Magyar Szó, 1999. május (56. évfolyam, 91-116. szám)

1999-05-01 / 91. szám

RENDKÍVÜLI KIADÁS LVI. évf., 91. (18 329.) szám Újvidék, 1999. május 1., szombat A LÉGICSAPÁSOK HARMINCNYOLCADIK NAPJA Füstfelhő borítja Újvidéket Először érte támadás Versecet - Célpont volt a Jugoszláv Katonaság belgrádi vezérkari épülete - Csernomirgyin Belgrádban Rövid és gyors támadást mért tegnap éjjel a NATO Újvidékre. A célpont ismét a kőolaj-finomító volt. Há­rom találat érte, majd hatalmas, fekete füstfelhő emelkedett fel. Egy nyersolajtartály gyulladt ki. A tűzoltók nem tudták eloltani a tüzet. A füsttorony tegnap a késő délutáni órákban is messzire ellátszott. Az orvosok azt tanácsolják a polgároknak, kerüljék a füsttel borított gyárnegyedet és környékét. Szerencsére tegnap egész nap nyugati szél fújt, így a város keleti szélén égő tűz füstje nem veszélyeztette a lakosságot. A NATO repülői tegnap első ízben lőtték Versecet, pontosabban a város mellett levő hegy csúcsán a rádió­­antennát és a tévé átjátsszóállomását. Mindkét célpontot lerombolták, Belgrád belvárosát ismét találat érte. Két bomba hullott a Jugoszláv Katonaság vezérkari épületére, vala­mint ismét célpont volt a szövetségi belügyminisztérium épülete is. Belgrádi hírforrások szerint ezekben a támadásokban három személy életét vesztette. A NATO éjjeli támadásának célpontjai voltak még a Belgrádi Televízió avalai átjátszóállomása, a valjevói Krušik fegyvergyár, a Priština környéki kőolajtartályok, a niš-prištinai út egy hídja, Požarevac környéke és Divčibare térsége. Tegnap Belgrádba érkezett Viktor Csernomirgyin. Amint megérkezett, Slobodan Milosevićhez sietett, ahol a kosovói rendezési terv volt a tárgyalás témája. Lapzártáig nem kaptunk hírt a tárgyalások kimentéséről. Az orosz közvetítő érkezése előtt Nebojša Vujovic jugoszláv külügyi szóvivő kijelentette, Belgrád esetleg meg­fontolná nemzetközi fegyveres erők beengedését Kosovóba, ha a Biztonsági Tanács ilyen irányba tenne lé­péseket. A NATO-támadás kezdete óta csütörtökön éjjel és pénteken haj­nalban volt eddig a leghevesebb bombázás Belgrádban. A Jugoszláv Katonaság főparancsnokságát és a szövetségi rendőrség épületét érte találat, ezenkívül bombázták Vračar városrészt, amely közvetlenül a bel­város közelében van, meglehetősen sűrűn lakott terület. A belgrádi tá­jékoztatási központ jelentése szerint a péntek reggeli bombatámadásnak halálos áldozatai is voltak, és sokan megsebesültek, de pontos adatok­kal még nem tudtak szolgálni. A JK főparancsnokságának épületét két ízben is bombázták, az első támadás hajnali fél háromkor volt, a követ­kező 15 perccel később. A Novosti rádió jelentése szerint három sze­mély életét vesztette az épület rom­jai alatt, egyikük rendőr volt. Töb­ben megsebesültek, a televízió is - a belgrádi Studio B - mutatott be ké­peket a sebesültekről,­ különösen megrázóak voltak a Nemanja és a Miloš kenéz utca sarkán készült fel­vételek. Egy súlyosan sebesült férfi tehetetlenül az utcán hevert. A fel­vételen látszott, hogy a repesz a lá­bát szakította le. A robbanás során fal- és kődarabok szóródtak szerte­szét a környéken, a mintegy 100 méterre levő Szent Száva-templom elé is. A robbanás következtében a köztársasági kormány és a szövetsé­gi külügyminisztérium épülete is megrongálódott. A környező lakó­épületek ablakai betörtek. Még reg­gel hat órakor is sűrű füstfelleg bo­rította a szövetségi rendőrség épü­letét és környékét, és csak a délelőtt folyamán oszlott szét. (Folytatása a 2. oldalon) Hatalmas füstfelhő gomolyog Újvidék felett (Dávid Csilla felvétele) Földrengés Belgrádban és Újvidéken Az epicentrum a valjevói Mionicánál volt Pénteken 5 óra 30 perckor és 9 óra 40 perckor közepes erősségű földrengés volt érezhető Belgrád és Újvidék környékén. A hajnali földrengés, melynek epicentrumát a Valjevo közelében levő Mionica község területén mérték, a Richter-skála szerinti 5,5-es erősségű volt. Ugyanezen a területen 9 óra 40 perckor a hajnalinál gyengébb rengés volt érezhető. Elsősorban a magasabb emeleteken tapasztalták a lakók, hogy elmozdultak a tárgyak, elindult az asztal és a szék, és képek estek le a falról. Esetleges áldozatokról vagy anyagi károkról nem érkezett jelentés. A rengést Magyarország egyes részein, Szeged, Hódmezővásárhely és Budapest térségében is érzékelni lehetett. Legutóbb 1998. szeptember 29-én észleltek hasonló erősségű - a Richter-skála szerinti 5,2-es­­ rengést ebben a térségben­ már Mától osztják az üzema­nya­g jegyeket - 8. oldal Napos, meleg idő Időjárás-jelentés a 8. oldalon HUN MAGYAR SZÓ­ban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 3 dinár Lehetséges a politikai megoldás Viktor Csernomirgyin megérkezett Belgrádba Lapzártakor Belgrádban még fo­lyamatban voltak Milošević jugo­szláv elnök és Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megbeszélé­sei, amelyek tegnap 13 órakor kez­dődtek. Csernomirgyin a belgrádi repü­lőtérre való megérkezése után azon­nal a MiloSevicttel való megbeszélé­sekre sietett. Rómából való elutazá­sa előtt az orosz elnöki különmegbí­zott úgy értékelte, hogy küldetése meghozhatja a megoldást. „Úgy ér­zem, megtalálhatjuk a megoldást, si­keresek leszünk és meggyőzőek” - nyilatkozta Csernomirgyin, miután találkozott Romano Prodival, az Eu­rópai Bizottság elnökével. Valentyin Szergejev, Csernomir­gyin tanácsadója a belgrádi repülő­téren összegyűlt újságíróknak el­mondta, hogy „Csernomirgyin láto­gatásának a céljai és feladatai to­vábbra is a kosovói válság megoldá­sának keresése”. Szergejev szerint volt elmozdulás Csernomirgyin ró­mai és bonni találkozóinak eredmé­nyeképpen, ám hozzátette, hogy „ebben a pillanatban nagyon óvatos­nak kell lenni”. Csernomirgyin egyébként a jövő hét elején Londonba látogat - kö­zölte tegnap Cook brit külügymi­niszter, miután találkozott Strobe Talbott amerikai külügyminiszter­helyettessel, aki nemrég Moszkvá­ban tárgyalt Csernomirgyinnel. (Be­ta, ITAR-TASZSZ) Viktor Csernomirgyin Milosevic tárgyalásai C­sernomirgy­innel Milosevic jugoszláv elnök tegnap Csernomirgyin orosz különmeg­­bízottal a NATO JSZK elleni agressziójának megállításáról és a koso­vói válság békés megoldásáról folytatott megbeszélést - jelentette az állami televízió. „Milošević elnök és Csernomirgyin megbeszélései a NATO JSZK elleni agressziójának leállítására és a kosovói helyzet politikai meg­oldásának keresésére vonatkoztak azoknak az elvi álláspontoknak az alapján, amelyeket mind Jugoszlávia, mind az Orosz Föderáció az Európa e részében kialakult válság kezdete óta hangoztatott” - jelen­tette a Szerbiai RTV. (Beta) ENSZ-misszió jöhet Kosovóba A külügyi szóvivő sajtóértekezlete Nebojša Vujovic, a jugoszláv kül­ügyminisztérium szóvivője tegnap kijelentette, hogy a jugoszláv ható­ságok csak fegyvertelen nemzetközi erők Kosovóba való telepítését en­gedélyezné. „Itt az ENSZ nemzetkö­zi missziójáról van szó... Fegyverte­len, nem pedig katonai erőkről” - mondta Vujovic a CNN-nek adott interjújában. Nemzetközi hírügynökségek ko­rábban azt jelentették, hogy Vujovic jelezte, hogy a belgrádi hatóságok elfogadhatnák a fegyveres nemzet­közi jelenlétet is Kosovóban, ha ezt megkövetelné az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Vujovic tegnap sajtókonferenci­án kijelentette, hogy csak az ENSZ BT-nek van legitimitása arra, hogy döntsön a kosovói nemzetközi jelen­lét ügyében. .Amikor a kosovói nemzetközi jelenlétről beszélünk, akkor csak egy BT-mandátummal rendelkező ENSZ-misszióról beszél­hetünk, mivel csak a BT hozhat ilyen döntést” - közölte Vujovic saj­tóértekezletén. A jugoszláv külügyi szóvivő hozzátette: a JSZK tisztelet­ben fogja tartani az ENSZ BT eset­leges Kosovóval kapcsolatos dönté­sét, amely figyelembe venné azokat az elveket, amelyeket Milan Miluti­­novic szerbiai elnöknek és Ibrahim Rugovának, a Kosovói Demokrati­kus Szövetség elnökének közös nyi­latkozata tartalmaz. Az Egyesült Államok tegnap kö­zölte, hogy a belgrádi hatóságok nyilatkozata fegyvertelen nemzetkö­zi erők esetleges Kosovóba telepíté­séről nem tesz eleget azoknak a fel­tételeknek, amelyeket a NATO tá­masztott a légicsapások beszünteté­séhez. (Beta, Reuters) Martonyi: Magyarország területéről nem indulhatnak csapatok Martonyi János magyar kül­ügyminiszter a BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában elve­tette annak lehetőségét, hogy Magyarország közvetlenül részt vegyen a NATO JSZK el­leni támadásaiban. Arra a kér­désre, hogy Magyarország megengedné-e, hogy a NATO csapatai az ország területéről indítsanak inváziót a JSZK el­len, ha a NATO a szárazföldi támadás mellett döntene, Mar­tonyi azt mondta, hogy ennek a lehetősége ki van zárva. „Igen világosan megüzen­tük, hogy mi ezt nem tudnánk támogatni” - mondta a magyar külügyminiszter. (Beta)

Next