Magyar Szó, 1998. szeptember (55. évfolyam, 208-233. szám)

1998-09-01 / 208. szám

4 BELPOLITIKA Felháborodás országszerte (Folytatás az 1. oldalról) A Szociáldemokrácia tegnap tá­mogatta a jugoszláv hatóságok kö­vetelését, hogy a nemzetközi közös­ség tegye a Kosovói Felszabadítási Hadsereg illegális szervezetét a ter­rorista szervezetek listájára. Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke tegnap el­ítélte a KFH tagjainak a szerb civilek ellen elkövetett bűncslekményeit Klečka faluban, és felszólította a szerbiai hatóságokat, kérték, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja ki az ügyet. A Demokrata Párt úgy értékel­te, hogy a klečkai tömegsír feltárá­sa „nemcsak a terrorista bűncse­lekményeket bizonyítja, hanem a rezsim hanyagságát is a polgárok iránt, akiket az albán terroristák raboltak el. A túszok és sorsuk az egész szerb népet jelképezi, amely magára van hagyatva, amely veze­tőségének nincs programja és stra­tégiája a válság megoldására, és amely arra ítéltetett, hogy passzí­van viselje el a mindennapi meg­próbáltatásokat”. F.J., Beta Két sorban állt a kivégzőosztag Božidar Filić rendőrezredes szom­baton kijelentette, hogy a szerbiai bel­ügyminisztérium rendelkezésére álló eddigi adatok szerint az albán terroris­ták Klečka faluban legalább húsz civilt öltek meg. Danica Marinković vizsgálóbíró kí­séretében, aki szintén Kl­ckába uta­zott, a helyszínre érkezett a malijevói Bekim Mazreku, a KFH illegális szer­vezet korábban letartóztatott tagja, aki az újságírók előtt megmutatta a kivég­zések színhelyét Mazriku kijelentette, hogy ő személyesen is részt vett egy kivégzésben, amikor tíz személyt - két gyere­ket három nőt és öt férfit - öltek meg. Sza­vai szerint a gyerekek kora 7 és 11 év között volt, a nők pedig 28 és 38 év közöttiek voltak. Hozzátette, hogy a ki­végzést a KFH húszta­gú kivégzőosztaga haj­totta végre olyan mó­don, hogy az első sor­ban térdeltek, a máso­dik sorban pedig álltak a kivégzők. Az épület, amely laktanyául szolgált a KFH-nak, magas falak mögött áll, rendelkezik céllövészeti pályával, az épületben hálótermek, ebédlő és konyha van. Abban a helyiségben, amely élelmiszerraktár­ként szolgált, több cso­mag amerikai ember­baráti segélyt találtak. Filić hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan a humanitárius segéllyel való visszaélésről van szó. Hozzátette, hogy a rendőrség a nagy mennyiségű fegyveren és lőszeren kívül pán­céltörő rakétákat is zsákmányolt. Az újságíróknak megmutatták az összeégett emberi maradványokat. Klečka falu meglehe­tősen megközlíthetetlen helyen a he­gyen van, az újságírók, akik terepjáró járművekkel érkeztek, mintegy két órán át haladtak sáros hegyi utakon. (Beta) Összeégett emberi maradványok FoNet (17.) Kempelen Farkas gőzgéptervezetéről két írott nyom is fennmaradt. Az egyik a saját 1777. évi előterjesztése a bécsi kormányzathoz, ebben közli, hogy az ő gépe egészen új rendszerű, eltér az addig ismertektől, s ennélfogva tökéletesebb is, mint elődei, igen alkalmas az érczúzó- és pö­rölyműhelyek hajtására. A leírás hiányos, a felta­láló, úgy látszik, tartott attól, hogy technikai in­novációi netán elkerülnek vetélytársaihoz. A ter­vezetnek volt még egy nagy baja: két emeletnyi nagyságú lett volna, ha megépítik. A kamara csak másfél év után válaszolt a be­adványra, egy kisebb méretű gép szerkesztését támogatta, de pénzt erre sem adott. Mária Teré­zia ugyan komoly összegű jutalmat és kegydíjat helyezett kilátásba, de ezt csak abban az esetben, ha a gép elkészül és alkalmazhatónak bizonyul. Kempelennek nem volt elegendő pénze a kí­sérletek folytatására, s így a tervezet megvalósí­tása jobb napokra maradt. Ezek 1871-ben virrad­tak fel, amikor is Bécs mellett felépítette a monst­rumot. Bemutatása látványos volt, de ipari fel­használhatósága, amelyre Kempelen váltig eskü­dött, ezúttal sem vált be. A Kőszegi Imre-Pap János szerzőpár ezzel kapcsolatban idéz egy 1821-ben megjelent kézikönyvet a találmányok­ról: „Kempelen úr magyar, erdélyi udvari taná­csos két ilyen gépet talált fel - áll a kézikönyvben -, mely mindeddig ismeretes hajtóműtől lénye­gesen különbözik. Egy ilyen gőzgépet 1781-ben Bécs mellett kívánt alkalmazni. A gép négy per­cig működött, azután széttört; ő azonban meg volt győződve, hogy ezen találmányt tökéletesíti” (Kempelen Farkas, Bp., 1955). Feltalálónk 1777-ben szabadalmaztatta masi­náját, tizenkét évi időtartamra, ez a királyi köny­vekbe be is van jegyezve. A tudománytörténetnek nincs határozott, a kutatások eredményeire alapozott álláspontja Kempelen gőzgépe kapcsán. Ehhez a bizonyta­­­­lansághoz nyilván hozzájárult az is, hogy nincs . Magyar Szó A VSZL közleménye Borzasztó a hír a tömegsírokról és a tömegmészárlásról Kosovo-Metoh­ijá­ban. A 22 ártatlan civil elleni bűncselek­mény elkövetőit a legerélyesebben el kell ítélni, minden tartózkodás nélkül. Az ilyen szörnyű bűncselekményt csak elbo­rult agyú személyek követhették el. Be­teges gyűlölködésükben egyáltalán nem különböznek azoktól, akik megszervez­ték a štrpci vasútállomáson az utasok el­rablását és likvidálását, akik tömegmé­szárlást hajtottak végre Srebrenicában, vagy azoktól, akik adogatták a gránátot Szarajevó bombázásához, és bemocskol­ták örökre saját népüket. A horvátorszá­gi vagy a kosovói szerbek exodusa a hor­­vátok Vajdaságból való kiüldözését tük­rözi. Az albánok erőszakos mozgósítása a KFH fegyveres alakulataiba csak a másik oldalát képezi az esztelen mozgósításnak Szerbiában a háborús években, 1991-től napjainkig. A civilek halála Drenicában márciusban és a civilek mészárlása Kl­ckában augusztusban beleilleszkedik - tetszik ez valakinek vagy nem - az em­bertelenség egységes képébe. És mindaddig, amíg nem számolunk le Slobodan Milosevic rezsimjével, aki szüntelenül újabb háborús gócokat nyit meg saját hatalmának megőrzése érde­kében, a nemzetközi közösség csak távol­ról fogja szemlélni a balkáni dráma véres kimenetelét. A fegyveres összetűzések áldozataival való mindennapos manipulálás undort vált ki minden békeszerető emberben. Slobodan Milošević rezsimje már egy egész évtizede kettős mércéket alkalmaz, és saját ízlése szerint osztályozza az erő­szak áldozatait, attól függően, hogy az ál­dozatok melyik oldalon estek. A belgrádi rezsim gyenge propagan­distái hiéna módjára vonítanak mások szerencsétlensége fölött, alátámasztva így saját szégyenletes helyüket kollektív sze­­rencsétlenségünk krónikájában - áll a Vajdasági Szociáldemokrata Liga közle­ményében. Nemzetközi vizsgálatot követelnek A kosovói albánok emberi jogi bizottsága tegnap kérte a hágai nemzetközi bíróságot, alakítsa meg a nemzetközi bírósági szakértők csoportját, hogy feltárják az igazsá­got a kosovói Kletka faluban talált holttestekkel kapcsolatban. „Ha megállapítják az igazságot a Kleckában talált holttestmaradvá­nyokkal kapcsolatban, a pristinai emberi jogi bizottság a legerélyeseb­ben elítéli a szörnyű bűncselekmé­nyek elkövetőit, függetlenül az áldo­zatok és az elkövetők nemzeti hova­tartozásától. Az ilyen gyilkosok el­len bűnvádi eljárást kell indítani” - áll a bizottság közleményében. (Be­ta) KALAPIS ZOLTÁN Egy „udvari” zseni a XVIII. századból Kempelen Farkas élete és műve, különös tekintettel bácskai és bánáti kapcsolataira róla megbízható, technikailag megalapozott fel­jegyzés, tervrajz (ilyennek pedig lennie kellett, ismerve Kempelen precizitását, a kísérletekre va­ló hajlamát) vagy valamilyen más tárgyi bizonyí­ték. Gőzgépéből nem maradt fenn semmi, mint ahogy többi találmányából sem: a sakkozógép le­égett Amerikában, a vakok részére szerkesztett nyomtatónak meg a schönbruni felvonónak nyo­ma veszett, de beszélőgépének is csak az egyik sípját és a hozzá tartozó szélládát őrzik a bécsi Technikai Múzeumban. Az első, iparilag is használható gőzgép előál­lítása sok részeredmény zseniális felhasználásá­nak eredménye, s ez James Watt nevéhez fűző­dik. Érdemeit nem lehet egy pillanatig sem elvi­tatni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy gőzgépe az elődök és a kortársak találmányait is magába foglalja, kezdve Denis Papintól Thomas Newco­­menig. Némely szerző állítása szerint Kempelen is azok közé tartozott, akik munkásságukkal lénye­gesen hozzájárultak ahhoz, hogy a végeredmény megszülethessen. Ő alkalmazta először a for­­gattyút, azaz azt a géprészt, amely a forgó moz­gást előre-hátra irányuló mozgássá alakította át. Erről alkalmasint magát Wattot is tájékoztathatta londoni találkozásuk idején, amelyre 1781-ben került sor (a technikatörténet szerint Watt 1782- ben találta fel a forgattyút). Heltai H. István, a valkányi (Torontál megye, ma: Valcani, Románia) származású pesti közíró • /•__1 _i «►_ t------- —/i\ aja a i/.a/.auciDii, I1U&/ a s^-okci iui vuv.im.11^ t „egészen újnak mondja az »elrendezést«, mely abban talált kifejezést, hogy amíg az addig hasz­nálatban levő rendes gőzgépeket csak vízszi­vattyúzásra lehetett használni, addig a Kempe­­len-féle gőzgép más célokra is szolgálhatott, amennyiben a »forgó-tengely«, amelyen az egész szerkezet nyugszik, közvetlenül mozog. A for­­gattyú feltalálása nem kisebb mértékben illeti meg Kempelent, mint a híres James Watt-ot" (Vasárnapi Újság, 1909. évi 5. szám). Ezt a véle­ményt támasztja alá Pap János, a Kempelenről szóló könyv társszerzője is egyik szócikkében, amikor is leszögezi, hogy „gőzgépnél először al­kalmazott forgattyút” (Magyarok a természettu­domány és a technika történetében, Életrajzi le­xikon A-tól Z-ig, 1992). Mások szerint a gőz lecsapolására szolgáló szerkezetet is ő használta fel először gépénél. „Wattnál korábban alkalmazta például a konden­zátort” - állítja Tarnóczy Tamás is Kempelen könyvéhez írt bevezető tanulmányában. Vannak olyan utalások, hogy gőzgépét állító­lag alkalmazta is a bácskai nagycsatorna építése­kor, vagyis ezek szerint nem kettőt, hanem hár­mat szerkesztett. Szily Kálmán közli a Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt című cikké­ben, hogy a Ferenc-csatorna építésekor az ő „tűz­zel és párával dolgozó alkotványaival” merítették a vizet (Természettudományi Közlöny, 1888). Ezt ismétli meg egy újságközlemény: „Ő tökéle­tesítette az angol tűz- vagy gőzgépet, melyet Ma­gyarország akkori csatorna-építésénél nagy si­kerrel használt" (Vasárnapi Újság, 1894). Ezeknek a közleményeknek forrása aligha­nem egy korabeli sajtótudósítás lehetett. „Ver­­bászból, Báts Vármegyének helységéből érkezett levél szerént... - írja a bécsi Magyar Kurír 1793- ban­­ Kempelen udvari Tanátsos úr által találta­tott és készítetett vízmerítő alkotmányával próbát tetetvén, ezen vízi csatornát készítette társaság­nak igazgatója, Gr. Apponyi Úr tellyes megelé­gedéssel tapasztalta annak hasznos voltát.” (Folytatjuk) Vízemelő gép 1764-ből 1998. szeptember 1., kedd Ki kit meneszt? Momir Bulatović szövetségi mi­niszterelnök készülődik 100 napos kormányzásának a megünneplésé­re. Am úgy látszik, elmarad a nagy fölhajtás, mert őszintén szólva mit is ünnepelhetne, hiszen az elmúlt né­hány nőnap alatt az égvilágon sem­mit sem mutatott fel. Ezért inkább a kormány átalakítását emlegeti, mondván, hogy szeptember végéig új, szakavatott miniszterekkel frissíti fel kormányát. Bulatovic már meg­választásakor néhány minisztert me­nesztett, pontosabban Milo Duka­­novic három emberének adta ki az útját. A nyár folyamán szép csönde­sen folytatta a tisztogatást, s a szövet­ségi adminisztrációból eltávolított meg vagy tíz tisztségviselőt, s he­lyükbe saját pártfogóit nevezte ki. A nyílt viszály Szerbia és Monte­negró között Bulatovic megválasztá­sával kezdődött. A montenegrói kormány ugyanis nem hajlandó tár­gyalóasztalhoz ülni az úgynevezett szövetségi kormánnyal, mert a par­lament luba alatt választotta meg. A montenegrói képviselőház ugyanis visszahívta a szövetségi parlament­ből azokat a képviselőit, akik a ko­rábbi kormányfő leváltását kezde­ményezték, s azok Bulatovic párt­emberei. Ám a szövetségi képviselő­ház nem akarta figyelembe venni ezt a változást, s az új kormányfő megválasztásakor úgy szavazhattak, mintha mi sem történt volna. Bula­tovic időközben azon munkálkodik, hogy minél előbb derékba törje a montenegrói vezetőséget. Hatalom­ra kerülése óta a montenegrói nyugdíj-biztosítási alatt egy dinárt sem kapott a szövetségi államkasz­­szából, s most már mintegy 400 mil­lió dinárral rövidítette meg honfi­társait. Továbbá egyetlen monte­negrói vállalatnak sem ítélt oda be­hozatali engedélyt. Mindenki tudja, hogy az ilyen játék nem tarthat a végtelenségig. A montenegrói veze­tőség mintha bízna abban, hogy Mi­lošević előbb-utóbb enged a negy­vennyolcból. Šešelj legutóbbi kije­lentése a kormány átalakításáról ta­lán erre enged következtetni. A Mi­­lošević szóvivőjévé átvedlett vajda ugyanis azt mondta, hogy a kor­mányt úgy kell átalakítani, hogy ab­ban helyet kapjanak a DPSZ képvi­selői, azaz Dukanovic pártjának a tagjai is. A kijelentését természete­sen többféleképpen lehet értelmez­ni, mármint úgy is, hogy Milosevic hajlik a kompromisszumra, de úgy is, hogy felajánlanak néhány minisz­teri tárcát a DPSZ-nek, ami számára elfogadhatatlan. A montenegrói ve­zetőség csak abban az esetben egyezkedne Miloševićtvel, ha levál­tanák Bulatovicot, s a kormányfői tisztség a DPSZ-t illetné meg, vala­mint ugyanannyi miniszteri széket ígérnének, mint Szerbiának. A kor­mányban nem kaphatnának helyet Bulatovic emberei, de a radikálisok sem. Milosevic így két tűz közé kerül­ne, mert ha eleget is tenne Milo Dukanovic elvárásainak, hogyan tel­jesítené az SZSZP, a JB, az SZRP és az SZMM vágyait. Mindezek a pár­tok ugyanis már a kormányban ér­zik magukat. A kosovói helyzettől függ azonban minden. Milosevic e téren igyekszik minél több támoga­tót megnyerni magának, s éppen ezért valószínű, hogy jutalomként az SZMM kormányalakító párttá válhat. De nyilvánvaló az is, hogy mindaddig, amíg a kosovói kérdés­­ben nem történik valamilyen előre­lépés, Dukanovic sem számíthat ki­egyezésre. Miloževićnek most olyan kormány felel meg, amely mellett szabadon gyakorolhatja a hatalmát. Ebben az esetben pedig felmerülhet Montenegró kiválásának a kérdése! G. KÁNTOR Csilla A belügyminisztérium közleménye A szerbiai belügyminisztérium kö­zölte, hogy tagjai augusztus 27-én a Kletka körzetének elfoglalására irá­nyuló akció során több tíz albán terro­ristát likvidáltak és egy krematóriumot találtak. „A belggyminisztérium tagjai Kletka környékén a terrorista bandák megsemmisítése során több tíz terro­ristát likvidáltak, az illetékes vizsgálati szervek pedig tovább nyomoznak az emberiség ellen elkövetett szörnyű bűncselekmény többi elkövetője után” áll a közleményben. A rendőrségi akcióra az albán ter­roristák utolsó támaszpontja ellen a különböző nyomozások során szerzett információk alapján került sor. „A ma­­lejevói Luan Mazreku és Bekim Maz­reku KFH tagoktól megtudtuk, hogy Kletka környékén tartják az elrabolt szerb és albán polgárokat, és hogy jú­niusban 22 szerbet megöltek”. A vizs­gálat során bebizonyosodott, hogy a KFH tagjai az elrabolt szerb polgáro­kat megölték, majd a mészégető ke­mencét használták krematóriumként, hogy a magas hőmérsékleten meg­semmisítsék a bizonyítékokat. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az égetőkemencé­ben megégett emberi maradványokat találtak, áll a közleményben. (Beta)

Next