Magyar Szó, 1997. november (54. évfolyam, 258-281. szám)

1997-11-01 / 258. szám

LIV. évf., 258. (17881.) szám Kormánylesen Ember legyen a talpán, aki a ne­vetségessé válás kockázata nélkül vállalkozik ma a szerb kormány, el­őbb azonban a köztársasági parla­ment megalakulását jelentő egyezség megjósolására. Nem azért, mintha annyira kiszámíthatatlanok és bo­nyolultak lennének a kormányalakí­tásban érdekelt szerb politikai ténye­zők. Nagyon is átlátszóak azok a ma­nőverek, mesterkedések és alkudozá­sok, amelyek segítségével immár tize­dik éve tartja magát hatalmon a szo­cialistának mondott, de alapjában véve csak a korábbi rendet átmente­ni igyekvő rezsim. Arról van szó, hogy a kormány­­alakításban legfőképpen érdekelt szocialisták sem tudják, hogyan is csináljanak fából vaskarikát, illetve találjanak megoldást arra a rébusz­­ra, amit a választási vereség és a tö­retlen hatalomvágy közötti ellent­mondás feloldása állított elébük. A baloldali koalíción belüli igen-igen erőszakos fellépésnek köszönhetően, de aligha gyógyuló sebeket és sérel­meket ejtve a partnereken, sikerült ugyan legalább a legerősebb parla­menti párt rangját megtartaniuk Milosevicéknek, de arra már sem erő, sem képesség nem maradt, hogy az abszolút hatalom feladása nélkül ezúttal is kormányon maradjanak. Ha működőképes kormányt sze­retnének alakítani a szocialisták, ak­kor csakis elképzelhetetlennek tűnő vagy ahogyan azt Sešelj vajda mond­ta: elvtelen koalícióval érhetnek cél­ba. Közvetlenül a választások után még úgy látszott, hogy semmi gond, a hatalomhoz édesgetett Draskovic vállalja - viszonylag kevéssel is beér­ve - a megmentő szerepét, de a való­ban kiszámíthatatlan megújhodásos rojalista pártvezér időközben annyi­ra felsrófolta a mentőakció árát, hogy a szocialisták a hatalomvesztés önkéntes vállalása nélkül ebbe nem egyezhettek bele. A másik lehetséges partner viszont - mondjon bárki bár­mit - annyira szalonképtelen, hogy kész politikai öngyilkosság volna, a hazai és a külföldi közvéleményt hec­­celni vele. A jelek szerint a még meg sem alakult parlament feloszlatása, a Marjatovic-féle kormány hivatalá­nak ideiglenes meghosszabbítása, és az új köztársasági választások kiírá­sa hozhatna csak megoldást az egyre nyilvánvalóbb parlamenti válságra, de ettől úgy félnek Milosevicék, mint ördög a tömjénfüsttől. Biztosak ab­ban, hogy egy ilyen előrehozott vá­lasztáson relatív többségüket is el­vesztenék a parlamentben. És me­hetnének ellenzékbe. Normáliséknál ez nem is lenne katasztrófa, elvégre a parlamentáris demokrácia egyik ismérve éppen a hatalomváltás lehe­tősége, de hol vagyunk mi normáli­­soktól... Miféle megoldást remélhetünk akkor a szocialistáktól? A lehető leg­rosszabbat. Megkísérlik a kisebbségi kormány megalakítását, amihez ter­mészetesen elengedhetetlenül szüksé­ges a két nagy ellenlábas valamelyi­kének támogatása. Bármelyik is vál­lalkozna erre a támogatásra, a nap­nál is világosabb, hogy az igazi kor­mányzást a háttérben meghúzódó erő gyakorolná. Persze, a szocialisták arra számítanak, hogy Draskovic és Sešelj lesznek annyira korlátoltak, hogy majd inkább egymással foglal­koznak, nem pedig a kisebbségi kor­mánnyal, de ez még nálunk is naiv fondorlatosság. A legviccesebb az egészben az, hogy Szerbia végre elérkezett a hata­lomváltás lehetőségéhez, a szocialis­ták gakorlatilag megbuktak, csak ép­pen nem akadt olyan politikai erő, amelyik képes lenne átvenni a hatal­mat. FEHÉR István A DEMOKRATI­KUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1997. november 1., szombat Ára 2 dinár Ötpontos követelés Belgrádhoz Az Európai Unió és Nagy-Britannia feltételekhez köti a JSZK visszafogadását a nemzetközi