Magyar Szó, 1997. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1997-08-01 / 179. szám
4 BELPOLITIKA Nincs, de olcsóbb Olcsóbb lett az, ami nincs. Az orvosság. A Köztársasági Betegbiztosítási Alap és a jugoszláv gyógyszeripar a hét elején megállapodást írt alá, amelynek értelmében rendszeres, ám 60 napos késleltetett fizetés ellenében a gyógyszergyárak 15 százalékos bonuszt hagynak jóvá az alap számára. Dr. Nenad Đorđević, a Köztársasági Betegbiztosítási Alap igazgatója tárgyalásokra sietve kutyafuttából megerősítette a hírt: a hazai gyógyszeripari termékek 15 százalékkal olcsóbbak lesznek. Az aláírt szerződés az év végéig érvényes. Az alap megtakarítása 370 millió dinár. Kérdésünkre, hogy kizárták-e az üzletből a gyógyszer-nagykereskedéseket, azt alap felé kiállított számla összegét egyszerűen 15 százalékkal csökkentik, magyarán, annyival kevesebbet fizettetnek meg. Most folynak a tárgyalások a gyógyszerexportőrökkel arról, miként lehetne bármennyivel 40 százalékkal, folytatta, s elsietett. Petar Milankovic, az ICN Galerika igazgatóbizottságának alelnöke csupán annyit fűzött hozzá a hallottakhoz: - A legdrágább gyógyszer az, amit nem fizetnek ki. Ilyen megfontolásból e kedvezmény mellett az ICN már kétszer 50-50 millió dolláros gyógyszerkölcsönt hagyott jóvá az alap részére, egy kontingenst tavaly novemberben és az idén február-márciusban. Jovan Petkovic, a Zdravlje Leskovac vezérigazgatója, egyébként a jugoszláv gyógyszeripar ágazati elnöke nagyon várta, hogy nyélbe üssék a szerződést, és nyugodtabban mehet most szabadságra. - Ez a mi hozzájárulásunk a gyógyszerellátás rendezéséhez. Mármint a gyógyszeriparért, azaz egyenként a gyógyszergyárakért. Ingyen senki sem hajlandó gyógyszert adni sehol a világon. Aszergyárak, így a Zdravlje is, lemondanak a saját 15 százalék profitjukról annak érdekében, hogy 60 napos késéssel ugyan, de hozzájuthassanak a saját pénzükhöz. Egyébként, talán mondanom sem kell, hogy leáll a termelés. A betegbiztosítási alap és az egészségügyi intézmények még tavalyról is tartoznak. A mostani szerződés úgy szól, ha 60 nap után nem fizetik ki a leszállított gyógyszert, egyszer elnézzük az alapnak, de másodszorra nem. Akkor leállítjuk a gyógyszerszállítmányokat. Dr. Branislav Milovanovic, a Zdravlje marketingigazgatója velősen fogalmazott: - A legkifizetődőbb egy országnak az, ha saját gyógyszeripara látja el a lakosságot a szükséges orvossággal, mert így mindannyian túléljük azt, amit túl kell élni. A 30-10 százalékkal olcsóbb külföldi gyógyszer legfeljebb Pakisztánból vagy esetleg Afrikából érkezhet, Európából semmiképpen sem, hiszen a mi hazai gyógyszerárainkat úgy állapítják meg, hogy az európai átlag gyógyszerárnak a 40-50 százalékát veszik alapul. CSIPÁK Ibolya , *97 H. . . '91 A MAGYAR SZÓ SZÉPSÉGVERSENYE Jelentkezési lap Név:...................... Születési dátum: Cím:..................... Telefonszám:...................... Foglalkozás:........................ Hobbi:.................................. Idegen nyelvek ismerete: MÉRETEK Testmagasság:........................... Testsúly:..... Mellbőség:.................................. Derékbőség: Csípőbőség:................................ Cipőszám: ... Konfekciószám: Aláírás:.............................. szülő aláírása (18 éven aluliak esetében) Strandszépe ’97 szavazószelvény A...........számú lányra szavazok Valamikor a harmincas évek elején vagy 25- 30 holdas birtokot vettek tanyával a falu határában. Egyszer a harmados ki is meg haza is vitt bennünket, a négy gyereket, a doktorné pedig ellátott bennünket mindenféle ínyencséggel. Ekkor mondtam Zdravkónak, hogy csak jól keresnek az orvosok! - Gondolod? - válaszolta. Hát nem tudod te, hogy apám a szegények doktora, s hányszor ad a szegény betegeknek pénzt még orvosságra is? Anyám a gazdag, az Adria-parti Mardešić család taja, amelynek halkonzervgyára van. Ekkor tudtam meg azt is, hogy a Dujmovic család dalmát volt, Brač és Hvar szigetén élt a rokonságuk. Segítettem, amit tudtam, a családnak elköltözésük körül is 1941-ben. Horthyék azonban nem vették el a vagyonukat, s így még a háborús években is eljártak a faluba elszámolni a bérlővel. 