Magyar Szó, 1996. december (53. évfolym, 283-306. szám)

1996-12-03 / 283. szám

lib Lili. évf., 283. (17600.) szám KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1996. december 3. kedd Ára 2 dinár Cselekedni ds mikor a Vajdasági Magyar ÁM Értelmiségi Fórumon való I -S. részvételre invitáló felhívást elolvastam, megpróbáltam elképzel­ni, hogyan fér majd be annyi ember a zentai művelődési ház nagytermé­be. Sajnos, az Eugen széksorai ennek ellenére igencsak foghíjasak voltak. Senki sem kényszerült arra, hogy az előcsarnokban ácsorogva kísérje fi­gyelemmel az eseményeket, bár a dél­utáni órákban, amikor még keveseb­ben ültek a széksorokban, igen sokan inkább az előcsarnokban tartózkod­tak, már csak azért is, mert kiválóan lehetett hallani a teremben elhangzó beszédet, de lazábban lehetett visel­kedni. Ott szinte családias volt a hangulat. A teremben nem. Igen ne­hezen terelődtek a cslgok a szervezők elképzelése szerinti mederbe, remé­nyünk szerint ugyanis ez az értelmi­ségi fórum mérföldkő kellene hogy le­gyen, gyökeres változást kellene hogy hozzon az eddigi hozzáállásban. A hozzáértők azt mondják, hogy az ér­dekek, vélemények pluralizmusa, a szabad gondolatkifejtés mindig jót hoz. A legátkosabb - valaki ezt fejte­gette is - az elefántcsonttoronyba va­ló zárkózás, amire különösen a tár­sadalom értelmiségi része hajlamos, a kisebbségek értelmisége talán még inkább, okkal és, ok nélkül. A Vajda­sági Magyar Értelmiségi Fórumon is érezhető volt az elkülönülés, de azért szerencsére - noha túlnyomórészt in­kább elváró hangnemben - a cselek­vésre való ösztönzés is kifejezésre ju­tott. Nyilvánvaló, hogy éppen ezt kell szorgalmazni, a sok esetben rengeteg okos gondolatot is felvető elméleti ér­tekezések helyett. Erre utaltak azok, akik közoktatásunk egyre kétségbeej­­tőbb helyzetéről szóltak, vagy intéz­ményeink foghíjasságáról, a sok min­dent kiszolgáló sajtónkról, politikai és érdekmegosztottságunkról, az egy­házi szervezeteinkhez, intézménye­inkhez való felemás viszonyulásról. A honi értelmiségünk utánpótlásáról, a külföldre távozottakhoz való viszo­nyulásunkról, az autonómiánkról, a Magyar Köztársaság határon túli kisebbségpolitikájáról beszéltek. Cselekvésre való ösztönzés és az ebben való részvétel nélkül eleve ku­darcra van ítélve a Vajdasági Ma­gyar Értelmiségi Fórum minden programajánlata. A kudarc pedig - mivel több értékelés szerint ez a meg­mozdulás is vagy fél évtizedet késik - igencsak felgyorsítaná nemzeti tuda­tunk és létünk elsorvadását, a több­ségi tengerbe való teljes beolvadást.­­A­z értelmiségi fórumon részt­­­­ vevők többsége színt vallott. •A­­JL Nagy baj azonban, hogy na­gyon sokan távol maradtak, pedig ahhoz, hogy a felvázolt gondok, prob­lémák megoldódjanak, a kiváló ötle­tek programokba foglalva megvaló­suljanak, minden magyar értelmisé­gire szükség lenne. Nem soroljuk fel, hogy melyik réteghez tartozó értelmi­ségiek hiányoztak, mert, sajnos, igen ho­sszú lenne a lista. De még kétség­­beejtőbb lesz a helyzetünk, ha ezek az emberek közömbösek maradnának mindaz iránt, ami ott Zentán felve­tődött és amit tartományszerte mint mindennapos feladatot kell majd megoldani. Ha mindinkább elhaló falvaink, beolvadó városaink műsza­ki és humán értelmiségének egy része továbbra is érzéketlen marad a nem­zeti identitástudat iránt, a Vajdasá­gi Magyar Értelmiségi Fórum prog­ramjavaslata pusztába kiáltott szó vagy inkább végveszélyt jelző sikoly marad. Lesz-e ereje értelmiségünknek ah­hoz, hogy ez másként legyen? A vá­laszt a 7.éntát követő időszak első hó­napjaiban már sejteni lehet. LAJBER György mmmmmm®___________________ Lanyhul az orosz ellenzés? A NATO tervbe vett keleti kibővítése dominált a tegnap kezdődött lisszaboni EBESZ-csúcstalálkozó első napján­­ Megállapodás az európai haderőcsökkentési szerződés módosításáról Lisszabonban tegnap reggel Antó­­nio Guterres portugál miniszterelnök rövid üdvözlő beszédével megkezdő­dött az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) 5. csúcs­­értekezlete, amely elsősorban a XXI. századi Európa biztonsági modelljé­nek körvonalazására összpontosítja fi­gyelmét. Mint diplomáciai körökből már