Magyar Szó, 1997. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1997-03-01 / 50. szám

4 BELPOLITIKA Mesterkedések a búzával (Folytatás az 1. oldalról) A behozatallal kapcsolatos mester­kedések a Beta hírügynökség forrásai szerint a következőképpen történnek: A kiváltságos cégek, beleértve a Di­­beket és a Deltát is, búzát kölcsönöz­nek az Árutartalékok Igazgatóságától, majd eladják a magánkézben levő mal­moknak és a pékeknek, a jelenleg fize­tőképes vevőknek. Az így szerzett pénzen devizát vá­sárolnak a jugoszláv Nemzeti Banktól, mégpedig hivatalos árfolyam szerint (3,4 dinárt fizetnek egy német márká­ért), és behozzák a búzát, amikor a ga­bona megérkezik az országba, az em­lített vállalatok visszajuttatják a köl­csönkért búzamennyiséget az Árutar­­talékok Igazgatóságának. Ezzel a tranzakció bezárul. Az Áru­tartalékok Igazgatóságának ugyanak­kora mennyiségű búzája van, mint a mesterkedés kezdetén, míg a kiváltsá­gos cég az Árutartalékok Igazgatósá­gától kapott kölcsön segítségével idő­közben pénzhez jutott, megforgatta, és keresett is rajta. A hivatalos és a fe­ketepiaci devizaárfolyam közötti kü­lönbségen.­­ Ezzel magyarázható, hogy az Áru­­tartalékok Igazgatóságának jelenleg papíron több búzája van, mint a rak­tárakban - állítja a Beta hírforrása. Szavai szerint, amikor tavaly már nyilvánvaló volt, hogy a búzatermés nem lesz elegendő a hazai szükségle­tek fedezésére, nem lett volna szabad exportálni sem. Ha azonban ez már megtörtént, és búza nélkül marad­tunk, akkor szeptemberben vagy októ­berben kellett volna importálni, ami­kor a világpiacon a legolcsóbb.­­Az ilyen üzelmek mögött nyilván­valóan egy olyan érdekcsoport áll, amely óriási haszonra tesz szert a kivi­telből és a behozatalból. Általában olyan emberekről van szó, akik nem ismerik a búza külkereskedelmének bonyolult technikáját, és ezért sokat is veszíthetnek. Természetesen az or­szágban minden megtérül - közölte az említett hírforrás. Az ugyancsak névtelenséget köve­telő egyéb hírforrások azt állítják, hogy a cégek nyilvánosan megszabott mércék szerint jutottak behozatali en­gedélyekhez. A Bétának sikerült megszereznie a búzaimportőrök listáját, a behozatali engedélyek megjelölésével. Ez nem hi­vatalos jegyzék, és nem is végleges. A lista két részre oszlik: az első részben vannak azok a cégek, amelyek koráb­ban jutottak behozatali engedélyhez, a másodikban pedig azok, amelyek ké­sőbb kapták meg az engedélyt. A lista a következő: Galax Global, 6000 és 3000 tonna (két engedély), Export-Import IMV, Újvidék 10 000 és 2000 tonna, Bukovica, Szabadka 3000 és 5000 tonna, Tehnohemija, Új­vidék 20 000 tonna, Koprodukt, Újvi­dék 5000 és 5000 tonna, Dibek, Belg­­rád 10 000 tonna, Euroagent, Verbász 6000 tonna, Fidelinka, Szabadka 2000 tonna, összesen 70 000 tonna. A janu­ár végén és február elején engedélyt kapott cégek: PIK Sirmijum, Mitrovi­ca 5000 tonna, Produkciva, Újvidék 10 000 tonna, Sombormlin, Zombor 9000 tonna, Delta-M, Belgrád 10 000 tonna, 28. Mart, čačak 5000 tonna, összesen: 39 000 tonna. (Beta) Vállalni kell a nyílt politizálást Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke a magyarittabéi vitaesten A VMDK magyarittabéi tagozatának csütörtök esti vitaestjén dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke válaszolt az egybegyűltek kérdéseire. A szórványban élő bánáti magyarság a választási kudarc következmé­nyeit még hatványozottabban megérzi. Az itt élő emberek, akik nem jó szemmel nézték a VMDK és a VMSZ megmérettetését, most nehezen értik meg, hogy miért van szükség újabb magyar pártok megalakítására. A po­litikai tanácstalanságot a bánáti parasztságot nyomasztó gondok, a pénz­telenség, a Halváiik elöregedése, a munkanélküliség súlyosbítja. Mint ahogy Tarr István író mondta, a végekről nézve jobban látni a dolgokat, hiszen az itt élő magyarok jobban magukra vannak hagyva gondjaikkal. Dr. Páll Sándor szerint a VMDK korábbi vezetősége szándékosan idéz­te elő az ilyen helyzetet, politikai naivitásáról nemigen beszélhetünk. Je­lenleg folyamatban van a szervezet belső megújulása, javulnak a viszonyok a VMSZ-szel. Az év végén esedékes szövetségi választásokra pedig érde­­mes lesz összefogni, nemcsak a VMSZ-szel, hanem a szerb ellenzékkel is. Ahhoz pedig, hogy valamit is tehessünk a saját ügyünkben, ahhoz képvi­selők szükségesek, és nem elég az, hogy tétlenül figyeljük a dolgok me­netét. Vállalnunk kell a nyílt politizálást. A gyülekezeten szó volt a magyarittabéi Kossuth-szobor március 15-i megkoszorúzásáról is. Mint elhangzott, a két legnagyobb magyar párt, a VMSZ és a VMDK ezúttal együtt fog ünnepelni itt is és Ómoravicán is. KI. Zombor község képviselő-testületé­ben az 55 közül négy tanácsnok a Szerb Radikális Párt soraiból került ki. Ennél jóval sikeresebb szereplésre szá­mítottak a helyhatósági választásokon, de egyáltalán nem csalódottak, sőt, meg vannak elégedve magukkal, mint mondják, azért is, mert a négy eszten­dővel ezelőtti választásokhoz képest 30 százalékkal több szavazatot kaptak a község polgáraitól. Kerek perec kije­lentették: - Készek vagyunk arra, hogy támogassuk a községi képviselő­­testületnek mindazokat a javaslatait, amelyek a polgárok érdekeit szolgál­ják, kategorikusan ellenezni fogjuk azonban a különböző machinációkat, amelyek máris tapasztalhatóak a köz­ség új gazdái részéről. A radikálisok határozottan ellene vannak többek között az új helyi járu­lékok bevezetésének - kommunista csökevénynek nevezik őket -, mindad­dig, amíg nem adnak számot a korábbi járulékokból befolyt összegek felhasz­nálásáról. Még határozottabban ellen­zik a Vajdaság autonómiájára vonat­kozó törekvéseket, „az Osztrák-Ma­gyar Monarchia címerének” visszaállí­tását, az utcanevek latin betűkkel való kiírását, és ki tudja még, mi mindent. Eredeti javaslatuk van továbbá a me­nekültkérdés megoldására. A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a radikálisok egyik tanácsnoka arra em­lékeztette a jelenlevőket, hogy 1991- ben ők ezt világosan kifejtették, csak­hogy a hatalom nem hallgatott a ra­dikálisokra, nem volt hajlandó támo­gatni elképzelésüket. Nem magyarázta meg világosan, mire gondolt tulaj­donképpen, és senki nem is firtatta ezt a tanácsnokok közül. Nemrégiben Vo­jislav Šešelj már világosabb volt a zom­­bori tévé műsorában. Többek között azt mondta: a horvát lényegében genocid nép, és a tőle megszokott stílusban egyéb „gyöngyszemekkel” is kiruk­kolt. A nézőknek nem volt nehéz visszapörgetni a filmet, hogy milyen is volt a radikálisok ’91-es megoldási ja­vaslata: vagonba kell rakni a nem szer­­beket, és el kell távolítani őket, ily mó­don lesz elegendő üres ház a szerb me­nekültek részére. Ezt harsogták Šeše­­ljék annak idején, és a jelek szerint, sajnos, most is így vélekednek. Az agresszivitás, a gyűlöletszítás to­vábbra is jelen van, tehát a radikálisok­nál ez derült ki vezérük zombori ven­dégszerepléséről is. Elgondolkodtató, vagy inkább elszomorító azonban, hogy senki, egyetlen párt sem reagált az elhangzott beszédre. Remélhetőleg nem azért, mert egyetértenek vele, ha­nem mert valószínűleg nem tartják ér­demesnek, hogy foglalkozzanak az ef­féle eszmefuttatásokkal. Vajon helye­sen teszik-e? Arra is kíváncsiak továbbá a jó­érzésű zomboriak, hogy vajon ki és milyen megfontolásból finanszírozta a radikális ve­zér tévészereplését, mert tudvalevő, hogy ő nemigen hajlandó ingyen föllépni. H.Á. ZOMBOR A radikálisok megoldották volna... „Semmi gond nem lenne a menekültekkel” Magyar Szó Toleránsabb légkört Az oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezetének újvidéki bizottsága a pedagógussztrájkról A január 28-án általános sztrájkot hirdetett oktatásügyi és tudományos dolgozók („állami”) szakszervezetének újvidéki városi bizottsága tegnap állást foglalt a pedagógussztrájkkal kapcso­latos időszerű kérdésekben. Megálla­pította, hogy Szerbia kormánya nem teljesítette a sztrájkolók követeléseit. A koefficiensek módosításával valójában nem történt meg az óhajtott, lényeges előrelépés a pedagógusok anyagi hely­zetének javításáért, eszerint továbbra is minden okuk megvan a sztrájk foly­tatására. A munkabeszüntetés azon­ban túl hosszú ideig elhúzódott, az ára túl magas, és elsősorban a diákok és szüleik kárára megy. A városi bizottság támogatja továb­bá Tomislav Banovicnak, a köztársasá­gi szakszervezeti szövetség elnökének lemondására tett indítványt, ugyanis az állítólagos „kiegyezés” aláírásával nagy kárt okozott a sztrájkoló pedagó­gusoknak. Ha a lemondás nem törté­nik meg az elkövetkező egy hónapban, a városi bizottság megszakítja a kap­csolatot az ágazati szakszervezet köz­­társasági bizottságával. A bizottság elhatárolja magát attól, hogy bármilyen formában bevonta volna a diákokat és szüleiket a tiltako­zó megmozdulásba. Ugyanakkor fel­szólítja a kollégákat egy toleránsabb légkör kialakítására a iskolákban, ugyanis jelenleg legtöbb intézmény­ben tarthatatlan állapot uralkodik. A sztrájk esetleges folytatását a bi­zottság a kormány hozzáállásától teszi függővé, és kilátásba helyezte önálló­sulási szándékát is. A KOTORI-ÖBÖLBEN Orkánerejű szél Az óránként 120-160 kilométeres széllökésekkel járó bóra csütörtökön éjjel óriási károkat okozott Budvában és Boka Kotorskában. Az utóbbi húsz esztendőben nem tapasztalt orkánerejű északi szél az említett vidéken fókát tépett ki töves­tül, lesodorta a cserepeket a családi há­zak és társadalmi létesítmények tetejé­ről, valamint nagyszámú bárkát sül­lyesztett el. Az ítéletidő miatt időnként szüne­telt az áram- és vízszolgáltatás, Boka Kotorska egyes helységeiben zavart okozott a telefon-összeköttetésben, az orkán megrongált számos ideiglenes vendéglátóipari létesítményt is a ten­gerpart mentén, tönkretette a budvai Danilo Kiš Középiskola épületének a