Magyar Szó, 1997. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1997-07-01 / 152. szám

1997. július 1., kedd A negyedik (is) úriember Slavko Dokmanović, Vukovár egykori polgármestere tehát a negyedik. Madeleine Albright amerikai államtitkár nemrégi bal­káni látogatása előtt kelt szárnyra a hír, hogy a hágai törvénysz­ék négy személyt vádol az 1991 no­vemberében történt vukovári tö­megmészárlásért. Közülük há­romnak a neve eddig is ismert volt, a negyediknek a kilétéről azonban nem szivárgott ki sem­mi. S most, hogy letartóztatták és Hágába szállították, nem kicsi a meglepetés. Kevesen tételezték föl ugyanis, hogy Slavko Dokma­­novicnak is köze volt, köze lehe­tett a vukovári vérfürdőhöz. Lényegében Veselin Šlji­­vančanin nyilatkozata terelte el a gyanút az egykori polgármester­ről. A széthullott M­H tisztje ugyanis a múlt év első felében úgy nyilatkozott - miután a hágai tör­­vényszék­­ márciusban elfogatási parancsot adott ki ellene, vala­mint Miroslav Radic és Mile Mrkšić tiszttársai ellen­­ , hogy a vukovári vérengzést Vojislav Se­­šelj félkatonai alakulatai hajtották végre „egy nagyon népszerű poli­tikus” parancsára. Sljivančanin azt is elmondta, hogy az erről szó­ló bizonyítékokat külföldön he­lyezte biztonságba, és Hágában csakis a parancsadókkal együtt hajlandó megjelenni. Dokmano­­vic volt a parancsadó? Aligha hi­hető, hiszen Šljivančanin említett nyilatkozatában arra is kitért, hogy Sešelj embereit, Árkán tigri­­seit­ és a Fehér Sasokat a szerb bel­ügyminisztérium fegyverezte föl. Ezúttal fölösleges azzal foglal­kozni, hogy ki adhatott utasítást a vukovári kórházban gyógykezelt 261 nem szerb nemzetiségű sze­mély lemészárlására, hiszen a tör­vényszék is a múlt év márciusá­ban megtartott bizonyító eljárás során csak azt állapította meg, hogy az embertelenség „egy szé­lesebb terv keretében” történt, s mindezt azzal támasztotta alá, hogy a vukovári „hősök” diadal­menettel tértek vissza Belgrádba, kitüntették, előléptették őket. Slavko Dokmanovic letartózta­tása eltérő reagálásokat váltott ki. Az úgynevezett nemzetközi közös­ség (maga Clinton elnök is) meg­elégedését fejezte ki a hágai tör­vényszék és az­ UNTAF­S bátor lé­pése miatt. Ezzel szemben a hiva­talos Belgrád tiltakozott, az egy­kori polgármester szabadlábra helyezését követelte. A szelet-szla­­vóniai szerb községek közös taná­csa magyarázatot kért Jacques Kleintől, megállapítva, hogy Dok­manovic 1991 őszén az akkori Krajinai Szerb Köztársaág mező­­gazdasági minisztereként Erdő­dön tartózkodott. Nos, bárhogy volt is, való igaz, hogy Dokmanovic fiágal vizsgálati fogságban van. Letartóztatásáról csak utólag értesítették a horvát és a szerb hatóságokat. Hogy mi ké­szül a körzetben, arról Petar Đukićnak (aki a Becskerek mellet­ti Stajicevóban építi családi házát), az átmeneti rendőri erők parancs­nokának sem volt tudomása. Ő azonban utalt arra, fennáll a gya­nú, hogy a horvát állampolgársá­gú, de több mint egy éve a Kis-Ju­goszláviában élő Dokmanovicot nem Kelet-Szlavóniában tartóztat­ták le a törvényszék nyomozói és az UNTAF.S. A legnagyobb talány, hogy a törvényszék folytatja-e (Boszniá­ban is) a gyanúsítottak letartózta­tását, valamint az, hogy miként reagál majd Belgrád: kiadja-e Mrkšićet, Radicot és Slji­­van Panint, vagy többszöri ígéreté­vel összhangban („Ha ugyan van­nak Szerbiában háborús bűnö­sök”) hazai bíróság fog ítélkezni fölöttük. HORVÁTH András „Dokmanovic letartóztatása törvényes A hágai nemzetközi törvényszék ügyészének nyilatkozata Louise Arbour, a hágai nemzetkö­zi törvényszék ügyésze tegnap úgy ítélte meg, hogy Slavko Dokmano­­vicnak, Vukovár volt városelnökének a letartóztatása törvényes, összhang­ban áll az ENSZ kelet-szlavóniai átme­neti kormányzásának és a hágai bíró­ságnak a megbízatásával.