Magyar Szó, 1997. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1997-03-01 / 50. szám
4 BELPOLITIKA Mesterkedések a búzával (Folytatás az 1. oldalról) A behozatallal kapcsolatos mesterkedések a Beta hírügynökség forrásai szerint a következőképpen történnek: A kiváltságos cégek, beleértve a Dibeket és a Deltát is, búzát kölcsönöznek az Árutartalékok Igazgatóságától, majd eladják a magánkézben levő malmoknak és a pékeknek, a jelenleg fizetőképes vevőknek. Az így szerzett pénzen devizát vásárolnak a jugoszláv Nemzeti Banktól, mégpedig hivatalos árfolyam szerint (3,4 dinárt fizetnek egy német márkáért), és behozzák a búzát, amikor a gabona megérkezik az országba, az említett vállalatok visszajuttatják a kölcsönkért búzamennyiséget az Árutartalékok Igazgatóságának. Ezzel a tranzakció bezárul. Az Árutartalékok Igazgatóságának ugyanakkora mennyiségű búzája van, mint a mesterkedés kezdetén, míg a kiváltságos cég az Árutartalékok Igazgatóságától kapott kölcsön segítségével időközben pénzhez jutott, megforgatta, és keresett is rajta. A hivatalos és a feketepiaci devizaárfolyam közötti különbségen. Ezzel magyarázható, hogy az Árutartalékok Igazgatóságának jelenleg papíron több búzája van, mint a raktárakban - állítja a Beta hírforrása. Szavai szerint, amikor tavaly már nyilvánvaló volt, hogy a búzatermés nem lesz elegendő a hazai szükségletek fedezésére, nem lett volna szabad exportálni sem. Ha azonban ez már megtörtént, és búza nélkül maradtunk, akkor szeptemberben vagy októberben kellett volna importálni, amikor a világpiacon a legolcsóbb.Az ilyen üzelmek mögött nyilvánvalóan egy olyan érdekcsoport áll, amely óriási haszonra tesz szert a kivitelből és a behozatalból. Általában olyan emberekről van szó, akik nem ismerik a búza külkereskedelmének bonyolult technikáját, és ezért sokat is veszíthetnek. Természetesen az országban minden megtérül - közölte az említett hírforrás. Az ugyancsak névtelenséget követelő egyéb hírforrások azt állítják, hogy a cégek nyilvánosan megszabott mércék szerint jutottak behozatali engedélyekhez. A Bétának sikerült megszereznie a búzaimportőrök listáját, a behozatali engedélyek megjelölésével. Ez nem hivatalos jegyzék, és nem is végleges. A lista két részre oszlik: az első részben vannak azok a cégek, amelyek korábban jutottak behozatali engedélyhez, a másodikban pedig azok, amelyek később kapták meg az engedélyt. A lista a következő: Galax Global, 6000 és 3000 tonna (két engedély), Export-Import IMV, Újvidék 10 000 és 2000 tonna, Bukovica, Szabadka 3000 és 5000 tonna, Tehnohemija, Újvidék 20 000 tonna, Koprodukt, Újvidék 5000 és 5000 tonna, Dibek, Belgrád 10 000 tonna, Euroagent, Verbász 6000 tonna, Fidelinka, Szabadka 2000 tonna, összesen 70 000 tonna. A január végén és február elején engedélyt kapott cégek: PIK Sirmijum, Mitrovica 5000 tonna, Produkciva, Újvidék 10 000 tonna, Sombormlin, Zombor 9000 tonna, Delta-M, Belgrád 10 000 tonna, 28. Mart, čačak 5000 tonna, összesen: 39 000 tonna. (Beta) Vállalni kell a nyílt politizálást Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke a magyarittabéi vitaesten A VMDK magyarittabéi tagozatának csütörtök esti vitaestjén dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke válaszolt az egybegyűltek kérdéseire. A szórványban élő bánáti magyarság a választási kudarc következményeit még hatványozottabban megérzi. Az itt élő emberek, akik nem jó szemmel nézték a VMDK és a VMSZ megmérettetését, most nehezen értik meg, hogy miért van szükség újabb magyar pártok megalakítására. A politikai tanácstalanságot a bánáti parasztságot nyomasztó gondok, a pénztelenség, a Halváiik elöregedése, a munkanélküliség súlyosbítja. Mint ahogy Tarr István író mondta, a végekről nézve jobban látni a dolgokat, hiszen az itt élő magyarok jobban magukra vannak hagyva gondjaikkal. Dr. Páll Sándor szerint a VMDK korábbi vezetősége szándékosan idézte elő az ilyen helyzetet, politikai naivitásáról nemigen beszélhetünk. Jelenleg folyamatban van a szervezet belső megújulása, javulnak