Magyar Szó, 1996. október (53. évfolyam, 232-258. szám)

1996-10-01 / 232. szám

2 KÜLPOLITIKA Nyilvános botozás Kötelező a szakállnövesztés­­ A Kabult elfoglaló tálibok bevezették az iszlám törvénykezést­­ Már negyedmillió lakos menekült el a fővárosból (Hírösszefoglaló) Az afgán főváros lakosságának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember menekült már el az „iszlám törvénykezés­től”, a seriától félve, melyet a fővárost pénteken elfoglaló tá­libok vezettek be - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az orosz hírügynökség jelentése szerint a seriának máris érvényt sze­reznek: Kabulban négy nőt vertek meg nyilvánosan, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú elő­írásainak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvános helyen teljesen el kell fedniük ma­gukat. A leányiskolákat bezárták. Mohammad Rabbani, a tálibok ve­zetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az iszlám elismeri a nők okta­tásának jogát, az azonban nem vilá­gos, hogy mi lesz a női tanárokkal, orvosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig sokkal nagyobb szabadságot élveztek, mint vidéken. Az AFP francia hírügynökség szerint Kabulban olyan hírek kerin­genek, hogy a tolvajok kezét levág­ják, de ezt az információt még nem erősítették meg. Annyi azonban bi­zonyos, hogy minden kábítószert és alkoholt betiltottak, s a kábítószer­­fogyasztókat és a házasságtörőket megkövezik. A tálibok elrendelték azt is, hogy a hadsereg tagjai és a közintézmények alkalmazottai nö­vesszenek szakállt. Az érintettek másfél hónapot kapnak szakálluk megnövesztésére, s azt később sem vághatják le. A szakállnövesztés Mo­hammed prófétától származó ha­gyomány, amely a Koránban is megfogalmazódik, s emiatt „teljes mértékesen tiszteletben kell tartani”.­­ Aki megsérti a rendelkezést, ko­moly büntetést kap - közölte a ka­­buli rádió, de nem részletezte, mi­lyen fenyítést szánnak a bűnösök­nek. Közben a tálibok bejelentették, hogy tovább folyósítják a fizetést minden nőnek, akit vallási okokból mozdítottak el állásából. Erről leg­főbb vezetőjük, Mohammed Omár adott ki rendeletet tegnap a mozga­lom főhadiszállásán, Kandahár vá­rosában. Rendeletét a Pakisztánban működő afgán AIP hírügynökség is­mertette. A tálibok, akik az iszlámot akar­ják az államélet alapjává tenni, az ország területének háromnegyedét tartják ellenőrzésük alatt. A főváros elfoglalása után kitiltották a nőket a munkahelyekről, és meghagyták nekik, hogy elfátyolozva lépjenek ki az utcára. A tálib vezető tegnapi rendelete nem tér ki arra, hogy az elbocsátott nők még meddig kapják kézhez fi­zetésüket. A TÁLIB CSAPATOK FOLYTATTÁK AZ ELŐNYOMULÁST Az afganisztáni tálib egységek el­foglalták az Ahmad Sah Maszud ka­tonai vezető székhelyének számító Dzsebulusz-Sziráj városát és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pandzsir-völgy felé — közöl­ték tegnap segélyszervezetek dolgo­zói. A Reuter jelentése szerint a táli­bok valamivel vasárnap éjfél után, háromórás tűzharcban foglalták el a Kabultól 75 kilométerre északra lé­vő várost. A segélyszervezetek alkal­mazottai azt is elmondták, hogy a Korán-tanulók a városban volt kor­mánytagok után kutatnak, de azok túlnyomó többsége már elmenekült, ugyanakkor kivégezték Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnök egyik parancsnokát. A tálibok a Pandzsir-völgyben egészen Gulba­­har városáig jutottak, és elérték a hadászati jelentőségű Szalang-há­­gót. Vasárnap este - hároméves szü­net után­­ ismét megindult az áram­szolgáltatás Kabulban, mivel a táli­bok ellenőrzésük alatt tartják Szara­bi városát, ahol az ország legtöbb erőműve található. A tálibok vasárnap megismétel­ték az elűzött kormány vezetőinek szóló amnesztiaajánlatukat. Mo­hammad Omár mollah, tálib vallási vezető mindamellett nyilatkozatá­ban a büntellenség feltételéül szabta az állami vagyon visszaszolgáltatá­sát. RABBANI