Magyar Szó, 1998. május (55. évfolyam, 105-129. szám)

1998-05-03 / 105. szám

4 KÜLPOLITIKA AZ USA BECIKKELYEZTE A NATO-BŐVÍTÉST Történelmi döntés Washingtonban Magyarország, Lengyelország és Csehország az USA szövetségesévé válik (Folytatás az 1. oldalról) Három témakörben alakult ki ke­mény vita. Az egyik inkább történelmi­stratégiai, a másik politikai-diplomá­ciai, a harmadik pedig anyagi jellegű volt. A legáltalánosabb kétely arra vo­natkozott, hogy a hidegháború elmúl­tával maradt-e egyáltalán legitim sze­repe a nyugati katonai tömbnek, illet­ve, hogy a kelet-közép-európai álla­mok bevonása az­ eddig 16-tagú klub előnyére vagy kárára válik majd. Az el­lentábor azt vallotta, hogy az egyre na­gyobb védelmi kötelezettségek vállalá­sa megrokkantja a leggazdagabb nyu­gati költségvetést is, sőt hogy a védel­mi szövetség egyes, évszázadok óta marakodó kelet-európai országok el­sősegély-szolgálatává válhat. A bővítés pártfogói viszont azzal vágtak vissza, hogy a történelem szemétdombjára hajított Vasfüggönyt nem szabad örö­kössé tenni az új demokráciák kizárá­sával. A másik érvrendszer a várható oroszországi reakció körül forgott. En­nek a szemléletnek a hívei attól tarta­nak, hogy Moszkva újabb elszigetelése az orosz nacionalizmusnak és esetleges revansizmusnak a melegágya lehet. A Fehér Ház viszont arra hivatkozott, hogy a NATO és az Orosz Föderáció kapcsolatait a bővítéssel párhuzamo­san fejlesztik, és hogy éppen a szerve­zet nyitottsága parancsol legjobban megállást mindenféle agresszív törek­vésnek. A legvitatottabb kérdés mégis a bő­vítés pénzelése maradt, sőt ezen a té­ren kompromisszumra kényszerült a kormány, és beiktattak egy ellenőrző mechanizmust a költségek váratlan el­burjánzásával szemben. A szenátorok egy része ugyanis kételkedett abban a legújabb hivatalos becslésben, misze­rint Washingtonnak 10 év alatt mind­össze 400 millió dollárjába kerül majd a három új tagállam fegyveres erőinek korszerűsítése. A becikkelyezés-párti­ak viszont arra emlékeztettek, hogy a kiadások mellett bevételekre is lehet számítani az amerikai hadiiparnak szóló külföldi megrendeléseken ke­resztül. MINIMÁLIS ENGEDMÉNYEK A bővítést támogatók véleményét John Kerry összegezte: a hármak egyértelműen teljesítették a NATO alapfeltételeit. Rendezték szomszéd­kapcsolataikat, demokratizálták bel-és külpolitikájukat, képesek hasznos részt vállalni a NATO feladatai és a vi­lágproblémák megoldásában. Többen megemlítették, hogy a magyarok öt­venhatban, a csehek hatvannyolcban, a lengyelek pedig nyolcvanban ékesen bizonyították ezt. Pete Domenici sze­nátor Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet véleményét idézte: a hármaknak végre meg kell adni a szövetségesek megválasztásának jogát, amit Jalta megtagadott tőlük. Az Észak-Atlanti Szerződés tagálla­mai bármelyik NATO-tagország elleni fegyveres támadást saját maguk elleni agressziónak tekintenek, és „minden szükséges erővel a közös védelemre si­etnek”. A ratifikálással az USA maga is vállalta, hogy ezt a védelmi garanciát kiterjeszti Magyarországra, Lengyel­­országra és Csehországra. A szenátus négy kikötéssel adta beleegyezését: 1. A NATO megőrzi katonai alapfunkci­óját és más tevékenységet csak a sze­nátus beleegyezésével végez. 2. Nem nő az amerikai hozzájárulás aránya a közös védelmi kiadásokhoz. 