tetejét. (Beta) 1997. március 1., szombat „Mondjanak fel Markovic professzornőnek” (Folytatás az 1. oldalról) A Bölcsészettudományi Kar előtti tér­ről, ahol az egyetemisták gyülekeztek, a szerbiai kormány épületéig a Mirjana Markovicnak szánt virágot egy egyete­mista lány vitte a hajában, a „Belgrád a világ” feliratú transzparenst pedig ugyancsak hajukban virágot viselő lá­nyok tartották. A Művészeti Akadémia rektorátusa és a kar dékánjai tegnap támogatták a Belg­rádi Egyetem közoktatási-tudományos ta­nácsának csütörtöki határozatát, hogy a rektori teendők ellátására a legindősebb professzort, Dragan Kuburovicot nevez­zék ki, és hogy Dragutin Veličković többé nem rektora a Belgrádi Egyetemnek. A Művészeti Akadémia elvárja az ille­tékes állami szervektől, hogy haladékta­lanul járuljanak hozzá az egyetemeken uralkodó drámai helyzet rendezéséhez, mert ennek tartósan káros következmé­nyei lehetnek a köztársaság ifjú nemze­dékére, olvasható abban a közlemény­ben, amelyet Darinka Matic Marovic, a Művészeti Akadémia rektora írt alá. A demokráciavédelmi egyetemi bi­zottság tegnap felszólította a Belgrádi Egyetem professzorait és munkatársait, hogy március 2-án jelenjenek meg a Gé­pészeti Karon, az egyetem közgyűlésén. A közgyűlésen kell elfogadni a közok­tatási tudományos tanács február 27-én meghozott határozatát arról, hogy a Belgrádi Egyetem rektori teendőinek el­látására Dragutin Kuburovicot, a legidő­sebb professzort nevezték ki. (Beta) Anyagi támogatást ígértek a médiumoknak A tartományi tájékoztatási eszközök igazgatóit és főszerkesztőit beszélgetésre hívta Jan Šimak tartományi tájékoztatási titkár . Vendégként Ivica Dačić, a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa tájékoztatási bizottságának elnöke tájékozódott a vajdasági médiumok helyzetéről Tegnap Újvidéken, a Vajdasági Vég­rehajtó Tanács épületében a tartományi tájékoztatási titkárság szervezésében ta­lálkozót szerveztek, amelyen a tartomá­nyi illetékeseken kívül a vajdasági tájé­koztatási eszközök igazgatóival és főszer­kesztőivel találkozott a vendégként érke­zett Ivica Dačić, a Szövetségi Képviselő­ház Polgárok Tanácsa tájékoztatási bi­zottságának elnöke. A megbeszélés után Jan Šimak tartományi tájékoztatási titkár és Ivica Dačic sajtótájékoztatót tartottak, amelyen közleményszerűen elhangzott, hogy a vajdasági tájékoztatási eszközök helyzetéről tárgyaltak. A miniszter össze­gezése szerint Vajdaság hosszú és ered­ményes tartományi tájékoztatásra te­kinthet vissza, hiszen a tartomány terüle­tén összesen 500 különböző lap jelenik meg, közöttük több tíz olyan, amelyiknek az alapítói maguk a polgárok voltak. Mindezt még kiegészíti az Újvidéki Tele­vízió műsora és az Újvidéki Rádió szék­városi és egyes vajdasági városokban levő állomásai. Kifejtették, hogy a tartomány terüle­tén különösen fejlett a nemzeti kisebbsé­gek és etnikai csoportok tájékoztatási rendszere. Persze mindegyiknek a Tar­tományi Képviselőház az alapítója. Ezért az említett tájékoztatási eszközöket rész­ben a tartományi költségvetésből pénze­lik. Ivica Dansé az újságírás szakmai mél­tóságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy fontos az újságírónak az igazság iránti el­kötelezettsége, sőt, felelősségtudata. Cél­zott