TOVÁBBRA IS TÖRVÉNYES ELNÖKNEK TEKINTI MAGÁT Burhanuddin Rabbani afgán el­nök kijelentette egy tegnap közölt nyilatkozatában, hogy bár ellenségei elűzték Kabulból, továbbra is törvé­nyes elnöknek tekinti magát és ha­zája „felszabadítására” készül. A Londonban megjelenő As-Sark al- Auszat című arab nyelvű lapnak adott nyilatkozatában Pakisztánt vá­dolta a tálib­­invázió megszervezésé­vel. Abdul Rasid Dosztum tábornok, az észak-afganisztáni területeket el­lenőrző fegyveres erők parancsnoka vasárnap elvetette a tálib kormány elismerését. „Nem ismerjük el a tálibok (kor­mányát)” - mondta Mohammed Ju­­szef, a Dosztum tábornok vezette Dzsumbis-i-Milli (Népi Szövetség) párt szóvivője. „Ha kormányt akar­nak alakítani, akkor kérniük kell a tanácsunkat” - tette hozzá. A vakhitűektől idegenkedő Dosz­tum csapatai több észak-afganisztáni tartományt ellenőriznek, de mindmá­ig tisztes távolságban tartották magu­kat a Burhanuddin Rabbani elnököt támogató, pénteken elűzött kormány és a tálibok összecsapásaitól. Az afgán főváros győzelemittas fanatikus tálib urai vasárnap beje­lentették, hogy nem engedélyezik az iszlám gyászszertartást Nadzsibullah kivégzett volt elnök emlékére. A ka­­buli rádió Iszlámábádban feljegyzett közleménye szerint „nem mondható namaz-i- dzsanaza, vagyis búcsúima Nadzsibullah lelki üdvéért, mivel az elhunyt ártatlan afgánok kommu­nista gyilkosa volt”. A Kabult elfoglaló fanatikus mu­zulmán tálibok még pénteken kivé­gezték Nadzsibullahot és fivérét, va­lamint két szárnysegédjét. Nadzsi­bullah és testvére, Sanpur véres hul­lája két napon át lógott lámpavason az elnöki palota előtti téren. A holt­testeket ezután titokban egy kórház­ba vitték. Az új kormány nem közöl­te, hogy mi legyen a két férfi földi maradványaival. NATO-BŐVÍTÉS Messze még a megállapodás Moszkvával William Perry amerikai védelmi miniszter nyilatkozata William Perry amerikai védel­mi miniszter vasárnap, Wa­shingtonba hazatérőben meg­állapította, hogy a NATO és Oroszország még messze van a NATO-bővítés körüli vitájá­nak rendezésétől, habár a szö­vetség védelmi miniszterei kedvező benyomást szereztek új orosz kollégájukról, Igor R­ogyionovról minapi első ta­lálkozásuk alkalmával, jelenti az MTI. A repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatában Perry méltányolta Rogyionov bergeni kijelentését, amely szerint Moszkva akkor is foly­tatja az együttműködést a NATO- val, ha a soraiba invitálja néhány volt szövetségesét, nem törődve til­takozásával. Ám a Pentagon irányí­tója tudatában van annak, hogy Bo­risz Jelcin orosz elnök és külügymi­nisztere, Jevgenyij Primakov kemé­nyebb álláspontot foglal el a NATO- bővítés ügyében. Perry úgy vélte, hogy ők szabályos biztonsági szerző­désre törekszenek a NATO-val, s addig nem hajlandók azt megkötni, amíg a NATO-bővítés kimenetele tekintetében elfogadható megoldást nem kínálnak számukra. ,A politikai probléma koránt sincs rendezve” - mutatott rá Perry, hozzátéve: Rogyionával Norvégiá­ban „még csak nem is tárgyaltak ar­ról, miképpen juthatnának politikai megoldásra”. A két védelmi minisz­ter azonban október 16-án Moszk­vában, majd decemberben Was­hingtonban beható eszmecseréket folytat - írta az AP. A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok is részt ve­hessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. Jó­zef Zielenec, aki a New York-i ENSZ-közgyűlésre utazott, még va­sárnap Prágában kifejtette: a NA­TO- tagjelölteket nem szabad kire­­keszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészí­téséből. A NATO-nak „tekintetbe kell vennie a közép-európai államok ál­láspontját eme átfogó, a kelet-nyu­gati kapcsolatokat hosszú távra meghatározó szerződés megkötésé­re irányuló tárgyalásokon” - idézte az ITAR-TASZSZ Zielenecet, aki rá­mutatott: a szövetség és Oroszor­szág közötti stratégiai partnerség út­jainak kutatása független ugyan a NATO