Magyar Szó, 1997. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1997-07-01 / 152. szám
1997. július 1., kedd A negyedik (is) úriember Slavko Dokmanović, Vukovár egykori polgármestere tehát a negyedik. Madeleine Albright amerikai államtitkár nemrégi balkáni látogatása előtt kelt szárnyra a hír, hogy a hágai törvényszék négy személyt vádol az 1991 novemberében történt vukovári tömegmészárlásért. Közülük háromnak a neve eddig is ismert volt, a negyediknek a kilétéről azonban nem szivárgott ki semmi. S most, hogy letartóztatták és Hágába szállították, nem kicsi a meglepetés. Kevesen tételezték föl ugyanis, hogy Slavko Dokmanovicnak is köze volt, köze lehetett a vukovári vérfürdőhöz. Lényegében Veselin Šljivančanin nyilatkozata terelte el a gyanút az egykori polgármesterről. A széthullott MH tisztje ugyanis a múlt év első felében úgy nyilatkozott - miután a hágai törvényszék márciusban elfogatási parancsot adott ki ellene, valamint Miroslav Radic és Mile Mrkšić tiszttársai ellen , hogy a vukovári vérengzést Vojislav Sešelj félkatonai alakulatai hajtották végre „egy nagyon népszerű politikus” parancsára. Sljivančanin azt is elmondta, hogy az erről szóló bizonyítékokat külföldön helyezte biztonságba, és Hágában csakis a parancsadókkal együtt hajlandó megjelenni. Dokmanovic volt a parancsadó? Aligha hihető, hiszen Šljivančanin említett nyilatkozatában arra is kitért, hogy Sešelj embereit, Árkán tigriseit és a Fehér Sasokat a szerb belügyminisztérium fegyverezte föl. Ezúttal fölösleges azzal foglalkozni, hogy ki adhatott utasítást a vukovári kórházban gyógykezelt 261 nem szerb nemzetiségű személy lemészárlására, hiszen a törvényszék is a múlt év márciusában megtartott bizonyító eljárás során csak azt állapította meg, hogy az embertelenség „egy szélesebb terv keretében” történt, s mindezt azzal támasztotta alá, hogy a vukovári „hősök” diadalmenettel tértek vissza Belgrádba, kitüntették, előléptették őket. Slavko Dokmanovic letartóztatása eltérő reagálásokat váltott ki. Az úgynevezett nemzetközi közösség (maga Clinton elnök is) megelégedését fejezte ki a hágai törvényszék és az UNTAFS bátor lépése miatt. Ezzel szemben a hivatalos Belgrád tiltakozott, az egykori polgármester szabadlábra helyezését követelte. A szelet-szlavóniai szerb községek közös tanácsa magyarázatot kért Jacques Kleintől, megállapítva, hogy Dokmanovic 1991 őszén az akkori Krajinai Szerb Köztársaág mezőgazdasági minisztereként Erdődön tartózkodott. Nos, bárhogy volt is, való igaz, hogy Dokmanovic fiágal vizsgálati fogságban van. Letartóztatásáról csak utólag értesítették a horvát és a szerb hatóságokat. Hogy mi készül a körzetben, arról Petar Đukićnak (aki a Becskerek melletti Stajicevóban építi családi házát), az átmeneti rendőri erők parancsnokának sem volt tudomása. Ő azonban utalt arra, fennáll a gyanú, hogy a horvát állampolgárságú, de több mint egy éve a Kis-Jugoszláviában élő Dokmanovicot nem Kelet-Szlavóniában tartóztatták le a törvényszék nyomozói és az UNTAF.S. A legnagyobb talány, hogy a törvényszék folytatja-e (Boszniában is) a gyanúsítottak letartóztatását, valamint az, hogy miként reagál majd Belgrád: kiadja-e Mrkšićet, Radicot és Sljivan Panint, vagy többszöri ígéretével összhangban („Ha ugyan vannak Szerbiában háborús bűnösök”) hazai bíróság fog ítélkezni fölöttük. HORVÁTH András „Dokmanovic letartóztatása törvényes A hágai nemzetközi törvényszék ügyészének nyilatkozata Louise Arbour, a hágai nemzetközi törvényszék ügyésze tegnap úgy ítélte meg, hogy