1945 októberében már Vrpoljén látogattam meg a családot, s néhány szép napot töltöttem ott, majd Zdravko barátomat Zágrábban kerestem fel. Mindnyájan szívesen emlékeztek vissza a Feketicsen töltött évekre, évtizedekre. Dujmovic doktor helyét és tisztét 1941-ben dr. Gidai Mihály foglalta el, akihez máig szoros barátság fűz. Ő sem csak községi orvos volt. Igen tevékeny volt a falu — ekkor már nem a KÍF., hanem az Olvasókör művelődési életében. Többek közt megrendezte a Légy jó mindhalálig színpadi változatát, Darvas József Szakadék című drámáját és Az iglói diákok című daljátékot; számos műsoros estet is rendezett, emellett a helyi futballcsapat mindenes szervezője is volt. A KIE-vel s annak országos titkárával (Dobos Károly) fennálló baráti kapcsolata, valamint a falu művelődési és sportéletének irányításában és élénkítésében vállalt feladatával magyarázható, hogy Tarkó Bálintot - aki kiválóan énekelt minden műsoros esten és műkedvelő előadáson szerepelt, egyszersmind a falu futballcsapatának a centercsatára volt - és e sorok íróját a saját költségén elküldte Balatonszárszóra 1942-ben a Soli Deo Gloria református diáktáborába tíz napra. A táborban a reggeli bibliaóra után komoly szociográfiai előadásokat hallgattunk Kovács Imre, Szabó Zoltán, Féja Géza stb. népies írók szellemében, esténként pedig Balla Péter, a kiváló Bartók- és Kodály-tanítvány népdalestjeit élvezhettük a tábortűznél, így nyílt alkalmam meghatottan tisztelegni a szárszói vasútállomás mellett azon a helyen, ahol József Attila a vonat alá vetette magát, s így jutottam el Tihanyba, az apátsági templomba, s még hallhattam a tihanyi echót, a kísérteties visszhangot, amelyről Csokonai Vitéz Mihály egyik legremekebb versét írta, s amelyet valamilyen építkezéssel már rég elhallgattattak. Tette mindezt, természetesen, a lelkiismeretesen és szakszerűen végzett orvosi teendői mellett. „Dr. Gidai Mihály községi ötvös úr - olvashatjuk Ágoston püspök úrnak az Árvaházról szóló jelentésében a betegeket hűségesen kezelte, a gyermekek szemét állandóan vizsgálta, egy trachomást kikezelt, két kisebb műtétet is végzett” (1881) Hogy Gidai doktor úr, azaz „Miska bátyám” - ahogy a hozzám intézett későbbi leveleit aláírta - mennyire eggyé vált a faluval, azt az alábbi példák tanúsítják. „Az elmúlt időben - írta 1988. május 11-ei levelében - két év alatt jelentek meg életemben 40-45 előtti emberek. Hihetetlen jó érzés volt. Ez a nosztalgia nyilván legnagyobbrészt onnan ered, hogy akkor még fiatalok voltunk, hiszen én 29 éves voltam, amikor Feketehegyre kerültem. Nagyon hozzánőttem a faluhoz és az ottani emberekhez.” ...nekem az volt az elképzelésem, hogy mint orvosnak falun és a parasztság körében van a helyem... Húzott a szívem nagyon délre, és én sok mindent meg is próbáltam, hogy oda visszakerüljek. De nem sikerült. Csak annyi, hogy 1947. nov. közepétől vendége voltam a Novi Sad-i 07.NÁ-nak.” A fentiek, kivált az utolsó mondatok nyilván magyarázatra szorulnak. 1944 őszén, a front, azaz az oroszok és a partizánok közeledtével, a Horthy-rezsim hatalmi tényezőinek (jegyző, községi hivatalnokok, csendőrség) kivonulása után, bizony, a szülőfalumban sokakban felmerült a „menni vagy maradni” dilemmája. Akinek „vaj volt a fején” (nyilasok), az ment is; a németeket táborokba gyűjtötték (az egész Szeghegy egyetlen internálótábor volt!), majd kitelepítették. A 4000-nyi magyar azonban maradt, és Ágoston püspök úr is erre biztatta híveit. Gidai doktor úr felesége a távozás mellett döntött, elköltözött Budapestre (később el is vált a férjétől), de Miska bátyám ezt mondta: „Amíg a falu népe marad, maradok én is!” Csakhogy, az alakuló új rezsim egyik legelső rendelkezése azok kitelepítésére vonatkozott, akik 1941 után kerültek ide. Pontosan úgy jártak el, mint Horthyék 1941-ben, akik az első világháború