Magyar Szó, 1995. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1995-09-01 / 203. szám

KWKWiVIVMWKWWiWWWfÄWMagyar Sió KARTYAK A JL£ MQKRATI­KUS KÖZVÉLEMÉNY N­APILA­P­J­A Lll.évf., 203.(17217.) szám Újvidék, 1995. szeptember 1., péntek Ára 50 para Szerb kiegyezés A világ a napokban még azt ta­­­­­lálgatta, mennyire akadá­­ly­­ú­lyozza a béketárgyalások új sorozatát, hogy nem tisztázódott, ki dönthet a szerbek nevében. A NIN cí­mű belgrádi hetilap arról írt, hogy nem egyszerűen a hatalom megosztá­sának kérdésében folyik vita, hanem Karadi­c csetnik hagyományaival, a Karađorđević dinasztiához fűződő kapcsolataival, a pravoszláv egyház­zal való kapcsolatával épp az ellen­kezőjét képviseli annak, amiben Mi­losevic hisz. Holbrooke amerikai ál­lamtitkár-helyettes pedig kijelentet­te, hogy Miloševićnek vállalnia kell: a boszniai szerbek nevében is dönt, mert különben a tárgyalások újabb sorozata is abban a zsákutcában végzi, amelyből már néhányszor vol­tak kénytelenek visszafordulni. Mi­­losevictvel tárgyalnak, közben Szer­bia elnöke nem tud vagy nem akar a határon túli szerbek nevében dönte­ni. És akkor bekövetkezett a váratlan fordulat: a jugoszláv és a boszniai szerb csúcsvezetőségnek Pál pátriár­ka jelenlétében megtartott ülésén megegyeztek abban, hogy szerb ügyekben Milosevicé a döntő szó. Elkésett ez a szerb kiegyezés épp­úgy, mint néhány héttel ezelőtt a szerb politikának egy másik fordula­ta. Az alkalommal a krajinai szerb vezetőség akkor fogadta el a Kraji­­nának Horvátországba való békés „reintegráció”-ját tartalmazó nem­zetközi béketervet, amikor már meg­indult a horvát támadás, amelyről tudni lehetett, hogy elsöpri a kraji­nai szerb államot. Most is az új for­dulat, a mostani szerb kiegyezés ak­kor jött, amikor a korábbiaktól elté­rően nem figyelmeztetésnek szánt, hanem a NATO sértődöttségéből fa­kadó komoly légitámadások nyilván­valóvá tették, hogy a szerbeknek már rég nem a tárgyalóküldöttség összeté­telében és felhatalmazásában kell megegyezniük, hanem egyszerűen igent kell mondaniuk bizonyos nem­zetközi követelésekre. Az említett analógia egyben sejteti a veszélyt, hogy a kiegyezés nem lesz tartós. Éppúgy, mint ahogy a nagy enged­ménynek szánt beleegyezést nem vo­natkoztatják Kelet-Szlavóniára, mi­helyt a horvát támadás leállt, itt is esetleg minden marad a régiben, amint a mostani nyomás megszűnik,­egít-e a béke megteremtésében ez a szerb kiegyezés — ez piva­­nj­­atnyilag a legidőszerűbb kér­dés. A válasz attól függ, hogy csak Milosevics Karadiic­ kibékülés-e ez, vagy pedig tartalmazza a megállapo­dást a szerb politika tényleges fordu­latának végrehajtására. Ahogy Kra­­jinában a világ csak akkor gyakorol­hat nyomást Horvátországra, hogy oldja meg kisebbségeinek kérdését, ha a szerb menekültek hajlandóak lesznek visszatérni Krajinába mint Horvátország részébe. Ugyanígy Boszniában is csak akkor lehet igazi béke, ha a szerb politika fordulata feladja a „szerbek, bonátok, muzul­mánok nem élhetnek együtt” elvet, amely a történelem legszörnyűbb, köl­csönös és körkörös etnikai tisztogatá­sához vezetett. Minden más szerb megegyezés még a legjobb esetben sem vezet tényleges békéhez, legrosszabb esetben pedig közelebb visz a szerb nép és a világ e része borzalmas tra­gédiájához: a szerbek tényleg egy ál­lamban fognak élni, de az Szerbia, sőt - a menekültek több mint 50 szá­zalékával - elsősorban Vajdaság lesz. BÁLINT István Továbbra is harci gépek Bosznia felett A palei rádió újabb légitámadásról számolt be, de más források nem erősítették meg a hírt­­Leighton Smith: „Igen eredményes akció” A NATO harci gépei tegnap is Szarajevó fölött köröztek, ám a je­lekből ítélve a sűrű felhők meggá­tolták az újabb bombázást. Az ENSZ szarajevói forrásai feltéte­lezik, hogy a NATO értékeli tegnape­lőtti hadműveletének eredményét, újabb célpontokat keres, s megkísérli kideríteni, hol tartózkodik az a két fran­cia pilóta, akinek gépét találat érte. A