Slavko Dokmanovicnak, Vukovár volt városelnökének a letartóztatása törvényes, összhangban áll az ENSZ kelet-szlavóniai átmeneti kormányzásának és a hágai bíróságnak a megbízatásával. Dokmanovic június 27-i őrizetbe vételét az UNTAFS felhatalmazása alapján hajtották végre, s tüzetesen előkészítette a hágai ügyészség, állapította meg Arbour. Elvetette azokat a vádakat, hogy Dokmanovicot tőrbe csalták. Letartóztatása teljesen törvényes, Dokmanovic önszántából érkezett Kelet- Szlavóniába. A törvényszék főügyésze hangsúlyozta azt is, hogy a horvát hatóságok nem álltak kapcsolatban Dokmanovic letartóztatásával és Hágába való szállításával. Hozzáfűzte, hogy Vukovár volt elnöke ellen tavaly április 3-án emeltek vádat, és bírósági döntés alapján ezt nem hozták nyilvánoságra. A főügyész közölte, e stratégiát alkalmazzák mindaddig, amíg bizonyos országok hatóságai nem teljesítik kötelezettségüket a vádlottak kiszolgáltatásával kapcsolatban. Vannak még vádiratok, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra, mondta a főügyész. Dokmanovicot a volt MH három tisztjével - Mile Mrksictyal, Miroslav Radictyal és Veselin Sljivančaninnal - együtt azzal terhelik, hogy 1991. november 20-án lemészárolták a vukovári kórházból elhurcolt 260 férfit. A vádirat szerint Dokmanovic személyesen részt vett e bűncselekményben. Arbour felszólította Jugoszlávia hatóságait, hogy adják ki a törvényszéknek Mrkšićet, Radicot és Sljivancanint, és ezzel teljesítsék nemzetközi kötelezettségüket. Mrkšićot nyugdíjazták, gyakran utazgat Belgrád és Banjaluka között, Radic üzletember Kragujevacon, Sljivančanin pedig a Jugoszláv Hadsereg tényleges tisztjeként a belgrádi katonai akadémián szolgál, ismertette Arbour. Nem volt hajlandó részleteket közölni Dokmanovic letartóztatásáról, azzal a megindoklással, hogy ne veszélyeztesse a jövőbeni hasonló akciókat. Leszögezte azonban, hogy nem terveznek hasonló letartóztatást Kelet-Szlavóniában. Közlése szerint a Dokmanovic elleni letartóztatási parancsot és az ellene emelt vádat tavaly áprilisban küldték el az UNTAES-nak Kelet- Szlavóniába, mert feltételezték, hogy ott tartózkodik. Miután Dokmanovic Jugoszláviába költözött, megvárták, míg Kelet-Szlavóniába utazott. Arra a kérdésre válaszolva, mi a különbség az UNTAF.S és az SFOR között, kifejtette, hogy az UNTAF.S megbízatása szélesebb körű, mivel valójában ez helyi hatalom. Úgy értékelte azonban, hogy az SFOR megbízatása keretében letartózathatná a Szerb Köztársaság területén tartózkodó vádlottakat. BELGRÁD: Milan Milutinović szövetségi külügyminiszter a hét végén erélyesen tiltakozott Slavko Dokmanovic letartóztatása és Hágába szállítása ellen. Levelet intézett Jacques Klein UNTAFS-vezetőhöz, s elítélte, hogy az ENSZ békefenntartó erői részt vettek a letartóztatásban. Mély sajnálkozásának és kiábrándultságának adott hangot. Szerinte az akció megkérdőjelezi a békefenntartó erők iránti bizalmat. Véleménye szerint a Dokmanovicnak tulajdonított bűntettek nem férnek össze egyéniségével. (Beta) Magyar Szó Plavšić harca a keményvonalasokkal A boszniai Szerb Köztársaság elnökének viszálya belügyminiszterével - Az államfő államcsínykísérletnek tekinti hazahívását londoni látogatásáról, belgrádi másfél órás „tájékozódó beszélgetés”-ét és bijeljinai fogva tartását - Karadžićot vádolja a történtekért (Folytatás az 1. oldalról) A hírügynökség értesülése szerint az elnök asszony azért akarta leváltani a belügyminisztert, mert az nem volt hajlandó vizsgálatot indítani két nagyvállalat