­­ Dokmanovic június 27-i őrizetbe vételét az UNTAF­S felhatalmazása alapján hajtották végre, s tüzetesen előkészítette a hágai ügyészség, álla­pította meg Arbour. Elvetette azokat a­ vádakat, hogy Dokmanovicot tőrbe csalták. Letar­tóztatása teljesen törvényes, Dok­manovic önszántából érkezett Kelet- Szlavóniába. A törvényszék főügyésze hangsú­lyozta azt is, hogy a horvát hatósá­gok nem álltak kapcsolatban Dok­manovic letartóztatásával és Hágába való szállításával. Hozzáfűzte, hogy Vukovár volt elnöke ellen tavaly áp­rilis 3-án emeltek vádat, és bírósági döntés alapján ezt nem hozták nyil­­vánoságra. A főügyész közölte, e stratégiát alkalmazzák mindaddig, amíg bizonyos országok hatóságai nem teljesítik kötelezettségüket a vádlottak kiszolgáltatásával kapcso­latban. Vannak még vádiratok, amelye­ket nem hoztak nyilvánosságra, mondta a főügyész. Dokmanovicot a volt M­H három tisztjével - Mile Mrksictyal, Miroslav Radictyal és Veselin Sljivančaninnal - együtt az­zal terhelik, hogy 1991. november 20-án lemészárolták a vukovári kór­házból elhurcolt 260 férfit. A vádirat szerint Dokmanovic személyesen részt vett e bűncselek­ményben. Arbour felszólította Jugo­szlávia hatóságait, hogy adják ki a törvényszéknek Mrkšićet, Radicot és Sljivancanint, és ezzel teljesítsék nemzetközi kötelezettségüket. Mrkšićot nyugdíjazták, gyakran utazgat Belgrád és Banjaluka kö­zött, Radic üzletember Kragujeva­­con, Sljivančanin pedig a Jugoszláv Hadsereg tényleges tisztjeként a belgrádi katonai akadémián szolgál, ismertette Arbour. Nem volt hajlandó részleteket közölni Dokmanovic letartóztatásá­ról, azzal a m­egindoklással, hogy ne veszélyeztesse a jövőbeni hasonló akciókat. Leszögezte azonban, hogy nem terveznek hasonló letartózta­tást Kelet-Szlavóniában. Közlése szerint a Dokmanovic el­leni letartóztatási parancsot és az el­lene emelt vádat tavaly áprilisban küldték el az UNTAES-nak Kelet- Szlavóniába, mert feltételezték, hogy ott tartózkodik. Miután Dok­manovic Jugoszláviába költözött, megvárták, míg Kelet-Szlavóniába utazott. Arra a kérdésre válaszolva, mi a különbség az UNTAF.S és az SFOR között, kifejtette, hogy az UNTAF.S megbízatása szélesebb körű,­ mivel valójában ez helyi hatalom. Úgy ér­tékelte azonban, hogy az SFOR megbízatása keretében letartózat­­hatná a Szerb Köztársaság területén tartózkodó vádlottakat. BELGRÁD:­ Milan Milutinović szövetségi külügyminiszter a hét vé­gén erélyesen tiltakozott Slavko Dokmanovic letartóztatása és Hágá­ba szállítása ellen. Levelet intézett Jacques Klein UNTAF­S-vezetőhöz, s elítélte, hogy az ENSZ békefenn­tartó erői részt vettek a letartóztatás­ban. Mély sajnálkozásának és kiáb­rándultságának adott hangot. Sze­rinte az akció megkérdőjelezi a bé­kefenntartó erők iránti bizalmat. Véleménye szerint a Dokmano­­vicnak tulajdonított bűntettek nem férnek össze egyéniségével. (Beta) Magyar Szó Plavšić harca a keményvonalasokkal A boszniai Szerb Köztársaság elnökének viszálya belügyminiszterével - Az államfő államcsínykísérletnek tekinti hazahívását londoni látogatásáról, belgrádi másfél órás „tájékozódó beszélgetés”-ét és bijeljinai fogva tartását - Karadžićot vádolja a történtekért (Folytatás az 1. oldalról) A hírügynökség értesülése szerint az elnök asszony azért akarta leváltani a belügyminisztert, mert az nem volt hajlandó vizsgálatot indítani két nagy­­vállalat ellen, melyek élén egyébként