Magyar Szó, 1996. december (53. évfolym, 283-306. szám)
1996-12-03 / 283. szám
lib Lili. évf., 283. (17600.) szám KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1996. december 3. kedd Ára 2 dinár Cselekedni ds mikor a Vajdasági Magyar ÁM Értelmiségi Fórumon való I -S. részvételre invitáló felhívást elolvastam, megpróbáltam elképzelni, hogyan fér majd be annyi ember a zentai művelődési ház nagytermébe. Sajnos, az Eugen széksorai ennek ellenére igencsak foghíjasak voltak. Senki sem kényszerült arra, hogy az előcsarnokban ácsorogva kísérje figyelemmel az eseményeket, bár a délutáni órákban, amikor még kevesebben ültek a széksorokban, igen sokan inkább az előcsarnokban tartózkodtak, már csak azért is, mert kiválóan lehetett hallani a teremben elhangzó beszédet, de lazábban lehetett viselkedni. Ott szinte családias volt a hangulat. A teremben nem. Igen nehezen terelődtek a cslgok a szervezők elképzelése szerinti mederbe, reményünk szerint ugyanis ez az értelmiségi fórum mérföldkő kellene hogy legyen, gyökeres változást kellene hogy hozzon az eddigi hozzáállásban. A hozzáértők azt mondják, hogy az érdekek, vélemények pluralizmusa, a szabad gondolatkifejtés mindig jót hoz. A legátkosabb - valaki ezt fejtegette is - az elefántcsonttoronyba való zárkózás, amire különösen a társadalom értelmiségi része hajlamos, a kisebbségek értelmisége talán még inkább, okkal és, ok nélkül. A Vajdasági Magyar Értelmiségi Fórumon is érezhető volt az elkülönülés, de azért szerencsére - noha túlnyomórészt inkább elváró hangnemben - a cselekvésre való ösztönzés is kifejezésre jutott. Nyilvánvaló, hogy éppen ezt kell szorgalmazni, a sok esetben rengeteg okos gondolatot is felvető elméleti értekezések helyett. Erre utaltak azok, akik közoktatásunk egyre kétségbeejtőbb helyzetéről szóltak, vagy intézményeink foghíjasságáról, a sok mindent kiszolgáló sajtónkról, politikai és érdekmegosztottságunkról, az egyházi szervezeteinkhez, intézményeinkhez való felemás viszonyulásról. A honi értelmiségünk utánpótlásáról, a külföldre távozottakhoz való viszonyulásunkról, az autonómiánkról, a Magyar Köztársaság határon túli kisebbségpolitikájáról beszéltek. Cselekvésre való ösztönzés és az ebben való részvétel nélkül eleve kudarcra van ítélve a Vajdasági Magyar Értelmiségi Fórum minden programajánlata. A kudarc pedig - mivel több értékelés szerint ez a megmozdulás is vagy fél évtizedet késik - igencsak felgyorsítaná nemzeti tudatunk és létünk elsorvadását, a többségi tengerbe való teljes beolvadást.Az értelmiségi fórumon részt vevők többsége színt vallott. •AJL Nagy baj azonban, hogy nagyon sokan távol maradtak, pedig ahhoz, hogy a felvázolt gondok, problémák megoldódjanak, a kiváló ötletek programokba foglalva megvalósuljanak, minden magyar értelmiségire szükség lenne. Nem soroljuk fel, hogy melyik réteghez tartozó értelmiségiek hiányoztak, mert, sajnos, igen hosszú lenne a lista. De még kétségbeejtőbb lesz a helyzetünk, ha ezek az emberek közömbösek maradnának mindaz iránt, ami ott Zentán felvetődött és amit tartományszerte mint mindennapos feladatot kell majd megoldani. Ha mindinkább elhaló falvaink, beolvadó városaink műszaki és humán értelmiségének egy része továbbra is érzéketlen marad a nemzeti identitástudat iránt, a Vajdasági Magyar Értelmiségi Fórum programjavaslata pusztába kiáltott szó vagy inkább végveszélyt jelző sikoly marad. Lesz-e ereje értelmiségünknek ahhoz, hogy ez másként legyen? A választ a 7.éntát követő időszak első hónapjaiban már sejteni lehet. LAJBER György mmmmmm®___________________ Lanyhul az orosz ellenzés? A NATO tervbe vett keleti kibővítése dominált a tegnap kezdődött lisszaboni EBESZ-csúcstalálkozó első napján Megállapodás az európai haderőcsökkentési szerződés módosításáról Lisszabonban tegnap reggel António Guterres portugál miniszterelnök rövid üdvözlő beszédével megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 5. csúcsértekezlete, amely elsősorban a XXI. századi Európa biztonsági modelljének körvonalazására összpontosítja figyelmét. Mint diplomáciai körökből már korábban kiszivárgott, az