Magyar Szó, 1995. augusztus (52. évfolyam, 176-202. szám)

1995-08-01 / 176. szám

vmommmsmntowmwsAmwnwttmwtaHw LII. évf., 176. (17190.) szám A DEMOKRATI­KUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1995. augusztus 1., kedd Ára 50 para Kár­ ­­a igaz a tegnap esti, több forrás- 11 bál meg nem erősített hír, misze­rint a horvátok átfogó támadást indí­tottak a knini Krajina ellen, akkor ka­tasztrófa elé nézünk. Mindaz, ami az elmúlt napokban Nyugat-Boszniában történt, a szerb—horvát háború beveze­tője volt. Csalódottan kell tudomásul venni: a békepártiak, mint már annyi­szor az elmúlt években, ezúttal is vere­séget szenvedtek. Sejteni lehetett, hogy Srebrenica és Zepa eleste fordulópontot hoz a dél­szláv válságban. A két védett övezet el­foglalását és lakosságának deportálá­sát olyan jeladásként értelmezték a bos­­nyákok és a horvátok, amely - az úgy­nevezett nemzetközi közösségnek a szer­­bekhez intézett ultimátuma ellenére - szabad utat nyit a többi védett övezet „felszabadítására”, amely arra ser­kenti a hadban álló feleket, hogy saját erővel vagy a szövetséges segítségével térdre kényszerítsék az ellenfelet. A nemzetközi közösségnek alighanem nem ez volt a célja, tétlenségével azonban hozzájárult az efféle gondolkodásmód térhódításához. Jórészt a fentieket igazolja a spliti szerződés, amelynek értelmében Hor­vátország katonai segítséget nyújt a bosnyák-horvát föderációnak, de erre utalnak a nyugat-boszniai események (Bihac ostroma), valamint a délnyu­gat-boszniai hétvégi heves harcok, amelyek során a boszniai horvátok és Horvátország reguláris egységei elfog­lalták a szerb többségű Bosansko Gra­­hovót és damocot. Kutyaszorítóba ke­rült Knin, a Martic-féle köztársaság fővárosa, hiszen Grahovo, illetve a tőle keletre levő Glamoc érintése nélkül szá­razföldi úton lehetetlen eljutni a bosz­niai szerbek által ellenőrzött területre és az anyaországba. Iz­­aradzicék nem sokáig örülhettek a IV Kelet-Boszniában elért sikereknek, hiszen Grahovo és Graniac elvesztésével végveszélybe sodródott Knin, valamint a szerb többségű Drvar, a szerbek által ellenőrzött (egykoron horvát többségű) Jajce, s megnyílt az út a bihaci beéke­lődés felé is. Karadzic és Martic vála­sza természetesen nem maradt el, a két „köztársaságban” hadiállapotot hir­dettek a horvát offenzíva letörésére, a végső győzelem kivívására. A vészjósló jelek arra késztették Akasi Jaszusit, a megingott tekintélyű ENSZ-főmegbízottat, hogy előbb Tud­­mannal, majd Martiétyal is meghány­­ja-vesse a háború következményeit, hogy rávegye őket a korábban bejelen­tett tárgyalások megtartására. Tud­­man azonban ultimátumszerű feltéte­lekhez kötötte a találkozót, amit Martié nyilván meg is értett - csapatai állító­lag elvonulnak Bihac térségéből­­, s ezz­úttal valódi diplomataként átsiklott a horvát követelések fölött. Tudman lényegében egy lapra ját­szik. Az Akasihoz küldött tegnapi vála­szában becsapta az ajtót a tárgyalófe­lek orra előtt, valójában tudomására adta Kninnek, hogy a háború elkerül­hetetlen. Béketárgyalások vagy háború - mondja Tudman. Csakhogy az általa szabott feltételeket (a kéksisakosoknak a nemzetközileg elismert határokon va­ló elhelyezése, a kőolajvezeték, a Zág­­ráb-Knin-Split vasútvonal megnyitá­sa, a horvát alkotmány érvényesítése az ország egész területén) Knin nem fo­gadja el. Nem beszélve arról a megkö­tésről, hogy a háborús bűnösök listáján szereplő Milan Martic (vagy bármelyik meghatalmazottja) nem tárgyalhat a horvát delegációval. A hadüzenetként is értelmezhető feltételeket Knin - haj­landóságot mutatva a tárgyalásokra - elutasította, nemcsak amiatt, mert Mi­losevic segítséget ígért neki, hanem amiatt is, mert Tudman a szerbség méltóságát, legérzékenyebb pontját vet­te célba. Jgr az, hogy