Karadžić, illetve Krajišnik áll. A Reuter emlékeztet, hogy Biljana Plavšićot tavaly választásokon juttatták hatalomra, de az igazi politikai hata­lom és a rendőrség felügyelete to­vábbra is a háborús vezetőség, illetve Karađžić és Krajisnik kezeiben össz­pontosul. Ezért hiúsították meg azt is, hogy a boszniai szerbek kormánya a szarajevói Paléból átköltözzön Banja­­lukába, az egyetlen fontos gyáripari központba, amely a szerbek szuvere­nitása alatt van. A hírmagyarázók szerint „a bosz­niai függetlenség ellen vívott szerb háborúban Plav­šić is a keményvonal híve volt, de amikor támadást intézett a politikusok körében dívó korrupció ellen, elszigetelték, és egyszerűen semmibe veszik tiltakozását a Szerb Köztársaság és a JSZK közötti külön­leges kapcsolatokról szóló megállapo­dás ellen”. Az AP is értesült Kijac elbocsátásá­nak kísérletéről, és ebből levonta a kö­vetkeztetést, hogy Plavsic nemcsak Karadj­ictyal, de Slobodan Milo­­sevictyel is összetűzésbe került. „Lépése nagy viszályt keltett a boszniai szerb vezetőség körében. A szintén Karadžićhoz hű boszniai szerb kormány szembeszegült Biljana Plav­­sictyal, és azzal vádolja, hogy elárulta a szerb érdekeket” - jelenti az­ AP, és megjegyzi, hogy Karadžićnak tovább­ra is óriási a befolyása, és kezében tartja a boszniai szerb rendőrséget. Azt mesélik, hogy igen sikeresen veze­ti az illegális ügyeket és csempésszakci­­ókat, s ebben a rendőrséget használja. Az AP értékelése szerint Plavšić, aki egykor Karadžić munkatársa volt, „most viszonylag mérsékelt”, és kész együttműködni a nemzetközi közös­séggel. Azt, hogy Plavšićot a belgrádi re­pülőtéren elvezette a rendőrség, a Studio B is megerősítette. Eszerint másfél órán át volt „beszélgetés”-en, majd a Szerb Köztársaság határára vitték, s ott a boszniai szerb rendőr­ségnek adták át. Vasárnap éjszaka a belügyminisztériumhoz tartozó Dvo­­rovi birtokon tartózkodott, Bijeljina közelében. Közleményt adott ki a Szerb Köz­társaság belügyminisztériumának kol­légiuma, amely szerint rendőrségük „nem hajthatja végre az­ elnök asszony törvénytelen döntéseit”. Szerintük Plavsic bizonyos döntései „a belügy­minisztérium illetékességébe vágnak”, és „zavarják bonyolult és felelős­ségteljes tevékenységét”. A kollégium elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a boszniai szerb kormány tör­vénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette Biljana Plavsic döntését, hogy leváltja Dragan Kijac belügymi­nisztert. A kollégium tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az elnök asszony bele­avatkozott a Brtko körüli események­be és a rendőrség bizonyos káderkér­déseibe, amelyeket ha végrehajtották volna, „káros következmények szár­maztak volna a Szerb Köztársaságra nézve”. A kollégium értetlenül áll Plavsic döntése előtt, mert „nem elég a nemzetközi tényezők alakoskodása és támadásai, teljesen váratlanul ol­dalról is nyomást gyakorolnak a bel­ügyminisztériumra­­ Biljana Plavsic részéről, aki a szavakról konkrét és in­­dokolatlan követelésekre tért át, me­lyeket a nemzetközi közösség minden bizonnyal ki fog használni, hogy des­tabilizálja a belügyminisztériumot és a Szerb Köztársaságot” - áll a kollégium közleményében. asszonyt, és kijelentette, hogy „ő a Szerb Köztársaság megőrzéséért har­col, és nem lehet árulónak nevezni”. Szerinte az ország érdekei ellen dol­goznak azok, akik nem akarnak együttműködni a világgal, és azt hi­szik, „a nép van miattuk”. Szerinte az­ államfőnek joga van rendet csinálni, különösen olyan minisztériumokban, amelyek a főparancsnoksághoz tartoz­nak. Hozzátette, a pártja