3. A NA­TO és Oroszország állandó partnersé­gi tanácsa nem ad vétójogot Moszkvá­nak. 4. További új tagok felvétele csak­is a szenátus kétharmados többségű hozzájárulásával történhet. Az eredetileg benyújtott két tucat módosítási javaslathoz képest azonban ezek minimális engedménynek számí­tanak a Fehér Ház részéről. Mint is­meretes, voltak olyan komoly indítvá­nyok is (Daniel Patrick Moynihan sze­nátor, volt amerikai ENSZ-képviselő és mások részéről), hogy a jelenlegi három jelölt csatlakozását is kössék az Európai Unióba való felvételükhöz, vagy hogy az első forduló után hirdes­senek hároméves moratóriumot. Végül mégis a várakozásoknak megfelelően folyt le a szavazás, és a hosszú vita csak azt tükrözte, hogy az amerikai nép választott képviselői nem kívántak alapos megfontolás nélkül dönteni. Az E­gyesült Államok így teg­nap az ötödik NATO-tagországgá vált, amelyik becikkelyezte a bővítési hatá­rozatot. Az USA előtt Dánia, Kanada, Németország és Norvégia mondott igent az új tagok felvételére. Az ame­rikai döntés után nem várható, hogy a többi parlamentben komolyabb ne­hézségek merülnek fel. Az Észak-Atlanti Szerződés fennál­lásának 50. évfordulóját egyébként ép­pen Washingtonban ünnepük majd jövő áprilisban. Magyarország, Len­gyelország és a Cseh Köztársaság azon az ünnepi csúcsértekezleten foglalhat­ja el majd helyét a 19-tagúvá növekvő szervezet soraiban. PURGER Tibor Magyarország a Nyugaton A másik két leendő új taggal szemben Magyarország számára különösen jelentős történelmi for­dulatnak számít a NATO-ba való belépés, hiszen az ország mindkét világháborúban és a hidegháború­ban is szemben állt az Egyesült Ál­lamokkal, és ezt az évszázados „el­lenségképet” az amerikai politikai nyilvánosság egy része egészen a kilencvenes évekig megtartotta, mélységes történelmi feledésbe merítve azt a törekvést, amit Kos­suth Lajos képviselt az 1848-49-es szabadságharcban és annak bukása után, amikor amerikai segítséget kért a közép-európai demokrácia megteremtéséhez. Csak az 1956-os szabadságharc mártírsága, majd a Vasfüggöny ledöntésében szerzett érdemek alapján épült ki egy új fel­fogás a magyarság hiteles politikai és civilizációs törekvéseiről. Érdemes megemlíteni, hogy a NATO-bővítés amerikai ellenfelei szívesen idézték azokat a jelöltor­szági hangokat is, amelyek kétel­kednek a budapesti, a prágai és a varsói kormány erőfeszítéseinek helyességében, mert úgy érzik, hogy a nyugati katonai tömbhöz va­ló csatlakozás újabb szövetségesei béklyót ver az országra, vagy hogy annak kiadásai, egy új fegyverkezé­si hullám, pontosabban a NATO- szabványokhoz való „hozzákorsze­­rűsítés”, anyagi terhei meghalad­ják a nemzetgazdaság teherbírását és háttérbe szorítják a sürgősebb szociális érdekeket. Clinton elnök csütörtöki sajtó­­értekezletén, néhány órával a sze­nátusi szavazás előtt, Radics Péter­nek, a Magyar TV tudósítójának a kérdésére válaszolva fejtette ki vé­leményét. - Milyen üzenetet küld, uram, azokhoz a nemzetekhez, elsősorban a magyarokhoz, akiknek milliói él­nek a szegénységi határ alatt - és ezen a magyarországi szegénységi határt értem. Jobb sorsuk lesz-e majd a katonai szövetséghez való csatlakozás után? Egyes bírálók azt mondják, hogy ez olyan, mintha a kocsit kötnénk a ló elé: először jön a katonai integráció, és csak utána a gazdasági. Mit gondol Ön erről? - Jogos kérdés, hogy a NATO- csatlakozás terhe milyen szociális következményekkel jár a szegé­nyebbek számára - válaszolt az amerikai államfő. - Magam is gon­dolkodtam ezen, nem annyira Ma­gyarország, mint inkább egyes, sokkal kevésbé fejlett államok ese­tében, amikor azok is felvételüket kérték.