ellen, melyek élén egyébként Karadžić, illetve Krajišnik áll. A Reuter emlékeztet, hogy Biljana Plavšićot tavaly választásokon juttatták hatalomra, de az igazi politikai hatalom és a rendőrség felügyelete továbbra is a háborús vezetőség, illetve Karađžić és Krajisnik kezeiben összpontosul. Ezért hiúsították meg azt is, hogy a boszniai szerbek kormánya a szarajevói Paléból átköltözzön Banjalukába, az egyetlen fontos gyáripari központba, amely a szerbek szuverenitása alatt van. A hírmagyarázók szerint „a boszniai függetlenség ellen vívott szerb háborúban Plavšić is a keményvonal híve volt, de amikor támadást intézett a politikusok körében dívó korrupció ellen, elszigetelték, és egyszerűen semmibe veszik tiltakozását a Szerb Köztársaság és a JSZK közötti különleges kapcsolatokról szóló megállapodás ellen”. Az AP is értesült Kijac elbocsátásának kísérletéről, és ebből levonta a következtetést, hogy Plavsic nemcsak Karadjictyal, de Slobodan Milosevictyel is összetűzésbe került. „Lépése nagy viszályt keltett a boszniai szerb vezetőség körében. A szintén Karadžićhoz hű boszniai szerb kormány szembeszegült Biljana Plavsictyal, és azzal vádolja, hogy elárulta a szerb érdekeket” - jelenti az AP, és megjegyzi, hogy Karadžićnak továbbra is óriási a befolyása, és kezében tartja a boszniai szerb rendőrséget. Azt mesélik, hogy igen sikeresen vezeti az illegális ügyeket és csempésszakciókat, s ebben a rendőrséget használja. Az AP értékelése szerint Plavšić, aki egykor Karadžić munkatársa volt, „most viszonylag mérsékelt”, és kész együttműködni a nemzetközi közösséggel. Azt, hogy Plavšićot a belgrádi repülőtéren elvezette a rendőrség, a Studio B is megerősítette. Eszerint másfél órán át volt „beszélgetés”-en, majd a Szerb Köztársaság határára vitték, s ott a boszniai szerb rendőrségnek adták át. Vasárnap éjszaka a belügyminisztériumhoz tartozó Dvorovi birtokon tartózkodott, Bijeljina közelében. Közleményt adott ki a Szerb Köztársaság belügyminisztériumának kollégiuma, amely szerint rendőrségük „nem hajthatja végre az elnök asszony törvénytelen döntéseit”. Szerintük Plavsic bizonyos döntései „a belügyminisztérium illetékességébe vágnak”, és „zavarják bonyolult és felelősségteljes tevékenységét”. A kollégium elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a boszniai szerb kormány törvénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette Biljana Plavsic döntését, hogy leváltja Dragan Kijac belügyminisztert. A kollégium tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az elnök asszony beleavatkozott a Brtko körüli eseményekbe és a rendőrség bizonyos káderkérdéseibe, amelyeket ha végrehajtották volna, „káros következmények származtak volna a Szerb Köztársaságra nézve”. A kollégium értetlenül áll Plavsic döntése előtt, mert „nem elég a nemzetközi tényezők alakoskodása és támadásai, teljesen váratlanul oldalról is nyomást gyakorolnak a belügyminisztériumra Biljana Plavsic részéről, aki a szavakról konkrét és indokolatlan követelésekre tért át, melyeket a nemzetközi közösség minden bizonnyal ki fog használni, hogy destabilizálja a belügyminisztériumot és a Szerb Köztársaságot” - áll a kollégium közleményében. asszonyt, és kijelentette, hogy „ő a Szerb Köztársaság megőrzéséért harcol, és nem lehet árulónak nevezni”. Szerinte az ország érdekei ellen dolgoznak azok, akik nem akarnak együttműködni a világgal, és azt hiszik, „a nép van miattuk”. Szerinte az államfőnek joga van rendet csinálni, különösen olyan minisztériumokban, amelyek a főparancsnoksághoz