Magyar Szó, 1998. május (55. évfolyam, 105-129. szám)
1998-05-03 / 105. szám
4 KÜLPOLITIKA AZ USA BECIKKELYEZTE A NATO-BŐVÍTÉST Történelmi döntés Washingtonban Magyarország, Lengyelország és Csehország az USA szövetségesévé válik (Folytatás az 1. oldalról) Három témakörben alakult ki kemény vita. Az egyik inkább történelmistratégiai, a másik politikai-diplomáciai, a harmadik pedig anyagi jellegű volt. A legáltalánosabb kétely arra vonatkozott, hogy a hidegháború elmúltával maradt-e egyáltalán legitim szerepe a nyugati katonai tömbnek, illetve, hogy a kelet-közép-európai államok bevonása az eddig 16-tagú klub előnyére vagy kárára válik majd. Az ellentábor azt vallotta, hogy az egyre nagyobb védelmi kötelezettségek vállalása megrokkantja a leggazdagabb nyugati költségvetést is, sőt hogy a védelmi szövetség egyes, évszázadok óta marakodó kelet-európai országok elsősegély-szolgálatává válhat. A bővítés pártfogói viszont azzal vágtak vissza, hogy a történelem szemétdombjára hajított Vasfüggönyt nem szabad örökössé tenni az új demokráciák kizárásával. A másik érvrendszer a várható oroszországi reakció körül forgott. Ennek a szemléletnek a hívei attól tartanak, hogy Moszkva újabb elszigetelése az orosz nacionalizmusnak és esetleges revansizmusnak a melegágya lehet. A Fehér Ház viszont arra hivatkozott, hogy a NATO és az Orosz Föderáció kapcsolatait a bővítéssel párhuzamosan fejlesztik, és hogy éppen a szervezet nyitottsága parancsol legjobban megállást mindenféle agresszív törekvésnek. A legvitatottabb kérdés mégis a bővítés pénzelése maradt, sőt ezen a téren kompromisszumra kényszerült a kormány, és beiktattak egy ellenőrző mechanizmust a költségek váratlan elburjánzásával szemben. A szenátorok egy része ugyanis kételkedett abban a legújabb hivatalos becslésben, miszerint Washingtonnak 10 év alatt mindössze 400 millió dollárjába kerül majd a három új tagállam fegyveres erőinek korszerűsítése. A becikkelyezés-pártiak viszont arra emlékeztettek, hogy a kiadások mellett bevételekre is lehet számítani az amerikai hadiiparnak szóló külföldi megrendeléseken keresztül. MINIMÁLIS ENGEDMÉNYEK A bővítést támogatók véleményét John Kerry összegezte: a hármak egyértelműen teljesítették a NATO alapfeltételeit. Rendezték szomszédkapcsolataikat, demokratizálták bel-és külpolitikájukat, képesek hasznos részt vállalni a NATO feladatai és a világproblémák megoldásában. Többen megemlítették, hogy a magyarok ötvenhatban, a csehek hatvannyolcban, a lengyelek pedig nyolcvanban ékesen bizonyították ezt. Pete Domenici szenátor Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet véleményét idézte: a hármaknak végre meg kell adni a szövetségesek megválasztásának jogát, amit Jalta megtagadott tőlük. Az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai bármelyik NATO-tagország elleni fegyveres támadást saját maguk elleni agressziónak tekintenek, és „minden szükséges erővel a közös védelemre sietnek”. A ratifikálással az USA maga is vállalta, hogy ezt a védelmi garanciát kiterjeszti Magyarországra, Lengyelországra és Csehországra. A szenátus négy kikötéssel adta beleegyezését: 1. A NATO megőrzi katonai alapfunkcióját és más tevékenységet csak a szenátus beleegyezésével végez. 2. Nem nő az amerikai hozzájárulás aránya a közös védelmi kiadásokhoz. 3. A NATO és Oroszország állandó partnerségi tanácsa nem ad vétójogot Moszkvának. 4. További új tagok felvétele csakis a szenátus kétharmados többségű hozzájárulásával történhet. Az eredetileg benyújtott két tucat módosítási javaslathoz képest azonban ezek minimális engedménynek számítanak a Fehér Ház részéről. Mint ismeretes, voltak olyan komoly indítványok is (Daniel Patrick Moynihan szenátor, volt amerikai ENSZ-képviselő és mások részéről), hogy a jelenlegi három jelölt csatlakozását is kössék az Európai Unióba való felvételükhöz, vagy hogy az első forduló után hirdessenek hároméves moratóriumot. Végül mégis a várakozásoknak megfelelően folyt le a szavazás, és a hosszú vita csak azt tükrözte, hogy az amerikai nép választott képviselői nem kívántak alapos megfontolás nélkül dönteni. Az Egyesült Államok így tegnap az ötödik NATO-tagországgá vált, amelyik becikkelyezte a bővítési határozatot. Az USA előtt Dánia, Kanada, Németország és Norvégia mondott igent az új tagok felvételére. Az amerikai döntés után nem várható, hogy a többi parlamentben komolyabb nehézségek merülnek fel. Az Észak-Atlanti Szerződés fennállásának 50. évfordulóját egyébként éppen Washingtonban ünnepük majd jövő áprilisban. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság azon az ünnepi csúcsértekezleten foglalhatja el majd helyét a 19-tagúvá növekvő szervezet soraiban. PURGER Tibor Magyarország a Nyugaton A másik két leendő új taggal szemben Magyarország számára különösen jelentős történelmi fordulatnak számít a NATO-ba való belépés, hiszen az ország mindkét világháborúban és a hidegháborúban is szemben állt az Egyesült Államokkal, és ezt az évszázados „ellenségképet” az amerikai politikai nyilvánosság egy része egészen a kilencvenes évekig megtartotta, mélységes történelmi feledésbe merítve azt a törekvést, amit Kossuth Lajos képviselt az 1848-49-es szabadságharcban és annak bukása után, amikor amerikai segítséget kért a közép-európai demokrácia megteremtéséhez. Csak az 1956-os szabadságharc mártírsága, majd a Vasfüggöny ledöntésében szerzett érdemek alapján épült ki egy új felfogás a magyarság hiteles politikai és civilizációs törekvéseiről. Érdemes megemlíteni, hogy a NATO-bővítés amerikai ellenfelei szívesen idézték azokat a jelöltországi hangokat is, amelyek kételkednek a budapesti, a prágai és a varsói kormány erőfeszítéseinek helyességében, mert úgy érzik, hogy a nyugati katonai tömbhöz való csatlakozás újabb szövetségesei béklyót ver az országra, vagy hogy annak kiadásai, egy új fegyverkezési hullám, pontosabban a NATO- szabványokhoz való „hozzákorszerűsítés”, anyagi terhei meghaladják a nemzetgazdaság teherbírását és háttérbe szorítják a sürgősebb szociális érdekeket. Clinton elnök csütörtöki sajtóértekezletén, néhány órával a szenátusi szavazás előtt, Radics Péternek, a Magyar TV tudósítójának a kérdésére válaszolva fejtette ki véleményét. - Milyen üzenetet küld, uram, azokhoz a nemzetekhez, elsősorban a magyarokhoz, akiknek milliói élnek a szegénységi határ alatt - és ezen a magyarországi szegénységi határt értem. Jobb sorsuk lesz-e majd a katonai szövetséghez való csatlakozás után? Egyes bírálók azt mondják, hogy ez olyan, mintha a kocsit kötnénk a ló elé: először jön a katonai integráció, és csak utána a gazdasági. Mit gondol Ön erről? - Jogos kérdés, hogy a NATO- csatlakozás terhe milyen szociális következményekkel jár a szegényebbek számára - válaszolt az amerikai államfő. - Magam is gondolkodtam ezen, nem annyira Magyarország, mint inkább egyes, sokkal kevésbé fejlett államok esetében, amikor azok is felvételüket kérték. Ami az Egyesült Államokat és a többi NATO-tagállamot illeti, nekünk meg kell bíznunk az adott államok választott vezetőiben, hogy megfelelő döntést hoznak. Személy szerint úgy gondolom, hogy a NATO-val járó költségek Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság számára akkor elfogadhatóak, ha azokat úgy lehet vállalni, hogy közben ne vessék vissza a gazdasági növekedést, és ne terheljék meg a szociális közmegegyezést. Hosszú távon a NATO-csatlakozás gazdaságilag is előnyös lesz Magyarország számára, mert még jobban bevonja majd a demokratikus államok globális gazdaságába. Továbbá még inkább egyértelmű felfogást teremt Magyarországról, mint olyan felelősségteljes nemzetről, amely képes segíteni a NATO- nak békefenntartó feladatokban, és megszünteti a Magyarország biztonságára vonatkozó racionális vagy irracionális kételyeket. Magyar Szó EUROÉRTEKEZLET Holland lesz a bankelnök A jelenlegi szinten rögzítik az EU-valuták egymás közti árfolyamát Tegnap délután alaposan elhúzódott a vita Brüsszelben az EU tizenöt tagországának állam- és kormányfői között az Európai Központi Bank elnökének személyéről. Jacques Chirac francia elnök, Helmut Kohl német kancellár, Wim Kok holland kormányfő és Tony Blair brit miniszterelnök, az EU soros elnöke késő délután négyes egyeztető megbeszélést tartottak, hogy megfelelő megoldást találjanak. Végül abban állapodtak meg, hogy a holland Wim Duisenberg lesz az Európai Központi Bank elnöke. A holland szakember négy év után átengedi posztját a francia jelöltnek, Jean-Claude Trichet-nek. A bankelnök-ügy eldöntése után a kormányfők megkezdték hivatalos ülésüket. Kiszivárgó hírek szerint az euroövezetben részt vevő országok valutáinak árfolyamát a jelenlegi szinten rögzítik. Ez azt jelentené, hogy a lista megegyezik az EU saját árfolyamrendszerének (ERM) jelenlegi adataival. Eszerint 100 német márka például 335,58 francia frankot érne, 703,552 schillinget vagy 99000,2 lírát. A tagvaluták euróhoz viszonyított árfolyamát a lista alapján december 31-én állapítják meg, és akkor pontosítják a pénzügyi unióból kimaradó országok pénzének és az eurónak a viszonyát is. Hivatalosan akkor térnek át az ECU-ról az euróra, 1:1 arányú váltási árfolyamon. (MTI) Forgalomba került az új kétszázas A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott 200 forintos papírpénz hivatalos forgalomba hozatalát pénteken kezdték, vagyis ettől a naptól Magyarországon hivatalos fizetőeszköz az új papírbanké. A kétszázas előlapján Károly Róbert király arcképe, hátlapján pedig a diósgyőri vár látható. (MTI) Lenin „él”! A kommunisták szervezte májusi 1- jei felvonuláson Moszkvában maga Lenin is „megjelent”: az új részvevő a szovjetállam metójának öltözve vonult fel FoNet V / SAKIC-ÜGY Washington szigorú pert kíván Zágrábtól Az Egyesült Államok pénteken ’’szigorú bíráskodásra” szólította föl Horvátországot, a jasenovaci haláltábor egykori usztasa parancsnoka ügyében. ’’Felszólítjuk Horvátországot, gondoskodjék arról, hogy Šakić ügyében szigorúan bíráskodjanak" - mondta James Foley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. A 76 éves Šakićot csütörtökön tartóztatták le otthonában, a Buenos Airestől 260 kilométernyire délre fekvő Santa Teresitában, miután az argentin hatóságok átvették a horvát kiadatási kérelmet. Foley szorgalmazta, hogy Šakić perének tárgyalásán jelen lehessenek nemzetközi megfigyelők és a tömegtájékoztatási eszközök tudósítói, és ösztönözze a horvát igazságszolgáltatást: fogadjon el mindenféle bizonyítékot, ’’bármely országból származzon is”. Az Egyesült Államok másolatokat küldött Argentínának és Horvátországnak azokról az amerikai hadsereg által a náci Németországban lefoglalt dokumentumokról, amelyek információkat tartalmaznak a jasenovaci áldozatokról. Az egyik, 1943. december 6-án kelt irat szerint 120 ezer embert öltek meg a táborban, amelyet akkor Šakić vezetett. (MTI) Šakić letartóztatása után FoNet 1998. május 3., vasárnap. BUDAPEST Pokolgép robbant a Fidesz alelnökének lakása előtt Pénteken késő este pokolgép robbant Szájer József budapesti lakásának ajtaja előtt, számottevő anyagi kárt okozva, de személyi sérülést szerencsére nem. Sem a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, sem családja nem tartózkodott otthon - közölte a rendőrség, amely egyébként úgy értesült, hogy a XVI. kerületi, Futórózsa utcai négyemeletes ház második emeletén bekövetkezett robbanás átütötte a födémet. A ház lakóit a kerületi polgármesteri hivatal egy közeli iskola tornatermében helyezte el. Szájer József nyilatkozatában megdöbbentőnek mondta a lakásánál történt robbantást. Az ügy lehetséges motívumairól szólva elmondta: semmilyen fenyegetést nem kapott a robbantást megelőzően. Az ellenzéki politikus véleménye szerint azt sem lehet kizárni, hogy esetleg a felesége volt a célpont, aki bíró. Kuncze Gábor belügyminiszter tegnapi közleményében mélységesen elítélte, értelmetlen cselekedetnek mondta a robbantást. Hozzátette, hogy nagy erőkkel folyik a nyomozás, ennek fejleményeiről a közvéleményt tájékoztatni fogják. Kuncze emlékeztetett arra, hogy 1990 óta szinte minden parlamenti párt ellen történtek hasonló cselekmények. Noha ezek mindegyike nyugtalanító, Kuncze Gábor meggyőződése, hogy az ilyen félelemkeltő és felelőtlen akciókkal nem lehet gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát. AUTÓVAL TÁVOZOTT A MERÉNYLŐ? Lehetséges, hogy egy fehér színű Ladával távozott a Szájer József lakásánál elkövetett robbantásos merénylet feltételezett tettese, a szemtanúk ugyanis egy ilyen autót láttak a helyszín közelében. A rendőrség ezt a körülményt is vizsgálja, mert nem zárható ki, hogy egy ilyen, vagy ehhez hasonoló járművet használtak fel a bűncselekmény elkövetéséhez. A BRFK közvetlenül a robbantást követően fokozott közúti ellenőrzést rendelt el, amelybe a fővárossal szomszédos megyék kapitányságai is bekapcsolódtak. (MTI) MÁJUS 1 -JE „MEGÜNNEPLÉSE" Randalírozás Berlinben Más városokban is voltak rendbontások: a felvétel Lipcsében készült Több mint 300 fiatalt vett őrizetbe a német rendőrség szombatra virradóra Berlinben a szélsőbaloldaliak évek óta ismétlődő május elsejei randalírozása után. A rendőrök vízágyúk, könnyfakasztó gránátok bevetésével tudtak csak véget vetni a rombolásnak és a boltok fosztogatásának. A német fővárosban szélsőbaloldali csoportok 12 év óta minden május elsején megrendezik, ”a forradalmi felvonulást”, amely eddig minden alkalommal a tüntetők és a rendfenntartók összecsapásaiba torkollott. Az idén a mintegy hatezer fő részvételével rendezett ’’forradalmi felvonulás” erős rendőri biztosítás mellett még békésen zajlott. A menet feloszlatása után az esti órákban azonban egyre szaporodtak a rendbontások. A szélsőségesek álarcos csoportjai, az úgynevezett autonómok, több helyütt barikádokat emeltek, majd azokat felgyújtották és számos szemetes konténert, valamint egy útépítő gépet is lángba borítottak. Bár a helyi boltosok és vendéglősök többsége az elmúlt évek tapasztalatai alapján eleve zárva tartott, sőt bedeszkázta üzletének kirakatait, a szélsőségesek számos üzlethelyiség ablakait bezúzták. Súlyosan megrongálták egy takarékpénztár bejáratát is. Behatoltak egy számítógép-üzletbe, amit teljesen kifosztottak. Hosszú órákon át tartottak a szélsőségesek és a rendőrség összecsapásai, amelyek következtében 12 embert kellett kórházba szállítani. (MTI) FoNet