bővítésétől, „mégis nemcsak a NATO-tagok számára fontos kér­dés, hanem számunkra is, ennélfog­va nekünk is aktív részeseivé kell válnunk a tárgyalásoknak”. Japán-EU csúcstalálkozó Tokióban Az Európai Unió és Japán szoro­sabb politikai együttműködése a fő téma Jacques Santer japán tárgyalá­sain. Az Európai Unió Bizottságá­nak elnöke tegnap érkezett hatna­pos látogatásra Japánba, ahol Hasi­­moto Rjutaro kormányfővel tárgyal majd. Japán a volt Jugoszlávia újjá­építésére legtöbbet áldozó országok között a harmadik helyen áll és haj­landó további segítségnyújtásra. Az EU - mintegy ellenszolgáltatásként­­ - részt vesz az észak-koreai atom­erőművek átállítását célzó program­ban, hozzájárul a program végre­hajtására létrejött KEDO szervezet finanszírozásához. Az ötödik EU-ja­­pán csúcstalálkozón emellett az EU- japán árucserével is foglalkoznak majd. Az EU-tagok szélesebb piac­nyitást várnak Tokiótól. Tavaly ugyan az európai kivitel a Japánból való behozatalhoz képest háromszo­ros ütemben bővült, de még így is óriási, 26 milliárd dolláros a japán kereskedelmi mérlegtöbblet a kétol­dalú forgalomban. (MTI) Magyar Szó 1996. október 1., kedd Újabb esély A vajdasági érdekeltek a kárpótlási jegyekért részvényt igényelhetnek (Tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. A külföldi alanyi kárpótoltak to­vábbra is élénk érdeklődést tanúsí­tanak a magyarországi áramszolgál­tató társaságok kárpótlásijegy-rész­­vény csereakciói iránt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. eddig négy társaság részvényét ajánlotta fel a kárpótlásijegy-tulaj­­donosok számára. Ennek mintegy 20 százalékát, 2,55 milliárd forint­nyi részvényt különítettek el a kül­földi jegytulajdonosok számára. Becslések szerint a külföldi alanyi kárpótoltak birtokában mintegy 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van. A sajtótájékoztatón megtudtuk, a kárpótlási jegyekért cserébe az ÁPV Rt. az 1996. október 7-étől október 24-éig tartó akciója során felkínálja a dél-dunántúli áramszolgáltató részvényeinek 8 százalékát megtes­tesítő, egyenként 10 ezer forint név­értékű, névre szóló törzs részvényét. A részvénycsere során előnyben ré­szesülnek a határon túli alanyi kár­pótoltak. A jelzett időszak alatt 20 ezer forint összcímletértékű kárpót­lási jegyért 3 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű, névre szóló törzsszelvény igényelhető. Az akciót a Határon Túli Magya­rok Hivatalának választása alapján többek között az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft. szervezi. A cég a határon túl élő magyarok részvény­­cserébe való bekapacsolódásának megkönnyítése érdekében informá­ciós irodákat hozott létre. A közpon­ti információ telefonszáma (36- 1)351-5220. S. P. A vártnál gyorsabb a csapatkivonás Már október végére befejeződhet­­ Lebegy orosz nemzetbiztonsági főtanácsadó és Csernomirgyin kormányfő tárgyalása a csecsenföldi rendezésről Ha a jelenlegi ütemben folyta­tódik az orosz csapatok kivo­nása Csecsenföldről, akkor akár már október végére befe­jeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese jelentette be a csa­­latkivonás első szakaszának elárultával. Tegnap hajnal­ban két helyen volt kisebb lö­völdözés, de személyi sérülés nem történt, jelenti az MTI. A nyár végi haszavürti megálla­podás alapján elsőként azokat az egységeket vonták ki, melyek nem a kaukázusi katonai körzethez tartoz­nak. A hét végére távoztak a lenin­­grádi, uráli és a volgai katonai kör­zetekhez tartozó egységek egy gépe­sített lövészdandár kivételével, amely a hét elején tér vissza a közép­­oroszországi Tver közelében levő eredeti állomáshelyére. Tegnap viszont a kaukázusi kato­nai körzethez tartozó egységek kezdték meg a távozást, így a maj­­kopi 131-es gépesített lövészdandár, majd a Kabard- és Balkarföldön ál­lomásozó 135-ös dandár. Egyelőre maradnak még a Groznij melletti hankalai orosz támaszpontot őrző ejtőernyős