­­ Ami az Egyesült Államokat és a többi NATO-tagállamot illeti, ne­künk meg kell bíznunk az adott ál­lamok választott vezetőiben, hogy megfelelő döntést hoznak. Személy szerint úgy gondolom, hogy a NA­­TO-val járó költségek Magyaror­szág, Lengyelország és a Cseh Köz­társaság számára akkor elfogadha­tóak, ha azokat úgy lehet vállalni, hogy közben ne vessék vissza a gaz­dasági növekedést, és ne terheljék meg a szociális közmegegyezést. Hosszú távon a NATO-csatlakozás gazdaságilag is előnyös lesz Ma­gyarország számára, mert még job­ban bevonja majd a demokratikus államok globális gazdaságába. To­vábbá még inkább egyértelmű fel­fogást teremt Magyarországról, mint olyan felelősségteljes nemzet­ről, amely képes segíteni a NATO- nak békefenntartó feladatokban, és megszünteti a Magyarország biz­tonságára vonatkozó racionális vagy irracionális kételyeket. Magyar Szó EUROÉRTEKEZLET Holland lesz a bankelnök A jelenlegi szinten rögzítik az EU-valuták egymás közti árfolyamát Tegnap délután alaposan elhúzó­dott a vita Brüsszelben az EU tizenöt tagországának állam- és kormányfői között az Európai Központi Bank el­nökének személyéről. Jacques Chirac francia elnök, Helmut Kohl német kancellár, Wim Kok holland kormány­fő és Tony Blair brit miniszterelnök, az EU soros elnöke késő délután né­gyes egyeztető megbeszélést tartottak, hogy megfelelő megoldást találjanak. Végül abban állapodtak meg, hogy a holland Wim Duisenberg lesz az Euró­pai Központi Bank elnöke. A holland szakember négy év után átengedi posztját a francia jelöltnek, Jean-Clau­­de Trichet-nek. A bankelnök-ügy el­döntése után a kormányfők megkezd­ték hivatalos ülésüket. Kiszivárgó hírek szerint az euro­­övezetben részt vevő országok valutá­inak árfolyamát a jelenlegi szinten rögzítik. Ez azt jelentené, hogy a lista megegyezik az EU saját árfolyamrend­szerének (ERM) jelenlegi adataival. Eszerint 100 német márka például 335,58 francia frankot érne, 703,552 schillinget vagy 99000,2 lírát. A tagvaluták euróhoz viszonyított árfolyamát a lista alapján december 31-én állapítják meg, és akkor ponto­sítják a pénzügyi unióból kimaradó or­szágok pénzének és az eurónak a vi­szonyát is. Hivatalosan akkor térnek át az ECU-ról az euróra, 1:1 arányú vál­tási árfolyamon. (MTI) Forgalomba került az új kétszázas A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott 200 fo­rintos papírpénz hivatalos forga­lomba hozatalát pénteken kezd­ték, vagyis ettől a naptól Magyar­­országon hivatalos fizetőeszköz az új papírbanké. A kétszázas előlapján Károly Róbert király arcképe, hátlapján pedig a diósgyőri vár látható. (MTI) Lenin „él”! A kommunisták szervezte májusi 1- jei felvonuláson Moszkvában ma­ga Lenin is „megjelent”: az új részvevő a szovjetállam me­­tójának öltözve vonult fel FoNet V / SAKIC-ÜGY Washington szigorú pert kíván Zágrábtól Az Egyesült Államok pénteken ’’szi­gorú bíráskodásra” szólította föl Hor­vátországot, a jasenovaci haláltábor egykori usztasa parancsnoka ügyében. ’’Felszólítjuk Horvátországot, gondos­kodjék arról, hogy Šakić ügyében szi­gorúan bíráskodjanak" - mondta Ja­mes Foley, a washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője. A 76 éves Šakićot csütörtökön tar­tóztatták le otthonában, a Buenos Ai­­restől 260 kilométernyire délre fekvő Santa Teresitában, miután az argentin hatóságok átvették a horvát kiadatási kérelmet. Foley szorgalmazta, hogy Šakić pe­rének tárgyalásán jelen lehessenek nemzetközi megfigyelők és a tömegtá­jékoztatási eszközök tudósítói, és ösz­tönözze a horvát igazságszolgáltatást: fogadjon el mindenféle bizonyítékot, ’’bármely országból származzon is”. Az Egyesült Államok másolatokat küldött Argentínának és Horvátor­szágnak azokról az amerikai hadsereg által a náci Németországban lefoglalt dokumentumokról, amelyek informá­ciókat tartalmaznak a jasenovaci áldo­zatokról. Az egyik, 1943. december 