munka legalacso­nyabb bérét a tipikus munkahelyekre az ágazatban. Ezekkel a kollektív szerződé­sekkel irányozzák elő a kereset egy részé­nek a teljesítmény alapján történő meg­határozását is, ami változó tényező, és a kereset ösztönző részét képezi. (Tanjug)

Next