csapatok. A két éve kezdődött, több tízezer halálos és sebesült áldozatot követe­lő háborúnak véget vető haszavürti megállapodás a csapatkivonás mel­lett a fogolycseréről is rendelkezik, amely szintén zajlik Csecsenföldön. A hét elején várhatóan a koalíciós kormányról folytat tárgyalásokat Moszkvában Zelimhan Jandarbijev. A szeparatisták vezetője csecsen for­rások szerint találkozik Viktor Cser­nomirgyin orosz kormányfővel is. A csecsenföldi rendezésről, ezen belül az orosz csapatok kivonásáról, valamint a grozniji koalíciós kor­mány megalkotásáról tárgyalt teg­nap Moszkvában Alekszandr Le­begy, a nemzetbiztonsági tanács tit­kára Viktor Csernomirgyin minisz­terelnökkel. Az egyórás megbeszélés részletei nem váltak ismertté. Orosz kor­mányforrások szerint Lebegy tájé­koztatta Csernomirgyint a szepara­tisták vezérével tervezett hét eleji ta­lálkozójának előkészületéről Az elő­zetes értesülések szerint a hét első felében látogat Moszkvába Zelim­han Jandarbijev csecsen vezető. Újabb észak-koreai behatoló lelövése A dél-koreai hadsereg katonái tegnap egy újabb észak-koreai beha­tolót lőttek agyon. Ezzel 22-re emel­kedett azoknak az állítólagos észak­koreai ügynököknek a száma, akik életüket vesztették azóta, hogy ten­geralattjárójuk a hónap elején meg­feneklett a dél-koreai partoknál - je­lentette a Reuter a dél-koreai védel­mi minisztérium egy tisztjére hivat­kozva. A feltételezések szerint hárman még szökésben vannak. Egyéni kárpótlást kaphatnak a németek? Csehországi politikai vitafórum álláspontja A csehországi németeket - mint közösséget - a hatályos törvények szerint nem lehet kárpótolni a második világhá­ború után elkobzott vagyonu­kért, mert a kárpótlási törvény visszamenőleges határideje 1948. február 25-e. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a németek egyéni kérelem alap­ján mégis vagyoni kárpótlást kapjanak, amennyiben be tud­ják bizonyítani, hogy koráb­ban nem fejtettek ki Csehszlo­­vákia-ellenes tevékenységet, s így a beneši dekrétumok alapján az 1945 és 1948 között őket ért vagyonelkobzás jog­sértés volt, jelenti az MTI. Egyebek között erre az álláspont­ra jutottak annak a szakmai és poli­tikai vitafórumnak a résztvevői, amelyet a hét végén tartott Lum­­perkben a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Közös­sége, a cseh kormány nemzetiségi tanácsa és az olmützi Palacky Egye­tem jogi kara. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy a jelenleg hatályban levő cseh kárpótlási törvény, éppen az említett határidő miatt, kizárja a kárpótlásból a német kisebbség tag­jait, akiknek vagyonát szinte kivétel nélkül 1948 előtt kobozták el a hír­hedt benesi dekrétumok alapján. Ezt diszkriminációnak lehet tekinte­ni, mert ezek a személyek később csehszlovák állampolgárságot kap­tak, tehát az akkori hatóságok is el­ismerték, hogy nem vétettek a cseh­szlovák állam ellen. Mivel a kárpót­lási törvényt már nem lehet módo­sítani, a németeknek egyéni úton kellene kérelmezniük a vagyoni kár­pótlást. Szintén csehországi hír, hogy az egykori Csehszlovákia kommunista börtöneiben 1948 és 1968 között le­galább 2127 személy halt meg. Egyebek közt ez derült ki abból a tényanyagból, amit a prágai „kom­munizmus bűntetteit vizsgáló és do­kumentáló hivatal” gyűjtött össze. A hivatal szóvivője, Tom­ás Hor­­nor közölte: ezek az adatok egytől egyig hitelesek, tehát a régi rend­szer által is dokumentált esetekről van szó. Azt egyelőre csak becsülni lehet, hogy a börtönökben hány olyan személy halt meg, akinek ha­lálát az akkori illetékes szervek bár­milyen oknál fogva is nem tartották szükségesnek hivatalosan jegyzékbe venni. A korabeli dokumentáció szerint majdnem 600 személy szívbetegség­ben, 250 személy balesetek követ­keztében halt meg, míg 160 ember öngyilkosságot követett el. Hornor szerint valószínű, hogy számos eset­ben a halál valódi oka kínzás, sőt egyértelmű gyilkosság volt.

Next