közösség teljes jogú tagjai közé­­ Tonny Loyd brit külügyminiszter-helyettes sajtóértekezlete a jugoszláv fővárosban megtartott tárgyalásai után Slobodan Milosevic, a JSZK elnö­ke tegnap Belgrádban Tonny Loyd­­dal, a brit külügyminisztérium ál­lamminiszterével tárgyalt. Mindkét fél kifejezte érdekeltségét a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztése, valamint a JSZK és Nagy-Britannia együtt­működésének serkentése iránt az egyenrangúság és kölcsönös megér­tés alapján. Jugoszlávia elsősorban a gazda­sági együttműködést, szeretné fej­leszteni az európai országokkal, és Nagy-Britannia segítségére számít abban, hogy elhárítsák útjából a korlátokat, amelyek ezt az­ együtt­működést jelenleg akadályozzák - közölték a találkozó után. A brit államminiszterrel tegnap tárgyalt Milan Milutinovic külügy­miniszter is. Tonny Loyd csütörtökön találko­zott Zoran Dindictvel, a Demokrata Párt és Vesna Pesictyel, a Szerbiai Polgári Szövetség elnökével. Biztosí­totta tárgyalópartnereit, hogy az F.U és Nagy-Britannia mindent megtesz a szerbiai demokratizálási folyamat sikeréért és a González­-jelentés fel­tételeinek teljesítéséért - nyilatkozta a találkozó után a B 92 rádiónak Đinđić. Elmondta még, hogy Loyd nem adott tanácsokat arra vonatko­zóan, hogyan lépjenek fel a decem­ber 7-ére hirdetett szerbiai elnökvá­lasztásokon. Tonny Loyd tegnap Vuk Draš­­kovictyal, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökével is találkozott. A térségben és elsősorban a Crna Gorában és Kosovóban aktuális kér­déseket vitattak meg. (Folytatása a 3. oldalon) Tonny Loyd (FoNet-fotó) Életfogytiglani a brit gyermek­felvigyázónak Felháborodott az amerikai közvélemény - Washingtoni tudósítónk jelentése a 3. oldalon Kínai rulett világ legerősebb hatalmának az elnöke talál­­­­kozott a héten a bolygó legnépesebb országá­nak a vezetőjével. Tizenkét év óta először került sor meghívásos amerikai-kínai csúcsra, és ez már ön­magában is elég volt ahhoz, hogy a világ nagyon odafigyeljen, mi történik a két állam kapcsolatai­ban. Az amerikai szakértők többsége a politikai „csere­kereskedelemben” tett engedményeket számlálgatja, mások afelett siránkoznak, hogy a sok milliárd dollá­ros üzleti kilátások reményében a Clinton-kormány­­zat „megalkuvó” magatartást tanúsított a pekingi ve­zetés még mindig nyíltan emberijog-ellenes elvei iránt. Véleményünk szerint azonban Washington a lehe­tő legracionálisabb fellépést választotta, és azok vessék rá az első követ, akik már tartottak nyilvános leckét egy kínai elnöknek abból, hogy kormánya „a törté­nelmi rossz oldalán áll”, amire az vendégként sem húzta fel az orrát, hanem barátjának nevezte a házi­gazdát. Kína ugyanis nem Kuba, sőt még csak nem is Szovjetunió: az emberiség egyötödét semmiféle har­cias visszaszorítási vagy elszigetelési próbálkozással nem lehet kívülről megváltani vagy a jövőből kizárni. Az egymilliárd-kétszázmilliós Kínát csak úgy lehet a fokozatos, de egyre nagyobb nyitásra és remélhetőleg demokratizálódásra édesgetni, ha együttműködnek vele. A fegyvercsörtetés vagy gazdasági bojkott menthe­tetlenül visszafelé sülne el, és - ami a mai amerikai politikában az egyik legfontosabb tényező - összeha­sonlíthatatlanul több pénzbe és áldozatba kerülne, még ha netán, amiben alig hisz valaki, ideig-óráig működne is. Csiang Cö-min ugyan megpróbálta megmagyaráz­ni vendéglátóinak, hogy „amíg egyes embereknek nincs mit enniük vagy hol nyugovóra hajtani a fejü­ket, addig nem lehet szó a politikai szabadságok el­őnyben részesítéséről”, de ő maga is tudja, hogy ez Amerikában süket fülekre talál. Az viszont egyértel­mű volt ezen a csúcsértekezleten, hogy Peking is a normális kapcsolatokra