Magyar Szó, 1997. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-03 / 1. szám
4 BELPOLITIKA Csúszkálva Európába Most már semmi kétség, biztosan odaérünk Európába. Ha csúszkálva is. Hogy mikor? Nem kell mindenáron ünneprontónak lenni a minden jót ígérő év elején. Hallhattuk, aggodalomra nincs okunk. Akkor meg minek idegeskedeni. Különben is csak szilveszter estéjéről, az újév első perceiről szeretnék írni. A bejelentések ellenére az általános hóeltakarítás elmaradt Újvidéken, az óév utolsó napjaiban. Nem mintha más lenne a helyzet most, az újban. Továbbra is hó és latyak van mindenfelé. Téli örömökből, vagyis inkább ürömökből ezúttal sincs hiány. Szilveszter estéje azonban ennek ellenére azért más volt. Egy pillanatra sem bántuk meg, hogy ha nehezen is, de becsúszkáltunk a város központjába, a főtérre (ahonnan valóban eltakarították a havat és sót is szórtak). Éjfél előtt egy órával már tömve volt a tér. És mind többen és többen jöttek. Fiatalok, idősek egyaránt. Megteltek a környező utcák és a sétány is a változásokat szomjúhozó emberekkel. Sokan és sokfélék voltunk. De abban, hogy valami mást szeretnénk és várunk az újévtől - valamennyien megegyeztünk. A térre érkező egyetemisták csak erősítették bennünk ezt a hitet. A megannyi színes léggömb lebegésében, a csillagszórók, az alkalmi tűzijátékok fényében pillanatokra úgy tűnt, hogy minden lehetséges: az emberség, a békesség, a remény, s hogy holnap talán jobb lesz... A háborús évekre emlékeztető petárdák fülsiketítő zajának ellenére is. És hogy az álmukból felriasztott, ijedten szétröppenő galamboknak ezúttal nincs szimbólikus jelentőségük. És annak sem, hogy a nagytemplom főbejárati ajtaja előtt visszhangzottak legjobban a robbanó „örömszerkentyűk". Ugyanakkor azt is észrevettük, hogy a tartóoszlopok pilléreire néhányan égő gyertyát tettek. A kialvó fények, a városháza tornyából fellőtt tűzijáték már az újév beköszöntését jelentették. Mihajlo Svilar, a város polgármestere pezsgőbontás közepette boldog új évet kívánt az újvidékieknek, majd felcsendült a Kék Duna keringő. Ha tömegesen nem is, de sokan keringőztünk a téren, sőt a környező utcákon is. A latyakos, sózott hóban még könnyedén is lejtettük. Csak el ne csússzunk, villant fel bennem az asszociációmentes gondolat. S. T. G. TOPOLYÁN Teljesülhet a nyugdíjasok régi álma A topolyai nyugdíjasok évek óta szóváteszik, hogy minden kis településen van már nyugdíjasotthon, csak Topolyán nincs, ahol ezt a legtöbben igényelnék. Talán hamarosan teljesülhet régi álmuk, ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy otthont kapjanak. Többek között erről kértünk nyilatkozatot az öregségi nyugdíjasok egyesületének új elnökétől, Halász Józseftől. - Ebből az épületből ki kell költöznünk, de ez nem is felelt meg, nem volt elég helyünk. Az iparosok volt otthonát kapjuk a mostani helyett, ami ugyan tatarozásra szorul, de talán sikerül rá pénzt szerezni. A javítási munkálatok első szakaszára, a tetőszerkezet javítására, és a mellékhelyiségek kialakítására már megkaptuk az árajánlatot, és pénz is van rá, és amint az idő megengedi, megkezdjük a munkát. A második szakaszban tervezzük a klub, illetve üzlethelyiség kialakítását, a harmadikban pedig befejezzük a többi munkát Ha minden a tervek szerint halad, tavaszra, nyárra beköltözhető lesz az új létesítmény, ahol lesz otthonunk és az üzlet is megnyílhat, ahol a nyugdíjasok olcsón vásárolhatnak. Már