Magyar Szó, 1997. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1997-03-01 / 50. szám

2 KÜLPOLITIKA A Deutsche Welle rádió belgrá­di munkatársa jelentette a követ­kezőket: A szerbiai helyhatósági választásokon az ellenzék egyebek között Újvidéken is győzött. De miként is működik a hatalom Vaj­daság Autonóm Tartomány szék­városában? Gerhard Burbach, Újvidék al­polgármestere nem táplál illúzió­kat. Nagyon is jól tudja, hogy a köztársasági szinten kormányzó szocialisták bármikor megnehezít­hetik a dolgát helyhatósági szin­ten. S tehetik ezt mindenekelőtt pénzügyi vonatkozásokban. A vá­ros ugyanis csaknem teljes egészé­ben a belgrádi hatalomnak van ilyen értelemben kiszolgáltatva. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az adóból és a különféle járu­lékokból helyhatósági szinten be­folyó összegeket Belgrád kapja először, majd különféle kulcsok alapján következik azok újraelosz­tása a községek között. Újvidék vi­szonylatában ez konkrétan azt je­lenti, hogy a Belgrádba eljuttatott pénznek mindössze 13 százalékát láthatják viszont. Az újvidéki közigazgatás új ve­zetője, Časlav Popovic azonban hangsúlyozza, hogy Szerbia har­madik legnagyobb városának puszta „működtetéséhez” legalább 50 százalékos visszatérítésre lenne szükség. A szocialisták finanszírozási té­ren megnyilvánuló önkényeskedé­sének kézzelfogható következmé­nyei hamarosan érezhetőek lesz­nek. Popovic szerint a pénzhiány legelőször az óvodákat fogja sújta­ni, mert azokat kizárólag a községi szinten befolyt összegekből finan­szírozzák. Ha a köztársasági kor­mány nem térít vissza elegendő pénzt, az óvodák fűtés és uzsonna nélkül maradhatnak. Más közszol­gáltatásokra is hasonló sors vár, ha Belgrád részéről nem történik vál­toztatás, összeomolhat a tömeg­­közlekedés és még néhány más ágazat. Ha ez bekövetkezik, az Együtt koalíció fogja elsősorban a kárát látni. Časlav Popovic hangsúlyoz­za, az emberek bizonyára azért szavaztak rájuk, mert tőlük jobbat reméltek, mint a szocialistáktól. De meg van kötve a kezük. Nincs más megoldás, mint hogy takarékos­kodjon a rendelkezésre álló sze­rény eszközökkel és hogy külföldi segélyekben reménykedjen. A kormányzó szocialisták meg­keserítik az ellenzék életét azok­ban a városokban, amelyekben ve­szítettek. S nemcsak pénzügyi té­ren, hanem számos más, legalább ugyanennyire fontos területen, hi­szen Milošević pártja a társadalom­nak csaknem minden létfontossá­gú területét ellenőrzése alatt tartja. Bizarr dolog, hogy a városi önkor­mányzatnak semmiféle törvényes meghatalmazása nincs, amely mó­dot adna neki, hogy beleszóljon a helyi rendőrség és az összes többi belbiztonsági szerv munkájába. Az újvidéki rendőrség kizárólagos fe­lettese a belgrádi belügyminisztéri­um. Az újvidéki rendőrség pozitív viszonyulása az ellenzéki önkor­mányzat szerveihez, akárcsak a vá­ros többi lakosához kizárólag az egyes hivatalnokok jóindulatától függ. Erről feltétlenül értesíteni kellene a város lakosságát. Ger­hard Burbach tájékoztató közpon­tot szándékozik létrehozni a város lakosságának alaposabb informálá­sa végett. Ötven esztendő után végre rendszeresen hozzájuthat­nának a valós információkhoz, te­kintet nélkül arra, hogy azok ked­­vezőek-e vagy sem. Reális, valós in­formációra van szükség, állapítja meg Gerhard Burbach. Ezzel párhuzamosan az ellen­zék egy napig se szűnjön meg hangsúlyozni a belgrádi kormány­nál a szocialisták fent részletezett politikájának elfogadhatatlansá­gát. Az újvidéki városi képviselő­­testületben azonban hangsúlyoz­zák, nem sok remény van rá, hogy a köztársasági parlamentben ebből bármi is keresztülvihető. Annál több az utcán. * * » Az izraeli kormány igencsak megterhelte a palesztinokkal foly­tatott