Magyar Szó, 1997. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1997-07-01 / 152. szám

Dokmanovic-ügy vádlott addig nem bűnös, amíg bűnösségét be nem bizo­nyítják. Ez az elv érvényes a most letartóztatott, háborús bűnök­kel vádolt és a hágai bíróság vizsgá­lati fogságába helyezett volt vuková­­ri polgármesterre, Slavko Dokmano­­vicra is. Esete nagy port kavart fel, hiszen a délszláv háború történelmében el­sőként jegyzik úgy, hogy a helyi ren­dőrség tudta nélkül a hágai törvény­szék nyomozói vették őrizetbe a vád­lottat, aki állítólag arról sem tudott, hogy múlt év március 26-án vádat emeltek ellene, mert úgy vélik, hogy köze volt a Vukovár mellett Ovcará­­ban mintegy 260 férfi meggyilkolá­sához. A tömeggyilkosság vádjával már korábban vádat emeltek a M­H három tisztje, Mile Mrkšić, Miroslav Radic és Veselin Sljivančanin ellen, ők azonban még nem kerültek a tör­vényszék elé, Belgrád elzárkózik ki­adatásuktól. Dokmanovicot nem kellett kiadni. Jugoszláv területről önszántából ment át a Dunán, úgyhogy most so­kan úgy is emlegetik, hogy az eddig egyedülálló esetben Horvátország te­rületére visszatérő, „horvát állam­polgárt” tartóztattak le. Fel is tehető a kérdés, ha bűnös lenne, nem kere­sett volna-e menedéket ott, ahol az említett három tiszt, vádemelés mégsem lehet meg­alapozatlan. Nagy titokban történt, bizonyára nem ok nélkül. Bár a vukovári szörnyűségek idején ő már nem volt polgármester, de a térségben tartózkodott, és sok mindent tudhatott is a dolgokról. Hogy mekkora a bűnössége, vagy bű­nös-e egyáltalán, az a bírósági eljá­rás során kiderül, tény azonban, hogy Vukovár tragédiája után a há­borús évek agóniájában így fakadt ki a Magyar Szónak: „... és ezt a várost valaki lerombolta!”. Nyilván kötő­dött szülőföldjéhez, s nem hagyták nyugton a történtek, és maga is szen­vedett a város tragédiája miatt. Nem is lehet véletlen, hogy a jugoszláv szö­vetségi kormány a letartóztatásról szóló hírre reagálva, a szabadon bo­csátási követelést indokolva így fo­galmaz: ,"A rovására írt állítólagos rémtettek nem illenek a személyiségé­re”. A rémtettek azonban megtörtén­tek, és a bűnösöknek bűnhődniük kell. Lehet, hogy a vádlott személyi­ségére alapozva éppen a Dokmano­­vic- ügy szolgál majd értékes bizonyí­tékokkal, és hozzájárul ahhoz, hogy a daytoni megállapodás értelmében igazságot szolgáltassanak. Ez után az eset után - ki tudja, hány titkos vádirat készült - a rémtettek elköve­tői nem érezhetik magukat bizton­ságban, a mindennapok emberének pedig nem kell attól tartania, hogy évek múltán is olyannal találkozik, akinek kezéhez vér tapad. történtek tisztázásában nagy szerep hárul az új délszláv ál­lamok kormányzataira is, hi­szen az igazi nemzeti érdek az lehet, hogy a kollektív bűnösség megfogha­tatlan elvére való hivatkozás helyett a konkrét személyek feleljenek, az ott­honukat vesztett ártatlan emberek pedig visszatérjenek szülőföldjükre, így Horvátország sem zárkózhat el a krajinai szerbek visszafogadása elől, a menekültekről való gondoskodás terhe helyett Szerbia is többet törőd­het önmaga jövőjével. Hogy ez így le­gyen, marad a Daytonban vállalt kö­telezettség: együttműködni a hágai bírósággal. FRIEDRICH Anna A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LIV. évf., 152. (17775.) szám Újvidék, 1997. július 1., kedd Ára 2 dinár Hongkong ismét kínai fennhatóság alatt A brit koronagyarmat 156 év után visszakerült az anyaországhoz Fájdalmas fejezet zárult le Kína történelmében 1997. június 30-án éjfélkor: Hongkong 156 évi brit uralom után ismét kínai fennható­ság alá került, a városban bevonták a brit zászlót, az Union Jacket, s fel­húzták a kínai vörös­ságra csillagos lobogót. Peking és London 1­984-ben kö­tött megállapodást egész Hongkong visszacsatolásáról, azzal az ígérettel, hogy a terület 50 évig megőrzi tőkés gazdasági berendezkedését a szocia­lizmust hirdető Kínán belül, s hogy Hongkongot a hongkongiak fogják irányítani. Hongkong, a világ egyik vezető kereskedelmi és pénzügyi központja helyi idő szerint július 1-jén nulla órától különleges közigazgatási kör­zetként tagolódott vissza Kínába, amelytől a britek három szakaszban hódították el, még a múlt század­ban. A terület a kin«... «, egy ország­­ két rendszer elvének jegyében nagyfokú önállóságot élvez majd, csupán a védelmi és a külpoliti­kai kérdésekben döntenek Pe­­kingben, van külön zászlaja és cí­mere, amelyet a bauhínia virág­ról mintáztak. A történelmi dátumot Hong­kongban és Pekingben szemkápráz­tató ünnepségek körítették. Hong­kongban a hangulat inkább ünne­pélyes és borongós, Pekingben ün­nepélyes és diadalittas volt, miköz­ben - három órával a hivatalos át­adás előtt - újabb, ezúttal 500 fős kínai kontingens érkezett a terület­re. Ma hajnalban további 4000 kato­na érkezését várják. Kína azt