most is igyekeztünk beszerezni különféle termékeket, az ünnepekre margarint, édességet kínáltunk kedvező áron a tagságnak, és bár azonnal ki kellett űzetni, mégis nagy volt az érdeklődés. Ugyanez mondható el a tűzre való beszerzéséről, amit majdnem ezer nyugdíjasunk igényel. Bár a tagság bizalma a korábbi években kicsit megingott a vezetőségben, de mióta felújítottuk és átszerveztük mindkét egyesület, a rokkantsági és öregségi nyugdíjasok szervezetének vezetőségét, kezd viszszatérni a bizalom. Szinte az év utolsó napjáig jegyeztük a megrendelést a tűzrevalóra, amit nyolchavi törlesztésre vehetnek a nyugdíjasok. Emellett még mindig bogozzuk a korábban összebonyolított pénzügyeket, és még mindig vannak olyan személyek, akiknek pénzzel vagy szénnel tartozik az egyesület. Kérem a nyugdíjasokat, hogy legyenek még egy kis türelemmel - mondta végül az egyesület elnöke, N.K. Kevés emberrel történt meg az, ami memoárírónkkal: tisztességesen kiszolgált két, egymás halálos ellenségének számító vezért: Horthy Miklóst és Josip Broz Titót, és mindezek tetejében még meg is írhatta élményeit. Kéziratát Matuska Márton rendezte sajtó alá. Az iskoláztatásom idejéből három élményt érdemes megemlíteni. Nem hiába szolgáltam három évet a magyar honvédségnél, sokat köszönhettem az ott szerzett tapasztalatoknak. Az első: példát mutattam az egész iskolának azzal, hogy minden nap sorakozó alkalmával vasalt pantallóban és fényes bakancsban jelentem a reggeli viziten. Persze, hogy ez szembetűnt a parancsnoknak. Megállt előttem egy alkalommal, végignézett rajtam, s tovább indult. Befejezve a vizetet pihenőt rendelt, majd nyomban szólított a nevemről. Kiléptem a sorból és jelentkeztem. Szembeállított a fölsorakozott katonákkal és példaképpen bemutatott az egész iskolának, hogy a 180 hallgató között csak én járok úgy, ahogyan kell. A második eset: a mi szobánkban kezdett hiányozni a cigaretta a kofferokból, később más tárgyak is. Panaszt tettek a szobaparancsnoknak, az ügyeletest állított a szobánkba, de a tolvaj ügyesen végezte a munkáját, továbbra is egyre el- eltűnt valami. Rám került a sor, én lettem ügyeletes. Azt gondoltam, megfoglak, ha csak nem vagy láthatatlan. Behúzódtam az egyik ágy alá, fekszek ott, egyszer csak nyílik az ajtó és bejön az én tolvajom. Sorra veszi a kofferokat, én pedig kimászok az ágy alól. Meglepetésemre az egyik jó barátom volt. Muzslyai lakos, félárva, nagyon szegények voltak, az édesapját kivégezték a partizánok, az édesanyja semmilyen segélyben nem részesült, a falu lakossága hordott nekik élelmet és kis pénzbeli segélyt is juttattak az özvegy asszonynak. Nagyon megsajnáltam és nem volt szívem följelenteni, de megígértettem vele, hogy erről az esetről senkinek sem beszél, és hogy többé nem bánt semmit, inkább kérjen tőlem, s ez maradjon kettőnk titka. Igen ám, csakhogy a szobatársak úgy egyszerűen nem engedték lenyugodni az esetet, és követelték a szakaszgyűlést, mert tisztázni akarták a szakasz becsületét. Kimondták, hogy ha a tolvaj jelentkezik, meg lesz neki bocsátva. A vita legalább egy óra hosszáig tartott, de a tolvajnak nem volt bátorsága önként jelentkezni, erre a szobaparancsnok szünetet rendelt el, azt mondva, ha a szünet után nem Magyar Szó 1997. január 3., péntek Alakul az új helyhatóság Zrenjaninban A többségben levő ellenzéki tanácsnokok már egy hete a községháza épületében tartózkodnak, de a szocialisták továbbra