Magyar Szó, 1997. november (54. évfolyam, 258-281. szám)
1997-11-01 / 258. szám
LIV. évf., 258. (17881.) szám Kormánylesen Ember legyen a talpán, aki a nevetségessé válás kockázata nélkül vállalkozik ma a szerb kormány, előbb azonban a köztársasági parlament megalakulását jelentő egyezség megjósolására. Nem azért, mintha annyira kiszámíthatatlanok és bonyolultak lennének a kormányalakításban érdekelt szerb politikai tényezők. Nagyon is átlátszóak azok a manőverek, mesterkedések és alkudozások, amelyek segítségével immár tizedik éve tartja magát hatalmon a szocialistának mondott, de alapjában véve csak a korábbi rendet átmenteni igyekvő rezsim. Arról van szó, hogy a kormányalakításban legfőképpen érdekelt szocialisták sem tudják, hogyan is csináljanak fából vaskarikát, illetve találjanak megoldást arra a rébuszra, amit a választási vereség és a töretlen hatalomvágy közötti ellentmondás feloldása állított elébük. A baloldali koalíción belüli igen-igen erőszakos fellépésnek köszönhetően, de aligha gyógyuló sebeket és sérelmeket ejtve a partnereken, sikerült ugyan legalább a legerősebb parlamenti párt rangját megtartaniuk Milosevicéknek, de arra már sem erő, sem képesség nem maradt, hogy az abszolút hatalom feladása nélkül ezúttal is kormányon maradjanak. Ha működőképes kormányt szeretnének alakítani a szocialisták, akkor csakis elképzelhetetlennek tűnő vagy ahogyan azt Sešelj vajda mondta: elvtelen koalícióval érhetnek célba. Közvetlenül a választások után még úgy látszott, hogy semmi gond, a hatalomhoz édesgetett Draskovic vállalja - viszonylag kevéssel is beérve - a megmentő szerepét, de a valóban kiszámíthatatlan megújhodásos rojalista pártvezér időközben annyira felsrófolta a mentőakció árát, hogy a szocialisták a hatalomvesztés önkéntes vállalása nélkül ebbe nem egyezhettek bele. A másik lehetséges partner viszont - mondjon bárki bármit - annyira szalonképtelen, hogy kész politikai öngyilkosság volna, a hazai és a külföldi közvéleményt heccelni vele. A jelek szerint a még meg sem alakult parlament feloszlatása, a Marjatovic-féle kormány hivatalának ideiglenes meghosszabbítása, és az új köztársasági választások kiírása hozhatna csak megoldást az egyre nyilvánvalóbb parlamenti válságra, de ettől úgy félnek Milosevicék, mint ördög a tömjénfüsttől. Biztosak abban, hogy egy ilyen előrehozott választáson relatív többségüket is elvesztenék a parlamentben. És mehetnének ellenzékbe. Normáliséknál ez nem is lenne katasztrófa, elvégre a parlamentáris demokrácia egyik ismérve éppen a hatalomváltás lehetősége, de hol vagyunk mi normálisoktól... Miféle megoldást remélhetünk akkor a szocialistáktól? A lehető legrosszabbat. Megkísérlik a kisebbségi kormány megalakítását, amihez természetesen elengedhetetlenül szükséges a két nagy ellenlábas valamelyikének támogatása. Bármelyik is vállalkozna erre a támogatásra, a napnál is világosabb, hogy az igazi kormányzást a háttérben meghúzódó erő gyakorolná. Persze, a szocialisták arra számítanak, hogy Draskovic és Sešelj lesznek annyira korlátoltak, hogy majd inkább egymással foglalkoznak, nem pedig a kisebbségi kormánnyal, de ez még nálunk is naiv fondorlatosság. A legviccesebb az egészben az, hogy Szerbia végre elérkezett a hatalomváltás lehetőségéhez, a szocialisták gakorlatilag megbuktak, csak éppen nem akadt olyan politikai erő, amelyik képes lenne átvenni a hatalmat. FEHÉR István A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1997. november 1., szombat Ára 2 dinár Ötpontos követelés Belgrádhoz Az Európai Unió és Nagy-Britannia feltételekhez köti a JSZK visszafogadását a nemzetközi közösség teljes jogú