NATO-gépek tegnap délelőtt 9 óra 10 perckor újabb légitámadást intéztek Pale ellen, jelentette a boszniai szerbek rádióállomása, s ezt megerősítette a boszniai szerb hadsereg főparancsnokságának saj­tóirodája is. Részleteket nem közöltek az akcióról, a szerb rádió feltételezi, hogy 12 külön­böző célpontot támadtak, légvédelmi ál­lásokat, rakétarendszereket, sőt olyan ra­kétákat is, amelyeket vállról lőnek ki. A külföldi hírügynökségek azon­ban nem adtak hírt e támadásról. Nevesinje vezetősége és Bileca ka­tonai parancsnoksága azt állította, hogy szerda éjszaka a NATO gépei két ízben, valamivel éjfél előtt és utá­na polgári és katonai célpontokat tá­madtak Nevesinje térségében. E hírforrások szerint több rakétát és nagyméretű bombát dobtak le, kö­zülük néhánynak a súlya elérte az 500 kilogrammot. Mindkét támadásban há­rom-három gép vett részt, senki sem esett áldozatul, "nem sebesült meg, nagy anyagi kár keletkezett. A Srbinjéra átnevezett Foča ve­zetősége azt állította, hogy a szer­dai légitámadásban egy polgári személy életét vesztette, többen könnyebben vagy súlyosabban megsebesültek. (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter telefotó) Tegnap hallgattak a gyorshadtest ágyúi az Igmanon. A képen: 105 milliméteres brit löveg Nagy előrelépés a béke felé A szövetségi kormány Radoje Koutis elnökletével tegnap megtar­tott ülésén megállapították, hogy a JSZK és a Szerb Köztársaság megál­lapodása, amely szerint egységesen lépnek fel a békefolyamatban, nagy előrelépés a béke felé - közölte a szövetségi tájékoztatási titkárság. Milan Milutinovic külügymi­niszter beszámolt a kormánynak a béketárgyalások eddigi menetéről és a legújabb fejleményekről Bosz­nia-Hercegovinában. A közlemény szerint a kormány fokozza az erőfeszítéseket a jugo­szláviai válság politikai rendezése irányában. (Tanjug) Megdrágul(t) a kiutazás A szövetségi kormány - a tegnapi ülésről kiadott közlemény szerint - meg­emelte a kiutazási illeté­ket. A jövőben minden külföldre való utazáskor az eddigi 40 dinár helyett személyenként 60 dinárt kell fizetni, a gépkocsik utáni illetéket pedig 100- ról 150 dinárra emelték. Az új rendeletet a Hivata­los Lapban való közzété­teltől számított 8. naptól alkalmazzák. Pale elfogadja Belgrád politikáját Egyezményt írt alá a belgrádi és a boszniai szerb vezetőség - Közös delegáció a béketárgyalásokon­­ Milošević szavazata döntő Belgrádban szerdán késő este hi­vatalosan bejelentették, hogy a bosz­niai szerbek vezetősége előző este ki­merítő tárgyalások után egyezményt írt alá a belgrádi politikai és katonai csúcsvezetéssel, s ennek értelmében Pale elfogadja Belgrád politikáját a boszniai válság rendezésében. A talál­kozón jugoszláv részről Zoran Lilic államfő, Slobodan Milošević szerb és Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök vett részt, továbbá Radoje Kontic kormányfő, Pavle Bulatovic védelmi miniszter és Momcilo Perisic tábor­nok, vezérkari főnök. A boszniai szer­­beket a találkozón Radovan Ka­­radžić, dr. Nikola Koljevic, dr. Bilja­­na Plavšić, Momcilo Krajisnik, Dusan Kozic, dr. Aleksa Buha, valamint Rat­­ko Mladic, Zdravko Tolimir, Milan Gvero és Đorđe Đukić tábornokok képviselték. Az értekezleten a szerb pravoszláv egyház részéről Pál pátri­árka és Irinej Bulovic is részt vett. A belgrádi és a palei politikai és katonai csúcsvezetés megállapodott abban, hogy a boszniai szerb vezetőség a bé­ke érdekében teljesen összehangolja lépéseit a JSZK vezetőségével a béke­­folyamatban. Közös, hattagú delegá­ciót állítanak fel, amelynek élén Slo­bodan Milosevic áll. A delegáció há­rom tagja boszniai lesz (Karadjic, Kra­­jišnik és Mladic, az összetétel esetleges változtatásáról Karadjic dönt), másik három tagját pedig a JSZK szövetségi kormánya jelöli ki, s ha munka közben esetleg személyi változtatásokra mu­tató és szükség, arról Slobodan Mi­­losevic dönt. A delegáció meghatalmazása, hogy a boszniai szerb állam nevé­ben aláírja a béketervnek a bosz­niai szerbeket érintő részét, s kö- Menekültek az iskolákban M­a ismét megkezdőik egy tanév. Szerényen, a menekül­tek tragédiája mellett szinte észrevétlenül. Pedig nem mindennapi tanévkezdés ez a mostani. A menekültek ideér­­kezése óta folynak a találgatások, elhalaszják-e a tanévnyitót vagy sem. Az oktatási miniszétrium nem adott ki erre vonat­kozóan közleményt, nem tájékoztatta a szülőket, diákokat, ami azt jelenti, hogy minden a rendes kerékváságban folyik. Szep­tember elseje valt, megszólal hát az iskolacsengő. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy rendkívüli tanévkezdés ez a mostani. A legutóbbi adatok szerint a 150 000 krajinai menekült közül 107 000-en Vajdaságba érkeztek, több ezren kollektív elszállásoláson vannak, ami azt jelenti, hogy iskolák tornatermeiben is elhelyeztek közülük jó néhányat. S hiába van ma szep­tember elseje, hiába kezdődik meg a tanítás sok helyütt, az ideiglenesen az iskolákban elhelyezett menekültek maradtak, ahova érkezésükkor irá­nyították őket. Az iskolaudvarokon traktorok, a menekültek holmijával megrakott te­herautók, golyó lyuggatta gépko­csik... improvizált szárítókötelek, azokon az egyfolytában száradó ruhák. A padokon, a játszótereken agyongyötört arcú emberek, beteg öregek, kisírt szemű anyák nézik játszadozó gyerekeiket. Fekete fejkendős asszonyok, kezüket ölükbe ejtve ujjaikat mor­zsolják, látszik, hogy hozzászoktak a munkához. Most a tragédia mellett, amit otthonuk elhagyása jelent, a tétlenség is emészti őket. Ezt látják ma néhány vajdasági iskolában a gyerekek. A Tartományi Oktatási Titkárság szerint ma „általában meg­kezdődik" a tanév, magyarán, ha van is valamilyen probléma, az nem akkora, hogy ezért el kellene halasztani a tanévkezdést. Lehet, hogy lesznek „fennakadások", mondta a tartományi ille­tékes. Túlzottan óvatos fogalmazás ez, mert ha a tornatermekben vagy a tantermekben menekültek esz­nek, alszanak... az nem fennakadás, hanem rendkívüli állapot egy iskola Hetében. Ezért felháborító, hogy egyetlen oktatási illetékes sem fordult a nyivánossághoz, hogy megnyug­tassa a szülőket, legalább azt elmond­ja, mindent megtesznek, hogy új szál­láshelyet találjanak a menekülteknek. T­ermészetesen nem az oktatás­ban dolgozókat kell felelőssé tenni azért, mert a három évvel eze­lőtti menekültáradatnak a kéthar­mada már tartósan Vajdaságban települt le, és a mostaninak is a két­harmadát ide irányították. Akik még az iskolák kapuit is megnyitot­ták a menekültek számára a tanév­kezdés előtt néhány héttel, azok nemhogy ezt a nagyon fontos intézményt meg a gyerekek alap­vető emberi jogát nem tisztelték, de sokkal alantasabb szándék vezérli őket. Így indul ma ez a rendkívüli tanév, rendkívüli körülmények között egy háborús hátországban. KABÓK Erika Titkos záradék? A Beta hírügynökség értesü­lése szerint a Belgrád-Pale­­egyezménynek van egy záradé­ka, amelyet nem hoztak nyilvá­nosságra. A titkos záradék meg­határozza a boszniai szerbek ér­dekeinek minimumát. Részlete­ket ugyan nem tudni, de a Beta hírforrásai (boszniai szerb ható­ságokhoz közel álló körök) meg­erősítik, hogy a két fél egyetér­tett abban, hogy a boszniai szerb államnak kompakt területet kell kapnia, s megtarthatja bizonyos fokú függetlenségét. A doku­mentum állítólag szavatolja a boszniai szerbeknek a Jugoszlá­viával való kapcsolatokat is, de e kapcsolatnak a titkos záradék­ban lefektetett részleteiről nem szivárgott ki semmi. telezettséget vállal, hogy szigorú­an és következetesen végrehajtja az aláírt egyezményt. A boszniai szerb vezetőség a megegyezés ér­telmében egyetért azzal, hogy a béketervvel kapcsolatos kötelező erejű döntéseket a delegáció sza­vazattöbbséggel hozza meg. Amennyiben a szavazatok aránya megoszlik, Slobodan Milosevic elnök szavazata lesz a dön­tő. (Tanjug, Beta) Változóan felhős idő, késő délután szórványos eső Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon

Next