korábban kiszivárgott, az erről szóló dokumentum aligha tesz említést a NATO keleti irányú bővítéséről. A tanácskozáson az EBESZ 55 tag­államának állam-, illetve kormányfői vesznek részt, kivéve Jugoszláviát, amelynek tagságát a szervezet felfüg­gesztette. Bosznia-Hercegovinát a há­romtagú elnökség képviseli. Borisz Jelcin orosz államfő betegsége, Bill Clinton amerikai elnök egyéb irányú elfoglaltsága miatt maradt távol. A tag­országok - az európai államok, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada - mellett magas szinten képviseltetik magukat az EBESZ együttműködő partnerei: a Koreai Köztársaság és Ja­pán, illetve a mediterrán együttműkö­dő partner Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. Ugyancsak jelen vannak az európai és euroatlanti nem­zetközi szervezetek és számos úgyne­vezett nem kormányszerv. A portugál fővárosban a kulturális­­ központ rózsaszín márványfalai között s a plenáris találkozók mellett sor kerül­­ számos kétoldalú tárgyalásra is. Oroszország további­a is keményen ellenzi a NATO kelet irányú bővítését, azt, hogy a NATO katonai gépezete közelítsen az Orosz­országi Föderáció határaihoz - hangsúlyozta a csúcsérte­kezleten Viktor Csernom­irgyin orosz kormányfő. A szívműtéte után lábadozó Jelcin el­nök nevében szóló Csernom­irgyin hang­súlyozta: tény, hogy Moszkvának nem áll módjában vétót emelni a NATO bővítése ellen, de azt sem tilthatja meg senki, hogy Oroszország „védekezzen a biztonsá­gát veszélyeztető fejlemények ellen”. Hangsúlyozta: ha a közös cél a békés Európa, akkor e célt nem szolgálhatja a katonai tömbök bővítése. (Folytatása a 3. oldalon) Elnapolták a köztársasági parlament ülését Dragán Tomic, a köztársasági parlament elnöke elhalasztotta a parlament idei második rendes ülésszakának első ülését, amelyet ma 10 órai kezdettel kellett volna megtartaniuk. A halasztásra azért volt szükség, mert az illetékes köz­­társasági bizottságok ismert okok­ból nem tudták megvitatni a köz­­társasági kormány által beterjesz­tett törvényjavaslatokat Az újabb ülés összehívása előtt a bizottságoknak meg kell vitatniuk az említett anyagokat, az ülés megtartásának időpontjá­ról pedig idejekorán tájékoztat­ják a képviselőket. (Tanjug) ­ Aggasztó fenyegetések Carl Bildt figyelmezteti Belgrádot Szerbiának el kell fogadnia a demokráciát és tartózkodnia kell a fe­nyegetéstől, hogy erőszakkal veri le a Slobodan Milošević elnök elleni tömeges tüntetéseket - jelentette ki tegnap C­arl Bildt nemzetközi főmeg­­bízott. Az EBESZ csúcstalálkozóján kiadott közlemény szerint Bildt mélysé­ges aggodalmát fejezte ki a jugoszláviai válság miatt, mert az kihatással ehet a volt Jugoszlávia területeitek stabilizálására irányuló törekvésekre. ,,A térség hosszú távú stabilitása érdekében sürgősen haladást kellene elérni Szerbiában a radikális politikai és gazdasági reformok terén, ame­lyek demokratikus társadalmi berendezést és szabad gazdaságot eredmé­nyeznének” - hangsúlyozta Bildt. „Ha Szerbia el akarja kerülni az egyre rosszabbodó válságot, erre az útra kell térnie.” Bildt szerint az erőszakkal való fenyegetés aggasztó és arra utal, hogy Milosevic ugyanahhoz az esz­közhöz nyúl, mint 1991-ben. „Ha a hatóságok erőszakkal próbálnának véget vetni a tiltakozásnak, az tragikusan elmélyítené a szakadékot a belg­rádi rezsim és a nemzetközi közösség között” - hangsúly­ozta Carl Bildt. (Beta, Reuter) Legalább 15 ezer belgrádi egyete­mista gyűlt össze a hó és nagyon hideg időjárás ellenére, hogy tiltakozásuk je­léül ismét felvonuljanak a főváros ut­cáin. Az egyetemisták 12 órakor gyü­lekeztek a Bölcsészettudományi Kar épülete előtt, ahol Hari Stainer, a Vre­­m­e újságírója, Bane Vidaković színész, Duško Kovarevic író és Vladeta Janko­­vic, a Filológiai Kar tanára beszélt hoz­zájuk. Az egyetemista tiltakozás kezdemé­­nyezőbizottságának tagjai kijelentet­ték, nem félnek a városi rendőrség va­sárnapi fenyegetésétől, és elítélték Dragán Tomiénak, a köztársasági par­lament elnökének nyilatkozatát, amelyben a tüntetéseket profasisztá­­nak nevezte. Azt üzenték Tomicnak, örülnek, hogy aggódik értük, de fel­tették a kérdést, hol volt akkor, amikor a rendszer, amelyet