javasolni fogja Biljana Plavšićnak, hogy oszlassa fel a kormányt, és ha ezt nem fogad­ják el, akkor a parlamentet is. További hírek szerint Plavsic hét­főn reggel távozott Bijeljinából. Ott hosszas tárgyalásokat folytatott „a po­litikai és a katonai vezetőség egy ré­szével", jelen volt többek között Pero Čolić vezérkari főnök is. Nyilatkozott az üggyel kapcsolat­ban Momjilo Krajisnik, a bosznia­­hercegovinai elnökség tagja is. Cáfolta a hírt, hogy Plavšićot „bekísérték”. „Ez a hír nem igaz. Engem is értesí­tettek róla, de ellenőrzés után kide­rült, hogy alaptalan" - nyilatkozta Krajisnik, miután Paléban búcsúláto­gatáson fogadta Michael Steinert, a nemzetközi főmegbízott helyettesét. Ami Biljana Plavsic döntését illeti, hogy felfüggeszti a belügyminisztert, Krajisnik úgy ítélte meg, hogy „a té­vesen értelmezett illetékességek alap­ján kitört viszályáról van szó. Azt állí­totta, jó úton haladnak, hogy a vi­szályt rendezzék. Nem csak az uralko­dó párt vezetősége foglalkozik a kér­déssel, szélesebb kört kell bevonni, mivel nem személyes ellentétekről van szó, hanem állami problémáról”. Biljana Plavsic tegnap 12.45 óra­kor érkezett Banjalukára, az SFOR kí­séretében. Kijelentette, hogy nem tar­tóztatták le. Egyenesen a kabinetjébe ment. Az épület körül azonban, ahol az­ elnök asszony kabinetja van, feltű­nően sok rendőr látható. Az SFOR és a nemzetközi rendőrség erői távol tartják magukat. A Szerb Radikális Párt tegnap fel­szólította Biljana Plavsicot, hogy mondjon le elnöki tisztségéről. A boszniai szerb párt vezetőségének vé­leménye szerint a belügyminiszter le­váltása nem tartozik az elnök illeté­kességébe. Legfrissebb hír szerint Biljana Plavsic tegnap a B-92 független rá­diónak nyilatkozva azzal vádolta Ra­dovan Karadž­ićot, hogy államcsínyt szervezett ellene. „Karadzic arra báto­rítja az­ embereket, hogy tanúsítsanak engedetlenséget az­ állami intézmé­nyekkel szemben” -jelentette ki Bilja­na Plavšić. Hozzátette még, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban lénye­gében Karadzic gyakorolja a hatal­mat, és elzárja előle a médiát. Éppen most készít elő jelentést a köztársaság­ban uralkodó helyzetről, és ezt a nép elé kívánja tárni. „A nép és a hadse­reg a szövetségesem” - jelentette ki. (Beta) Megtámadták Irán zágrábi nagykövetét Incidens Brčko közelében Mohamed Javas Aszajest, Irán horvátországi nagykövetét a bosz­niai Szerb Köztársaság területén, Brčko közelében megtámadták, közölte vasárnap Andrea Agnelli, az F­NSZ­ szóvivője. Ismertetése sze­rint a támadás vasárnap délután történt, amikor a nagykövet fele­ségével és 12 éves lányával Horvát­ország felől Szarajevóba tartott. Három ismeretlen támadó leál­lította a nagykövet autóját Loncari­­nál, a Horvátország és Szarajevó közötti főúton, mondta a szóvivő.­A három férfi bántalmazta a nagykö­vetet, zaklatta a feleségét, majd el­vették a pénzüket és Mercedes au­tójukat. Az­ iráni nagykövetet a brlkói kórházban elsősegélyben részesítet­ték, majd Tuzlába szállították. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bosz­niai szerbek rendőrsége együttmű­ködési készséget tanúsított. A támadók közül egyet már azonosítottak, a másik kettőt körö­zik, közölte az ENSZ szóvivője. (Be­ta, AP) A legújabb viszálynak nem örül senki, aki szívén viseli a Szerb Köztár­saság és polgárainak érdekeit, így vé­lekedik Dragutin Ilic, a Szerb Köztár­saság Szocialista Pártjának alelnöke, aki felszólította az­ illetékeseket, hogy az­ alkotmányos válságot, valamint az elnök és a kormány közötti viszályt a parlamentben rendezzék. Ilic szerint