Magyar Szó, 1999. december (56. évfolyam, 236-261. szám)
1999-12-01 / 236. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Maszhadov garantálná Vollebäk biztonságát Az EBESZ ügyvezető elnöke küldöttség élén Csecsenföldre szeretne látogatni Aszlan Maszhadov csecsen elnök tegnap kijelentette: készséggel garantálná az EBESZ ügyvezető elnökének biztonságát. Knut Vollebäk küldöttség élén Csecsenföldre szeretne látogatni. Maszhadov az AFP-nek nyilatkozva azt mondta: a csecsen kormány garantálja bármely nemzetközi szervezet megfigyelőjének biztonságát a köztársaság területén. Vollebäk hétfőn Moszkvába utazott, hogy az orosz hatóságok segítségével megpróbálja megszervezni észak-kaukázusi útját. Csecsenföldön kívül Ingusföldre is el kíván látogatni. Moszkva - legalábbis egyelőre - továbbra sem kívánja, hogy kitűzzék a látogatás időpontját, és visszautasítja az EBESZ csecsenföldi közvetítési szándékát. Csecsenföld „különösen veszélyes övezet. Ha bármely nemzetközi szervezet képviselője oda akar utazni, azt az orosz kormánynak előbb engedélyeznie kell” - jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Az EBESZ november második felében tartott isztambuli csúcsértekezletén Oroszországnak és a Nyugatnak nem sikerült megállapodnia abban, hogy a szervezet a békés rendezés érdekében közvetíthet a csecsenföldi konfliktusban. A tegnapi orosz sajtó úgy tálalta Vollebäk útját, hogy az a Nyugat kudarca a válságba való beavatkozásra tett kísérletében. Moszkva egyébként nem ismeri el csecsen elnöknek Maszhadovot, aki „garantálná” az EBESZ-vezető biztonságát. Példátlannak nevezte Viktor Hrisztyenko orosz első miniszterelnök-helyettes azt, hogy Michel Camdessus IMF-vezérigazgató a csecsenföldi terroristaellenes műveletekkel hozta kapcsolatba a nemzetközi orosz segélyek folyósításának kérdését. Az ITAR-TASSZ tegnapi jelentése szerint Hrisztov felháborodását nem titkolva kijelentette: ez az első eset, amikor a Nemzetközi Valutaalap nem az orosz gazdaság teljesítményét és a reformok végrehajtásának ütemét értékeli, hanem valamely politikai helyzet, adott esetben a csecsenföldi állapotok alapján mérlegel. WASHINGTON. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfőn Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonmegbeszélésen adott hangot az Egyesült Államok aggodalmának az orosz haderő csecsenföldi fellépési módja, a települések bombázása miatt - közölte James Rubin washingtoni külügyi szóvivő. Rubin - miként a kérdésnek szentelt korábbi megnyilatkozásaiban is - azt emelte ki a Washingtonban aggodalommal figyelt fejlemények közül, hogy az orosz erők válogatás nélkül erőszakosan lépnek fel az ártatlan polgári lakossággal szemben is. (Önmagában a fegyveres csecsen szakadár csoportok elleni orosz hatósági küzdelmet az Egyesült Államok elfogadhatónak tekinti.) A szóvivő ugyanakkor - igazodva Albright múlt héten hangoztatott álláspontjához - elzárkózott attól, hogy a csecsenföldi helyzet miatti amerikai nehezteléssel összefüggésbe hozza az Oroszországnak nyújtandó további IMF- (nemzetközi valutaalapi) kölcsönök problematikáját. Az amerikai külügyi vezetés azon az állásponton van, hogy Oroszország gazdasági és politikai stabilitása az Egyesült Államoknak is érdeke, ezért az IMF-hitelek amerikai támogatásának kérdését kizárólag e stabilizálási törekvések fényében lehet megítélni, és a pénz folyósítását nem szabad függővé tenni a csecsen ügy alakulásától. George Bush texasi kormányzó, aki a legesélyesebb indulónak látszik a republikánus elnökjelöltség megszerzéséért folyó versenyben, ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy az IMF ne adjon több pénzt Oroszországnak, ha Moszkva nem hagy fel Csecsenföld