Magyar Szó, 1996. október (53. évfolyam, 232-258. szám)
1996-10-01 / 232. szám
2 KÜLPOLITIKA Nyilvános botozás Kötelező a szakállnövesztés A Kabult elfoglaló tálibok bevezették az iszlám törvénykezést Már negyedmillió lakos menekült el a fővárosból (Hírösszefoglaló) Az afgán főváros lakosságának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember menekült már el az „iszlám törvénykezéstől”, a seriától félve, melyet a fővárost pénteken elfoglaló tálibok vezettek be - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az orosz hírügynökség jelentése szerint a seriának máris érvényt szereznek: Kabulban négy nőt vertek meg nyilvánosan, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú előírásainak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvános helyen teljesen el kell fedniük magukat. A leányiskolákat bezárták. Mohammad Rabbani, a tálibok vezetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az iszlám elismeri a nők oktatásának jogát, az azonban nem világos, hogy mi lesz a női tanárokkal, orvosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig sokkal nagyobb szabadságot élveztek, mint vidéken. Az AFP francia hírügynökség szerint Kabulban olyan hírek keringenek, hogy a tolvajok kezét levágják, de ezt az információt még nem erősítették meg. Annyi azonban bizonyos, hogy minden kábítószert és alkoholt betiltottak, s a kábítószerfogyasztókat és a házasságtörőket megkövezik. A tálibok elrendelték azt is, hogy a hadsereg tagjai és a közintézmények alkalmazottai növesszenek szakállt. Az érintettek másfél hónapot kapnak szakálluk megnövesztésére, s azt később sem vághatják le. A szakállnövesztés Mohammed prófétától származó hagyomány, amely a Koránban is megfogalmazódik, s emiatt „teljes mértékesen tiszteletben kell tartani”. Aki megsérti a rendelkezést, komoly büntetést kap - közölte a kabuli rádió, de nem részletezte, milyen fenyítést szánnak a bűnösöknek. Közben a tálibok bejelentették, hogy tovább folyósítják a fizetést minden nőnek, akit vallási okokból mozdítottak el állásából. Erről legfőbb vezetőjük, Mohammed Omár adott ki rendeletet tegnap a mozgalom főhadiszállásán, Kandahár városában. Rendeletét a Pakisztánban működő afgán AIP hírügynökség ismertette. A tálibok, akik az iszlámot akarják az államélet alapjává tenni, az ország területének háromnegyedét tartják ellenőrzésük alatt. A főváros elfoglalása után kitiltották a nőket a munkahelyekről, és meghagyták nekik, hogy elfátyolozva lépjenek ki az utcára. A tálib vezető tegnapi rendelete nem tér ki arra, hogy az elbocsátott nők még meddig kapják kézhez fizetésüket. A TÁLIB CSAPATOK FOLYTATTÁK AZ ELŐNYOMULÁST Az afganisztáni tálib egységek elfoglalták az Ahmad Sah Maszud katonai vezető székhelyének számító Dzsebulusz-Sziráj városát és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pandzsir-völgy felé — közölték tegnap segélyszervezetek dolgozói. A Reuter jelentése szerint a tálibok valamivel vasárnap éjfél után, háromórás tűzharcban foglalták el a Kabultól 75 kilométerre északra lévő várost. A segélyszervezetek alkalmazottai azt is elmondták, hogy a Korán-tanulók a városban volt kormánytagok után kutatnak, de azok túlnyomó többsége már elmenekült, ugyanakkor kivégezték Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnök egyik parancsnokát. A tálibok a Pandzsir-völgyben egészen Gulbahar városáig jutottak, és elérték a hadászati jelentőségű Szalang-hágót. Vasárnap este - hároméves szünet után ismét megindult az áramszolgáltatás Kabulban, mivel a tálibok ellenőrzésük alatt tartják Szarabi városát, ahol az ország legtöbb erőműve található. A tálibok vasárnap megismételték az elűzött kormány vezetőinek szóló amnesztiaajánlatukat. Mohammad Omár mollah, tálib vallási vezető mindamellett nyilatkozatában a büntellenség feltételéül szabta az állami vagyon visszaszolgáltatását. RABBANI