rá, hogy mostanában a szabad és független sajtó leple alatt állítólag az új­ságírói hivatás lejáratása folyik, oly mó­don, hogy nem kellőképpen ellenőrzött, úgymond szenzációhajhász hírek is nap­világot láttak. Nézete szerint ez az újságí­rás tekintélyét rombolja. Davié kitért arra is, hogy politikai nézeteik miatt az újsá­gírókat nem szabad üldözni, hátrányos megkülönböztetéssel sújtani. Közzétették még azt is, hogy a mai időben sok kísértés leselkedik a médiu­mokra és az újságírói hivatásra. Úgy ér­tékelték, hogy a legújabb szövetségi és köztársasági törvényekkel oda kell hatni, hogy a tájékoztatásban minél moder­­nebb rendszer alakuljon ki, és ezzel el­ősegítsék a médiumok szabadságának a továbbfejlődését és az újságírói hivatás­nak olyan szintre való emelését, amely az európai államokéhoz mérhető. Itt konk­rétan a tömegtájékoztatásban uralkodó professzionális hozzáállásra gondolnak és a kimondott és leírt szó iránti felelős­ségre. A beszélgetésen különösen nagy hangsúlyt helyeztek a sajtóházak és más médiaközpontok műszaki és technoló­giai fejlesztésére, sőt az újságírók anyagi helyzetének javítására, egyszóval anyagi támogatást ígértek a tartományi tájékoz­tatási eszközöknek. Igaz, hogy a sajtótájékoztató végén többször is hangsúlyozták, hogy nem kérdés-felelet-féle találkozóra gondoltak az újságírókkal, de Jan Briza néhány fel­vetett kérdésére mégis válaszoltak. Az egyik a két vajdasági napilap, a Dnevnik, illetve a Magyar Szó főszerkesztőjének mandátumára vonatkozott. Mindkét esetben a főszerkesztők mandátuma le­járt, a tartományi tájékoztatási miniszter szerint az újraválasztásra mindeddig azért nem került sor, mert a hivatalos ok­mányokban nem szabták meg a mandá­tumnak a hosszát. Mivel ők ezt módosí­tották, és az érintettek statútumában is változásokat eszközöltek, minden való­színűség szerint, ahogy Simák úr fogal­mazott, az egyik elkövetkező képviselő­­házi ülésen napirendre kerül ez a kér­dés. v. m. A megbeszélés résztvevői (Dávid Csilla felvétele) A mezőgazdaságról - napirenden kívül Megtartotta első munka jellegű ülését a zrenjanini képviselő­testület A több mint két hónapi huzavona és a három alakuló ülés után tegnap megtartotta első munka jellegű össze­jövetelét az ellenzéki többségű zrenja­­nini képviselő-testület. Több mint 40 témát tűztek napi­rendre, ennek ellenére az ülés egy na­pirenden kívüli témával, a mezőgazda­ság helyzetének megvitatásával kezdő­dött. Palatínus János (független ta­nácsnok) szerint amikor az őszi termé­nyek még nincsenek kifizetve, s ami­kor bizonytalan a tavaszi vetés sorsa, akkor nem lehet fontosabb téma ezen a vidéken. A tanácsnokok - mind a ha­talmi párt képviselői, mind a kisebb­ségben maradt szocialista tanácsnokok - elfogadták a helyzet javítását szolgáló javaslatok többségét. A legfontosabb javaslat szerint a község földművesei­nek bojkottálniuk kellene a tavaszi ve­tést, mindaddig, amíg az állam nem ad elfogadható választ arra, hogy kire szá­mít az élelmiszer-beszerzés terén: a hazai termelőkre vagy a behozatalra. Figyelmet érdemel Palatínus János még egy javaslata: nyíljon kisebbségi iroda a zrenjanini községházán. Miloš Grbic szocialista tanácsnok tegnap egészségi okokra hivatkozva visszaadta a madátumát. K.I.

Next