törekszik, és annak érdeké­ben még a megrovást is elviseli. Unton tehát nyert a „kínai ruletten”, méghozzá úgy, hogy a másik fél sem veszített. A kérdés az, hogy Kína „tevékeny bekapcsolásának” a politikája hoz-e elég gyors további eredményeket ahhoz, hogy az Egyesült Államok kitartson a demokrácia és a pi­acgazdaság békés terjesztésének útján. PURGER Tibor CRNA GORA-I PARLAMENT Ellentétes vélemények Megkezdődött a vita az elnökválasztás után kialakult politikai helyzetről Tegnap délelőtt kezdődött Ce­­tinjében a Crna Gora-i parlament ülése a köztársaságban az elnökvá­lasztások után kialakult politikai helyzetről. Az ülés a hatalmi párt két szárnya képviselőinek vitájával kez­dődött. A két fél ellentétes határoza­tot javasolt a parlamentnek az el­nökválasztásokkal kapcsolatban. A parlament ülésén részt vett Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök, s az el­múlt választások egyik elnökjelöltje is. Zoran Žižić, az SZDP Bulatovné­­szárnyának alelnöke kérte a parla­mentet, fogadja el a párt rezolúció­­ját, semmisítse meg az október 5-ei és 19-ei választásokat, és hirdessen ki új választásokat legkésőbb a jövő év március 15-éig. Értékelése szerint a választásokon durván megszegték az alkotmányosságot és a törvé­nyességet. Ezzel a választásokat irá­nyító állami szerveket vádolta. Hangsúlyozta, hogy a választások ilyen eredményeivel nem Momir Bulatovicot károsították meg, ha­nem a polgárok választási akaratát hamisították meg, és megszegték a Köztársasági Képviselőház törvény­eit. A választások eredményeiért leginkább felelős szervként Žižić a Crna Gora-i Legfelsőbb Bíróságot és a rendőrséget, továbbá a választók jegyzékére utólag bejegyzett válasz­tópolgárokat említette. „Ha a parla­ment le akarja csillapítani a politikai helyzetet Crna Gorában, el kell fo­gadnia a javasolt rezolúciót, mert ez az egyetlen igazi út”, mondta Žižić. A párt másik szárnyának képvise­lői ezzel ellentétes állításokat közöl­tek. (Folytatása a 4. oldalon) Tegnap volt (?) nyugdíj Ma is lesz, ha lesz pénz Tegnap a televízióból tud­ták meg a postások már szinte dolguk végeztével, és a bankok, hogy meg kellene kezdeni a nyugdíj folyósítását. A televí­zió és a rádió is a Tanjug híre alapján jelentette be az ese­ményt, zűrzavart okozva a pénzintézetekben. A gyakorlat­ban nem volt kivitelezhető a nyugdíjkifizetés, mert a beje­lentéssel együtt nem érkezett meg a pénz sem a bankba, sem a postára. Ma - ha lesz pénz - valóban megkezdődhet az augusztusi járandóság második részének kifizetése. Azért kezdődött meg ilyen sebtében a járandóság fo­lyósítása, mert a kormány írás­ban is szavát adta, hogy havon­ta kétszer fél nyugdíjat szava­tol az ország nyugdíjasainak. Cs. I. KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Küldjék a szelvényeket Címszelvény és pótszelvény az 5. oldalon Részvénytulaj­donosok le­szünk (?) Életbe lépett a köztársasági privatizációs törvény - 4. oldal Hamarosan vásárlási kölcsönök Várhatóan hamarosan elfogad­ják a vásárlási kölcsönökről szóló különrendeletet, amely a kölcsönök jóváhagyásának feltételeit szabá­lyozza, jelentette ki tegnapi sajtóér­tekezletén Rade Bačković, a jugo­szláv bankok társulásának különta­­nácsosa. Szavai szerint a szövetségi belke­reskedelmi minisztérium úgy értékel­te, jóvá kellene hagyni a vásárlási köl­csönöket, aminek során a pénzt a bankok, az előálítók, a kereskedelem és a Jugoszláv Nemzeti Bank szavatol­ná. „Nem lenne szabad emelni a köl­csönre adott áru árát, a kamatnak pe­dig évi szinten nem szabad meghalad­nia a 18 százalékot ”, mondta Bačko­­vic. (Tanjug) Folytatódik a télies, hideg idő Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon

Next