tagjai közé Tonny Loyd brit külügyminiszter-helyettes sajtóértekezlete a jugoszláv fővárosban megtartott tárgyalásai után Slobodan Milosevic, a JSZK elnöke tegnap Belgrádban Tonny Loyddal, a brit külügyminisztérium államminiszterével tárgyalt. Mindkét fél kifejezte érdekeltségét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint a JSZK és Nagy-Britannia együttműködésének serkentése iránt az egyenrangúság és kölcsönös megértés alapján. Jugoszlávia elsősorban a gazdasági együttműködést, szeretné fejleszteni az európai országokkal, és Nagy-Britannia segítségére számít abban, hogy elhárítsák útjából a korlátokat, amelyek ezt az együttműködést jelenleg akadályozzák - közölték a találkozó után. A brit államminiszterrel tegnap tárgyalt Milan Milutinovic külügyminiszter is. Tonny Loyd csütörtökön találkozott Zoran Dindictvel, a Demokrata Párt és Vesna Pesictyel, a Szerbiai Polgári Szövetség elnökével. Biztosította tárgyalópartnereit, hogy az F.U és Nagy-Britannia mindent megtesz a szerbiai demokratizálási folyamat sikeréért és a González-jelentés feltételeinek teljesítéséért - nyilatkozta a találkozó után a B 92 rádiónak Đinđić. Elmondta még, hogy Loyd nem adott tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan lépjenek fel a december 7-ére hirdetett szerbiai elnökválasztásokon. Tonny Loyd tegnap Vuk Draškovictyal, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökével is találkozott. A térségben és elsősorban a Crna Gorában és Kosovóban aktuális kérdéseket vitattak meg. (Folytatása a 3. oldalon) Tonny Loyd (FoNet-fotó) Életfogytiglani a brit gyermekfelvigyázónak Felháborodott az amerikai közvélemény - Washingtoni tudósítónk jelentése a 3. oldalon Kínai rulett világ legerősebb hatalmának az elnöke találkozott a héten a bolygó legnépesebb országának a vezetőjével. Tizenkét év óta először került sor meghívásos amerikai-kínai csúcsra, és ez már önmagában is elég volt ahhoz, hogy a világ nagyon odafigyeljen, mi történik a két állam kapcsolataiban. Az amerikai szakértők többsége a politikai „cserekereskedelemben” tett engedményeket számlálgatja, mások afelett siránkoznak, hogy a sok milliárd dolláros üzleti kilátások reményében a Clinton-kormányzat „megalkuvó” magatartást tanúsított a pekingi vezetés még mindig nyíltan emberijog-ellenes elvei iránt. Véleményünk szerint azonban Washington a lehető legracionálisabb fellépést választotta, és azok vessék rá az első követ, akik már tartottak nyilvános leckét egy kínai elnöknek abból, hogy kormánya „a történelmi rossz oldalán áll”, amire az vendégként sem húzta fel az orrát, hanem barátjának nevezte a házigazdát. Kína ugyanis nem Kuba, sőt még csak nem is Szovjetunió: az emberiség egyötödét semmiféle harcias visszaszorítási vagy elszigetelési próbálkozással nem lehet kívülről megváltani vagy a jövőből kizárni. Az egymilliárd-kétszázmilliós Kínát csak úgy lehet a fokozatos, de egyre nagyobb nyitásra és remélhetőleg demokratizálódásra édesgetni, ha együttműködnek vele. A fegyvercsörtetés vagy gazdasági bojkott menthetetlenül visszafelé sülne el, és - ami a mai amerikai politikában az egyik legfontosabb tényező - összehasonlíthatatlanul több pénzbe és áldozatba kerülne, még ha netán, amiben alig hisz valaki, ideig-óráig működne is. Csiang Cö-min ugyan megpróbálta megmagyarázni vendéglátóinak, hogy „amíg egyes embereknek nincs mit enniük vagy hol nyugovóra hajtani a fejüket, addig nem lehet szó a politikai szabadságok előnyben részesítéséről”, de ő maga is tudja, hogy ez Amerikában süket fülekre talál. Az viszont egyértelmű volt ezen a csúcsértekezleten, hogy Peking is a normális kapcsolatokra