erről szóló dokumentum aligha tesz említést a NATO keleti irányú bővítéséről. A tanácskozáson az EBESZ 55 tagállamának állam-, illetve kormányfői vesznek részt, kivéve Jugoszláviát, amelynek tagságát a szervezet felfüggesztette. Bosznia-Hercegovinát a háromtagú elnökség képviseli. Borisz Jelcin orosz államfő betegsége, Bill Clinton amerikai elnök egyéb irányú elfoglaltsága miatt maradt távol. A tagországok - az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada - mellett magas szinten képviseltetik magukat az EBESZ együttműködő partnerei: a Koreai Köztársaság és Japán, illetve a mediterrán együttműködő partner Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. Ugyancsak jelen vannak az európai és euroatlanti nemzetközi szervezetek és számos úgynevezett nem kormányszerv. A portugál fővárosban a kulturális központ rózsaszín márványfalai között s a plenáris találkozók mellett sor kerül számos kétoldalú tárgyalásra is. Oroszország továbbia is keményen ellenzi a NATO kelet irányú bővítését, azt, hogy a NATO katonai gépezete közelítsen az Oroszországi Föderáció határaihoz - hangsúlyozta a csúcsértekezleten Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő. A szívműtéte után lábadozó Jelcin elnök nevében szóló Csernomirgyin hangsúlyozta: tény, hogy Moszkvának nem áll módjában vétót emelni a NATO bővítése ellen, de azt sem tilthatja meg senki, hogy Oroszország „védekezzen a biztonságát veszélyeztető fejlemények ellen”. Hangsúlyozta: ha a közös cél a békés Európa, akkor e célt nem szolgálhatja a katonai tömbök bővítése. (Folytatása a 3. oldalon) Elnapolták a köztársasági parlament ülését Dragán Tomic, a köztársasági parlament elnöke elhalasztotta a parlament idei második rendes ülésszakának első ülését, amelyet ma 10 órai kezdettel kellett volna megtartaniuk. A halasztásra azért volt szükség, mert az illetékes köztársasági bizottságok ismert okokból nem tudták megvitatni a köztársasági kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat Az újabb ülés összehívása előtt a bizottságoknak meg kell vitatniuk az említett anyagokat, az ülés megtartásának időpontjáról pedig idejekorán tájékoztatják a képviselőket. (Tanjug) Aggasztó fenyegetések Carl Bildt figyelmezteti Belgrádot Szerbiának el kell fogadnia a demokráciát és tartózkodnia kell a fenyegetéstől, hogy erőszakkal veri le a Slobodan Milošević elnök elleni tömeges tüntetéseket - jelentette ki tegnap Carl Bildt nemzetközi főmegbízott. Az EBESZ csúcstalálkozóján kiadott közlemény szerint Bildt mélységes aggodalmát fejezte ki a jugoszláviai válság miatt, mert az kihatással ehet a volt Jugoszlávia területeitek stabilizálására irányuló törekvésekre. ,,A térség hosszú távú stabilitása érdekében sürgősen haladást kellene elérni Szerbiában a radikális politikai és gazdasági reformok terén, amelyek demokratikus társadalmi berendezést és szabad gazdaságot eredményeznének” - hangsúlyozta Bildt. „Ha Szerbia el akarja kerülni az egyre rosszabbodó válságot, erre az útra kell térnie.” Bildt szerint az erőszakkal való fenyegetés aggasztó és arra utal, hogy Milosevic ugyanahhoz az eszközhöz nyúl, mint 1991-ben. „Ha a hatóságok erőszakkal próbálnának véget vetni a tiltakozásnak, az tragikusan elmélyítené a szakadékot a belgrádi rezsim és a nemzetközi közösség között” - hangsúlyozta Carl Bildt. (Beta, Reuter) Legalább 15 ezer belgrádi egyetemista gyűlt össze a hó és nagyon hideg időjárás ellenére, hogy tiltakozásuk jeléül ismét felvonuljanak a főváros utcáin. Az egyetemisták 12 órakor gyülekeztek a Bölcsészettudományi Kar épülete előtt, ahol Hari Stainer, a Vreme újságírója, Bane Vidaković színész, Duško Kovarevic író és Vladeta Jankovic, a Filológiai Kar tanára beszélt hozzájuk. Az egyetemista tiltakozás kezdeményezőbizottságának tagjai kijelentették, nem félnek a városi rendőrség vasárnapi fenyegetésétől, és elítélték Dragán Tomiénak, a köztársasági parlament elnökének nyilatkozatát, amelyben a tüntetéseket profasisztának nevezte. Azt üzenték Tomicnak, örülnek, hogy aggódik értük, de feltették a kérdést, hol volt akkor, amikor a rendszer, amelyet ő is