megengedhetetlen, hogy létfontossá­gú kérdésekről egyes szerbek döntse­nek, és különösen az, hogy az­ alkot­mányt éppen azok szegjék meg, akik­nek érvényesíteniük kellene. Radoslav Brdanin, a Néppárt el­nöke határozottan támogatja Plavšić ELJŐ A „DÍSZPARASZTOK" IDEJE? Ellentétes vélemények a földtörvényről Higiénián spóroló kórházak - Felmérés Magyarország ismertetőjegyeiről (Tudósítónktól) Budapest, június 30. Ez idő tájt a földtörvény tervezete foglalkoztatja leginkább a magyar közvéleményt, a lapokban is elszapo­rodtak az­ ezzel kapcsolatos közlések. A szakemberek véleménye ilyenkor fölöttébb mérvadó. Nos, Kurucz Mi­hály, az E­LTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karának adjunktusa szerint a kilá­tásba helyezett módosítások semmit nem javítanak, a tiltó rendelkezések pedig egyenesen sértik Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kö­telezettségeit. A tervezet értelmében a földszerzés a már legalább öt éve me­zőgazdasági tevékenységet folytató jo­gi személyek számára válna lehetővé, amelyeknek mezőgazdasági szakképe­sítéssel rendelkező tagjuk vagy alkal­mazottjuk van. Kurucz­ úgy véli, ez könnyen kijátszható, elegendő egy mezőgazdasági szakképzettségű sze­mélyt bevenni a társaságba, aki aztán, úgymond, a „díszparaszt” funkcióját töltené be a cégnél. A legnagyobb vita a külföldiek földszerzési lehetősége körül folyik. Külföldiek ma is többféle jogcímen szerezhetnek termőföldet Magyarországon, ezeket a törvénymó­dosítási tervezet nem szűkíti. A szocia­listák mindezek ellenére kitartani lát­szanak javaslatuk mellett. Baja Fe­renc, az­ MSZP választmányának elnö­ke minapi felszólalásában visszautasí­tott minden olyan vádat, amely a leg­kisebb mértékben is lehetővé tenné a külföldi tulajdonszerzést. Az MDF botrányosnak tartja a készülő doku­mentumot, Lezsák Sándor úgy nyilat­kozott, hogy amennyiben a parlamen­ti próbálkozások kudarcot vallanak, akkor a Magyar Demokrata Fórum - akár egyedül, akár másokkal - min­dent elkövet ez ügyben a népszavazás kiírása érdekében. A Magyar Demok­rata Néppárt szintén nem tartja idősze­rűnek a földtörvény módosítását, mondván, hogy „nem teljesülhet az­ a kormányzati szándék, amely szerint a tervezett törvénymódosítással megaka­dályozható a külföldiek földhöz­ jutása”. Ha a jelenlegi tendenciák folyta­tódnak, akkor az év végéig akár a 40 milliárd forintot is elérheti a társada­lombiztosítási alapok hiánya. Lefor­dítva: veszélyben a kórházak tisztasá­ga, elszaporodhatnak a fertőzések, az egészségügyi intézmények ugyanis jó­val kevesebb mikrobiológiai vizsgála­tot rendelnek, mivel a társadalombiz­tosító tavaly óta nem fizeti ezeket. Magyarország persze - legalábbis egyelőre - nem az egyre szutykosabb kórházairól közismert. De akkor mi­ről? Erre keresett választ a Szonda Ip­­sos legújabb felmérése. A közvéle­mény-kutatást a fővárosi felnőtt né­pesség körében végezték. A válaszok alapján a köztudatban jobbára két földrajzi fogalom testesíti meg az­ or­szág hírnevét: a Balaton és Budapest. A „magyar tenger”-t különösen a fia­talok részesítették előnyben. A harma­dik helyen a tudósok, szakemberek, tehát az ország szellemi kapacitása szerepel. Sokan nevezték meg emel­lett a gyógyvizek gazdaságát és a mű­emlékeket, és viszonylag kevesen a magyar sportolók külföldön is jegy­zett eredményeit. Ami az eladható termékeket, árucikkeket illeti, a ma­gyar borok kapták a legjobb minősí­tést, de jó helyezést ért el a szalámi és a paprika is. Az Ikarus buszokat csupp­án 5 százaléknyian sorolták a jól asznosítható exportcikkek közé. SINKOVITS Péter KÜLPOLITIKA 3

Next