a viszonyok a VMSZ-szel. Az év végén esedékes szövetségi választásokra pedig érdemes lesz összefogni, nemcsak a VMSZ-szel, hanem a szerb ellenzékkel is. Ahhoz pedig, hogy valamit is tehessünk a saját ügyünkben, ahhoz képviselők szükségesek, és nem elég az, hogy tétlenül figyeljük a dolgok menetét. Vállalnunk kell a nyílt politizálást. A gyülekezeten szó volt a magyarittabéi Kossuth-szobor március 15-i megkoszorúzásáról is. Mint elhangzott, a két legnagyobb magyar párt, a VMSZ és a VMDK ezúttal együtt fog ünnepelni itt is és Ómoravicán is. KI. Zombor község képviselő-testületében az 55 közül négy tanácsnok a Szerb Radikális Párt soraiból került ki. Ennél jóval sikeresebb szereplésre számítottak a helyhatósági választásokon, de egyáltalán nem csalódottak, sőt, meg vannak elégedve magukkal, mint mondják, azért is, mert a négy esztendővel ezelőtti választásokhoz képest 30 százalékkal több szavazatot kaptak a község polgáraitól. Kerek perec kijelentették: - Készek vagyunk arra, hogy támogassuk a községi képviselőtestületnek mindazokat a javaslatait, amelyek a polgárok érdekeit szolgálják, kategorikusan ellenezni fogjuk azonban a különböző machinációkat, amelyek máris tapasztalhatóak a község új gazdái részéről. A radikálisok határozottan ellene vannak többek között az új helyi járulékok bevezetésének - kommunista csökevénynek nevezik őket -, mindaddig, amíg nem adnak számot a korábbi járulékokból befolyt összegek felhasználásáról. Még határozottabban ellenzik a Vajdaság autonómiájára vonatkozó törekvéseket, „az Osztrák-Magyar Monarchia címerének” visszaállítását, az utcanevek latin betűkkel való kiírását, és ki tudja még, mi mindent. Eredeti javaslatuk van továbbá a menekültkérdés megoldására. A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a radikálisok egyik tanácsnoka arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy 1991- ben ők ezt világosan kifejtették, csakhogy a hatalom nem hallgatott a radikálisokra, nem volt hajlandó támogatni elképzelésüket. Nem magyarázta meg világosan, mire gondolt tulajdonképpen, és senki nem is firtatta ezt a tanácsnokok közül. Nemrégiben Vojislav Šešelj már világosabb volt a zombori tévé műsorában. Többek között azt mondta: a horvát lényegében genocid nép, és a tőle megszokott stílusban egyéb „gyöngyszemekkel” is kirukkolt. A nézőknek nem volt nehéz visszapörgetni a filmet, hogy milyen is volt a radikálisok ’91-es megoldási javaslata: vagonba kell rakni a nem szerbeket, és el kell távolítani őket, ily módon lesz elegendő üres ház a szerb menekültek részére. Ezt harsogták Šešeljék annak idején, és a jelek szerint, sajnos, most is így vélekednek. Az agresszivitás, a gyűlöletszítás továbbra is jelen van, tehát a radikálisoknál ez derült ki vezérük zombori vendégszerepléséről is. Elgondolkodtató, vagy inkább elszomorító azonban, hogy senki, egyetlen párt sem reagált az elhangzott beszédre. Remélhetőleg nem azért, mert egyetértenek vele, hanem mert valószínűleg nem tartják érdemesnek, hogy foglalkozzanak az efféle eszmefuttatásokkal. Vajon helyesen teszik-e? Arra is kíváncsiak továbbá a jóérzésű zomboriak, hogy vajon ki és milyen megfontolásból finanszírozta a radikális vezér tévészereplését, mert tudvalevő, hogy ő nemigen hajlandó ingyen föllépni. H.Á. ZOMBOR A radikálisok megoldották volna... „Semmi gond nem lenne a menekültekkel” Magyar Szó Toleránsabb légkört Az oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezetének újvidéki bizottsága a pedagógussztrájkról A január 28-án általános sztrájkot hirdetett oktatásügyi és tudományos dolgozók („állami”) szakszervezetének újvidéki városi bizottsága tegnap állást foglalt a pedagógussztrájkkal kapcsolatos időszerű kérdésekben. Megállapította, hogy Szerbia kormánya nem teljesítette a sztrájkolók követeléseit. A koefficiensek módosításával valójában nem történt meg az óhajtott, lényeges előrelépés a pedagógusok anyagi helyzetének javításáért, eszerint továbbra is minden okuk megvan a sztrájk folytatására. A munkabeszüntetés