párbeszédet azzal, hogy en­gedélyezte több mint 6000 zsidó lakás felépítését Jeruzsálem ara­bok lakta keleti részében, írja a Washington Post. A mértékadó lap szerint a fegy­verek erejére támaszkodó egyolda­lú döntés kétségessé teszi, hogy Iz­rael tárgyalások útján akarja ren­dezni Jeruzsálem jövőjét. A cikkíró úgy véli, hogy Benjamin Netanja­hu izraeli miniszterelnök nyilván­valóan politikai kényszer alatt cse­lekedett: a lakásépítés engedélye­zésével akarta kiengesztelni a heb­roni megállapodás miatt háborgó jobboldali szövetségeseit. Ám úgy próbált megszabadulni a tehertől, hogy Jasszer Arafat vál­lára rakta a felelősség súlyát. Sem­mi sem korbácsolja fel jobban a pa­lesztin indulatokat, mint ha Izrael kész tények elé állítja őket. Az amerikai lap emlékeztet arra is, hogy a probléma bonyolultságára való tekintettel Jeruzsálem jogállá­sának kérdését hagyták legutoljára a tárgyalások sorában. A jelek sze­rint azonban Izrael erőszakos tér­képrajzolgatásával és lakásépítke­zéseivel a szó szoros értelemben be akarja betonozni Jeruzsálemnek mint osztatlan fővárosnak a láto­mását állapítja meg a Washington Post munkatársa ezzel a zavaros képpel is illusztrálva a helyzet bo­nyolultságát. * * * A tegnapi párizsi lapok a nagy­világ eseményei közül a követke­zőknek szentelik a legnagyobb te­ret: izraeli telepítési politika, külö­nös tekintettel a jeruzsálemi ese­ményekre, Kína, az ujgur szepara­­tisták által Hszincsiang-Ujgur nyu­gati tartományban elkövetett me­rénylet kapcsán, valamint Török­országnak a hír kapcsán, hogy ál­lítólag a hadsereg puccsra készülő­dik Erbakan iszlámista kormány­zata ellen. A l­e Monde szarajevói tudósí­tója a Soros Alapítvány bosznia­­hercegovinai tevékenységéről szá­mol be. Kiemeli, hogy szemben Szerbiával és Horvátországgal, ahol az autoritárius rendszerek az ország „belügyeibe való beavatko­­zás”-nak nyilvánították az ameri­kai milliárdos humanitárius és egyéb felkaroló tevékenységét, Bosznia-Hercegovinában a hatósá­gok egészen más magatartást ta­núsítanak, minek eredményeként az alapítvány zavartalanul tevé­kenykedhet. Szarajevóban például mind­össze 15 hónappal a békeszerződés aláírása után a legkülönfélébb mű­vészeti tevékenységek szinte kizár­­lag a Soros Alapítványtól függnek, ugyanis semmilyen egyéb anyagi forrás nem áll rendelkezésre a há­ború okozta gazdasági nehézségek miatt. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ A pénz és a hatalom Belgrádé A Szerbiát kormányzó szocialisták bármikor megkeseríthetik az ellenzéki önkormányzatok életét Magyar Szó Franciaország korlátozza a bevándorlást A nemzetgyűlés meghozta a nagy vitát kavart törvényt A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés csütörtök este második olvasatban is elfogadta a nagy vitát kavart új bevándorlásellenes tör­vénytervezetet. A dokumentum mellett - amely további rendszabá­lyokkal akarja korlátozni az illegális bevándorlás lehetőségét - a kor­mánypárti képviselők szavaztak, míg az ellenzék egyöntetűen elvetette a tervezetet, jelenti az MTI. Az új törvény lényegében külön­böző technikai jellegű intézkedések gyűjteménye, ugyanakkor az eredet­i tervezetnek volt egy olyan rendel­kezése, amely hatalmas megmozdu­lásokhoz (a múlt szombaton például egy százezres párizsi tüntetéshez), s az értelmiségiek körében egy enge­detlenségi kampányhoz vezetett: eszerint ugyanis a vízumköteles kül­földieket vendégül látó franciáknak előzetesen a polgármesteri hivatal­ban kellett volna engedélyeztetniük ezt a szándékukat, s utólag is jelez­niük kellett volna a külföldi távozá­sát. A kormányzat azzal érvelt, hogy rengetegen szereznek francia beuta­zási vízumot különböző „látszat­meghívólevelek” alapján, s azután