így alakult a helyzet, mert­­ félő, hogy mindannyiunk szeren­csétlenségére csakugyan ellenőrizhetet­lenné válik. HORVÁTH András ________________Kninig hallatszik az ágyúdörgés__________________ Horvát támadás Krajina ellen Nyugat-Boszniából indultak meg - Menekül a lakosság a határövezetből (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Tegnap a horvát erők Nyugat-Boszniából nagyszabású támadást indítottak Krajina ellen, jelentet­ték délután független források. Hajnalban a horvát hadsereg és a Horvát Védelmi Tanács egyesí­tett erői folytatták a boszniai Grahovo irányából a Krajina elleni tüzérségi támadásokat Az utób­bi hírt a Tanjug jelentette a kr­aj­inai hadsereg főparancsnokságának tájékoztatási szolgálatára hi­vatkozva. E jelentés szerint az ágyúdörgés, a rakéták, aknák becsapódásának zaja Kninben is hallatszik. A horvát hadművelet a Knin-Grahovo úton, a Knin közelében elterjedő Crnica falu ellen irányul. 24 óra alatt e te­lepülésre több száz nagy erejű aknát lőttek ki, áll az idézett közlemény­ben. A tájékoztatási szolgálat hozzá­fűzte, hogy polgári létesítményeket, gazdasági és lakóépületeket vettek célba. Knin nem közölt adatokat az esetleges áldozatok számáról. Azt ál­lította, hogy erélyes választ adnak a támadásra, nagy veszteséget okoz­tak az ellenségnek mind az emberál­lományban, mint haditechnikában. Az előbbi közlemény szerint összetűzések történtek Szlavóniában is. Bosznia horvátok ellenőrzése alatt álló területének védelmi mi­nisztere vasárnap azt nyilatkozta, hogy 700 négyzetkilométert elfog­laltak a legutóbbi offenzíva alatt. E hírforrás szerint a szerb erők veszte­sége 250 fő, a horvátok vesztesége 20-szor kevesebb. Az­ ENSZ hivatalos személyiségei közölték, hogy a Knintől keletre el­terülő határ menti falvakból mene­kültek tömegei keltek útra Knin felé. Az ENSZ szóvivőjének szavai szerint e térséget szombaton heve­sen lőtték aknavetőkből, az aknázás hevessége némileg csökkent. Azt nem tudni, pontosan hányan mene­kültek el a horvát offenzíva elől. William Perry amerikai véderő­miniszter szerint nem valószínű, hogy Belgrád a boszniai szerbek se­gítségére siet a horvát támadás visszaverésére. „Nem hiszem, hogy Szerbia háborúba lép” -jelentette ki a Pentagon vezetője vasárnap újság­íróknak adott nyilatkozatában. Horvátország képviselői szintén annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy Belgrád nem siet a krajinai szerbek segítségére. Miomir Juru­, Horvátország képviselője azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi kö­zösség figyelmezteti Zágrábot, hogy esetleg Szerbia bekapcsolódik a há­borúba, ám ezt Horvátország nem tartja valószínűnek. Zágrábi jelentés szerint Franjo Tudman, Horvátország elnöke egyértelműen elvetette az ENSZ- nek Knin elé terjesztett javaslatát a Bihac körüli válság megoldására. Az előbbieket vasárnap este Zágrábban Akasi Jaszusi, az ENSZ főtitkárának a megbízottja jelentette ki. Knin javasolta az ENSZ képvise­lőinek a Bihac elleni támadás meg­szüntetését, az ENSZ megfigyelői­nek átkelését e beékelődésbe, továb­bá segély szállítását a területén át. Knin és az ENSZ képviselői egyetér­tettek a zargábi kormánnyal való tárgyalások folytatásában is. Az Akasihoz intézett levelében Tudman elvetette Knin indítványát. Hangsúlyozta, nem kíván tárgyalni sem Milan Martictyal, a krajinai szerbek vezetőjével, sem más szemé­lyiséggel. Úgy ítélte meg, hogy a szerb javaslatok nem szolgálnak ala­pul a megszállt horvát területek bé­kés beolvasztására. (Folytatása a 3. oldalon) Muzulmán harcosok kladusánál AZ UNPROFOR MARAD MÉG EGY TELET? Derűlátás NATO-körökben A nemzetközi tényezők hullámzó hangulatán még csak lemérni sem lehet a balkáni válság alakulásának esélyeit (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai megfigyelők és hírma­gyarázók a NATO-körök óvatos derű­látását emlegetik a kéthetes szinte zűr­zavarosnak nevezhető tevékenység után, amelyet egyrészt az új nemzet­közi politika kialakításában fejtettek ki, másrészt pedig két biztonsági övezet elvesztése és a nagyszámú polgári ál­dozat jellemzett. Washingtoni tisztségviselők úgy vé­lik, hogy a katasztrófa közelsége - leg­alábbis ami a Bosznia-Hercegovinában való nemzetközi jelenlétet illeti - volt az a tényező, amely rákényszerítette a nyugati szövetségeseket, az összekötő csoportot, sőt az ENSZ és a NATO ve­zetőit soraik eddigi legszorosabb ren­dezésére. Két héttel ezelőtt szinte elkerülhe­­tetlennek tűnt a kéksisakosok távozá­sa, most tavasz­ óta először hangzottak el olyan nyilatkozatok, hogy az UN­PROFOR biztosra vehetően marad még egy telet. Még a boszniai hadsereget sújtó fegyverembargó megszüntetéséről szóló Dole-Lieberman-féle törvény sem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy aláaknázza az újonnan kialakított egy­séget, mert az amerikai kormányzat kezében olyan biztos ütőkártya van, amellyel meggátolhatja hatályba lépé­sét Az előbbit alátámasztják olyan sze­nátorok kijelentései, akik támogatták ugyan a nyilatkozatot, de most kétel­kednek abban, hogy kialakítható két­harmados többség az elnöki vétó sem­legesítésére. Végső soron még ha a kongresz­­szusnak sikerülne is elvetnie a vétót, az elnöknek nem kell végrehajtania az utasítást, mert jogában áll, hogy több­ször is kérjen 30 napos haladékot az alkalmazására. Függetlenül a Clinton­­kormányzat és a NATO tisztségviselői részéről hallható derűlátó hangoktól, a hírmagyarázók továbbra is fogas kér­déseket vetnek fel, amelyekre nincs egyértelmű válasz a szövetségesek nyilvánosságra hozott határozataiban. E kérdések egyike az, vajon az enk­­lávékkal való törődés annak jele-e, hogy igyekeznek meggátolni a háború kitörését Bihac térségében? A másik az, hogy valójában mi történik Szara­jevóval, ahol­­ Washingtonból szemlél­ve, a kéksisakosok szinte lemondtak a helyzet ellenőrzéséről, s a franciákra és britekre bízták azt. Az összes kétely kö­zül a legnyomósabb az, hogy az újabb fenyegetőzés mennyire meggyőző a másik fél számára, illetve a nyugati ka­tonai szövetség esetleges légi megtor­lása mennyire lenne kitartó és ered­ményes a legsúlyosabb feltételek köze­pette, például vállalják-e az újabb túszejtés kockázatát. Washingtoni tisztségviselők meg­győződése, hogy a szövetségesek ne­hezen kovácsolt egysége és eltökéltsé­ge elegendő jótállás az újabb válság ki­alakulásának meggátolására. PURGER Tibor NYÁRI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK A nyertesek listája Nyereményszelvény a 7. oldalon Kezdődik a búza kifizetése Egy hét alatt mindazok megkapják a pénzüket, akik az aratás első napjaiban adták át a búzát Mától kezdve a következő hét napon át fizetik ki a búzát mind­azoknak a termelőknek, akik az aratás első napjaiban átadták a termést, és az erre vonatkozó do­kumentáció július 27-éig megér­kezett - jelentette ki Dusan Vlat­­kovic pénzügyminiszter a tegnapi sajtóértekezleten. Az első kész­pénzkifizetésre reális forrásokból folyósított 27 millió dinárból mint­egy 10 000 dinárt Pozarevacon és Smederevska Pálinkán fizetnek ki, az összes többi pénz pedig Vaj­daságba megy: Palánkára, Topo­lyára, Becsére, Kikindára, Újvi­dékre, Pancsovára, Zentára, Zre­­njaninba, Zomborba, Sremska Mitrovicára, Stara Pazovára, Sza­badkára, Verbászra és Versecre - mondta Stanko Ivkovic, a fizetés­­forgalmi szolgálat vezérigazgató­helyettese. A kormány az egész búza kifi­zetésére a költségvetés révén 200 millió dinárt biztosított. (Folytatása a 4. oldalon) Változóan felhős idő, délután helyenként rövid ideig tartó zápor Időjárás-Jelentésünk a 13. oldalon

Next