képvisel, Vukovárra és más harcterekre küldte a fiatalokat. Éppúgy, mint a korábbi napokban, az egyetemisták 13 óra körül elindultak békés felvonulásukra a város utcáin. Követelték egy köztársasági bizottság megalakítását részarányos alapon, amely tárgyilagosan megállapítaná a választások második fordulójának eredményeit. Követelték ezenkívül Dragutin Velickovicnak, a belgrádi egyetem rektorának, valamint Vojin Durdevic egyetemista prorektornak a leváltását. Dusan Kovarevic író azt mondta az egyetemistáknak, ők Szerbia utolsó reménye. „Mindent megtehetnek, de Szerbia jövendő értelmiségét nem tartóztathatják le. Ne engedjétek meg, hogy a rezsim harmadszor is janicsárokká tegye az egyetemistákat, mint ahogy azt megtette 1968-ban és 1992- ben. Ötven év alatt a kommunista rendszer több embert tett janicsárrá, mint a törökök 500 év alatt” - mondta. Vladeta Jankovic, a Filológiai Kar tanára azt üzente: „Ha megijedünk, megingunk, akkor vége van mindennek." Hangsúlyozta, hogy Slobodan Milošević 1992-ben azt ígérte az egyetemistáknak, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a történyeket, a demokratikus szabadságot, és hogy a parlamenti üléseket egyenes adásban közvetítik. „Milosevic tönkretett mindent, amihez csak hozzányúlt. Elveszítette a háborút és minden szerb földet, tönkretette a gazdaságot, az egészségügyet, az oktatásügyet, befeketítette Szerbia nevét, a legrosszabb azonban az, hogy elüldözte a társadalom leghaladóbb és legintelligensebb erőit. Szerbia nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen benneteket. Titeket nem adunk.” (Folytatása a 4. oldalon) BELGRÁDI TILTAKOZÁS „Ha megijedünk, vége mindennek” Újabb egyetemistatüntetés a fővárosban - A rendőrség nem avatkozott be A JÖVŐ KEDDEN A Polgárok Tanácsának alakuló ülése A szövetségi parlament Polgárok Tanácsának alakuló ülése kedden, december 10-én lesz, közölte tegnap Radoman Božović elnök kabinetje. Az ülésen az ügyrend értelmében hitelesítik a képviselők mandátumát és megválasztják a tanács új elnökét. Radoman Božović eddigi elnök őszintén megköszönte a parlament képviselőinek és a szövetségi kormánynak az eddigi együttműködést, a nemrégiben megtartott választásokon megválasztott szövetségi képviselőknek pedig sok sikert kívánt jövőbeli munkájukhoz. (Beta) KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Kezdődik a 7. forduló A nyertesek listája a 14. oldalon Hógolyós tüntetés Több tízezren vonultak fel a figyelmeztetések ellenére A belgrádiak 13. napja tartó tiltakozása tegnap 15 órakor kezdődött. Több tízezer ember indult el hóesésben a város főbb utcáin. A menetoszlop élén lányok álltak, akik virágot vittek. A tüntetők egy nagy táblát vittek az Együtt felirattal. Egyes becslések szerint többen voltak, mint vasárnap, habár a fővárosi rendőrség figyelmeztetett arra, hogy többé nem lesz toleráns. A tüntetők tegnap is megálltak a köztársasági parlament épülete előtt, ahol elmarasztaló jelszavakat kiáltoztak Dragán Tomic parlamenti elnök számlájára, aki vasárnap az állami televízióban a fasisztákkal hasonlította össze a tüntetőket. A tiltakozók azt kiáltozták: „Tolvajok, tolvajok”, „Vörös banda”. Velük voltak Vuk Draskovic, Zoran Dinđić és Vesna Pesic, az Együtt koalíció vezetői. Több tízezer polgár vonult el a városi képviselő-testület, a köztársasági parlament és a Borba épülete előtt a Terazijéig. A városi képviselő-testület és az állami Borba épületét tojással, hógolyókkal dobálták, és vörös festékkel öntötték le. Az utcákon nem volt több rendőr a szokásosnál, a közlekedést leállították, éppúgy, mint az előző napokban. A tiltakozás a szokásos helyen, a Demokrata Párt székhelye előtt zárult, ahol az Együtt koalíció vezetői beszéltek az egybegyűltekhez. (Beta) (További jelentéseink a 16. oldalon) Délelőtt borús idő, hóesés, délután kiderül Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon .*• *S- Kinek az oldalán áll Amerika ? □ Magas szintű hallgatás a szerbiai tüntetésekről - Washingtoni tudósítónk jelentése a 3. oldalon Pólusok és stratégia □ Összefoglaló a Vajdasági Magyar Értelmiségi Fórumról - 9. oldal mmm