6-án kelt irat szerint 120 ezer embert öltek meg a táborban, amelyet akkor Šakić veze­tett. (MTI) Šakić letartóztatása után FoNet 1998. május 3., vasárnap. BUDAPEST Pokolgép robbant a Fidesz alelnökének lakása előtt Pénteken késő este pokolgép robbant Szájer József budapesti lakásának ajtaja előtt, számottevő anyagi kárt okozva, de személyi sérülést szerencsére nem. Sem a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, sem családja nem tartózkodott otthon - közölte a rendőrség, amely egyébként úgy értesült, hogy a XVI. ke­rületi, Futórózsa utcai négyemeletes ház második emeletén bekövetkezett robba­nás átütötte a födémet. A ház lakóit a ke­rületi polgármesteri hivatal egy közeli is­kola tornatermében helyezte el. Szájer József nyilatkozatában megdöbbentőnek mondta a lakásánál történt robbantást. Az ügy lehetséges motívumairól szólva elmondta: semmilyen fenyegetést nem kapott a robbantást megelőzően. Az el­lenzéki politikus véleménye szerint azt sem lehet kizárni, hogy esetleg a felesége volt a célpont, aki bíró. Kuncze Gábor belügyminiszter teg­napi közleményében mélységesen elítél­te, értelmetlen cselekedetnek mondta a robbantást. Hozzátette, hogy nagy erők­kel folyik a nyomozás, ennek fejlemé­nyeiről a közvéleményt tájékoztatni fog­ják. Kuncze emlékeztetett arra, hogy 1990 óta szinte minden parlamenti párt ellen történtek hasonló cselekmények. Noha ezek mindegyike nyugtalanító, Kuncze Gábor meggyőződése, hogy az ilyen félelemkeltő és felelőtlen akciókkal nem lehet gyengíteni a magyar parla­mentáris demokráciát. AUTÓVAL TÁVOZOTT A MERÉNYLŐ? Lehetséges, hogy egy fehér színű La­dával távozott a Szájer József lakásánál elkövetett robbantásos merénylet feltéte­lezett tettese, a szemtanúk ugyanis egy ilyen autót láttak a helyszín közelében. A rendőrség ezt a körülményt is vizsgálja, mert nem zárható ki, hogy egy ilyen, vagy ehhez hasonoló járművet használtak fel a bűncselekmény elkövetéséhez. A BRFK közvetlenül a robbantást követő­en fokozott közúti ellenőrzést rendelt el, amelybe a fővárossal szomszédos megyék kapitányságai is bekapcsolódtak. (MTI) MÁJUS 1 -JE „MEGÜNNEPLÉSE" Randalírozás Berlinben Más városokban is voltak rendbontások: a felvétel Lipcsében készült Több mint 300 fiatalt vett őrizetbe a német rendőrség szombatra virradóra Ber­linben a szélsőbaloldaliak évek óta ismétlődő május elsejei randalírozása után. A rendőrök vízágyúk, könnyfakasztó gránátok bevetésével tudtak csak véget vetni a rombolásnak és a boltok fosztogatásának. A német fővárosban szélsőbaloldali csoportok 12 év óta minden május elsején megrendezik, ”a forradalmi felvonulást”, amely eddig minden alkalommal a tüntetők és a rendfenntartók összecsapásaiba torkollott. Az idén a mintegy hatezer fő részvé­telével rendezett ’’forradalmi felvonulás” erős rendőri biztosítás mellett még békésen zajlott. A menet feloszlatása után az esti órákban azonban egyre szaporodtak a rend­bontások. A szélsőségesek álarcos csoportjai, az úgynevezett autonómok, több helyütt barikádokat emeltek, majd azokat felgyújtották és számos szemetes konténert, vala­mint egy útépítő gépet is lángba borítottak. Bár a helyi boltosok és vendéglősök többsége az elmúlt évek tapasztalatai alapján eleve zárva tartott, sőt bedeszkázta üz­letének kirakatait, a szélsőségesek számos üzlethelyiség ablakait bezúzták. Súlyosan megrongálták egy takarékpénztár bejáratát is. Behatoltak egy számítógép-üzletbe, amit teljesen kifosztottak. Hosszú órákon át tartottak a szélsőségesek és a rendőrség összecsapásai, amelyek következtében 12 embert kellett kórházba szállítani. (MTI) FoNet

Next