után ide költözött, telepített szerbeket - dobrovoljacokat, hivatalnokokat, pedagógusokat kitelepítették az országból. A „dokit” azonban Fekete István, a falu kommunista vezetője az első néhány „menet”-ből kiemelte, egyrészt azért, mert ekkor már az egyetlen orvos volt a faluban, másrészt pedig azért, mert viszonozni kívánta, hogy Gidai dr. 1941-ben - a püspök úr felelősségére! - kigyógyította, miután a hírhedt szabadkai „Sárga Ház”-ban félholtra verték. Végül azonban a felsőbb hatalmasságokkal szemben már István bácsi is tehetetlennek bizonyult, s a „dokit” is kitoloncolták. Í Fnlytattuk: DR. JUHÁSZ GÉZA A „végbúcsút nagy illetlenséggel vett” lakosok A ráismerés öröme - Adalékok Feketics történetéhez, A megtartó egyház című könyv kapcsán (2.) Magyar Szó VÁLASZTÁSI STATISZTIKA Több mint hétmillió választópolgár A következő parlamenti választásokon Szerbia polgárai 29 választási körzetben 250 köztársasági parlamenti képviselőt választanak, a mandátumokat pedig részarányos alapon osztják el. A tavalyi választások adatai szerint Szerbiában 7 141 164 választópolgár van. A választási törvény értelmében, amellyel Szerbiát 29 választási körzetre osztották a korábbi kilenc helyett, minden képviselőt mintegy 28 566 polgár választ. Egyes választási körzetekben 6-14 képviselőt választanak. A választási körzetek számának növelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a polgároknak nagyobb számú képviselőjük lesz saját választási körzetükből a parlamentben, a körzetenkénti nagyobb számú mandátum pedig a részarányos rendszer nagyobb fokú érvényre juttatását jelenti. A mandátumok elosztásakor ötszázalékos cenzust irányoztak elő. Azok a pártok, amelyek nem lépik át ezt a cenzust, nem kaphatnak mandátumot, a szavazatok pedig azoknak a pártoknak jutnak, amelyek a legtöbb szavazatot kapták. (Tanjug) Az uszítás következménye Tegnapra virradóra elégették a Vajdaság koalíció zászlóját A VDRP sajtóértekezlete A fasizmus a 30-as évek végén és a 40-es évek elején könyvek és zászlók égetésével kezdődött, jelentette ki a tegnapi rendkívüli sajtóértekezleten Đorđe Subotic, a Vajdasági Demokratikus Reformpárt szóvivője. A tüntetők és a joghurtforradalom résztvevői 1988-ban az alkotmány elégetését követelték. Nyilvánvaló, hogy az alkotmány elégetésével széthullik az egész ország is. Csütörtökre virradóra a Vajdasági Demokratikus Reformpárt erkélyén függő zászlót felgyújtották. Mi következik ez után? A vandál, civilizációellenes lépéshez az ötletet mindazok szolgáltatták, akiknek az a feladatuk, hogy hazugságokat terjesszenek a Vajdaság koalícióról. Az egyik legundorítóbb hazugság, hogy a koalíció szeparatista és a Szerbiától való elszakadást akarja. Az erőszakos cselekedethez ihletet adott a Tanjug hírügynökség is, kitalált kommentárjaival és szemelvények leközlésével a koalíció állítólagos szeparatizmusáról, a Szerbiai RTV kommentárjával, ami kedden hangzott el a belgrádi televízióban, az újvidéki rádió főszerkesztőjével, Dušanka Radmilovictyal, a belgrádi rádió Egy érvvel több című és Vasárnap tízkor című műsorával, bizonyos Polgári Centrum fantomreagálásaival, amelyeket az újvidéki rádió telefaxáról küld, tehát az állami intézmények, az SZRP, továbbá a Szerbiai RTV minden vendége, akik hazugságokat közölnek a Vajdaság koalíció állítólagos szeparatizmusáról és elszakadási törekvéseiről. A véleménykutatások az utóbbi időben arra utalnak, hogy egyre nagyobb a Vajdaság koalíció befolyása a választótestületre. Ellenfelei nyilvánvalóan félnek ettől. A Vajdaság koalíció kizárólag igazi autonómiát akar a jelenlegi állítólagos autonómia helyett. Az erőszakos cselekedet nem fog megingatni bennünket. Nem engedjük meg, hogy letiporják történelmünket, kultúránkat és a már elért civilizációs színvonalunkat. A Vajdaság koalíció, amely bebizonyította, hogy a vajdaságiak érdekeinek egyedüli védelmezője, mindig is védeni fogja ezeket az érdekeket - közölte a VDRP szóvivője. A Szerb Radikális Párt több mint száz követője megakadályozta