Franciaországba érve illegalitásba vonulnak - az ellenzők viszont arra hivatkoztak, hogy ezáltal országuk „rendőrállammá válna, ahol min­den lépést engedélyeztetni kellene. Végül a kormányzat meghátrált, s ezt a paragrafust egy olyan módosí­tott szöveg váltotta fel, hogy a távo­zást nem a vendéglátónak, hanem magának a külföldinek kell jeleznie - ami az illegális bevándorlást nem fogja megakadályozni, de adott esetben legalább azt biztosra vehetik a hatóságok, hogy az illető Francia­­országban maradt... A nemzetgyűlés emellett elfogad­ta azt a javaslatot, amely lehetővé te­szi a már hosszabb ideje, 15 éve Franciországban élő illegális beván­dorlók helyzetének rendezését. Er­re a problémára néhány száz afrikai tavaly nyári látványos akciója, egy párizsi templom elfoglalása irányí­totta rá a reflektorfényt: az illetők nagy részét ugyanis az elmúlt évek­ben fokozatosan szigorodó idegen­­rendészeti jogszabályok illegális be­vándorlóvá tették, ugyanakkor kito­loncolni sem lehetett őket, mert pél­dául francia területen született gye­rekeik voltak. A mostani törvényter­vezet kidolgozásának egyik oka ép­pen ezen probléma megoldása volt. NAGY-BRITANNIA Kisebbségben a kormány A várakozásoknak megfelelően péntektől egyfős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormá­nyozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzet­ben m­egtartó időközi választáson. Mint az MTI jelenti, a Wirral So­uth választókerületben megrende­zett voksolás a tegnap hajnali végle­ges adatok szerint pontosan az or­szágos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt je­löltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Az időközi választás más helyzetben és időben jórészt helyi ügynek szá­mítana, éppen két hónappal az álta­lános parlamenti választások legva­lószínűbb időpontja előtt azonban újabb súlyos kolonccal terheli az amúgy is alaposan megtépázott konzervatív pártot, amelynek a ha­talomban hátralévő utolsó néhány hetét és választási kampányát bizo­nyosan végigkíséri majd a wirrali súlyos vereség árnyéka. A brit belpolitikában még nem volt példa arra, hogy ennyire közel a parlamenti választásokhoz bár­mely kormánypárt ki tudott volna heverni ilyen mértékű időközi vere­séget. 1997. március 1., szombat Solana ismét Moszkvába készül Az észak-atlanti szövetség főtitkára a NATO-orosz konzultációkat folytatja Március elején ismét Moszkvába látogat Javier Solana NATO-főtit­­kár. Az­ atlanti szövetség első számú képviselője alig két héttel Jevgenyij Primakov külügyminiszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fővárosba, hogy folytassa az idén felgyorsult NATO-orosz kon­zultációkat. A tárgyalásokon feltehe­tően a körvonalazódó NATO-orosz egyezmény lesz a központi téma - a megállapodás alighanem nélkülöz­hetetlen a NATO tervezett bővítésé­hez. Solana március 10-e és 15-e kö­zött a volt szovjet köztársaságokban, a NATO jelenlegi békepartnereinél tesz látogatást. Miután Moldovát, Grúziát, Örményországot és Azer­bajdzsánt - éles orosz bírálatok kö­zepette - már felkereste, a főtitkár most a kazah, a kirgiz, az üzbég és a türkmén vezetéssel tárgyal a kétol­dalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Várhatóan ezek előtt áll meg Moszkvában: tárgyalá­sai nyilván kihatással lesznek a kö­zelgő amerikai-orosz csúcstalálko­zóra. Oroszország a hivatalos megnyi­latkozások szerint egyelőre még nem tudta befogadni a keleti NA­­TO-bővítés gondolatát. A NATO néhány hónapja különösen intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy Moszkvát lebeszélje a szélesítés ellenzéséről. Primakov néhány nap­pal ezelőtti brüsszeli tartózkodása után mindkét részről úgy nyilatkoz­tak, hogy a megbeszéléseken némi haladást értek el. Úgy tűnik azon­ban, egy esetleges megállapodásra még sokáig kell várni, márpedig a NATO-nak sürgető lenne még a jú­liusi madridi csúcstalálkozó előtt vagy legkésőbb azon lezárni ezt a té­mát, hiszen a spanyol fővárosban meg kívánják nevezni a következő NATO-tagokat. A főtitkár előtt - a jövő hét elején - ugyancsak az orosz fővárosba uta­zik Gebhardt von Moltke, a NATO politikai főosztályának vezetője, aki az orosz külügyminiszter-helyettes­sel és fegyverzetellenőrzési külügyi igazgatóval azt az együttműködési tervezetet próbálja tovább csiszolni, amelyet Primakov legutóbb vitt Brüsszelbe. Tegnapi brüsszeli érte­sülés szerint e dokumentumok tar­talma „igen közel” van a szövetség elképzeléseihez. (MTI) NATO-dokumentumok tűntek el Prágában Csehország NATO-csatlakozásá­­hoz elengedhetetlen dokumentu­mok tűntek el a prágai védelmi mi­nisztériumból - írta tegnapi számá­ban a Mladá fronta Dnes című na­pilap. A minisztérium név szerint meg nem nevezett illetékese a lap­nak elmondta, hogy az iratokban azok a normák és feladatok szere­pelnek, amelyeket a cseh hadsereg­nek a NATO-belépéssel kapcsolat­ban teljesítenie kell, jelenti az MTI. A nyilatkozó szerint 700 oldalnyi iratból 100 tűnt el. A hadsereg sze­rint vagy a dokumentumokat Brüsszelből Prágába szállító személy elhagyta, vagy nem szándékosan megsemmisítette a papírokat. „Két lehetőségünk van. Vagy megtalál­juk az eltűnt dokumentumokat, ami egyelőre nem sikerült, vagy újból kérvényezzük őket Brüsszeltől. Ez pedig nagy szégyen lenne” - idézte a lap a védelmi minisztérium magas rangú munkatársát. (Dávid Csilla felvétele) Boško Perošević (jobbról), Vajdaság RT Végrehajtó Tanácsának elnöke tegnap a nagykövet kérésére fogadta Wilfried Gruber német nagykövetet. Beszámolt vendégének, hogy Vajdaság az idén új lépést szeretne tenni a regionális gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében, éspedig Mecklenburg-Vorpommern német tartománnyal, valamint Bajorország­gal és más vidékekkel, amelyek érdekeltek a vajdasági partnerekkel való további együttműködésben. Ez egyébként folytatása lenne a hagyomá­nyosan jó jugoszláv-német együttműködésnek, amilyen a szankciók be­vezetése előtt volt, hangsúlyozta Perošević. Gruber nagykövet kijelentet­te, hogy Németország továbbra is gazdasági partnerének szeretné tudni Jugoszláviát, és kész a korábbi évek tapasztalatai alapján felújítani a kap­csolatokat jugoszláv, illetve vajdasági cégekkel. Konkrét üzletről is szó volt, például egy magas kategóriájú szálloda építéséről Újvidéken. A megbeszélésen részt vett Damijan Radenković, a végrehajtó tanács alel­­nöke és Dirk Lölke követségi másodtitkár is Abház kikötő blokád alatt A szakadár abház parti őrség ha­jói tegnap blokád alá vonták az Ocsamcsira kikötővárosban lévő orosz haditengerészeti támaszpon­tot - jelentette az Interfax hírügy­nökség. Gennagyij Gaulia, a Grúzi­ától elszakadni vágyó Abházia „mi­niszterelnöke” a jelentés szerint az­zal indokolta a blokádot, hogy az ab­­házok így akarják megakadályozni a kikötő értékes felszereléseinek ello­pását és a támaszpont kifosztását. Az abház biztonsági szolgálat szerint az orosz határőrök grúz magánszemé­lyeknek eladták a haditengerészeti létesítményt és titokban elszállítják a felszereléseket Batumi kikötőváros­ba.­­ „Úgy tűnik, Moszkvában bizo­nyos személyek egyéni érdekei az orosz érdekek ellenében érvénye­sülnek” - mondta Gagulin. Az abházok orosz támogatással győztek a grúz hadsereg ellen az 1993-ban vívott háborúban. Azóta orosz ütközőcsapatok állomásoznak a partvidéken, és egyelőre ered­ménytelen tárgyalások folynak Tbi­liszivel a térség státusáról és a több tízezernyi grúz menekült sorsáról - jelentette az AFP.

Next