TOVÁBBRA IS TÖRVÉNYES ELNÖKNEK TEKINTI MAGÁT Burhanuddin Rabbani afgán elnök kijelentette egy tegnap közölt nyilatkozatában, hogy bár ellenségei elűzték Kabulból, továbbra is törvényes elnöknek tekinti magát és hazája „felszabadítására” készül. A Londonban megjelenő As-Sark al- Auszat című arab nyelvű lapnak adott nyilatkozatában Pakisztánt vádolta a tálibinvázió megszervezésével. Abdul Rasid Dosztum tábornok, az észak-afganisztáni területeket ellenőrző fegyveres erők parancsnoka vasárnap elvetette a tálib kormány elismerését. „Nem ismerjük el a tálibok (kormányát)” - mondta Mohammed Juszef, a Dosztum tábornok vezette Dzsumbis-i-Milli (Népi Szövetség) párt szóvivője. „Ha kormányt akarnak alakítani, akkor kérniük kell a tanácsunkat” - tette hozzá. A vakhitűektől idegenkedő Dosztum csapatai több észak-afganisztáni tartományt ellenőriznek, de mindmáig tisztes távolságban tartották magukat a Burhanuddin Rabbani elnököt támogató, pénteken elűzött kormány és a tálibok összecsapásaitól. Az afgán főváros győzelemittas fanatikus tálib urai vasárnap bejelentették, hogy nem engedélyezik az iszlám gyászszertartást Nadzsibullah kivégzett volt elnök emlékére. A kabuli rádió Iszlámábádban feljegyzett közleménye szerint „nem mondható namaz-i- dzsanaza, vagyis búcsúima Nadzsibullah lelki üdvéért, mivel az elhunyt ártatlan afgánok kommunista gyilkosa volt”. A Kabult elfoglaló fanatikus muzulmán tálibok még pénteken kivégezték Nadzsibullahot és fivérét, valamint két szárnysegédjét. Nadzsibullah és testvére, Sanpur véres hullája két napon át lógott lámpavason az elnöki palota előtti téren. A holttesteket ezután titokban egy kórházba vitték. Az új kormány nem közölte, hogy mi legyen a két férfi földi maradványaival. NATO-BŐVÍTÉS Messze még a megállapodás Moszkvával William Perry amerikai védelmi miniszter nyilatkozata William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap, Washingtonba hazatérőben megállapította, hogy a NATO és Oroszország még messze van a NATO-bővítés körüli vitájának rendezésétől, habár a szövetség védelmi miniszterei kedvező benyomást szereztek új orosz kollégájukról, Igor Rogyionovról minapi első találkozásuk alkalmával, jelenti az MTI. A repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatában Perry méltányolta Rogyionov bergeni kijelentését, amely szerint Moszkva akkor is folytatja az együttműködést a NATO- val, ha a soraiba invitálja néhány volt szövetségesét, nem törődve tiltakozásával. Ám a Pentagon irányítója tudatában van annak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök és külügyminisztere, Jevgenyij Primakov keményebb álláspontot foglal el a NATO- bővítés ügyében. Perry úgy vélte, hogy ők szabályos biztonsági szerződésre törekszenek a NATO-val, s addig nem hajlandók azt megkötni, amíg a NATO-bővítés kimenetele tekintetében elfogadható megoldást nem kínálnak számukra. ,A politikai probléma koránt sincs rendezve” - mutatott rá Perry, hozzátéve: Rogyionával Norvégiában „még csak nem is tárgyaltak arról, miképpen juthatnának politikai megoldásra”. A két védelmi miniszter azonban október 16-án Moszkvában, majd decemberben Washingtonban beható eszmecseréket folytat - írta az AP. A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok is részt vehessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. Józef Zielenec, aki a New York-i ENSZ-közgyűlésre utazott, még vasárnap Prágában kifejtette: a NATO- tagjelölteket nem szabad kirekeszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészítéséből. A NATO-nak „tekintetbe kell vennie a közép-európai államok álláspontját eme átfogó, a kelet-nyugati kapcsolatokat hosszú távra meghatározó szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon” - idézte az ITAR-TASZSZ Zielenecet, aki rámutatott: a szövetség és Oroszország közötti stratégiai partnerség útjainak kutatása