azonban túl hosszú ideig elhúzódott, az ára túl magas, és elsősorban a diákok és szüleik kárára megy. A városi bizottság támogatja továbbá Tomislav Banovicnak, a köztársasági szakszervezeti szövetség elnökének lemondására tett indítványt, ugyanis az állítólagos „kiegyezés” aláírásával nagy kárt okozott a sztrájkoló pedagógusoknak. Ha a lemondás nem történik meg az elkövetkező egy hónapban, a városi bizottság megszakítja a kapcsolatot az ágazati szakszervezet köztársasági bizottságával. A bizottság elhatárolja magát attól, hogy bármilyen formában bevonta volna a diákokat és szüleiket a tiltakozó megmozdulásba. Ugyanakkor felszólítja a kollégákat egy toleránsabb légkör kialakítására a iskolákban, ugyanis jelenleg legtöbb intézményben tarthatatlan állapot uralkodik. A sztrájk esetleges folytatását a bizottság a kormány hozzáállásától teszi függővé, és kilátásba helyezte önállósulási szándékát is. A KOTORI-ÖBÖLBEN Orkánerejű szél Az óránként 120-160 kilométeres széllökésekkel járó bóra csütörtökön éjjel óriási károkat okozott Budvában és Boka Kotorskában. Az utóbbi húsz esztendőben nem tapasztalt orkánerejű északi szél az említett vidéken fókát tépett ki tövestül, lesodorta a cserepeket a családi házak és társadalmi létesítmények tetejéről, valamint nagyszámú bárkát süllyesztett el. Az ítéletidő miatt időnként szünetelt az áram- és vízszolgáltatás, Boka Kotorska egyes helységeiben zavart okozott a telefon-összeköttetésben, az orkán megrongált számos ideiglenes vendéglátóipari létesítményt is a tengerpart mentén, tönkretette a budvai Danilo Kiš Középiskola épületének a tetejét. (Beta) 1997. március 1., szombat „Mondjanak fel Markovic professzornőnek” (Folytatás az 1. oldalról) A Bölcsészettudományi Kar előtti térről, ahol az egyetemisták gyülekeztek, a szerbiai kormány épületéig a Mirjana Markovicnak szánt virágot egy egyetemista lány vitte a hajában, a „Belgrád a világ” feliratú transzparenst pedig ugyancsak hajukban virágot viselő lányok tartották. A Művészeti Akadémia rektorátusa és a kar dékánjai tegnap támogatták a Belgrádi Egyetem közoktatási-tudományos tanácsának csütörtöki határozatát, hogy a rektori teendők ellátására a legindősebb professzort, Dragan Kuburovicot nevezzék ki, és hogy Dragutin Veličković többé nem rektora a Belgrádi Egyetemnek. A Művészeti Akadémia elvárja az illetékes állami szervektől, hogy haladéktalanul járuljanak hozzá az egyetemeken uralkodó drámai helyzet rendezéséhez, mert ennek tartósan káros következményei lehetnek a köztársaság ifjú nemzedékére, olvasható abban a közleményben, amelyet Darinka Matic Marovic, a Művészeti Akadémia rektora írt alá. A demokráciavédelmi egyetemi bizottság tegnap felszólította a Belgrádi Egyetem professzorait és munkatársait, hogy március 2-án jelenjenek meg a Gépészeti Karon, az egyetem közgyűlésén. A közgyűlésen kell elfogadni a közoktatási tudományos tanács február 27-én meghozott határozatát arról, hogy a Belgrádi Egyetem rektori teendőinek ellátására Dragutin Kuburovicot, a legidősebb professzort nevezték ki. (Beta) Anyagi támogatást ígértek a médiumoknak A tartományi tájékoztatási eszközök igazgatóit és főszerkesztőit beszélgetésre hívta Jan Šimak tartományi tájékoztatási titkár . Vendégként Ivica Dačić, a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa tájékoztatási bizottságának elnöke tájékozódott a vajdasági médiumok helyzetéről Tegnap Újvidéken, a Vajdasági Végrehajtó Tanács épületében a tartományi tájékoztatási titkárság szervezésében találkozót szerveztek, amelyen a tartományi illetékeseken kívül a vajdasági tájékoztatási eszközök igazgatóival és főszerkesztőivel találkozott a vendégként érkezett Ivica Dačić, a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa tájékoztatási bizottságának elnöke. A megbeszélés után Jan Šimak tartományi tájékoztatási titkár és Ivica Dačic sajtótájékoztatót tartottak, amelyen közleményszerűen elhangzott, hogy a vajdasági tájékoztatási eszközök helyzetéről tárgyaltak. A miniszter összegezése szerint Vajdaság hosszú és eredményes tartományi tájékoztatásra tekinthet vissza, hiszen a tartomány területén összesen 500 különböző lap jelenik meg, közöttük több tíz olyan, amelyiknek az alapítói maguk a polgárok voltak. Mindezt még kiegészíti az Újvidéki Televízió műsora és az Újvidéki Rádió székvárosi és egyes vajdasági városokban levő állomásai. Kifejtették, hogy a tartomány területén különösen fejlett a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tájékoztatási rendszere. Persze mindegyiknek a Tartományi Képviselőház az alapítója. Ezért az említett tájékoztatási eszközöket részben a tartományi költségvetésből pénzelik. Ivica Dansé az újságírás szakmai méltóságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy fontos az újságírónak az igazság iránti elkötelezettsége, sőt, felelősségtudata. Célzott rá, hogy mostanában a szabad és független sajtó leple alatt állítólag az újságírói hivatás lejáratása folyik, oly módon, hogy nem kellőképpen ellenőrzött, úgymond szenzációhajhász hírek is napvilágot láttak. Nézete szerint ez az újságírás tekintélyét rombolja. Davié kitért arra is, hogy politikai nézeteik miatt az újságírókat nem szabad üldözni, hátrányos megkülönböztetéssel sújtani. Közzétették még azt is, hogy a mai időben sok kísértés leselkedik a médiumokra és az újságírói hivatásra. Úgy értékelték, hogy a legújabb szövetségi és köztársasági törvényekkel oda kell hatni, hogy a tájékoztatásban minél modernebb rendszer alakuljon ki, és ezzel elősegítsék a médiumok szabadságának a továbbfejlődését és az újságírói hivatásnak olyan szintre való emelését, amely az európai államokéhoz mérhető. Itt konkrétan a tömegtájékoztatásban uralkodó professzionális hozzáállásra gondolnak és a kimondott és leírt szó iránti felelősségre. A beszélgetésen különösen nagy hangsúlyt helyeztek a sajtóházak és más médiaközpontok műszaki és technológiai fejlesztésére, sőt az újságírók anyagi helyzetének javítására, egyszóval anyagi támogatást ígértek a tartományi tájékoztatási eszközöknek. Igaz, hogy a sajtótájékoztató végén többször is hangsúlyozták, hogy nem kérdés-felelet-féle találkozóra gondoltak az újságírókkal, de Jan Briza néhány felvetett kérdésére mégis válaszoltak. Az egyik a két vajdasági napilap, a Dnevnik, illetve a Magyar Szó főszerkesztőjének mandátumára vonatkozott. Mindkét esetben a főszerkesztők mandátuma lejárt, a tartományi tájékoztatási miniszter szerint az újraválasztásra mindeddig azért nem került sor, mert a hivatalos okmányokban nem szabták meg a mandátumnak a hosszát. Mivel ők ezt módosították, és az érintettek statútumában is változásokat eszközöltek, minden valószínűség szerint, ahogy Simák úr fogalmazott, az egyik elkövetkező képviselőházi ülésen napirendre kerül ez a kérdés. v. m. A megbeszélés résztvevői (Dávid Csilla felvétele) A mezőgazdaságról - napirenden kívül Megtartotta első munka jellegű ülését a zrenjanini képviselőtestület A több mint két hónapi huzavona és a három alakuló ülés után tegnap megtartotta első munka jellegű összejövetelét az ellenzéki többségű zrenjanini képviselő-testület. Több mint 40 témát tűztek napirendre, ennek ellenére az ülés egy napirenden kívüli témával, a mezőgazdaság helyzetének megvitatásával kezdődött. Palatínus János (független tanácsnok) szerint amikor az őszi termények még nincsenek kifizetve, s amikor bizonytalan a tavaszi vetés sorsa, akkor nem lehet fontosabb téma ezen a vidéken. A tanácsnokok - mind a hatalmi párt képviselői, mind a kisebbségben maradt szocialista tanácsnokok - elfogadták a helyzet javítását szolgáló javaslatok többségét. A legfontosabb javaslat szerint a község földműveseinek bojkottálniuk kellene a tavaszi vetést, mindaddig, amíg az állam nem ad elfogadható választ arra, hogy kire számít az élelmiszer-beszerzés terén: a hazai termelőkre vagy a behozatalra. Figyelmet érdemel Palatínus János még egy javaslata: nyíljon kisebbségi iroda a zrenjanini községházán. Miloš Grbic szocialista tanácsnok tegnap egészségi okokra hivatkozva visszaadta a madátumát. K.I.