ő is képvisel, Vu­­kovárra és más harcterekre küldte a fiatalokat. Éppúgy, mint a korábbi napokban, az egyetemisták 13 óra körül elindul­tak békés felvonulásukra a város utcá­in. Követelték egy köztársasági bizott­ság megalakítását részarányos alapon, amely tárgyilagosan megállapítaná a választások második fordulójának eredményeit. Követelték ezenkívül Dragutin Velickovicnak, a belgrádi egyetem rektorának, valamint Vojin Durdevic egyetemista prorektornak a leváltását. Dusan Kovarevic író azt mondta az egyetemistáknak, ők Szerbia utolsó re­ménye. „Mindent megtehetnek, de Szerbia jövendő értelmiségét nem tar­tóztathatják le. Ne engedjétek meg, hogy a rezsim harmadszor is janicsá­rokká tegye az egyetemistákat, mint ahogy­ azt megtette 1968-ban és 1992- ben. Ötven év alatt a kommunista rendszer több embert tett janicsárrá, mint a törökök 500 év alatt” - mondta. Vladeta Jankovic, a Filológiai Kar tanára azt üzente: „Ha megijedünk, megingunk, akkor vége van minden­nek." Hangsúlyozta, hogy Slobodan Milošević 1992-ben azt ígérte az egye­temistáknak, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a tört­ényeket, a de­mokratikus szabadságot, és hogy a parlamenti üléseket egyenes adásban­ közvetítik. „Milosevic tönkretett min­dent, amihez csak hozzányúlt. Elveszí­tette a háborút és minden szerb földet, tönkretette a gazdaságot, az egész­ségügyet, az oktatásügyet, befeketítet­te Szerbia nevét, a legrosszabb azon­ban az, hogy elüldözte a társadalom leghaladóbb és legintelligensebb erőit. Szerbia nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen benneteket. Titeket nem adunk.” (Folytatása a 4. oldalon) BELGRÁDI TILTAKOZÁS „Ha megijedünk, vége mindennek” Újabb egyetemistatüntetés a fővárosban - A rendőrség nem avatkozott be A JÖVŐ KEDDEN A Polgárok Tanácsának alakuló ülése A szövetségi parlament Polgárok Tanácsának alakuló ülése kedden, december 10-é­n lesz, közölte tegnap Radoman Božović elnök kabinetje. Az ülésen az ügyrend értelmében hitelesítik a képviselők mandátumát és megválasztják a tanács új elnökét. Radoman Božović eddigi elnök őszintén megköszönte a parlament képviselőinek és a szövetségi kormánynak az eddigi együttműködést, a nemrégiben megtartott választásokon megválasztott szövetségi képvise­lőknek pedig sok sikert kívánt jövőbeli munkájukhoz. (Beta) KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Kezdődik a 7. forduló A nyertesek listája a 14. oldalon Hógolyós tüntetés Több tízezren vonultak fel a figyelmeztetések ellenére A belgrádiak 13. napja tartó tiltako­zása tegnap 15 órakor kezdődött. Több tízezer ember indult el hóesésben a vá­ros főbb utcáin. A menetoszlop élén lá­nyok álltak, akik virágot vittek. A tünte­tők egy nagy táblát vittek az Együtt fel­irattal. Egyes becslések szerint többen voltak, mint vasárnap, habár a fővárosi rendőrség figyelmeztetett arra, hogy többé nem lesz toleráns. A tüntetők tegnap is megálltak a köztársasági parlament épülete előtt, ahol elmarasztaló jelszavakat kiáltoz­tak Dragán Tomic parlamenti elnök számlájára, aki vasárnap az állami te­levízióban a fasisztákkal hasonlította össze a tüntetőket. A tiltakozók azt ki­áltozták: „Tolvajok, tolvajok”, „Vörös banda”. Velük voltak Vuk Draskovic, Zoran Dinđić és Vesna Pesic, az­ Együtt koalíció vezetői. Több tízezer polgár vonult el a városi képviselő-testület, a köztársasági parlament és a Borba épülete előtt a Terazijéig. A városi képviselő-testület és az állami Borba épületét tojással, hógolyókkal dobál­ták, és vörös festékkel öntötték le. Az utcákon nem volt több rendőr a szoká­sosnál, a közlekedést leállították, épp­úgy, mint az előző napokban. A tilta­kozás a szokásos helyen, a Demokrata Párt székhelye előtt zárult, ahol az Együtt koalíció vezetői beszéltek az egybegyűltekhez. (Beta) (További jelentéseink a 16. oldalon) Délelőtt borús idő, hóesés, délután kiderül Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon .*• *S- Kinek az oldalán áll Amerika ? □ Magas szintű hallgatás a szerbiai tüntetésekrő­l - Washingtoni tudósítónk jelentése a 3. oldalon Pólusok és stratégia □ Összefoglaló a Vajdasági Magyar Értelmiségi Fórumról - 9. oldal mmm

Next