bombázásával. Az IMF által júliusban jóváhagyott 4,5 milliárd dolláros orosz kölcsönkeretből már esedékes lenne egy újabb 640 milliós részlet folyósítása, de a Valutaalap még halogatja az átutalást. PÁRIZS: - Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia köztársasági elnök tegnap Párizsban a 74. francia-német csúcstalálkozón a csecsenföldi helyzetről és az Európai Unió leendő közös védelmi erejéről tanácskozott. A két államférfi felszólította Oroszországot: be kell tartania ígéreteit, és lehetővé kell tennie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttsége látogatást tegyen a háború dúlta Csecsenföldön - közölte Catherine Colonna francia elnöki szóvivő. E felhívás időszerűségét nem csökkenti az EBESZ elnökének hétfői moszkvai látogatása, amely nem járt meggyőző eredményekkel - tette hozzá a szóvivő. Hubert Védrine francia és Joschka Fischer német külügyminiszter a csúcshoz csatlakozó megbeszélése után közleményben fogalmazta meg: „Ismételten kijelentjük: meggyőződésünk, hogy a csecsenkérdést csak politikai úton lehet megoldani, és ennek érdekében haladéktalanul párbeszédet kell kezdeni” - idézte az AFP. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) A szövetségi erők, miután három oldalról már körülzárták Groznijt, a csecsen fővárost, most megpróbálják délről is bekeríteni. A képen: orosz mesterlövészek Novogroznenszkaja faluban Környezetvédelem határok nélkül A Kárpát-medence aktuális ökológiai kérdéséről tartott szaktanácskozást az IDF Környezetvédelmi Kollégiuma Az Ifjúsági Demokrata Fórum Környezetvédelmi Kollégiuma, mint az MDF Ifjúsági Szervezetének szakmai csoportja november 26-ától 28-áig Felsőtárkányon szaktanácskozást szervezett „A környezetvédelem kérdései a XXI. században címmel". A rendezvényen jelen voltak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselői is. A tanácskozás megnyitóján Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnöke kiemelte, hogy a gyors ipari, technológiai fejlődés, valamint a globalizáció térnyerése háttérbe szorítja környezeti értékeinket, és ez hosszú távon már a létezésünket is veszélyezteti, ezért szabályozásra van szükség. Ez világméretű jelenség, s ezért támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a fenti problémákra felhívja a figyelmet. Ékes József, az MDF parlamenti képviselője elmondta, hogy Magyarország EU-csatlakozásának egyik lassítója és akadályozó lehet az a tényező, hogy jelenleg az előírt integrációs feltételek közül a környezetvédelem területén a legnagyobb az ország lemaradása. Kifejtette, hogy a számítások szerint mintegy 2500 millió forintot kellene a csatlakozásig a környezetvédelemre költeni, amely az összes költségvetés kétharmadát jelentené. Elhangzott, hogy az elengedhetetlen fejlődés következtében már a közeljövőben a környezetvédelem lesz a közélet egyik mozgatója és mozgósítója. Az IDF Környezetvédelmi Kollégiumának sajtónyilatkozatában javasolják, hogy a környezeti oktatást ki kell terjeszteni a közoktatástól a felsőoktatásig, beleértve az átképzést, továbbképzést is, továbbá új környezeti munkahelyek teremtését. A környezetvédelmi iparág megjelenése és előreláthatóan nagy fejlődése ugyanis szükségszerűvé teszi új munkahelyek létesítését, melyek beindításához kormányzati segítség kell. A szaktanácskozás résztvevőinek egyöntetű véleménye, hogy a világméretű környezeti problémákat nem lehet parciálisan megoldani, s hogy a Kárpát-medence egységét figyelembe véve a problémák ezen a téren nem ismernek határokat. A szaktábor munkájában többek között részt vett dr. Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának az elnöke, a FIDESZ alelnöke is, aki Magyarország aktuális ökológiai kérdéseiről beszélt. A határon túli szervezetek beszámolóiban a Felvidék, a Délvidék és Erdély képviselői foglalkoztak sajátos környezetvédelmi jelenségeikkel. A Délvidékről Varga Attila újságíró A háború következményei Jugoszláviában címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó beszámolót. V. A. Jelcin tovább betegeskedik Módosul az orosz államfő több nemzetközi programja Vlagyimir Putyin szerint a tüdőgyulladás gyanújával kórházba került orosz elnök állapota „kielégítő”, és Borisz Jelcin kezelése kapcsán „nincs tervbe véve semmiféle változtatás a belpolitikai helyzetben”. Az orosz kormányfő erről tegnap nyilatkozott Moszkvában, mielőtt Kijevbe repült volna Leonyid Kucsma ukrán elnök beiktatási ünnepségére. Putyin szerint Jelcin - akinél már csütörtökön vírusfertőzést, heveny hörghurutot állapítottak meg - nem akart kórházba vonulni, de „végül orvosai meggyőzték”. E nyilatkozatot megerősítette az elnöki hivatal képviselője, Dzsahan Pollijeva, aki szerint Jelcin állapota „nem ad okot nyugtalanságra”. Jelezte, hogy hamarosan tájékoztatják a közvéleményt az orosz elnök tervezett programjairól. Jelcin e heti munkaprogramjait már a múlt héten lemondták, viszont az orosz elnök tegnap telefonon beszélt a Moszkvában tárgyaló Jasszer Arafat palesztin vezetővel, egyebek között január elejére, az ortodox karácsonyra tervezett betlehemi látogatásáról is. A csaknem 20 perces megbeszélés során Jelcin és Arafat a közel-keleti békefolyamatról folytatott eszmecserét, s az orosz államfő ismét támogatásáról biztosította a palesztin nép önrendelkezési, illetve saját állam megalapítására vonatkozó jogát - közölte az orosz elnök hivatala. Az orosz elnök kórházi kezelése várhatóan egy hétig tart majd a hivatalos bejelentés szerint (bár a tüdőgyulladás általában két-három hetes gyógyulást feltételez), így a Kreml egyelőre nem mondta le Leonyid Kucsma ukrán elnöknek a jövő hét elejére tervezett nem hivatalos moszkvai látogatását. A jövő hét második felében kezdődne Jelcin pekingi látogatása, nem hivatalos találkozója Csiang Cö-min kínai elnökkel - e vizit előkészítése változatlanul folyamatban van. Az orosz lapok azonban azt feltételezik, hogy Jelcin egy hétnél tovább fog betegeskedni, s későbbre csúszik az orosz-fehérorosz uniós szerződés aláírása, valamint az orosz államfő több nemzetközi programja is. A Kommerszant Daily tegnap arról írt, hogy a pekingi vizitet valószínűleg elhalasztják, és aligha kerül sor Jelcin december 21-ére beütemezett párizsi látogatására, amelyről - egy újabb oroszfrancia-német hármas csúcsról - Isztambulban állapodott meg a francia elnökkel és a német kancellárral. Nem okoz majd meglepetést az sem, ha a december 19-i dumaválasztásokon Jelcin a Barviha szanatóriumban adja le majd voksát, hiszen az 1995-ös parlamenti választások idején, illetve az 1996-os elnökválasztás második fordulójában is ide hozták ki az államfőnek a szavazóurnát - emlékeztetett az orosz lap. ARAFAT MOSZKVAI TÁRGYALÁSAI Jasszer Arafat palesztin vezető és Borisz Jelcin tegnap telefonon folytatott megbeszélése során megállapodott abban, hogy az orosz elnök Palesztinába látogat Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából. Erről Arafat tegnap Moszkvában az orosz külügyminiszterrel, Igor Ivanoval tartott megbeszélései után számolt be a sajtó képviselőinek. Azt hangoztatta, hogy az orosz elnök látogatása „hozzájárulhat a közel-keleti békefolyamat élénkítéséhez”. Arafat jobbulást kívánt a kórházban fekvő Jelcinnek. A palesztin vezető hétfőn érkezett háromnapos látogatásra Moszkvába Borisz Jelcin elnök meghívására, és aznap Vlagyimir Putyin kormányfővel tárgyalt a közel-keleti rendezés előmozdításának