független ugyan a NATO bővítésétől, „mégis nemcsak a NATO-tagok számára fontos kérdés, hanem számunkra is, ennélfogva nekünk is aktív részeseivé kell válnunk a tárgyalásoknak”. Japán-EU csúcstalálkozó Tokióban Az Európai Unió és Japán szorosabb politikai együttműködése a fő téma Jacques Santer japán tárgyalásain. Az Európai Unió Bizottságának elnöke tegnap érkezett hatnapos látogatásra Japánba, ahol Hasimoto Rjutaro kormányfővel tárgyal majd. Japán a volt Jugoszlávia újjáépítésére legtöbbet áldozó országok között a harmadik helyen áll és hajlandó további segítségnyújtásra. Az EU - mintegy ellenszolgáltatásként - részt vesz az észak-koreai atomerőművek átállítását célzó programban, hozzájárul a program végrehajtására létrejött KEDO szervezet finanszírozásához. Az ötödik EU-japán csúcstalálkozón emellett az EU- japán árucserével is foglalkoznak majd. Az EU-tagok szélesebb piacnyitást várnak Tokiótól. Tavaly ugyan az európai kivitel a Japánból való behozatalhoz képest háromszoros ütemben bővült, de még így is óriási, 26 milliárd dolláros a japán kereskedelmi mérlegtöbblet a kétoldalú forgalomban. (MTI) Magyar Szó 1996. október 1., kedd Újabb esély A vajdasági érdekeltek a kárpótlási jegyekért részvényt igényelhetnek (Tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. A külföldi alanyi kárpótoltak továbbra is élénk érdeklődést tanúsítanak a magyarországi áramszolgáltató társaságok kárpótlásijegy-részvény csereakciói iránt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. eddig négy társaság részvényét ajánlotta fel a kárpótlásijegy-tulajdonosok számára. Ennek mintegy 20 százalékát, 2,55 milliárd forintnyi részvényt különítettek el a külföldi jegytulajdonosok számára. Becslések szerint a külföldi alanyi kárpótoltak birtokában mintegy 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van. A sajtótájékoztatón megtudtuk, a kárpótlási jegyekért cserébe az ÁPV Rt. az 1996. október 7-étől október 24-éig tartó akciója során felkínálja a dél-dunántúli áramszolgáltató részvényeinek 8 százalékát megtestesítő, egyenként 10 ezer forint névértékű, névre szóló törzs részvényét. A részvénycsere során előnyben részesülnek a határon túli alanyi kárpótoltak. A jelzett időszak alatt 20 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért 3 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű, névre szóló törzsszelvény igényelhető. Az akciót a Határon Túli Magyarok Hivatalának választása alapján többek között az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft. szervezi. A cég a határon túl élő magyarok részvénycserébe való bekapacsolódásának megkönnyítése érdekében információs irodákat hozott létre. A központi információ telefonszáma (36- 1)351-5220. S. P. A vártnál gyorsabb a csapatkivonás Már október végére befejeződhet Lebegy orosz nemzetbiztonsági főtanácsadó és Csernomirgyin kormányfő tárgyalása a csecsenföldi rendezésről Ha a jelenlegi ütemben folytatódik az orosz csapatok kivonása Csecsenföldről, akkor akár már október végére befejeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese jelentette be a csalatkivonás első szakaszának elárultával. Tegnap hajnalban két helyen volt kisebb lövöldözés, de személyi sérülés nem történt, jelenti az MTI. A nyár végi haszavürti megállapodás alapján elsőként azokat az egységeket vonták ki, melyek nem a kaukázusi katonai körzethez tartoznak. A hét végére távoztak a leningrádi, uráli és a volgai katonai körzetekhez tartozó egységek egy gépesített lövészdandár kivételével, amely a hét elején tér vissza a középoroszországi Tver közelében levő eredeti állomáshelyére. Tegnap viszont a kaukázusi katonai körzethez tartozó egységek kezdték meg a távozást, így a majkopi 131-es gépesített lövészdandár, majd a Kabard- és Balkarföldön állomásozó 135-ös dandár. Egyelőre maradnak még a Groznij melletti hankalai orosz támaszpontot őrző ejtőernyős csapatok. A két éve kezdődött, több tízezer halálos és sebesült áldozatot követelő háborúnak véget vető haszavürti megállapodás a csapatkivonás mellett a fogolycseréről is rendelkezik, amely szintén zajlik Csecsenföldön. A hét elején várhatóan a koalíciós kormányról folytat tárgyalásokat Moszkvában Zelimhan Jandarbijev. A szeparatisták vezetője csecsen források szerint találkozik Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel is. A csecsenföldi rendezésről, ezen belül az orosz csapatok kivonásáról, valamint a grozniji koalíciós kormány megalkotásáról tárgyalt tegnap Moszkvában Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel. Az egyórás megbeszélés részletei nem váltak ismertté. Orosz kormányforrások szerint Lebegy tájékoztatta Csernomirgyint a szeparatisták vezérével tervezett hét eleji találkozójának előkészületéről Az előzetes értesülések szerint a hét első felében látogat Moszkvába Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető. Újabb észak-koreai behatoló lelövése A dél-koreai hadsereg katonái tegnap egy újabb észak-koreai behatolót lőttek agyon. Ezzel 22-re emelkedett azoknak az állítólagos északkoreai ügynököknek a száma, akik életüket vesztették azóta, hogy tengeralattjárójuk a hónap elején megfeneklett a dél-koreai partoknál - jelentette a Reuter a dél-koreai védelmi minisztérium egy tisztjére hivatkozva. A feltételezések szerint hárman még szökésben vannak. Egyéni kárpótlást kaphatnak a németek? Csehországi politikai vitafórum álláspontja A csehországi németeket - mint közösséget - a hatályos törvények szerint nem lehet kárpótolni a második világháború után elkobzott vagyonukért, mert a kárpótlási törvény visszamenőleges határideje 1948. február 25-e. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a németek egyéni kérelem alapján mégis vagyoni kárpótlást kapjanak, amennyiben be tudják bizonyítani, hogy korábban nem fejtettek ki Csehszlovákia-ellenes tevékenységet, s így a beneši dekrétumok alapján az 1945 és 1948 között őket ért vagyonelkobzás jogsértés volt, jelenti az MTI. Egyebek között erre az álláspontra jutottak annak a szakmai és politikai vitafórumnak a résztvevői, amelyet a hét végén tartott Lumperkben a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Közössége, a cseh kormány nemzetiségi tanácsa és az olmützi Palacky Egyetem jogi kara. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenleg hatályban levő cseh kárpótlási törvény, éppen az említett határidő miatt, kizárja a kárpótlásból a német kisebbség tagjait, akiknek vagyonát szinte kivétel nélkül 1948 előtt kobozták el a hírhedt benesi dekrétumok alapján. Ezt diszkriminációnak lehet tekinteni, mert ezek a személyek később csehszlovák állampolgárságot kaptak, tehát az akkori hatóságok is elismerték, hogy nem vétettek a csehszlovák állam ellen. Mivel a kárpótlási törvényt már nem lehet módosítani, a németeknek egyéni úton kellene kérelmezniük a vagyoni kárpótlást. Szintén csehországi hír, hogy az egykori Csehszlovákia kommunista börtöneiben 1948 és 1968 között legalább 2127 személy halt meg. Egyebek közt ez derült ki abból a tényanyagból, amit a prágai „kommunizmus bűntetteit vizsgáló és dokumentáló hivatal” gyűjtött össze. A hivatal szóvivője, Tomás Hornor közölte: ezek az adatok egytől egyig hitelesek, tehát a régi rendszer által is dokumentált esetekről van szó. Azt egyelőre csak becsülni lehet, hogy a börtönökben hány olyan személy halt meg, akinek halálát az akkori illetékes szervek bármilyen oknál fogva is nem tartották szükségesnek hivatalosan jegyzékbe venni. A korabeli dokumentáció szerint majdnem 600 személy szívbetegségben, 250 személy balesetek következtében halt meg, míg 160 ember öngyilkosságot követett el. Hornor szerint valószínű, hogy számos esetben a halál valódi oka kínzás, sőt egyértelmű gyilkosság volt.