sem adják a hatalmat A múlt péntek óta a zrenjanini községháza épületében tartózkodik az újonnan megválasztott képviselő-testület 38 tanácsnoka. Ott- tartózkodásukat a kisebbségben maradt szocialisták magatartása teszi indokolttá. Az eddigi hatalomtartók ugyanis mindent megtesznek annak érdekében, hogy elodázzák a hatalomváltást, így, amikor a december 23-ai alakuló ülésen kisebbségben maradtak, egyszerűen megszakították a további munkát. Ezt követően az ellenzéki tanácsnokok jelenlétében folytatódott az ülés, és megválasztották az új tisztségviselőket. Mint már közöltük, dr. Zlatomir Kozlovački lett a város új polgármestere, dr. Dusan Kovajevic az alpolgármester, Vojin Bacvanskit pedig a községi végrehajtó bizottság elnökévé választották. A szocialisták négy nappal később megpróbálták folytatni, de létszámhiány miatt január 15-ére halasztották az ülést. A legálisan megválasztott tisztségviselők pedig megpróbáltak tisztségbe lépni. A községháza biztonsági emberei azonban nem engedik őket be az épületbe sem. Pénteken azonban a 38 ellenzéki tanácsnok a szó szerint elfoglalta a községházán a végrehajtó bizottság nagytermét, és azóta is otttartózkodnak. Néhány ülést is tartottak, amelyekre a meghívás ellenére nem jött el egyetlen szocialista tanácsnok sem. Az új, alakulóban levő helyhatóság felmentette az eddigi végrehajtó bizottság tagjait, és Anka Grerónak, a községi képviselő-testület eddigi titkárának a helyére Traian Pancaricant nevezték ki. Megválasztották a helyi Lapkiadó és Rádió Igazgatóbizottságának a négy új tagját is. Az új polgármesternél pedig már jelentkeztek a községi adminisztráció feszervezetei, és a biztonsági szolgálat dolgozóival is megvan a kellő együttműködés. A községházán tartózkodó tanácsnokokat meglátogatta több politikus és ismert közéleti személyiség (Nenad Čanak, dr. Nebojša Popov, Milan Šemić, Szerbia Legfelsőbb Bíróságának bírója), valamint egy amerikai tévétársaság és egy svájci hírügynökség tudósítócsoportja is. Azt mesélik, hogy Ljubo Slijepčević eddigi polgármester is gratulált már utódjának. Értesüléseink szerint az új hatalomnak sikerült bejutnia a községi végrehajtó bizottság elnökének és a községháza titkárának az irodáiba is, ahol a választások pénzelésével kapcsolatos több „érdekes” dokumentumra bukkantak. Időközben számtalan beszélgetésen próbálkoztak jobb belátásra bírni a szocialistákat, de mindez eredménytelen maradt. A szocialisták ugyanis továbbra is az alakuló ülés folytatása mellett kardoskodnak (újabban a január 8-ai dátumot javasolják). Ebbe az ellenzék semmiképpen sem hajlandó beleegyezni, hiszen a többség, összhangban a statútummal és az ügyrendi szabályzattal, már megtartotta az alakuló ülést. Ha a szocialisták ezt hajlandóak lesznek tudomásul venni, akkor az új ellenzék visszatérését szívesen látja majd a többség. Más ellenzéki városok példájára Zrenjanin főterén is megszervezték a szilveszterezést. Szilveszter éjjelén a mintegy 400-500 egybegyűlt polgár előtt beszélt dr. Zlatomir Kozlovački, a város új polgármestere is. K.I. Megalakult a helyi önkormányzat A csókái végrehajtó bizottság elnöke Zorica Strbac Csóka község területén négy évig tartó kényszerigazgatás szűnt meg a helyi önkormányzat létrejöttével, és egy olyan folyamat indult be, melynek alakulására mind a képviselő-testület, mind a polgárok rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek. Ezért kellett mindjárt a