tartoznak. Hozzátette, a pártja javasolni fogja Biljana Plavšićnak, hogy oszlassa fel a kormányt, és ha ezt nem fogadják el, akkor a parlamentet is. További hírek szerint Plavsic hétfőn reggel távozott Bijeljinából. Ott hosszas tárgyalásokat folytatott „a politikai és a katonai vezetőség egy részével", jelen volt többek között Pero Čolić vezérkari főnök is. Nyilatkozott az üggyel kapcsolatban Momjilo Krajisnik, a boszniahercegovinai elnökség tagja is. Cáfolta a hírt, hogy Plavšićot „bekísérték”. „Ez a hír nem igaz. Engem is értesítettek róla, de ellenőrzés után kiderült, hogy alaptalan" - nyilatkozta Krajisnik, miután Paléban búcsúlátogatáson fogadta Michael Steinert, a nemzetközi főmegbízott helyettesét. Ami Biljana Plavsic döntését illeti, hogy felfüggeszti a belügyminisztert, Krajisnik úgy ítélte meg, hogy „a tévesen értelmezett illetékességek alapján kitört viszályáról van szó. Azt állította, jó úton haladnak, hogy a viszályt rendezzék. Nem csak az uralkodó párt vezetősége foglalkozik a kérdéssel, szélesebb kört kell bevonni, mivel nem személyes ellentétekről van szó, hanem állami problémáról”. Biljana Plavsic tegnap 12.45 órakor érkezett Banjalukára, az SFOR kíséretében. Kijelentette, hogy nem tartóztatták le. Egyenesen a kabinetjébe ment. Az épület körül azonban, ahol az elnök asszony kabinetja van, feltűnően sok rendőr látható. Az SFOR és a nemzetközi rendőrség erői távol tartják magukat. A Szerb Radikális Párt tegnap felszólította Biljana Plavsicot, hogy mondjon le elnöki tisztségéről. A boszniai szerb párt vezetőségének véleménye szerint a belügyminiszter leváltása nem tartozik az elnök illetékességébe. Legfrissebb hír szerint Biljana Plavsic tegnap a B-92 független rádiónak nyilatkozva azzal vádolta Radovan Karadžićot, hogy államcsínyt szervezett ellene. „Karadzic arra bátorítja az embereket, hogy tanúsítsanak engedetlenséget az állami intézményekkel szemben” -jelentette ki Biljana Plavšić. Hozzátette még, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban lényegében Karadzic gyakorolja a hatalmat, és elzárja előle a médiát. Éppen most készít elő jelentést a köztársaságban uralkodó helyzetről, és ezt a nép elé kívánja tárni. „A nép és a hadsereg a szövetségesem” - jelentette ki. (Beta) Megtámadták Irán zágrábi nagykövetét Incidens Brčko közelében Mohamed Javas Aszajest, Irán horvátországi nagykövetét a boszniai Szerb Köztársaság területén, Brčko közelében megtámadták, közölte vasárnap Andrea Agnelli, az FNSZ szóvivője. Ismertetése szerint a támadás vasárnap délután történt, amikor a nagykövet feleségével és 12 éves lányával Horvátország felől Szarajevóba tartott. Három ismeretlen támadó leállította a nagykövet autóját Loncarinál, a Horvátország és Szarajevó közötti főúton, mondta a szóvivő.A három férfi bántalmazta a nagykövetet, zaklatta a feleségét, majd elvették a pénzüket és Mercedes autójukat. Az iráni nagykövetet a brlkói kórházban elsősegélyben részesítették, majd Tuzlába szállították. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek rendőrsége együttműködési készséget tanúsított. A támadók közül egyet már azonosítottak, a másik kettőt körözik, közölte az ENSZ szóvivője. (Beta, AP) A legújabb viszálynak nem örül senki, aki szívén viseli a Szerb Köztársaság és polgárainak érdekeit, így vélekedik Dragutin Ilic, a Szerb Köztársaság Szocialista Pártjának alelnöke, aki felszólította az illetékeseket, hogy az alkotmányos válságot, valamint az elnök és a kormány közötti viszályt a parlamentben rendezzék. Ilic