lehetőségéről, tegnap pedig az orosz külügyminiszterrel konzultált ugyanerről. Figyelemre méltó, hogy december elsejétől - Arafat elutazását követően - az orosz főváros vendége lesz Dávid Lévi izraeli külügyminiszter, és ennek alapján a moszkvai kommentárok már egy esetleges újabb orosz békekezdeményezés lehetőségét latolgatják. Arafat az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően kiemelte, hogy Oroszország és Palesztina kitűnő viszonyt ápol egymással a kapcsolatok minden szintjén. Jelezte, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak Oroszország - amely a közel-keleti rendezés társelnöke - e térségben játszott szerepének, s Moszkva aktívabb politikáját nemcsak Palesztinában és Izraelben fogadnák kedvezően, hanem az egészében is jótékony hatást gyakorolna a nemzetközi helyzetre. Az orosz külügyminiszter tájékoztatta Arafatot az észak-kaukázusi helyzetről, a moszkvai rendezési erőfeszítésekről. Ivanov külön hangsúlyozta: „szó sincs arról, hogy itt a küzdelem a csecsenek és az iszlám ellen folyna”, hanem csak és kizárólag a terrorizmus ellen. Oroszországban tiszteletben tartják az iszlám vallást és a muzulmánokat, mindig is testvériségben, egymást tisztelve éltünk együtt velük - jelentette ki Ivanov. (MTI) Arafat Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt tegnap Moszkvában Kémkedés közben tetten érték Moszkvában őrizetbe vették az USA nagykövetségének másodtitkárát, majd átadták az amerikai konzulnak Moszkvában kémkedő amerikai diplomatát vettek őrizetbe, majd átadták az amerikai konzulnak a diplomáciai mentességet élvező hölgyet. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap reményét fejezte ki, hogy a kémügy nem lesz kedvezőtlen hatással az orosz-amerikai kapcsolatokra. Kétségtelen viszont, hogy az eset nem járul hozzá a kétoldalú viszony légkörének javításához-mondta Ivanov jelezve, hogy külön nyilatkozatban értékelik majd a történteket. Alekszandr Zdanovics, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője tegnap délelőtt számolt be arról, hogy hétfőn este kémkedés közben tetten érték Cheri Leberknight amerikai diplomatát. A 33 éves másodtitkárnál talált tárgyak listáját, a diplomatastátussal össze nem egyeztethető tevékenységről beszerzett bizonyítékokat jegyzőkönyvben rögzítették, majd az orosz külügyminisztérium képviselőinek jelenlétében átadták a diplomatát az amerikai konzulnak. Az FSZB szerint az amerikai nagykövetség katonapolitikai osztályának másodtitkára hivatásos hírszerző, a CIA munkatársa. Leberknight „egy orosz állampolgáron keresztül államtitoknak minősülő katonai-hadászati információkat igyekezett megszerezni” - közölte az FSZB szóvivője. Az amerikai konzulnál határozott tiltakozást jelentettek be az orosz hatóságok, de kiutasításról egyelőre nem esett szó. A moszkvai amerikai nagykövetség egyelőre minden kommentártól elzárkózott. Az NTV tv-társaság kommentárjában úgy vélekedett: az FSZB akciója válasz arra, hogy a közelmúltban az Egyesült Államokban őrizetbe vették a haditengerészet egyik tisztjét, Daniel Kinget, aki a washingtoni állítások szerint Oroszországnak dolgozott. Oroszországban legutóbb 1997- ben vettek őrizetbe kémkedésért amerikai állampolgárt, abban az évben hármat is. (MTI) 1999. december 1., szerda OLVASSA HOLNAPI LAPSZÁMUNKBAN! Világvége pedig nem lesz! 2000 közeledtével elszaporodtak a világvége-jóslatok és elképzelések. Ezért kategorikusan meg kell állapítani: Világvége pedig nem lesz! A világnak nincs vége. Ugyanakkor a mi kis, emberi világunkra számtalan veszély leselkedik, még azt sem lehet kizárni, hogy valamelyik közülük végzetes lehet az emberre és civilizációjára. Erről szól holnap kezdődő folytatásos tárcánk.