tegnap a bírósági végrehajtókat abban, hogy a belgrádi negyedik községi bíróság határozata értelmében kiköltöztessék Ljiljana Miljkovicot Zimonyban abból a lakásból, amelyet vissza kellett volna adni a Barbalic családnak. A radikálisok nem engedték meg a két bírósági végrehajtónak, hogy megközelítsék az épületet, amelyben Ljiljana Miljkovic lakik. Sem a bírósági végrehajtókkal nem érkeztek, és a közelben sem voltak rendőrök. Az összegyűlt polgárok, akik között néhány városi képviselő is volt, azt kiáltották „usztasák, usztasák”, „Vojovajda”, „Zimony Szerbia” és táblákat vittek, amelyeket a „Nem adjuk Zimonyt az usztasáknak”, „Barovic és Barbalic usztasák” felirat állt. Aleksandar Vučić, az SZRP főtitkára, köztársasági képviselő közölte az újságírókkal, hogy a polgárok „spontán gyűltek össze a szerbiai törvények védelmére, és az említett családot nem költöztethetik ki mindaddig, amíg a szerb radikálisok vannak hatalmon Zimonyban”. (Beta) Alkotmánybíróságon a választási törvény Aleksandra Joksimovic, a Demokrata Párt szóvivője tegnap bejelentette, hogy a DP és a Polgári Szövetség eljárást indít a Szerbiai Alkotmánybíróságon a választási körzetekről szóló törvény szabályellenes elfogadása miatt. A nyilatkozatban úgy értékelte, hogy a törvény elfogadásakor a Szerb Képviselőházban drasztikusan megszegték az ügyrendi szabályzatot, amikor a DP képviselőinek nem adtak szót, majd a rendőrség kidobta őket a parlament épületéből. „A szocialisták mindezt azért tették, hogy szavatolják a 29 választási körzetet, ami 60 képviselői mandátumot jelent nekik még a választások kezdete előtt”. Aleksandra Joksimovic hozzátette, hogy az ilyen választási rendszer egy új választási csalás előkészületének tekinthető, így a DP és a Polgári Szövetség mindent megtesz azért, hogy ezt megakadályozza. (Beta) 1997. augusztus 1., péntek A 7 NAP legújabb számának tartalmából ínycsiklandozó péksüteményeket ábrázoló fotó kapott helyet a 7 NAP fedőlapján, s benne riport olvasható a csókai Árok pékségről, a régi aratásokról... Miskolci Magdolna kanizsai beszámolójából azokról a kapcsolatokról tájékozódhatunk, amelyek a Csongrád megyei és a hét Tisza menti község szakszervezetei között alakultak ki az elmúlt években. Az Adorjánban végzett felmérés adott alapot a kanizsai székhellyel működő Szociográfiai Műhelyről szóló íráshoz, amely igen szépnek ígéri a vajdasági falukutatás jövőjét. Az öreg zentai mesemondóról és Zentáról fest élethű képet Tripolsky Géza esszéisztikus cikkében. Kovács Nándor az Anyanyelvápolók Országos Szövetségének elnökével, Bánffy György neves budapesti színművésszel készített interjút az anyanyelvről, az újabb kori nyelvújítási törekvésekről, az előadóművészetről... Fekete J. József elmondja, miért kedveli, ahogyan a nők írnak az irodalomról. Marcsók Vilma elmeséli, miként láttak vendégül Nagybecskereken egy budapesti diákot. Tóth Ágnes a XVIII. Kaláka Folkfesztiválról tudósítja a lap olvasóit Diósgyőrből. Szabó Palócz Attila egy zentai pedagógust mutat be, interjúalanya, Horvát Éva középiskolai tanár és elsőéves egyetemi hallgató is egyben. Bence Erika a videokazetták, hangszalagok, CD- k kalózkópiáiról fejti ki nézeteit. Vigh Rudolf és Molnár Cs. Attila irodalmi igényű tárcával, Burkus Valéria pedig a Népkör fénykorára való visszaemlékezésével jelentkezett. Dudás Antal a kupuszinai búcsúról ír. Folytatásos cikkben vall a Bermuda-háromszög rejtélyeiről Bagi János. Kinka Ferenc az egykori 7 NAP körül csoportosuló művészek világát idézi hangulatos glosszájában. Fejtár Anita a biológiai óra titkait igyekszik elénk tárni. Olvashatunk még védett lepkéinkről, időszerű külpolitikai kérdésekről, Fehér Ferenc évfordulóiról, egy nagybecskereki kajakozóról, Tanek József magyarcsernyei helytörténészről és sok más érdekes témáról a 7 NAP legújabb számában. A lap hátsó fedőlapján a szabadkai Paulinum püspökségi klasszikus gimnázium érettségizőinek fényképe látható. Csak a 7 NAP-ban lelheti meg két hétre a részletes tévéműsort.