pénteken megtartott ülés kezdetén olyan határozatokat hozni, amelyek lehetővé teszik a képviselő-testület, de még inkább a végrehajtó bizottság zavartalan működését. Ide tartozik elsősorban a község statútumának módosítására és kiegészítésére vonatkozó döntés meghozatala, amely a jövőben külön választja a képviselő-testület, valamint a végrehajtó bizottság elnökének funkcióját, mégpedig a végrehajtó hatalom erősítése céljából. A statútum módosítása és kiegészítése keretében hozta meg a képviselő-testület azt a döntését is, melynek értelmében a végrehajtó bizottság tagjainak számát háromról ötre növeli, akik közül a végrehajtó bizottság elnökét és két tagját a tanácsnokok, míg két tagot a polgárok soraiból választottak meg. A JB tanácsnokainak javaslatára a végrehajtó bizottság elnökévé Zorica Strbacot (JB) jelölték, akit a képviselőtestület szavazattöbbséggel el is fogadott. A végrehajtó bizottságnak a tanácsnokok soraiból (még az alakuló ülésen) megválasztott tagjai közül Mihók Béla, a lakásügyi és kommunális ügyekkel foglalkozik majd, de ő lesz a helyi közösségek koordinátora is, míg Branko Miloševićnek az egészségügyi, szociális és gyermekvédelem tartoznak majd a feladatai közé. Bogoljub Stevanov és Radovan Djurdjev, a polgárok soraiból kerülnek a végrehajtó bizottságba és az oktatási, művelődési és testnevelési, illetve a gazdasági problémákkal lesznek megbízva. Még nem készítették el az idei költségvetés tervezetét, mondta többek között Miloš Serdar illetékes osztályvezető. Ezért Csóka községnek is tartania kell magát a vonatkozó törvényes előírásokhoz. Figyelembe véve az államnak a közfogyasztás csökkentésére irányuló törekvését várható, hogy Csóka község területén is számtalan olyan konkrét intézkedéseket kell majd foganatosítani, amelyek keretében felülvizsgálják majd a költségvetés eszközeit felhasználók jogait és kötelezettségeit, de beindítják a kiadások szelektálását és racionalizálását célzó mércék alkalmazását is. A felsorolt nehézségek ellenére, Berkovits György, a polgárok csoportjának képviselője kérte, hogy a rövid időn belül, már az elkövetkező ülések egyikére, a szakszolgálat készítsen részletes, számadatokkal megindokolt jelentést és tervet, amelyből látható lesz, mire elég a költségvetésben előirányzott öszszeg, és a felhasználók közül ki milyen támogatást várhat az elkövetkező időszakban. A tanácsnokok ezen az ülésen hoztak döntést Venyege Zsuzsanna okleveles jogásznak, a képviselő-testület titkárának Csóka község Hivatalos Lapja fő- és felelős szerkesztőjévé való kinevezéséről, valamint azoknak a bizottságoknak a megválasztásáról, amelyek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekkel hivatottak foglalkozni. BAGI János TÓTH ISTVÁN: HORTHY ÉS TITO KATONÁJA (22.) A honvéd tapasztalatok jelentkezik önként a tettes, az egész szoba legénysége meg lesz büntetve. Pihenő után visszamentünk a tanterembe, és a tettes csak nem jelentkezett. Erre én, hogy mentsem a szoba becsületét, fölálltam, hogy én voltam a tettes. A tanteremben síri csend támadt. Csakhogy a szobatársak ezúttal nem hittek nekem. Egymás után álltak fel a bajtársak és védelmükbe vettek és olyan határozatot hoztak, hogy ha meglesz az igazi tettes, a legszigorúbb büntetést fogják kérni az iskola igazgatóságától. Úgy látszott, hogy csak hatottak ezek a kemény szavak, mert a tolvaj végül mégis jelentkezett. Ezzel is bebizonyítottam, hogy a bajtársak érdekéért képes vagyok a becsületemet föláldozni. A harmadik eset pedig úgy történt, hogy a szünetben az udvarban összeszaladtam egy csurogó szerbbel, s azt találtam neki mondani, hogy ilyent, mint ő, hármat megeszek. Följelentett az iskola keretében működő OZNA-nál, mégpedig úgy állítva be a dolgot, hogy én dicsekedtem: ilyent, mint ő hármat megettem, ez pedig azt jelentette, hogy részt vettem a negyvenkettes csurogi vérengzésben. Az OZNA tisztjei kifaggattak. Elmeséltem, hogyan történt az eset, de nem fogadták el hitelesnek a vallomásomat, hanem szembesítettek bennünket. Ő az ő állítása mellett kitart, de én sem engedek az enyémből, vagyis a vallomásomból. Az egyik OZNA-s tiszt követeli tőlünk, hogy állítsunk tanúkat. Azonnal megneveztem három társunkat, akik megerősítették az én vallomásomat, ő pedig, mivel hamisan bevádolt, meg lett büntetve. .1947 szeptemberi hónapban nagyszabású hadgyakorlatot rendezett a jugoszláv hadvezetőség, a vöröstemplomi gyakorlótéren éles lövedékekkel, minden fegyvernem részvételével. Maga Tito, az egész vezérkarával együtt egy hetet töltött velünk a táborban, ekkor lett kizárva a Központi Bizottságból Sreten Zurovic Crni és Andrija Hebrang. Iskolánk is részt vett a hadgyakorlaton. Óriási tapasztalatokkal tértünk vissza az iskolába, mert megtanultuk, hogyan kell nagyobb katonai egységeket irányítani a harctereken, és hogyan kell beosztani a nehéz fegyvereket a támadás sikeres bevetésére. Még csak egy hónap maradt hátra az iskola befejezéséig, de kimenő nem volt egész idő alatt Sok volt a tantárgy és ezeket mind meg kellett tanulni. Maratoni tanulást végeztünk, se szombat, se vasárnapunk nem volt. Második hete tartott ez az állapot. A fejem zúgott a sok tanulástól, és azon morfondíroztam, ki kell jutni valahogyan a városba, ha mindjárt csak egy-két óra hosszára is, hogy kiszellőztessem a fejemet. Megbeszélem egy muzslyai fiúval, Sziveri Andrással, hogy vasárnap vacsora előtt kiszökünk az iskolából takaródóig. A pinceablakon ki is bújtunk. Mivel nem volt kilépési engedélyünk, azért Becskereken nem mertünk maradni. Muzslyára mentünk, és ott töltöttük el azt a pár óra hosszát. Ugyanazon a rejtett nyíláson bújtunk is vissza. Másnap a tanulás úgy ment, mint a karikacsapás. Ekkorra összebarátkoztam egy ürményházai fiúval, Major Nándorral. Megbeszéltük, hogy az iskola befejeztével együtt fogunk utazni Pancsovára és onnan Ürményházára. Novemberben befejeztük az iskolát, minden hallgató megkapta a végkielégítést: kéthónapi fizetést és egy hónapi szabadságot. A kollégával elutaztunk Pancsovára, az ő nagylányához. A személykocsiban csak ketten tartózkodtunk. Lefeküdtünk a padra aludni. Alvásból egy jókora ütés riasztott fel. Érzékeny helyet, az orromat érte. Fölugrottam, szétnéztem, ki ütött meg? Senki nem volt a kocsiban kettőnkön kívül. Kérdem a kollegát, te ütöttél orron? Azt mondja vérzik az orrod, de miért ütöttelek volna meg? Kerestük a tettest, az pedig sehol sem volt. Végre mégis meglett, aki lenyúzta az orromról a bőrt: a kupé lámpájáról leesett a védő, pont az orromra. Nagyon bántott a baleset, mert arra gondoltam, hogyan fogok megjelenni a lányok előtt ilyen nyúzott orral, a kolléga ugyanis jelentette a lányoknak, jövünk és várjanak az állomáson. A szerelvény be is futott a pancsovai pályaudvarra, az ablakokból Nandi megpillantotta a lányokat, csakugyan vártak bennünket, két testvér, Annuska és Évike. (Folytatjuk)