ígérte, hogy a katonák kizárólag a kínai szuverenitás védelmén őrködnek majd. (Folytatása a 16. oldalon) Az ünnepélyes átadás pillanatai Ellenzéki győzelem Albániában Berisha elnök elismerte: pártja vereséget szenvedett az előrehozott parlamenti választásokon Sali Berisha albán elnök­ tegnap elismerte, hogy jobboldali Demok­rata Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választásokon. Fatos Na­no, a magát győztesnek kikiáltó Szo­cialista Párt vezetője szinte azonnal lemondásra szólította fel Berishát, aki szavai szerint mindig is vissza­utasította az együttélést. A nemzethez intézett televíziós üzenetében Berisha legmélyebb há­láját fejezte ki a Demokrata Párt sza­vazóinak, akiket arra kért, hogy bá­torsággal és méltósággal viseljék a vasárnap született ítéletet, és ellen­zékként folytassák a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszí­téseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi - a válasz­tási kampány előtt és alatt tett - ígé­retét, a Reuter szerint azonban nem világos, hogy ez lemondását jelenti-e. Berisha ugyanis több ízben kilátásba helyezte: távozik posztjáról, ha egy baloldali kormány kerül hatalomra. (Folytatása a 16. oldalon) Strandszépe ’97 Jelentkezési szelvény a 4. oldalon SZERBIAI KÉPVISELŐHÁZ Kis alkotmánnyal nagy központosítás Soha ennyi módosítási indítvány - A parlament rendkívüli ülésszakának központi témája a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslata volt a központi té­mája a köztársasági parlament má­sodik rendkívüli ülésszakának teg­nap megkezdődött első ülésén, me­lyet a kormány kezdeményezésére hívtak össze. Az utóbbi hetekben so­kat vitatott törvényjavaslatra min­tegy 1300 módosítási indítványt nyújtottak be az ellenzéki képvise­lők, és bejelentették, hogy azok mindegyikét a parlamenti szószék­nél is megindokolják. A képviselő­ház elmúlt háromhavi rendes ülésszakán elfogadott összes előírás­ra nem tettek ennyi módosítási ja­vaslatot, mint a most napirenden szereplő törvényre. Egyesek kis alkotmánynak is neve­zik ezt a törvényt, mert a köztársasági kormány elképzelése szerint a 225 szakaszos előírás első ízben szabályoz­za átfogóan a községek és a városok hatáskörét. A törvény legtöbbet vita­tott rendelkezései azok, amelyek sze­rint kétházas községi képviselő-testü­leteket vezetnek be Kosovo 28 közsé­gében (az egyikben a szerb és a Crna Gora-i, a másikban pedig a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kép­viselői kapnának helyet). A másik ja­vasolt újdonság a részarányos válasz­tási rendszer bevezetése községi szin­ten is, amely szerint nem az egyének, hanem a pártok versengenek a válasz­tásokon. (Folytatása a 4. oldalon) Plavšić harca a keményvonalasokkal A boszniai Szerb Köztársaság elnökének viszálya belügyminiszterével - Az államfő államcsínykísérletnek tekinti hazahívását londoni látogatásáról, belgrádi másfél órás „tájékozódó beszélgetés”-ét és bijeljinai fogva tartását - Karadžićot vádolja a történtekért Biljana Plavšić, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szembeszegült a boszniai szerb keményvonalas veze­tőséggel, megpróbálta elejét venni a korrupciónak és leváltani Dragan Kijac igen befolyásos belügyminisz­tert, aki Radovan Karadžić híve. A Reuter és az AP értesülései szerint Biljana Plavžićot vasárnap este Belg­­rádban „informatív beszélgetésére kísérték be a repülőtérről, ahova Londonból érkezett, megszakítva ottani látogatását. Paléból szólították haza a kormányülés miatt, amelyen azt a döntését akarták megvitatni, hogy leváltja a belügyminisztert. „Kijac hű híve Radovan Karadžić volt elnöknek, akit háborús bűnös­nek tartanak, és noha tavaly rákény­­szerítették, hogy visszavonuljon a közéletből, most is befolyásos figura a boszniai szerb vezetőségben, to­vábbá Momcilo Krajišniknak, aki a boszniai központi elnökség tagja” -jelenti a Reuter. (Folytatása a 3. oldalon) NYÁRI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Üdülés Csillebércen és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon A negyedik (is) úriember Külpolitikai kommentárunk a 3. oldalon „Téli áram” vásárolható Legalább 600, legfeljebb 9000 kWh fizethető ki mostani áron, 11 százalékos kedvezménnyel - 4. oldal ✓ Megszűnt Ágoston András mandátuma Az adminisztratív bizottság javaslatára a parlament tudomá­sul vette, hogy megszűnt Ágos­ton András (VMDK) és Vladan Batic (Szerbiai Demokrata Párt) mandátuma, akik más pártokba léptek át. A képviselőház ugyan­akkor jóváhagyta négy új képvi­selő mandátumát. Ljubiša Spa­­sićot (SZSZP), Branislav Atanas­­kovicot (SZSZP), Nada Kosticot (SZDP) és Milan Baraćot (SZRP) azok helyett a képviselők helyett választották meg, akiknek meg­szűnt a mandátuma. Napos és meleg idő. Délután futó zápor lehetséges Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon

Next