szerint megengedhetetlen, hogy létfontosságú kérdésekről egyes szerbek döntsenek, és különösen az, hogy az alkotmányt éppen azok szegjék meg, akiknek érvényesíteniük kellene. Radoslav Brdanin, a Néppárt elnöke határozottan támogatja Plavšić ELJŐ A „DÍSZPARASZTOK" IDEJE? Ellentétes vélemények a földtörvényről Higiénián spóroló kórházak - Felmérés Magyarország ismertetőjegyeiről (Tudósítónktól) Budapest, június 30. Ez idő tájt a földtörvény tervezete foglalkoztatja leginkább a magyar közvéleményt, a lapokban is elszaporodtak az ezzel kapcsolatos közlések. A szakemberek véleménye ilyenkor fölöttébb mérvadó. Nos, Kurucz Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint a kilátásba helyezett módosítások semmit nem javítanak, a tiltó rendelkezések pedig egyenesen sértik Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A tervezet értelmében a földszerzés a már legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyek számára válna lehetővé, amelyeknek mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tagjuk vagy alkalmazottjuk van. Kurucz úgy véli, ez könnyen kijátszható, elegendő egy mezőgazdasági szakképzettségű személyt bevenni a társaságba, aki aztán, úgymond, a „díszparaszt” funkcióját töltené be a cégnél. A legnagyobb vita a külföldiek földszerzési lehetősége körül folyik. Külföldiek ma is többféle jogcímen szerezhetnek termőföldet Magyarországon, ezeket a törvénymódosítási tervezet nem szűkíti. A szocialisták mindezek ellenére kitartani látszanak javaslatuk mellett. Baja Ferenc, az MSZP választmányának elnöke minapi felszólalásában visszautasított minden olyan vádat, amely a legkisebb mértékben is lehetővé tenné a külföldi tulajdonszerzést. Az MDF botrányosnak tartja a készülő dokumentumot, Lezsák Sándor úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a parlamenti próbálkozások kudarcot vallanak, akkor a Magyar Demokrata Fórum - akár egyedül, akár másokkal - mindent elkövet ez ügyben a népszavazás kiírása érdekében. A Magyar Demokrata Néppárt szintén nem tartja időszerűnek a földtörvény módosítását, mondván, hogy „nem teljesülhet az a kormányzati szándék, amely szerint a tervezett törvénymódosítással megakadályozható a külföldiek földhöz jutása”. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az év végéig akár a 40 milliárd forintot is elérheti a társadalombiztosítási alapok hiánya. Lefordítva: veszélyben a kórházak tisztasága, elszaporodhatnak a fertőzések, az egészségügyi intézmények ugyanis jóval kevesebb mikrobiológiai vizsgálatot rendelnek, mivel a társadalombiztosító tavaly óta nem fizeti ezeket. Magyarország persze - legalábbis egyelőre - nem az egyre szutykosabb kórházairól közismert. De akkor miről? Erre keresett választ a Szonda Ipsos legújabb felmérése. A közvélemény-kutatást a fővárosi felnőtt népesség körében végezték. A válaszok alapján a köztudatban jobbára két földrajzi fogalom testesíti meg az ország hírnevét: a Balaton és Budapest. A „magyar tenger”-t különösen a fiatalok részesítették előnyben. A harmadik helyen a tudósok, szakemberek, tehát az ország szellemi kapacitása szerepel. Sokan nevezték meg emellett a gyógyvizek gazdaságát és a műemlékeket, és viszonylag kevesen a magyar sportolók külföldön is jegyzett eredményeit. Ami az eladható termékeket, árucikkeket illeti, a magyar borok kapták a legjobb minősítést, de jó helyezést ért el a szalámi és a paprika is. Az Ikarus buszokat csuppán 5 százaléknyian sorolták a jól asznosítható exportcikkek közé. SINKOVITS Péter KÜLPOLITIKA 3