törekszik, és annak érdekében még a megrovást is elviseli. Unton tehát nyert a „kínai ruletten”, méghozzá úgy, hogy a másik fél sem veszített. A kérdés az, hogy Kína „tevékeny bekapcsolásának” a politikája hoz-e elég gyors további eredményeket ahhoz, hogy az Egyesült Államok kitartson a demokrácia és a piacgazdaság békés terjesztésének útján. PURGER Tibor CRNA GORA-I PARLAMENT Ellentétes vélemények Megkezdődött a vita az elnökválasztás után kialakult politikai helyzetről Tegnap délelőtt kezdődött Cetinjében a Crna Gora-i parlament ülése a köztársaságban az elnökválasztások után kialakult politikai helyzetről. Az ülés a hatalmi párt két szárnya képviselőinek vitájával kezdődött. A két fél ellentétes határozatot javasolt a parlamentnek az elnökválasztásokkal kapcsolatban. A parlament ülésén részt vett Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök, s az elmúlt választások egyik elnökjelöltje is. Zoran Žižić, az SZDP Bulatovnészárnyának alelnöke kérte a parlamentet, fogadja el a párt rezolúcióját, semmisítse meg az október 5-ei és 19-ei választásokat, és hirdessen ki új választásokat legkésőbb a jövő év március 15-éig. Értékelése szerint a választásokon durván megszegték az alkotmányosságot és a törvényességet. Ezzel a választásokat irányító állami szerveket vádolta. Hangsúlyozta, hogy a választások ilyen eredményeivel nem Momir Bulatovicot károsították meg, hanem a polgárok választási akaratát hamisították meg, és megszegték a Köztársasági Képviselőház törvényeit. A választások eredményeiért leginkább felelős szervként Žižić a Crna Gora-i Legfelsőbb Bíróságot és a rendőrséget, továbbá a választók jegyzékére utólag bejegyzett választópolgárokat említette. „Ha a parlament le akarja csillapítani a politikai helyzetet Crna Gorában, el kell fogadnia a javasolt rezolúciót, mert ez az egyetlen igazi út”, mondta Žižić. A párt másik szárnyának képviselői ezzel ellentétes állításokat közöltek. (Folytatása a 4. oldalon) Tegnap volt (?) nyugdíj Ma is lesz, ha lesz pénz Tegnap a televízióból tudták meg a postások már szinte dolguk végeztével, és a bankok, hogy meg kellene kezdeni a nyugdíj folyósítását. A televízió és a rádió is a Tanjug híre alapján jelentette be az eseményt, zűrzavart okozva a pénzintézetekben. A gyakorlatban nem volt kivitelezhető a nyugdíjkifizetés, mert a bejelentéssel együtt nem érkezett meg a pénz sem a bankba, sem a postára. Ma - ha lesz pénz - valóban megkezdődhet az augusztusi járandóság második részének kifizetése. Azért kezdődött meg ilyen sebtében a járandóság folyósítása, mert a kormány írásban is szavát adta, hogy havonta kétszer fél nyugdíjat szavatol az ország nyugdíjasainak. Cs. I. KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Küldjék a szelvényeket Címszelvény és pótszelvény az 5. oldalon Részvénytulajdonosok leszünk (?) Életbe lépett a köztársasági privatizációs törvény - 4. oldal Hamarosan vásárlási kölcsönök Várhatóan hamarosan elfogadják a vásárlási kölcsönökről szóló különrendeletet, amely a kölcsönök jóváhagyásának feltételeit szabályozza, jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Rade Bačković, a jugoszláv bankok társulásának különtanácsosa. Szavai szerint a szövetségi belkereskedelmi minisztérium úgy értékelte, jóvá kellene hagyni a vásárlási kölcsönöket, aminek során a pénzt a bankok, az előálítók, a kereskedelem és a Jugoszláv Nemzeti Bank szavatolná. „Nem lenne szabad emelni a kölcsönre adott áru árát, a kamatnak pedig évi szinten nem szabad meghaladnia a 18 százalékot ”, mondta Bačkovic. (Tanjug) Folytatódik a télies, hideg idő Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon